Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-30 / 198. szám
Készül a gyógyszálló Mit rejt a hegy belseje? Vízi folyósok a Tettye alatt Kiket kezelnek az abaligeti barlangban ? A „csodatevő” helyek híre hamar terjed azok között, akik rászorulnak a gyógyításra. Aba- íiget gyógyhatású barlangjának híre is gyorsan, szinte észrevétlenül jutott el nemcsak az országban, hanem a külföldön élő betegekhez is. Már az ötvenes évek végefelé kezdtek ide zarándokolni az asztmások, hogy a barlang levegőjével kezeljék betegségüket. S ha már a betegek állították, hogy javult az állapotuk o barlangban tartott kúra hatására, foglalkozni kezdtek a barlang gyógyhatásúval a szakemberek is. Elsőnek a Pécs Városi KÖJÁL, dr. Szabó Lajos végzett mikroklíma vizsgálatokat a barlangban, s megállapította, hogy a barlang hőmérséklete, relatív páratartalma és kalciumion tartalma valóban kedvező hatással van a légúti megbetegedésekre. 1963-ban Hámori professzor vezetésével kezdett munkához az első orvoscsoport, s arra a véleményre jutottak, hogy a barlang az ú. n. infect asztma kezelésére nem alkalmas, inkább káros. A kérdés ezután napirendre került illetékes helyeken, s a Megyei Tanács a megyei Tüdőgyógyintézetet bízta meg vizsgálatok végzésével, s egyben olyan tervet fogadott el, amely szerint a megyei Idegenforgalmi Hivatal eqy épülő létesítményében kell elhelyezni a megfigyelés alatt álló betegeket. Ez az intézmény, az abaligeti gyógyszálló most már rövidesen átadásra is kerül, s a betegek gondja a Tüdőszanatóriumot illeti. Ezért fordultunk dr. Bán- hidi Endréhez, a tüdőszanatórium igazgatóhelyetteséhez né- hánv kérdéssel. Mi lett az orvosi megfigyelések eredménye? Mit gyógyít a barlang és mit nem? — Közel ötven beteget vizsgáltunk a baranyai kórházak belgyógyászati betegei közül. Három-négyhetes kúrát végeztünk, közben megfigyelésekkel, vizsgálatokkal kísértük figyelemmel az állapotuk változásait. Végeredményben azt lehetett megállapítani, hogy a fulladás nagymértékben csökkent a betegek háromnegyed részénél, márpedig a betegek számára ez a legfontosabb. A köhögési tüneteknél 65 százalékos erőteljes javulás következett be. Mindez, az allergiás eredetű asztmára vonatkozik, ugyanis a fertőzéses asztmát a bariangkúra nem gyógyítja. — Mi a különbség a különféle asztmás betegségek között? — Ismert dolog, hogy az asztma a hörgő görcse, amit valamilyen jelenség vált ki, az okok között a virágportól a lakásban található különféle anyagok, egyes vakolat-félék, a matracban található lószőr es sok minden más szerepelhetnek. De fertőzéses megbetegedés, légúti betegségek és keringési elégtelenség is okozhat fulladást. Ezekre a barlangkúra nem hat pozitívan, sőt, egyes esetekben kimondottan kóros is lehet, súlyosbíthatja a panaszokat. — Kiket és milyen módon kezelnek majd az abaligeti gyógyszállóban? — Az előbbiekből nyilvánvaló, hegy gondosan meq kell vizsgálni, kinek javasolhatjuk a barlangkúrát, A megye kórházaiból, belgyógyászati szakrendeléseiről küldik be hozzánk, a tüdőszanatóriumba a betegeket, s mi alapos vizsgálatok után javasoljuk a három-négyhetes kúrákat, — Ugyanakkor egyre többen mennek „maszek aiapon" Aba- ligelre, s tartanak orvosi ellenőrzés nélkül barlangkúrát. Mi legyen velük? — Nagyon fontos lenne, ha mindenki csak úgy kezdene hozzá egy ilyen kúrához, ha □Hétfői előtte orvosi vizsgálaton esett át, s az orvos javasolta neki a barlangkúrát! Enélkül sokan csak árthatnak maguknak. A gyógyszálló egyelőre húszágyas lesz. Megnyitását augusztus második felében tervezik. Addig is sokan járnak oda saját szakállukra, nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. Jó lenne, ha megfogadnák az orvos tanácsát: csak alapos vizsgálat után próbálkozzanak a barlang gyógyító hatásával I Abaliget jó híre már az aggteleki Béke barlanq „csodaté- vő” hatásával vetekszik, és a gyógyultak tovább terjesztik hírét. A „csoda” azonban csak akkor várható, ha az ésszerűség talaján áll. H. E. Megcsapolják a hegyet? Ereszkével gyűitik az elszökő vizet . . . „A vár mögött, északon, hegyes helyen, a nap által soha át nem hatolható árnyékos és pázsitos hegyszegély van, ahol hajlott lombozatú fűzfa, nyárfa, ciprus és hársfa árnyékában . . . csillogó vízmedencéket képezve néhány száz foly- dogáló forrás folyik, s mindenki a maga szerettével barátkozik . . így ír Evlia Cselebi, a szép- szavú, XVII. századi történetíró a Tettye-forrásról. Tettye-pa- tak — talán o legrégebbi, életet adó vize Pécsnek. E köré települtek a város első házai, ez adott évszázadokon ót vizet nemcsak a lakosoknak, de keSf' *; wi ,■ . ' J| >- ' fcj,’'3 Egyenletesebb és biztonságosabb ellátás Megoldódnak az energiagondok A Baranya, Somogy és Tolna megyét, valamint Fejér, Veszprém és Zala megye egy részét elektromos energiával ellátó DÉDÁSZ egy sor olyan beruházást valósított meg a közelmúltban, illetve valósít meg a közeljövőben, amelyek az ipari és a háztartási fogyasztók rohamosan növekvő enegia- igényét hivatottak kielégíteni. A Balaton-part egyre több elektromos energiát igényel, ezért a tó partjának biztonságos ellátást érdekében még a szezonkezdet előtt, május végén üzembehelyezték a bala- tonboglári állomást, amely a Balaton déli partjának több, mint felét látja el elektromos I energiával. Épül már a keszt- j helyi állomás is — ez év végén adják át —, amely az | északi part egy részének és I Veszprém megye néhány fon- j tos ipari létesítményének szol- ! gáltat energiát, i Mivel Tolna megyében kevés j a nagyfeszültségű transzformátorállomás, ugyanakkor nagyok az energia-igények, Szekszár- J dón is megkezdték az új állomás építését. A szekszárdi állomást decemberben helyezik j üzembe. Elkészültével megöl dódnak a bátaszéki vázkerá- i miagyár energia-gondjai is. j A középfeszültségű hálózat j egyik legjelentősebb beruházá- I sa a Pécs IV. állomás. A József utcában a múlt héten adták át az épületet, s a szerelési munkálatok után, év végétől innen látják el Pécs belvárosát elektromos energiával. Biztonságosabbá, egyenletesebbé válik majd az egyik legnagyobb fogyasztó, a belváros ellátása, Még ebben az esztendőben megkezdik a postavölgyi állomás építését is a harkányi út mentén. Ezt a létesítményt jövőre adják át rendeltetésének, A kisfeszültségű hálózat legnagyobb, több évig tartó beruházása a 6-os út pécsi átkelő szakaszán a közvilágítás korszerűsítése. A Tolbuhin úton már világítanak a lámpatestenként 4 szer 400 wattos higanygőzlámpák, s ez év végéig hasonló lámpatesteket szerelnek fel a Fürst Sándor és a Zsolnay utcában is. Jövőre a 48-as tértől a Kórház térig jutnak a szerelők. Ugyancsak korszerű higanygőzvilágítást kap méq az idén a József Attila utca, s év végéig elkészül a tv- torony környékének közvilágítása is. A beruházási lehetőségekhez mérten jónéhány községben hálózat-rekonstrukciót végez a DÉDÁSZ. Azokban a falvakban, amelyekben sok volt a panasz az áramszolgáltatásra, átépítik a régi hálózatot. Idén Olaszban, majd Véménden és Vékonyban készülnek el ezzel a munkával. :iwXW<3SK««l A Tettye-forrás fogadóháza, falún a Zsolnay-kerámiaképek, melyek egy-egy vízinövényt ábrázclnak. A képen látható környilás alatt ér felszínre a forrás. Szokolai felvétele nyeret a patak folyásába épített malmok gazdáinak is, A régi világ e romantikája eltűnt, nyoma sincs már az itteni vízimalmoknak — megszelídült, csövekben áramlik ma már a forA Pécsre „ráülő” Tettye sarkában hatalmas fák ölelik maguk alá a páfránnyal, vadszőlővel befuttatott kis dombhajlatot. Az erre járó szemlélő számára csak egy évszám adott: 1892. Ekkor építették a dombba bújó házacskát a forrós fölé. Mert itt „születik" a víz, emberszem itt láthatja először. A felszínre néző barátságtalan vasajtó mögött csodálatos világ fogadja a bebocsátottat: nyolcszögletű kupolás kis terem mennyezetéről omlik alá a fény, egyenesen a falszögletekben kitáruló kerámia-képekre, melyek egy-egy vízinövényt ábrázolnak. Csodálatos színek — régi Zsolnay-csempe. A terem közepén, korláttal körülvett méternyi átmérőjű lyukon át nyílik az alsóbb világ: lent egy köralakú fogadó helyiséget építettek a víz tiszteletére. Itt, a fény kapujában, az örök sötétségből tör elő a kristálytiszta karsztvíz, hogy a kettős V alakú vágatokon érkezzék át a 100 méterrel odébb levő, gépház melletti tárolóbo — természetesen megtisztítva, amiről a forrós fogadóházában elhelyezett Solreigh-rendszerű tisztító- berendezés gondoskodik. A Pécsett gyakran okozott bosszúságot az útépítéseknél egy-egy váratlanul előbukkanó földalatti vezeték. A szakemberek nemrégiben megkezdték a város-felszin alatti közműhálózatának „fel- térképezését". Képünkön műszer segítségével kutatják a gáz-, víz- és villanyvezetékeket. Foto; Erb János „víziéle gzők" A gépházban sivitolnak a szivattyúk, fülsiketítő a zajuk. Nos, ezek a „vízlélegzők” látják el naponta a nyugati városrészt lefelé egészen a Széchenyi térig, de a Misinát, az Állatkertet és a hegy magasában bújó házakat is ivóvízzel. S hogy a több tízezer lakosú városrész ne maradjon váratlanul víz nélkül, ezt szolgálja a gépház alatti hatalmas tárolótér. Mert a forrás szeszélyes: ha kedve tartja — s ez rendszerint nyáron következik be — néha 1000 köbméternél is kevesebb vizet ad, míg hóolvadáskor, tavaszi esők idején több tízezer tör felszínre. Sajnos, bármilyen drága is ez a viz, ilyenkor semmivé lesz. A véges tárolókapacitás miatt ugyanis a bukógáton át a csatornákba kénytelenek ereszteni a többletvizet. De talán, talán az ember újabb győzelmét hozzák c munkák s a kísérletek, melyek most folynak a Karszt-akna alatt. De mit is takar ez a név? 1935-ben bizonyos Pálfy Móric javaslatára a forrástól 250 méterre keletre, a mai, hegyre futó sétaút aljánál Karszt-ak- nát fúrtak, majd ebből ÉNy-i és K-i irányban tárókat — földalatti folyosókat — nyitottak a hegy szökővizeinek összegyűjtésére. Ennek eredményeként ma naponta 600 köbméter juttatható innen felszínre. A tárók boltozata azonban, a hegy és az idő súlya alatt megrokkant — kijavításuk sürgető. S ha ez már amúgy is pénzbe kerül, miért ne lehetne a rég dédelgetett álom megvalósításáért elindulni: vagyis megcsapolni a hegyet engedelmessé tenni az ember számára, hogy kedve szerint akkor nyerjen vizet, amikor szüksége van rá. S most ennek első lépcsőjén munkálkodnak április óta a Bányászati Aknamélyítő Vállalat vájárjai, hogy robbantással további alagutat nyerjenek és D-i irányban egy 20 százalékos, 88 méter hosszú „ereszkét” fúrjanak a forrós alá. Ezzel akarják összegyűjteni a ma még megszökő vizeket a forrás alatti rétegből, hogy aztán az ereszke aljából, mint természetes üregből, szívassák majd felszínre, A végső cél; a további fúrásokkal megcsapolt hegy vi- *zét visszanyomatni a mészkőben rejtett üregekbe, ahol a természetes „tárolókban" a számítások szerint több mint 80 ezer köbméter kartszvizet foghatnak meg — s innen aztán bármikor nyerhető víz. Ehhez a kissé illuzórikusnak tűnő vállalkozáshoz első lépés a mostani másfél milliós beruházás, az ereszke megépítése, a boltozatok megerősítése, a 100 mm-es főnyomóvezeték lefektetése a hegy gyomrában. A rejtély S ami ma elválaszthatatlan a forrástól: ez a játszótér alatti szokatlan vízzubogás. Aki lemerészkedik a tettyei domb s a focipálya alatt elnyúló ház mellé, szokatlant tapasztal: ajtó rácsai közül, a hegy szájából előbukkanó alagútból, a lépcsőkön víz ömlik lefelé. Mi ez? — kérdik sokan. Nos, a rejtély; a földalatti folyosó a Karszt-akna túlfolyója: ide engedik szennyezettség esetén a hegyből szivárgó vizet, csakúgy mint most, amikor a munkások az ereszkét építik. Ami pedig a •romantikát idézi: a dombaljai ajtóra merőlegesen néző, növényekkel körülbástyázott félkör alakú nyílás nem más, mint a Tettye-patak elhagyott medre, melybe a nagy esőzések idején ma is visszaszökik egy-egy ér, hogy zsongásával tetőzze be a Tettye sokévszázados legendáját. Riechel Éva 44 MILLIÓS BERUHÁZÁS Megerősítik a drávai védvonalakat A töltések fejlesztésének előkészítési munkálatait az elmúlt héten kezdték a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság termelési üzemének dolgozói. A 44 milliós komplex beruházás — amely elsősorban a Dráva és az Egerszegi csatorna által közre- j zárt mezőgazdasági területek védelmét szolgálja, több ütemben valósul meg. Az első lépcsőben — Mattytól Egyházasha- raszti községig — mintegy 9 kilométer hosszú szakaszon erősítik a védvonalakat. Drávasza- bolcson 1 500 000 forintért új védelmi központot alakítanak ki és bekötőút építését is tervezik. A beruházás első ütemének 24 millió forintos munkálatait 1975-re fejezik be. flz aulólolvaiok rejtekhelyén ÉJSZAKA V KÁLVÁRIÁN Tanyánk volt a Kálvária-domb. Ott jöttünk össze, kialakult a ársaság. Csapódtak hozzánk ányok is. Sört vittünk, elheve- észtünk a fűben, a bokrok alán. Aztán valamelyőnk felve- ette: nem akartok kocsikázni, ányok? Akartak. Amikor este ett, nen indultunk a Széche- nyi tér felé . . . autót szerezni, -urikáztunk egyet, aztán éjszaka mét visszatértünk a bózo- tos rejtekhelyünkre." Az autótolvaj galeri tagjai — köztük fiatalkorúak is — már büntetésüket töltik. A pécsi Kálvária-domb azonban ma is ad munkát a rendőrségnek. Az elemlámpa imbolygó fényénél kaptatunk fel a körzeti megbízottal a Hunyadi út, Péter utca, István utca, Vak Boty- tyán utca által határolt területre, a Vak Bottyán utca felő- ‘i repedt, töredezett kőlépcsőkön. A korhadt fakapus bejáraton túli területen meredeken vezet a füves, bokros út a kápolnáig. Mély csönd üli meg o környéket, a kálvária 12 kőtáblájának, a stációknak csak sziluettjei sejlenek. Gondozatlan az egész terület, búvóhelyül szolgálhat - és szolgál is - csavargóknak, munkakerülőknek. Félkör alakú, méter magas vasajtóra csúszik a lámpa fénye, - fekvő Jézus szobor az üregben.- A múltkor is bevilágítottam ide — a szobor mellett egy férfi aludt, fűvel ágyazott meg magának -, mondja kísérőm. - A fényre hirtelen felpattant, dadogott az ijedtségtől. Se munkahelye, se lakása.,. Apró kis éjszakai neszek vesznek körül, szél zilálja meg a fák leveleit. Távolban, a város déli részének fényei világítanak. Átlépünk a területet körbevevő kőkerítés leomlott részén. Csa- litos, bokros ösvényeken vezet utunk. Az egyik bodzabokor aljában fehér műanyag térítőt lebbent a szél, arrébb fekete, üres műanyag szatyor ... Valaki, vagy valakik búvóhelyéről árulkodó tárgyak...- Találtam már ezen a részen paplant is a bokrosban — mondja kísérőm. — De korábban egy bunkerre is leltem. Létrával kellett lemenni. - A bunkerban kilenc telefonkagyló egy halomban — nyilvános telefon- fülkékből szerelték ki. Kézre kerültek a tettesek is, a házkutatás alkalmával pedig még 19* membránt is találtunk... Ez, a kőkerítésen túli terület ennek a dombnak legmagasabb része, — innen már panoráma nyílik mind a négy égtáj felé. Nappal lehet igazán gyönyörködni a kilátásban... Nappal is felsétálunk a dombra. Most látszik a maga teljes valóságában a terület el- hagyatottsága. Kisebb dombok, szakadékok — bodzabokrok, akácfák, vadrózsabokrok és magasan nőtt fű borítja —, közé- > pen tisztás. Északra a Mecsek hegyoldal az üdülővel. Fenyves szállóval, tv-toronnyal — délre a Kertvárosra látni, nyugatra, keletre is betekinthető az egész város. Vékony kis ösvények futnak szerteszét a sűrű bokrok közé, amelyeknek aljában állandó a félhomály. Romantikus, de gazdátlan környék. Pedig a város közelében talán a legszebb pihenőhelyet lehetne itt kialakítani. Magát kínálja a parkosításra, szép kilátásával, friss levegőjével. Ásó, csákány, lapát után „kiált" ez a terület — kiirtani az „ősdzsungelt” —, megnyitni zöldjét a felüdülni, kirándulni vágyók részére. „Bűn" parlagon hevertetni, amikor amiatt siránkozunk, hogy nincs a városnak elég parkja, zöld tere. Évek óta gondozatlan, — gyanús rejtekhelyek „hazája” a Kálvária-domb. Megújhodása lehetőség — cselekedni kellene ! Garay Ferenc > T
