Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-03 / 141. szám
A fiatalság Jó élőzenét kíván hallgatni... Pag* Madár a Pécsi hm Ctafe rendezvényén Ma mér senki sem tagadhatja o ' dzsessz létjogosultságát koncertpódiumainkon. A komolyzenétől a beatig minden zenei műfaj kölcsönvesz, merít belőle. A dzsessz olyan műfaj, amely képes a mai emberhez mai nyelven szólni. Es állja az idők próbáját De akkor miért bánunk vele ennyire mostohán? Évekkel ezelőtt Pécsett dzsessz- klub működött Most vajon miért nincs, és mit lehetne tenni azért, hogy — más városokhoz (Székesfehérvár, Szekszárd, Nagykanizsa, Szeged stb.) hasonlóan ismét legyen Pécsett is dzsessz muzsika? HARMINC ZENÉSZ Miért nem szól Pécsett a dzsesszmuzsika Tóth Endre ügyvéd, az egykori pécsi dzsessz-klub elnöke: — Az országban másodikként 1963 januárjában megalakult „Pécsi Jazz Club” 1965 februárjáig működött elnökletemmel. Sok sikeres pécsi hangverseny mellett a TV-ben, a bécsi nemzetközi amatőr dzsessz fesztiválon, Budapesten és több vidéki városban szerepeltek együtteseink. A klub megszűnésének okát elsősorban abban látom, hogy távld Idő alatt közel 30 olyan zenész szerződött máshová, akik pódiumon jói helytálltak. És az olyan szerény anyagiakkal rendelkező klub, mint a mienk volt nem engedhette meg magának, hogy állandóan idegenből szerződtessen zenekarokat, ha a tagság { ‘ó élő zenét kívánt ha Ugatni. :gy jó dzsessz-klubhoz pedig az kell, hogy néhány ütőképes együttese legyen. Tóth Sándor balettigazgatő: — A Pécsi Balett 1965, márciusában neves magyar dzsessz muzsikusok közreműködésével mutatta be első önálló dzsesszműsorát a Budapesti Egyetemi Színpadon. Ez a műsor Pécsett nem kerülhetett színpadra, mert o városban okkor már nem működött olyan ütőképes dzsesszegyüttes, mellyel színpadon együtt dolgozhattunk volna. A következő években előadott dzsessz-baletteinknél már magnetofon kíséretet alkalmaztunk, így folytattuk azokat a hagyományokat, melyeket megteremtett vagy bennünk Is létrehozott a pécsi dzsessz-klub. Sajnálatos, hogy ók éppen akkor dőltek le lábukról, amikor mi talpra álltunk. Hogy miért nincs ma Pécsett dzsessz-zene, azt nem tudom megmondani. Csak azt tudom, hogy rendkívül nehéz q magunk területén is meglépni azokat az apró lépéseket, amelyek a dzsessz-muzsika életben maradását szolgálnák. Kétségeim is vonok afelől, hogy lehet és érdemes-e. Ha léteznek dzsessz-kedvelő körök, ezek nagyon elszigeteltek egymástól. A fiatalság nagy részét elsodorta a zene igazi igényétől a beat Talán többet kellene felmutatni a dzsessz igazi értékeiből, hogy jobb fülük legyen még a beat- hez is... Hevesi András zeneszerző, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere: • — Annak idején én is aktív tagja voltam a klubnak és személy szerint igen sokat köszönhetek a dzsessznek. Szerintem Pécsett azért nincs dzsessz-élet mert — bár volna rá igény — nincs, aki dzsesszt játsszon. A klub egykori zenésztogjol egykét kivétellel külföldön játszanak ... Várnagy Viktor, a* Országos Filharmónia kirendeltség vezetője: — Az Országos Rendezőiroda támogatja a dzsessz minél szélesebb körű terjesztését. Szívesen rendez dzsessz koncerteket (Pl. Videoton Jazz Fesztivál) Érdeklődés hiányában azonban sok ilyen elképzelésről eleve le kell mondanunk, mivel szinte kizárólag az ismert nagy művészek hangversenyei vonzzák közönségünket Ennek ellenére szeretnénk Pécsett is já koncertekkel népszerűsíteni ezt a zenei műfajt Javaslom: alakuljanak dzsessz-klubok... Petró Gyula ifjúsági klubvezető, a Műszaki Főiskola hallgatója : — Kissé fenntartással fogadom azt hogy a beat „elrántja" a dzsessztől a fiatalokat. Én is beattel kezdtem és most itt vagyok a dzsessznél. Véleményem szerint ezt az igények és lehetőségek szabják meg. Nagyon sok olyan hozzám hasonló fiatalt ismerek, oki még nem jutott «I a dzsesszig, de az igénye már megvan tó. őket szeretné a mi most alakult klubunk segíteni. Hogy megismerjék és megszeressék a dzsesszt., INDÍTSUNK TANSZAKOTI A budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában 1965 óta működik a dzsessz tanszak. Több vidéki városban is létesítettek vagy létesítenek hasonlót Hogy állunk Pécsett az utánpótlással? Erre Paláncz Tamástól, a Művészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettesétől kértünk választ: — Hosszabb ideje foglalkoztat a gondolat - mondotta - hogy szakközépiskolánk keretein belül dzsessz tanszakot indítsunk. Sajnos oz igények mellett ennek olyan kritériumai vannak. amelyek egyik napról a másikra nehezen megoldhatók. Ezek: a helyiség, a hangszerek és a szakemberek (szaktanárok). Arra azonban lesz lehetőség, hogy a dzsessz tanszak kialakítását szakaszosan megoldjuk a jövőben ... És nézzük, hogyan vélekedik « hallgató, majd előadói Erdős János festőművész:- Egy statikus, megkonstruált rend csak akkor viselhető el, ha játékos elemet is tartalmaz. Az emberi alaptermészet fontos része a homo ludens, a játékos ember. A dzsesszt nemes játéknak tartom. Szeretem, mert kötetlen, ezért a dzsessz számomra olyan örömzene, melyben én is részesévé válhatok a játéknak. Ott lehetek-e a mű születésénél, annál az egyszeri és megismételhetetlen valaminél, amit csak ennél a műfajnál kaphatok meg. Elodázhatatla- ihiI szükségesnek tartom városunk szunnyadó dzsesszéleté- nek újbóli életrekehését. Nagy Ernő, a komlói spirituálé együttes vezetője: — Mi a magunk erejével a dzsessz vokális területén szívesen vállaljuk oz ügy támogatását... SZÉP KWBBAN műszaki klubja, vagy a Tanárképző Főiskola szép új klubja) látom megvalósíthatónak. Ezt minimális anyagi eszközökkel osztályunk is támogatni tudja. Komlódl Józsel főelőadó: — Hallgatója voltam a „Pécsi Jazz Club" teltházas előadásainak. és szerintem annak ellenére, hogy maga a klub sem tudott különbséget tenni a klubélet és a hangversenyfonna között, elhamarkodottnak tartom az akkori klub megszüntetését A személyi ellentétek, sértődések, de még az egyéb nehézségek sem riaszthatták volna el a klub vezetőségét a további munkától. Hosszú idő utón most már itt lehetne az ideje a klub felújításának. Énnek érdekében a megfelelő gazda megkereséséhez és egyéb szervezési munkához konkrét segítséget ígérhetek „máris. Egy általunk meghívott 10—15 érdekelt szakemberből átló társaság közösen elkészített tervezete lehetne az alapja egy jövőbeli dzsessz klubnak. Bizakodom, hogy találunk olyan gazdát, amely erkölcsileg és anyagilag Is magáénak érzi majd a klubot és tagságát. A JÖVŐBE NÉZNI Es a népművelés szakemberei? Várady Géza, a Váróéi Tanács népművelőd csoportvezetője: — Magánemberként és népművelőként egyaránt őszintén örülök a kérdés felvetésének. Lényeges zenei területnek tartom a dzsesszt, amellyel érdemes és kell Is foglalkoznunk. Egy új dzsessz klub létrehozásának lehetőségét egy már működő, de nem eléggé kihasznált szép klubban, (pl. az Építők A jövőbe szeretnénk nézni és nem a múltat sjratnl. Azzal, hogy illetékes személyeket megszólaltattunk, csak az első és a kisebb lépést tettük meg a dzsessz-muzsika pécsi újjáélesztésében. Tudjuk, a dzsessz nem a szavak, hanem a zenei hangok művészete. Reméljük ózonban, hogy e vélemények újabb gondolatokat ébresztve hozzásegítenek e sokszínű zenei műfaj életre keltéséhez városunkban. Bornemissza Géza Káldi János: A könyvhét „Mhez, hogy á könyv befejezett legyezz, te kellesz, olvasó.” (Kosztolányi Dezső) Bizony, csak szomorú töredék, széltépte, árva monológé zokogó torzó, csonka sor, és mindenképpen befefesetlaa a nrii, ha nem lesz lélekké bernied, olvasó. Te adhatsz neki szárnyaltat, te veted rá a sugarat, te emeled fői, akár a zászlót Ha él, csakis általad, ha zeng, csakis rajiad át; néfkOed, bizony, félálom csupán, ködtakart őszi dk, semmiség. ftgttgbáfr ttgomífratt Krónika kerestetik WV" Kővári Ferenc Hess András budoi ősnyomdász neve sláger ezekben a napokban, amikor az ötszázéves magyarországi könyvnyomtatást ünnepeljük. Korszakalkotó műve a „Budai Krónika” néven közismert Chronica Hungarorum. E könyvmotuzsálem eredeti példányával világszerte néhány „kiváltságos” gyűjtemény dicsekedhet csupán: idehaza mindössze az Országos Széchenyi Könyvtár és a budapesti Egyetemi Könyvtár. Kerek 130 éven át tartatta magát a tévhit, miszerint Pécsett, oz Egyetemi Könyvtár Klhnó-gyűjteményében is őriznek egy „Chronica Hungaro- rum”-oi Ez a krónika azonban nem azonos a Budai Krónikával, de ugyancsok Hess András — mint mondták — 1482- ből való nyomtatványa, mely Michael Monerstorffer állítólagos bécsi orvos magyar krávri- ’ kája aki pján készült A téves feltételezések sorozatát Michael Dervisnek, a bécsi császári könyvtár nagytekintélyű Igazgatójának egy 1795-ben tett megjegyzése Indította el. <3 még kifejezetten szkeptikus, a forrásként egy magyarországi barátjának, feltehetően Pray Györgynek a közlésére hivatkozik. A reá mint tekintélyre hivatkozók azonban mór jóval biztosabbak a dolgukban, így a pécsi Hess-nyomtotvány létének a tudata fokozatosan állandósul. Az 1930-as évek elején aztán neves könyvtörténészünk Fitz József, aki ekkoriban a pécsi egyetemi könyvtárat igazgatta, bebizonyítja, hogy a Michael Monerstorffer féle krónika, mint ereded munka, s főképp mint 1482-es budai nyomtatvány nem létezett, így a püspöki könyvtárnak nem lehetett példánya belőloL Létezett ellenben Hess ICÖN06RAPHIA RUSTICA A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának múlt évi, nagy sikerű kiállítása — Dél-Dunántúl paraszti ikonográfiája — indított bennünket arra, Hogy néhány kép és gondolat segítségével felelevenítsük, de egyúttal gazdagítsuk is a témát Az ember — és állatábrázolás 0 magyar népművészetben viszonylag ritka. A rózsák, tulipánok, csillagok száma messze felülmúlja ezekét. A kompozíciók egy része epikus mondanivalót fejez ki, többségüknél azonban nem ismerjük, hogy mi szolgált az ábrázolás alapjául. Sok tárgy azt dokumentálja, hogy az alkotó sémákra támaszkodik; megtalálhatjuk azonban a valósághű ábrázolásra való törekvés példáit is. A népművészet ábrázolásai használati tárgyakon jelennek meg. Arra ritkán akadt példa, hogy a művész pusztán dísztórBetyárok, huszárok, királyok gyat alkosson. Tehát oz alkotások létrejöttének indítéka kettős: a használhatóság és a díszítés szándéka. Ma már legtöbb darab a dísztárgy igényével készül és a piacra dolgozás a hanyatlás veszélyével fenyeget Idős Kapoli Antal tórqgó- pásrtor önéletrajzában így ír erről: „.. .én meg bizony este elfaragtam 11—12 áráig is, akkor kimentem a nyájaimhoz az okába, lepihentem, de már hajnalban 4—5 órakor nrtegen- csak bementem faragni, hogy mikor élfogy a konvenció, akkorra legyen egypár darab fa- ragmányom, amit eladhassak, hogy a családnak a mindennapi kenyere meglegyen.” A népművészetre jellemző az alkalmazkodás és hűség az anyag és a technika adottságaihoz. Minden tárgyféI _J.___L l e jCyilGn gához és rendeltetéséhez szabott hagyományos mlntqkln- cse. Az ember- és állatábrázolások legváltozatosabb csoportját a pásztorfonagásokon találjuk. Az a régies paraszti életforma, amelyben megszülettek az ábrázolások, egyre rohamosabban átalakul. De jól tudjuk, hogy nagy művészek mindenkor szívesen fordultak megújhodásért a népművészethez, sőt a rajzolni tanuló és művészettel ismerkedő gyermeknek is legtisztább forrás ö népművészetből áradó naiv báj. A pásztorok, betyárok, huszárok, királyok alakja nem fakul: élőn és erőteljesen lépnek elénk. f/,r Aju_ missronf krónikájának egy korabeli kéziratos másolata, melyei valóban „Monerstorffer” (helyesen: Me- nestarter) készített, bár nem orvos volt Becsben, hanem jogász, és munkája nem 1482- ben kelt, hanem egy évvel korábban. Nos, ez a másolat közkézen forgott kivált a XVII. és a XVIII. század fordulóján mindaddig, amíg a Budai Krónika lelőhelyei — s maga a nyomtatvány — ismertté nem váltak. Fitz József tudott a Menestarfey-féle krónika-másolat egykori létezéséről s bizonyította, hogy Kiírná György püspök a XVIII. század második felében éppen ezt szerzi meg. A probléma megoldásával egyidobén természetesen keresi Is Fitz József a Chronica Hun- rarorumot, mely formátumát tekintve — az egykori katalógusok hiányos leírása szerint — negyed rét ű papírkódex, feltehetőleg fehér hártya kötésben. Miután nem találja, á régi katalógus-adatok és irodalmi hivatkozások egybevetése nyomón úgy véli, hogy 1838 és 1859 között tűnhetett el a helyéről, mely ma Is üresen óH. Az alsó Időhatár egyébként Podhárdcz- ky József egy hivatkozásából a felső pedig onnan adódik, hogy Sarkady István 1859-ben cikket írt a püspöki könyvtárról, de a ritkaságok közt kódexünket nem említi. Az elmúlt hónapok egy, a Klimó-könyvtár összetételét elemző-vizsgálat során alkalmunk volt kézbe venni a csodálatos gyűjtemény minden egyes darabját, s most nagyon jó lenne, ha azt írhatnánk: a kódex előkerült. Erre a „csattanóra" sajnos továbbra is várnunk kell, bár elmondhatjuk, hogy az említett vizsgálat a kódex sorsát illetően is járt némi eredménnyel. Munkánk folyamán ugyanis felfigyeltünk egy 114 évvel ezelőtt készült, a könyvtárrendet nagyvonalakban áttekintő, s a könyvtár állományt mennyiségileg sommásé táblázatra. Ebből s egyéb állománytörténeti adatokból kiderül, hogy a JJ. M. 27-es jelzésű könyv — tehát szóbanforgó krónika kézirata — 1859. november elsején még a helyén volt Ezekután utánanéztünk a dolognak a könyvtár egy rég használaton kívül helyezett cédulakatalógusában is, s megtaláltuk benne a kódex leírását, mely formáját tekintve erősen századvéginek látszik, így talán nem járunk el felelőtlenül, ha kijelentjük: a múlt század második felében Menes- tarfer másolatának a kézirata még a helyén volt, de a századforduló táján m,ár minden bizonnyal nem találták. Reméljük, egyszer még előkerül. Boda Miklós
