Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-24 / 162. szám
Konyak nélkül Üdvözlet a mértéktartásnak Vélemények a reprezentációt szabályozó új rendeletről Kis ország vagyunk, ellenben ennél inkább tudjuk rázni o rongyot. íme: a reprezentációs költségek utóbb már a csillagos eget ostromolták. Az új gazdasági mechanizmus bevezetésének évében, 1968-ban még csak 50 millió forintnyi ételről, italról és ajándékról irtok alá számlát a főkönyvelők, 1971-ben már ennek a háromszorosa sem volt elegendő. Hektószám csúszott le az ital a garaton, s mi sem volt természetesebb, hogy a tárgyaló partnerek konyakkal frissítették magukat. Egyes vállalatok fényes vacsorákat rendeztek üzletfeleik tiszteletéire, ahová a rokonságukat is meghívták. Hogy ők kívülállók? Na és? Az egyik budapesti nagy- vállalat időnként azokat is meglepte, akik üzleti kapcsolatban sem álltak a vállalattal. Hol egy német ébresztőórával, hol egy Ron son asztali öngyújtóval De reprezentáltak ügy is, ahogy a halászati szövetkezet vezetői: elutaztak Svájcba és Franciaországba — a kecskebéka-export kilátásainak tanulmányozására. Az útiszámla 47 ezer forint. Most új rendelet lépett hatályba a reprezentációról, amely végre meghatározza a reprezentáció fogalmát, elrendeli annak csökkentését, keretek közé szorítását Nincs ingyen konyak és ingyen ebéd, ajándék is legfeljebb csak száz forintig, nincs vállalati dinom-dánom mondvacsinált évfordulók ürügyén, mert azt a részesedési alap bánja. Bár a rendelet mór a múlt hónapban megjelent a tulajdonképpeni kereteket még csak most kapták meg a vállalatok a minisztériumoktól. Hogyan fogadták a reprezentációról szóló rendeletet az érintettek? Részben azoktól kértünk véleményt akik maguk is rendelkeznek reprezentációs alappal, részben pedig azoktól, akik utána szoktak számolni és hivatalból ellenőrzik a reprezentációs alapok felhasználást. Megkell találni a középutat Dr. Várszegi Károly, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgató-helyettese, bár igazán jó viszonyban van a sajtóval, sohasem fogadta konyakkal. Az asztalon most is feketekávé gőzölög.- Mit szál a rendelethezt Szükmarkúan állapították meg a kereteket?- A régi mechanizmusban rendkívül szűkre szabták a kereteket, és ez nem volt jó. Az új gazdasági mechanizmusban viszont utóbb értelmetlen pazarlás kapott lábra. Valahol meg kellett találni a középutat. örü- lök, hogy gátot szabtak a di- nom-dánomoknak.- önöknél mennyi volt a reprezentációs keret és mennyi lesz most?- Tavaly 178 ezer forintot költöttünk el, ebben minden benne van. Most, a minisztérium besorolása alapján az „A” kategóriába tartozunk. Ez azt jelenti, hogy a vezetők reprezentációja összesen havi 3000— 5000 forint, tehát évi 36—60 ezer forint. Ésszerű keretösszeg. Ehhez jönnek még a belső rendezvények, például a termeé- si tanácskozások, ahol kizárólag feketekávét és üdítőitalokat szolgálhatunk fel személyenként legfeljebb húsz forint értékben. Ügy gondolom, évi 100—110 ezer formt lesz a reprezentációs költségünk. Erről természetesen tervezetet csinálunk, amit a minisztérium hagy jóvá.- Nem bánja a szeszt?- Én magam nem iszom, A rendelet azonban alighanem a vezetők egészségének megóvását is szolgálja. Az ivászat a vezetői beosztásokban utóbb foglalkozási ártalom le«. A partnerek elvárták a szeszt, mindez jogszokássá váK. De kérdem én, miért kell mindjárt elfogynia egy üveg konyaknak, ha leül az asztalhoz három ember? Miért kell 32 forintos cigarettából füstölni? A mértéktartás megtalálása - vezetői tulajdonság.- £s kOltáldön? Ismeri a kottáid! gyakorlatott- A keletnémetek, a csehek. a lengyelek és a jugoszlávok itatják az embert. Ellenben jártam Angliába, ott csak köny- nyebb italokat, sört isznak, azt is csak mértékkel. Amikor fogadásra hívtak, meghatározott időre szólt: szívesen látjuk este nyolctól tízig, és tízkor illett felállni tanúbizonyságot tenni a jólnevettségről. Odvős lenne itthon Is szokássá tenni, hogy ne akkor érjen véget egy fogadás, omlkor a vendégek leisz- szák magukat.- Lát valami kibúvót a rendeletben?- A számlákat nem lehet efsuvasztani. A szakszervezet is nyilván szemmel tartja, mit reprezentálnak el a részesedési alap terhére. Van Itt azonban egy pont, amely a belföldi konferenciák alkalmából tartott fogadásokról szól. Eszerint személyenként 80 forintot lehet erre költeni és ezt belekalkulálják a résztvevők térítési díjába. De mi van akkor, ha 100 fős fogadást rendeznek, s csak 50 vendéget hívnak meg? Itt lehet a létszámmal játszadozni Mindenkire egyformán A reprezentálás még nagyobb szerepet játszik a kereskedelmi (közülük is legfőképpen a külkereskedelmi) vállalatoknál ahol vevőkkel és eladókkal is kell foglalkozni. Mit szól a rendelethez Molnár György, a Dunántúli Cipő- Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója?- Évente 12—15 ezer forintot költöttünk reprezentációra. Most, hogy egész Dunántúl vállalata lettünk, összesen hovi 1300 forint a vezetők reprezentációs kerete, ehhez jön lera- katonként 100—100 forint. A kereteket a minisztérium állapította meg. A rendelet nem izgat különösebben, nálunk havonta, ha egy üveg konyak fogyott. Mi mindig csak a szokásos árubemutatóinkon reprezentáltunk, ahová meghívtuk a kiskereskedelmi vállalatok képviselőit. Mit mondjak? Legfeljebb akkor lesz problémánk, ha valami külföldi üzletfelet fogadunk. Korábban jött egy Jugoszláv üzletember, tárgyalás után elvittük egy kis mecseki körsétára és a reprezentációs keret terhére megebédeltettük. Most ez elmarad. Legfeljebb majd meghívja az igazgató. Saját zsebéből.- Önök néha ajándékot Is szoktak adni.- Igen, van egy kis porcelánfiguránk. 130 forintba kerül. Most olyat csináltatunk, amelynek az ára 100 forint alatt lesz. A reprezentációs költségek alakulását korábban már a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság is vizsgálta. Dr. Meskó Andor, az MNB megyei igazgatóságának osztályigazgatója egy ilyen vizsgálat vezetője volt Ilyen minőségében kérdeztük.- Elszaladtak a reprezentációs költségek, de azért nálunk Baranyában nem voltak olyan kirívó esetek, mint amilyenekről az országos sajtóban olvashatott az ember, A ml véleményünk is az volt. központi' szabályozásra von szükség. Nos, az új rendelet talán drákóinak tűnik, azonban a minisztériumok differenciáltan állapíthatják meg vállalataik reprezentációs kereteit. Tehát annak megfelelően, amilyen az illető vállalat gazdasági súlya, a piacon elfoglalt helye, kapcsolatai bel- és külföldön.- Mit tart a rendeletben a legfontosabbnak?- Azt, hogy egységes jogi szabályozás történt, amely mindenkire egyformán vonatkozik, és annak kihongsúlyozását, hogy a reprezentációt szerény keretek közé kell szorítani, vagyis kevesebbet szabad költeni, mint korábban. A rendelet pontosan körülírja, melyek azok az alkalmak, amelyek során a felmerült költségek reprezentációnak minősülnek. Rendezték az elszámolás módját is, a reprezentációs költségeket nem elszórtan, hanem elkülönítve, külön reprezentációs számlón kell vezetni, feltüntetve, hogy milyen címen használták fel- Sokon kérdik: és a szankciók?- Tételes szabály erre nincs, de talán erre nincs is szükség. A rendeletben benne van: a reprezentációs összegek felhasználásáért a vezető anyagilag és fegyelmileg felelős. Colák a hűtőszekrényben És mit szól a rendelethez végül a pénzügyi revizor, aki ellenőrzései során sok-sok ételés italszámlát halászott már elő oz „oktatási és továbbképzési költség" vagy a „rezsi költség” címen elszámolt kiadósok közül? Dr. Varga János, a Bevételi Igazgatóság Baranya megyei Hivatalának mezőgazdasági osztályvezetője:- Végre egy rendelet, amely kimondja, ne szeszes itailal kezdjük a napot. Kevesebb értekezlet lesz, amelyen a résztvevők addig konyakoznak, míg a végére elfelejtik, miért is jöttek össze. Már érezhető a rendelet hatása. Csak meg kell nézni a hűtőszekrényeket. Colákat láttam benne.- Tehát rend lesz a szövetkezetekben is?- Eddig a legkényesebb téma volt a reprezentáció, ha egyáltalán beszéltek róla. A számlákat a többi között szétszórtan találtuk, megesett, leltárhiány volt, fogták, leírták reprezentációként. És az örökös vita, ez ide tartozik-e vagy oda. Most könnyebb lesz az ellenőrzés, hiszen le van írva: traktoros napi dinom-dánom — csak a részesedési alap terhére. A keretet egyébként a helyi szükségleteknek megfelelően a közgyűlés állapítja meg, de eddig többnyire elbújt a többi költség között. Most külön meg kell szavaztatni. De nem lesz olyan sem, hogy a külkereskedelmi vállalat hozza az olasz kereskedőt és a szövetkezetben már vágják is a csirkéket. A külkernek kell fedezni a költségeket. Most adunk igazán tartalmat a magyaros vendéglátásnak. Nem állam pénzen reprezentálunk, hanem ha valaki gavallér akar lenni a partneréhez, előveszi saját pénztárcáját. Miklősvári Zoltán A párt zászlaja alatt A pécsi tüntetés Pécsett a Rókusatja utcában, takaros kis családi házban lakik Izsáki Imre elvtárs, a magyar forradalmi munkásmozgalom fáradhatatlan, hű katonája. Az idén 76 éves. Az 1918-as őszirózsás forradalom óta állandó résztvevője, cselekvő harcosa megyénk, városunk munkásmozgalmának. Mint fiatal asztalossegéd kapcsolódott be a mozgalomba Pécsett, a Zrínyi utca 13. szám alatti Munkás-otthonba. E Munkás-otthon a Szociáldemokrata Párt vezetése alatt állott, sok feladata mellett anyagilag is támogatta a munka- nélkülieket felvilágosító előadásokat, vitákat tartott. Ezeket látogatta Izsáki elvtárs is, s élénken emlékezik az egyik előadás címére, amely különösen megragadta figyelmét: Mi van a gazdagok fejében? A tudományos jellegű előadások segítették az osztályhelyzet felismerését. Izsáki Imre szervezett munkás lett, majd, később q megalakult Rendező Gárda tagjaként biztosították a gyűlések, összejövetelek zavartalanságát A Tanócsköztórsoság Idején a Vörös Hadseregben szolgált Az első munkáshatalom megdöntésének híre Kaposvárott érte, ahol felszólították őket, hogy lépjenek át az ellenforradalmi nemzeti hadseregbe, s ez esetben minden átlépő egy ranggal előlép. Ellenkező esetben letartóztatják őket. ■ Ez utóbbi történt Amikor a kívülről bezárt szerelvény kigördült Ko- F>osvárról, a fiatal osztalosse- géd kiemelte az egyik vagon két deszkáját és 12-en megszöktek, s haza is értek a szerb megszállás alatti Pécsre. A vörös katona, a baloldali szociáldemokrata, az ellenforradalmi időszakban fekete listára került politikai magatartása miatt, ezért többször kellett munkahelyet változtatnia, ha egyáltalán volt munkahely. Izsáki elvtárs több sztrájkban, tüntetésben, jelentősebb megmozdulásban vett részt, de ezek közül kiemelkedik az 1930. szeptember 1-i nagy pécsi tüntetés. * Köztudott, hogy a tőkés világrendszer egyik legnagyobb horderejű gazdasági válságát 1929- 33. között élte ót. A válság hatására a termelés jelentősen csökkent, amely maga után vonta a munkanélküliek egyébként is nagy számának emelkedését. — Mr volt a helyzet Pécsett?- Városunkban a bánya kivételével sehol sem volt építkezés, ahol kőműves és ács, asztalos munkások dolgozhattak volna. Egyedül a Nagy Lajos Gimnáziumot tatarozták 1930- ban, de ez sem enyhítette a munkanélküliséget, mert más városból hoztak ide dolgozókat. A pécsi munkások 65 százaléka nem dolgozhatott, nem volt munka. Ilyen körülmények között került sor a pécsi tüntetésre, amely része volt az országos megmozdulásnak. A tüntetést a Szociáldemokrata Párt szervezte és bonyolította le. Nem volt szükség nagy propagandára, hiszen az elégedetlenség szinte a csúcs- fokra hágott. — Ml volt a tüntetés célja? — Elsősorban az, hogy munkalehetőséget követeljünk, hiszen a munkanélküli segély már a minimális létfenntartási szükségleteinket sem fedezte. Másrészt a munkásosztály erejének a megmutatása. — Hogyan zajlott le a tüntetés? — Szeptember 1-én, reggel 8 órára a Zrínyi utcai Munkásotthonba mintegy 1000 munka- nélküli sereglett össze, 9 órára már 2000-ren voltunk. Az udvaron felállított emelvény készen várta már a pesti küldöttet, akinek az volt a feladala, hogy rendre és figyelemre intse a felvonuló tömeget. Tíz óra tájban már 3000-ren voltunk, de az SZDP vezetőségétől még senki nem jelentkezett. „Miért nem indulnak? Hol a vezetőség? Ezek megint elárultak bennünket?” - türelmetlenkedtek többen. Néhányon hozzám jöttek, megkértek, hogy menjek be a szobába, és érdeklődjem meg a késés okát. Benyitottam. Dick György pécsi párttitkár és Kéthly Anna képviselő volt a szobában. Miért nem indulunk, Dick elvtárs? Nézze meg ezt a tömeget, ezzel csak győzhetünk. Évek óta nem tudtunk ilyen erőt felmutatni. Ki kell használni a lehetőséget, hogy a munkanélküliség átka eltűnjék - mondottam a párttitkárnak. Ekkor kinyílt a másik ajtó és megjelent Török rendőrfőtanácsos. Ne heveskedjen annyira fiatalember, a felvonulást betiltom, az engedélyt visszavonom, mert eredetileg egy kis csoport békés sétájáról volt csak szó. Nem igaz az, hogy Pécsnek ennyi munkanélkülije van. A tömeget erőszakkal hozták ide. A tömeget azonnal feloszlatom! — pattogott a rendőrfőtanácsos hangja. Ekkor fél tizenegy volt. Mintegy 15 rendőr megkezdte az udvar kiürítését A rendőrök nagy tapasztalattal dolgoztak. Az ipszilon-elvet alkalmazták, amely azt jelentette, hogy a kapun át két irányba, majd ismét két-két irányba és így tovább oszlatták a tömeget. Mintegy 17 széjjelterelő irány volt. De a tömeget nem lehetett véglegesen feloszlatni. A Széchenyi téren ismét gyülekeztek a munkanélküliek. Ott volt Török rendőrfőtanácsos és Dick György titkár is. Török magából kikelve fordult Dick Györgyhöz. — Titkár úr, ez az a felvonulás, amelyet betiltottam? — Én erről nem tehetek, válaszolt a titkár. A tömeg a Búza tér felé tartott. A Nemzeti Kaszinó bársonyszékeiben megdöbbenve figyelték az eseményeket Baranya és Pécs urai. Egyszerre egy jó nagy kavics röppent oz egyik ablak felé, amely, mlnf a puskagolyó fúrta át az üve* gél s vágódott a kaszinó szőr nyegére. A Búza térre érve tovasrend* őrök várták a tömegei amely rendezett sorokban, fegyelme* zetten viselkedett. Vártuk a vezetők nyilatkozatát a petíció felolvasásál a követelések megfogalmazását. De a vele, tőség jobboldali tagjai neiq mertek semmit csinálni. Nagy* szerű alkalmat mulasztottak el hagytak kiaknázatlanul, de az is lehet, hogy tudatosan von* ták ki a szelet a vitorlák alól Mégsem volt hiábavaló a tűn* tetés, mert megmutatta a pécsi munkásosztály hatalmas ere* jét * Izsáki elvtárs a továbbiak, ban is aktív részese volt me* gyénk munkásmozgalmának; Több alkalommal vett részt az illegális május 1-i tüntetéseken, ahol elsősorban a fiatalok ideológiai, politikai nevelésével foglalkoztak. Aktív tagja volt az eszperantlsták csoportjának, amely csoport a szovjet nép eredményeit a kommuni& mus társadalmának magasabb- rendűségét, a társadalmi fejlődést propagálta. A felszabadulás után az MKP Baranyai—Pécsi Szervezetében dolgozott, majd a szakszervezetben. Később az I. kerület titkára volt az MDP megalakulásáig, majd vállalati párttitkárként tevékenykedett. Izsáki elvtárs tulajdonosa a Szocialista Munkáért Érdeméremnek, a Tanácsköztársaság Emlékéremnek, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek, a Munka Érdemrendnek és számos más kitüntetésnek. De még most is segít rendszeresen a pártmunkában, a szakszervezetben, a választásokon. A zászlót még ma is magasan tartja, s együtt halad velünk a sorban. Dr. Fehér István t S A R N A P EUEKIET i
