Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-06 / 113. szám
DUN ANTOLI NAPLÓ 1973. május A. Helyünk a világban (3.) Mennyit fogyasztunk? A fogyasztás alakulása sajátos módon tükrözi a gazdasági fejlődést. Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben kétszeresére nőtt a fogyasztás. Vagyis: évente átlagosan 4,2 százalékkal. A magyarországi átlagos fogyasztás, e legfejlettebb 4 tőkés országhoz viszonyítva 1955-ben még csak 28, 1970-ben pedig már 38 százalék volt. Szerkezeti változások Érdekes összefüggés: a fogyasztás növekedésével megváltozik annak összetétele (szerkezete). A változás leglényegesebb vonása, hogy csökken az élelmiszerekre, a ruházkodásra fordított kiadások aránya, és nő o fogyasztás egyéb elemeinek súlya. így 1955-ben még a lakosság teljes kiadásainak 46,3 százalékát fordította élelmiszerekre, ez az arány 1967-re 36,6 százalékra csökkent. A ruházkodási költségek aránya pedig 15,2-iől 11,9-re csökkent ugyan ezen időszakban. Az egyéb kiadások részesedése viszont 38,5- ről 51,5 százalékra növekedett 1955—1967 között. A fogyasztás növekedésével tovább csökken majd az élelmezési és ruházkodási kiadások aránya, és növekszik a fogyasztás egyéb elemeinek súlya. A szerkezeti változás, az arányeltolódás úgy megy végbe, hogy a fogyasztás növekedésével kisebb ütemben növekednek az élelmezési- és ruházkodási kiadások, és nagyobb tempóban nőnek az egyéb kiadások. A gazdasági fejlettség alacsonyabb szintjén, amikor még az éhség felszámolása, csillapítása van napirenden, gyorsan nő a kenyér, a liszt, a lisztes áruk, s egyes földrészeken a rizs, továbbá a zsiradékok fogyasztása. Később a gazdasági fejlettség magasabb szintjén, e cikkek fogyasztása abszolút mértékben is csökken, és növekszik az értékesebb, -fehérje- és vitamíndús élelmiszerek fogyasztása. Persze, ezeknek az értékes élelmiszereinek a fogyasztása sem növekedhet korlátlanul, mert előbb-utóbb megközelíti, majd eléri az úgynevezett nemzetközi kielégítettség szintjét. Hol tart a magyar élelmiszerfogyasztás ehhez, a mondhatnánk világ- színvonalhoz viszonyítva? Erre igyekszik válaszolni az alábbi táblázat: Az 1970. évi egy Wie jutó átlagos fogyasztás kilogrammban Magyar Nemzetközi fogyasztás kielégítettség és lisztesáruk) fogyasztása hazánkban még kiugróan magas, kétszeresen vagy valamivel még nagyobb mértékben meghaladja a nemzetközi kielégítettségi szintet. Ezt nem tekinthetjük ésszerűnek és egészségesnek. Az okokat kutatva megállapíthatjuk: ezek a cikkek viszonylag olcsók, áruk 20 év óta lényegében változatlan. Közben pedig az őket helyettesítő zöldség-, és főzelékfélék, valamint a burgonyaárak jelentősen növekedtek. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás részben azért is stagnál évek óta hazánkban (75—80 százalékos a nemzetközi kielégítettségi szinthez viszonyítva), mert o tér- melés 1972-ig főként az utóbbi években stagnált, sőt részben csökkent. 5 így a növekvő kereslet hatására is emelkedtek az árak. Tavaly egy kormányhatározat eredményeként már némileg emelkedett a termelés, az áremelkedés pedig mérséklődött, A táblázatból még egy számarány szembetűnő. A hazai tej- és tejtermék fogyasztás alig 50 —55 százalékos a nemzetközi szinthez képest. E termékek hazai fogyasztása ugyanis 30 év óta lényegében változatlan Ma gyarországon. S így az alacsony szint, mondhatni szokássá merevedett. Mitől vagyunk túitápláltak? A hazai tojásfogyasztás 80— 90 százalékos, a hús- és halfogyasztás 75—80 százalékos Ugyanilyen arányú o cukorfogyasztás is a nemzetközi kíelé- gítettségi szinthez képest Ezekből a biológiailag értékes cikkekből elérjük, sőt meghaladjuk a magyar gazdaság fejlettsége által indokolt fogyasztási mértéket. A „világszintet” némileg meghaladó zsiradékfogyasztás viszont nem kívánatos. A magas kenyér- és tésztafogyasztás mellett a zsíros ételek okozzák népűnk túltápláltságát egészségtelen testsúlygyarapodást A hazoi ruházati fogyasrtás viszonylag olacsany a népgazdaság fejlettségéhez képest Ennek valószínűleg a nagy forgalmi adóval terhelt magas, és sajnos évről évre növekvő árszínvonal a fő oka. Az élvezeti cikkek aránya viszont szokatlanul magas a magyar fogyasztók kiadásaiban. Az összes kiadások 13,3 százaléka jut kávéra, teára, cigarettára, üdítő- és legfőképpen szeszesitalra. Idáig csak úgy általában beszéltünk a gazdasági fejlődéssel mind. nagyobb tért hódító egyéb fogyasztásról. Ezek között a legjelentősebbek a lakással kapcsolatos kiadások, a gépkocsi vásárlások és o különböző szolgáltatások. Ezekről röviden Hazánkban a lakáskultúra meglehetősen egyenetlenül fejlődik Viszonylag magas színvonalú a háztartások gépesítése, és ez örvendetes De bútorra, lakástextíliára, más kisebb háztartási felszerelésre már általában' keveset költenek hazánkban. Ennek az egyenlőtlen fejlődésnex valószínűleg az áruválaszték szegénysége, és a viszonylag ma gas árszínvonal az oka. Alacsony színvonalú szolgáltatások A különböző szolgáltatások színvonala rendkívül alacsony, fejlődése is meglehetősen vontatott, s ez a helyzet veszélyezteti az ésszerű fogyasztást. Például a háztartási gépek, a személygépkocsik stb. célszerű, biztonságos üzemeltetését. Ami pedig a személygépkocsi ellátottságot illeti, az alacsonyabb szintű, mint a gazdaságilag ha rönkhöz hasonlóan fejlett tőkés országokban. A televíziós készülékek aránya viszont igen ma gas, kőzeljár a teljes telítettséghez. Kovács József Hús és ha), 60 70—80 Tej- és tejtermék 110 200—220 Tojás 11 18—18 Zsiradék 28 V Cereáliák 128 60—65 Cukor 34 45 Burgonya 75 65—70 Zöldség, gyümölcs 156 200 A legszembetűnőbb, hogy az úgynevezett ceieáliák (kenyér hétfői Dunántúli napló _ . Hadművelet“ Abaligeten Üj alagútban fut a vonat A szigetvári vár mása Kanadában Centire megegyezett az eredetivel Negyven autóbuszt kap Pécs Autónyi lopott holmi Riadó a Balatonon Az „áruba bocsátott" város Micsoda éjszaka volt...! Miért tiltották el Kötőit és Kamaszt< 155 éve született Marx Károly Emlékünnepség á Marx Károly Közgazdaság* tudományi Egyetem kihelyezett tagozatán 1818. május 5-én, 155 évvel ezelőtt született Marx Károly, a nemzetközi munkásmozgalom lángeszű tanítója és vezetője. Ebből az alkalomból tegnap, szombaton délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett nappali togozatának pártszervezete és tagozati tanácsa ünnepséggel emlékezett meg névadójáról. A Tudományegyetem aulája zsúfolásig megtelt hallgatókkal, vendégekkel, a pécsi felsőoktatási intézmények diákjaival, marxizmus—leninizmus tanszékeinek képviselőivel. A vendégek között helyet foglalt ßocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára, Szent irányi József, az MSZMP Városi Bizottsága titkára és Papp Imre, Pécs megyei Város Tanácsa elnökhelyettese. Az ünnepségen cfr, Zinhóber Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár tartott megemlékező előadást. Fölelevenítette Marx munkásságának jelentős epizódjait, szólt a filozófusról, o forradalmárról, a nemzetközi munkásmozgalom nagy egybe- kováesolójóról, akinek tanításaival új korszak kezdődött az emberiség történetében. A megemlékező előadást a kihelyezett tagozat irodalmi színpadának — csaknem egyórás - színvonalas műsora követte. Az emlékünnepség az Internacio- náléval ért véget. Már dolgoznak az ötödik ötösön Még a félidejéhez sem érkeztünk o negyedik 5 éves terv időszakának, de már megkezdődött az 1976—80. évekre szóló ötödik 5 éves népgazdasági terv kidolgozásának előkészítése. Az Országos Tervhivatal elsőként a kidolgozás általános programját határozta meg, amelyet a Gazdasági BiA sín megy az alagúthoz Robbantás Abaligeten Egy méternyi föld van még az alagút fölött, ami nem oda illik, zavarja a szemet, megbotlik a hegygerincre futó pillantás. A dózer még azt a méter földet is maga előtt tolja, olyan közeire merészkedik, hogy a szemlélőkben meghűl a vér. — Szemlélő viszont bőven van: külön autóbusz hozza a MÁV szakértőket —, hogy a sajtó szépszámú képviselőiről ne is beszéljünk — mert ilyen munkát nem minden nap láthat az ember .., A robbanás tulajdonképpen jelkép.' Hangos és nem is nagyon látványos jelkép. Attól a pillanattól kezdve gépek, emberek sokasága kezdi meg a munkát, hogy egy nagyon pontosan összehangolt hadműveleti terv szerint „átrágják” a töltést háromnapos éjjel-nappali szünet nélkül folytatott munkóvol_ Talán szólt a kalauz o Pécsiéi szombaton kora reggel in dúló fonyódi fürdóvonat utasainak: Abaligetnél tessék kinézni az ablakon, mert utoljára látják a viaduktokat, s utoljára szalad át a szerelvény a jó öreg — a MÁV műszaki szakemberei erre csak azt mondják, hogy nagyon-nagyon elavult — aba- ligetj alagúton . .. Mert akik három nap múlva utaznak majd egészen más úton, az ember fölényét jelző „megerőszakolt'1 természeten keresztül robognak majd a főváros felé. Fénylő hátú emberek lapátolják o követ a sínek közül, ütemesen, ki nem mondott vezényszóra. Utána jön a gép. Nagy és erős olyannyira, hogy utána akasztják az első talpfákat és o masina lassú, erőt fitogtató mozgással elvontatja az egész kanyart, — vagyis egy szépen ívelő hosszú sínpárt. Ez a régi pálya, erre többé már nem jön vonat. Azt, hogy merre megy majd, azt egyelőre a fantáziára bízzák. Tessék megnézni a piros és sárgo cölöpöket, amelyeket felvertek a domboldalon, hát az lesz körülbelül az új nyomvonal. Egyelőre egy tulajdonképpen használhatatlan, magas vasúti töltés. majdhogynem földhányás a? egész és mögötte igen szerényen ásít — mintha nem is miatta lenne az egész — az új alagút, a várót büszkesége Többéves fákat ültetett a Kertészeti és Parképítő Vállalat C Rókus utcai toronyházak közé fotó: Erb János Magyarország egyik leghosz- szabb „vasúti vakondtúrása". A robbanás alaposan meglazítja a régi töltést, azután neki állnak a qépek -és • három nap alatt „elharapdálják” a/ egészet. Az új sínek már ott állnak készenlétben s néhány nap múlva a Mecsek-expresszen utazó pécsi legfeljebb annyit vesz észre, hogy ezen a szakaszon már nem lassít a vonat. Persze ennél egy kicsit többet is, mert az első átutazó gyorsvonat) szerelvény utasoi megkopjék azt a térképes brosúrát, amelyben a legfontosabb építési, műszaki adatokat tüntették fel s a feltépett régi vaspálya történetét... Az új, korszerű vasúti pálya éppen az abaligetí alagútnál, es néhány kilométerrel távolabb még eqy helyen keresztezi a régi sínpárokat. Viszont itt a legnagyobb a szintkülönbség az abaligeti új alagút torka, előtt. Több mint 10 méternyi földet és egy munkaalagutat kellett a levegőbe röpíteni, hogy utána a földmarógépek kivájhassák az új sínpár helyét... A robbanás hangja tulajdonképpen három napi, megállás nélkül folytatott gigászi munka kezdetét jelezte. A sínpálya szombaton megszakadt, az utast most autóbuszon viszik, hogy utána gyorsabban, biztonságosabban vihessék majd ezen a vadregényes, szép és vasúti szempontból nehéz szakaszon. D . K. J. zottság el is fogadott, majd elkészítette az ötéves terv kidolgozásának részletes programját, amely szabályozza a tennivalókat, az Országos Tervhivatal és a többi népgazdasági tervező szerv — a minisztériumok és főhatóságok — feladatait. ezek munkamegosztását, továbbá oz egyes tervezési feladatok elvégzésének időpontjait és összefüggéseit. A negyedik ötéves terv elkészítésének kedvező tapasztalatai alapján a tervező munka két szakaszban valósul meg. Az első szakaszban — 1974 közepéig — a népgazdasági terv koncepcióját, a második szakaszban pedig a végleges nép- gazdasági tervet dolgozzák ki. Nemcsak a népgazdaság, de természetesen a vállalatok és a tanácsok is elkészítik saját középtávú tervüket. A vállalati és tanácsi tervek kidolgozására az 1976—80, évi időszakra csak 1975—76-ban kerülhet sor. Tervező munkájúk azonban már korábban megkezdődik, különböző módon ők is hozzájárulnak a népgazdasági terv megalapozásához. így például o Baranya megyei Tanács — akárcsak a többi megyei szintű tanács — a népgazdasági terv kidolgozását különböző megalapozó számítások, fejlesztési elgondolások és a központi döntésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásával segíti elő, majd pedig 1974-tól kezdődően hozzákezd saját terve kidolgozásához. 1200 diák a pódiumon r Éneklő ifjúság napja Sok évtizedes pécsi hagyományként május első szombatján és vasárnapján pódiumra, közönség elé állnak a város iskolai kórusai. Tegnap és ma, vasárnap este tíz-tíz általános és középiskolai kórus találkozott az együtt éneklés élményével, az élményadás örömével. Szereplési lehetőségeik általában az iskolai ünnepségekre korlátozódnak: az igazi nagy alkalom a közönség előtti bemutatkozásra: az Éneklő ifjúság napja. Aki állt már izgalomtól kiszáradt torokkal és lámpalázasan a pódiumon, ismeri ezt az érzést. Szerencsére a nehéz pillanatokat előbb- utóbb feloldja a muzsika önfeledt, magával ragadó érzése, amely nélkül valahogy szegényebb lenne az ember. .. Az idei Éneklő ifjúság napján mintegy 1200 fiatal szerepel a két hangversenyen, a liszt Ferenc Hangversenyteremben, A felcsendülő kórusmüvek — jelentős részben Kodály női és gyermekkori művei — egész évi munkájuk zálogát jelentik. A rendkívül nehéz feltételek között, a kora reggeli karének órákon megtanult és megérlelt kórusművek előadása jelenti egész évi munkájuk eredményét. Felkészülésükről, az idei tonév énekkari munkájáról PauIfk Mihályné városi ének szak- felügyelőtől kértünk véleményt: — A pillanatnyi körülmények a legjobb felkészülés mellett is rendkívül sokat jelentenek a kóruséneklésben. A kiállás rengeteg kockázattal jár, hisz lehet-e érzékenyebb anyag a gyermeknél? Azt elmondhatom, az évközi tapasztalatok alapján, hogy az elhangzó műveket alkalmam volt az előadás, az érettség különböző fokán meghallgatni, és eszerint megnyugtató az összkép. Egy bizonyos kiegyenlítődés érezhető iskolai kórusainknál a korábbi évek eléggé gyakori nyers, kevésbé kulturált kórushangzásával szemben. Ez a tudatos, rendszeres hangképzésnek köszönhető, amely a város valamennyi iskolai kórusában ma már általánosnak mondható. A fő szerep természetesen a körvezetőké, a művek megválasztásában és a produkció kimunkálásában egyaránt... — Mi okoz különös nehézséget az iskolai énekkari munkában? — Éppen a kiválasztás nehézsége. Kevés a kottaanyag, o kiadók nem gondolnak eléggé az iskolai kórusokra. Másrészt nagyon várjuk a mai fiatal zeneszerzők új, gyermekkórusokra írt könnyű vagy közepesen nehéz többszólamú műveit. Különösen szegényes o választék többszólamú úttörő dalokban, holott azokkal a gyerekek országszerte versenyre készülnek: a többszólamú úttörő dal előadása versenyfeltétel. A most rendelkezésre álló ilyen művek vagy rendkívül nehezek, vagy ami könnyebb, azt már agyonénekelték ... A tegnap és ma este pódiumra készülő közép- és általános iskolai kórusok műsora — a választás nehézségei ellenére — meglepően változatos; a kórusirodalom szinte valameny- nyi stíluskorszakát felöleli. Több iskola önálló Kodály-műsorral lép a közönség elé. Köztük eléggé ritkán hallható művekkel, mint a Triciniumok, az Isten kovácsa, a Süket sógor, vagy az A csikó című gyermek- és egynemű kórusai. A felkészülés az Éneklő ifjúság napja hangversenyeinek közel 70 kórusművére áldozatos, elmélyült munkát igényelt mind a karvezetőtől, mind ettől az 1200 fiataltól. Az áldozat- vállalás a hetente két óra többlet vállalása. Amit ezek a fiatalok a kórusénekléssel nyernek, az viszont olyan többlet, ami egész egyéniségük, érzelmi világuk formálódásában semmi mással nem pótolható... tw< e.) 4
