Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-30 / 198. szám
Dopping Máltának I „Kurier". E cím alatt írt cikket a Züricher Sport-ban Martin Maier, a bécsi lap ismert sportszakírója. Bevezetőjében megemlékezik arról, hogy június 13-i magyar —svéd VB-selejtezővel azonos időpontban rendezték a bécsi Prater Stadionban a nagy érdeklődéssel várt Ausztria—Brazília barátságos, válogatott mérkőzést. A mintegy 42 000 főnyi nézőközönségnek kettős élvezetben lehetett része; miközben gyönyörködtek a játékban, közben nagy figyelemmel hallgatták a budapesti Népstadionból az osztrák rádió sportriporterének közvetítését a magyar—svéd VB-selejtezőmér- kőzés drámai fordulatokban bővelkedő eseményeiről. S amikor Bello hármas sípszava a mérkőzés végét jelezte, és annak 3:3-as eredménye ismertté vált, a lelkes Schlachtenbummlerek egy emberként felállva ujjongtak hiszen ezáltal kevés esélyük nekik is jutott a VB 16-os döntőjébe jutásához. A sajtókommentátor viszont mértéktartó józansággal, alaposan lehütötte a kedélyeket, amikor ezeket írta: ,,Ha a svédek képesek voltak három gólt is lőni az egyébként jól játszó magyaroknak, vajon miért ne sikerülne nekik La Vallettában legalább kettőt rúgniok a már teljesen esélytelen, 0:18-as (!) gólaránnyal rendelkező Málta ellen? Ne építsünk tehát légvárakat.” Dr. Heinz Gerő, az Osztrák Labdarúgó Szövetség elnöke viszont így nyilatkozott: — „Még a gondolatát is elutasítjuk annak, hogy mi a máltaiakat pénzzel doppingoljuk. Ez azonban nem zárja ki, hogy a svédek elleni minél tökéletesebb felkészülésüket, a legmesszebb- menően ne támogassuk. Sőt, ha sikerülne nekik a svédeket legyőzniük (?), akkor ígérjük, hogy Ausztria válogatott csapata egy alkalommal teljesen térítésmentesen vendég szerepel majd La Valettában.” A svédek viszont — hírek szerint — a máltaiaknak gépkocsik ajándékozását helyezték kilátásba arra az esetre, ha e számukra jelentéktelen mérkő- j zésen nem fognak majd „foggal-körömmel" védekezni, vagy másképpen fogalmazva: nem ! vonnak védelmük elé áttörhe- tetlen betonfalat. — A svédeknek — megítélésem szerint — írja a sportkommentár — erre aligha lesz szükségük! Bármennyire is Három edző — három vélemény Rajt előtt a PMSC, a Komló és a PVSK Az NB I. B. rajtjáig még két hét, az NB I. és az NB II. rajtjáig pedig három hét van még vissza. A csapatok hetekkel ezelőtt megkezdték a felkészülést az 1973—74-es bajnokságra. Az edzők igyekeznek beépíteni az újonnan igazoltakat, formálják az új csapatot, hogy az előző évinél még sikeresebben, eredményesebben szerepelhessenek. A PMSC, a Komlói Bányász és a PVSK edzőinek három kérdést tettünk fel a felkészüléssel kapcsolatban. A kérdések a kővetkezők voltak: 1. Kikből kerül ki a pályára lépő csapat? 2. Hogyan alakul a program a bajnoki rajtig? 3 Milyen szereplést várnak csapatuktól az elkövetkezendő bajnoki évben? hírhedt a La Valettai Stadion egyenetlen talaja, azok göröngyein ők nem buknak majd el és nem fogja őket majd zavarni annyira, mint más csapatokat DR. DUNAI JÁNOS, a PMSC edzője: © — A kapusposzt adott, Roppal kezdünk. A közvetlen védelem is együtt van: Hernádi, Kocsis, Konrád, Kincses II. Tartalékként készenlétben áll Kelemen. Maurer egyelőre könnyített edzésmunkát végez, majd ha teljesen meggyógyűl, akkor dől el, milyen poszton szerepel. A középpályások Tóth I'., Bálint, Borovácz, Farkas közül kerülnek ki. Elképzelhető, hogy taktikai okokból Zombori is kap középpályás feladatot. A csatársor tagjai Kovács, Juhász, Zombori, Bencsik, Rónai es Telek. Jánosi szerepköre Maurerhez hasonlóan csak később dől el, ha teljes értékű harcos lesz. Az elképzelésem az, hogy 4-3—3-as hadrendben játszunk. (2) — Szerdán a PVSK lesz az ellenfelünk, augusztus 5-én Bécsben a Viennával játszunk. Útközben hazáfelé Győrben töltünk egy napot és mérkőzünk a Rába ETO-val. Augusztus 12-i ellenfelünk az NB II- be jutott Máza-Szászvár, három nappal később ismét a PVSK- val találkozunk, aztán jön az első bajnoki forduló Csepelen. © - Feltétlenül jobban sze- ; retnénk szerepelni, mint az el- l múlt évben. Célunk az őszi forEgy-iksz-kettő A HDN tótótipjei a következő hétre: 1. Eger—Kecskemét SC. Kétségtelen, a Nyári Uborkaszezon Kupában sokat mutatott a Kecskemét Tippünk mégis: X 1. 2. Várpalota—Ganz-MÁVAG. Budapesten 6:3-ra győztek a hazaiak. A „3” azt mutatja, hogy van valami a várpalotai csatárok lábában is. Tippünk: 1. 3. Budafok—Kossuth KFSE. Szentendrén a vendégek öt fokkal jobbak voltak. (Kossuth KFSE—Budafok 1:5.) Most is a Budafok. Tipp: 1. 4. FÖ5PED—Szegedi Dózsa. A FÖSPED szállítja az 1-est Ha nem, akkor döntetlen. Tipp: 1 X. 5. Kiskunhalas—Vác. Csak annyit árulhatunk el, nem lesz döntetlen. Tippünk; 1 2. 6. Kaposvári Rákóczi—Kaposvári Táncsics. Mert Köves Lacika is ott rúgja a labdát, tippünk: 1. 7. MGM Debrecen—Debreceni EAC. A gördülöcsapágy- gyáriak visszavágnak. Tippünk: 1. 8. Gyula—Békéscsabai VTSK, Gyuláék győznek. Tipp; 1. 9. ÉPGEP—Láng Vasas. Épp mondani akartam már, sok lesz 1 az 1-es. Az a jó, az a jó ... Tippünk: 1. 10. Kecskeméti TE—Gyöngyös, Egy totóügyi előadó akkor is ! megmondja, ha nem tudja. Merészen: 2, 11. MÁV DAC—Debreceni VSC, Nem valami magabiztosan szerepeltek eddig a győri vasutasok. Dacból azért ráteszünk. Tipp: 1. 12. Cegléd—Székesfehérvári MÁV. Nem bírnak egymással. Tippünk: X. Bejöhet még az 1-es is. 13. Szolnoki MÁV—Törekvés. Két, egyformán gyenge csapat A hazai pálya a döntő. Tipp: 1. Pólmr-’ő-ések: 14. Gázmüvek—Kiskunfélegyháza. Gáz van. Tipp: 2 X. 13. Győri Dózsa-Györi Elektromos. Tipp; 1. 16- KOMÉP- Pápa. Tipp: 1. dulóban a 8—11. hely megszerzése. Természetesen ehhez a csapatot stabilizálni kell és akkor tavasszal még előrébb léphetünk. LANTOS MIHÁLY, a Komlói Bányász edzője: © — Megfiatalított 22-es keretünk van. Buús és Erdósi egyformán pályázik az egyes számú trikóra. A hátvéd négyes a következőkből kerül ki: Talló- si. Kovács, Tihanyi, Készéi, La- hó, Göcsei, Csordás. A középpályán is sok a jelentkező: Tresch, Dárdai, Tüske, Pál, Orsós és az ifjúsági korú Kiss. A csatársorba a következők pályáznak: Bordács, Cs. Kovács, Kolesánszky, Orosz, Keller és a 18 éves Goál. Elképzelherő, hogy a kapus poszton a fiatal Bien is kap szereplési lehetőséget. © A bajnoki rajtig a ‘következő előkészületi mérkőzéseket játsszuk: Augusztus 1-én a PMSC II. lesz az ellenfelünk, 4-én a Steinmetz SE-t látjuk vendégül, majd négy nappal később viszonozzuk az NB IIIHORVÁTH LÁSZLÓ, a PVSK edzője: © — A kapus Ábrahám dr. és Sólyom közül kerül ki. A védelemben a középhátvéd Szabó és a beállás Balázs I. helye biztos. A szélsőhátvéd posztokra Kanyar, Hamar, Gyurina és Szarka pályázik. Középpályán nagy harc várható a csapatba kerülésért. A jelöltek: Nagy, Mihály, Szobics, Kaszás, Réfi, Grünwald és Viola. A csatársor is bővült; Radics, Varga, So- mogyvári, Csőre, Balázs II., Kincses III., Egri II., valamint a sajátnevelésű Kiss között választhatok. @ — Augusztus 1-én a PMSC lesz az ellenfelünk, 5-én Vasutas Totó Kupát játszunk idehaza a Szegeddel. Augusztus 8-án a PMSC tartalékjaival találkozunk, 11-én Szigetváron a Volán 12-es vendégei leszünk. A bajnoki rajt előtti főpróbát a PMSC-vel tartjuk. Első ellenfelünk a bajnokságban az újonc Máza-Szászvár a PVSK pályán. © — Célunk, hogy megismételjük az elmúlt évi jó szereplést. Szeretnénk végig ott lenni a bajnoki címért vívott küzdelemben. L L — V. I. Kezdjük talán a végével. Amit már nem láthattak a televízió nézők: a viadal befejeztével a szovjet és amerikai atléták kézenfogva tiszteletkört futottak, így köszönték meg a tapsokat és egyben kifejezték mindazt, amit a sport jelent: sportszerű küzdelmet és mindenekelőtt barátságot. A barátkozás a késő esti óráikig tartott. A nagyszerű Jubilejnaja szállodában a Szovjet Atlétikai Szövetség bankettjén dúsan terített asztalok várták a résztvevőket, rajtuk orosz specialitások, többek között pi ros kaviár és vodka. Ez utóbbi persze csak a vezetők számára .. . A zenekar többször is abbahagyta, de az amerikai atléták kérésére (azt is meg kell mondani, hogy nem kellett sokáig nóqatni a zenészeket a ráadásra!) ismét felcsendült a Kalinka, az Öcsi csornije meg a többi „klasszikusnak számító” orosz dal. Nehéz lett volna megszámolni, hányszor húzták el a vendégcsapat nótáját, persze most már a táncparketten, ahol bizony jobban mór zogtak, mint néhány órával ezelőtt a minszki központi stadion műanyag pályáján. Hogy a minden eddiginél nagyobb arányú vereség milyen hatással volt rájuk, azt nehéz volt lemérni. Az arcokról azonban lerítt az elégedetlenség, néhányuknak keserű pirulát kellett lenyelniök. Közép- és hosszútávfutóik közül sokan csalódást okoztak, sprintereik azonban még mindig ott vannak a világ legjobbjai között. A formán kívüli Borzov legyőzése nem okozott nehéz feladatot, az olimpiai bajnok messze van még mücheni eredményeitől. A különböző nyilatkozatokból, beszélgetésekből azonban sok mindent meg lehetett tudni. Elsősorban art, hogy az amerikai atlétika visszaesése törvényszerű és ennek oka, hogy más sportágak tömegesen szívják fel a tehetségeket. Elsősorban a sokkal látványosabb és persze jobban kifizetődő kosárlabdáról van szó, azután itt van a baseball, melynek tömegei nálunk a labdarúgáshoz hasonlíthatók leginkább. Bár az amerikaiak mindig rendelkeztek kiemelkedő tudású dobó atlétákkal, számuk azonban mindig lényegesen kevesebb volt, mint