Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-06 / 113. szám

A kiállítók egynegyede pécsi Á Kopernikusz- emlékkiállításon A Lengyel Kultúra áfcal, o Műegyetem aulájában rende­zett kiállítás még akkor is meg­érdemelné a bővebb méltatást, ha csak a képzőművészeti élet egyik jelentős eseményeként könyvelnénk el. De a kiállítók egynegyede pécsi, vagy egykor Pécsről elszármazott művész, így teljesítményük együttes mél­tatása a pécsi képzőművészeti élet eredményeit is érinti. AZ ÜJ GENERÁCIÓ Csak a képzőművészet nem igyekezett mindig meghaladni önnön korlátáit? A művészek­nek vajon nem kell megtenni mindenhol és mindenkor oz elődöket meghaladó lépése­ket? Nem kell vállalni a zsák­utcákat, el lehet kerülni a fi­askókat? Nem fedezhető-e fel tudományban és művészetben az a mondanivaló, mely egy adott pillanatban egyformán lényegessé teheti mindkettőt? A kiállítóslátogató e kérdés- csoport köré gyűjthet! pro és kontra véleményét és eseten­ként szokatlan hangú, de Ko­pernikusz gondolatait majd minden esetben jól értelmező művek előtt. Kibékíteni lehetőséget és to- dást, az embert sohasem elfe­lejtve végtelenbe vetíteni vá­gyakat és kíváncsiságot, valóra váltani az elméletet: ezeknek a gondolatoknak a felismerésé­veli értékelik a kiállításon részt­vevő művészek Kopernikusz for­radalmi eszméit. Kopernikusz az ember pozícióját a végte­lennel szembenállónak hatá­rozta meg, ilyenformán mosto- ni szellemi világképünkkel még akkor is összhangban van, ha már meghaladott a rendszere. Kopernikusz eszméi humanista eszmék voltak, kozmogóniai vi­lág-központok kutatása csak szellemi céljo volt. Személyé­ben és erkölcsében az igazsá­got és valóságot céltudatosan kutató embert látja ma a mű­A megnyitó vészét korunk gyakorlati és szellemi céljait is átható mó­don. A kiállítás gondolat-gerince oz volt, hogy miként lehet, vagy lehet-e továbbfejleszteni, a művészi jelentés számára korszerűen hozzáférhetővé ten­ni Kopernikusz korszaknyitó gondolatait, reneszánsz ideált lényegesen átértékelő erkölcsi- ségét? Az új gondolati és formaösz- szefüggések kutatása, a művé­szet új társadalmi követelmé­nyeinek megfogalmazása, új. eddig más összefüggésben ér­vényes műfajok meghódítása, egyes elemző és néhány ma­gas színvonalon szintetizáló mű bemutatkozása: ezek voltak e kiállítás eredményei, A kiállítók átlagéletkora pedig garancia orra, hogy az érzékeny reagá­lás és intellektuális felelősség az új generáció művészetében csakúgy megvan, mint az elő­dökben is vett. r A RECSI MOHOT A nemrégiben Pécsett kiafS- táson is bemutatkozó Keserű Ilo­na háromdimenziós, szuggesrtér Hrájú művén plasztikai szerkezet és festői kompozíció szavakkal megközelíthetetlen teljes össz­hangja jelenik meg. Erdős Já­nos fehér dombornyomású la­pokat állítottt ki, melyeken a népi díszítőművészet — eredeti PinczeheM Sándort Mik olaj Kopemik emlékére közegéből kiragadott - elemei és szerkesztési eljárásai a meg- idézés zárójelében nosztalgikus jelleget kapnak. Tisztaságukkal ugyanakkor hiteles esélyeket is rejtegetnek a megújulás min­denkori lehetséges forrása, a kollektív és spontán teljesítmé­nyek jelentéseinek elfogadásá­hoz. Gyarmathy Tihamér feke­te-fehér vonalrendszereiben vibráló, megfoghatatlan és il- lanékony távoli világok ködle­nek. De ő volt, oki a koperni­kuszi gondolatot a leghétköz­napibb, és távolabbi konzek­venciákat nem érintő módon tolmácsolta. Gallér István két táblaképpel szerepelt. Szűksza­vúság a szerkezetben, benső­séges líra a színek használatá­ban, a mesterség alázatos tisz­telete a megcsináló» során; ezek erényei e két képnek. A Pécsi Műhely kollektívája is részt vett a pályázaton, mű­veiket kiállították. Az egyenként más-más problémát feldol­gozó és bemutató alkotások határozott szellemi közeg és tö­rekvés létezéséről tanúskodtak. A kiállítás lehetőséget adott a esoportnok mindazon aktuális kérdés felvetésére, mely tema­tikai, műfaji szempontból jel­lemzőé« különíti el más cso­portok, vagy művészek alkotá­saitól, Pinczeheh/i Sándor a legteljesebb szerrvtelenséggel dokumentálja fotóm egy beton- tömbhőz támaszkodó üveglap mozgással és a fénnyel szemben „tanúsított" magatartását. Lop­jam az optika fokozatos el­mozdulását jelző helyzeteket örökített meg, de ezek egymás aló rendezve egységes kompo­zíciót hoznak létre, nem is várt vizuális jelentéssel, amelyen belül az egyes kép-elemek in­formatív funkciója megmarod. A téma: anyagvizsgálat. A be­tontömbhöz támaszkodó üve­gen átvilágító fény esetenként magát az anyagot eltünteti, néha pedig az anyag, az üveg, egy anyoghoz közvetlenül nem kötött kompozíció» elem, a fény segítségével, csak mint árnyék válik megfog Katává. Szíjártó Kálmán egy tűzről készített do­kumentumfelvételeket, ebbe« az ós-elemben rögzítve a moz­gás és változás, idő, tömeg ée halmazállapot Kopernikusz gon­dolataiban ugyancsak központi jelentőségű fogalmait. A fotók dokumentum-ereje ugyanakkor nem engedi el a nézőt a való­ságtól és a hétköznapi tapasz­talaton keresztül fejeződik ki így az érzékelés és gondolko­dás együttes szüksége. Kismányoky Károly szépen ki­vitelezett színes papírmetszete­in kristályszerkezetet idézett meg. Halász Károly is a Kö­nyörtelenül fogalmazó, tiszta lo­gikájú szerkesztést tette műve lényegévé, amikor elemzései során a képzeletbeli térben el­helyezkedő test felületeiből meghatározott (kiszámított) metsrésvonalak mentén kiemel és elhagy felületeket, ami által színben és formában is kétér­telművé válik a kompozíció. Féligazságnak jeleníti még az azonosságot és a különbséget, hiszen lapjainak elemi alkotó­részei egy nagyobb egységből származnak, a nagy egységek vizuális hitelét viszont az egyen­ként is értelmezhető alkotóré­szek adják. Ez az aprólékosan vizsgálódó, kis kövekből épít­kező stílus érezhető Ficzek Fe­renc munkáiban is. Ficzek a plasztikai illúzió problémájával foglalkozik. Azonos formákat egymás mellett más és más té­ri és fényviszonyokat idéző helyzetbe áHit, valóságos kí­sérleti közeget teremt bizonyos f or mává hozatok hatásának vizsgálatához. Egyszínű szürke felületeket alkalmaz, hogy a mű logikai jelentését a felületi érdekességek ne fátyolozzák le. AZ EMBER ÉS A DOLGOK A kiállítás minden résztvevő­je azonosságot keresett maga, művében kifejezhető kora, és Kopernikusz nagy gondolatot között. Ha olykor felszínesen is, de kifejezésre jutott a kiállítá­son, hogy a korszerűség gyak­ran nem esztétikai természetű. Az ember és a dolgok, a min­denkori jelenlét követelményei és lehetőségei kaptak hangot ezen a kiállításon, melyek most látszólag agresszíven kívánták elfoglalni az elfáradt konven­ció helyét. De az állasait most sem fogja harc nélkül feladni Kopernikusz ebben o harcba» előd Is, példa is. Aknai Tamás Népszerű műfajok korunkban Á dokumentumirodalo A jelenségre Trumon Ca­pote szinte hetek alatt világ­hírűvé vált regénye, a Hi­degvérrel megjelenése irá­nyította ró jobban a figyel­met. A hagyományos műfaj­tól eltérő „hiteles beszá­moló" kizárólag a valós té­nyek leírására szorítkozott, a többszörös gyilkosság körül zajló események puszta rög­zítését adta. Ilymódon létre­jött egy „kevert” műfaj, mely bizonyos tekintetben hasonlít a regényre, de a regény tra­dícióit mégsem követi, egyes vonásaiban megegyezik az irodalmi szociográfiával, óm egészében véve inkább re­gényre emlékeztet. Határ­esetről lévén szó, pontos el­nevezése máig sincs, legel­terjedtebb megjelölése ná­lunk a dokumentum, mivel fő jellemzője a dokumentá- ris, a tényszerű elemek túl­súlya. Angol nyelvterületen non fiction-nak nevezik, ami egyben a hagyományos mű­faji formától való különbö­zést is kifejezi. A dokumentumirodalom történetében fontos határkő a Hidegvérrel megjelenése, ám korántsem tekinthetjük kiinduló pontnak. Olyon mű­vek, melyek tudatosan, a valóság tényszerűbb bemu­tatása céljából jellemző kór­ós eseménydokumentumokat használtak fel, már korábba« is megjelentek. Hogy csak egy ismert példát említsünk, Kipphordt drámája, az Oppenheimer-ügy a Hideg­vérrel írása idején mór meg­hódította a világszínpadot Capote regénye lökést adott a műfaj előretörésének. A dokumentumirodalom eddigi legjobb alkotásai a hatva­nas évek közepétől láttak napvilágot. Ekkor keletkezett Peter Weiss A vizsgálat című oratóriuma, Anatolij Kuznye- cov Babij Jár-ja, ez idő tájt készítette az első magnófel­vételeket hamarosan megje­lenő regényéhez Oscar Lewis (Sanchez gyermekei); a hat­vanas évek végén fogott bele hatalmas dofcumentumre- gény-folyamába Alekszandr Csakovszkij, hogy hiteles adatok felhasználásával mu­tassa meg a blokád gyűrű­jébe zárt Leningrad szenve­déseit és küzdelmeit MihoiJ Romm Hétköznapi fasizmus című alkotásával a filmművé­szetben is megjelent a doku­mentum, s ösztönző erejének nagy szerepe volt abban, hogy néhány év múlva elké­szült o Felszabadítás doku­mentum-eposza. A magyar Irodalomban egy fiatal író, Csörsz István alkalmazta elő­ször tisztán a „magno-tech­nikát". Regénye, a Sírig tartsd a pofád! szokatlanul nagy sikert aratott. A dokumerrtum-jeflegű mű­velt szaporodása, egyre tere­bélyesedő népszerűségük késztette a Nagyvilág szer­kesztőségét arra 1969-ben. hogy kerekaszta (vitán tár­gyalja meg a műfaj jelentke­zésével felmerülő problémá­kat A polémiában kereken húsz író, kritikus mondta el véleményét. Érdekes és ta­nulságos eszmecsere volt ez, fontos gondolatokkal járult hozzá a dokumentumirodalom lényegének megértéséhez, jellegének tisztázásához. Mindenekelőtt a dokumen­tum előretörésének okát ku­tatták a vitába« a résztvevők Egyesek az „általános illúzió­vesztéssel” magyarázták gyors sikereit. A hagyományos regény fikciója helyett száza dunk embere inkább a té­nyek valósághitelében bízik Bizonyos tekintetben ehhez az állásponthoz áll közel az a nézet, mely a dokumentu­mok növekvő népszerűségé­nek okát a hírközlés felgyor­sulásában, nagymérvű kiter­jedésében látja. Tagadha­tatlan, hogy a tömegkommu­nikációs eszközök mind erő­szakosabban beleavatkoznak az ember életébe, s ez nem­csak életvitelére nyomja ró a bélyegét, de művészi ízlé­sét is befolyásolja. Érdeke-, sen vélekedett a probléma megítélésében a híres szín­házi szakember, Tovsztono- gov. Véleménye szerint egy­fajta ellenhatásról van szó A dokumentum válasz a nem kevésbé elterjedt és népsze­rű mélylélektani és abszurd művekre. Nem húzhatjuk alá egyik nézetet sem, mint vég­érvényeset. A dokumentumirodalom jellegét illetően még szélső­ségesebb álláspontokat fej­tettek ki a hozzászólók. Ab­ban többen megegyeztek, hogy a dokumentum olykor a hagyományos regénynek is fontos tartozéka. Döntő sze­repet játszik a fictio elindí­tásában, mintegy lökést ad neki. Nem egy világhírű re­gény apropója egy újságköz­lemény, egy konkrét ese­mény volt. Ám itt többnyire vagy indító vagy pedig ser­kentő szerepet játszik a tény. a dokumentum. A fentebb említett alkotások esetében lényegi, majdhogynem kizá­rólagos tartozéka a műnek Legalábbis az hó törekvése szerint az. A dokumentumirodaiam kö­zeli rokonságbon áll a szo­ciográfiával, főleg a módsze­reket tekintve. A szociográfia azonban tényközlő műfaj, el­lentétben a dokumentummű­fajokkal, melyek ábrázolásra törekszenek. A napjainkban virágzó szociográfia terméke- nyftőleg hat a dokumentum- irodalomra te. Mint minden éj jelenség­nek, a dokumentumirodalom­nak te vannak ellenségei és megszállott apostolai. Sem az egyik, sem a másik vég­letnek nem adhatunk igazat A dokumentumirodalom ké­pes fontos társadalmi, embe­ri problémák megjelenítésé­re — ez az említett müvek ismeretében tagadhatatlan tény. Tehát életképes műfaj. Ugyanakkor hiba lenne — mint egyesek teszik — egyedül üdvö­zítőnek tartani, mely az úgy­mond korszerűtlenné vált ha­gyományos regény helyébe lép majd. Fogadjuk el C. P. Snow véleményét, aki ezeket hta a Nagyvilág vitájában: „Nagyon valószínű, hogy a század hátralévő éveiben sok író egyre inkább egy keverék formához fog vonzódni: ez részben dokumentum lesz, részben önéletrajz, részben kommentár, s esetleg regé­nyes díszítmények járulnak hozzá.” Kovács Sándor HANGVERSENY Gardelli Egészen kivételes élményben volt részünk a kiváló olasz kar­mester, Lamberto Gardelli hangversenyén. Gardelli az utóbbi évtizedben a nagyok kö­zött is a legnagyobbak sorába lépett. Alig találni karmestert, akiben hozzá hasonló intenzi­tással él a muzsika és aki megtalálja az eszközöket, hogy az ő zenei látomásait a zene­kar közvetíteni tudja és átadja C közönségnek is. Két Mozart-műyet játszott ve­zényletével a Pécsi Filharmoni­kus Zenekar: a Figaró házassá­ga c. opera nyitányát és az A- iúr (K. 488.) zongoraversenyt. a nyitány indításánál meg­kapó volt az a természetes egyszerűség, keresetlen magá­tól értetödés, amely Gardelli Mozart-felfogását jellemzi. Nem annyira „csinálja” ö e zenét, inkább hagyja szabadon lélegezni, csak arra vigyáz, hogy a hangzás soha ne le­gyen préselt, erőszakos. Régen hallottuk zenekarunkat ennyire felszabadultan, ugyanakkor kulturáltan játszani. (A kürtösök sajnálatos gikszerei nem ront­hatják le a jó összbenyomást.) Az A dúr zongoraverseny egyike a legszebb, érzelmi mélységben leggazdagabb Mo­zart-műveknek. Előadása von­óé tatodat, ugyanokkor igen nehéz Is: nemcsak kitűnő pia­nistát igényel, hanem elmélyült muzsikust is. FAILONI DONA­TELLA korábbi pécsi szereplé­sei óta jelentősen fejlődött, biztos felkészültséggel, a Mo- zart-zene iránti érzékeny fogé­konysággal játszotta a verseny­müvet. Előadásmódja mégsem elégített ki teljesen: a Gardelli- dirigálta tempókat — kivált­képpen az első tételben — nemigen vette át, az első két tétel karakterét megítélésünk szerint némileg fordítva értel­mezte, az első teteit helyen­ként túlságosan lágynak, a gyönyörű lassú tételt pedig nem eléggé kitöltöttnek, nem eléggé végig énekeknek érez­tük előadásában. A perpetuum mobile-pergésű, felhőtlen finá­léban találta meq igazi terü­letét Failoni Donatella üde, ki­egyenlített zongorázása, A Gardelli-koneert igazi éL- *ényét, oteg kereteié! Sibelius K. szimfónia jónak előadása szerezte. Magáról a műről, an­nak értékeiről megoszlanak a vélemények. Kétségtelen, hogy kissé terjengős, zenei „nyers­anyaga” nem végig kiegyensú­lyozottan színvonalas, egyes dallamfordcilatai szinte operett­re emlékeztetnek. Formálása mellett feltartóztathatatlanul áradó érzelmi gazdagsága is Csajkovszkij szimfonikus művei­re utal. Minden tárgyilagos elemzés azonban értelmét vesz­ti, amikor Gardelli pálcája nyo­mán megelevenedik ez a zene, falán „túl vezényelte" volna Gardelli Sibeliús muzsikáját? Ügy hisszük, ehhez hasonló fanatikus hitte^ és odaadással kellene előadni minden roman­tikus indítékú (vagy talán még inkább: valamennyi I) zenei al­kotást! Hatalmas ivekben építkezik Garde!!) SrbeRus-előadása, Tudja JA hogy « ellentétek kiélezése, egymás mellé állítá­sa áltol kapják meg oz egyes elemek és karekterek a maguk valódi értelmét Nagy nyuga­lomnak kell megelőznie az ele­mentáris erejű kitöréseket tem­pó, dinamika és a hangszín azok az elemek, amelyeknek váltogatásával, keverésével, szembe állításával megszűnik ez a zene szürkének, egysíkúnak és hosszadalmasnak hatni. Egy nagy olasz karmester vendég- szereplésére volt szükség, hogy mi, pécsiek, magyarok is meg- érezzük e finn muzsika igád értékét, szépségét, magasztos­ságát sajátos kifejezésbe!! gazdagságát A nagylétszámúra felduzzasz­tott zenekar legeslegjobb pro­dukcióinak színvonalán ját­szott. Külön dicséret illeti a szokattam!) »agy sserephe* ju­tó rézfúvósok helytállását Kél tényező befolyásolta — kedve­zően I — az egész zenekar mu­zsikálását: oz érezhetően ala­pos és igényes piába lás, de talán még Inkább e magával ragadó vezénylés. Mert bizony Gardelli szug- gesztivitásának nehéz ellenáll­ni. Szeme villanását, arcjáté­kát mozdulatait követni kell* intencióit át kell venni. És a* eredmény? Csodálatos fokozá­sok, nagyszerű csúcspontok» gyönyörű elcsendesedések. Ke­ze alatt élmény muzsikálni, mu­zsikálását emlékezetes élmény meghallgatni. Hangversenye méltó befejezése, betetőzésé volt az évad zenekari hangver­senyeinek. Sresztay Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents