Dunántúli Napló, 1973. július (30. évfolyam, 169-199. szám)
1973-07-29 / 197. szám
Egyedülálló vállalkozás Huszonöt kötotes monográfia Baranyáról A nevelés varázsigéje a gyermekszeretetünnepi betek Vtfcf *■■<!) 1 te ClrtnH *m| Operapremier Szegeden Mg hogy eicsztuft o Sabadteri hatalmas nézőtéré az első bemutatók utón, egymást érik Szegeden az ünnepi hetek eseményei. A szabadtéri színpadon pedig újabb premier: a Porgy és Bess. Az Adatni Operaház mi- vészei és a fesztiválzenekar Pál Tamás vezényletével mutatta be Gershwin méltán népszerű operáját. Az érdeklődésre jellemző, hogy a négy előadásra úgyszólván elővételben elfogytok a jegyek. A Charleston szegény négemegyedében játszódó, mély emberi érzésekről és indulatokról poetikuson daloló művet általában néger együttesek szólaltatnak meg: az Operaház 1969-ben vállalkozott a bemutatására, s azóta sikerdarab, több mint száz előadást én meg. A fiatal karmester, Pál Tamás elmondta, hogy annok idején az eredeti kotta és a négerek előadását rögzítő, improvizálásokkal dúsított hanglemez közösen szolgálta a felkészülést, a magyar énekesek átvettek néhány speciális megoldást, sőt maguk is kezdeményeztek, hiszen Gershwin lehetőséget odotl tá. Miké András rendező ezúttal nem alkalmazhatott statisztériát a megnövekedett játéktér benépesítésére, viszont az énekkart kibővítették - a színpad így is mozgalmas, attraktív tömegjelenetek gazdagítják az előadást. Makói Péter no- turalisztikus hatású díszletei, úgy látszik, .megbarátkoztak” e templomtér emelke- dettebb ihletésű környezetével, különösképpen, hogy színei a dóm tégláiba oidód1971. március 19-én a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatot hozott, miszerint „Baranya megye természeti és társadalmi múltjának és a jelen viszonyainak marxista szemléletű feltárását és publikálását aktuális és hiányt pótló kultúrpolitikai feladatnak tartja. Ezért megyei monográfia kiadását határozza eT. mi M | r Tizenöt ev alatt A tudománytörténeti jelentőségű határozat szerint összeseit 650—700 ív terjedelemben, 23— 25 kötetben 15 év alatt jelenne meg a sorozat. Az egyes kötetek példányszáma 2000. A tanács folyamatosan évi 300 ezer forintot biztosít a Megyei Levéltár költségvetésében a kiadás céljaira. A sorozat szerkesztői dr. Babies András, a Dunántúli Tudományos Intézet közelmúltban nyugállományba vonult igazgatója és dr. Szita László, a Megyei Levéltár igazgatója, akivel a sorozat jelentőségéről, a munkálatok jelenlegi állásáról beszélgettünk. — Mindenekelőtt szeretném elmondani — kezdte dr. Szita László —, hogy a Válogatott dokumentumok a baranyai— pécsi munkásmozgalom történetéhez I—III. kötetét, valamint A népi demokrácia kezdeti időszakának dokumentumai Baranyában e. 1971-ben megjelent kötetet a monográfia-sorozat efőköteteinek tekintjük. — Van-e tudomása hasonló vállalkozásról más megyék esetébenf — Más megyék nem csrnőknek. s korábban, a felszabadulás előtt sem csináltak ilyen monográfia-sorozatot Koncepciójában ilyen vállalkozást a magyar helytörténetírás sem ismer. Úgy is mondhatnám, hogy frontáttörés ez a sorozat a hely- történetírásban. Ugyanis minden tudományág önálló kötettel szerepel, tehát az összes tudományág, amely a helytörténetbe beledolgozik, önálló szintézissel jelentkezhet Módszertanilag pedig azért jelentős országosan is, mert ebben az összes társadalomtudományé kutató megtalálhatja a tóvá bbkutatás hoz az anyagot A községtörténeti lexika« 3 kötete pl. 90 ívnyi lesz. — Milyen sorrendben lekennek meg a sorozat tagjai és hogyan áll a szerkesztési munkai — Lényegében tehát 12—14 kötetes monográfia-sorozatról és az ehhez kapcsolódó 11 kötetnyi forrásról, illetve lexikonról van sző. A közeljövőben megjelenő földrajzi kötetről én nem szeretnék szólni. — Leszerződött gárdával folyik a Baranya története az őskortól a honfoglalásig e. kötet feldolgozási munkája, amelynek szakmai szerkesztője Bándy Gábor, szerzői: Fülep Ferenc, Kiss Attila, Bándy Gábor, Pet- ress Éva, Burger Alice. Reméljük, hogy 1974 végén megjelenik. Ugyancsak szerkesztés alatt van az A baranyai—pécsi munkásmozgalom története 1867— 1945 c. kötet, amely e korszak munkásmozgalmának történeti szintézisét nyújtja. Szerkesztői dr. Babies András és jómagam, szerzői Dénes Béla, Szüts Emil, Babies András, Szita László és Gungl Ferenc. Ezt 1975. április 4-re szeretnénk megjelentetni. Szerkesztési stádiumban van a gazdasági földrajzi és néprajzi kötet is. A többi kötettel kapcsolatban elmondhatom, hogy A Válogatott dokumentumok első bárom kötete pL e nyelvi kötetet a Tanárképző Főiskola német és délszláv tanszékeinek közreműködésével oldjuk meg. Elvünk egyébként, hogy főként baranyai szerzőket foglalkoztatunk, talán a koraközépkor történetét feldolgozó kötet kivétel ez alól. A bibliográfiai köteteket e munkálatok végén készíttetjük el e Megyei Könyvtár, az Egyetemi Könyvtár és a Tanárképző Főiskola könyvtárának együttműködésével, hogy megközelítően teljesek legyenek. A sorozat togjait nem számozzuk. Az első kötet A geológiai és morfológiai, valamint a természeti földrajzi kötetek szakmai szerkesztője dr. Lovász György, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének főmunkatórsa. — 1974 elején jelenik meg e Délkelet-Dunántúl geológiai és morfológiai fejlődésének története c. kötet, amely a felszín kialakulásával foglalkozik — mondja dr. Lovász György. — Társszerzője Weil György budapesti kutató. Kéziratát már lektorálták, az én kéziratomból mintegy 20 oldal még hiányzik. A következő kötet címe Baranya megye természeti földrajza. Tíz szerző írja. A két kötet gyakorlati hasznosságát a terület- fejlesztési szakemberek élvezik majd. Az előbbi kötet az értékesebb ebből a szempontból, hiszen túllép Baranya határain, aminek az a magyarázata, hogy a megyehatár nem termé- szetföldrajzni határ. De természetesen Baranya megye közvetlen környezetének is ad területfejlesztési ötleteket. A területfejlesztésen belül kiemelném a bányaipari fejlesztést, nem is annyira a szén- és urán-, hanem a kő- és téglaipar, tehát az építőipar szempontjából. A kötet meghatározza azoknak a kőzeteknek a minőségét, — a mennyiségét nem — amelyeket bányászni lehet Ennél még jelentősebb a mezőgazdasági területfejlesztés, mert területegységeket s azok geológiai felépi- tettségét határozzuk meg, s ez egy naqy léptékkel dolgozó területfejlesztő szakember számára ad hasznos tanácsokat. Pl.: milyen a Zselie, milyen a Völgység? Természeti földrajz A Baranya megye természeti földrajza című kötet analitiku- sabb és sokszínűbb a geológiai és morfológiai kötetnél, s a területfejlesztés szempontjából Is csak a megyét tárgyalja. Ebben a megye klímáját, hidrológiai, talajtani, növény- és állatföldrajzi viszonyait elemezzük. Utolsó fejezete tájértékelés, omelya gazdasági hasznosíthatóságot tárgyalja. — Van olyan mankó, amelyre a két kötet munkálatai során már támaszkodni tudtakf — Kevés, de ezek szerzői között feltétlenül meg kell említeni a néhány éve elhunyt Vadász Elemér nevét A kétszeres Kossuth-díjas geológus a Mecsek-hegység geológiai monográfiáját írta meg. A másik kutató Simor Ferenc, oki a DTI tómunkatársa volt, s innen ment nyugdíjba. Pécsről írt éghajlati monográfiája annakidején feltűnést keltett munka volt Kandidátusi monográfiája az ország és Délkelet-Dunántúl új szemléletű feldolgozását adta. Azóta megírta Délkelet-Dunántúl klímáját is. Ilyen részletességű klímafeldolgozás jelenleg Magyarország egyetlen tájáról sincs. 1 Marafkó László Vakáció. — Éppen a közepén vagyunk az egy tanéven át álmodott, kilenc hónapon ót vágyott gyermekszabadságnak, Nincs tanítás, a túlnyomó többség számára nincs napközi __ mindez gyereköröm. De a két-háromhetes óvj szabadság kivételével nincs ráérő papa és mama sem — ez pedig többnyire nagy baj. Ilyenkor akasztják az ember fiának a nyakába a lakáskulcsot piros szalagon. — „E| ne veszítsd, mert agyonverlekI" — sok-sok nagyszerű kaland mellett, ilyenkor kínálkoznak az árnyékban kószálással, semmittevéssel eltöltött napok. Nem egy gyerek naphosszat unalmasan túr bele az udvari homokba, a homok szétfolyik az ujjai között, s szétfolyik számára a nyár is. A pécsi városi Gyermekideggondozó Intézet pszichiáter gyermekorvosa, dr. Gyenge Eszter ezt mondja: — Mindé« gyereknek szüksége van egy gondosan elkészített nyári programra, amelyben egyaránt helyet kell kapnia a szabad mozgásnak, — mégpedig sokkal több szabad mozgásnak, mint az iskolaévben, — és az emberformálásban meg az új tanévi munkában nagy szerepet játszó új élményeknek, Ismereteknek. Természetesen nem rendszeres tanulásra gondolok, hanem a tananyaggal lazábbon összefüggő olvasmányokra, kirándulásokra. Például az élővilág Ismeretét nagy mértékben elősegítik a természetjárások. Ugyanakkor viszont nem hiányozhat az előre megszervezett nyári programból a nyaralás, a kikapcsolódós sem. Igen sokat jelent a gyermekeknek a tábor, mert ez o közösséggel való együttlétre neveli őket. De nagyon fontos a családi együttes nyaralása is. Annak ellenére is, hogy ez a szülő számára esetleg fárasztó. A tanév idején a családban laen kevés az idő arra, hogy 0 családtagok között megfelelő mélységű érzelmi kapcsolat fejlődjön Iri. Mind a családi, mind a tóga bb iskolai környezetben a gyermek alkalmazkodásának a csalódban kialakult érzelmi kapcsolat az alapja. Az érzelmi alap megteremtésére a szülőknek nagyon kevés idejük van. A szakember szerint ozonbaw nem kell ehhez túl sok idő. Gyakran negyed, vagy félórás együttiét, amikor nem a leckéjét ellenőrizzük, hanem játszunk, beszélgetünk vele, érdeklődünk a problémái iránt — ezek a fél- és negyedórák sokkal többet jelentenek a nevelésben, mint az egészen együtt töltött, ám figyelmetlen, „ne zavarj fiacskám, nem látod, hogy olvasok" — felkiáltásokkal eltöltött hosszú nap. — A nyár tehát nagy lehetőséget ad az érzelmi kapcsolat kialakítására. De, hogyant — Nagyon fontos, hogy legI alább az évi két-három hetes szabadságot együtt töltsék a szülők a gyerekükkel. Ez a szabadság, avagy csupán több- napos kirándulás is nagyon sok közös élményt ad. Ezekből igazi, jó érzelmi kapcsolat alakulhat ki. A szülők, talán el sem hinnék, hogy egy ilyen két-három hetes szabadság annyi érzelmi tartalékot gyűjt össze a gyerekben, hogy az elegendő a későbbi időre is, amikor esetleq már csak ne gyedórák maradnak a játékra, baráti beszélgetésekre. — De a vakáció nemcsak • szülőkkel együtt töltött félhónapos nyaralásból átl, hanem még vagy negyven-ötven szürke hétköznapból is, amikor magukra maradnak a gyerekek. Mit tanácsol ezekre a napokra a gyermekpszichiátert — Először is azt, hogy « gyerekeknek adjunk ilyenkor önállóságot. De arra persze vigyázni kell, hogy ez az önállóság ne legyen feltétel nélküli és túlzott. Nagyon helyes, ha előző nap a gyerekkel közösen megbeszélik a következő napi programot. Ez aztán legyen változatos, legyen benne a családon való segítés, apró házimunkák elvégzése, strand, olvasás, játék, játszótér. Ha azután este hazatérnek a szülők, akkor egy-egy félórát rá kell szánni, hogy megbeszéljék a fiukkal, lányukkal az at- napi élményeket — csakúgy mint egész évben kellene. Ezáltal az élmények jobban meg- rögződnek, tudatosobbakká, ót- eftebbekké lesznek. De örülnek is a gyerekek, hogy valakivel megoszthatták az élményeket, sőt, így a szülő is finom módon ellenőrzni tudja a gyerek napi tevékenységét Erűtek semmiképpen ne legyen számonkérés jellege, ne ellenőrzésnek, honom közös megbeszélésnek hasson. — Nogyoa rossz tehát a kaszárnyái létszámellenőrzés hangulatát Idéző este. E helyett osztozni kell o gyerek örömében. Ez a pedagógia egyik kulcsa: együtt örülni, mégha fáradtak is vagyunk, mégha nehezünkre esik is. A közös öröm egyetlen pillanatának nevelő ereje felér száz pofonéval. Hasonló a nyitja a munkára nevelésnek is. Parancs helyett segítséget kell kérni a gyerektől, s ha a sokat emlegetett érzelmi alap megvan, vagyis szeretik a szüleiket akkor örömmel dolgoznak Is annyit amennyit a gyereknek dolgoznia szabad. Egy olyan gyereknél, aki egészen kiskora óta osztozik a családi gondokban, és még szereti is a szüleit, annak a számára lassan természetes lesz a koránok megfelelő házimunka. Parancsolni ezt sem szabad, hanem a fiúk és lányok felelősségérzetét szívósan kialakítani és a segítségüket kérni. A nevelés varázsigéje mindvégig — a gyerekszeretet Főidessy Dénes DnBSfiffl 5 Faragott oszlop Sellyén Ormánsági emlékmű U ősszé az él egy köztéri szobor igényének megszületésétől a szobor felállításáig. 1967-be« határozta el Baranya megye Tanácsa egy ormán, sági emlékmű felállítását Sely- lyén. Még ebben az évben megkapta Rétfalvi Sándor szobrászművész a Képző- és Iparművészeti Lektorátus egyenes megbízását az emlékmű tervezésére. Rétfalvi bejárta az ormánsági falvakat, újra tanulmányozta a régi házakat, templomokat temetőket, szőtteseket, munkaeszközöket. Több tervet készített. Egyik tervében örök me- mentót akart állítani a két világháború közötti ormánsági ember bezártságának, azaz azt a problémát kívánta felmutatni, ami miatt akkor az Ormánságról beszéltek. E tervén a temetők kopjafáinak sűrűjéből egy asszony tekint ki. Ez volt számára a leqkedvesebb terv, amely formavilágát tekintve is a legszervesebben kapcsolódott a néprajzi tájegység még fellelhető rekvizitumaihoz. Ezt vetették el először. Végül azt a tervét fogadták •L a méh csak halványon emlékeztet az ormánsági temetők faragott fejfáira, tulajdonképpen egy domborművekkel borított oszlop, amely funkcionálisan illeszkedik majd környezetébe, a sellyei Mezőgazdasági Szakközépiskola előtti térbe, ahol a rózsalugas első, kiemelt tartóoszlopa lesz. A szobortervek után, az elfogadott emlékmű két és fél méteres gipsz példányát készítette el a művész, amit nagy tetszéssel nyugtázott a zsűri. Ekkor foghatott a végső mű elkészítéséhez. A siklód bányában választott hatalmas, sárga márvány- tömb kemény, kitartó munka után vált a szobrász vésője nyomán szabályos oszloppá. Majd mind a négy oldalba belevéste a figurák rajzolatának negatívját. így a dombormű s maga az oszlopot határoló lap ozonos síkba esik, mint e legősibb fa fogási technológ iá kkeri készült műveken. A szobor 1971-ben készült el, 1972 őszén, mint kész munkát átvette a zsűri. 1973. októberében, a múzeumi hónap keretében sor kerül felavatására Már augusztus végén Sellyére szállítják, ám ekkor még el kell készíteni a pergola ácso- latot, amelynek első pillére lesz a faragott oszlop, s amelyre a rózsák fölfuthatnak. így, a következő évben már, tulajdonképpen a faragott már- ványoszloppal díszített rózsalugas jelenti az Ormánsági Em lékművet. (A művész reméli, hogy az ácsolatot falubéli mesterember készíti.) Járjuk körbe a faragott oszlopot. A főnézetben Anya, ölében gyermekével, — talán az ormánsági egykével, de alattuk Is gyerekek sorakoznak. Hármon halakkal és eqy hatalmas háromágú halfogó szigonnyá!. A halászat a legősibb mesterségek közé tartozott e vidéken. A második oldalon hajtott fejű, gereblyés férfi, a szerszám két ága között tekint ki, mint olyan ember, aki pontosan tudja, mi a dolga a világban, Alatta kos és bárány. v A harmadik oldalon kezében sarlóval szalmakalapos férfi áll. Kalapjában kissé a régi ikonokra emlékeztet. Ismét a munkában fölmogasrtosult em bér szimbóluma, A negyedik oldalon szőtted készítő nőt látunk, aki azonban olyan lágy mozdulattal fogja a szövőszék vetélőjét, amellyel akár hárfát pengethetne. Az oszlopot körbe ormánsági, szegfűs paszomány-motívum díszíti alul. A külön tömbből formázott oszlopfőt népi fafa ragások motívuma ékíti ott, ahova a pergola keresztgeren dóját fogják illesztem, Ma még Pécsett, a Bokor a 2. számú ház udvarában áll egymás mellett az emlékmű gipszterve és a megfaragott MÓtványoszlop, Az utóbbi szállításra vár, Októberben az Ormánság fővárosa eqy nem mindennapi műalkotással lesz gazdagabb £ L
