Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-06 / 113. szám

1973. május 6. DUN ANTOLI NAPLÓ Az idén befejeződnek a szakosított telepek építései Baranya mezőgazdaságának 1973. évi fő feladatai Afó figyelmet a hús-, tej*» tojás- és zöldségtermelés fokozására kell fordítani Bővülő magyar-finn kapcsolatok Szombaton a kulturális kap­csolatok intézetében dr. Telegdy Kováts László professzor, a magyar—finn kulturális vegyes bizottság magyar elnöke és dr. Vöinő Kaukonen, a finn—ma­gyar kulturális vegyes bizott­ság elnöke aláírta a magyar— finn vegyes bizottság 1974— 1975-re szóló munkatervét. A szombaton aláírt munka­terv tovább bővíti, építi a Ma­gyarország és Finnország kö­zötti hagyományos kulturális kapcsolatokat. Az aláíró felek annak a szándékuknak adtak kifejezést, hogy kölcsönösen előmozdítják a kapcsolatok fej­lesztését, a közvetlen együtt­működés kialakítását a két or­szág tudományos intézményei (tudományos akadémiái, egye­temei és egyéb felsőoktatási intézményei, kutató intézetei stb.) között a bölcsészettudo­mányok, az oktatás, a jogtudo­mány, a társadalom-, a termé­szet-, a műszaki, az orvos- és a mezőgazdasági tudományok, illetve az erdészet területén. Az 1974—75-re szóló munka­terv értelmében, a vegyes bi­zottság hatékonyan részt vesz a negyedik finnugor kongresz- szus előkészületi munkálatai­ban, amelyre a tervek szerint 1975-ben Budapesten kerül sor. A felek megelégedéssel állapí­tották meg, hogy örvendetesen bővül a műsorcsere o rádió, a televízió között, s elhatározták, hogy a jövőben ezt továbbfej­lesztik. A tervek szerint 1975- ben Finnországban ismét meg­rendezik a magyar kultúra hetét. Huszonöt éves az Országos Mentőszolgálat Tovább bővítik a mentőállomások hálózatát Az időjárás többféle megle­petéssel szolgált az utóbbi időben. 1972-ben Baranya me­gyében 1100 mm csapadék volt, a sokévi átlag 620—700 mm. Az elmúlt évi nyári nagy esőzés után a télen kevés csa­padék hullott, s volt olyan hó­nap, amikor összesen 1—2 mm hullott csak. A hó nélküli tél, <s fagy különböző károsodáso­kat okozott az őszi vetésekben. Ezt követően igen lassan ala­kult kedvezőre az időjárás. Mindezek a körülmények meg­határozzák a mezőgazdasági üzemek ez ér eleji helyzetét és arra figyelmeztetnek, hogy fo­kozottabb gonddal végezzék az időszerű mezőgazdasági mun­kákat; több műtrágyát használ­janak fel, nagyobb figyelmet fordítsanak a növényvédelemre, hogy ezáltal a gyomosodás minimálisra csökkenjen. A ta­lajnedvesség megőrzésére a különböző talaj művelése biz­tosított legyen és indokolt, hogy öntözzenek ott ahol o víz az öntözés céljára rendelkezésre élL Előtérben a hatékonyság növelése 1973-ban a legfontosabb ter­meléspolitikai cél Baranya me­gye mezőgazdaság és élelmi­szergazdaságában: a növény­termelés múlt évi magas szint­jének, átlagtermelésének el­érése, az állattenyésztés hoza­mainak növelése, a különböző munkafolyamatok további gé­pesítése, a rendelkezésre átló eszközök hatékonyabb felhasz­nálása. Ezen belül is kiemel­ten keil foglalkozni azzal, hogy * sertéshús termelést a máit évi szinten keit tartani, a marhahús termelést , a tej- és tojásterme­lést pedig' fokozni kell. A la­kosság folyamatos és jó minő­ségi áruval való ellátása érde­kében területileg is növelni kell o zöldségtermesztést, de külö­nösen az átlagtermelést kell javítani, mert ezen a téren rendkívül nagy még a tartalék. A forgalmazás, a feldolgozás területén is a korszerűbb szál­lítási módszerek, a mezőgaz­dasági üzemekben a félkész termék előállítása segítheti a folyamatos jóminőségű áruval való ellátást. A másik nagyjelentőségű feladat a szarvasmarhatenyész­tési program megvalósítása, az exportkötelezettség teljesítése, a hazai húsellátás folyamatos biztosítása. A korszerű gépesí­tett, szakosított sertés- és szarvasmarhatelepek, a nö­vénytermelésben, de különösen a szemestakarmány termelés­ben elért eredményeket is fi­gyelembe véve jelentős poten­ciális lehetőség a termelés ma­gas szinten való folytatására. De nagy a felelősség azért is a nagy értékű állóeszközök fel- használásánál, mivel a kis ni- bák is nagy károkat okoznak. Különösen az állategészség­ügyi követelmények betartására hívjuk fel a mezőgazdasági üzemek figyelmét. Az idei tervek A mezőgazdasági üzemek 1973. március 31-ig elkészítet­ték tervüket, melye* mezőgaz­dasági ps élelmezésügyi osztá­lyunk összegezett és értékelt. A fontosabb növények termesz­tésére az alábbi jellemző: — A kenyérgabona megyei ve­tésterülete 10,2 százalékkal alacsonyabb, mint az 1972-es évben. Ezen bélül a tsz-ek 11 százalékkal, az állami gazda­ságok 6 százalékkal kevesebb kenyérgabonát vetettek, mint 1972-ben. — Csökkent a megelőző évhez viszonyítva a burgonya és a napraforgó vetésterület is. Az állami gazdaságok megszüntet­ték a napraforgó termelést. A tsz-eknél a csökkenés 36 szá­zalékos. — Csökkent a dohánytermő te­rület és minden igyekezet elle­nére csökkent a szántóföldi zöldségtermelés is. Ezen belül az állami gazdaságok jelenték­telenül növelik a területüket. — Az üzemek 13,4 százalékkal nagyobb területen kívánnak ku­koricát termelni, mint 1972-ben. (A tsz-ek 14 százalékkal, az ál­lami gazdaságok, 11,3 száza­lékkal.) — 54,7 százalékkal nőtt o cu­korrépa termőterülete. A tsz- eknél 44 százalékkal, az állami gazdaságoknál 183 százalékkal. Ez az elhatározás fontos nép- gazdasági érdeket szolgál. Több mezőgazdasági üzem át­tért a szója termelésére. A legértékesebb növényi fehérjét szolgáló szójatermelés megér­demli a támogatóst. A Szente- gáti Állami Gazdaság 400 hektáron termel szóját. A takarmánytermesztésben a szemes takarmányok termeszté­se jó ütemben halad, de a tö­megtakarmányt adó növények termesztése még mindig lassan halod, a szarvasmarhatenyész­tés fellendülését pedig csakis a nagy tömegű és jó minőségi összetételű növények termesz­tése biztosítja. Az óllatenyésztés terveit alapvetően jónak tartjuk. A tsz-ek és állami gazdaságok növelik a szarvasmarha állo­mányukat. — Valamelyest növelik a sertésé tlomónyt is. Sajnálatos módon tovább csök­ken a juhállomány. Rendkívül nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy 1973-ban az építés alatt álló, valamennyi szakosított tele­pünk építése befejeződik. 26 db sertéstelep 101 059 sertés- hízó férőhellyel (mezőgazdasá­gi tsz-eknél 20 telep 65 000 hí­zóférőhellyel, állami gazdasá­goknál 6 telep, 36 059 hízófé­rő hellyel.) Befejeződik 35 db szarvas- marha szakosított tehenészeti telep építése 13 356 tehénférő­hellyel. (A tsz-eknél 32 telep 12 200 férőhellyel, állami gaz­daságoknál 3 telep 1156 férő­hellyel.) A baromfihús termelésre is megfelelő gondot fordítanak mezőgazdasági üzemeink. Vár­ható, hogy sok olyan állóesz­közt használnak fel ismét a termelés szolgálatában, me­lyeknél az utóbbi években nem folyt termelés. A mezőgazdasági üzemek­nek a felélénkült piaci viszo­nyokat figyelembe véve jó le­hetőségeik vannak arra, hogy gyorsan felfuttassák a baromfi­hústermelést. Ami a mezőgazdasági üze­mek gazdálkodására vonatkozó összegezést illeti, azt is alap­vetően jónak tartjuk. A halmo­zott termelési értéket mintegy 5 százalékkal kívánják növelni. Mérséklődik az üzemek fejlesz­tési tevékenysége, növekszik az évi állóeszközök forgóalappal való feltöltése, mely végülis az állóeszközök jobb kihasználá­sát eredményezi. Az árbevételt mintegy 4 százalékkal növelik. A tsz-ek egy 10 órás munka­napra jutó jövedelemnöveke­dést 3,4 százalékban határoz­ták meg, az állami gazdaságok pedig 2,6 százalékkal kívánják növelni az egy dolgozó tagra jutó jövedelmüket. Ezek a cél­kitűzések megfelelnek az élet- szinvonalpolitikai koncepciók­nak. Növekszik a gépi beruházás Az 1973. évi beruházásra az a jellemző, hogy lényegesen csökken az építési beruházás. Új nagy beruházás nem indul, ugyanakkor az előző évhez ké­pest jelentősen növekszik a gé­pi beruházás, mely a munka termelékenységét javítja és le­hetővé teszi, hogy a különböző nehéz fizikai munkák gépesíté­sét végrehajtsák. Amikor o Fentiekben közölt főbb mutatók alapján Baranya megye mezőgazdaságának 1973. évi célkitűzéseit a terv alapján értékeljük, ez az ér­tékelés alapvetően pozitív lehet, jól szolgéljo a nagyközönség, o népgazdaság érdekeit, de al­kalmas arra is, hogy az egyes | mezőgazdasági üzemek kollek­tívái is megfelelő jövedelemhez jussanak. Kétségtelen azonban, hogy az alapvető pozitívumok mellett a mezőgazdasági üze­mek differenciált lehetősége és pénzügyi helyzete eltérő gya­korlati munkát követel. Tovább­ra is súlyos gondot jelent a fi­zetőképtelenné vált tsz-ek hely­zete. Az állami szervek az ér­dekképviseleti szervekkel egyet­értésben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a sza­nálással rendbehozzák az em­lített tsz-ek gazdálkodását. Ezen a téren is fontos követel­mény, hogy a fegyelem javul­jon, hogy mindenki a maga posztján kötelezettségének pon­tos teljesítésével segítse elő, hogy ezek a ma még gyenge eredményt elért gozdaságok mielőbb az átlagos színvonalat elérjék, Dr. Földvári János Történetének nevezetes for­dulójához, fennállásának ne­gyedszázados jubileumához kö­zeledik az Országos Mentő- szolgálat. 1948. május 10-én vált o mentés hazánkban álla­mi feladattá, A különböző men­tőegyesületek összevonásával lehetővé vált, hogy egységes elvek alapján, központi irányí­tással, fokozatosan országszer­te azonos feltételeket teremtse­nek a mentési, beteg szólító sí feladatok ellátásához. A 25 esz­tendős fejlődésről és a további tervekről dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgatója a következőket mondotta: — Az államosítás óta eltelt 25 év alatt nagy utat tett meg intézményünk. A betegellátás ránk eső részének javítása, a mentés színvonalának, haté­konyságának növelése érdeké­ben számos minőségi változást hajtottunk végre. Csaknem két évtizeddel ezelőtt — Európában elsőként — létrehoztuk a ro­hamkocsi-szolgálatot. Ma mór a budapestieken kívül kilenc megyében működik egy-egy korszerűen fölszerelt roham­kocsi. Az országban jelenleg 158 mentőállomásunk van, amelyek a mentőgépkocsikkal URH rádiótelefon kapcsolatban állnak. Ez a megoldás bizto- sítja a gépkocsik menetközben! irányítását, a sérültek, a bete­gek gyors orvosi ellátását. — Ami a jövőt .illeti, pespek- tívikus terveinkben szerepel a még meglévő „fehér foltok” felszámolása. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hálózat bő­vítésével átlag 30 kilométeren­ként működik majd mentőállo­más. Ezáltal az ország lakos­ságának csaknem azonos, egy­séges mentőellátást tudunk biz­tosítani. — Munkánk gyorsabbá, ered­ményesebbé tételét segíti az új típusú Mercedes rohamkocsik beszerzése. Célunk, hogy min­den megyeszékhelyen állandó­an legyen egy működőképes rohamkocsi. Tervezzük a repülő­gépállományunk korszerűsítését is. A főigazgató elmondta még, hogy az Országos Mentőszol­gálat fennállásának 25. évfor­dulója alkalmából a központi székházban kiállítás nyílik a mentőmúzeum anyagából. Má­jus 9-én jubileumi emlékülést tartanak, ahol kitüntetések, ju­talmak, emléklapok és emlék­plakettek átadására is sor ke­rül. Ugyanezen a napon kezdő­dik és május 12-én ér véget a VI. ' nemzetközi mentőorvosi kongresszus. A tanácskozásnak mintegy 250 résztvevője lesz hazai és külföldi szakemberek köréből. Három x-szel — a bársonyszékben Meal indáié ripevtserozotunkban egészen fiatal embereket mutatunk be. elfonokot, okilr élig tébb, mint három i-ael o háfttfk mögött magos beosztásba kerültek, felelős posztokat töltenek be„ Egyébként akár ezt a elmet is adhattak *90100 ennek a sorozatnak; ki esinálhat nahm! karriert? Kicsiben is igényesen Sáotavy László a DÉDASZ-*ra tette fel az életét 1960-ban az Áramszolgáltató Vállalat ösztöndíjasaként kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1965-ben a vállalatnál készítet­te el diplomatervét s 1966 óta érméi a vállalatnál dolgozik vil­lamosmérnöki végzettséggel, a legkülönbözőbb beosztásokban. A múlt év ősze óta Szigetváron él — novemberbem ugyanis szi­getvári üzemigazgatóvá mevez­ték ki. Harminckét éves. A bársonyszék most nem is egyszerűen csak jelkép; a fő­téri irodaház emeleti szobájá­ban igazi, „békebeli” bársony­székeken ülve beszélgetünk. Az igazgató modern és fiatal, egyszerű és dinamikus — az ódonhangulatú szoba méltóság- teljes, amolyan három lépést tartó. — Megszokta már ...? — Nem volt éppen könnyű. — És a címet: igazgató elv- társ ....? — Ugyanilyen nehéz volt, — Lassan egy fél éve, hogy kinevezték. Ilyennek képzelte? — Igen, azt hiszem. A lényeg az, hogy az ember megtalálja a munkáját, a helyét. A vezetőnek ugyanis nem az a dolga, hogy mindig ugráltassa az embere­ket. Mindenki dolgozni akar, mindenki magáénak érez egy területet, s ezt tiszteletben kell tartani. Van persze a dolognak egy másik oldala is. Nevezete­sen: az embereknek tudniuk, érezniük kell, hogy tevékenysé­güket ellenőrzik, egyszóval, hogy nem mindegy, mit hogyan csi­nálnak. — Amikor beköltözött ebbe az irodába, nyilván mindenki azt szerette volna tudni: mi lehet e kinevezés mögött...? — Biztos így volt, bár nincs semmi titokzatos ebben az egészben. A vállalat elindított egy fiatalítási programot, vi­szonylag rövid idő alatt elég sok vezetői hely ürült meg — a lehetőségek oldaláról tehát min­den adott volt Tehát nem az a kérdés tulajdonképpen, hogy miért egy fiatal, hanem legfel­jebb az, hogy miért pont ón ...? — És miért? — Hol kezdjem? A vállalat ösztöndíjasaként végeztem, dol­goztam a tervezőcsoportban, a műszaki fejlesztési osztályon, részt vettem az Elektrotechnikai Tudományos Egyesület munkájá­ban. Viszonylag rövid idő alatt tehát meglehetősen mély isme­reteket szereztem a vállalat te­vékenységi köréről, távlati cél­jairól, belső mechanizmusáról. A munkától se féltem soha — hát, ezt tudom mondani ... — De nyilván volt valami plusz, valami olyasmi, mint mond­juk az űrrakéta utolsó fokoza­ta ... — Ez a KISZ volt Kijöttem az egyetemről, s mindjárt bekap­csolódtam a vállalati KlSZ-mun- kába. Akkor éppen elég rosszul álltak nálunk a KISZ ügyei. Elő­ször termelési felelős voltam, majd titkár. A vállalatvezetés­nek se volt mindegy, hogy vé­lekednek KISZ-munkánkról a kü­lönböző szervek — megkaptam, hát minden segítséget. Az érin­tett fiatalok is szívesen vették erőfeszítéseinket, mert nem igaz az, hogy mindenki közönyös. Az emberek feladatokat akarnak, megbízatásokat — s természe­tesen elismerést. Mi nem fát ül­tettünk, vagy téglát hordtunk társadalmi munka címén, hanem szakmai kérdéseket oldottunk meg, igyekeztünk segíteni a vál­lalatnak, a városnak. Személy szerint is jószíwel gondolok vissza ezekre az akciókra. Ké­szítettünk például egy tanul­mányt, mely a Dzsámi és a Szé­kesegyház díszkivilágitási tervé­nek egyik alapdokumentuma lett. . . Egyszóval: lehet értelmes és lelkesítő a KISZ-munka is ... — Politika és szakma. Nem könnyű az egyeztetés ... — De nem is nehéz. Ogy gondolom, mesterséges minden szembeállítási kísérlet, itt két olyan dologról van szó, ami ki­egészítő, segíti egymást. Persze az se jó, ha egy szakember a politikát favorizálja, s úgy akar elérni mindent. — ön pécsi jvolt, városi, s most itt él Szigetváron, mely már nem falu, de még nem is város. — Egy percig se gondolkod­tam: kijöjjek-e? Pécs harminc percnyire van ide, de egyébként az sem igaz, hogy minden értel­mes dologért be kell menni Pécsre. Csináltam egy kis „lel­tárt”: közel ötven villamos ér­deklődésű, illetve szakmájú mű­szaki él a városban. Ez azt je­lenti, hogy akár már szervezeti életet is élhetünk. Az Elektro­technikai Tudományos Egyesü­let Pécsett nagy dolgokat csi­nál. Először a pécsi munkából kérünk részt, s aztán megpró­bálunk önálló csoportot szervez­ni. Megint csak azt mondom: értelmes feladatokat kell ad­nunk az embereknek. taft —■ Mint igazgató mit legfontosabb feladatának? — Hogy elérjük azt a mun­kamorált, amely kicsiben is ma­ximálisát követel. Nem lehet mindegy még az sem, hogy néz ki, milyen hangon íródik egy le­vél. Egyelőre minden levelet látni akarok, mert az a vélemé­nyem, hogy a kimenő levelek olyanok, mint egy névjegykár­tya. A vállalat tekintélyéről, be­csületéről van szó. Százhetven- valahány község tartozik hoz­zánk, tízezrekkel van minden­napos kapcsolatunk... — Ön szerint mi a vezető te­kintély titka? — A hozzáértés és a követ­kezetesség. — Az embereknek ezernyi problémájuk, kérésük van ... — Amit lehet, meg kell ad­nunk az embereknek. De csak olyasmit szabad megadni, illet­ve megengedni, amit a követke­ző kérelmező számára is biztosí­tani tudunk. A kivételezés rossz vért szül. — Elégedett? — A helyzetemmel igen — az eredményeinkről pedig még ko­rai lenne bármit is mondani. Békés Sándor Primőrök a háztájiból Május közepén megjelenik a korai zöldborsó Nem volt hiábavaló a zöld­ségtermesztés fejlesztése. Az er­re irányuló erőfeszítések ered­ménnyel jártak. Javult az ellá­tás, jóval több primőráru ke­rült a lakosság asztalára, mint az elmúlt évben. A pécsi, a beremendi szak­csoportok, valamint a Siklós és Mohács környéki háztáji gaz­daságok — a helyi igények ki­elégítésén túl — több százezer fej salátát, 50 ezer csomó zöld­hagymát, 110 mázsa korai kel­káposztát és 20 ezer csomó retket szállítottak el a BARA- NYAMÉK-nek, elsősorban Pécs ellátására. A fóliasátrak alatt termesz­tett zöldségfélékből még a kül­földieknek is jutott. A pécsi ÁFÉSZ szakcsoportja salátát exportált Ausztriába. A Mohács környékén termesztett korai kel­káposztából az egész országot ellátják, de lehetőséq van ex­portálásra is. A beremendi szakcsoport a napokban nagyobb mennyiségű salátát, retket és zöldpaprikát szállított Pécsre. Siklós környé­kén és a Tenkes déli lejtőin jó borsótermés ígérkezik. A hüve­lyek már 3—4 centiméter nagy­ságúak. Az ízletes cukorborsó május közepén jelenik meg az üzletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents