Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-03 / 141. szám

Mit kell tudni az allergiáról? Az immunológia óriási léptekkel fejlődik ­kisebb a veszély Az idősebbek számára Szénanátha, csalánkiütés, asztma... Több tucat van az Ilyenfajta allergiás megbetegedésekből, s áldozataikat milliókra kell tennünk. Mit tudunk erről a csapásról? Mit lehet tenni, hogy elbánjunk vele? Milyen eredmény elérésében reménykednek az ezzel foglalkozó kutatók? A U. S. News and World Reportnak adott interjújában dr. Philip S. Norman, a Maryland állambeli Baltimore városának John Hopkins orvosi fakultásán működő allergia-szekció igazgatója nyilatkozik a kérdésről. KÉRDÉS: Dr. Norman, okoz­hat-e valamilyen allergia súlyos betegséget? VÁLASZ: Természetesen. Az allergiás reakciók leggyakoribb következményei bizonyos zava­rok és esetleg bizonyos fokú rokkantság is. Minden évben százak halnak meg anafilxió- ban. Az „allergia okozta hirte­len halálról" van szó. Olyan reakció ez, amely néhány perc alatt végez a bizonyos fajta rovarok szúrására, bizonyos faj­ta gyógyszerek befecskendezé­sére vagy a diagnózis megköny- nyítésére használatos színező termékek alkalmazására különö­sen érzékenyekkel. KÉRDÉS: ön bizonyos gyógy­szerészeti termékekre való hiper- érzékenységről beszélt. Melyek ezek? VALASZ: Legismertebb a pe­nicillin, de vannak mások is, amelyek igen kevés embert érintenek. Különböző kórházak­ban végzett vizsgálatok során kimutatták, hogy a betegek 15-20 százaléka legalább egy következményes reakcióban szenvedett valamilyen gyógyszer felszívódása' után, és a felvett betegek 5 százaléka rosszul vi­selte a gyógyszereket, E reak­ciók nem mind allergiának tud­hatok be, de számos előfordult köztük. KÉRDÉS: Tehet-e valamit a penicillin azokért is, akik hiper- érzékenyek e gyógyszerre? VALASZ: Ha félő, hogy he­lyettesítő gyógyszer semmi se­gítséget nem nyújt, akkor ad­hatunk penicillint olyan eljárás­sal, amit „érzéketlen ítésnek" nevezünk, s ez lehetővé teszi a beteg ^számára, hogy először egy íacsit bevegyen, majd mind többet; olyan ménókig. ameny- nyire ezek az antitestek reagál­nak, egészen addig, amíg el nem érjük a megfelelő dózist. KÉRDÉS: Melyek a többi cd- lergios anyagok? VALASZ: Legáltalánosabb e szcHarln, amely csalánkiütést okozhat- Ilyen a tartrazln nevű színezőanyag Is, amely tápanya­gok, .tabletták és ostyák színe­zésére szolgál. Ennek következ­tében Időnként kiütés támad, sőt súlyosabb tünetek Is előfor­dulnak. A benzóésavas nátrium, amely mind élelmiszerek, mind alkoholmentes italok konzervá­lására szolgál, szintén csalán­kiütést okozhat. A dió és a mo­gyoró is baj okozója lehet, ha­sonlóképpen az eperhez és a paradicsomhoz. Egyeseknél a csokoládé is reakciót idéz elő, ez mindenesetre ritkább, mint hiszi k. KÉRDÉS: Mi valójában az al­lergia? Miben különbözik a szer­vezet reakciójától olyan mér­gek ellen, amilyen például a ki- gy óméreg? VALASZ: Gyakorlatilag min­den idegen test, amely bekerül a szervezetbe, immunológiai reakciót idéz elő. Más szóval antitestek keletkeznek és a lymphatikus rendszer sejtjeinek bizonyos kategóriája érzékeny- nyé válik. Az allergia — aho­gyan leggyakoribb megnyilvá­nulásaiban, a szénanáthában, a csalánkiütésben, az asztmá­ban megismerjük - az antites­tek különleges változatainak eredménye. KÉRDÉS: Fokozatosan nyilvá­nul-e meg az allergia, vagy hir­telen keletkezik? VÁLASZ: Amennyire tudjuk, néhány hónapra, esetleg egy évre van szükség, hogy csúcs­pontját elérje. KÉRDÉS: Előfordul-e, hogy valaki megszabadul egy aller­giától, de utána egy másik al­lergia áldozatává lesz? VÁLASZ: Az olyan csecsemők, okik tehéntejre allergiás reak­ciót produkálnak, kigyógyulhat­nak belőle, de néhányon közü­lük 4-5 éves korban allergiá­sakká lesznek o virágporra (szénanáthát vagy asztmát kap­nak). Általános szabály, hogy az allergiás jellegű problémák annál ritkábbak, minél idősebb a beteg. Ezt azonban semmi­képp sem tehetjük abszolút sza­bállyá. Súlyos tévedés lenne, ha a természetre hagyatkoznánk abban reménykedve, hogy a gyermek, a serdülő, vagy a fel­nőtt önmagától kigyógyul aller­giájából. Az allergiás betegek kezelésre szorulnak. KÉRDÉS: Hogyan fog hona az o/lergológus a szóban forgó allergia eredetének feltárásá­hoz? VALASZ: Keltő Időt szentel annak, hogy beszélgessen a be­teggel, s így a lehető legponto­sabban meghatározza, milyen körülmények között nyilvánul meg az allergia. Ezután Igyek­szik összefüggést találni akö­zött, amit megtudott s amit gyanít, tehát azon lehetőség között hogy betege ilyen vagy olyan allergén anyagnak van kitéve. Gyanújának megerősítésére vizsgálatokhoz kell folyamodni, legtöbbször bőrvizsgálatokhoz. Ez abban áll, hogy a beteg bőrébe befecskendezi a felté­telezett anyagot vagy megdör­zsöli vele. Ha a beteg valóban érzékeny az illető anyagra, ak­kor az injekció vagy a dörzsö­lés helyén pirosság vagy kiütés jelenik meg. Meggyőződésem, hogy e te­rületen Igen fontos dolgok fog­nak történni. Az immunológia az allergia alaptudománya. A legutóbbi 15 évben immunoló­giai ismereteinkben óriási ha­ladás történt. Nem véletlen, hogy a legutóbbi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat két immunológus, az amerikai Ge­rald Edelman és az angol Rod­ney Porter kapta. Acélgyártás plazmával A kohászok mór évszáza­dok óta igyekeznek felemel­ni a kemence üzemi hőmér­sékletét, hogy fokozzák a termelékenységet és jobb minőségű acélt gyártsanak. Ugyanakkor számolniuk kel­lett azzal, hogy a magas hőmérsékleten tonnánként 20—120 kg értékes ötvöző­anyag — wolfram, króm, vanádium, mangán, szilí­cium, titán — kiég az acél­ból. Az elvileg teljesen új tech­nológiával dolgozó kemen­cében ionizált gázokból egy oszlop keletkezik, ez hang­talanul — mint a villany­lámpában a szál — ég. Az acél igen tiszta, szennyező­désmentes közegben olvad meg, az elemzések kimutat­ták, hogy az ötvözet rész­aránya változatlan marad. Búra alatti város a sarkvidéken Egy európai és japán gazda­sági szakemberekből, építészek­ből és mérnökökből álló csoport egy évi munkájának eredmé­nyeképpen elkészültek az alasz­kai és kanadai sarkvidéki vá­rosok tervei, amelyek felépíté­sét 1983-ra gondolják megvaló­sítani A munka legfőbb támogatói azok a nagy olajvállalatok, amelyek 1963-tól fokozatosan aknázzák kJ ez itteni nagy kő­olajkészleteket. E kietlen, rossz kiímójú területen dolgozó al­kalmazottaik számára akarnak kényelmes, a mérsékelt övi ég­hajlatnak megfelelő életkörül­ményeket biztosítani. A sarkvidéki városokat a jö­vőben. a tervek szerint egy 1,6 mérföld (2574) méter átmérőjű műanyagból készült felfújható, domború tető fogja borítani; 10,6 inch (27 cm) átmérőjű, 3650 tonna szakítószilárdságú polyészter-kábelekből készült háló erősíti a tetőt, amelynek maximális magassága 790 láb (241 m). A várost - melyben mint­egy 20 000 ember él majd — atomreaktor fogja ellátni elektromos energiával. A reak­tor hőhulladéka felmelegíti a környező vizeket így a város állandó jégmentes kikötőt is tud biztosítani a hajóforgalom számára. Ez a hő ugyanakkor, bizonyos mértékig a város kö­rüli levegőt is temperálja, me­lyet egy 985 láb (300,4 m) magas légkicserélő toronyban tisztita- nak m'eg és melegítenek to­vább. A „kupola" alatt lévő. le; vegőt így mindig a megfelelő hőfokon tudják tartant A lakosok mindennapi élet­ritmusának biztosítására — á hosszú sarki tél alatt — egy elektoromoj .nap" halad át ke­letről nyugatra, irtó nozva az Igazi nap útját Nyáron viszont forgó ernyő védi a várost a hathónapos ragyogástól, az éj­jeli világosságtóL Az autóutak a reaktortól, a kikötőtől, a re­pülőtérről és más városon kí­vüli pontról négy helyen futnak be a városba. A gépkocsi ki­pufogógázokat Kt a légkicse­rélő torony rögtön kiszívja és így a levegőt állandóan tisz­tán tartja. Érdekességek röviden AZ ARAMIMPULZUS IZE Az NDK-ban megállapították, hogy ha a nyelvet áramimpul­zusokkal ingerük, a szájban íz­érzeteket lehet kiváltani. Húsz személyt vontak be a kísérle­tekbe, melyekhez 70 négyzet­milliméter területű ezüstlemezt használtak fel elektródaként. Változtatták az impulzusok idő­tartamát és frekvenciáját. Kis frekvencia mellett az elektróda édesnek tűnt, közepes frekven­ciánál savanyúnak vagy sósnak. A keserű íz érzetét a magas frekvenciájú impulzusok váltot­ták ki, ha rövid, vagy közepes ideig tartottak, valamint a hosz- szú ideig tartó impulzusok, ha frekvenciájuk alacsony volt. RÁDIÓADÓ,A SZÁJBAN Az NSZK-ban Irvin Guttmann professzor az állkapocs evés közbeni mozgásának tanulmá­nyozására egy rossz fogban mi­niatűr rádióadót helyezett el. A parányi készüléknek antennája Is van, elemmel működik. Az adó akkor ad le jelzést, ami­kor a szemközti állkapocs egyik fogán elhelyezett csap ránehe­zedik az adó érintkezőjére. PAPÍR ORKUTATASOKHOZ Az NSZK-ban olyan papirt állítottak elő, mely még magas oxigéntartalmú levegőben sem gyújtható meg, és vákuumban sem kezd töredezni. Az új pa- pirra jól felhívhetők a színek. Kitűnően felhasználható űrha­jók térképeinek, fedélzeti nap­lóinak, stb. elkészítésére. AUTOMATIKUS KOCSIKAPCSOLO A lengyel bányászati kutató- intézetben automatikus kocsi- kapcsolót dolgoztak ki a csil­lékhez. A különleges ütközőkkel felszerelt csillék összekapcsolá­sa és szétkapcsolása a kes- kenyvágányú bányavasút egyik szakaszán felszerelt úgyneve­zett bütyöknél történik. A gya­korlati kipróbálás ' megmutatta, hóéjy dí automata kapcsoló, fe­leslegessé téve a kézi munkát, elkerülhetővé teszi a balesete­ket és növeli a ki- és berako­dást munkák termelékenységét. VtZ + FEM­VILLAMOS ARAM Jules Verne Nemo kapitány Nautilusát nátriumelemekkel működtette. Az író fantasztikus elképzelése most talán valóra válik. Olyan elemeket hoztak létre, melyekben az alkáli fé­mek és a viz reakciója termel villamos áramot. Az elemek százszor annyi energiát szolgál­tatnak, mint a hasonló súlyú ólomakkumulátorok, és ráadá­sul alacsony hőmérsékleten is kifogástanul műkődnek. AZ EHSEGÉRZET KÖZPONTJA? Két angol tudós állatkísérle­tek során megállapította, hogy kis mennyiségű aminósavat jut­tatva az agyalapi mirigybe, az éhségérzet eltűnik. Az a felte­vés, hogy az éhség központja az agyalapi mirigy, már régi, de ezek az első próbálkozások az állítás kísérleti bizonyításá­VEZETEKES TELEVÍZIÓ A kis országok tv-nézői gyak­ran nem élvezhetik zavartala­nul az adásokat. A szomszédok tv-adólornyai ugyanis gyakran azonos csatornán közvetítenek, igy a képernyőn egyszerre két, vagy több kép jelenik meg. Ezért Belgiumban komolyan hozzáláttak a vezetékes televí­zió kidolgozásához. Liégeben pedig már folyik az első veze­tékes adóközpont kiépítése, mely 330 000 készüléket log ki­szolgálni. MERRE JÁRNAK A LEPENYHALAK? Egy óngol halászati labora­tórium munkatársai megfigyel­ték különböző tengeri halak vi­selkedését. A halak hátára 5 cm-es műanyagcsövet erősítet­tek, parányi rádió-adóvevővel és elemmel. A készülék felfog­ja a kutatóhajó mélységmérő berendezésének jeleit, és elekt­romágneses hullámok formájá­ban felerősítve visszaveri őket. Ezzel a módszerrel sikerült 50 órán keresztül követni egy tő­kehalat és egy lepényhalat a Balti-tengerben. Kiderült, hogy a lepényhal mesterien kihasz­nálja az apály és a dagály kel­tette áramlásokat: a fenékről felemelkedve megkeresi az áramlás fő sodrát és minden különösebb erőfeszítés nélkül hagyja magát nagy távolságok­ra elvitetni. A J4AJAD* OGYEL A VÍZRE A csehszohrák szakemberek ,J^ajád"-nak nevezték el a fo­lyók és tavak vízminőségének ellenőrzését szolgáló eredeti berendezésüket Az egymástól meg nem ha­tározott távolságra elhelyezett adóállomások rendszeres jelen­tést adnak a „Najád" számító­gépnek a víz fizikai tulajdon­ságairól és vegyi összetételéről. A komputer állandóan feldol­gozza a kapott adatokat és író­géppel „teszi meg jelentését". Ha a vízben megnő az ártal­mas anyagok mennyisége, a „Najád" riadójelzést ad. s az írógép vörös betűvel adja le jelentését a káros anyagok mennyiségi növekedéséről. Faházprognózis Hót mégis tgazo lett m svédnek! Pedig a hazai szak­emberek többsége kétkedve csóválta a fejét az elmúlt év áprilisában Budapesten, a Technika Házában. A svéd műszaki napok alkalmából ugyanis a világhírű faház- kultúrával rendelkező svédek egyik neves szakembere — pontosan ismerve fahózgyór- tásunk akkori helyzetét —, meghökkentő számadatokat közölt á várható fellendülés­ről. és az idő ezt a prognó­zist igazolta. Szinte havon­ként került az elmúlt évben egy-egy új típusú nyaraló a hazai piacra. Fpnyő, Lilla, Adám, Tünde... Új fantázia- neveket ismert meg az or­szág. Fellendült tehát Ma­gyarországon is a foházgyór- tás. Az országos adatokat fi­gyelve azonban érdekes meg­állapításra juthat az ember. A ma már ténylegesen nagy választék mellett tulajdon­képpen mégiscsak öt-hat ker­ti-hétvégi nyaralóház futott be, pedig közel negyven olyan vállalat, szövetkezet találha­tó az országban, amely fa­házgyártássqf foglalkozik, fitt érdemes meg jegyezni: 1972- ben alig több, mint tíz cég választotta profiljául ezt a ter­méket I) Joggal kérdezhetjük: mi • siker titka? A válasz egyszerűi A ter­mék ára értékét tükrözze. Ma 30 ezer forintért egy 16 négy­zetméteres FENYŐ L faházat lehet vásárolni, mely nappali szobából, háló-, étkező-, mos­dófülkéből, fedett terúsz-rész- bői áll. Ahhoz, hogy egy újabb típus versenyképes le­gyen, tehát az kell, hogy ugyanezen árért már egy na­gyobb értéket képviseljen. Magyarul: valami újat kell hoznia. Adódik tehát a kö­vetkező kérdés: mi az. ami új lehet, mi az, amit még pro­dukálni lehet ebben a prog­ramban, és egyáltalán mi a jövő útja? Mert az, hogy a házak időállóok, gyorsan ösz- szeszerélhetőek, variálhotóak legyenek, mór mindenkinek a könyökén jön ki. Perspektívá­juk kisebb szériájú különle­ges szerkejeti kivitelű, új anyagok felhasználásával konstruált házaknak wm. Fel kod tehát készülniük a faház- termelőknek: nincs éves prog­rami Nincs Januárban bein­dított és decemberben leállí­tott termelési szalag. 1 A szerkezeti anyagok meg­választásánál mindjobban tért hódít, a műanyag-ele­mekkel történő kombinálás. Belső válaszfalak, térelválasz­tók, nyílászáró szerkezetek, toldott terasz-részek, ma már nagyon gyakran láthatók a külföldi szaklapokban. Tért hó­dítanak a tetszetős színhatá­sú műanyag elemek is; do­minálnak a nagy üvegfelületű ablakok, a mélyen üvegezett ajtók. A témővelő hatást kel­tő nyílászáró szerkezetek vi­lágos környezetet, szabadság­érzetet adnak a házban tar­tózkodóknak. Nemcsak a la­pos és nyeregtetős házak ol­dalelemeinél alkalmazzák a nagy, tágas üvegfelületeket, de ma mór a csupatetős. al­pesi házak erkélyrészei mel­lett is áblakók, nyílászárók bontják meg a tetőszerkezet egyhangúságát. A modul elérnek külső bqrí­tásáro eddig szinte IdrAróJag különböző profilú, domborítá­sú faalapanyagot használtak. Újabban tért hódít a lemez- bontás. A préselt lemezek le­hetőséget adnak a színek al­kalmazására. A környezetbe illő színhatások alkalmazásá­val roppant tetszetős, valóban megállásra késztető nyaraló­kat lehet készíteni. Nálunk egyelőre még tartózkodnak a színek merész alkalmazásától és mindössze két-három alap­színt használnak az ajtók, ab­lakok, teraszrészek festésére. Ma már követelmény az is, hogy mind több belső beren­dezést kapjon a vásárló a fa- házóhOz. A beépített bútorok mellett —, mely eddig főleg emeletes ágyból és különbö­ző polcokból állt —, sarok­ülőket, asztalokat is várnak a vevők. Arra is van már pél­da, hogy szaunát kért a meg­rendelő épületéhez. A tetőszerkezet fapala bo­rításától az alumínium váz­keretre szerelt famodulökig — igen széles a skála a fa- háttermelők előtt. Hogy a bő lehetőségekből melyik termelő mit alkalmaz, az hamarosan eldől. És ez egyben eldönti azt is, hogy milyen új fantá­zia-neveket jeqvez meg a jö­vőben a leqfőbb úr, a vá­sárló. Maletics Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents