Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)
1973-06-24 / 162. szám
9 lezárultáé a felfedezések sora ? ♦ Az évszázad gyógyszere Nemzeti képtárunk terve A napi sajtó már hírül adta hogy elkészült a Budavári Palota B-szárnya, s a Magyar Nemzeti Galéria megkezdte felköltözését új otthonába. 1975 végére —a C és D szárnyak átvétele után — legnagyobb nemzeti képtárunk megnyithatja új kiállításait a látogatók előtt. Az előkészületek több esztendővel ezelőtt kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria elkészítette leendő állandó kiállításainak tervezetét, amelyet már eddig is több szakmai fórumon, valamint a Művelődésügyi Minisztérium vezető testületében is megvitattak. A Magyar Nemzeti Galéria művészetpolitikai feladatai, a magyar képzőművészet múltjának és jelenének megismertetésében vállalt szerepe egyaránt szükségessé teszik, hogy új állandó kiállításának tematikáját a szakemberek és a művészetet kedvelők nyilvánossága elé bocsássák. A Kritika című folyóirat júniusi számában - a művelődésügy vezetőivel egyetértésben — közli a részletes tervezetet, remélve, hogy széleskörű 'vita bontakozik ki majd a tervezetről. Szakemberek és műbarátok vitatkozó, javaslatokat tevő hozzászólásait várja a szerkesztőség, hiszen a kiállítás mintegy ezer év magyar művészeti emlékeit tárja majd a látogatók elé, s ilyen, az egész magyar művészetet átfogó kiállítás — néhány nem túl nagy külföldi bemutatón kívül - eddig még nem készült. A kiállítás végleges forgatókönyvét a Magyar Nemzeti Galéria munkatársai, a — remélhetően — nagy számban beérkező hozzászólások figyelembevételével fogják összeállítani. Eleven vitára számít tehát a szerkesztőség, hogy minél több hasznos és okos javaslat segítse a kiállítás rendezőinek munkáját. Mert hiszen nemzeti műSjPcseinknek nem csupán múltjáról, de jövőjéről is Zuh anás tizenkét méter magasból Á film névtelen hőse Az ököl centiméternyire suhan el az arc mellett Fleming angol tudós szokása szerint hagyta összegyűlni laboratóriuma asztalán a szennyes petricsészéket, ahelyett, hogy a pedáns kutatókra jellemző módon, a használat után rögtön kidobta volna őket. Amikor végre mégis rászánta magát, újból átnézte a piszkos edényeket Észrevette, hogy az egyik rófertőzött lemezen a kinőtt penész körül nem szaporodtak a gyakran halálos betegséget okozó baktériumok. Mi ez? Rögtön leoltott a penészből, a gombákat levessel és agarral keverte össze, majd egy petricsészébé öntötte. Amikor a táptalaj megmerevedett, különböző kórokozó baktérium- törzseket szélesztett rájuk. A táptalajba kevert penész még ötszázszoros hígításban is megakadályozta a kórokozók szaporodását. Fleminget annyira elragadta e siker, hogy azonnal terápiás kísérleteket javasolt. De mivel Fleming mikrobiológus volt, nem végezhette el a gomba által termelt hatásos anyag extrak- cióját. Szakavatott kémikusok csak 1938-ban fogtak hozzá az előállításhoz. 1946-ban sikerült! A Penicillium notatumból előállították az évszázad gyógyszerét, a penicillint Kitűnő gyógyszerek Ma már a világon előállított gyógyszereknek több mint a fele antibiotikum. Ezek — csakúgy, mint a pszichofarmakonok - napjaink legdivatosabb gyógyszerei. Oka kétségkívül az, hogy a penicillinek úgyszólván az összes kórokozó baktériumot elpusztítják. Az orvosok tudják legjobban, hogy a kezelés eredménye minden bakteriális jellegű betegség esetén a helyes diagnózison alapulhat Miként d r. Péley I v á n , a Gyermekkórház fertőző osztályának főorvosa erről a témáról folytatott beszélgetésünk során elmondta: — Bár az antibiotikumok általában kevéssé toxikus vegyüle- tek, némelyik csak alig fejt ki okút mellékhatásokat alkalmazásuknak mégis vannak bizonyos káros következményei. Előfordulhat, hogy a kórokozók gyors elpusztítása megzavarja a szervezet természetes védekezőképességét miután csökken a szervezet immunbiológiai tulajdonsága. Nem ritka jelenség az sem - folytatja a főorvos —, hogy a sikeresnek tartott antibiotikum-kezelés után fellép az újrafertőzés, kialakul a rezisztencia. Mindezek ellenére a csecsemő- és a gyermekgyógyászatban épp úgy, mint az orvoslás többi területén felbecsülhetetlen értéke van az antibiotikumoknak. A közelmúltban több mint 600 oldalas beszámolót tett közzé az amerikai Űrhajózási Hivatal az állatok tájékozódó képességéről és repüléséről. Az állatok vándorlása mindig is foglalkoztatta a tudósokat. Megfigyelték már a jegesmedvék, a kanadai rénszarvas, a tengeri teknősök, bálnák és halak vándorlását. A kontinensek közötti pontos iránytarlásuk méltán vívták ki az ember elismerését és bámulatát. A Midway szigeten egy nap foglyul ejtettek 18 albatroszt. Az állatokat különböző helyeken engedték szabadon, 2-7 ezer kilométernyire egymástól. Néhány nap múlva valamennyien ugyanazon a helyen találkoztak. Egy-egy állatnak átla gosan 510 kilométert kellett repülnie naponta. Természetes körülmények között a madarak ezt minden évben megteszik. A madárpárok 50 százaléka új fészket is épít a vándorlás végén, a megfigyelések szerint a régi és új fészek közötti átlagos távolság 1,30, de legfeljebb 6 méter. Megállapították, hogy a madarak tájékozódását elsősorVASíRNAP M l u EKlt T teljesen védtelen a különböző bakteriális fertőzésekkel szemben, súlyos infekció esetén életmentő hatású a jól választott antibiotikum terápia. Gyakran megesik, hogy ezeket a szereket kombinálni kell más hasznos készítményekkel. Például a penicillin a szulfanamidokkal értékes kombinációt ad. Sikeres az ilyen kezelés a tüdőgyulladásokban, de még az olyan félelmetes betegség, mint a geny- nyes agyhártyagyulladás is, teljes sikerrel gyógyítható. A Streptococcus fertőzések penicillinekkel való kezelése nagymértékben gyógyítja a vesegyulladást, a reumatikus lázat, valamint a húgyúti fertőzéseket. A helyesen választott kemoterápiával az egykoron félelmetes betegségek ma már teljes eredménnyel gyógyíthatók —, mondja'dr. Péley főorvos. A csecsemőhalálozás statisztikája régebben egy nyári és egy téli időszakra eső kiugrást mutatott. Az előbbit zömmel bakteriális hasmenések okozták, a téli időszakra eső tragédiákat pedig a vírusok keltette légúti betegségek idézték elő,- A vírusok ellen ma még nem rendelkezünk hatásos szerekkel - mondja Péley doktor —, de mivel a vírusok mintegy előkészítik a nyálkahártyát a baktériumok számára, a súlyos, néha halálos kimenetelű következményeket mindig baktériumok okozzák, ezért az antibiotikumokkal itt is eredményesen tudunk beavatkozni. A csecsemőhalálozás statisztikai görbéjéről - hála az antibiotikumoknak — csaknem teljesen eltűntek a nyári és a téli halálozást jelentő csúcsok. Bővül a család Ma már igen klasszikusnak nevezhető penicillin után hamarosan előállították a streptomycins ezután nemsokára ugyanebből a gombából a klór- anfenikolt, a klorocidot sikerült előállítani. Igen nagy jelentőségű volt az antibiotikumok történetében o tetraciklinek felfedezése, illetve izolálása. Az ide tartozó antibiotikumok a legfontosabb, leghasználatosabb, igen széles spektrumú gyógyszerek, amelyek elpusztítanak minden kórokozó baktériumot, riketsiát, sőt némely alsóbbrendű férget is. 1954-ben állították elő a Streptomyces gombából az ugyancsak igen tekintélyes erythromycinL Kérdés, lezárult-e a felfedezések sorozata, az eddig ismert antibiotikumok kielégítik-e az igényeket? Tudnak-e a kutatók még hatásosabb szereket előállítani? Az antibiotikum-kutatások manapság már nem abból állanak, hogy a szerves potyádéban földi „objektumok" irányítják. A vándormadaiak „iránytű“ gyanánt a folyókat, a hegyvonulatokat, a tengerpart szegélyét használják. Kétséget kizáróan megállapították azt is, hogy a Nap jelentős szerepet játszik a madarak tájékozódásában, valóságos „fény-iránytűként" szolgál. A madarak vándorútja a Nappal mindig azonos szöget zár be. Különösen a tengeri madaraknak fontos, hogy tartani tudják a hosszúsági és szélességi fokot, ez pedig csak a Nop megfigyelésével lehetséges. Planetáriumban végzett kísérletek bizonyították be, milyen fontos szerepe van a 'csillagoknak a madarak vándorlásának irányításában. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a madarak kénytelenek sűrű felhőben, vagy ködben repülni. Ilyenkor nem áll módjukban, hogy a csillagok nyomán tájékozódjanok. Ekkor - amint ezt számos vizsgálat bizonyítja - a szél iránya szolgál útmutatóul. Mindezekhez a klasszikus iránymutatókhoz hozzá kell számítanunk a földi mágneses kokon tenyésző penészeket be- gyűjtsék, hogy aztán a laboratóriumokban tovább tenyésszék, s közben azt vizsgálják, melyik penész képes elpusztítani az ilyen és ilyen kórokozó baktériumot. A kutatások zöme most a kémikusok kezében van, ők végzik a produktív vizsgálatokat. Mit csinál a vegyész ? Az eddig meglévő természetes antibiotikumokat vizsgálja, iparkodik minden részletében megismerni o molekula szerkezetét, hogy aztán a szerkezet módosítása útján újabb, raffi- náltabb hatású szerhez jussanak. Eddigi tapasztalatok alapján, minden remény megvan arra, hogy az antibiotikumok bizonyos hiányosságait a molekulaszerkezetük tudatos változtatásával mérsékeljék, esetleg teljesen megszüntessék. Több, ismert antibiotikum értékét nagyban csökkenti, hogy egyes baktériumok könnyen válnak velük szemben rezisztenssé. Ez a rezisztencia végső soron abból áll, hogy a baktériumok, miután megismerkedtek az antibiotikummal, rezisztens mutánsokká alakulnak és ezek további szaporodása egyre csökkenti az illető antibiotikum hatásfokát és egyben terápiás értékét. A penicillin felfedezése idején például igen hatásos gyógyszer volt a staphylococ- cusok okozta betegségekre, ami. pedig az ilyen esetekre a penicillin majdnem hatástalan. Mit lehet tenni, dobjuk el a penicillint? Szó sincs róla. A vegyész saját és a rokon tudományok segítségével beavatkozik, a penicillin-molekulában egy-egy atomot, vagy atomcsoportot kicserél, a karboxil gyök helyébe mondjuk egy metil- gyököt helyez, a hidroxil gyököt máskor klór atommal helyettesíti. Ezáltal változik a molekula szerkezete, de vele együtt a funkciója is. A kutatók másik törekvése az, hogy olyan antibiotikumokat állítsanak elő, amelyek többféle baktérium elpusztítására képesek, vagyis a hatás-spektrumuk szélesedik. Sikerült is az előbbiekhez hasonló módon a penicillinből előállítani az om- picillint és a carbenicillint Elképzelhető, hogy a kémikusoknak sikerül megtalálni a módját annak, hogy a tetrán és a klorocid, amely igen széles an- tibakteriális spektrummal rendelkezik, szájon át szedve, ne bántsa a bél baktériumflóráját. Több antibiotikummal foglalkozó kutató -fáradozik, hogy előállítson a penicillinekhez hasonló vegyületet, amely képes lesz a dáganatseitek elpusztítására is. Takács László erő szerepét Megfigyelték, hogy ha egy fiatal galambra hámot raknak és a hámon mágneseket helyeznek el, az állatot eltérítik eredeti útirányától, azokhoz a galambokhoz képest, amelyeknek hámjában nincs mágnes. Seregélyekkel végzett kísérleteket egy kutatócsoport. Költözés előtt befogott seregélyeket megszokott útvonaluktól erősen nyugatra fekvő helyen engedtek szabadon. Az idősebb madarak „korrekciós repülés" . végrehajtása után rátaláltak korábbi telelő helyükre. A fiatalabb madarak viszont opáik táborhelyétől nyggatra telepedtek le. Ez azt bizonyítja, hogy a tájékozódás csak részben veleszületett tulajdonsága a madaraknak. Vannak, akik azt állítják, hogy a madarak életük végéig azt az „iránytűt” használják, amelyhez életük első költözése alkalmával folyamodtok. Ellenbizonyítékként Emién, amerikai professzor a következő kísérletet végezte: kertisármány- fiókákat vett ki a fészekből, mielőtt még szemüket kinyitották volna. A madarakat ezután mesterségesen, de a természetes napszakoknak megfelelően A LENFILM stúdió szolgálati bejegyzése szerint Alekszandr Masszarszkij majdnem annyi filmben szerepelt, mint, mondjuk Jean Marais — több mint hatvanban. Neve azonban — ellentétben Marais-val és más színészekkel - egyszer sem szerepel a filmfeliratokon. Alekszandr Masszarkszkij ugyanis dublőr, olyan ember, aki a bonyolult, veszélyes epizódokban helyettesíti a színészeket. Ha a film világában ismeretlen is, annál gyakrabban emlegetik az újságok sportrovataiban: a Szovjet cselgáncs sport elismert mestere. Számos kiváló sportolót nevelt, jelenleg a leningrádi cselgáncsozók edzését irányítja. Ezenkívül tehetséges mérnök. Hét jelenfős találmánya van, köztük egy hordozható „zseb" fürdő, melynek tervrajzára eddig nyolcvan gyár jelentette be igényét. Mit kell csinálni? — Mit kell csinálnia a dublőrnek egy filmben? — Többek között zuhannia — főidre, aszfaltra, jégre, vasúti sínekre, tüskésdrótba, vízbe . .. Kiugrani az ablakon, legurulni lépcsőről, tetőről... Levetni magamat magas sziklacsúcsról, várfalról, vonattetőről. Lövőn nyargalni és lebukni róla, menekülni összetört, égő, robbanni készülő autókból . . . Verekedni, párbajozni, késelni . .. Voltam mór „megölt, ledöfött, felakasztott” ember. Legutóbb a Sivatag fehér napja című filmben „szerepeltem”. Gonvilágított modártiózbon nevelték fel. Amikor elérkezett a költözés ideje, két madárcsoportot indítottak útnak. Az egyik csoportba tartozó madarak soha nem látták még o csillagos eget, a másik csoportba tartozókat viszont (a kísérletet megelőző hónap folyamán) éjszakára természetes környezetbe helyezték, tehát alkalmuk volt megismerkedni a csillagokkal. Mindkét csoportot éjszaka a csillagos ég alatt szabadon engedték, ügyelve arra, hogy a iehető legtávolabb legyenek mindennemű lakott településtől, nehogy a városi fények megzavarják a kísérleti alanyokat, A két csoport eltérő módon viselkedett: az első csoportba tartozók körülményesebben találtak rá a dél felé vezető útra, a második csoport tagjai jobban tájékozódtak. Ha a madarakat egy éven át olyan planetáriumba helyezték el, amelynek észak—dél tengelyét, a valóságtól eltérően állították be, a természetes környezetbe helyezett madarak az egy éven át megszokott észak—dél tengely szerint orientálódtak. doljon a csónakban történt ösz- szecsapósra! Lasszóval rántanak le a fedélzetről . .. — Döbbenetes kép. Nem maradt nyoma? — Nem. (Megmutatja a nyakát.) De a dublőr nemcsak trükköket old meg, előfordul, hogy ő maga találja ki azokat, s eltervezi, hogy kell végrehajtani. Számtalan párbajt 5 egyéb fegyveres küzdelmet vívtam eddigi pályafutásom során. A Kör című filmben, mely hamarosan bemutatásra kerül, rendeztem, sőt még filmeztem is (saját konstrukciójú felvevőgéppel) víz alatti jeleneteket... Trükkök és babák — Mennyire valódiak a veszélyes jelenetek? „Eljátsszák"-e minden alkalommal igazán őket? — Manapság a nézők oly sokat tudnak arról, hogyan készül a film, milyen technikai lehetőségek állnak az alkotó rendelkezésére, hogy — különösen a hatásos, „idegborzoló" jelenetek esetében — ravaszul kispekulált megoldásokra gyanakodnak. És majdnem mindig tévednek! Sem a rendezők, sem a színészek nem szeretik a kiagyalt trükköket, ha azok rosz- szabbak a természetes környezetben felvehető jeleneteknél. A szélesvásznú színes filmeken meg általában elképzelhetetlenek a „kellékek." Az Esküvő Malinövkában ( című filmben Szamoljovot helyettesítettem. Ellenfelével valódi, éles karddal verekedtünk, mint a hajdani csaták hősei. Amikor a próbán kiütöttem a kardot az „ellenség" kezéből, a kard levágva a petróleumlámpa üvegét — a lámpa meg sem moccant! — az ajtóba vágódott és sokáig remegett... Természetesen a filmen senkit sem döfnek át igazán, de nagy magasságokból valóban lezuhannak... — Nem lehetne az ilyen jelenetekben bábuval helyettesíteni a színészt? — A hatás nem lenne ugyanaz. Mondjuk egy olyan embert kell fényképezni, aki öt emeletnyi magasságból zuhan lefelé. A bábu úgy repül, mint egy kődarab, az ember azonban eltarthatja a karját a törzsétől, behajlíthatja vagy szétterpesztheti a lábát, foroghat, kiabálhat... Én estem már le 12 méter magas várfalról, mikor egy ledöfött várvédőt alakítottam. Korabeli öltözékben voltam, miközben zuhantam, egy pajzsot és egy nehéz kardot tartottam. — És mindig, megúszta kék loltok nélkül? — Legtöbbször... Az a fontos, hogy az epizód minden mozzanata jól át legyen gondolva. Persze, a szerencsét soha nem lehet kizárni. A verekedést eljátsszák — Átgondoltságot, megrendezést említett. Milyen szerepet játszanak a spontán megoldások? — Elmondok egy esetet Egy film forgatásakor nem sikerült a yerekedési jelenet, Ekkor a rendező félrehívto a színészt és odasúgta neki: „Ide FigyeTjI Be»' húzol a partnerednek, ahogy ilyenkor szokás, ö is színész, tudja, hogy a film érdekében történik, nem sértődik meg.” A partnernek is ugyanilyen utasítást adott a rendező. És a kamera előtt máris igazi verekedés kezdődött. Az epizód ennek ellenére gyengén sikerült, A vásznon az egész úgy festett, mint valami szánalmas dulakodás. Az ilyen jeleneteket is meg kell rendezni és ei kel) játszani. A vadnyugati filmekben a spontánnak ható verekedések valójában nagyon jól megrendezett és kitűnően eljátszott jelenetek, már-mór a ba-. lettmozdulatok szabályait követik. — De hiszen szinte hallani lehet az állkapcsok recsegését ... — A valóságban az ököl centiméternyire suhan el az arc mellett Annak is. aki üt, és annak is, akit ütnek, mesteri fokon kell csinálnia. A verekedést apránként tanítják be. A „Holtszezon" című filmben az ősz-; szecsapást először cselgáncsozók játszották, de aztán egysét gesen színészeket szerepeltettek: a rendező ebben az epi-í zódban eltekintett a dublőröktől, mivel premier plant vett fel. Sokáig nem sikerült például egy ilyen apróság: a székhez kötözött Szavuskin — Rolan Bi- kov alakította — előbb csukta be a szemét, mint az ököl az óliához érkezett. Fel kellett öJ- tenem annak a szereplőnek a pulóverét, aki a filmben Szo- vuskint vallatja. Engem már „megértett" Bikov: elhitte, hogy az én öklöm valóban elsuhan az arca mellett. A legveszélyesebb pillanat — Melyik volt a legveszélyesebb jelenet az eddigiek közül? — Afrika dzsungeleiben történt, mikor a Tizenkilencedik bizottságát forgattuk. Igor Donszkojt helyettesítettem, aki egy zsoldos tisztet alakított o filmben. Ugranom kellett magasból, majd megperdülve a levegőben, néhány lövést kellett leadnom pisztolyból. Minden jól sikerült, szabályosan zuhantam lefelé... És ekkor rémülten pillantottam meg, hogy ott alattam, ahová zuhannom kell, egy hatalmas kígyó emelgeti a fejét. Villámgyorsan döntöttem, a pisztoly agyával ellöktem a kígyó fejét, egy szempillantás alatt talpra ugrottam s elmenekültem. Később vettem észre, hogy a pisztoly markolatán két zavaros sárga pötty van - a kígyó halálos mérge ,., — Mit használnak a dublő'ck biztosítékul? — Nagy magasságból történő zuhanáskor gyékényszőnyeget terítenek széjjel vagy gya- potkötegeket, esetleg szénakupacokat raknak a földre. Előfordul, hogy fűrészporra ugrik a dublőr, melyet fűvel vagy ' ágakkal borítottak be, (A Nedeljából fordítottat Kovács S,J — Mivel az újszülött szinte Az eltérés legfeljebb hat méter... Hogyan tájékozódnak a madarak? I
