Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-05 / 112. szám

1973. május 3. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Vasárnap a Dunántúli Naplóban Baranya mezőgazdasága 1973-ban ♦ Három x-szel bársonyszékben ♦ Robbantás AbaJigeten Riportban számolunk be a godisa—abaligeti vasúti vonalszakasz és alagút bekötési munkálatairól ♦ Gyorsforgalmi út vezet Pécsen át ♦ 200 éves kották Negyvenéves a pécsi rádióadó ünnepélyes termelési tanács­kozáson emlékeztek meg teg­nap a pécsi rádió-relé állomás dolgozói az adó üzemeltetésé­nek 40. évfordulójáról. Az egy­kori relé üzem behelyezését a . közvélemény nyomására hatá­rozta el az akkori Magyar Ki­rályi Posta vezetősége. A cél az volt, hogy. az aránylag kis — 120 kilowatt — teljesítményű Budapest I. állomás adásait az ország minden részébe, sőt a határokon túli magyarokhoz is eljuttassák, és ezzel is növel­jék a korabeli nacionalista-irre­denta politika hatáskörzetét. A pécsivel egyidőben még három helyen: Miskolcon, Mosonma­gyaróváron és Nyíregyházán építettek, és helyeztek üzembe reléállomásokat. Közülük a pé­csi adó volt az egyetlen, amely aránylag kis károsodással vé­szelte át a fasiszta rombolást. Az egykor 1,25 kilowatt teljesít­ménnyel működő adó az 1956- os átépítése óta 7 kilowatt tel­jesítményű. Tartalékadója lehe­tővé teszi, hogy esetleges üzem­zavarkor fél percen belül foly­tatható oi adás, amelyet reggel 4 óra 20 perckor kezdenek a Petőfi adó műsorának sugárzá­sával. Bemutatkozik a szocialista országok egységes számítógéprendszere Kiállítás Moszkvában Parádéznak korunk csodagé­pei — a számítógépek. Tegnap Moszkvában, az összövetségi Népgazdasági Kiállítás terüle­tén, a vegyipari pavilonban ün­nepélyes külsőségek között megnyílt az Egységes Számító­gép Rendszer (ESZR) létrehozá­sában együttműködő szocialista országok számítástechnikai ki­állítása. A kiállítók között van természetesen Magyarország is, melynek képviseletében a Szá­mítástechnikai Koordinációs In­tézet, felhasználva saját, vala­mint az intézettel együttműkö­dő hazai és szocialista orszá- gokbeli gyárak és fejlesztő in­tézetek — elsősorban a VIDEO­TON, a MOM, a BRG, az IGV, a TKI, illetve a Jereváni Számí­tástechnikai Intézet — eredmé­nyeit, bemutatja a magyar szá­mítástechnikai berendezéseket, közöttük az R—10-es jelű kis- számítógépeket. Ez lesz az első alkalom, ami­kor a szocialista országok több éve folyó közös számítástechni­kai kutató-fejlesztő munkájá­nak, közös szabványosításá­nak, gyártási munkamegosztá­sának eredményeként egyidejű­leg mutatják be az Egységes Számítógép Rendszer bázismo- delljeit — az R—10, az R—20 és az R—20/A, az R—30, az R—40 és az R—50 típusú szá­mítógépeket. Ez egyúttal a so­rozat eddigi legnagyobb telje­sítményű modelljének, az R— 50-es számítógépnek az első nyilvános bemutatása is. A kiállítás kapcsán tartott sajtótájékoztatón elmondták: a közeljövőben kerül sor Magyar- országon az első ESZR számí­tógépek üzembe helyezésére. Ez év véqéig előreláthatóan jó néhány R—10, és mintegy ti­zenöt importból származó R— 20r R—30 és R—40 típusú szá­mítógép áll munkába, Számíta­ni lehet arra, hogy a jövőben Magyarországon üzembe helye­zendő számítógépek döntő há­nyadát teszik majd ki az ESZR berendezések, amely biztosítja a magas szintű számítástechni­kai rendszerek elterjesztésének technikai bázisát. Átvették megbízólevelüket a népi ülnökök Tegnap délután 4 órpkor Pécs megyei Város Tanácsán dr. Galabár Tibor, a városi tanács titkára ünnepélyes külsőségek között adta át HUNGAROKORT 73 Nemzetközi korrózióvédelmi kiállítás Budapesten Az 1970-ben rendezett első kiállításon 14 országból 71 — ezen belül 44 magyar — kiállító vett részt. Tekintettel a ' nagy1 érdeklődésre, számítani lehet rá, hogy az idén mind a kiállító vállalatok és intézmények szá­ma, mind a bemutatót megláto­gató szakemberek, szakértő bi­zottságok, küldöttségek száma messze felülmúlja a három év­vel ezelőttit. Csak növeli az ősszel Buda­pesten megrendezendő kiállítás jelentőségét, ha figyelembe vesszük, hogy évente megköze­lítően 3—4 százalékkal csök­kenti a nemzeti jövedelmet, — vagyis minden magyar állam­polgárnak évente mintegy 1000 forint jövedelem kiesést okoz — a korrózió. A korrózió, a terme­lés, az élet minden területén megtalálható. A korrózió külö­nösen veszélyes helyzetet teremt­het a vegyiparban, a kohászat­ban, az energiaellátásban, de még az élelmiszeriparban is je­lentős minőségromlást okozhat, pl. a kanzerveknél. A tudományos technikai for­radalom a korrózióvédelem te­rületén is egyre nagyobb sze­rephez jutott elsősorban az új korrózióálló anyagok megjele­nése, vagy a korszerű, nagyon termelékeny felületvédelmi eljá­rások formájában. Ezeken a te­rületeken ma már a műszaki színvonalat tekintve, megközelít­jük a legfejlettebb ipari orszá­gokat. Elég, ha azt említjük, — Képviselői fogadóóra. Cser- na Sándor országgyűlési képvi­selő fogadóórát tart május 7-én délután 14 órától a Mecseki Ércbányászati Vállalat Hajnóczy u. 35. szám alatti munkásszállá­hogy festékgyártásunk, elekt­rosztatikus, elektroforetikus fes­tőberendezéseink megütik a nemzetközi mértéket. Ennek fel­mérésére is jó alkalom lesz ez a nemzetközi seregszemle. A kiállítás — mintegy ötezer négyzetméternyi területen — felöleli a korrózióvédelem vala­mennyi szakterületét, köztük a fémes és nemfémes anyagokat, a festék- és műanyagbevona­tokat, bevonatrendszereket, a felületkészítő, festékfelhordó, műanyagbevonó és galvanizáló berendezéseket, az átmeneti vé­dőanyagokat, inhibitorokat a katódos védelmet, a vizsgáló berendezéseket és műszereket. Ifjú zenebarátok vetélkedője Komlón A zenélő tavasz rendezvény- sorozat programjában izgalmas zenei vetélkedőre kerül sor Komlón május 6-ón, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel, a Zrí­nyi Művelődési Ház ifjúsági klubjában, Horváth Béláné ze­neiskolai tanár vezetésével. A vetélkedőn, amelyre a szigetvá­ri klub tagjait is meghívták megfigyelőként, a helybeli ifjú zenebarát klub 12 kiválasztott tagja méri össze tudását a há­romtagú szakzsüri (Szesztay Zsolt, Holtai Keresztély, Nagy Ernő) előtt. A résztvevők és vendégek tiszteletére délután 4 órakor a klub egykori tagjai, Bótai Éva és Ribly Ilona adnak ' hangversenyt. Gyorstisztitó szalont létesített Pécsett, a Körösi Csorna Sándor utcában, a Baranya megyei Patyolat és Mosoda Vállalat. A város második gyorstisztitó szalonjában —, amely három és fél millió forintba került — a helyszínen végzik el a munkát és 6 órától I 72 óráig terjedő idő alatt tisztítják ki a textíliákat. Az új létesít­mény —, ahol ágyneműt is kölcsönöznek — csütörtöktől, naponta reggel 7-től este 7-ig tart nyitva. a megválasztott 145 bírósági népi ülnöknek a megbízólevelet. A Pécsi Járásbíróság mellé megválasztott ülnökök ezzel négy évre szóló megbízatást vállaltak. A megbízólevelek átadása után dr. Kamarás István, a Pécsi Járásbíróság elnöke tájékoztatta az ülnököket legfontosabb feladataikról. ÁzNSZK delegációja Babarcon és Mohácson A Baranyában tartózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség Herta Deubler-Gmelinnek, az SPD parlamenti képviselőjének vezetésével tegnap délelőtt Ba­barc községbe látogatott Ra- meisl Ferencné országgyűlési képviselő, az SZMT titkára kísé­retében. A babarci Béke Terme­lőszövetkezetben Huszti Mihály elnökhelyettes fogadta a vendé­geket és ismertette a közös gaz­daság helyzetét. Ezt követően megtekintették a tehenészetet és a szőlészetet. Babarcon csatla­kozott a csoporthoz dr. Földvári János, Baranya megye Taná­csának elnökhelyettese. A délutáni órákban a kül­döttség Mohácsra utazott, ahol a Városi Tanácson Fischer Já­nos, a Városi Tanács elnöke kö­szöntötte a vendégeket. A foga­dáson megjelent Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya me- qyei Bizottságának osztályveze­tője, Borsos János, az MSZMP Mohácsi Városi Bizottságának titkára, valamint Halasi Lajosné országgyűlési képviselő. A program szerint az NSZK- beli vendégek délután" Mohács város nevezetességeivel ismer­kedtek vendéglátóik kíséreté­ben. —-— j — Végrehajtották a halálos ítéletet a kengyeli gyilkoson Horváth József 41 éves rákó- czifalvai lakos, akit korábban két társával együtt elkövetett so­rozatos lopási bűncselekményei miatt már többször elítéltek, 1971. február 6-án éjjel a Ken­gyel községi tanyákat fosztogat­va vasvillával agyonütötte Ko­vács Ferencet, aki az egyik ta­nyán lakott. Horváth Józsefet a Szolnoki Megyei Bíróság nyere­ségvágyból elkövetett emberölés bűntettének elkövetése miatt halálra ítélte. A Megyei Bíró­ság ítéletét a Legfelsőbb Bíró­ság helybenhagyta. Az Elnöki Tanács az elitéit kegyelmi ké­relmét elutasította. Az ítéletet pénteken végrehajtották. san. A Szabó család — Sehová nem megyek ... Anyánk itthon sírna, mi meg valahol külföldön ... KI NYERT TEGNAP — MOHÁCSON? Zsúfolásig megtelt tegnap délben a mohácsi Török espresso. Itt talált otthonra ezúttal a Kossuth Rádió népszerű „Ki nyer ma?" című zenés rejtvénymüsora. A nagy tömeg ellenére mindössze csak négyen jelentkeztek játékra, akik közül ketten: Gyenei Magda és Varga Valéria, a mohácsi r'mnáziúm !!. osztályos tanulói kerültek sorsolás után a játék- t n.zető, Antal Imre mikrofonja elé, Gyenei Magdának sikerült is megnyernie a 300 forintos dijat, mig társnője egy szép művész­lemezt kapott Arra is azt mondták: anya, aki Postavölgy határában hó alá kaparta újszülött gyerme­két. Élve. Ez nem lehetett anya, csak egy kegyetlen nő, aki gyereket szült és nem vál­lalta az ezzel kapcsolatos anyai, felelősséget. Anya az a feketefejkendős idős asszony is, aki most virá­gokat nevel oz uránvárosi par­kokban, de előtte 12 gyereket nevelt fel. A kettőjük közt mér­hetetlenül nagy a különbség. Cs. Szabó Józsefné a virágo­kat is olyan felelősséggel, sze­retettel neveli, óvja, hogy min­den szál életben maradjon, pedig a 12 gyerek neveléséhez ezt hasonlítani sem lehet. * Szabolcs megyéből indultak és mint a többi szegény em­ber, járták az uradalmakat. Feküdtek düledező helyiségben, barakkban, földre terített szal­mán, mert aki vándorol, annak nem mindig Jut bútorra és nem mindig viheti magával a nya­kában lévő szegényességét. A költözködés mindig egy újabb j leégést jelentett, a kenyérért azonban ezt is vállalni kellett. ■ Szabóékat szorgalmuk miatt mindenhol befogadták, munkát kaptak, így általában kenyér is jutott az asztalra. Volt olyan cselédgyerek, aki nem ismerte oz igazi kenyeret.- Szép nagy forró kenyeret kaptam egyszer — meséli Sza- bóné. — Gondoltam viszek be­lőle kóstolót a szomszédba. Nyújtom a gyereknek, az meg elfordul, nem nyúl érte ... — Hogyan nyúljon — sírt az anyja — nem tudja mi a ke­nyér, csak a kukoricát ismeri... — Szabó néniéknél mennyi kenyér fogyott? — Mire mindenkinek vágtam, egy ötkilós kenyérből nem ma­radt semmi. Ha hoztak a ta­nyára, újból vettem, ha nem hoztak, minden gyereknek ad­tam két fillért és azok vettek a nagygazdáknál.- Kenyérhezvoló?- örültek ezek két szem kockacukornak is. Más nem na­gyon volt, mert sok szájba sok kell és hamar fogy minden. . Csak a szigorú beosztás se­gített. Ha jutott egy ceruzára, azt négy felé osztották. Egy pi­ci csonk mindenkinek és azt nagyon meg kellett becsülni. A Szabó gyerekek örültek ennek is, mert nemcsak dolgozni, ta­nulni is szerettek. Téli estéken a nyitott kályhaajtó előtt ta­nultak. Petróleumra nemigen jutott, de melegedni kellett. Nem fázhattak meg, mert be­teg ember nem kellett senki­nek. Egyszer felborult a szé­násszekér és Szabó bácsi olyan szerencsétlenül esett, hogy bor­dáját törte, veséjét zúzta. Csendőrök ráncigálták ki az ágyból, ott feküdt a földön mozdulatlanul. Később ez is hozzájárult a halálához. A gye­rekek közül is meghalt egy, de nem betegségben. A Szabó gyerekek szívósan tűrtek, bár akkor még nem ismerték az erősítő vitaminokat, hisz cumi­ra sem jutott. Anyjuk megrá­gott egy darab cukroskenyeret, rongyba kötötte, és amíg szop­ták, hallgattak. * Visszaemlékezni sem jó azok- la az évekre, bennük élni ti­zenkét éhes gyerekkel, egy be­teg emberrel — megközelítette o pokol szörnyűségeit. Ma már a legkisebb lány is anya és Cs. Szabó Józsefné 24 unoká­nak örülhet. A gyerekek — ki így, ki úgy - boldogultak. Van köztük mérnök, gépkocsivezető, ellenőr, bányász. — Két ember sem egyforma, tizenegy mégúgysem - magya­rázza Szabóné. — De mind megtalálta számítását egy sem kért kenyeret senkitől. Es arra büszke vagyok, hogy egyik sem disszidált. Napokban beszéltem egy emberrel. Baleset érte, fe­lesége meghalt, ő nyomorék lett és az egyetlen lánya is itt­hagyta, külföldre ment... Az enyimeket is hívták a barátok, akkor Pista azt mondta: Ennyi gyerek közt volt-e olyan, aki különösen kedves volt? — Igen, a Pista! Sokkal há­ziasabb volt, mint a többi, gon­doskodott a kisebbekről. Sokat segített és talán ezért szeret­tem jobban. Amikor összejönnek, mind egyforma kedves, csakhogy mostanában már nem találkoz­nak egyszerre olyan sokan. Legutoljára 1960-bqn 28 ven­dég volt a búcsún. Mind rokon. Erre is felkészült az anyjuk. Előre megvett egy birkát, ne­velte, dédelgette, libákat hiz­lalt. Most legkisebbik fiával lók­nak ketten a Páfrány utcai la­kásban, de a többit sem felej­ti, Palántákat nevel, hogy le­gyen a gyerekek szőlőjébe, ha szabadnapos, hol egyiknek, hol másiknak segít. Ezt a gondos­kodást anyai kötelezettséggel Halmozta magába és 68 éves korában rs a munka, a gyere­kek szeretete élteti. Mondták már: ne dolgozzon, költözzön valamelyik gyerekéhez, hisz valamennyien hívják. Azt is mondták, eltartják, jól élhet akkor is, ha semmit sem csi­nál. Nem köti magát senkihez. Oly sokat áldozott, nélkülözött mostani nyugodt életéért, hogy most már nehezen adja fel. Lipóczki József í \ I

Next

/
Thumbnails
Contents