Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-30 / 137. szám

1973. május 30. DUN ANTOll N APIO 5 25 éves a záhonyi vasúti csomópont ünnepség volt kedden Zá­honyban, az ottani vasúti cso­mópont fennállásának 25. év­fordulója alkalmából, Dr. Csa­nádi György, közlekedés- és postaügyi miniszterünk mellett megjelent Ny, A. Gundobin, a Szovjetunió közlekedésügyi mi­niszterének első helyettese és Ny, Sz. Oszipov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, ott voltak a szom­szédos magyar és szovjet vasút- igazgatóság és vasútállomás, továbbá Szabolcs-Szatmár és Hajdu-Bihor megye valamint a Szovjetunió Kárpáton-túli terü­letének párt- és állami képvi­selői, A bizományi áta'akítása alatt URH-akció a műszaki üzletekben Mint már arról beszámoltunk, május 15-től július 15-ig, két hónapon át a régi típusú rá­diókészülékeket átveszi a Bizo­mányi Áruház Vállalat, meg­könnyítve az új, URH vételre is alkalmas rádiókészülékek vá­sárlását, Az URH-akció azonban látszólag — akadályba ütkö­zött: a pécsi bizományi bolt kirakatában áruk helyett felirat várja a vásárlókat: május 15- től az üzlet átalakítás miatt zárva, A Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályától kapott tájékoztatás szerint azért az URH akció zavartalanul folyik. A bizományi átalakítása miatt a műszaki üzletek és áruházak foglalkoznak a régi típusú ké­szülékek megvásárlásával. Min­den készüléket vesznek, egyet­len kikötés csupán: a rádió tö­kéletesen üzemképes legyen. Ugyanabban az üzletben, ahol a régi készüléket megvásárol­ják, a régi árát is beszámítva új, URH vételre is alkalmas készülékeket lehet vásárolni. A megyében közel 20 üzlet foglalkozik az akcióval, s min­den nagyobb településen van lehetőség a régi készülék ki­cserélésére. Tisztul a „szürke város” levegője A légszennyezésről tárgyalt a komlói tanács végrehajtó bizottsága Néhány éven belül az ország legtisztább levegőjű településé­vé válhatna Komló, holott nem is olyan rég sűrűn hulló per­nyéről, a szálló szénporról, a kénes gázok orrfacsaró bűzéről volt nevezetes, és gyakran il­lették a „szürke város" jelző­vel. Ma már lényegesen jobb a helyzet, állapította meg tegnapi ülésén — a légszennyezésről tárgyalva - a bányászváros ta­nácsának végrehajtó bizottsága és határozataiban a gyökeres változáshoz vezető utat is pon­tosan megjelölte. Az egykor legfőbb szennyező forrás, a város központjában álló erőmű — amely naponta több tonna pernyét bocsátott a levegőbe — három esztendeje nem okoz már gondot. Kazán­jaira elektrofiltereket "szereltek és azóta a rendszeres műsze­res mérések tanulsága szerint Komló területén mind az üle­pedő, mind a lebegő porszeny- nyeződés a meghatározott nor­mán belül van. Az ipari üze­mek környéke különösen a nap­pali időszakban „kilóg" azon­ban ebből a kedvező átlagból. A szakemberek és a lakosság figyelme most már az egyéb szennyező forrásokra irányul, egyebek között a szénelőkészítő üzemre, amely bizonyos rész- intézkedések ellenére még min- diq tekintélyes mennyiségű szénport juttat a levegőbe, to­vábbá a vasútra, amely a ko­rábbi ígéretek ellenére még ma sem oldotta meg — o város hossztengelyében végighúzódó vonalon — a vontatás és a to­latás dieselesítését. Ami a gázszennyezést illeti, a Mecseki Szénbányák felszámol­ta a város belterületén lévő meddőhányót, de azóta na­gyobb mennyiségű éghető pa­lát raknak le a Kossuth-qknöi völgyben, ennek égéstermékei gyakran szennyezik Mánfa és Budafa környékét, főleg az őszi-téli időszakban. Néha, füst­köd borítja be a peremközsége­ket —, és a kénes gázok kedve­zőtlen széljárás esetén a város belterületére is beszivárognak. . A legszennyezettebb terüle­tek közé tartozik a Kossuth ut­ca keleti végén lévő ipari ne­gyed, ahol a Carbon, a Város­gazdálkodási Vállalat, az ÁFÉSZ, a Vízmű, a Karbantartó Üzem és a Földtani Fúró Vál­lalat üzemegysége szén- és olajtüzelésű kazánokkal saját hőellátásra rendezkedett be — néhány száz méterre a fűtőerő­műtől. A megoldás kézenfekvő; egy közös beruházású távfűtő- vezetékkel az összes kazántele­pet felszámolhatnák. Hasonló eredményre vezethetne, ha mó­dot találnának arra, hogy a ko­rábban épült városrészek lakó­házait is bekapcsolhassák a távfűtésbe. Átadták az „Ez a való világ... filmpályázat díjait \ Pécsi pályázó második díiat nyert Aranykoszorús plakettal tüntették ki a Baranya megyei Mozlüzemi Vállalatot // Sokrétűek és összetettek azok az élmények, amelyeket a leg­jobb szovjet filmek keltettek Magyarországon — így lehetne összegezni az „Ez a való világ" c. szovjet filmpályázatot, ame­lyet a Szovjetunió megalakulá­Iskola a város szélén Vitrinben a vörös zászló... Most mór hétköznap van, nyomát is alig lelni az ünnep­nek, — de a nagy nap sokáig emlékezetes marad-: reflektorok pásztázták az iskolaudvart, tá­bortűz lobogott a sportpálya mögött, színes zászlók lengtek mindenütt, és minden-minden olyan torokszoritóon ünnepé­lyes volt ... Az ünneplés tárgya és „apro­pója" most ott büszkélkedik a pécsi Fehérhegyi Általános Is­kola előcsarnokában az üveges „úttörő szekrénybe" zárva: a 4706-os Török István úttörőcsa­pat három nap óta a KISZ KB Vörös Selyemzászlajának birto­kosa ... A belvárosi ember, aki fa­nyalogva meqy a városszélre, ilyenkor irigyen sóhajt: hát ez az iskola amelyet nem támasz­tanak vedlett házfalak, tere és levegője van, ahol kedvére fut­hat a gyerek, nem nyomasztja a zsebkendőnyi iskolaudvar si­Közalkalmazottak nemzetközi tanácskozása Budapesten Kedden Budapesten az Építők székházában megkezdte 24. ülésszakát a közalkalmazottak és rokonszakmabeli dolgozók szakszervezetei nemzetközi szö­vetségének igazgató bizottsága. A tanácskozás több mint búsz résztvevőjét, akik 17 ország 92 szakszervezetének 23 és fél­millió dolgozója nevében ültek össze, magyar részről Gál Lász­ló, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára köszöntötte, majd Raymond Barberis, a nemzetközi szövetség elnöke mondott megnyitó beszédet. Ezután hangzott el Dagobert Krausénak, a nemzetközi szö­vetség főtitkárának referátuma. A beszámolót élénk vita követte, amelyben többek között felszó­lalt dr. Prieszol Olga, a Köz- alkalmazottak Szakszervezeté­nek főtitkára, az igazgató bi­zottság tagja. A nemzetközi szövetség ülése szerdán folytatódik. vársága. Fák, bokrok, gyep. Persze ez sem csak úgy magá­tól teremtődött, — már az is­kola avatásakor kétezer facse­metét ültettek el, s ez a kis IS- kola-erdő azóta is gyarapszik. Uqy ahogy itt mór természetes és megszokott: társadalmi mun­kában ... Az úttörő csapatotthon akár jelkép is lehetne: az összefogás, az iskolaszeretet, a közösség teremtő erejének jelképe. 1969- ben, amikor befejeződött a fe­hérhegyi iskola nyolcmilliós bő­vítése, maradt itt egy felvonu­lási épület. Megvették, tövig rombolták, és építettek belőle egy csapatotthont. Huszonhat vasárnapja ment rá a tanárok­nak, szülőknek, patronáló szo­cialista brigádoknak. De ez igazán, az első szögtől az utol­sóig az övék... A patrónusok azóta méq job­ban az iskolához kötődtek, jön­nek hívásra, és jönnek csak úay, „kell-e valamit segíteni?” Csonka Ignác szocialista bri­gádja minden esztendőben leg­alább ezer óra társadalmi mun­kát véqez, de Pernecker Imre vagy Németh József szocialista brigádjára is mindig lehet szá­mítani. A bővítés óta festőt méq nem látott az iskola, üve­gest nem kell hívni, egyik bri- qód a kőművesmunkára specia­lizálta maaát, és jószerint min­den szerelésre, javításra akad néhány apuka, aki szívesen ál­doz szabadidejéből az iskoláért. Néhány esztendő alatt másfél- millió forint értékű társadalmi munkát végeztek ... Persze, hogy ők is ott voltak az ünnepségen, hiszen egy ki­csit övék is a zászló, a névte­len segítőké, akik azért dol­goztak, haqy ebben a külvárosi iskolában is megteremtődjenek a tartalmi munka feltételei... Hogyan került Laci Péterpusztára? Azon az estén ismét okos (?) dolgokról csevegtünk kis pince­klubunkban, az ajtó sarkig tár­va, átlátni a sötét lépcsőházba, valami kis feketeség érkezik nesztelenül, leteszem a poha­ramat, talán kutya lehet, fekete puli vagy mi, aztán ahogy a vi­lágosra ér, uramisten egy gye­rek. Mezítláb toporog a szőnye­gen, bár csizmát Is vélhetnék a lábán, mert annyira fekete, meg az arca is, nyaka, füle, mindene, mint a macskának, amelyet imént zavartak ki a szénesládából.- Rád borult a slammos ko­csi? — ámuldozom. *»• Hihetetlen koszos orkándzse­kit visel, meg egy sötétkék pan­tallót. amely hátul teljesen el- feslett a varrásnál és pucér fe­neke fehéren villan elő, akár szürkületkor az erdei őznek. De hát ez nem vicc kérem. A lurkó mindössze 6 esztendős, magya­rul egy kukkot sem tud, csak ci­gányul, a vezetéknevét nem is értjük, csők annyit, hogy „Laci”, ezt még tisztán elmotyogja. — Éhes a kis srác — mondja a rendőrbácsi, aki az imént hozta be kocsival Péterpuszta környékéről. Parizert, kenyeret vesz neki, mi meg üveg jaffát, a jaffa hideg, kicsit melenget­jük tenyerünkben, torkának meg ne ártson. Laci gyerek sfrdo- qálhatott korábban, mert a Lönny-csatornák jól látszanak szutykos arcán, de aztán ahogy góndosan és elég gyorsan el­intézi a kaját, felderül és elmo­Az elveszett gyermek Adj egy forintot! — Kélezsa! Kélezsa...! solyogja magát ez a fekete ké­pű angyal. Éjszakára otthonra — no meg szappanra, meleg fürdőre — lel a Kulich Gyula utcai Állami Gyermeknevelöben és másnap azaz tegnap — amíg előkerítik a jó-édes-apjat, vagy ha úgy tet­szik, a