Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)
1973-05-06 / 113. szám
1973. május 6. DUN ANTOLI NAPLÓ Az idén befejeződnek a szakosított telepek építései Baranya mezőgazdaságának 1973. évi fő feladatai Afó figyelmet a hús-, tej*» tojás- és zöldségtermelés fokozására kell fordítani Bővülő magyar-finn kapcsolatok Szombaton a kulturális kapcsolatok intézetében dr. Telegdy Kováts László professzor, a magyar—finn kulturális vegyes bizottság magyar elnöke és dr. Vöinő Kaukonen, a finn—magyar kulturális vegyes bizottság elnöke aláírta a magyar— finn vegyes bizottság 1974— 1975-re szóló munkatervét. A szombaton aláírt munkaterv tovább bővíti, építi a Magyarország és Finnország közötti hagyományos kulturális kapcsolatokat. Az aláíró felek annak a szándékuknak adtak kifejezést, hogy kölcsönösen előmozdítják a kapcsolatok fejlesztését, a közvetlen együttműködés kialakítását a két ország tudományos intézményei (tudományos akadémiái, egyetemei és egyéb felsőoktatási intézményei, kutató intézetei stb.) között a bölcsészettudományok, az oktatás, a jogtudomány, a társadalom-, a természet-, a műszaki, az orvos- és a mezőgazdasági tudományok, illetve az erdészet területén. Az 1974—75-re szóló munkaterv értelmében, a vegyes bizottság hatékonyan részt vesz a negyedik finnugor kongresz- szus előkészületi munkálataiban, amelyre a tervek szerint 1975-ben Budapesten kerül sor. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy örvendetesen bővül a műsorcsere o rádió, a televízió között, s elhatározták, hogy a jövőben ezt továbbfejlesztik. A tervek szerint 1975- ben Finnországban ismét megrendezik a magyar kultúra hetét. Huszonöt éves az Országos Mentőszolgálat Tovább bővítik a mentőállomások hálózatát Az időjárás többféle meglepetéssel szolgált az utóbbi időben. 1972-ben Baranya megyében 1100 mm csapadék volt, a sokévi átlag 620—700 mm. Az elmúlt évi nyári nagy esőzés után a télen kevés csapadék hullott, s volt olyan hónap, amikor összesen 1—2 mm hullott csak. A hó nélküli tél, <s fagy különböző károsodásokat okozott az őszi vetésekben. Ezt követően igen lassan alakult kedvezőre az időjárás. Mindezek a körülmények meghatározzák a mezőgazdasági üzemek ez ér eleji helyzetét és arra figyelmeztetnek, hogy fokozottabb gonddal végezzék az időszerű mezőgazdasági munkákat; több műtrágyát használjanak fel, nagyobb figyelmet fordítsanak a növényvédelemre, hogy ezáltal a gyomosodás minimálisra csökkenjen. A talajnedvesség megőrzésére a különböző talaj művelése biztosított legyen és indokolt, hogy öntözzenek ott ahol o víz az öntözés céljára rendelkezésre élL Előtérben a hatékonyság növelése 1973-ban a legfontosabb termeléspolitikai cél Baranya megye mezőgazdaság és élelmiszergazdaságában: a növénytermelés múlt évi magas szintjének, átlagtermelésének elérése, az állattenyésztés hozamainak növelése, a különböző munkafolyamatok további gépesítése, a rendelkezésre átló eszközök hatékonyabb felhasználása. Ezen belül is kiemelten keil foglalkozni azzal, hogy * sertéshús termelést a máit évi szinten keit tartani, a marhahús termelést , a tej- és tojástermelést pedig' fokozni kell. A lakosság folyamatos és jó minőségi áruval való ellátása érdekében területileg is növelni kell o zöldségtermesztést, de különösen az átlagtermelést kell javítani, mert ezen a téren rendkívül nagy még a tartalék. A forgalmazás, a feldolgozás területén is a korszerűbb szállítási módszerek, a mezőgazdasági üzemekben a félkész termék előállítása segítheti a folyamatos jóminőségű áruval való ellátást. A másik nagyjelentőségű feladat a szarvasmarhatenyésztési program megvalósítása, az exportkötelezettség teljesítése, a hazai húsellátás folyamatos biztosítása. A korszerű gépesített, szakosított sertés- és szarvasmarhatelepek, a növénytermelésben, de különösen a szemestakarmány termelésben elért eredményeket is figyelembe véve jelentős potenciális lehetőség a termelés magas szinten való folytatására. De nagy a felelősség azért is a nagy értékű állóeszközök fel- használásánál, mivel a kis ni- bák is nagy károkat okoznak. Különösen az állategészségügyi követelmények betartására hívjuk fel a mezőgazdasági üzemek figyelmét. Az idei tervek A mezőgazdasági üzemek 1973. március 31-ig elkészítették tervüket, melye* mezőgazdasági ps élelmezésügyi osztályunk összegezett és értékelt. A fontosabb növények termesztésére az alábbi jellemző: — A kenyérgabona megyei vetésterülete 10,2 százalékkal alacsonyabb, mint az 1972-es évben. Ezen bélül a tsz-ek 11 százalékkal, az állami gazdaságok 6 százalékkal kevesebb kenyérgabonát vetettek, mint 1972-ben. — Csökkent a megelőző évhez viszonyítva a burgonya és a napraforgó vetésterület is. Az állami gazdaságok megszüntették a napraforgó termelést. A tsz-eknél a csökkenés 36 százalékos. — Csökkent a dohánytermő terület és minden igyekezet ellenére csökkent a szántóföldi zöldségtermelés is. Ezen belül az állami gazdaságok jelentéktelenül növelik a területüket. — Az üzemek 13,4 százalékkal nagyobb területen kívánnak kukoricát termelni, mint 1972-ben. (A tsz-ek 14 százalékkal, az állami gazdaságok, 11,3 százalékkal.) — 54,7 százalékkal nőtt o cukorrépa termőterülete. A tsz- eknél 44 százalékkal, az állami gazdaságoknál 183 százalékkal. Ez az elhatározás fontos nép- gazdasági érdeket szolgál. Több mezőgazdasági üzem áttért a szója termelésére. A legértékesebb növényi fehérjét szolgáló szójatermelés megérdemli a támogatóst. A Szente- gáti Állami Gazdaság 400 hektáron termel szóját. A takarmánytermesztésben a szemes takarmányok termesztése jó ütemben halad, de a tömegtakarmányt adó növények termesztése még mindig lassan halod, a szarvasmarhatenyésztés fellendülését pedig csakis a nagy tömegű és jó minőségi összetételű növények termesztése biztosítja. Az óllatenyésztés terveit alapvetően jónak tartjuk. A tsz-ek és állami gazdaságok növelik a szarvasmarha állományukat. — Valamelyest növelik a sertésé tlomónyt is. Sajnálatos módon tovább csökken a juhállomány. Rendkívül nagy jelentőségűnek tartjuk, hogy 1973-ban az építés alatt álló, valamennyi szakosított telepünk építése befejeződik. 26 db sertéstelep 101 059 sertés- hízó férőhellyel (mezőgazdasági tsz-eknél 20 telep 65 000 hízóférőhellyel, állami gazdaságoknál 6 telep, 36 059 hízóférő hellyel.) Befejeződik 35 db szarvas- marha szakosított tehenészeti telep építése 13 356 tehénférőhellyel. (A tsz-eknél 32 telep 12 200 férőhellyel, állami gazdaságoknál 3 telep 1156 férőhellyel.) A baromfihús termelésre is megfelelő gondot fordítanak mezőgazdasági üzemeink. Várható, hogy sok olyan állóeszközt használnak fel ismét a termelés szolgálatában, melyeknél az utóbbi években nem folyt termelés. A mezőgazdasági üzemeknek a felélénkült piaci viszonyokat figyelembe véve jó lehetőségeik vannak arra, hogy gyorsan felfuttassák a baromfihústermelést. Ami a mezőgazdasági üzemek gazdálkodására vonatkozó összegezést illeti, azt is alapvetően jónak tartjuk. A halmozott termelési értéket mintegy 5 százalékkal kívánják növelni. Mérséklődik az üzemek fejlesztési tevékenysége, növekszik az évi állóeszközök forgóalappal való feltöltése, mely végülis az állóeszközök jobb kihasználását eredményezi. Az árbevételt mintegy 4 százalékkal növelik. A tsz-ek egy 10 órás munkanapra jutó jövedelemnövekedést 3,4 százalékban határozták meg, az állami gazdaságok pedig 2,6 százalékkal kívánják növelni az egy dolgozó tagra jutó jövedelmüket. Ezek a célkitűzések megfelelnek az élet- szinvonalpolitikai koncepcióknak. Növekszik a gépi beruházás Az 1973. évi beruházásra az a jellemző, hogy lényegesen csökken az építési beruházás. Új nagy beruházás nem indul, ugyanakkor az előző évhez képest jelentősen növekszik a gépi beruházás, mely a munka termelékenységét javítja és lehetővé teszi, hogy a különböző nehéz fizikai munkák gépesítését végrehajtsák. Amikor o Fentiekben közölt főbb mutatók alapján Baranya megye mezőgazdaságának 1973. évi célkitűzéseit a terv alapján értékeljük, ez az értékelés alapvetően pozitív lehet, jól szolgéljo a nagyközönség, o népgazdaság érdekeit, de alkalmas arra is, hogy az egyes | mezőgazdasági üzemek kollektívái is megfelelő jövedelemhez jussanak. Kétségtelen azonban, hogy az alapvető pozitívumok mellett a mezőgazdasági üzemek differenciált lehetősége és pénzügyi helyzete eltérő gyakorlati munkát követel. Továbbra is súlyos gondot jelent a fizetőképtelenné vált tsz-ek helyzete. Az állami szervek az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a szanálással rendbehozzák az említett tsz-ek gazdálkodását. Ezen a téren is fontos követelmény, hogy a fegyelem javuljon, hogy mindenki a maga posztján kötelezettségének pontos teljesítésével segítse elő, hogy ezek a ma még gyenge eredményt elért gozdaságok mielőbb az átlagos színvonalat elérjék, Dr. Földvári János Történetének nevezetes fordulójához, fennállásának negyedszázados jubileumához közeledik az Országos Mentő- szolgálat. 1948. május 10-én vált o mentés hazánkban állami feladattá, A különböző mentőegyesületek összevonásával lehetővé vált, hogy egységes elvek alapján, központi irányítással, fokozatosan országszerte azonos feltételeket teremtsenek a mentési, beteg szólító sí feladatok ellátásához. A 25 esztendős fejlődésről és a további tervekről dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a következőket mondotta: — Az államosítás óta eltelt 25 év alatt nagy utat tett meg intézményünk. A betegellátás ránk eső részének javítása, a mentés színvonalának, hatékonyságának növelése érdekében számos minőségi változást hajtottunk végre. Csaknem két évtizeddel ezelőtt — Európában elsőként — létrehoztuk a rohamkocsi-szolgálatot. Ma mór a budapestieken kívül kilenc megyében működik egy-egy korszerűen fölszerelt rohamkocsi. Az országban jelenleg 158 mentőállomásunk van, amelyek a mentőgépkocsikkal URH rádiótelefon kapcsolatban állnak. Ez a megoldás bizto- sítja a gépkocsik menetközben! irányítását, a sérültek, a betegek gyors orvosi ellátását. — Ami a jövőt .illeti, pespek- tívikus terveinkben szerepel a még meglévő „fehér foltok” felszámolása. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a hálózat bővítésével átlag 30 kilométerenként működik majd mentőállomás. Ezáltal az ország lakosságának csaknem azonos, egységes mentőellátást tudunk biztosítani. — Munkánk gyorsabbá, eredményesebbé tételét segíti az új típusú Mercedes rohamkocsik beszerzése. Célunk, hogy minden megyeszékhelyen állandóan legyen egy működőképes rohamkocsi. Tervezzük a repülőgépállományunk korszerűsítését is. A főigazgató elmondta még, hogy az Országos Mentőszolgálat fennállásának 25. évfordulója alkalmából a központi székházban kiállítás nyílik a mentőmúzeum anyagából. Május 9-én jubileumi emlékülést tartanak, ahol kitüntetések, jutalmak, emléklapok és emlékplakettek átadására is sor kerül. Ugyanezen a napon kezdődik és május 12-én ér véget a VI. ' nemzetközi mentőorvosi kongresszus. A tanácskozásnak mintegy 250 résztvevője lesz hazai és külföldi szakemberek köréből. Három x-szel — a bársonyszékben Meal indáié ripevtserozotunkban egészen fiatal embereket mutatunk be. elfonokot, okilr élig tébb, mint három i-ael o háfttfk mögött magos beosztásba kerültek, felelős posztokat töltenek be„ Egyébként akár ezt a elmet is adhattak *90100 ennek a sorozatnak; ki esinálhat nahm! karriert? Kicsiben is igényesen Sáotavy László a DÉDASZ-*ra tette fel az életét 1960-ban az Áramszolgáltató Vállalat ösztöndíjasaként kezdte meg egyetemi tanulmányait, 1965-ben a vállalatnál készítette el diplomatervét s 1966 óta érméi a vállalatnál dolgozik villamosmérnöki végzettséggel, a legkülönbözőbb beosztásokban. A múlt év ősze óta Szigetváron él — novemberbem ugyanis szigetvári üzemigazgatóvá mevezték ki. Harminckét éves. A bársonyszék most nem is egyszerűen csak jelkép; a főtéri irodaház emeleti szobájában igazi, „békebeli” bársonyszékeken ülve beszélgetünk. Az igazgató modern és fiatal, egyszerű és dinamikus — az ódonhangulatú szoba méltóság- teljes, amolyan három lépést tartó. — Megszokta már ...? — Nem volt éppen könnyű. — És a címet: igazgató elv- társ ....? — Ugyanilyen nehéz volt, — Lassan egy fél éve, hogy kinevezték. Ilyennek képzelte? — Igen, azt hiszem. A lényeg az, hogy az ember megtalálja a munkáját, a helyét. A vezetőnek ugyanis nem az a dolga, hogy mindig ugráltassa az embereket. Mindenki dolgozni akar, mindenki magáénak érez egy területet, s ezt tiszteletben kell tartani. Van persze a dolognak egy másik oldala is. Nevezetesen: az embereknek tudniuk, érezniük kell, hogy tevékenységüket ellenőrzik, egyszóval, hogy nem mindegy, mit hogyan csinálnak. — Amikor beköltözött ebbe az irodába, nyilván mindenki azt szerette volna tudni: mi lehet e kinevezés mögött...? — Biztos így volt, bár nincs semmi titokzatos ebben az egészben. A vállalat elindított egy fiatalítási programot, viszonylag rövid idő alatt elég sok vezetői hely ürült meg — a lehetőségek oldaláról tehát minden adott volt Tehát nem az a kérdés tulajdonképpen, hogy miért egy fiatal, hanem legfeljebb az, hogy miért pont ón ...? — És miért? — Hol kezdjem? A vállalat ösztöndíjasaként végeztem, dolgoztam a tervezőcsoportban, a műszaki fejlesztési osztályon, részt vettem az Elektrotechnikai Tudományos Egyesület munkájában. Viszonylag rövid idő alatt tehát meglehetősen mély ismereteket szereztem a vállalat tevékenységi köréről, távlati céljairól, belső mechanizmusáról. A munkától se féltem soha — hát, ezt tudom mondani ... — De nyilván volt valami plusz, valami olyasmi, mint mondjuk az űrrakéta utolsó fokozata ... — Ez a KISZ volt Kijöttem az egyetemről, s mindjárt bekapcsolódtam a vállalati KlSZ-mun- kába. Akkor éppen elég rosszul álltak nálunk a KISZ ügyei. Először termelési felelős voltam, majd titkár. A vállalatvezetésnek se volt mindegy, hogy vélekednek KISZ-munkánkról a különböző szervek — megkaptam, hát minden segítséget. Az érintett fiatalok is szívesen vették erőfeszítéseinket, mert nem igaz az, hogy mindenki közönyös. Az emberek feladatokat akarnak, megbízatásokat — s természetesen elismerést. Mi nem fát ültettünk, vagy téglát hordtunk társadalmi munka címén, hanem szakmai kérdéseket oldottunk meg, igyekeztünk segíteni a vállalatnak, a városnak. Személy szerint is jószíwel gondolok vissza ezekre az akciókra. Készítettünk például egy tanulmányt, mely a Dzsámi és a Székesegyház díszkivilágitási tervének egyik alapdokumentuma lett. . . Egyszóval: lehet értelmes és lelkesítő a KISZ-munka is ... — Politika és szakma. Nem könnyű az egyeztetés ... — De nem is nehéz. Ogy gondolom, mesterséges minden szembeállítási kísérlet, itt két olyan dologról van szó, ami kiegészítő, segíti egymást. Persze az se jó, ha egy szakember a politikát favorizálja, s úgy akar elérni mindent. — ön pécsi jvolt, városi, s most itt él Szigetváron, mely már nem falu, de még nem is város. — Egy percig se gondolkodtam: kijöjjek-e? Pécs harminc percnyire van ide, de egyébként az sem igaz, hogy minden értelmes dologért be kell menni Pécsre. Csináltam egy kis „leltárt”: közel ötven villamos érdeklődésű, illetve szakmájú műszaki él a városban. Ez azt jelenti, hogy akár már szervezeti életet is élhetünk. Az Elektrotechnikai Tudományos Egyesület Pécsett nagy dolgokat csinál. Először a pécsi munkából kérünk részt, s aztán megpróbálunk önálló csoportot szervezni. Megint csak azt mondom: értelmes feladatokat kell adnunk az embereknek. taft —■ Mint igazgató mit legfontosabb feladatának? — Hogy elérjük azt a munkamorált, amely kicsiben is maximálisát követel. Nem lehet mindegy még az sem, hogy néz ki, milyen hangon íródik egy levél. Egyelőre minden levelet látni akarok, mert az a véleményem, hogy a kimenő levelek olyanok, mint egy névjegykártya. A vállalat tekintélyéről, becsületéről van szó. Százhetven- valahány község tartozik hozzánk, tízezrekkel van mindennapos kapcsolatunk... — Ön szerint mi a vezető tekintély titka? — A hozzáértés és a következetesség. — Az embereknek ezernyi problémájuk, kérésük van ... — Amit lehet, meg kell adnunk az embereknek. De csak olyasmit szabad megadni, illetve megengedni, amit a következő kérelmező számára is biztosítani tudunk. A kivételezés rossz vért szül. — Elégedett? — A helyzetemmel igen — az eredményeinkről pedig még korai lenne bármit is mondani. Békés Sándor Primőrök a háztájiból Május közepén megjelenik a korai zöldborsó Nem volt hiábavaló a zöldségtermesztés fejlesztése. Az erre irányuló erőfeszítések eredménnyel jártak. Javult az ellátás, jóval több primőráru került a lakosság asztalára, mint az elmúlt évben. A pécsi, a beremendi szakcsoportok, valamint a Siklós és Mohács környéki háztáji gazdaságok — a helyi igények kielégítésén túl — több százezer fej salátát, 50 ezer csomó zöldhagymát, 110 mázsa korai kelkáposztát és 20 ezer csomó retket szállítottak el a BARA- NYAMÉK-nek, elsősorban Pécs ellátására. A fóliasátrak alatt termesztett zöldségfélékből még a külföldieknek is jutott. A pécsi ÁFÉSZ szakcsoportja salátát exportált Ausztriába. A Mohács környékén termesztett korai kelkáposztából az egész országot ellátják, de lehetőséq van exportálásra is. A beremendi szakcsoport a napokban nagyobb mennyiségű salátát, retket és zöldpaprikát szállított Pécsre. Siklós környékén és a Tenkes déli lejtőin jó borsótermés ígérkezik. A hüvelyek már 3—4 centiméter nagyságúak. Az ízletes cukorborsó május közepén jelenik meg az üzletekben.