a futóké, vagy az ugróké. A klasszisok száma mindenütt csökkent és ez nem mehet az eredmények romlása nélkül. Persze szó sincs róla, hogy most meg kell húzni a vészharangot az amerikai atléták felett. Tény azonban az, hogy ez a vereség arra mindenképpen jó volt, hogy ráirányítsa az illetékesek figyelmét arra, hogy sok minden nincs rendjén a sportágban, és ha nem orvosolják időben a hibákat, Mont- reálra nem fognak szívesen emlékezni. A szovjet csapat vezetői reálisan értékelték csapatuk sikerét. Az egykori kitűnő távolugró, Igor Ter-Ovaneszján szívesebben beszélt válogatottjuk gyenge pontiairól, mint azokról, akik felülmúlták legjobb teljesítményeiket. A rokonszenves sportember —, most új szerepkörben, mint a szovjet válogatott atléták helyettes főedzője —, jelentős előnyt látott a hazai pályában, de azt is hozzátette, hogy dobóiktól lényegesen jobb eredményt vártak. Ügy vélte, majd a következő eqy-két év fogja megmondani, mit ér valóban ez a győzelem, és lesznek-e tehetségek azok, akik ma még csak tehetségeknek ígérkeznek. Nagyon diplomatikus volt, a világért sem árulta volna el, tulajdonképpen kire gondol . , . Mindenesetre tovább folytatják a fiatalok beépítését atlétikai csapatukba és ha a rendelkezésre álló lehetőségeket továbbra is maximálisan kihasználják, eltűnnek a gyenge pontok azokban a számokban is, ahol ma még bizony döcög o gépezet. Szép volt a búcsú a pályán és a fehér asztalnál egyaránt, jövőre ismét találkoznak, ezúttal Kalifornia lesz az óriások viadalának színhelye. Szőnyi János Hová igazo' a válogatott kapus? os csapot komlói vendégjátékát. Augusztus 11-én az első bajnoki mérkőzést a Dunaújvárossal vívjuk, melyet a televízió is közvetít. (3) — A nevelési és szakmai alapelveket úgy rögzítettük, hogy az biztosítja az egész évi munkát. Alapvető feladatnak tartjuk a csapaton belüli egység megteremtését, a küzdő- szellem magasabb színvonalra való emelését. Ki kell alakítani egy olyan csapat gerincét, amely egy-két év alatt a felsőbb osztályban is megállja helyét. Á Rothermel-ügy háttere A labdarúgó élet nagy eseménye, az átigazolás, lassan lezárult A kulisszák mögötti csereberék nyugvópontra jutottak. Nem akadtak nagy szenzációk, talán a sokat vitatott Máté ügy végére is hamarosan pont kerül és sportszerű keretek között megegyezik a Ferencváros a PMSC-vel. így egy évig egész nyugodtan várhatunk a klubcserékre és o játékosvándorlásokra. un*9 proletA'lal. C~,pME9V’ir'ZXai3a| I A 7 « Dunántúli napló M-..ZZ.1P jUr.t.y ...cuy.. l-m» MSZMP tíarunyo i. tegye Bizottságának lapio Főszerkesztő; Mitzki Ervin Szerkesztőség: 7601 Pécs. Hunyadi u 11 íel.; 15-000 15-/62. 15-852. 15-245 és 15-26* Kiadío: o Baranyo meqyei LaDkicdó Vállalat Felelős kiadó: 8raur Karol* Kiadóhivatal: 7601 Pécs, Hunyadi u M lelátón; 15-000 15-762 15-852 15-245. 15-26* Telexszám 12-320 Kéziratot nem őrzőnk meq és nem adunk vissza pécsi Szikre Hyomdo 7621 °écs Munkácsy Mihály u '0 Felelős vezető Melles Rezső le'iesztt o Magyo* Posto Indexszám*. 25054 Természetesen sokon szidják az átigazolási rendszert, hiányolják a „villámot”, mások I tehetetlenségről beszélnek, me- i gint mások a játékosnevelést kérik szómon. No, de ezeken ráérünk a következő átigazolási időszakig vitatkozni. Van azonban egy ügy, ami izgalomba tartja a közvéleményt. Sokat suttognak róla, mende-mondák keltek szárnyra, pedig jószerével még a ben- fentesek is sötétben tapogatóznak. Rothermel Adóm esetéről va n szó! A tisztánlátás kedvéért te- j kintsünk végig a fiatal játékos pályafutását. Néhány évvel ezelőtt Géléi ! József a tatabányai Bányász válogatott kapuvédője gondolt egy merészet és abbahagyta az aktív játékot Tette ezt azért, mert a hátamögött egy tehetséges fiatalember állt, akiről mindenki art mondta, hogy sokra viheti, és a jövő nagy I kapus egyénisége lesz. Ezt a fiatalembert Rothermel Adám- j nak hívják. Rothermel tehát szinte küz- ' delem és harc nélkül megkapta i csapatában az egyes mezt. S | mert. a szerencse nem jár egyedül, ezzel egyidóben a vólogo- ‘ tott mez is az övé lett. A fiatal kapuvédőt azonban megzavarta a gyors siker, s ahelyett, hogy komolyan edzett volna, fejébe szállt a dicsőség. Nagyképű, krekk emberré vált, elhanyagolta az edzéseket, azt hitte hogy a névből is meg lehet élni. Volt olyan esete, hogy klubcsapatánál sérültet jelentett, de a válogatottal elutazott Svédországba. Ott nem fájt semmije. Visszajövet a VB-se- lejtezőrő), Tatabányán nehéz sorozat várt volna rá: a Ferencváros, a Dózsa és még néhány nagy ellenfél, ő azonban ismét sérültet jelentetett. Ezt még megismételte néhányszor. Időközben kimaradt a válogatottból. Ez a figyelmeztetés azonban nem használt neki, nem változtatott magatartásán, hanem Tatabányán négy társával klikket szervezett, s meg akarta buktatni a csapat edzőjét, Lakat Károlyt A tatabányai vezetők azonban résen voltak és megköszönték Adómnak a játékot, kizárták az első csapat keretéből, nem engedték meg o rendbontást. Az ügy vége úgy alakult hogy a renitensek közül Lódl és Tóth Kálmán „kegyelmet” kért, Nyírő és Fenyvesi átigazolt más egyesületéhez, Rothermel pedig kijelentette, hogy nem kíván tovább Tatabányán játszani. A kapus úqy indokolta meg tettét, hogy bár nagyon szereti Tatabányát, a játékosokat, a vezetőket, de Lakat Károly árral nem hajlandó együtt dolgozni. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért haragszanak ró Tatabányán, így válaszolt: — Azért, mert szőke a hajam, kék a szemem és van egy kutyám I Ez a megnyilatkozás jellemző a játékosra I Rothermel most a Vasasnál jelentkezett, ott szeretné folytatni pályafutását. A Tatabányai Bányász vezetői azonban ragaszkodnak eddigi álláspontjukhoz és az átigazolási rendelkezésekhez. A tanulság ebből az esetből annyi, hogy Rothermel Adómnak sokkal komolyabban kellene venni az életet és a labdarúgást, Az eseményekért elsősorban ő a felelős, mert nem tudott’ szerényen, sportszerűen élni és készülni. Éneikül azonban ma már nem lehet válogatott szinten sportolni. Kár érte, mert tehetséges játékos, sajnos ez nem párosult megfelelő emberi tulajdonságokkal. Természetesen még nem késő, hiszen Rothermel fiatal ember. Rajta múlik, hogy lesz-e belőle újra válogatott, Boross Dezsö(— mi —) Még egyszer Minszkről...-