Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-07 / 145. szám

vlii \\ 5CS «| $ Világ proletárjai, egyesüljetek! napi Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Mondja a szemébe valaki Belgyógyászok vándorgyűlése Pécsett Csaknem száz tudományos előadás, kerek asztal-konferencia, szekcióülések N em mindig csak a vétkest terheli a felelősség. Az utóbbi félévben felmentett néhány munkahelyi vezető le­váltása kapcsán merült fel ben­nem ez a gondolat. Félreértés ne essék, nem a szóbanforgó ügyek főszereplőivel szemben hozott döntések jogosságát vagy akár helyességét vitatom. Sőt, teljes meggyőződéssel állítom, hogy o tények ismeretében nem is lehetett más elhatározásra jutni. Másról von itt szó. Ennek ér­zékeltetéséül említem - csupán példaként — egy termelőszövet­kezet elnökének ügyét, akit az MSZMP Központi Ellenőrző Bi­zottsága nemrég kizárt a párt- bóf. Ez az ember teljesen félre­magyarázva gazdasági politi­kánkat, annak lényegét és cél­jait, durván szabálytalon üzletek egész sorát kötötte. Olyan vál­lalkozásokba fogott, amelyeket valójában emberkereskedelem elnevezéssel foglalhatnánk ösz- sze, a közös gazdaság úgy ju­tott súlyos összegekhez, hogy pecsétjükkel legalizálták maszek f jverozók törvénytelen üzelmert. Annyira lefoglalták a termelő­szövetkezet vezetőit ezek a ma­nipulációk, hogy 0 mezógazda- kogi termelésre, a tényleges munka tervezésére és irányítá­sára nem is jutott már idejük. Amikor végül felelősségre vonták ezt a tsz-elnököt, ő sér­tődötten tiltakozott, mondván, hogy csak a közös gazdaság ér­dekeit tartotta szem előtt, sze­mélyes haszonlesés semmikép­pen sem vezette. Nem akarta elfogadni, hogy ha még ez így igaz is, okkor sem mentő érv: zi törvényesség megsértése, ren- cieleteink kijátszása nem bocsá­natos bűn csupán azért, mert abból egy munkahely vagy akár egy egész termelőszövetkezet közösségének haszna szárma­zott. A társadalom kárára nincs joga nyerészkedni senkinek. Az önzetlen tsz-elnök mártír- nimbusza egyébként hamar szertefoszlott a pártfegyelmi tárgyaláson. Gyorsan kiderült, hogy a jogtalanul szerzett nye­reségből a legvaskosabban ép­pen ő részesült. Az viszont igaz. hogy nem egyedül ő kapott a fuvarozók jutalékából,. — jócs­kán jutott belőle a tsz-tagok- nok, beleértve a termelőszövet­kezet pártszervezetének tagjait is. És számomra — de, gondo­lom, nemcsak nekem — elsősor­ban ez a körülmény okoz gon­dot. Az, hogy az ilyen és ha­sonló ügyek kapcsán többnyire fel sem merül a környezet fele­lőssége. Azok felelősségéről szólok, akik lényegében asszisz­tálnak az ilyen tisztességtelen üzleti manőverekhez. Látják, is­merik az ügyek lényegét és hát­terét, de meg sem kísérlik köz bevetni: megállj, ne tovább! Hallgatnak, mert o jogtalanul szerzett pénzből, a törvénytelen haszonból nekik is csurran- cseppen. Sajnos, nem egyedül ez az eset ad okot ilyen következte­tésre. A közelmúltban kellett le­váltani és a pártból kizárni egy üzem igazgatóját, aki úgy élt és viselkedett, mintha a gyárat hitbizományba kapta volna, A vizsgálat során kiderült, hogy korántsem egy csapásra válto­zol kiskirállyá ez a különben va!"b~n tehetséges ember. Elő- s-“- . —’' -Ji é'etben mutat­koztak bajok, aztán apró sza­bálytalanságok következtek, majd nagyvonalú vendéglátások ét ajándékozások, üzemi költsé­gen, s így jutott el oda, hogy végül saját szórakozásait is közpénzből fedezte. Ha ebben az üzemben szocialista normá­inkhoz méltó morális légkör uralkodott volna, meg sem kí­sérelhette volna e visszaélés­sorozatot - bizonyos, hogy mór a kezdet kezdetén számonkérik felelősségét. Lehet, hogy ez az igazgató nem fogadta volna örvendezve a bírálatot, beosz­tott munkatársainak elvszerű fel­lépését, de bizonyos, hogy soha nem jutott volna ilyen mélyre. Bármelyik ilyen ügyet elemez­nénk, rádöbbenhetnénk, hogy volt alkalom, lett volna lehető­ség visszarántani a szakadék széléről a korábbi önmagával szembekerült embert. Nem kel­lett volna más, csupán hogy a közvetlen környezetéből szemé­be mondja valaki: így önmaga alatt vágja a fát, drága főnö­köm. Ezért hiba, ha az ilyen ügyek­ben a környezet felelősségéről szó sem esik, ha nem kérik szá­mon a helyi pártszervezet politi­kai felelősségét ezekért a rossz útra tévedt emberekért. Termé­szetesen saját magáért elsősor­ban mindenki önmaga felel, de társai sorsáért a környezet is számadással tartozik. Miért? Mindenekelőtt azért, mert olyan a társadalmi berendezé­sünk, hogy ha még valaki szán­dékosan akarná is, többnyire akkor sem képes egyedül, a munkahelyi közvetlen környezet közreműködése nélkül vagy ép­pen ónnak ellenére megsérteni morális és jogi normáinkat. Lehet, hogy ez meghökkentően hangzik, de mégis így igaz: sik­kasztani éppúgy, mint kiskirály, úrhatnám módon élni, segítő­társak nélkül nem lehet. A kö­zösség vagyonához csak ott nyúlhatnak büntetlenül, ahol az ellenőrzéssel is baj van, az úr­hatnám életmódhoz pedig haj­bókoló szolgalelkek kellenek, akik eltűrik, hogy valaki önma­gát az általános rend fölé he­lyezze. Es nemcsak tevőleges társakra gondolok, hanem azok- no is, akik hajlamosak, hogy a munkahelyi vezetőik botlásai fe­lett szemet hunyjanak, „megért­sék” emberi gyengeségeiket. Látszólag barátai ők a főnök­nek, a vezetőnek - valójában ellenségei! Az okos munkahelyi vezető az eredményes munka alapvető feltételeként megteremti önma­gának a megfelelő környezetet. Ez alatt azt is értem, hogy nem tűr meg maga körül mindenre készségesen bólogató talpnya- lókat. Már csak azért sem, mert bölcsen tudja, hogy éppen ezek lennének, akik az első ballépés esetén részvétlenül lefelé mutat­nának hüvelykujjukkal. Akik ko­rábban istenítették, rendszerint azok ilyenkor a legkönyörtele­nebb bírák. N yakas, újra és újra ellent­mondó, gondolkodni képes, saját véleménnyel rendel kezö emberekkel kétségkívül sokkal nehezebb együtt dolgoz­ni, Nyilvánvaló, hogy kevésbé simulékonyak, és bizony ellen­vetéseikkel, nyílt szókimondá­sukkal kellemetlen perceket is okoznak Idánként, De nemcsak egyszerűen hasznosabb, hanem biztonságosabb is az ilyen köz­vetlen munkahelyi környezet. És hony ez sem utolsó szempont, art az említett ügyek szereplői, a leváltott munkahelyi vezetők saját sorsukkal is bizonyíthat­ják. Sólyom József jubileumi vándorgyűlés — ! XX. alkalommal tartották meg tegnap a Magyar Belgyógyász | Társasáq Dunántúli Szekciójá­nak e rendezvényét. A három­napos gyűlés a belgyógyászat j időszerű kérdéseivel foglalkozik, j A Pécsi Orvostudományi Egye- 1 tem aulájábon mintegy százan hallgatták meg dr. Hámori Az- j túr, a szekció elnöke megnyitó beszédét, aki üdvözölte a ván­dorgyűlés védnökeit: dr. Magyar Imrét, a Magyar Belgyógyász Társaság elnökét, dr. Boros Bé­lát, a POTE rektorát, dr. Tényi Jenőt, az MSZMP orvosegyetemi bizottságának titkárát, dr. Tigyi Józsefet, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság elnökét és köszöntötte ' az ünnepségen megjelent Papp ] Imrét, a Városi Tanács elnök­helyettesét A beköszöntő beszéd után üdvözlések következtek, majd a rendezők fogadást adtak a megjelenteknek. * Ma délelőtt 9 órakor — a Pécsi Orvostudományi Egyetem Központi Épületének tantermei­ben plenáris ülést tartanak, amelyen dr,' Hámori Artur elnö­köl, A 10 előadás zömmel a tüdő és a szív betegségeivel foglalkozik. Délután fél 4-kor dr. Jávor Tibor vezetésével ke­rékasztal konferencia kezdődik a gyógyszeres kezelés veszélyei­ről. E kerekasztal konferencián húsz téma szerepel — közöttük a hormonok és antibiotikumok nem kívánatos mellékhatásai is. Holnap délelőtt 9 órakor hat szekcióban tanácskoznak. A haemotológusák öt előadást hallgatnak meg, az üléselnök: dr. István Lajos lesz. A neph- rológusok szekcióülésén hat elő­adás hangzik el, dr. Hankis Já­nos elnökletével. Az angiologiai szekcióülés hat témát tárgyal, az üléselnök dr, Bohenszky György lesz. Délután fél 4-kor dr. Burger Tibor elnökletével folytatják szekcióülésüket a haematológu- sok, hat előadás hangzik el. Ugyanebben az időpontban ülé­seznek a cardiológusok. az első tíz előadáson dr. Horváth Mi­hály, a szünet utáni hét előadá­son pedig dr. Zsámbéki Pál el­nököl. Vegye* témakörből válo­gattok öt előadást, amelyet kü­lön szekcióülésen mondanak el dr. Csermely Ferenc elnökleté­vel. 9-én délelőtt 9 órakor öl ösz- sze a gastroenterologiai szek­ció, Dr, Meskó Kálmán négy, A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának prágoi 27. ülésszako szerdán délelőtt to­vábbi Icüldöttségvezetők felszó­lalásával folytatta munkáját Beszédet mondott Piotr larosze- mcz lengyel, Ion Gheorghe Mau­rer román és Lubomir Strougál csehszlovák miniszterelnök, va­lamint dr. Anton Vratusa, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökhelyettese. Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára délután baráti beszélge­tésen fogadta a KGST üléssza­kán résztvevő delegációk veze­tőit — közöttük Fock Jenőt, a Minisztertanács elnökét —, va­lamint Nyikolaj Faggyejevet, a KGST titkárát. Jelen voltak még Vasil Bilak és Josef Kempny, a CSKP KB Elnökségének tag­jai, a KB titkárai. Gustáv Husák szívélyesen üd­vözölte a vendégeket, majd be­szédében hangsúlyozta a 27. ta­nácsülés jelentőségét a szocia­lista gazdasági integráció komp­lex programjának teljesítése szempontjából. A megbeszélés során eszmecserét tartottak az ülés napirendjén lévő kérdé­sekről. Közös érdekként hang­súlyozták annak szükségessé­gét, hogy a szocialista gazda­sági integráció előnyeit, mint fontos tényezőt hatékonyan ki | kell aknázni valamennyi részt- 1 vevő állam népgazdaságának fejlesztésében, az egész szocia­lista világrendszer gazdaságá­nak erősítése érdekében. dr. Réthly Endre szintén négy előadás üléselnöke lesz. * A vándorgyűlés programjá­ban holnap délelőtt városnéző séta, este pediq a siklósi vár megtekintése szerepel. Ludvik Svoboda, köztársasági elnök o prágai várban fogadta Alekszej Koszigin miniszterelnö­köt, a szovjet delegáció veze­tőjét. A szívélyes és baráti meg­beszélésen jelen volt Lubomir Strougál csehszlovák miniszter- elnök és Vlagyimir Mackevics prágai szovjet nagykövet is. Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke a KGST 27. ülésszakén részt­vevő szovjet küldöttség vezetője kedden elhangzott felszólalásá­ban elemezte a KGST tagálla­moknak a szocialista gazdasági integráció komplex programjá­nak megvalósítására irányuló kollektív tevékenysége több fon­tos irányzatát Hangsúlyozta, hogy minden módon ki kell ak­názni a szocialista gazdálkodá­si rendszer, a szocialista orszá­gok testvéri együttműködése nyújtotta előnyöket. A KGST évi ülésszakain ösz- szegezzük szervezetünk tevé­kenységének eredményeit, meg­állapítjuk közös vívmányainkat, csakúgy mint hiányosságainkat, meghatározzuk jövendő felada­tainkat — mondotta a szovjet kormányfő. — Bármilyen fonto­sak legyenek is az egyes terü­leteken elért mutatók, nem me­hetünk el szó nélkül valameny- nyl testvéri ország kollektív te­vékenységének egy különösen fontos eredménye mellett. Ezt az eredményt nem lehet számok­ban kifejezni, ebben nemcsak a szocialista országok népei aJ­A TARTALOMBÓL Jön a jobb minőségű tejföl! Maradnak-e a Kossuth-téri házak ? Százéves küzdelem az állami oktatásért Barangolás a könyvutcában Épületsüllyedés a Kazinczy utcában Kádár iános fogadta A. N. Selepint Kádór János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára szerdán a Központi Bizottság székhazában fogadta a hazánk­ban tartózkodó szovjet szakszer­vezeti küldöttség vezetőjét, A. N. Selepint, az SZKP Politikai Bizottságának tagját, a szoviet szakszervezetek központi taná­csának elnökét. Finnországba utazott az MSZMP KB küldöttsége Június 6 ón elutazott ot MSZMP KB küldöttsége, amely a Finn Kommunista Párt KB meghívására hivatalos látoga­tást tesz Finnországban. A kül­döttséget Biszku Béla, a Politi­kai Bizottság tagja, a KB titká­ra vezeti. Tagjai: Katona Imrt, a KB tagja, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára és dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. kötő munkájának gyümölcsei koncentrálódnak, hanem a bé­kéért, a nemzetközi együttmű­ködésért és a haladásért vívott harcban kifejtett közös erőfe­szítéseink is. Ezt a fö eredményt mi valamennyien abban látjuk« hogy évről évre növekszik a szo­cializmus országainak ereje, szi­lárdul összefogásuk, emelkedik nemzetközi tekintélyük, a világ­ban végbemenő események fej­lődésére gyakorolt befolyásuk. Az SZKP Központi Bizottságának április végén megtartott ülése a világszocializmus nemzetközi állásainak megszilárdításáért ví­vott harc kérdéseire, a szocia­lista országokkal való sokoldalú együttműködés továbbfejleszté­sének kérdéseire összpontosítot­ta a Figyelmét. Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kiemelte, hogy az SZKP rendkívül fontos jelen­tőséget tulajdonit a testvéri szo­cialista országok ereje és egy­sége növelésének, politikájuk összehangolásának, amely nö­vekvő szerepet tölt be a nem­zetközi színtéren végbemenő po­zitív változásokban. Megállapította, hogy a szo­cialista országok közötti eoyütt- müködés fejlődésében vitatha­tatlan sikerek születtek, majd kijelentette, hogy amikor érté­keljük a már elért eredménye­ket, nemcsak a múlttal kell azo­kat összehasonlítanunk, hanem (Folytatás a Z. oldalon) Folytatta tanácskozását a KGST 27. ülésszaka Ki kell aknázni az együttműködés nyújtotta előnyöket — Koszi gin az integráció komplex programjáról

Next

/
Thumbnails
Contents