Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-09 / 177. szám
Nőttek az árak, csökkent a forgalom Balatoni Olcsóbb a tengerpart? — Mit tehet a kedves vendég, ha esik? Á férfiasság titka a téglaház? Meleg napok várnak Báfaszékre „Negyed terheléssel” érkezik a hajó Badacsonyból, s a kikötőben is csak néhányon várják. A balatonmórioi . strand tavaly'júniusban 13 ezer forintot forgalmazott , belépőjegyekből, az idén júniusban csak 6 ezret. Az itteni Touring Hotelben szinte egész nyárra van üres szoba .. . Bélatelep, Napsugár kemping: július elején a férőhelyek mindössze 30 százaléka foglalt, A fonyódi Delta — kivéve a bisztrót — kong az ürességtől. A Siótour fonyódi vendégszobáinak fele üres. Alig néhány hét telt el a nyárból, de már most igen valószínű. hogy az idén rosszabb év várható a Balatonon, mint bármikor eddig. A szezon — gyakorlatilag — augusztus 20- ig tart, a június pedig olyan gyenge volt, hogy csak az augusztus ,20-ig hátralévő hat— nvolc hét hozhat valamit az ideaenforgálom konyhájára. Ha hoz . . . Reklám! Reklám! A tavalyihoz képest erőteljesen csökkent a magyar tenger idegenforga'ma. Az okokat nem volt nehéz megtalálni, a mó- riai Touring Hotelt annál inkább . . . Persze az idegen sem találja meg, sőt, nem is keresi: a 7-es út mentén sehol egy tábla! ami arra utalna, hogy a közelben szálloda van. Pedig a Juaoszlávia felől érkezők bizonyára szívesen vennék igénybe. Ha tudnának róla. ,,A benzinkutas is küld néha vendégeket" — mondja a portás. A bálateleoi Napsugár kemping a Balaton egyik legszebb tábora. Gyönyörű környezete, elsőosztályú minősítése révén mindig is kedvelték a vendégek. Vezetője, Pánczél Tibor elmondta. hogy a kemoing befogadó- képessége 1500 fő, de csak 500-an vannak. Itt is jobbára szerződéses csoportok nyaralnak, „igazi” kempingező alig akad. Miért? Főként az eddigi rossz időjárás miatt. S még valami: nem reklámozzuk megfelelően — különösen külföldön nem — kempingjeinket. A fonyódi Deltában is kevés a vendég. — Csökkenty a forgalmunk. Nőttek az árak, romlott az idő — summázzo az okokat az üzletvezető-helyettes. — Hosszú évek vendéglátós tapasztalata alapján tudom, hogy a balatoni nyár augusztus 20-ig tart. Még hat—nyolc hét. Ezt a lemaradást már nem tudjuk behozni . . , A Siótoui fonyódi idegenforgalmi hivatalában is panaszkodik a vezető: Fonyódot „k'em'ekék" — A fizetővendégszobák fele j üres, és ennek sokféle oka van. Fonyódot — annak ellenére, hogy nem nyújt többet, mint azelőtt — kiemelt, „A” kategóriájú üdülőhellyé nyilvánították. Ezzel együtt nőttek az árak: a háromágyas szoba 140, a kétágyas 100 forint. Ennyiért már az Adria bármelyik üdülőhelyén is lehet szobát kapni. De a Baldton egyébként sem olcsóbb a tengerpartnál sok szempontból, viszont annál kevesebbet nyújt. Itt az egyedüli vonzerő, a víz. És ha rossz idő van, vagy valaki nem óhajt állandóan fürödni, mit tehet? Beül sörözni: ezért viszont nem érdemes a Balatonra jönrti. — Nemrég került kezembe egy 1912-es kiadású idegenforgalmi prospektus. Abban az időben Fonyódnak két szállodája. két panziója, négy teniszpályája, egy klubja és több, mint 150 magánháza hívta, várta a vendégeket. Ma egy szállodánk von. Panzió, teniszpálya, klub egy sincs. Maradjunk az áraknál. A Siótour Balaton-parti, budapesti kirándulásokat, pincelátogatást hirdet több nyelven. ,,Ho esik az eső, jöjj kirándulni, idegen." Csakhogy: ugyanazért a kirándulásért, ugyanazért, mint tavaly, az idén másfélszeres árat kérnek . . . A másik, az idei nyarat befolyásoló tényező az, hogy a száj- és körömfájás miatt tavasszal bizonytdlan időre lezárták a határokat. Az emberek pedig általában télen, de legkésőbb tavasszal megtervezik nyaralásukat. Bizonytalanra senki nem szeret alapozni. A hazai vendégek is kevesebben vannak. Miért? Ma már csaknem annyiba kerül egy balatoni nyaralás, mint a tenger melletti. A vendégeket ide kell hívni, ez pedig jó propaganda nélkül nem megy. Aztán itt kell tartani, hogy jól érezze magát és jövőre visszajöjjön. Ehhez pedig még sok minden kellene a Ba- laton-parton is . . . Panics György Kocsmából lett varroda Á szekszárdi szabók átjöttek Baranyába Az elkövetkezendő években a baranyai falvakban még harmincezer, nagyrészt lány és asszony kér helyben tisztességes munkát. A munkaerő tartalékokról természetesen tudomásuk van a bara- j nyai könnyűipari vállalatoknak, I meg is jelentek az iparilag fe- j hér foltoknak számító vidékeken. M int kiderült, a szomszédok is , odafigyeltek: a Szekszárdi Szabó Szövetkezetnek immár három konfekció üzeme is van Borán r'iban. Kezdetben bedolgozókkal próbálkoztak, de ez körülményes megoldásnak bizonyult. Ilyen előzmények után hozták aztán tető alá kisüzemeiket és szerveztek kétmü- szakos szalagokat Dunaszekcsőn, Lónycsókon és Majson, ahol ma j már összesen csaknem kétszáz \ varrónőt foglalkoztatnak. A leg- j újabb a majsi üzem. Itt a tanács | anyagi támogatásával egy volt j kocsmát alakítottak ót. A kisüzemekben orkán félkabátokat, mű- bőr mellényeket, szoknyákat és i más konfekciót varrnak, külföldi * megrendelésre. A legnagyobb ve- í vő: az NDK. Mit is mondhatnák erre? Ki ! hitte volna, Dunaszekcsőn, Lánycsókon és Majson varrt divatholmikban jár majd Hans és Helga. A vázkerámiagyárhan hamarosan indul a próbaüzem Egy francia téglagyáros így reklámozott: „Asszonyom! örökre konzerválni akarja lérje férfiasságát?! Lakjon téglaházban!..." A céq a téglaházból épült lakások ionizációs ható- sára alapozta állítását. A téglaházakban uralkodó ionizációs viszonyok úgymond jótékony hatással vannak az idegrendszerre és a bormonműködésre. A betonházak építői persze felhördültek és pert akasztottak o gyáros nyakába. Nem hadüzenet Idehaza nem voltak efféle összetűzések. A házgyárak rohamos térhódításával már-már temetni kezdtük a téglaipart. Az égetőkemencék pislákoló fényei aztán mégiscsak felerősödtek. Megjelentek az üreges bjokk- j téglák — Dél-Dunántúlon Gör- csöny és Mohács kezdte gyár- j tani — jelezvén: a téglaipar ! megújulni készül. Ma pedig már } vázkerámiáról beszélünk, ! s ezzel megszületett a nagyele- j mes lakásépítkezések, a családi [ és társasházak, a lakáskarbantartás és a mezőgazdaság ígéI ■ Telihold lesz Szilire téptek a vaddisznók jól alkalmazkodnak az új viszonyokhoz Kapitális súlyú vaddisznók kerültek puskavégre, az elmúlt hetekben már több kivételes vadászszerencséről számolhattunk be. Megérett a gabona, s ez az az időszak, amikor a dúvadak színre lépnek: bevetik magukat a gabonatáblákba, lakmárpzáLáncreakcióban terjed a szifilisz — 77 eset vidéken, 493 a fővárosban Á szekszuális „tapasztalatcserék" következményei Tavasztól kezdődően — mint i ismeretes — az erősebb nop- J sugárzás serkenti a hormonéie- I tét. A bőr- és nemibeteg-gon- | dozók — nyári megnövekedott forgalma tehát elsősorban egy élettani jelenség nemkívánatos következménye és nem a szabad ég alatti kapcsolatok gyakoribb lehetőségéből adódik. A nyári szabadság soxaknál egyenlő a magatartás szabadosságával. Ez a szekszuális életben a partnerek váltogatását jelenti (promiscuitás), ami viszont fő forrása a nemi betegségeknek. Ezek modern kezelésében a penicillin felfedezése mindent nem oldott és nem is old meg. A fertőző nemibetegségek közül legveszélyesebb a vérbaj, a szifilisz. Idegenforgalmunk megnövekedésével a fertőző nemi betegségek forrásai-is elszaporodtak. S a külföldi szek- szuólis „tapasztalatcserék" itthoni „gyümölcsöztetésével" ezt a fertőzést olyanok is megkap hatják, akik egészen másfajta kedves emléket várnak . . . Ennél az „import, szifilisznél” a már meglevő „hazai készle*" sem kisebb probléma, jóllehet nálunk — szerencsére — a vérbaj viszonylag ritkán fordul elő. A tíz évvel ezelőtti statisztikák viszont már alig jeleztek friss megbetegedést Magyarországon .. , Ezekről a gondokról kértünk tájékoztatást dr. Dvorszky Kornéltól, Baranya megye és Pécs »város Bőr- és Nemibeteg-gon- dozó Intézetének vezető főorvosától, aki elmondta, hogy a szi- filiszes esetek száma világszerte, így hazánkban is meggyarapodott. 1972-ben az ország gondozó intézetei 570 friss szifi- liszes beteget kezeltek, 239-cel többet, mint 1971-ben. Többségük a fővárosban, 77 eset vidéken fordult elő. Baranyában két, Pécsett egy friss vérbajos volt a múlt évben. A szifilisz gyógyítható, kezelése, gyógyítása díjtalan. Költségeit az állam fedezi, nem kis összegekkel. Csak úgy, mint a friss fertőző forrósok felderítését, felkutatását. Ezt külön apparátus — az Országos Bőr- és Nemibeteq-gondozó Intézet és megyei hálózata - végzi, óriási anyagi áldozatokkal és megteszitett erővel, nemegyszer a társadalmi szervek és a rendőrhatóság támogatásával. Munkájukat Így is gyakran gátolja, késlelteti az indokolatlan álszemérem, a tudatlanság, a botránytól való félelem. Pedig időt nyerni itt — egyenlő az élettel, a visszanyerhető egészséggel... Tavaly, amikor az eqyetlen pécsi szifiliszes beteg előkerült, mindössze annyira emlékezett, hogy partnernője — aki Fonyódon fertőzte meg — magas, barna és sovány alkatú volt . . Két hónapba telt, amíg eqy pesti intézetben végre „kiszűrték." Fertőző „útja” — lóncre- akciószerűen — követhető volt a déli porton, majd Pestem Az újonnan jelentkezettek személyleírása ráíIlett, elvezetett hozzá. De ehhez két hónap kellett. Hogy ez alatt hány partnerét fertőzte meg, arról csak a zárolt statisztikai adatok tudná-, nak beszélni ... És sajnos a fertőzés terjed, ártatlanokra és kevésbé ártatlanokra való tekintet nélkül . . , Senkinél nem mindegy, mikor jut orvos éléi Sem a gyógyulása, sem a szövődmény-veszélyek foka szempontjából. És nem mirrdegy a fertőzött személy házastársa, családtagjai szempontjából sem, akiket — előbb vagy utóbb — mindenképpen beidéznek vizsgálatra. Az orvosi titoktartás itt is kötelező - de a családon belül óhatatlanul kitudódik a szomorú eset. És ezen jobb túlesni. . Ha a felhívást követő szigorú felszólításra sem jelenik meg valaki, törvény szerint hatósági erőszakkal kényszerítik vizsgálatra, ha szükséges, gyógykezelésre. Ugyanez a szankció vonatkozik a szifilisznél jóval nagyobb számú és ugyancsak fertőző gonorreára is. A nyár — „szezonális" időszak a nemi betegségek háza táján is. Veszélyük pedig nem kisebb, mint az elmúlt évben. Vajon hány nem várt „behivó cédulát" kézbesít majd a posta az elkövetkezendő hetekben, hónapokban?.. , Waüínger Endre sukkal nem kis kárt okozva a gazdaságoknak. Természetesen tarisznyát és puskát akasztanak a vállukra a vadászok is, a gazdaságokkal közösen védekeznek a kártevések ellen, elriasztják, vagy, ha sikerül, lepuffantják a falánk, de köztudottan óvatos jószágokat. Különösen az elkövetkezendő napokban számítanak jó terítékre, hiszen telihold lesz. A vaddisznók éjszaka surrannak, a vadászoknak is éjszakai lesre kell berendezkedniük, természetesen az „exponált" helyeken. A baranyai vadásztársaságok becslése szerint több mint félezer a vaddisznó állomány (más becslések szerint ennél több), amelyet évről évre gyé- ríteni kell. Annál is inkább, mert az utóbbi években tapasztalják, gyorsan szaporodnak a vaddisznók. Tíz évvel ezelőtt méq három—négy tagú volt a vadcsalád, most viszont hét— nyolc kismalac sem számít ritkaságnak egy alomban. Úgy néz ki, a vaddisznóknak sikerült alkalmazkodniuk a mező- gazdálkodás megváltozott viszonyaihoz, ma már olyan helyeken is előfordulnak, ahol azelőtt színét sem látták. Tegyük hozzá, a nagy táblák kedveznek a nagyvadaknak, szinte há- borítatlanuL csemegézhetnek a kukoricásokban, hiszen ma már nem verik fel a mező csendjét a kapáló asszonyok. Az ám, ha beérik a kukorica, akkor lesz sok gondjuk a vadásztársaságoknak és a ^ gazdaságoknak. A vadles izgalmai mellett persze anyagilag is jóf járnak a társaságok, á MAVAD a vaddisznóhús kilónkénti átvételi árát október 15-ig 5 forinttal megemelte. Persze kár lenne azt kívánni, az erdők valamennyi dúvadiát állítsák puskacső elé. A biológiai egyensúly láncolatában a vaddisznóknak is megvan a maga •helyük. I , iE e Lull m retes építőanyaga. A vózkeré- mia készül bevonulni napjaink építkezéseibe. Nem arról van szó, hogy a téglaipar hadat akar üzenni a házgyáraknak. Ellenkezőleq. — Olyan új gyártmányokkal kíván az épitőipar rendelkezésére állni, amelyekkel az építőipar növelheti az előregyártott szerkezetek arányát és készültségi fokát. Másrészt a házgyárak között is vannak bizonyos fehér foltok, ahová már nem gazdaságos szállítani. Itt kitűnően felhasználható a téglapanel. Égy ötszáz lakásos poligon üzem beruházási költséqe nyilván olcsóbb, mint egy új házgyár létesítése. Nos, ez az, amit mindenképpen előre kell bocsátanunk, ha Bátaszékről beszélünk. Áz olaszok kivárják a végét A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat bátaszéki vázkerómiagyára már a tető alatt van, az olasz szerelők az utolsó simításokat végzik és a jól szervezett munka eredményeként — az eredeti szeptember harmincadiki határidővel szemben — hamarosan indulhat a próbaüzem, A váz- kerámiagyár nemcsak , Tolna megye, de a magyar téglaipar büszkesége: teljesen automatizált. A kemencék magyar gyártmányúak, a gyártósort az olasz Morando cég szállította és szerelte be. Az olasz szaltem* berek mindaddiq Bátaszéken maradnak, amíq az általuk garantált minőséq le nem jön a gyártósorokról. A sorozatgyártás a jövő év első felében indul. Bátaszéken természetesen már korábban Hozzákezdtek a kiszolgáló személyzet toborzásához és betanításához, A műszakiak tanfolyamokon vettek részt és elküldték őket tapasztalatcserére az ország más váz- kerámiagyáraiba. Érdekes, a technikai haladás hogyan festi át egyes, sok ezeréves szakmák neveit. Automatizált üzemről lévén szó, a fizikai állomány nem betanított munkásokból áll. A kemencék felügyeletét tüzelő technikusok látják el, a szárítást szárító technikusok ellenőrzik és így tovább, A vázkerámiagyárhan háromszázhúszan dolgoznak majd, és évente százmillió kisméretű téglának megfelelő vázkerámiai idomot és cserepet gyártanak. Hogy ez mennyi? A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat évi termelése 220 millió tégla, a létszáma pedig 1600 fő. Vessük össze az adatokat és képet formálhatunk, milyen lesz a termelékenység Bátaszéken. Lüktető felületű háztetők Nemcsak falazóanyagokat, de cserepet is gyártanak, A hagyományos hornyolt cserép mellett Bátaszék új termékkel is jelentkezik: a sajtolt cseréppel. Külföldön igen elterjedt. Mind a négy oldalon teljes zárást biztosít, tehát védi a tető faszerkezetét a szél, o csapó eső és a hófúvás ellen. Esztétikailag felemelő: eleven, lüktető felületeket hozhatunk velük létre. Azt jósolják, a sajtolt cserép átütő sikert arat majd, Miklósvári Zoltán V
