Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-06 / 113. szám
A kiállítók egynegyede pécsi Á Kopernikusz- emlékkiállításon A Lengyel Kultúra áfcal, o Műegyetem aulájában rendezett kiállítás még akkor is megérdemelné a bővebb méltatást, ha csak a képzőművészeti élet egyik jelentős eseményeként könyvelnénk el. De a kiállítók egynegyede pécsi, vagy egykor Pécsről elszármazott művész, így teljesítményük együttes méltatása a pécsi képzőművészeti élet eredményeit is érinti. AZ ÜJ GENERÁCIÓ Csak a képzőművészet nem igyekezett mindig meghaladni önnön korlátáit? A művészeknek vajon nem kell megtenni mindenhol és mindenkor oz elődöket meghaladó lépéseket? Nem kell vállalni a zsákutcákat, el lehet kerülni a fiaskókat? Nem fedezhető-e fel tudományban és művészetben az a mondanivaló, mely egy adott pillanatban egyformán lényegessé teheti mindkettőt? A kiállítóslátogató e kérdés- csoport köré gyűjthet! pro és kontra véleményét és esetenként szokatlan hangú, de Kopernikusz gondolatait majd minden esetben jól értelmező művek előtt. Kibékíteni lehetőséget és to- dást, az embert sohasem elfelejtve végtelenbe vetíteni vágyakat és kíváncsiságot, valóra váltani az elméletet: ezeknek a gondolatoknak a felismeréséveli értékelik a kiállításon résztvevő művészek Kopernikusz forradalmi eszméit. Kopernikusz az ember pozícióját a végtelennel szembenállónak határozta meg, ilyenformán mosto- ni szellemi világképünkkel még akkor is összhangban van, ha már meghaladott a rendszere. Kopernikusz eszméi humanista eszmék voltak, kozmogóniai világ-központok kutatása csak szellemi céljo volt. Személyében és erkölcsében az igazságot és valóságot céltudatosan kutató embert látja ma a műA megnyitó vészét korunk gyakorlati és szellemi céljait is átható módon. A kiállítás gondolat-gerince oz volt, hogy miként lehet, vagy lehet-e továbbfejleszteni, a művészi jelentés számára korszerűen hozzáférhetővé tenni Kopernikusz korszaknyitó gondolatait, reneszánsz ideált lényegesen átértékelő erkölcsi- ségét? Az új gondolati és formaösz- szefüggések kutatása, a művészet új társadalmi követelményeinek megfogalmazása, új. eddig más összefüggésben érvényes műfajok meghódítása, egyes elemző és néhány magas színvonalon szintetizáló mű bemutatkozása: ezek voltak e kiállítás eredményei, A kiállítók átlagéletkora pedig garancia orra, hogy az érzékeny reagálás és intellektuális felelősség az új generáció művészetében csakúgy megvan, mint az elődökben is vett. r A RECSI MOHOT A nemrégiben Pécsett kiafS- táson is bemutatkozó Keserű Ilona háromdimenziós, szuggesrtér Hrájú művén plasztikai szerkezet és festői kompozíció szavakkal megközelíthetetlen teljes összhangja jelenik meg. Erdős János fehér dombornyomású lapokat állítottt ki, melyeken a népi díszítőművészet — eredeti PinczeheM Sándort Mik olaj Kopemik emlékére közegéből kiragadott - elemei és szerkesztési eljárásai a meg- idézés zárójelében nosztalgikus jelleget kapnak. Tisztaságukkal ugyanakkor hiteles esélyeket is rejtegetnek a megújulás mindenkori lehetséges forrása, a kollektív és spontán teljesítmények jelentéseinek elfogadásához. Gyarmathy Tihamér fekete-fehér vonalrendszereiben vibráló, megfoghatatlan és il- lanékony távoli világok ködlenek. De ő volt, oki a kopernikuszi gondolatot a leghétköznapibb, és távolabbi konzekvenciákat nem érintő módon tolmácsolta. Gallér István két táblaképpel szerepelt. Szűkszavúság a szerkezetben, bensőséges líra a színek használatában, a mesterség alázatos tisztelete a megcsináló» során; ezek erényei e két képnek. A Pécsi Műhely kollektívája is részt vett a pályázaton, műveiket kiállították. Az egyenként más-más problémát feldolgozó és bemutató alkotások határozott szellemi közeg és törekvés létezéséről tanúskodtak. A kiállítás lehetőséget adott a esoportnok mindazon aktuális kérdés felvetésére, mely tematikai, műfaji szempontból jellemzőé« különíti el más csoportok, vagy művészek alkotásaitól, Pinczeheh/i Sándor a legteljesebb szerrvtelenséggel dokumentálja fotóm egy beton- tömbhőz támaszkodó üveglap mozgással és a fénnyel szemben „tanúsított" magatartását. Lopjam az optika fokozatos elmozdulását jelző helyzeteket örökített meg, de ezek egymás aló rendezve egységes kompozíciót hoznak létre, nem is várt vizuális jelentéssel, amelyen belül az egyes kép-elemek informatív funkciója megmarod. A téma: anyagvizsgálat. A betontömbhöz támaszkodó üvegen átvilágító fény esetenként magát az anyagot eltünteti, néha pedig az anyag, az üveg, egy anyoghoz közvetlenül nem kötött kompozíció» elem, a fény segítségével, csak mint árnyék válik megfog Katává. Szíjártó Kálmán egy tűzről készített dokumentumfelvételeket, ebbe« az ós-elemben rögzítve a mozgás és változás, idő, tömeg ée halmazállapot Kopernikusz gondolataiban ugyancsak központi jelentőségű fogalmait. A fotók dokumentum-ereje ugyanakkor nem engedi el a nézőt a valóságtól és a hétköznapi tapasztalaton keresztül fejeződik ki így az érzékelés és gondolkodás együttes szüksége. Kismányoky Károly szépen kivitelezett színes papírmetszetein kristályszerkezetet idézett meg. Halász Károly is a Könyörtelenül fogalmazó, tiszta logikájú szerkesztést tette műve lényegévé, amikor elemzései során a képzeletbeli térben elhelyezkedő test felületeiből meghatározott (kiszámított) metsrésvonalak mentén kiemel és elhagy felületeket, ami által színben és formában is kétértelművé válik a kompozíció. Féligazságnak jeleníti még az azonosságot és a különbséget, hiszen lapjainak elemi alkotórészei egy nagyobb egységből származnak, a nagy egységek vizuális hitelét viszont az egyenként is értelmezhető alkotórészek adják. Ez az aprólékosan vizsgálódó, kis kövekből építkező stílus érezhető Ficzek Ferenc munkáiban is. Ficzek a plasztikai illúzió problémájával foglalkozik. Azonos formákat egymás mellett más és más téri és fényviszonyokat idéző helyzetbe áHit, valóságos kísérleti közeget teremt bizonyos f or mává hozatok hatásának vizsgálatához. Egyszínű szürke felületeket alkalmaz, hogy a mű logikai jelentését a felületi érdekességek ne fátyolozzák le. AZ EMBER ÉS A DOLGOK A kiállítás minden résztvevője azonosságot keresett maga, művében kifejezhető kora, és Kopernikusz nagy gondolatot között. Ha olykor felszínesen is, de kifejezésre jutott a kiállításon, hogy a korszerűség gyakran nem esztétikai természetű. Az ember és a dolgok, a mindenkori jelenlét követelményei és lehetőségei kaptak hangot ezen a kiállításon, melyek most látszólag agresszíven kívánták elfoglalni az elfáradt konvenció helyét. De az állasait most sem fogja harc nélkül feladni Kopernikusz ebben o harcba» előd Is, példa is. Aknai Tamás Népszerű műfajok korunkban Á dokumentumirodalo A jelenségre Trumon Capote szinte hetek alatt világhírűvé vált regénye, a Hidegvérrel megjelenése irányította ró jobban a figyelmet. A hagyományos műfajtól eltérő „hiteles beszámoló" kizárólag a valós tények leírására szorítkozott, a többszörös gyilkosság körül zajló események puszta rögzítését adta. Ilymódon létrejött egy „kevert” műfaj, mely bizonyos tekintetben hasonlít a regényre, de a regény tradícióit mégsem követi, egyes vonásaiban megegyezik az irodalmi szociográfiával, óm egészében véve inkább regényre emlékeztet. Határesetről lévén szó, pontos elnevezése máig sincs, legelterjedtebb megjelölése nálunk a dokumentum, mivel fő jellemzője a dokumentá- ris, a tényszerű elemek túlsúlya. Angol nyelvterületen non fiction-nak nevezik, ami egyben a hagyományos műfaji formától való különbözést is kifejezi. A dokumentumirodalom történetében fontos határkő a Hidegvérrel megjelenése, ám korántsem tekinthetjük kiinduló pontnak. Olyon művek, melyek tudatosan, a valóság tényszerűbb bemutatása céljából jellemző kórós eseménydokumentumokat használtak fel, már korábba« is megjelentek. Hogy csak egy ismert példát említsünk, Kipphordt drámája, az Oppenheimer-ügy a Hidegvérrel írása idején mór meghódította a világszínpadot Capote regénye lökést adott a műfaj előretörésének. A dokumentumirodalom eddigi legjobb alkotásai a hatvanas évek közepétől láttak napvilágot. Ekkor keletkezett Peter Weiss A vizsgálat című oratóriuma, Anatolij Kuznye- cov Babij Jár-ja, ez idő tájt készítette az első magnófelvételeket hamarosan megjelenő regényéhez Oscar Lewis (Sanchez gyermekei); a hatvanas évek végén fogott bele hatalmas dofcumentumre- gény-folyamába Alekszandr Csakovszkij, hogy hiteles adatok felhasználásával mutassa meg a blokád gyűrűjébe zárt Leningrad szenvedéseit és küzdelmeit MihoiJ Romm Hétköznapi fasizmus című alkotásával a filmművészetben is megjelent a dokumentum, s ösztönző erejének nagy szerepe volt abban, hogy néhány év múlva elkészült o Felszabadítás dokumentum-eposza. A magyar Irodalomban egy fiatal író, Csörsz István alkalmazta először tisztán a „magno-technikát". Regénye, a Sírig tartsd a pofád! szokatlanul nagy sikert aratott. A dokumerrtum-jeflegű művelt szaporodása, egyre terebélyesedő népszerűségük késztette a Nagyvilág szerkesztőségét arra 1969-ben. hogy kerekaszta (vitán tárgyalja meg a műfaj jelentkezésével felmerülő problémákat A polémiában kereken húsz író, kritikus mondta el véleményét. Érdekes és tanulságos eszmecsere volt ez, fontos gondolatokkal járult hozzá a dokumentumirodalom lényegének megértéséhez, jellegének tisztázásához. Mindenekelőtt a dokumentum előretörésének okát kutatták a vitába« a résztvevők Egyesek az „általános illúzióvesztéssel” magyarázták gyors sikereit. A hagyományos regény fikciója helyett száza dunk embere inkább a tények valósághitelében bízik Bizonyos tekintetben ehhez az állásponthoz áll közel az a nézet, mely a dokumentumok növekvő népszerűségének okát a hírközlés felgyorsulásában, nagymérvű kiterjedésében látja. Tagadhatatlan, hogy a tömegkommunikációs eszközök mind erőszakosabban beleavatkoznak az ember életébe, s ez nemcsak életvitelére nyomja ró a bélyegét, de művészi ízlését is befolyásolja. Érdeke-, sen vélekedett a probléma megítélésében a híres színházi szakember, Tovsztono- gov. Véleménye szerint egyfajta ellenhatásról van szó A dokumentum válasz a nem kevésbé elterjedt és népszerű mélylélektani és abszurd művekre. Nem húzhatjuk alá egyik nézetet sem, mint végérvényeset. A dokumentumirodalom jellegét illetően még szélsőségesebb álláspontokat fejtettek ki a hozzászólók. Abban többen megegyeztek, hogy a dokumentum olykor a hagyományos regénynek is fontos tartozéka. Döntő szerepet játszik a fictio elindításában, mintegy lökést ad neki. Nem egy világhírű regény apropója egy újságközlemény, egy konkrét esemény volt. Ám itt többnyire vagy indító vagy pedig serkentő szerepet játszik a tény. a dokumentum. A fentebb említett alkotások esetében lényegi, majdhogynem kizárólagos tartozéka a műnek Legalábbis az hó törekvése szerint az. A dokumentumirodaiam közeli rokonságbon áll a szociográfiával, főleg a módszereket tekintve. A szociográfia azonban tényközlő műfaj, ellentétben a dokumentumműfajokkal, melyek ábrázolásra törekszenek. A napjainkban virágzó szociográfia terméke- nyftőleg hat a dokumentum- irodalomra te. Mint minden éj jelenségnek, a dokumentumirodalomnak te vannak ellenségei és megszállott apostolai. Sem az egyik, sem a másik végletnek nem adhatunk igazat A dokumentumirodalom képes fontos társadalmi, emberi problémák megjelenítésére — ez az említett müvek ismeretében tagadhatatlan tény. Tehát életképes műfaj. Ugyanakkor hiba lenne — mint egyesek teszik — egyedül üdvözítőnek tartani, mely az úgymond korszerűtlenné vált hagyományos regény helyébe lép majd. Fogadjuk el C. P. Snow véleményét, aki ezeket hta a Nagyvilág vitájában: „Nagyon valószínű, hogy a század hátralévő éveiben sok író egyre inkább egy keverék formához fog vonzódni: ez részben dokumentum lesz, részben önéletrajz, részben kommentár, s esetleg regényes díszítmények járulnak hozzá.” Kovács Sándor HANGVERSENY Gardelli Egészen kivételes élményben volt részünk a kiváló olasz karmester, Lamberto Gardelli hangversenyén. Gardelli az utóbbi évtizedben a nagyok között is a legnagyobbak sorába lépett. Alig találni karmestert, akiben hozzá hasonló intenzitással él a muzsika és aki megtalálja az eszközöket, hogy az ő zenei látomásait a zenekar közvetíteni tudja és átadja C közönségnek is. Két Mozart-műyet játszott vezényletével a Pécsi Filharmonikus Zenekar: a Figaró házassága c. opera nyitányát és az A- iúr (K. 488.) zongoraversenyt. a nyitány indításánál megkapó volt az a természetes egyszerűség, keresetlen magától értetödés, amely Gardelli Mozart-felfogását jellemzi. Nem annyira „csinálja” ö e zenét, inkább hagyja szabadon lélegezni, csak arra vigyáz, hogy a hangzás soha ne legyen préselt, erőszakos. Régen hallottuk zenekarunkat ennyire felszabadultan, ugyanakkor kulturáltan játszani. (A kürtösök sajnálatos gikszerei nem ronthatják le a jó összbenyomást.) Az A dúr zongoraverseny egyike a legszebb, érzelmi mélységben leggazdagabb Mozart-műveknek. Előadása vonóé tatodat, ugyanokkor igen nehéz Is: nemcsak kitűnő pianistát igényel, hanem elmélyült muzsikust is. FAILONI DONATELLA korábbi pécsi szereplései óta jelentősen fejlődött, biztos felkészültséggel, a Mo- zart-zene iránti érzékeny fogékonysággal játszotta a versenymüvet. Előadásmódja mégsem elégített ki teljesen: a Gardelli- dirigálta tempókat — kiváltképpen az első tételben — nemigen vette át, az első két tétel karakterét megítélésünk szerint némileg fordítva értelmezte, az első teteit helyenként túlságosan lágynak, a gyönyörű lassú tételt pedig nem eléggé kitöltöttnek, nem eléggé végig énekeknek éreztük előadásában. A perpetuum mobile-pergésű, felhőtlen fináléban találta meq igazi területét Failoni Donatella üde, kiegyenlített zongorázása, A Gardelli-koneert igazi éL- *ényét, oteg kereteié! Sibelius K. szimfónia jónak előadása szerezte. Magáról a műről, annak értékeiről megoszlanak a vélemények. Kétségtelen, hogy kissé terjengős, zenei „nyersanyaga” nem végig kiegyensúlyozottan színvonalas, egyes dallamfordcilatai szinte operettre emlékeztetnek. Formálása mellett feltartóztathatatlanul áradó érzelmi gazdagsága is Csajkovszkij szimfonikus műveire utal. Minden tárgyilagos elemzés azonban értelmét veszti, amikor Gardelli pálcája nyomán megelevenedik ez a zene, falán „túl vezényelte" volna Gardelli Sibeliús muzsikáját? Ügy hisszük, ehhez hasonló fanatikus hitte^ és odaadással kellene előadni minden romantikus indítékú (vagy talán még inkább: valamennyi I) zenei alkotást! Hatalmas ivekben építkezik Garde!!) SrbeRus-előadása, Tudja JA hogy « ellentétek kiélezése, egymás mellé állítása áltol kapják meg oz egyes elemek és karekterek a maguk valódi értelmét Nagy nyugalomnak kell megelőznie az elementáris erejű kitöréseket tempó, dinamika és a hangszín azok az elemek, amelyeknek váltogatásával, keverésével, szembe állításával megszűnik ez a zene szürkének, egysíkúnak és hosszadalmasnak hatni. Egy nagy olasz karmester vendég- szereplésére volt szükség, hogy mi, pécsiek, magyarok is meg- érezzük e finn muzsika igád értékét, szépségét, magasztosságát sajátos kifejezésbe!! gazdagságát A nagylétszámúra felduzzasztott zenekar legeslegjobb produkcióinak színvonalán játszott. Külön dicséret illeti a szokattam!) »agy sserephe* jutó rézfúvósok helytállását Kél tényező befolyásolta — kedvezően I — az egész zenekar muzsikálását: oz érezhetően alapos és igényes piába lás, de talán még Inkább e magával ragadó vezénylés. Mert bizony Gardelli szug- gesztivitásának nehéz ellenállni. Szeme villanását, arcjátékát mozdulatait követni kell* intencióit át kell venni. És a* eredmény? Csodálatos fokozások, nagyszerű csúcspontok» gyönyörű elcsendesedések. Keze alatt élmény muzsikálni, muzsikálását emlékezetes élmény meghallgatni. Hangversenye méltó befejezése, betetőzésé volt az évad zenekari hangversenyeinek. Sresztay Zsolt
