Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-08 / 176. szám
4 DUNANTOLI NAPLÓ 1973. Július 8. I50 családi ház épül évente Pécsett Kevés a telek Pécs városa negyedik ötéves tervének kidolgozásakor rendkívül óvatosan számolt a családi- ház-épíléssel, mint a város lakásgondjainak megoldásában jelentős tényezővel. A tervnek ezt a részét ugyan a magán- építtetők évről évre túlteljesítik, azt azonban mégsem mondhatjuk, hogy a családi házak építése túlzott méreteket öltene. Pécs építészeti szakemberei változatlanul vallják: a magánerős lakásépítésben feltétlenül a telepszerű társasházak építésének kell előnyt biztosítani, minthogy a telekellótásban is erre nyílik nagyobb lehetőség. És aki mégis családi ház épí- téséie szánja magát? A pillanatnyi helyzet Pécsett nem biztató. Az INKÖZ egy idő óta meglehetősen kevés építési telket kínál, s az QTP sem rendelkezik ez idő szerint tanácsi megbízással állami telkek eladására. Az építési telkek jó része tehát magánkézből cserél gazdát. A telekforgalom méreteit illetően hiteltérdemlő adat nem áll rendelkezésünkre, s csupán a kiadott építési engedélyek számából következtethetünk erre. Pécsett évente 100— 150 családi ház építését engedélyezik. Ezek a város különböző részein elszórtan valósulnak meg, aminek következményeivel a későbbiekben feltétlenül számolni kell. Hol keresnek? A csekély kínálat ellenére is kereslet azért van. Hol? Az IN- KÖZ-nél elmondták, hogy változatlanul nagy az érdeklődés a Mecsek-oldal iránt, a Bálicsi út és a Tettye közötti területen. Itt azonban jelenleg úgyszólván semmit sem tudnak kínálni. A Mecsek-Nyugaton ezután kezdődő építkezések nyomán várható, hogy jut majd telek a társasházak építésére is. Sokan keresnek házhelyet a Kovácstelepen (itt éppen most van folyamatban egy parcellázás előkészítése) és a Kertvárosban. Hol kínálnak? Az INKÖZ-nél lévő megbízások igen változatos képet mutatnak. Ahány megbízás, annyi pontja a városnak, ezért összefüggő telep kialakítására —— jóllehet ez lenne az ésszerű és gazdaságos megoldás — gondolni sem lehet. íme, egy kis szemelvény a pillanatnyi kínálatból : 200 négyszögöl a Székely Bertalan úton, 326 négyszögöl a Sirály utcában (Ma- gyarürög), 372 négyszögöl a Mező Imre úton, 475 négyszögöl a Makár dűlőben, két telek a Maayarürögi úton, 3 telek (80 forintért!) a Deák Ferenc utcábon, 270 négyszögöl a Zerge utcában. A két utóbbiról tudni kell, hoay a Deák Ferenc utcaiak a hallatlanul olcsó át ellenére sem kelnek el már hónapok óta, mert közműhiányos ter(i!e*en vannak, a Zerge utcai ond'a á-l''szál!,tás utón sem talál '"-'iára, mert a városrende- 2é-i (Ov-nrok befolyásolják itt az érdeklődést. A kannás okai A |<err'sle*-V'nálat lanyhulásának miértjéről kérdeztük Kardos Imrét, az INKÖZ vezetőjét. Családi házak a Meszes patak völgyében Négyszáz résztvevő Véget ért a Magyar Élettani Társaság vándorgyűlése Három napon át a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi épületében folyt a Magyar Élettani Társaság vándorgyűlése. 4 Társaságnak mintegy kétszáz tagja és más előadók, érdeklődők, összesen négyszáz részvevő töltötte meg a szekcióülések termeit. Itt volt dr. Szentágothai János professzor, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke néhány külföldi kutató, német, szovjet, amerikai és vietnami szakemberek. A MÉT elnöke, dr. Lissák Kálmán akadémikus és főtitkára, dr. Hársing László mellett — a Társaság hagyományaihoz híven - az idei vándorgyűlés elnöke dr. Andik István, a pécsi Kórélettani Intézet professzora. Öt kértük fel a vándorgyűlés eseményeinek ösz- szefoglalására. — A Társaság negyvenkét esztendeje tevékenykedik, egyi— Az új telekrendelet, ami megszabja} hogy egy család birtokában hány és milyen telek lehet, feltétlenül közrejátszik ebben. Megszűntek a spekulatív célú telekvásárlások és nincs mostanában olyan, hogy a vidéken élő szülők, nagyszülők a Pécsett tanuló gyereknek ingatlant vásárolnak. Nem hatott kedvezően a beruházási stop sem. Irodaház, vállalati üdülő részére nincs közületi telekvásárlás, pedig ilyen ügyleteknél nagy pénzek fordultak meg, s hatása a további telekforgalomban is jelentkezett. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a telekvásárlást befolyásolhatja az építőanyagok árának emelkedése, valaminta magánépítkezéseknél elkért rendkívül magas szakmunkásbérek. Közművesítés / Térjünk vissza korábbi példánkhoz: a Deák Ferenc utcá- ■ bon nem keltek el a közműve- sítetlen telkek... A jelenség egyáltalán nem általánosítható. A vásárlásoknál ugyan feltétlenül előnyben részesülnek a közművesített telkek, s az állami telkeknél ez elsőrendű követelmény. A telekvásárló azonban korántsem ilyen „merev” a szabad kézből történő vételnél és szép számmal cserélnek gazdát telkek, amelyeken a villanyon kívül semmi sincs. .így épült be az Újhegy és nőttek ki a földből családi házak a város más részein. E területeken is megjelenik idővel az igény: kérik a vizet, a csatornát, aztán a gázt... S az igényt — hiszen jogos! — ki kell elégíteni. Persze az volna a jó, ha a város minél több előközművesí- tett építési telket tudna biztosítani a családi házra vágyók számára is. Csakhogy választani kell: a rendelkezésre álló erőforrásokból a viszonylag kis laksűrűségű családi házas építésre készítsen elő területet, vagy a nagyobb laksűrűségge! járó és a kialakult városképhez is jobban illeszkedő többszintes, telepszerű társasház-építés feltételeit biztosítsa. A roppant magas közművesítési költségek következtében az ésszerűség és a gazdaságosság, no meg a lakásra várók több ezres tábora az utóbbi mellett szól. Azt jelenti-e ez, hogy le kel! mondani a családi házak építéséről? Nem, Pécs nem mond le erről. De azt is meg kell érteni, hogy mindig is kevés lesz — más nagyvárosokhoz képest kevesebb lesz! — Pécsett az elsfrórt építkezéseket szolgáló telek. H, L Három X-szel — bársonyszékben A Nádor élén A bársonyszék ez esetben természetesen szimbolikus dolog: a vezetői jogokra, felelősségre utal. Riportsorozatunkban egész fiatal embereket mutatunk be, olyanokat, akik három X-szel a hátuk mögött — vagy még fiatalabb korban —, kerültek magas vezetői beosztásba. Sorozatunknak tehát akár ezt a címet is adhattuk volna: ki csinálhat nálunk karriert? A Nádor kávéházban és étteremben a legkülönbözőbb időpontokban mindennap feltűnik egy elegáns és szerény fiatalember. Szót vált egy-egy ismerős vendéggel, a fizetővel, benéz a konyhára, esetleg a pult mögé is, de mindezt úgy teszi, hogy jelenléte szinte észrevétlen. A „Ház” rendjéhez hozzátartoznak ezek a séták immár évtizedek óta, legfeljebb e séták mikéntje változott. Nincs hatalmas kulcs-csomó, nincsenek hangos előreköszönések, s nincs látványos pincér-pironga- tás se. Az igazgató ellenőrző sétái a nap diszkrét és természetes eseményei. Az igazgató nem akar a hatalmas gépezete motorja lenni, inkább afféle finomolaj, amely simává, harmonikussá teszi a különböző részlegek együttműködését. Most túl vagyunk a napi körúton, s a fényvédő függönyökkel védett igazgatói irodában beszélgetünk, a Pannónia Szálló Kossuth Lajos utcára néző szárnyának első emeletén. Erkély, az erkély romantikus stílusú vaskorlátjába épített virágtartókban muskátli. A másik két ablak o Pannónia-közre néz. Egy vendég, jó tíz évvel ezr előtt, azt mondta: ez a köz, s ez meleg, hangulatos kis épület egy darabka Párizs. Nos, Párizsban most éppen Colát rakodnak. Dong a pinceajtó, káromkodik a rakodó, majd — ki tudja miért —, minden átmenet nélkül fütyörészni kezd. Ez tehát a hangulati aláfestés a Nádor igazgatójával folytatott beszélgetésünkhöz. — ön most 29 éves, de már több mint egy éve igazgató. Van ennek valami titka? — Vendéglátóipari főiskolát végeztem, de voltam pohórmo- sogató, fagylaltos, felszolgáló, szállodai portás és üzletvezető is. Elég jól beszélek angolul, németül és oroszul — s mindezek mellett: ez a hobbym. . Egyszerűen itt érzem jól magam, Akárhol is vagyok, a gondolataim egy része mindig itt jár, s tulajdonképpen csak akkor vagyok teljesen kiegyensúlyozott és nyugodt, amikor belépek ebbe a házba . .. A Ház ... Gondolatban végigjárjuk a 170 szobát, melyek mindegyike egy-egy külön kis világ, vagy ha úgy tetszik egy- egy regény színtere. A Nádor és a Pannónia a Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat egyik önálló egysége, összesen hét szállodai emelettel, éttermekkel, cukrászdával, sörözővel, borozóval, kávéházzal, tetőterasszal, járdapresszóval, bisztróval, bárral . .. Nekünk ezek a helyiségek randevúnak, megbeszéléseink, kellemes időtöltéseink színterei — Varga Csaba számára azonban egy egységes, s kíméletlenül szigorú „technológia” szerint működő üzem. Tavaly 40 millió forint volt a „termelési értékük” — ebből 4,3 millió a tiszta nyereség, de talán nem is ez a szám érzékelteti a legjobban a nagyságrendet. Négyszázötven dolgozó érkezik ide mindennap a személyzeti bejárókon ... A folyosók, konyhák és raktárak labirintusában épp olyan munka folyik, mint a világ bármely j üzemében, s mindez azért, hogy aé elegáns csillárok alatt zavartalan lehessen a nyugalom, a szórakozás, egyszóval, hogy elégedett legyen a vendég. De hát elégedett-e mindig? — A Nádor a legtekintélyesebb magyar szállöcják, illetve éttermek egyike. Aki járt itt, megjegyzi a nevét, s tovább adja. S mindezt azzal érjük el, hogy bár itt is örökös a változás, a vendég még akkor is otthon érzi magát, ha mondjuk tíz év után tért vissza ismét. . . A régi és az új, a korszerűsítés szándéka és a mélységes hagyománytisztelet jelei vannak itt, az igazgatói irodában is. Maga a szoba majdnem olyan, mint amilyen a Pannónia felavatása után, tehát 1914-ben lehetett. Mélybarna, diófa burkolatú falak, szép vonalú székek, egyszerű kerek kávézóasztal. És persze könyvespolcok. A vállalat, a Hungár Hotels reprezentatív kivitelű lapja mellett fél Európa vendéglátóipari szaklapjai sorakoznak a polcokon. — Pécsett, sajnos viszonylag kevés a külföldi vendég, így aztán a nyelvi továbbképzés alapja az olvasás. És ha mór idegen nyelven olvas az ember — legjobb, ha szaklapokat járat... — Minden szálloda, illetve étterem más mint a többi. A Nádor esetében mi ez a más? — A szállodává! nincs mit dicsekedni, elavult, felújításra szorul, a konyhánk azonban állja bárkivel a versenyt. A magyaros ízek, a baranyai ételkülönlegességek, s a szomszédos népek ételeinek propagálásával alakítottuk ki sajátos ízvilágunkat és jellegünket. — ön is tud főzni? — A főiskolán tanították... — Az igazgató hol ebédel? — Van személyzeti éttér- ' műnk, de legtöbbször mégis a Nádor étteremben eszem. — Kedvenc étele? — A salátafőzelék kivételével szinte mindent szeretek. A legjobban az ízes, erősen fűszerezett marhapörköltet — káposzta salátával. — Nyilván van olyan szálloda, melyet irigyel, s követendő példának tekint... — Kettő van ilyen. Az Intercontinental, melytől a korszerű felszerelést, illetve technológiákat irigylem és a Gellért, mely már a fekvésével, panorámájával elbűvöl minden vendéget. — Példaképe a szakmabeliek közül? — Gundel Ferenc. A Nemzeti Szálló igazgatója volt, majd a főiskolára került tanárnak, ő hozott össze a szakmával, s ó volt az, aki azt mondta útrava- lóul: minden a portánál kezdődik, fiam ... A szálloda = csend, nyugalom, elegancia. De van ennek a világnak másik arca is. — A legkellemetlenebb emlékem az a bizonyos poroltás történet. Ha bejön valaki a kapun — vendég, nincs- jogunk lesni, figyelni, gyanakodni rá. Egy pillanat műve volt az egész: megnyitotta a tűzoltókészülék csapját, s a fehér por elborította az egész termet. Hát ilyen még nem volt a szakmában. — fs a legkínosabb? — Pécsett járt a minisztérium vendéglátóipari főosztályának vezetője. Beült a sörözőbe, kért egy menüt. Egyszerre tették elébe a levest is, főzeléket is, süteményt is. Azt mondja erre szép csendesen: no, de kollégám, mire végzek a levessel, a főzelék kihűl. Mire a pincér: tudja, honnan hoztam én ezt a menüt? Ha így nem jó, menjen át az Elefántba, ott talán közelebb van a konyha... Hát ez nagyon kínos volt... — Az ön szemében mi a legnagyobb bűn? — Természetesen az udvariatlanság. A Ház tekintélyéért valamennyien egyformán felelősek vagyunk, konyhalánytól az igazgatóig. — Vágya? — Hogy elkészüljön végre az új szálló, s aztán a régi ház rekonstrukciója. — A Nádor 450 dolgozójából hetven egészen liatal. De egyre több a fiatal a többi éttermekben, szállodákban is. Nekik mit tanácsol a legfiatalabb baranyai igazgató? — Sajnos csak olyasmit mondhatok, amit sokan frázisnak tartanak. A szakmát nem az iskolában tanulja meg az ember, hanem munka közben, a kollégáktól. És még valamit: a pénzt hajszolva üzletről üzletre rohanni hosszabb időre nem kifizetődő dolog. , Békés Sándor ke a legrégibb hazai orvostudományi társaságoknak. Évente más-más egyetemi városban tartja kongresszusait. Csak a két évvel ezelőtti számított kivételnek: akkor a negyvenéves évforduló tiszteletére Tihanyban, a Társaság megalakulásának színhelyén rendezték meg a vándorgyűlést. Az élettan szű- kebb területével foglalkozók mellett tagja a Társaságnak több határterületen tevékenykedő kutató is, s a mostani vándorgyűlés előadásainak tematikájából is kitűnik, hogy ezek a határterületek mindenekelőtt a biokémia, a kórélettan, a farmakológia. — A 254 bejelentett előadást négy szekcióülés keretében bonyolítottuk le, úgy csoportosítva az előadásokat, hogy a hasonló témában dolgozók vitatkozhassanak is. Valóban, mind a négy szekcióban igen intenzív vitákra került sor. Szerepeltek a kongresszusi előadások között a neurofiziológiai, neuroendok- rin témák, a keringés élettanának, a légzés pathofiziológiájá- nak, a vese élettanának és az általános energiaforgalomnak a problémái. A kongresszus egészében tükrözte azt a tudományos munkát, ami a hazai egyetemeken, intézetekben, sőt, egyes klinikákon e területeken folyik. — A vándorgyűlésen sokan szerepeltek, akik nem tagjai a MÉT-nek. Hogyan történik az előadások kiválasztása, s egy ilyen szereplés „belépő"-e a nagy múltú Társaság soraiba? — Lehetőséget adunk a fiatal kutatóknak eredményeik ismertetésére. A Társaság szabályai szerint két ajánló javasol-, hatja egy-egy előadás megtartását, s ugyancsak két régi tag javaslata alapján dönt a közgyűlés az új tagok felvételéről. Az Acta Physiologica-ban, ebben az angol nyelvű akadémiai folyóiratban valamennyi előadás kivonata napvilágot lót. Továbbá a Társaság folyóirata, a Ki- sérletes Orvostudomány is szívesen látja az itt elhangzott é$ cikké átdolgozott előadásokat. — A megnyitó után a plená^ ris ülésen az ön előadása hangzott el Tartós porexpositia légzéspathophysiológiai problémái címmel. Kérem, foglalja ősz-, sze előadásának lényegét. — Egy évtizedes kutatásaink, ról számoltam be, a szénbár nyászatban vizsgáltuk a por ha- tásait a légzőapparátus működésére. Az volt a kérdés, hogy vajon olyanokban, akiknél nincs kimutatható szilikózis, van-e objektív elváltozás a légzőszervek működésében. A lehető legmo- dernebb eljárások segítségével folytak ezek a vizsgálatok, amelyek azért olyan fontosak, mert vitatott, hogy vajon kimutatható szilikózis nélkül is van-e olyan kóros elváltozás, amely szorosan összefügg a foglalkozással. A tízéves munka eredménye szerint létezik szilikózis nélkül is porártalom. A másik problémakör: hogy a munkahely levegőjének aránylag kis eltérése a normális levegőtől olyan mértékben megnöveli az itt dolgozóknál a percenként ki- és belélegzett levegő mennyiségét, hogy az messze meghaladja a normális összetételű levegő ki- és belélegzésekor megszokott mennyiséget, Ilyen módon jóval több az a pormennyiség is, amit a szénbányászati munkahelyeken belélegeznek. Profilaktikus szempontból ez azért olyan jelentős, mert ha gondoskodnak a munkahelyeken az optimális összetételű levegőről, vagyis megoldják a tökéletesebb szellőztetést, a porártalom következményei csökkennek. A háromnapos élettani vándorgyűlés szombaton a Magyar Élettani Társaság szokásos évi közgyűlésével ért véget J