jó-édes-anyját... ugye... addig felkeresem Kertváros, Nyárfa utca 20. alatt Bányai Józsi bácsit, nyugdíjas főagro- nómust — lugas szőlőjét és vi­rágait vizsgálgatja éppen a kertben. — Péterpusztán dolgozom nyugdíjkiegészítés címén, nehéz földgépeket irányítok, nagy ott a munka, szóval tegnap úgy kora este látom ezt a kisfiút, sír veszettül, el akar futni mikor hí­vom, olyan volt, mint egy kis vodóc. A sofőrök mondják, va- lahonnét Pécs felől jött, látták, egy kerékpáros férfi megá'lt, pénzt adott neki, s most meg itt van. Józsi bácsi tűnődik, a gyerek hallgat, hátha valami cédula, vagy valami jel a zsebében Semmi más, mint egy 1 forin tos, három szem negro cukor meg egy kis műanyag piros he likopter. Pokrócot kerít, megöl szik itt estig, aztán hazaviszi. — Féltettem ugye, mert az er­dőszélen annyi goromba kutya van, meg attól is, hogy itt a gé­pek alá kerül, betapossák a földbe, most már én kellek, hogy feleljek érte, nem igaz? Nekem is van unokám, tudja mit érez az ember ilyenkor . . . Aztán jobbnak látta, ha rendőrséghez fordul, végül is egy gyereket elhagyni ugyan lehet, de hogy elvesszen ebben az országban, az soha... Délelőtt élőkerül e máma, itt várakozik á gyermeknevelő intézetben, amikor Lacit felve­zetik ez Irodába. — Kélezsa...! Kélezsa...! (Hazamegyek!) — Kájszenász ...?! — kérdi az anyja, de hiába kérdi, a gyerek úgy sem tudja megmondani, hogy hol volt. Különben sem ez a fontos. — Nem vette észre az este, hogy Laci hiányzik? Ingátja a fejét, sopánkodik: * Sokan vagyunk, nekem is négy gyerek, az uramnak há­rom, de én este láttam hogy ez a kicsiny nincs otthon, azt hit­tem. tón a húgomnál van De én tudom, az a baj, hogy a Vadhajos gyerekeivel kujtorog, azok csalogatják, mi a Koksz­művek mellett a telepen lakurk, hót persze, megint az érőmű mellé csavarogtak el... — Nem az erőműnél találták meg, hanem vagy tizenkét kilo­méterrel odébb, Péterpuszta mellett... — Csak nem! — álmélkodik és jajgat, ingatja a fejét. — Mi lesz veled, Te!!! — rivall ró a snój- digul kifürösztött gyerekre, de Laci csak pislog, majd hirtelen dúdolgat valamit és derekát ri- szálja, lábait rúgja ki jobbra- balra, ez az, az anyja mondja, hogy az apjától tanul táncolni, ezért szeretik is kint a telepen. — Adj egy forintot — fordul hozzám a gyerek, s ezt magya­rul közli velem, nem kis megle­petésemre. — Jó. tessék I Az intézet igázgatóhelyettes- nője leülteti az asszonyt és hi­vatalosan közli vele — nem is kevés sajnálkozással — hogy ha még egysrer — mert ez már á második eseti - a kisfiút el­hagyják, a gyerek érdekében - állámi gondozásba veszik... ... És nem biztos, hogy ha felnő, valaha is megismeri majd a papát és a mamát. De ezt már én gondolom magamban. Rab Ferenc A sok-sok esemény, rendez­vény közül néhány talán már feledésbe is merülne, — de a csapatnapló mindent híven megőriz. írásos fényképes bizo­nyítéka az aktív úttörőéletnek. Csak nagyon gyorsan végigla­pozva: kiállítás Petőfiről, tudó­sítás és fényképek a „névadók hetének” rendezvényeiről, vetél­kedők, tanulmányi versenyek, kulturális seregszemlék eredmé­nyeiről — amelyeken mindig jól szerepelt az iskola, ahol igen sok a hátrányos helyzetű gye­rek — a képzőművész szakkör tagjainak országos sikeréről, a sportolók szerepléséről, vidám összejövetelekről, kirándulások­ról, ünnepségekről... A végzett gyerekek csapatos­tól jönnek vissza: szeretnének ifivezetők lenni, segíteni az út­törőknek. Most húsz-harminc, ezt az iskolát már „kinőtt" fia­tal tevékenykedik rendszeresen az úttörőcsapatban. A „karrier" útja: 1967-ben megkapták a Pécs városi Üttörő Elnökség dicsérő oklevelét, négy évvel később a KISZ KB dicsérő oklevele került a falra, — most pedig a KISZ KB vörös selyem- zászlajával ismerték el- munká­jukat. Bednár Imre, az iskola igazgatója azt mondja: „néhány évvel ezelőtt nagyon nehéz volt kimozdulni a holtpontról.. Sikerült Egy városrész szur­kolt és segített nekik. D.K.J. | sónak 50. évfordulója tiszteleté- * re hirdetett meg a Magyar—- Szovjet Baráti Társaság, állami és társadalmi szervek közremű­ködésével. Kedden, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának székházában megtartott záróün­nepségen a filmrejtvény-játék pályázat győztesei, s a rendező szervek képviselői jelentek meg. Dr. Orbán László, a művelő­désügyi miniszter első helyette­se üdvözölte a megjelenteket, és méltatta a pályázat jelentő­ségét. Az „Ez a való világ"-pá- lyázaton kerek számban 76 000- en vettek részt, közel 300 ember ült le és fogott tollat, hogy le­írja „melyik a legkedvesebb szovjet filmje, és miért" vagy elemezze a szovjet filmművésze­tet, illetőleg egy-egy korszakát A „Melyik a legkedvesebb szov­jet filmem, és miért?” kategó­riában első díjjal — a moszkvai nemzetközi filmfesztiválra jogo­sító egyszemélyes utazással — jutalmazta Kolin Pétert, Buda­pest, Görözdi Mariann győri pályázó nyerte a 3000 forintos második és Kiss Lászlóné (Haj­dúböszörmény) a 2000 forintos harmadik díjat. A filmesztétikái és filmtörté­neti pályázat első díját — a moszkvai nemzetközi filmfeszti­válra jogosító egyszemélyes uta­zást — Prazovszky Mihály hat­vani lakos, a 10 000 forintos má­sodik díjat megosztva P ö r ö s Géza pécsi, és Cser István gesei pályázó nyerte. A harma­dik — 6000 forintos díjat — Dé­nes Gábor és Lugosi László kö­zösen írt pályázata kapta. Regős Gábor az MSZBT titká­ra a rendező szervek nevében mondott köszönetét a szervezők­nek és nyújtott át kitüntetést azoknak, akik az akció sikere érdekében különösen sokat tet­tek. így a pályázat sikere érde­kében kifejtett munkájáért az ^ MSZBT aranykoszorús plakettjét' kapta a két legjobb megyei mo- ziüzemi vállalat kollektívája, a Heves és a Baranya megyei, va­lamint a Fővárosi Moziüzemi ' Vállalat és a MOKÉP. Jelentős állomásához érkezett a péti nagykapacitású műtrágya* gyár építése. Az épülő NPK üzem A FÖLDMUNKÁT GÉPESÍTŐ VALLALAT SZÉKESFEHÉRVÁRI FÖEPITÉSVEZETOSÉGE nehézgépkezelői (KOTROS, DOZEROS, SZKRÉPERES) munkakörbe felvételt hirdet DUNÁNTÚLI MUNKAHELLYEL. BÉREZÉS MEGEGYEZÉS SZERINT. Nehézgépkezelői jogosítvánnyal nem rendelkezőket gyorsütemű tanfolyamon kiképezzük. Jelentkezni lehet a vállalat székesfehérvári föépitésvezetöségén. SZÉKESFEHÉRVÁR, SEREGÉLYESI ÜT 83/A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents