Dunántúli Napló, 1973. június (30. évfolyam, 139-168. szám)

1973-06-03 / 141. szám

11 gazdasági hatékonyság növelésének módszerei és feladatai Baranyában

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának Politikai Akadémiáján május 30-án dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság első titkára tartott a fenti címmel előadást. Az alábbiakban e rendkívül időszerű témájú előadást — némileg rövidített formában — közöljük.

Sokszor említjük mostanában, hogy a magyar népgazdaság maga mögött hagyta a fejlődés extenzív szakaszát és az intenzív fejlődés szakaszába lépett. Azt is megállapíthatjuk, hogy o gazdaságilag közepesen fejlett országok sorába tartozunk. E két megállapításból következik az általános fejlődési cél, amelyet magunk elé tűzünk: képessé tenni népgazdaságunkat az intenzív és dinamikus fejlődésre, elérni a magas fejlettség szintjére. Ez nem könnyű, és rövid távon elérhető cél: nyilvánvalóan nem lehetséges mai állapotunkból egyetlen elhatározással átlépni a kívánt viszonyokba. Ehhez a lépéshez olyan társadalmi környezetre, valamint közgondolkodásra van szükség, amely tudo- tában van a gazdaságfejlődés társa dalmi konzekvenciáinak, s pozitívon érzékeli a nehézségeket, azaz kritikája nem fejlődésellenes élű, nem reked meg a múlt értékeinél, hanem o jövő követelményeire orientálódik. Mind az általános cél közelítése, mind pedig a gazdasági feladatok sokaságának előmozdítása szempontjából a döntő láncszem: a gazdasági hatékonyság fokozása.

Eszkozhiány és eszközpazarlás

Miért tartjuk időszerű és krémek témának a gazdasági hatékonyságot? Azért, mert az intenzív fejlődés során az egy eb gazdasági erőforrások szűkülésével ez a fejlődés fő erőforrása. Es a mi viszonyaink között azért is, mert az extenzív fejlődés rendkívül erőltetett ütemben és módon indok at első ötéves terv időszakában, s tj ha tékonyság annyira előrendelt szerepet kapott, hogy ennek hatása hosszú ideig döntő volt és ma is jellemző az alacsony hatékonyság gazdasági ételünk területein, az iparban, a mező- gazdaságban és a szolgáltatásban.

A jövőben kettős okból az edd ginéi js jobban előtérbe kerül a hatésoay- wg:

Ha a gazdasági erőforrásokat re»

«ük figyelembe, szembetűnő ezm'< abszolút vagy relatív szűkülésé. A föld, mint a gazdálkodás tárgya, már hosz- szú ideje fokozatoson csökken, sót a korábbon művelésbe fogott rossz adottságú földek egy részét is esten- »v hasznosításra kell visszaállítani, mert a hozam ezeken alacsonyabb a ráfordításnál. A munkaerőlétszam növekedése ara mór kismértékű, ez a forrás sem bővül, ráadásul számos területen a korábbi évekből eredő relativ túlfoglalkoztatottság van. s ez rontja a hatékonyságot A fogyasztás dinamikus emelkedese növekvő nyomást gyakorol a termelés mennyiségére és összetételére, er a körülmény pedig lehetetlenné teszi, hogy a felhalmozás arányának növelésével segítsük a gazdasági fejlődést Az extenzív fejlődés vége felé, a hatvanas évek közepén az intenzív szakasz olyan körülmények között vált időszerűvé népgazdaságunkban, mikor az erőforrások és a gazdasági eszközök hiánya egyre szorítóbban hatott viszonyla gos hiány volt mór beruházási tehetőségben, és forgóeszközökben. Egyre szűkösebbé vált a devizahelyzet és nem az export elhanyagolása, vagy felesleges import miatt hanem a gazdasági hatékonyság alacsony foka következtében. S miközben az erőforrások és eszközök hiánya nagymértékű volt, számos tény bizonyította, hogy az erőforrásokat és eszközöket afo- csony tokon hasznosítjuk a népgazdaságban, hogy tehát egyszerre van eszközhiány és eszközpazarlás. (Az előrehaladáshoz szükséges beruházásokhoz nincs elegendő onyagi forrósunk. másrészt ugyanakkor a meglévő termelöberendezéseket nem használjuk ki megfelelően.) A gazdasági hatékonyság fokozásának kettős pozitív hatása lehet: egyszerre és egyidejűleg válhat a népgazdaságban pótlólagos eszközteremtő és viszonylagos eszközmegtakarító folyamattá. Mindebből logikusan következik, hogy oz intenzív gazdasági fejlődés szempontjából kulcskérdéssé vált a hatékonyság fokozása a népgazdaságban.

Mit értünk a gazdasági hatékonyság fogalmán, hogyan kérjük azt számon népgazdasági, vállalati és ágazati szinten? Ennek értékelő-rendszere még vizsgálat és vita tárgya és nehéz dolog egyetlen mutatóba foglalni a hatékonyságot, mert az több mércének a komplexuma. A hatékonyság

tehát minőségi fogalom, és minősítés útján tisztázható a foka. Lényegileg három kritérium összegezését kell megoldani a minősítésnek: az egyik a gazdasági teljesítmény eredményei- sége (jövedelem a befektetéshez viszonyítva), a másik a teljesítmény műszaki hatásfoka (a jövő piacához, o jövő műszaki és jövedelmezőségi feltételeihez való alkalmazkodóképesség). A vállalati és ágazati hatékonyság szempontjából az első és alap feltétel a nyereség; a hatékonyság nem ezt helyettesítő, hanem ezt bővítő Fogalom.

Továbbfolytatva o hatékonyság meghatározására vonatkozó fejtegetéseket: a hatékonyság tartalma álla Iában ismert fogalom: az elért gazdasági eredmény és az erre történt ráfordítások összevetésének hányadosa.

Komplex

Az utóbbi években folytatott kísérletek és felmérések során több mutatót alkalmaztak, köztük az úgynevezett „komplex hatékonysági mutatót”* amely az elért összes jövedelmet a lekötött eszközök és a felhasznált élőmunka mérlegelt összegéhez viszonyítja.

Ez a mutató tulajdonképpen azt jelzi, hogy viszonylik valamelyik gazdálkodó egység (vagy agazot) ténylegesen realizált tiszta jövedelme az általa igénybevett alapvető forrásoktól elvárt minimális hozadékhoz (elvárt normatív jövedelem). Ahol a mutató 1-nél nagyobb, ott az erőforrások tényleges hozadéka nagyobb a minimumnál, ahol 1-rtél kisebb, ott ezt nem éri et Ebből adódóan minél hatékonyabb a vizsgáit ágazat, vagy vállalat, annál magasabb o mutató értéke. (Szükséges azonban megjegyezni, hogy a belföldi árarányok az értéktől való eltérésük esetén befolyásolják • mutató Realitását).

De alkalmazták ar elemzés során at úgynevezett „ráfordítási hatékony- sági mutatót" is. ohol az élő- és holt- munka ráfordítás egységére jutó tisn- tajövedelmet számították mérési módszerként.

Ez a mutató ad Jelzi, hagy • vdt

latotok a termeléshez felliasznált élőéi holtmunkaköltségek 109 forintjával mennyi tiszta jövedelmet <J!flottok elő.

Alkalmazzák továbbá a mutatóknak

t egy olyan változatát is, ahol a vállalati tiszta jövedelmet e lekötött eszközök értékéhez viszonyítjuk, figyelmen kívül hagyva az élőmunka tényezőjét

Az utóbbi években több kísérlet történt arra nézve, hogy az előbbiekben * ismertetett mutatók segítségével egyes ágazatok, vagy gyártmányok hatékonyságát felmérjük. Az eddigiekben főként népgazdasági szinten alkalmazott elemzések után, első ízben terű- lett vonatkozású — méghozzá Baranya megye gazdaságát érintő — hatékonysági vizsgálat is készült 1970- ben.

Eri e vizsgálatot a ©andoságkutoté

Intézet, KSH szakemberei széles körű aktívahálózat bevonásával végezték, amelynek keretében ar egyes ágazatok (ipar, mezőgazdaság stb.) _ hatékonysági színvonalának helyzetét, elsősorban 1970-es évet figyelem bérévé, majd azóta évről évre az újabb adatok alapján megyei szinten elemezték és hasonlították össze.

A felmérés célja az volt, hogy "ő- Irányítsa a figyelmet erre a fontos kérdésre és elsősorban azok a társadalmi, állami testületek kapjanak átfogó tájékoztatást a gazdasági hatékonyság megyei helyzetéről, amelyek irányító funkcióik révén megfelelő befolyást is tudnak gyakorolni a gazdálkodó szervekre, ismeretes, hogy mind gyakrabban adódnak olyan esetek, amikor véleményt kell formálni egyes gazdasági ágazatokról, egységekről, állást kell foglalni ezek fejlesztési kezdéseiben, értékelni kell a vállalati tevékenységet és azok hatékonyságát,

Ehhez a tevékenységhez a szóban forgó tanulmány elemzései, megátlo- pitásai, amelyek számos új jelenségre hívják fel a figyelmet, sok segítséget adnak.

Ami a lényeget - e gazdasági hatékonyságot — illeti, korábbi ismereteinkkel szemben kellemetlen tényként kell tudomásul venni, hogy a megye iparának komplex hatékonysági mutatója összességében valamivel rosz- szabb az országosnál.

Az okokat vizsgálva, első helyen a megye egyoldalú iparszerkezetét kall megemlíteni. Közismert, hogy megyénk ipari karakterét a bányászat — elsői sorban a szénbányászat — határozza meg A létszámarányokat Figyelembe véve, o szénbányászat súlyé országoson 6 százalékot, Baranya megyében

37 százalékot tesz ki. Ezzel szemben azok az iparágak, amelyek korszerűségük folytán magas hatékonyságú- ak, mint például a gépipar, műszeripar, vegyipar stb., megyénk ipari struktúráján belül elenyésző hányadot képviselnek. (Pl.: a gépipar részesedése a megyében alig hat százalék (országosan 32), vegyipar úgyszólván semmi nincs, még a könnyűipar 23 százalékos aránya is alacsony.) Mindemellett például a Mecseki Szénbányák gazdasági hatékonysága a szakmán belül országosan a legmagasabb.

Félrevezetnénk azonban a közvéleményt, ha csak a szerkezeti megoszlásban keresnénk a problémákat. Ismeretes az is, hogy az utóbbi években az. országos átlag alatt alakult a megye ipari üzemeiben a munka termelékenysége. Nyilvánvaló, hogy az élőmunka nem kielégítő hatékonysága a munkaintenzitás és munkamorál ismert fogyatékosságai is negatív mádon befolyásolták a vállalatok eredményeit és a hatékonyságot

Hasonló problémákat okozott ez h, hogy a műszaki fejlesztés üteme és színvonala elmaradt a követelményektől. Ozemeinkben még sok az elavult korszerűtlen termelőberendezés. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a* eszközállomány elhasználódásának mutatója, amely a 61 százalékos országos aránnyal szemben megyénk ipari vállalatainál 1972-bea 66 százalékos volt

Ismert dolog, hegy e termelés gazdaságosságával szorosan összefüggő, ezt alapjában befolyásoló tényező az ipari kapacitások hasznosításának helyzete. A már említett felmérések szerint ar ipar ter melő tevékenységét megyénkben 18 milliárd Ft értékű eszközállomány szolgálja, amelynek

85,4 százalékát az állóeszközök' képezik. Az anyagi-műszaki összetétel szempontjából az országos átlaghoz képest vtszonyiog alacsonyszintű a technikai felszereltség. Ugyanis a gépek és berendezések aránya az állóeszközökből 1971-ben: az ipar egészében 34,5 százalék, ezen belül e nehéziparban 32,2. a könnyűiparba« 53,2, élelmiszeriparban 41A szövetkezeteknél 43 százalék. A gépek efbas»- nálódása Is elég nagyfokú. (Netté értékük a bruttó értékhez viszonyítva átlagosa« 59,3 százai ékj

(ét mimt, ear anszaL.

Hefégftő e tamselőberendeaővek kihasználását (eflemző műszaksző- mok alakulása. Ugyanis az ipari üzemekben az utóbbi években a műszak- számok csökkenése általánossá vált. Háromműszakos termelés egészébe« Jelenleg csak a Farostlemezgyárba«, a Hőerőműben, a Dohánygyárban található. Háromműszakas munkarend van érvényben ugyan a minisztériumi Iparban, de ezek csak egyes részlegekre vonatkoznak, ugyanúgy mint • tanácsi iparban, ahol k étmű szakos a termelés, a szövetkezetek pedig egy műszakban dolgoznak. Az utóbbi Időbe« a műszakszámok csökkenésének következményeként egyre Jelentékenyebbé vált a kapocitős-klhosznólof- tonság. Országoson 1970-ben az átka mi iparban az átlagos műszakszóm értéke 1,44 volt, de így alakul a megyei helyzet is.

—^mrni-iT-nr ná - 8-—8é-t----A- „__

d

oiatévol — a létszámhiányra, szooáh

a- I -tt * tu » . « » ne« r

rxzyr vJihuuiCX VCFŐÖöainry'Zr, I“

helyen a nőpolitikái határozatot Is égy értelmezik, mint egy felmentési lehetőséget • második és harmadik műszak megszervezése ■ aloL A hiba elsősorban abban ven, hogy a dák gorökat anyagilag «era teszik kellően érdekeltté. A váltatott bérpolitikába« nem sye^t swie g'h? Ic főén áttörne- rést, hogy a délután és éjjel végzett munka nagyobb hátrányt és terhet Jelent a dolgozók számára, mint az eé só műszak.

A gépek HhosrnáHságf foka meglehetősen hullámzó. Pl.: a Bőrgyárban az első műszak 100 százalék, a második műszak 65, e harmadik műszak 35, — a Dohánygyárban az első műszak 78, a második műszak 79, a harmadik műszak 76 százalék kihasználtságot mutat A tanácsi vállalatoknál még rosszabb a helyzet De majdnem minden területen vannak 20-30 százalékos kihasználtságú gépek is.

A gépek elhasználódására vonatko zóan meg kell jegyezni, hogy sok nullára leírt gép is üzemel. Aj utóbbi ének beszerzései javították agyon 9

nagyfoké elhasználtságé*, azonban a

berendezések cserélődése, a régiek selejtezésének üteme nagyon vontatott Ugyanakkor pedig ismert hogy a gépek erkölcsi kopása a gyorsan fejlődő technika hotásóra Igen erőteljes. A berendezések újakkal való cseréjét nehezíti az alacsony (átlagos 5 százalékos) amortizáció és helyenként a legszükségesebb igények kielégítéséhez sem elegendő pótlási olap.

Kihasználni a kapacitást!

A kopodtás- kibaszna lotlonság ekek keresve, a vállalatok zöme a munkaerőhiányt a termékek iránti igényváltozást anyaghiányt o beruházások csökkentését a bérszinvonalsznbályo- zást amortizáció szűkösségét szolgáltatások gazdaságta lanságát sorolja «et

Mied a

mied a gazdaságosság Igéinél a termelő bopoettások Jobb kihasználását és e gépek, berendezések korszerűsítését Ezt célozzák azok e központi intézkedések és határozatok. amelyekről a eddigiekben sah

And érmék a fontot fetodatesop«*-•ak a végrehajtása érdekében a múlt évben történt még esok kezdő lépésként értékelhető.

A páztszurvezeéek éppágy dri a

gazdasági vezetés inkább általába« és kevesebb konkrétsággal vizsgálták e gazdaságtalan termelés meg szüntetésének tennivalóit és a kapacitások kihasználásának helyzetét holott a helyi tapasztalatok azt matatják, hogy vom bőven tennivalónk.

z »..........— _ t_/ J.- X., ,,, LU . - ■

«Ilire* m a sli ubx exr wa ■ve—r-ctz

fednek el a hatékonysági tartalékok hazánkban? Minthogy mind o vállalatok, mind az ágazatok, mind pedig a népgazdaság esetében összetett tevékenységről van szó, a hatékonyság

» ss r- -----«8------ I «v »í-------w

&tnanaff©® ©sóstóé® bbk Bow’peatxci

figgs

1. a különböző részek és léidévé

kenységek hatékonyságától;

2. a résztevékenységek belső erőterétől, struktúrájától.

Általános megítélés szerint (s ez valóban így van) nálunk még széles körű lehetőségek vannak a részek ha tekorrysógának növelésére, s ahol erre számottevő tehetőség van, ott b is kell használnunk, mert ebből végeredményben népgazdasági hatékonyság lesz. Az is kétségtelen azonban, hogy csupán a részek hatékonyságának növelésével már aligha és a későbbiekben mind kevésbé tudunk kellő nép- gazdasági hatékonyságnövekedést el- émi: fokozódó mértékben kell folye mod nunk a struktúra-változtatáshoz,

mind a hatékonyságnövelés eszközéhez. Ennek eszköze a szelektív fejlesztési politika, amelyet az eddiginél következetesebben és szélesebben kívánunk alkalmazni.

Feladatok

IM © ----------------d

e vállalatonként eltérő mértékbe«. A munkaerőhiány a bányászatban és egyes szakmákban nagy gondot okon és a dolgozó létszám bővülésére e Jövőbe« sem lehet számítani Azonban e meglévő létszóm hasznosítása na gyobb szervezettséggel — különöse« ez improduktív munkák csökkentésével — műszaki fejlesztéssel javítható votmx. A termékváltozás iránti Igény* pedig Jobb piackutatással és rugalmasabb termei ós-irányítással

9. 9 - «... t

tevékenység keretében olya« feladatokat tűzzön ki, amelyek a megoldás irányába hatnak, ftyen Intézkedéssé közé sorolhatjuk például:- Az Iparszerkezed arányok meg változtatását, a korszerű, dinamikusan teilődő ágazatok előtérbe helyezését, Ez azt Jelenti, hogy a Jelen Időszakban az állami tőkebefektetési tevékenységgel, a Hatékonyabb ágazatok előnybe« részesítésével fejlesszük az ágazati struktúrát. (V. 5 előkészítése^

— A gazdaságos,

portra is alkalmas cikkek termelésének bővítését. Ennek az eszköze közvetlenül a vállalati vezetés kezébe« von, szükségtelen és helytelen volna, ho az állami szervek megpróbálnának a vállalati vezetés helyett cselekedni. Az állam két módon gyakorolhat közvetlenül hatást Az egyik az állami veszteség-megtérftés korlátozása és

fettételhez kötése, erre lehetőséget ad az, hogy a vállalati nyereségek 80 milliárdos nagyságrendjével szembe« ez export-szubvenciók, a termelési támogatások és az adómentesítések összege 40 mütiárdos nagyságrendű. A másik utód az erőse« veszteséges termelésnek Importtot való pótlása. Határozottan fel kell lépni az olya»

— t-1 ‘— t J —M —_ , I,, _ L —| 1

Twi fTV '23CW1KXJ 3r. • rtOTC konytőg növelését csak a termet® árok emelésében, a munkabérek mér fektéében és a mmél nagyobb álla

Az elemzés odatolnak felsorolása, a tények megállapítása önmagában nem elegendő. Szükséges, hogy a további részletesebb vizsgálatok kezdeményezése mellett g megye poOt&aie át

látja.

A 8. _ a S. _ _ m

gazdaságosság és hatékonyság fán való sorrend kialakítását, A váltatott beruházási tervek tárgya iá sónál fel kell lépni ez elvon fejlesztések ei« len, amelyek üzemelését egy műszóik •a tervezik. Nem engedhető meg, hogy e gazdaságtalan termékek termelésére —, amelyek korszerűbbekkel helyettesíthetők - éj munkahelyek lé« ««süljenek,

— A mezőgazdaság tmtlletám «

koncentrált szakosított termelés előtétbe helyezését

— A vezetés szhwottolánok «Ihm® séf, a tervező munka javrtosát

— A vállalati tartalékok leitárásét a behS mechanizmus tökéletesítését (üzemszervezés, technológia javítása), stb. Indokolt, hogy a vállalatok mielőbb foglalkozzanak a kőttsegnemefc és a fedezett források alapján a termékenkénti jövedelmezőség vfzsgéto- távaL Az elkészült vizsgálatok nyomói* 1973-tól minden évben az éves tervekbe« rögzítsék a gazdaságtalan termelés csökkentésére teendő laté» kedéseket.

0 kell érni. hegy a dolgozók és a vezetők tevékenységének középpontjába kerüljön az állóeszközökkel velő Jobb gazdálkodós, e korszerű gépek aogyobb mértékű elkalmazóso, az anyagmozgatás gépesítése, ar önköltségcsökkentés és a Jobb kereefca

.r-fir ^ -«mi i -1 ■« i’ Ír ■ Imi r i ri, ,-«i

Ar előzőekben felsoroltak többségükben helyet kaptak a IV. ötéves terv megyei fejlesztési koncepcióiban. vogy szerepelnek valamelyik fente* párt- és kormányhatározat megyei feladattei vében. Mások viszont, mint például a jelenleginél hatékonyabb iparszerkezet kialakítása hosszabb Időszaka* Igénylő feladat A konkrét Intézkedések mellett azonban szükséges ez is, hogy gondolkodásmódunkban, szemléletünkben a hatékonyság kérdése megfelelő helyet kapjon.

Dim 5

t