Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-24 / 162. szám

Hogyan írt verset Petőfi ? Kedvelt területe o legen­dagyártásnak, hogy milyen alkotó módszerei, szokásai voltak — vannak — a költők­nek, művészeknek. Petőfi műhelytitkai is sokakat fog­lalkoztattak. Érthetően: ver­seit olykor villámgyorsan ír­ta és kéziratain alig akadt törlés, javítás. Az Akadémia 1951-ben kiadott Petőfi-gyűjteménye 855 verset regisztrál - eze­ket körülbelül egy évtized alatt írta. Hatalmas mennyiség ez, hiszen például Heine, aki 59 évet élt, „csak“ 498 verset írt. Goethe 83 esztendejére 334, Schiller 46 esztendejére 177 vers jut. Köztudott, hogy Petőfi ki­tartó gyalogló volt Vándor­útjai több ezer kilométert fognak át s útjai nem cse­kély részét gyalog tette meg. 855 verset 75 község­ben írt Egyenletes, kimért, rftmu- sos járással rótta az utakat - járásának jellegzetességé­ről egyébként több ismerte­tője is megemlékezik. Ki­csiny, sovány termete alkal­mazkodott a hosszú, kitartó járáshoz. Tekintete a tájat pásztázta, gondolatai vele­jártak és a lépés ritmusára versbe formálódtak. Ugyan­is — és ez a kutatók másik feltételezése, amit több je­lenség is alátámaszt — Pe­tőfi versben gondolkodott. Ami a fejében megszüle­tett versalakbao született meg. Az pedig nem titok, hogy a ritmusos mozgás elősegíti a ritmusos gondol­kodást E kettő benne oly­annyira ötvöződött hogy amikor Pesten letelepedett többnyire akkor is járkálva dolgozott Sűrű pipafüst közt rótta az olykor igen csak szűk szobát miközben kezével egy rézgarast haji­gólt mind a járást mind a labdázást a vers üteméhez szabva; vagy a vers ütemét igazítva annak ritmusához. A János vitéz-t egy hét a lőtt irta egy néhány lépésnyi szobában, de ezt a hetet a szobában „átgyalogolta". Mindehhez csatlakozik a „Petőfi-titok" harmadik té­nyezője: köztudottan nagy­szerű emlékezőtehetsége. VerseÖ fejből szavalta, s amikor felbosszankodva egy kőtegnyS összetépett remek­művek vesztek volna ef, ha emlékezetből nem lett vol­na képes valamennyit újra leírni - ez a magyarázata törlés nélküli, hibátlan kéz­iratainak. Az ő fejében sem hibátlanul alakultak ki a re­mekművek, javította, módo­sította őket de többnyire csak fejben. Mire papírt, tollat vett a kezébe, már készen állott a költemény. Mikor elkészült eggyel — gondolatban letisztázta me­móriája egy lapjára, és hoz­zálátott a következőhöz. Ha szállására ért, este vagy akár egy hét múltán - egy­szerre vetette papírra vaía-„ mennyit Tíz éve került Pécsre. Az egye­temről jött egyenest (riss magyar —történelem szakos diplomájá­val. Azóta szőke, szakállas, szemüveges fejét mindenütt ott látni a rendezvényeken, minde­nütt új ismeretségekre tesz szert és senkit sem felejt el, minden­kire emlékezik. A vegyipari—gépésseb tech­Diplomások érettségizettek nemzetközi rangsorban Több a tanult ember Baranyában ezer foglalkoztatottra 52 diplomás és 104 érettségizett jut A dolgozók szakképzettsége, műveltsége, számottevően gya­rapodott o legutóbbi két évti­zedben. A kereső lakosság 1949-ben átlagosan még csu­pán 4,2 évet töltött iskolapad­ban, s ez a szám 1970-ig 7,4- re növekedett. Vagyis az átla­gos iskolázottsági színvonal 76 százalékkal nőtt 21 év alatt. Meghökkentő adat. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése — és az ennek alapján készült kiadvány - oz iskolázottság, a képzettség, a szakképzettség alakulását vizsgálva kimutatta, hogy az általános iskola nyolc osztályánál kisebb végzettségű dolgozók aránya 65-ről 39 szá­zalékra csökkent 1960 és 1970 között Vagyis 1,1 millióval nőtt a nyolc osztályt végzett kere­sők száma tíz év alatt Még így is csaknem kétmillió • dolgozó általános iskolai végzettsége hiányos, de ezzel együtt hazánk a dolgozók iskolgzottsógi szint­jét tekintve a nemzetközi élvo­nalba tartozik. A nők iskol ázottabbak Még gyorsabban növekedett a közép- és felsőfokú képzett­séget szerzett dolgozók aránya. Az általános iskolát végzetteké 3,4-szeresére, az érettségizet­teké 3,9, a felsőfokú végzettsé­gűeké 3^-szeresére nőtt 21 év alatt Az érettségizettek aránya leg­gyorsabban a mezőgazda'ág- ban, oz erdő- és vízgazdárVo- dásbon emelkedett (2^-szere­sére) 1960—19/0 között. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése tehát nemcsak o parosz- ti életformát a munkamódszert, a termelés technikáját változ­tatta meg alapjaiban, hanem valóságos képzettségi forradal­mat is eredményezett A főiskolát és egyetemet végzett ipari dolgozók száma kétszeresére, az érettségizettek csaknem 2,5-szeresére nőtt 1960 és 1970 között A szállításban és hírközlésben szintén jelen­tős a fejlődés. A kereskedelem­ben viszont a felsőfokon vég­zett szakemberek számának nö­vekedése — mindössze 20 szá­zalék — a létszámgyarapodás­sal sem tartott lépést Érdekes, hogy a nők, bár hátránnyal indultak, napjaink­ban mégis iskolázottabbak, mint a férfiak. Amíg az érettsé­gizett férfi keresők száma csak­nem háromszorosára, a nőké hétszeresére emelkedett 1949— 1970 között Az általános isko­lát végzett és a diplomás dol­gozó nők számaránya szintén gyorsabban nőtt mint a férfia­ké. A diplomások között még így is kisebbségben vannak a nők, a hátrányt csak részben sikerült megszüntetniük. Vezetnek a mérnökök Hazánkbon a mérnökök szá­ma 3,3-szeresére nőtt 1950— 1965 között Ezt csak a Szovjet­unió és Csehszlovákia (4,5—4,5- szeres), valamint Hollandia (3,9-szeres) fejlődése múlta fe­lül. Kanadában 2,5-szeresére, az USA ban, Svédországban, Angliában, az NSZK-ban két­szeresére nőtt a mérnökök szá­ma ugyanezen 15 év alatt. A közgazdászok számarányának növekedése 1950—1965 között hazánkban 268 százalékos, át­lagosan kétszer olyan gyors­ütemű, mint más szocialista és tőkés országokban. Az orvosok száma 95, a pedagógusoké 78 százalékkal nőtt Magyarorszá­gon ugyanezen időszakban. A jogászok száma lényegében stagnál, s így részarányuk a diplomások körében évről évre csökken. Tízezer dolgozó közül hazánk­ban 78-nak van műszaki diplo­mája, Svédországban 77-nek, Angliában 70-nek, Franciaor­szágban 67-nek, Belgiumban 57-nek, Dániában 53-nak, az NDK-ban 49-nek, Hollandiában 36-nak. A műszaki diplomások száma — ugyancsak tízezer dol­gozóra számítva és szintén 1965- ös adatok alapján — oz USA- ban 204, az NSZK-ban 139, Ka­nadában 112, Csehszlovákiában 106, Svájcban 93, Norvégiában 91. Vagyis a műszaki diplomá­sok számaránya és a gazdasá­gi fejlettség között nincs egyér­telmű és szoros kapcsolat A nem fizikai (szeHemi) mun­kakörben foglalkoztatott dolgo­zók aránya már valamivel hf- vebben követi az országok gaz­dasági fejlettségének rangsorát. Az USA-ban 40, Kanadában 39, Hollandiában 35, Belgiumban 34, Angliában 34, Svédország­ban 33, Svájcban 31, Francia- országban 30, az NSZK-ban 30, Dániában 28, Csehszlovákiában 28, Norvégiában 26, Ausztriá­ban 26, Finnországban 22, Olaszországban 21, Magyaror­szágon 17 százalék a nem fizi­kai — szellemi — munkakörök aránya a teljes dolgozó lét­számhoz viszonyítva az 1960. évi adatok szerint 1971-ben már a dolgozók 24 százalékát foglalkoztatták hazánkban nem fizikai munkakörben. (Az alkal­mazotti létszámnak ez a vi­szonylagos növekedése nem fel­tétlenül negatív jelenség, hiszen a szükséges szellemi munka az intenzry fejlesztés, a hatékony­ságemelés fontos eszköze. Baranya első helyen A megyék dolgozóinak isko­lázottsági rangsora lényegében oz ipari fejlettség függvénye. Baranya, illetve Hajdu-Bihar megye ód az élen, ezer foglal­koztatottra 52 diplomás és 104, illetve 103 érettségizett jut. (Pest megye 55 ezrelékes ará­nya rendhagyó, csakúgy, mint a fővárosi 6,1.) őket követi Fe­jér 51, Csongrád és Komárom 49 ezrelékes diplomás arányá­val. Majd Veszprém és Nógród 47, Szolnok és Győr-Sopron 46, Zala, Tolna, Bács, Borsod 45, Szabolcs 44. Somogy 42 és vé­gül Békés 39 ezrelékkel követ­kezik. A középiskolát végzettek ará­nya sem elhanyagolható: Győr- Sopron (108), Borsod (103), Nógrád, Pest, Vas (102), az él­vonalban állnak, Tolna (82), Bé­kés, Szabolcs (83), Somogy (87) pedig a középiskolát végzettek arányát tekintve a derékhadtól leszakadtak. K. i. Lahti táncegyüttes látogat Pécsre A Pécsi Mecsek Tánc­együttes tavalyi, júniusi finnországi vendégszereplé­sének viszonzására június 30-án hazánkba érkezik „Lahden Tanhujat” néptánc- csoport északi testvérváro­sunkból, Lahtiból. A finn ifjúsági szerveze­tek szövetsége - amelynek Dél-Hömee-i szervezete pat­ronálja a lahti táncosokat — mindenkor szívügyének tekintette a néphagyomá­nyok ápolását, de különös gonddal és érdeklődéssel — mint az ifjúsághoz legköze­lebb álló hagyományokat - a népviseleteket, a népi táncot és a népzenét karol­ta fel. A Lahden Tanhujat 1938-tól fejt ki jelentős te­vékenységet a néphagyomá­nyok felelevenítésében. Az alapításának 35. évforduló­ját ez évben ünneplő együt­tesnek ma már több mint 300 tagja van: felnőttek, fiatalod és gyermekek. A nagy együttest 24 felnőtt és 12 gyermek tagja képvi­seli a Pécsre látogató cso­portban. A Lahden Tanhujat ven­dégszerepeit már Svédor­szágban, Norvégiában, Dá­niában, Izlandon, Hollan­diában, Franciaországban, Olaszországban, Nyugat- Németországban, Ausztriá­ban. sőt az Amerikai Egye­sült Államokban és Kanadá­ban is. Magyarországi tur­néjuk során — az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodo Baranya megyei Ki- rendeltsége szervezésében — július 1-én és 2-án fellep­nek a verőcei és balaton- földvári ifjúsági üdülőtele­pen. Július 5-én Harkány­ban, 6-án délután 6 órakor pedig a Pécsi Ipari Vásár szabadtéri színpadán ven­dégszerepeinek műsorukkal. Hol tartunk anyanyelvűnk oktatásában? Nem tudunk beszélni Olvasásórák a felső tagozatban is — Új tantervi koncepció Ez évben ötödször rendezték meg Pécsett az irodalomtanitási napokat, s ennek keretében ismét sokoldalúan terítékre került a magyar nyelv és irodalom oktatásának számos gyengéje, ugyan­akkor fölvázolódtak a megoldás legfontosabb körvonalai. Megra­gadtuk az alkalmat, hogy a téma egyik legjobb ismerőjének, Ko­ntor Pálnénak, az Országos Pedagógiai Intézet tanszékvezetőjé­nek feltegyünk néhány kérdést oktatásügyünk e kétségkívül egyik legfontosabb problémájáról.- A magyar nyehr és Iroda­lom című tantárgynak csak egyik célja a gyerekek műveli olvasóvá nevelése, másik célja az anyanyelv olyan sajátittatá- sa, hogy beszédben és írásban mindenki könnyedén, helyesen, célratörően tudja magát kife­jezni. Vajon hogyan állunk ezen a téren, saját megítélésünk szerint és nemzetközi viszony­latban? ■ .- Világszerte egyik központi kérdéssé vált hogy a nyelvi kultúra háttérbe szorult min­denekelőtt a különféle infor­mációs eszközök térhódítása következtében. így például a tévé elterjedése is ebben az irányban hat Az élet számos területén a rövid válaszok kényszere „szoktatja le" az em­bereket az összefüggő beszéd­ről. A beszédkultúra az egész világon romlik. így persze ná­lunk is. A pedagógiai szakem­berek mindenütt jelzik ezt az aggasztó folyamatot s köztu­dott hogy ez ellen a korsze­rűbb és hatékonyabb anyanyel­vi oktatás segítségével lehet csak felvenni a harcot Az is világméretű felismerés, hogy az ún. tanuló iskolával szemben a képességek fejlesztésének is­kolájáé a jövő. Mindez együtt azt mutatja, hogy meg kell re­formálni az eddigi nyelvtanta­nítást. Nálunk oz anyanyelvi oktatás mindmáig a tudomá­nyok rendszere szerint folyt az iskola megtanította a gramma­Az amatőr színpad rendezője nhim magyar tanáraként kezdte pedagógus pályafutását azóta történelemből doktorált s há­rom éve a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola marxizmus—le- nfnizmus tanszékének adjunktu­sa. Három éve olvashatjuk a Doktor Sándor Művelődési Köz­pont amatőr színpadának ren­dezvényeit hirdető plakátokon: „Rendezte dr. Sződy Szilárd." Korábban diákszínpadot ve­zetett öt éve a város színjátszó szakreferense. S most Pécsre érkezésének kerek tízéves for­dulóján elhagyja a várost is­mét pesti lakos lesz. Az amatőr színpad irányítása alatti utolsó fellépéseire készül. Már megkereste utódját intéz­kedett, hogy jó kezekben ma­radjon a csoport, de a felújítás Szívesebben játszották volna a magyar tanároknak legfrissebb műsorukat Gyurkó László: Don Quijote drámáját de ezt kérték tőlük. Kár, a Gyurkó darab job­ban képviseli az együttes kiala­kult profilját amelynek elsősor­ban jellemzője: az aktív közéle- tiség. Minden előadásukkal tár­sadalmi problémákról polemi­záltak. Honnan e következetes­ség? — A főiskolán tudományos szocializmust tanítok — mondta egyszer erről Sződy — ám a szaktárgy csak ürügy arra, hogy megkíséreljem világnézeti intel­ligenciára nevelni tanítványai­mat A színjátszás hasonló esz­köz, de már az iskolán kívüli ne­velésben. Bizonyára jó, hogy a hivatásom és a hobbym eddig is előkészítését a javító próbákat találkozhatott, Szakterületem bíz­még kemény kézzel vezeti. Az V. baranyai irodalomtaní­tási napok programjában Mari Moretti: Giordano Bruno pere c. drámáját mutatják be felújí­tásként. E darabbal nagy siker­rel szerepeltek korábban a dzsá­miban, sőt Budapesten az Egye- temi Szmpadon is. tosított egy gondolati magabiz­tosságot ami nem tűrte meg produkcióinkban a rosszhiszemű „áthallásokat”, ugyanakkor lé nyeges kérdésekről igyekeztünk szólni. Sosem én. mindig a cso­port. Csak inspiráltam. A legna gyobb eredménynek azt tartom, hogy e régóta velem dolgozó tagok már teljes értékű munka­társaim voltak a produkciók lét­rehozásában. — Pécs számos szellemi-mű­vészi erőt exportált már a főva­rosba. Ha elmegy valaki a vá­rosból, első kérdésünk: miért megy el? — Nagyon jól éreztem ma­gom Pécsett Egyszerűen orról van szó, hogy hívtak a Művelő­désügyi Minisztérium közműve­lődési főosztályára művészeti előadónak. Eddig behatóbban a színjátszással foglalkoztam, most a teljes öntevékeny művészeti mozgalom felett lesz áttekinté­sem. Izgalmas, megtisztelő, fe­lelősségteljes feladat Haza kell hát mennem, hisz pesti vagyok, — Fordul tehát valami az éle­tében: ami eddig hobby volt, hivatássá válik.. De mi lesz pe­dagógiai ténykedésével? — Ügy érzem, hogy színját­szó rendezőként is pedagógus voltam kicsit Eztán is az akarok maradni, legföljebb nevelési te­rületem bővül. De arról sem mondtam le, hogy konkréton ta­nítsak volahol néhány órában. B, L tika szabályait holott a modern élet azt követeli meg az embe­rektől, hogy a helyzeteknek megfelelően, célratörően fejez­zék ki magukat Tehát az alap­vető szabályok tanítására kell csak gondot fordítani, s külön­ben az ún. funkcionális szemlé­letű tanításra van szükség, ami az alkalmazást tartja szem előtt.- Közbevetőleg hadd kérdez­zem meg, milyen tanulságokat vontak le a Nemzetközi Peda­gógiai Társaság legutóbbi ösz- szehasonlitó felméréséből, ame­lyet a napokban olvashattunk a lapokban. Eszerint a magyar gyerekek olvasás-megértésben erősen lemaradnak más orszá­gok tanulói mögött, s a leg­rosszabbak között állnak.- Sajnos, ez valóban így van. Egy tudományosan össze­állított, előre kódolt szövegen mérték az olvasás-megértés szintjét s az IEA felmérése ily módon valóban kifejezi a reá­lis helyzetet Ebből az a tanul­ság, hogy gyermekeinket nem tudtuk eléggé megtanítani o szöveges információk feldolgo­zására. Most a jászberényi fel­sőfokú tanítóképzőben egy kol­lektíva kutatást kezdett oz ol­vasás-megértést jobban előse­gítő oktatási struktúráról. Ugyanakkor az IEA vizsgálatát egy hazai vizsgálattal egészí­tettük ki, s kiderült, hogy az olvasás technikája sem megfe­lelő. Az oz igazság, hogy a fel­ső tagozatban teljesen elha­nyagoltuk ezt a területet Most a tananyagcsökkentés segítsé­gével készségfejlesztő órákat iktattunk be a felső tagozatban is,1 éppen a jobb olvasás-kész­ség kialakítására. Ez a felmé­rés egyébként tagadhatatlanul anyanyelvi és irodalom-oktatá­sunkra is rossz fényt vet.- Az anyanyelv korszerű ok­tatását mielőbb az alsó osztá- . lyokban kellene megkezdeni. Milyen stádiumban vannak a kísérletek?- Évekkel ezelőtt megkezdő­dött már az ún. intenzív anyo- nyelvtanítási kísérlet. A felső tagozat négy és a gimnázium három osztályában már le is futott, s az eredmények, húsz iskola tapasztalatai alapján, jók, az új koncepció így az egész általános iskolára körvo­nalazódott. A tervek szerint a 70-es évek végére kell az új tantervi koncepciót kialakítani. Az alsó tagozatban, aminek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, vannak kísérletek a blokkosított anyanyelvi okta­tásra, ami játékkal, mesével, irodalmi szöveggel szövi össze o nyelvtan alapvető szabályai­nak megismertetését, ez, remé­nyeink szerint, aránylag hamar elterjedhet. A felső tagozatban c komplex intenzív nyelvtanta- m'tást szorgalmazzuk, vagyis azt. hogy a törvényszerűségeit részletes elemzése helyett a természetes beszédhelyzetek­ben való helyes viselkedést kell elsajátíttatni.- Mi a helyzet q középisko­lában, ahol már a .«komolyabb“ irodalomtanítás is előtérbe ke­rül? Van-e és kivánatos-e a magyar nyelv ismeretének egy­bekapcsolása a magyar iroda­lom megismertetésével?- Távlati programunkban sze­repel az a szintén világszerte meglevő törekvés, hogy a fel­aprózott tantárgy sorozatot a természetes kapcsolódások se­gítségével összehozzuk. Az in­tegrált oktatás korábban meg­valósítható része az említett kapcsolat a nyelvtan és iroda­lom tanítása között. Már az idei tanévben életbelép néhány módosítás, amely a tananyag- csökkentés révén lehetővé teszi a kettő együttkezelését. így például a másodikos gimnáziu­mi anyagból kimarad a régi magyar irodalomnak a tanulók érdeklődésétől távoleső, eddig kissé mereven és elszigetelten kezelt része, de ennek nyelv- történeti vonatkozásai a nyelv­tanórákon előkerülnek, a tanu­lók az eddiginél izgalmasabb, elemző módon megismerik, ho­gyan fejlődött a magyar nyelv o szórványemlékektől Balassi költészetéig, majd ez a téma a nyelvújítás problémakörénél is­mét szóba kerül. Ebből is lát­ható, hogy már tananyagátren­dezéssel is lehet valamelyest enyhíteni a problémákat.- A gimnáziumban egyéb­ként van egy kísérlet, éppen Pécsett a Nagy Lajos Gimná­ziumban végzi Szende Béláné tanárnő, ez az ún. generatív elvű nyelvtantanítás a modern nyelvszemlélet alapján áll, s a Nyelvtudományi Intézet fiatal nyelvészeinek munkaközössége által kidolgozott tudományos nyersanyagra épül. Egy év ta­pasztalataiból is világosan ki­derült, hogy ez járható út Az OPI keretében ki akarjuk adni a kísérlet anyagát, s megkül­deni a megyei továbbképzési kabineteknek, erre a módszerre ugyanis nagyon alaposan fel kell készítenünk a pedagóguso­kat is. Itt egy évtizedes pers­pektívában gondolhatunk csak a bevezetésre. Néhány fontos lépés tehát, mint a fentiekből kiderült, tör­tént s történik ebben az alap­vető kérdésben. Az általános iskola ötödik osztályában már az új koncepciót szinte a ta­nárra ráerőltető munkafüzetek segítségével történik a nyelv- tantanítós, ősztől ugyanilyen munkafüzet jelenik meg a ha­todikban, s a hetedik osztályos munkafüzet is nyomdai stá­diumban van már. A középisko­lai „reform” még késik, s meg­oldatlan az alsótagozat egysé­ges, korsz.erű oktatási koncep­ciója. H, E, rrrsiv a s* » n i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents