Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-06 / 113. szám

JL Az ókortudomány pécsi professzora A napokban olvastuk a hírt: Kerényi Károly, a pécsi egyetem egykori professzora 76 éves koréban Svájcban meghalt. 1934 és 1940 közt volt egyetemünkön az ókor­tudomány professzora: tanít­ványai közül többen ma is felsőoktatási intézményeink érdemes tanárai. Mór 1926-ban a budapes­ti egyetem magántanára lett, s pesti előadásait a pécsi tanszék elfoglalása utón is sokáig megtartotta. Elmondhatjuk: ezek az elő­adások kulturális eseményt jelentettek. A péntek esti Kerényi-órákon ott láttuk szellemi életünknek nem egy kiváló képviselőjét, s Keré­nyi maga is nemegyszer „elkalandozott” témájától. Emlékszem, egyik óráján Hölderlin egyik antik tárgyú elégiáját magyarázta, hatal­mas tudással, messzetekintő összefüggések felvillantásá­val. így tett Pécsett is. A Tettye-környék egyik villájá­ban lakott, s amikor tavasz- szal vagy ősszel szép volt az idő, óráit nem a tanterem­ben, hanem a Mecseken tar­totta, az antik peripatetiku- sok — sétálva oktató tudó­sok — módján. A bölcsészkar feloszlatása őt is fájdalmasan érintette. 1940-ben Szegedre helyez­ték, itt azonban nem bírta sokáig, s 1943-ban Svájcba költözött, annál is szíveseb­ben, mert gyűlölte a fasiz­must, felesége pedig nem felelt meg a különféle „árja­paragrafusok" előírásainak. A Luganoi tó partján élt az­tán haláláig. A felszabadu­lás után hazalátogatott, egy újabb könyve is jelent meg magyarul (Napleányok — 1947), azonban egyetemi katedrát immár nem vállalt, sem idehaza, sem külföldön. Egyik, 1957-ben németül megjelent könyvében: Grie­chische Miniaturen (Görög miniatűrök) ezeket a hitval­lásszerű szavakat olvassuk: „Az ember kitágulását a mesterség ma csak akkor szolgálja, ha tudománnyá változik: ez esetben olyan tudománnyá, amely megtart­ja eredeti humánus jellegét, az emberre irányul és meg­marad humanista tudomány­nak, ez pedig tudományos jellegével éppenséggel nem összeférhetetlen.” A tudós és humanista Ke­rényi természetesen az író­kat is vonzotta. Barátsága Thomas Mannal ismert — ennek dokumentumai is megjelentek, de pártfogolta és népszerűsítette Nikosz Kazantzakiszt is, a nagy ha­ladó újgörög írót, és sok ba­rátja volt a magyar író-vi­lágból: Devecseri Gábort ó ösztönözte antik tárgyú for­dítósaira, Németh Lászlóval levelezett, Némethtel és Gu­lyás Pállal együtt ő irányí­totta a Sz/gef-évkönyv mun­káját, Weöres Sándornál is fölfedezhetők inspirációi, Szerb Antal (Utas és hold­világ) és Granasztói Pál (Vallomás és búcsú) pedig irodalmi emléket állítottak alakjának. Nincs terünk arra, hogy Kerényi szerteágazó irodal­mi munkásságát méltassuk. Említsük meg csupán két művét, a görög mitológiáról szólót (Die Mythologie der Griechen: első kiadása 1951-ben. a második, bőví­tett, 1955-ben) és a görög héroszokkal foglalkozót (Die Heroen der Griechen, 1958). Mítosz görögül annyi, mint elbeszélés, Kerényi pedig valóban — antik források nyomán — „elbeszéli" az is­tenek és hősök mítoszait. Ezek a mítoszok azonban nem „csodás történetek”, hanem a világ valóságának az emberi tudatban megje­lenő képei, végső soron te­hát a művészi alkotásokkal rokonok. Talán lehetne egy­szer arra gondolni, hogy ezt a két könyvet magyarul is kiadjuk, hiszen mind a ma­gyar, mind a világirodalom számos alkotása bővelkedik antik mitológiai vonatkozá­sokban. A. t Zöld utat kapott a szállodaépítés Pécs történelmi központjá­ban, a Jakováli Hasszán dzsá­mijával szemben épül fel a város korszerű szállodája, sza­nált területen. A Hotel helyén több héten keresztül régésze­ti kutatás folyt dr. Fülep Fe­rencnek, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának vezetésével, aki a munkák befejezése al­kalmából a helyszínen tájé­koztatást adott az ásatás eredményeiről. Dr. Fülep Ferenc elmondot­ta, hogy Pécs érdekes felada­tokat ad a régészeknek. A belvárosban szinte nincs egy talpalatnyi hely, ahol ne rej­tőzne az elmúlt századok em­léke. Ez a mostani kutatóhely is egy újabb sziget Pécs múlt­jából. A leendő 110 szobás szál­loda helyén két alapvető tör­téneti probléma volt, mindket­tő Pécs múltjával, a római és a középkori időkkel függnek össze. A középkori városfal ezen a területen egy teljesen Indo­kolatlan téglaalakú kiugrást A pasa palotája Újabb szakaszt tártak fel a pécsi városfalból mutat. A korábban Pécsett dolgozó kutatók feltételezték, ez azért van, mert itt esetleg egy római katonai tábor lehe­tett s ennek a korábban meg­levő falait használták fél, amikor a középkori városfalat építették. Pécs római kori helyőrségé­nek problémája régi, izgal­mas kérdés szakkörökben. Az elmúlt évben és a most le­folyt egyhónapos kutatás után azt lehet mondani, ez az ál­lítás — megdőlt. Római épüle­teket a területen nem fedeztek fel. Megvannak ugyan a ró­mai rétegek, találtak kerámiá­kat, pénzeket, de semmilyen nagy objektum létére utaló nyom nem került elő. Viszont a középkori város­falnak újabb, 77 méter hosszú szakaszát sikerült megtalálni. A 120—130 cm vastag falak több méter magasan állnak. Érdekes, hogy a falon belül a feltöltés olyan nagy - kb 2,5- 3 méter -, hogy a jelenlegi szint az egykori gyilokjáró szintjével azonos, akárcsak a már helyreállított körbástyá­nál, a barbakánnál. A mos­tani feltárásnál négy új lő- rést is felfedeztek, amelyek a tűzoltóparancsnokság épüle­tének hátfalában láthatók. Ugyanitt török épületma­radványokat talált Gerő Győ­ző és Sándor Mária régész, amit egy 1686-ból származó rajz is feltüntetett. Most pon­tosan azon a helyen bukkan­tak rá. Ez még a török idők­ben épült és a feltételezés szerint egyik pasa palotája lehetett. Dr. Fülep Ferenc végül an­nak a véleményének adott hangot, hogy a szállodaépí­tésnél feltétlenül figyelembe kell venni a középkori város­falat, sőt a Rákóczi úti sza­kaszának helyreállítása ennek az egész környezetnek a tör­ténelmi hangulatát jelentősen emeli. Pécs középkori város­falának déli részéből nagyon kevés van meg. A most feltárt Csaknem százméteres szakasz történelmi szempontból jelen­tős nyeresége a város törté­neti múltjának, mégpedig egy idegenforgalmi szempontból is központi helyen. A kutatás területét rövide­sen birtokba veszik az építők, akik 1975 végére elkészítik Pécs rég óhajtott korszerű szállodáját, amely 75,2 millió forintba kerül. Háromszáznyolcvan korabeli kotta Pécs zenei élete a XVIII. században Kilenc zeneszerző a dómban 185 éve nyílott az első zeneiskola 1971 őszén a Tudományos Akadémia Zenetudományi Bi­zottsága — akkor még Szabol­csi Bence akadémikus elnökle­tével - ötkötetes magyar zene- történeti kézikönyv elkészítését határozta eC és megalakította ennek szerkesztő bizottságát. E megbeszélés alkalmával néhány „fehér folt”-ra is rámutattak, ahol még sürgős kutatás szük­séges. 1682 után ugyanis — el­sősorban Dunántúlon — az erő­teljes zenei élet elindulását ta­pasztaljuk: felzárkózást Európa barokk, majd klasszikus zenéjé­hez. Mindeddig azonban rész­letesebben csak Haydnnal kap­csolatban Eszterháza és Kis­marton zenei életét ismertük, annál kevesebbet tudunk pl. a városok és rezidenciák 18. szá­zadi zenei életéről. így kapott A Székesegyház a XV1M. században megbízást dr. Bárdos Kornél, a zenetudományok kandidátusa Pécs és Tata zenéjének részle­tes kutatására. Pécs 18. századi zenéjéről a monográfiát az Akadémia már elfogadta, s jö­vőre jelenik meg könyvként, mimt egyik tagja a dunántúli városok (Tata, majd Győr, Sop­ron, Székesfehérvár, Szombat­hely) zenei életét bemutató so­rozatnak. — Milyen kutatások előzték meg e nagyszabású munka el­készülését és milyen értékes adatok kerültek napvilágra? - kérdeztük dr. Bárdos Kornélt, aki baranyai származású lévén voltaképpen „hazajött” Pécsre. — Két bázisa volt a 18. szá­zadban a zenének: a dóm és a gimnázium, a mai Nagy Lajos Gimnázium. A dómban 1712- ben indul a rendszeres zeneka­ri élet Nesselrode alatt, s az el­ső együttes után az 1740-es években Bécsből újra szervezik a zenekart, mely aztán a szá­zad végéig egyfolytában euró­pai nívójú zenei életet biztosít Pécsett. E szervezésről fennma­radt 18 levél már önmagában is fontos és érdekes dokumen­tuma a 18. századi rezidenciá- lis zenei életnek. Az idetele­a zenei nevelésben Is. A két napló 1687-1730 és 1775-85- ből (a középső sajnos elveszett, éppen az, amelyet Faludi Fe­renc is írt) — az iskoladrámák előadásáról, valamint a színes zenei szokásokról is bőséges felvilágosítást ad. Hogy meny­nyire fontosnak tartotta a város is a zenekar működését, bizo­nyítja a városi jegyzőkönyv 1769-es bejegyzése: „...ide­gen muzsikusok, akik nem haj­landók résztverrni a zenekar munkájában, térjenek vissza eredeti hivatásukhoz, vagy ta­karodjanak ki a városból!" Ma­ga Klimó püspök is nagyra tar­totta az iskola zenéjét, mert ze­nei pályára szánt kispapjait is itt neveltette. Dr. Bárdos Kornél kutatásai természetesen kiterjedtek a szá­zad világi zenéjére iS. Már az 1720-as évekből tudósít katona­zenekar működéséről, a század második felében a Kinsky- és Károlyi-ezred zenekara műkö­dik közre a város nagy ünnep­ségein, mint pl. a felszabadu­lási ünnepségen, 1780-ban a szabad királyi várossá nyilvání­tás többnapos ünnepén. A Ká­rolyi-ezred (ez lett később az 52. gyalogezred!) karnagya volt 1780-tól a pozsonyi zeneszerző Gtantz György, majd halála után 1786-93-ig Krommer Fe­renc. — Adataink vannak — folytat­ta dr. Bárdos Kornél - magyar és német polgári ének- és ze­nekar működéséről is, de a leg­érdekesebb: 1785-ben Krausz Ferenc zenekarával Csehország­ból érkezik Pécsre és telepedik itt le: az első pécsi bónyószze- nekarként működik és szórakoz­tatja a város polgárságát A polgárság szórakozásáról, tánc­mulatságairól, a korabeli ven­déglők táncrendjéről is számot adnak a városi jegyzőkönyvek. — és a színészet? — Bár önálló színtársulata nincs még a városnak, de a jegyzőkönyvek adatai szerint a 80-as évektől kezdve majd minden évben játszik itt egy színtársulat Koller Mátyás tár­sulata pl. 1786-ban 7 hónapi itt-tartózkodás végén 91 elő­adás után fizeti be a kórház szegényei részére a szokásos összeget. Lippe eszéki társula­ta 1800-ban (az ő repertóriu­mukban számos opera is szere­pel) a mai Széchenyi Gimnázi­um épületében, a volt pálos kolostor ebédlőjét bérli havi 5 forintért Nem kis jelentőségű az sem, hogy Pécsett — az or­szágban Pozsony és Pest után harmadikként a Ratio Educatio­ns szellemében — nyílik meg 1788-ban a zeneiskola. A nor- máliskolásak, gimnazisták és tanítójelöltek közül átlag 25— 35 növendéke volt Svoboda György zenetanárnak a század utolsó évtizedében, akiket ének­re, zongorára és orgonára taní­tott. A fennmaradt bizonyítvá­nyok, minősítések és egyéb Ira­tok a hivatalosan is megindult zenetanitásról számolnak be, melyet eddig a dóm zenészei magánútón széles körben vé­geztek. Végül nagy érték a dómban talált 380 korabeli kotta, me­lyeknek tematikus katalógusát is elkészítette dr. Bárdos Kor­nél és könyvének záradékaként, a mű kottájának első sorával együtt közöl. A köztük talált ka­mara művek és 50 szimfónia a nívós templomi zene mellett a rezidenciális zene korabeli ér­tékéről is tanúskodnak. Bárcsak jócskán szólaltatnának még be­lőlük a mai pécsi muzsikusok is. A város zénéi múltja és je­lene is nyerne velük! Dr, Nádor Tamás Májusi esték SZÍNHÁZ A Pécsi Nemzeti Színházban május 25-én megrendezik az évad utolsó bemutatóját, O'­Neill: Marco Polo milliói című darabjának előadását. A művet Sik Ferenc Jászai-díjos rendezi és a főszerepeit két fiatal mű­vész: Pálos Zsuzsa és Szegváry Menyhért alakítja. A történet Kublaj tatár fejedelemről szól, aki a lélek végső nyugalmát és békéjét keresi s a nála járt Po­lo testvéreket azzal bízza meg, hogy a pápától 100 nyugati bölccsel térjenek vissza hozzá, crkilc segítenek majd neld a hal­hatatlan lélek megismerésében. Mecseki Szénbányák központi túvószenekara játszik, a máso­dik pedig május 24-én ugyan­ott, s a Mecseki Ércbányászati Vállalat fúvószenekara ad hang­versenyt. Május 9-én ismét Pé­csett vendégszerepei a Szlovén­trió, tagjai között a városban népszerű Deján Bravnicsárral. Továbbá 16-án rendezik meg Ruha István hegedűművész és Antal István zongoraművész koncertjét. KIÁLLÍTÁSOK Érdekesnek ígérkezik május 6-án, vagyis ma nyíló Somogy megyei képzőművészek tárlata, aztán a május 21-én kezdődő népművészeti szövetkezeti kfóí- Irtás, amelynek helyszíne a Szín­ház téri Kisgaléria. MOZI Májusban két film nagy d-' kerére lehet számítani, s mind­kettő francia-olasz alkotás. Az egyiknek Annié Girardot a fő­szereplője, aid a Rocco és fivé­rei című felejthetetlen filmben nyújtott alakítás óta nagyon népszerű hazánkban. Mostani filmjének címe: A vén lány. Muriéiról, a 35 éves csinos lányról szál, eld a tengerpar­ton QdOL A másik film Albert Camus világhírű regényéből, a Közönyből készült és főszerepét Meursault-t Marcella Masi- roianni játssza, rendezője Vis­conti. HANGVERSENY Az Idén Ismét megszervezik a Pécsi zenélő udvarok című hangversenysorozatot, ennek el­ső koncertje május 18-ón lesz a Borbakón parkjában, ahol a A művelődési házak bői is érdemes kiemelni rendezvényt így a Doktor Só»» dór Központi Művelődöd OttJ honban ma, május 6-án, T3-é% 20-án és 29-én a Bóbita bébJ együttes A kiskakas gyémánt fél krajcárja című játékot mt»<| tatja be. Tüskés Tibor, a Szélié­in szülőföldünk efmű sorozot- bon május 9-én Vóifconyi Nórvj dórról tart előodást, május 16J ón pedig, a sorozat befejezés sóképpen a Két Dunántúl dnW mel mondja el gondolatait,' Május 25-én a Bécsi Tartomá­nyi Fotószövetség színe* diapo­zitív vetítése lesz. A József At­tila Művelődési Ház program­jából a - Pest-Budától Budapes­tig című zenés krónika érdemel figyelmet amelyet Simon Zsu­zsa Kossuth-díjas rendezésében a Budapesti Irodalmi Színpad mutat be. A Ságvári Művelődé­si Házban május 11-én Bük-' kösd! László vezetésével vitát rendeznek, az egyik legnagyobb magyar filmről, a Valahol Euró­pában című alkotásról. Örkény István Anyu Az Ollői úton történt, korán reggel, a villamos hátsó peron­ján. Ott, ahol jólesik kinézni az ablakon és lesni, miképp fut ki lábunk alól az utca, s ho­gyan siklónak elá a kerekek alól a sínék. Számá-sincs utas fér el azon a peronon. Már nem kap leve­gőt az ember, s még felszáll két katona, g következő meg­állónál egy kövér nérti, kövér lábakon, kövér cekkerrel, s a rákövetkezőn négy iskolás láry. Ekkortól fOgva egy darabig nincs változás a létszámban, a villamos úgy döcög ét a váro­són — túlcsordulva a két olda­lán —, mint egy szénásszekér. Aztán kezdenek lefele száll­ni az utasok. Az Ollői út vége táján nincs is más o peronon, mint a lányok, iskolatáskáikkal a hónuk alatt, egy katona meg egy kifutófiú, aki tíz ecjyforma színű és egyforma szabású hői kartonruhát visz a vállára bo­rítva. És az anya, kézen fogva, a kisfiával. Magas termetű szép szál asszony az anya. barna hajú, barna szemű, komoly, megfon­tolt természetű. Azt, hogy ko­moly és megfontolt, a nézésé­ből lehet kitalálni, abból, ahogy maga elé tekint, elmé­lázva, mintha a villamos pisz­kos fapadlóján egy gondból és örömből szőtt szőnyeg lenne ki­pütt zenészek aztán a dómnak is, a város zenei életének is, sőt zenei nevelőmunkájának is tiszteletre méltó részesei lesz­nek. Megalapozzák egyúttal Pécsnek ismert 19. századi eu­rópai hírnevét. Kilenc zeneszer­ző dolgozik a dómban, közülük Depisch Bálint 21 és Novotni Ferenc 50 műve alapján ma is ismert, Krommer Ferencnek, a neves cseh muzsikusnak pedig 11 évi pécsi működését 5, Pé­csett megmaradt műve jelzi. — Az idén jubiláló Nagy La­jos Gimnázium múltjából mikor bukkan fel az első zenei vonat­kozású adat?- A gimnázium zenekara már a török alóli felszabadulást kö-. vető első évtől, 1687-től kezdve működik. Emeli az ünnepek fé­nyét, de fontos szerep jut neki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents