Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-03 / 141. szám

E zOsthárcik, egy, letté, há­lom, négy, hat, A tény le­pattogzik, széthull, szembe szik­ről. . Itt, az ezüstházak elején tölcsér-féle siló. Innen utazik befelé o táp, az ezüstház belse­jébe, ahol tompa fényben all- hok a broilerok, tollúk hófehér, taréjuk vérpiros. B.-n többszáz­ezer csibe él félhomályban, Még picikék, „naposak", mikor ide- szóllítja őket a kamion lyukas kartondobozokban. A hatalmas csibeól egyik sarkába kerülnek, bőven kapnak finom hallisztet, mindenféle állati fehérjét — egyenek. A táp meghatározott összetételű. Tudományos kutatás előzte meg a gyakorlatot: mi­lyen táplálkozás mellett fejlődik optimálisan a csirke? És a csir­kének „hoznia kelt magát’’ az előírások szerint meg kell híz­nia. Aztán a kamion az ezüst­házak ?lé áll, besétálhatnak a rántanivalók. , Ömlik a pénz, lehet újabb ezüstházakat építeni. Egy ciklus — neqyedmilliós csibeáldozat a bővített újratermelés oltárán. • Kényes jószág a baromfi, ör­dög gondolná. Hóigényes a ba­romfi. Fényigényes a baromfi. Hely, finom, langyos víz, táp­szer kél! neki. Appartemant-ja előkezelt: mossák melegvízzel, majd lúggal kívül belül, de oda­kint, a hozzá közelítő utakat is. Három százalékos formaiinnal permetezik odabent az egész berendezést. Az etetólpncokat, itatókupákat, faforgács-almot. NORMÁK: egy négyzetméter •—; harminckét napos csibe, ti­zenhat kéthetes csibe, nyolc da­rab nyolchetes csibe, négy do­mb huszonkét hetes csibe. Harminckét Celsius fok — na­pos boromfinak ennyi hőre van szüksége. Később fokozatosán csökkentik az appartemant me­legét Egészen tizennyolc fokig. Adandó, tompa fény uralko­dik a fejedelmi csirkelakosztály­ban. Tompa fény, éjjel-nappal. Mozoghat de nem sokat Akkor fogy. Akkor nem hízik. És, nincs olyan meleg, he fé­nyesebb az a fény, ha kevesebb ez a táp, nincs benne halliszt he egy négyzetméteren kétszer onnyi csibe zsúfolódik, mint • NORMA? ' — A csirke nagyon kénye* — mondja B.-n az állatorvos. — ha napos kárában csak húsz fokos melegen »an, megfázik. * — És akkor mi »on? Készséggel válaszol, , _ Hasmenést, hurutot köp. Halomra hullanak, sokszor az egész állomány kipusztul. A kis csirke elveszti oz ellenállóképes- jégét, allergiás lesz, a fertőzés elviszi. Vigyázni kell. — Mi történik ekkor, ha egy négyzetméterre másfélszer any- nyi csirkét tesznek? — Ugyanaz. Az egyik zsú­foltsági betegség következtében hullanak el. A folyamat hason­ló i nem fér a táplálékhoz, sat­nyán fejlődik, elveszti az ellen- óílóképességét.., — Azt mondta: oz egyik zsú­foltsági betegség következté­ben. Ezek szefint van másik is? — Hogyne. Ha a zsúfoltság mellé még erős fény is [sárosul, kiálakulhat a kannibalizmus. Megeszik egymást. Szabályosan felfalják társaikat Ezt aztán nagyon nehéz korrigálni. El kell különíteni a kannibálokat. Nyug, totókat kell adni nekik. Sós­vizet. És mindenekelőtt enyhí­teni kell a zsúfoltságon. Hót persze. De a gazdasági eredményeket növelni kell. A tegegysiérűbb módja, ha egy kicsit eltérnek a NORMÁ-tól, s bezsuppolndk nemivel több csi­bét A számítás egyszerű: ha egy csirke évi száz forintot hoz, akkor másfél csirke százötvenet. S ez akkor igazándiból haté­kony, ha a termelési feltétetek táhózatlanok. Megy ez vajon? A, nem. Nem lehet bezsup- po.lni g csibéket. Hiszen rakásra döglenek. Az gazdasági buk­fenc. Kipusztul az állomány, vagy létrejön egy satnya gene filái vonal; ki lehet dobni az egészét. Nincs haszon. Nincs tiszta' bevétel! . A. NORMA-k adottak. Szen­tek. Be kell őket tartani, be is tartják oly szigorúan, hogy csu­da. ii wmiiii Kis, buta, megbecsült brofie­rok. Tompa fényben állnok, tol­lúk hófehér, taréjuk vérpiros. Szépek, kedvesek. Szereti őket mindenki. — Pedig van velük munka elég ,— meséli az állatorvos —, hogy csak egyet említsek, e pestis ellen le kell oltani vala­mennyit ... B.-n egymillió csibe él. — És kedvesek tudnak lenni ezek a csirkék? Az állatorvos elmosolyodik. ' — Hát, hogy is mondjam... Borzasztó érzékenyek, na. Az asszonyok kék köpenyben dob goznak. ha én megjelenek fe­hér köpenyben a csirkeóiban óriási riadalmat okozok. Nocsak, félünk a doktor bé­csitől? — Hb magos e széndioxid torta lom _ mondja a főóllet- tenyésztö — kedélybeteg tesz a hízó, nine* kedve enni, fára­dékony. Az áldójótl Márpedig, az baj, ha nem eszik. Akkor a disznógyár nem gazdaságos. Erre rendkívül vi- ak, be ne következzen. Gazdaságosság — varázsige, mindent alárendelünk. Éppen étért: ha túl meleg van, o hízó izzad, ha hűvösebb van, többet mozog és többet eszik, több energiát fogyaszt. De nirics .se melegebb, se hidegebb. Olyan hőfok van amilyent a NORMA előír. Sok vesződség van ám velük is: Irtó nehezen tanulnák meg en­ni. Négynapos korukban már hozzátáplólnák, fokozatosan áll­nak át az új táplálkozási mód­sok és takarítónők egész hada, pestiek és hazaiak. Szépen fei volt díszítve minden, beszédek hangzottak el, mindenki tap­solt és elérzékenyült. Aztán hidegtálak következtek, aszpikba fagyott jércék, halfilék és bélszínek, töltött húsok és majonézes gombasaláták. Rö­vid és hosszú italok: pálinka, könyök, vörös és fehér bor, hó­habos, szalmaszlnű sör. — Az istenfáját a kollégád­nak — fakadt ki a cécé vége felé az egyik nyilatkozó illeté­kes — nagy bajba hozott azzal 0 mikrofonnal. Folyton rámszólt hogy ne használjam azt a szót hogy férőhely, mert az csak az állatistálióknál való. Aha! * A bölcsődék, óvodák Is NOR­MA szerint készülnek. A köny­Normák —* - -— -««* »—* —«<-1 I-**- swvrpai-WíTü mény. Itt nem beszelhetünk gazdaságosságról. És akkor már nem fe ofyon érdekes a dolog. Legfeljebb megbetegszik az a gyerek. Legfeljebb magára- hagyva áll a kiságyban, keser­vesen sír, barna műanyag mac- kácskát szorongatva. Legfeljebb kevesebbet eszik, mert nincs annyi Idő a világon, hogy mindegyiket külön pátyolgas- sák. Az egyik megeszi, a má­sikat stresz érte a reggeli ro­hanásban, furcsa módon nincs étvágya, hát az majd lefogy. Legfeljebb, ha nem eszik any- nyit és lefogy, hát allergiás lesz, fogékony a fertőzésekre. Legfeljebb megkap mindenféle nyavalyát és már egyesztendös korában megismerkedik a rossz- szagú orvosságokkal, szurival, műtőasztallal. Legfeljebb. Ez a sok stresz aztán meg­határozza egész fejlődését Megnő, felnőtt korában állat- gondozó lesz, s megtanulhatja, hogy a csirke, az kényes jószág, meg, hogy hogyan óvja meg a kismalacot a streszektől? Az ember gyereke mind ont kibír. —- Asszonyok a gondozók? —■ Igen, ez a munka hihetet­len türelmet, tisztaságot igé­nyel. Ezt csak ők tudják bizto­sítani. * ­NORMA — az 0] Magyar Lexikon első számú értelmezése szerint általában valamilyen szabály, pontos előírás, mérce, követelményként megszabott mérték, mennyiség stb. Van még közgazdasági értelmezése is, hosszadalmas mondat, talán nem is magyarul van. Kilenc sor. Harmadikként egy mondat, persze, jóval rővidebb: az er­kölcsi norma. Azt mondja: a társadalom erkölcsi követelmé­nye az egyes emberrel szemben. Nahát • F.-n dlsznégyór van. Az épü­let belül tök sötét és csöndet. Naponta négyszer megvillan • fény. ekkor felsorakoznak a rő- ffk « kutricábcm, majd húsz percre felgyűltöd « wtlony az égből manna hullik, a kitűnő malactép. Esznek, aztán tafo- küsznek hízni. A kismalacnak harminc fo­kos meleg kell. Fütőkjpoa he­vernek, hát külön hőközpont szállítja a kívánt hőmérsékletet Megvan, hogy mekkora lehat a levegő pára- és ammoniatartal- ma. s miféle ventíltódóra van szükség? Nyilvános rádiófelvétel szín­helye volt szerda délután a Liszt-terem: két-két komlói, pé­csi és szigetvári iskolai énekkár műsorát rögzítette a Magyár Rádió, Éneklő ifjúság című mű­sorának II. fordulója keretében. Első éve vezeti Szabó Sza­bolcs a komlói kenderföldi alt iskola énekkarát, együttese máris szép erényekkel büszkél­kedhet: hangzásuk egészséges, szép a legato éneklésük. Into- nálásuk azonban, különösen oz alt szólam még további javí­tásra szorul. Legsikeresebb mű sorszámuk egy néger spirituálé volt, kidolgozotton, ótélten, jó angol szövegmondással énekel­tek a gyerekek, érezhető volt, hogy ebben a műfajban külö­nösen otthonos fiatal tanáruk. Egyesített énekkarral 'szere­peltek a pécsi 'Székely Bertalan úti és Petőfi utcái ólt. iskolák tanulói, Forray Gézpné és Por gonyi Miklósné vezetésével. Megkapóan szép volt a népdal­csokruk elóodásá, egészséges hangvétellel, színesen, hangu­latosan énekelték a viszonylag kevéssé ismert magyar népda­lokat. Stílusos, a furulyajátékra emlékeztető volt Bizsé Ágnes plkolószólója. Kodály-műsorszó- maik közül a Karácsonyi pász­tortánc tetszett jobbal«, a torve re. Ez nagy stresz a malacnak, de gondosan óvják őket a streszektől. „Pig, international” a folyóirat címe, amit. forgatok - Nemzetközi Sertés Szemlé­nek fordítható - mókás kis rajz­sorozat ajánlja a STRESNIL ne­vű gyógyszert, amely átsegíti a kis malackákat nehéz pillana­taikon. A' kis malac áll a járó­kában, csörgőjét rázza, keserve* pofával dudlizik. Érdekes. Hetvennapo* korbem huszon­öt kilósak, akkor elhelyezik őket o hízóba. Egyes számú táp, fe- hérjedús. hatvan kilós korig. Utána kettes számú táp, szén­hidrátokban gazdag, száz kiló* korig. Egy disznó 0,67 négyzet­méternyi helye« éL Ennyi kell nekL — Több disznó nem fér el? — Hát elférne, de akkor a táplálékhoz nem fut hozzá mindegyik. Nagy tesz a csete­paté és széthíznak. — Széthíznak? — Igen. A szerényebbje hat- venkflés tesz, a poMtlenabbja meg száznegyven. Ez a! malacoknál Is így «an? ; " * Az új lakótelepen Igazán szép. korszerű óvodát. bölcsődét avattak. Nagy volt a felhajtó*, kisdobosruhába öltöztetett óvo­dások szavaltak, meg körbeáD- va énekeltek. Ott volt minden­ki. a művelődésügyi, egészség- ügyi apparátusból, városatyák, körép káderek, óvónénik, dadu­zető igen jól éreztette e mű ka­rakterét, ritmikus tartását A szigetvári gimnázium „Man- dulaiácska“ kamarakórusát Vár­nai Ferenc vezényelte. A csán­gó népdalok őszinték, keresetle­nek voltak, igényes hangkép­zésről tanúskodtok, a többszó­lamú művekben azonban a fi­nomkodó éneklés kitöltetlennek, magvotlonnak hatott. Súlyos in­tonációs hibák árnyékolták be kiváltképpen a Kodály- és Bor- tók-számaik előadását. A hang- adással, . illetve a hangótvéteK |el is zavorok lehettek, mert műsorszámaik első része volt többször is zavaros, később, a művek második félében már biztosabban, tisztábban, szeb­ben énekeltek a lányok. Kellemes meglepetést szer­zett á Széchenyi Gimnázium madrigglkórusa Kertész. Attila vezéryletével. Az átgondolt, mu­zikális vezetés nyomán tisztán, kulturáltan, a különféle , stílu­sokban jártason énekeltek a fi- jJV Is, ami ebben az életkorban különösen örvendetes, Lassus- madrlgáljuk, Lengyel népdalfel­dolgozásuk, igényes Petrávics- kóru.suk egyaránt színvonalas volt és bizonyította, hogy kö­zépiskolásokkal is lehet és ér­demes vegyeskart szervezni. Jó benyomást keltett a szi­getvári L sz. ált iskola énekka­rok leírják, hogy milyen feltéte­lek mellett, miféle körülmények között harmonikus o kisgyerek testi-lelki fejlődése. Egy-két ér- d* kés adalék: „A féróhelyszük- ségletet a vonzási körzet lakói­nak száma és a nők foglalkoz­tatottságának aránya határozza meg. Városi településeken az a körzet, amelyet a bölcsőde ki­szól gól, 500, de legfeljebb 800 méter sugarú lehet.” „A foglal­koztatóban egy gyermek részére 4 négyzetméter alapterületet kell birtosíteni.s „Egy gondozá­sa tíz gyermek juthat" Hogyan I* állunk a NOR­MÁK-kai? — Minden ok előíró»ok wartet készül «I — bizonygatta egy osztályvezető. Igazat I* mon­dott Valóban. Elkészül a hatvan férőhelye» (bocsánat, kolléga úr) bölcső­de, a nyolcvan férőhelyes óvo­da. NORMA szerint biztosítják az aiapterütetet étkezést m- házotot És, aramfia: a meg­nyitás napján kilencven gyere­ket leiünk a bölcsődében, száz­húszat az óvodában. Étkezési NORMA, ruházati NORMA, sre- méiyzet — az ne« lett óm több.- Egy ceoneáan etedig be­tegek — okosított meg valaki. Tényleg? A városban 6396 három éven elüli gyermek él. Csaknem ti­zenöt százaléka jár bölcsődébe, jóllehet csak mintegy tizenegy százalékának van NORMA sze­rinti férőhelye. Az óvodákban még rosszabb a helyzet Hja, re is, Hergenrődet társét ve­zetésével. Ennek a kórusnak a kulturált ugyanakkor természe­tesen egészséges a hangzása, műsorszámafk előadása kidol­gozott, Intonációjuk kielégítő. Becsülettel helytálltak Bárdos Lajos nagyszabású gyermekko­rában, o Petöfi-versre üt A már­ciusi itjak-ban is/ A hangverseny csúcspontját, mint az várhotó volt, a komlói Kodály Zoltán iskola énekkara nyújtotta. Ez a kitűnő, nagylét­számú gyermekkar jó másfél évtizede oz ország egyik legki­emelkedőbb iskolai énekkara, karnagyuk. Tóth Ferenc pedig alighanem a leglánglelkűbb, legeihivatottabb énektanára. Kó­rusának hangzása telt meleg, kifejező, megával ragadó ve­zénylése nyomán drámai izzás­sal, majd megindító költőiség- gel énekelnek o gyerekek. Azt régen tudjuk, ezúttal is tapasz­taltuk, hogy Kodály gyönyörű gyermekkarainak milyen kitűnő előadói, ezúttal azonban új te­rületeken is sikeresen mutat­koztak be: Monteverdi és Bach nagyszabású, nagyigényű kó­rusműveit is meggyőzően, stílu­sosan adták elő. Dicséretet ér­demel Bótai Éva a nehéz zon­gorakíséret kitűnő játékáért. * Ember. Gyerek. Ez « két »é nem szerepel a közgazdasági szótárakban. Munkaerá van, fi­zetőképes kerestet van, fogyása­ié, meg foglalkoztatott. Ötnek a munkaerők a kávé­házban, diskurálnak. Emitt, a presszó félreesá zugában egy nő) munkaerő és egy férfi fo­gyasztó csőkolózik. Éhei meg, ez a kajlafülü fizetőképes keres­let éppen pofon ütötte azt a «á- sík. bandzsa fizetőképes keres­letet, le i* repült » kalapja. Jől hangzik. — Értem a gondja» — Men­tett a Marxizmus—Lenin izmos Esd Egyetem tanára — és tu­lajdonképpen Igaza Is von. De ne feledje, hogy olyan szakasz­ba jutottunk a szocializmus épí­tésében, amelynek gazdasági alapjainkat kell stabilizálnia. Ez ellentmondásos, hiszen a sze- ckjfizmus Or egyetlen ember­központú társadalom, de saj­nos. annak, hogy igazán az te­iw rm*i m m\ Lv h jj,un 1 m „ T Mi kar, y7«", mrog IU tétetett é* vajon meg tudjuk-« terem­teni? Képesek vagyunk-e áldó­-----« - * l_ L -------i t M. t- -------- _ A icnEQ* W» worm uicni* mjAjf n gyerekek fontosabbak tegyenek, mint a malacok? Ml tenne ■ pénteken dlsznéhúsért tülekedő — nem ám három szelet ho­néra három kiló disznóhúsért tülekedő — semmi mással nem törődő, türelmetlen, háziasszo­nyok között tartott közvélemény- kutatás eredménye? Eretnek-máglya lenne a sor­som. Hisz azok, akik disznó- húsért tipródnak — lesütni fok­hagymáson, kirántani, roston, pörköltnek, becsináltnok — rémmel munkaidőben vonnak. Nyolc órájukból aznap csak másfelet dolgoztak. De a mun­kásoknak nincs idejűk a hús­bolt elé „kiszaladni", ök —> magyarmiskás munkaszervezés óhl — a munkahelyükön töltik a nyolc érát Termelnek — né­gyet. Von-e MMtsroewR-vizsgálat még a világon? Követelőzünk — jogosan, aggódunk gyermeke­inkért, de — Így igazi — kép­telenek vagyunk néhány évig kevesebbet enni és többet dol­gozni ... Csal beszélünk, hogy „másutt bezzeg ..Ott meghozták ezt oz áldozatot Ott drágább az élelmiszer, és drágább a felnö­vekvő nemzedék sorsa. És ott magasabb az életszínvonal. Az MDK-ra gondoltam. Elgondolkodtató a nálunk se- kert hangoztatott „legfőbb ér­ték", „jövendő letéteményesei", „ifjú forradalmárok", „elhiva­tott generáció’’ kifejezés. A ta­nárnak és az elvnek igaza van ■— ez nemcsak hit tény Is. Az ellentmondás viszont jelen van, nekünk kell feloldani. Emberek­nek, az emberért HANGVERSENY: Éneklő ifjúság T t • m Júniusi pécsi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színház­ban júniusban nem tesz már bemutató. Ebben a hónapban Gorkij: Az ellenségek, O’Neill: Marco Póló milliói, Molnár Ferenc: Doktor úr című darabját játsszák, va­lamint a Pásztorára és a Porasztbecsüiet című egyfol- vonósos operákat Ezenkívül egy alka lommal, június 16-én Ismét előadják a Va­rázsfuvola című eperét, fel­újításban. MOS szánra a vifogsJkeraofc Ígér­kező új szovjet Rím, e két részes Andrej Rubijav. A kö­zel 7 évszázaddal ezelőtt étt szerzetes ikonfestő nem tud­ja rászánni magát • Vlagyi­mirt székesegyház freskói nak megfestésére. Az Utolsó ítélet megfestését pedig végképp nem vállalja, «tort lépten-nyernem e begyeden ség, e brutalitás megnyfivú- iMtlósaibo ütközik, ő pedig nem akarja fenyegetni oz embereket ae Utolsó Miét szokásos borzol muhest. Eb­ben a hónapbon még n kő­vetkező filmalkotásokat ma­tatják be: Mária a drótok királynője (Erzsébet werepé- ben az Oseoi-dfjm Glenda locks not a Royal Shake« peace Company egyik vezető színészével), Goya (színes NDK—szovjet—bolgár filat), A te számolás napja (szov­jet). Majd én megmutatom (NDK), Öreg «obié ne« vén rabié (szovjet), A sortűr (jugoszláv), a Morglóno. e Kék szemű mocska (cseh­szlovák) és ez Ezt* tó kin­cse jangol). HANGVERSENY A Pécsi Zenélő Btfruiuk rendezvénysorozata kereté­ben holnap, hétfőn est» 8 órakor e pécsi Hotel Tou­rist udvarán mutatják be Monteverdi: Tancred és Cte- rinda párviadala és Pergo- lesi: Az úrhatnám szolgáló című egyfelvonásos operá­ját A Borba Irán várkertben 19-én a Mécseid Ércbánya Vállalat fúvószenekar«, a Hotel Tourist udvarán 25-én a Mecsek Fúvósötös és a Nevelők Háza Kamarakó­rusa, a Barbakán várkertben pedig 29-én a Mecseki Szénbányák központi fúvás- renekana ad Hangversenyt. Az Országos Flfharmónla júrrius 23-án 17 érakor a pécsi Székesegyházban mu­tatja be Liszt: Szent Erzsé­bet legendája című órató- riumót, ezen a Magyar Ál­lami Hangversenyzenekor, a Budapesti Kórus és e Ma­gyar Rádlé és Tefovfzlá Gyermekkara were pel For­ral Miklós vezényletével. Szólisták: Andor Éva, Bariay Zsuzsa, Betrete Zsolt, Gáti István, Sólyom Nagy Sándor, Antalffy Albert, Gregor Jó­zsef és MargMoy Sándor. RENOETVmmt A Tettyel esték keretében június 18-án spirituálé kon­certet rendeznek Pécsett, a Pécsi Tanárképző Főiskolán alakult és jelenleg Komlón dolgozó pedagógusokból ál­ló spirituálé együttes részvé­telével. nAtVTAsor Juntas 5-én a Doktor Sán­dor Művelődési Házban nyí­lik meg a Budapest 100 éve című kiállítás. A Klsgalérió- ban pedig 18-án Szerdahelyi Károly és Pattancs József építészek kiállítását nyitják meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents