Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-23 / 130. szám

1973. május 22. DUN ANTOll NAPLÓ Mosószer-kresz » 1 Szabad idő, mianyag fiák nban A magyar vegyipar utolérte példaképeit - Egymilliárd forme értékű vegyszer az EVM-böl — Nem elég eladni... A mosópor forradalmasította a mosást, a mosógép pedig a mosószergyártást. A szappan évszázadai után a két háború közötti időben tömegcikké lett a mosópor, s azóta a háztartá­si igényeket kielégítő vegyipar számára nincs megállás. Mun­kát ad számára a mosógép- gyártás, a textilipar, az egész­ségügy — és hajtja a kor kény­szere, mert egyre kevesebb időnk van, s hol takaríthatna meg a mai ember néhány per­cet, ha nem a mosásnál? I960: a fordulat éve A mosószer — szabadidő, mű­anyagflakonban. Éppen ezért hatásfoka és ára döntő ténye­ző a harmadik műszak hosszú­sága szempontjából, ezért is született meg 1960-ban az a párthatározat, mely kimondja: a vegyiparon belül különösen gyors ütemben kell fejleszteni a lakossági igényeket kielégítő vállalatokat, üzemeket. A kül­földet járó magyar háziasszo­nyok tíz évvel ezelőtt még irigy­kedve nézték a nyugati lapok hirdetéseit, de egy kicsit igy volt ezzel az ipar is. Nos, a ma­gyar vegyipar a legtöbb terüle­ten utolérte példaképeit. Ezt bi­zonyítja a magyar mosószer- gyártás egyik legjelentősebb vállalata, az Egyesült Vegyimű­vek 1960 óta elért eredményei, mely a közelmúltban az egy­milliárdos vállalatok sorába lé­pett. 1960 és 1972 között 350 százalékkal nőtt az EVM terme­lése, s mindezt úgy érték el, hogy az ezer fő körüli létszám alig változott. 1960-ban 270 ezer forint volt éves szinten az egy főre eső termelési érték — tavaly pedig már 940 ezer. A vállalat termelékenységének nö­vekedési üteme a hazai vegy­ipar átlagának kétszerese volt, s megközelítette Nyugat-Európa vegyiparának termelékenysegi szintjét. Az eszközhatékonysóg az elmúlt 12 év alatt több mirt 60 százalékkal nőtt, ami azt ie- lenti, hogy míg 1960-ban 1 fo­rint bruttó eszközállományra nem egészen 2 forint értékű termékkibocsátás jutott, addig 1972-ben ez az arány már 1:3 volt. A budapesti székhelyű EVM négy telephelyén jelenleg mint­egy 300 terméket állítanak elő. A szintetikus mosó- és tisztító- szerek mellett háztartási vegyi­árukat és a feldolgozóipar szá­mára korszerű alapanyagoxat (PVC-lágyítók, acetátészterek. oldószerek) gyártanak. A gazdasági reform előkészí­tése időszakában sok szó esett a vállalatok közötti verseny fon­tosságáról, a későbbiek folya­mán azonban ez a téma elhal­ványult, s a monopolhelyzetben lévő vállalatok túlnyomó több­sége mindmáig szilárdan őrzi egyeduralmi pozícióit. A vegy­ipar azonban kivétel, s ezzel függhetnek össze eredményei is. A verseny itt a vállalati tevé­kenység természetes közegévé lett, az Egyesült Vegyiművek mellett ugyanis még jónéhany cég — például a Növényolaj­ipari és Mosószergyártó Orszá­gos Vállalat, a Tisza-menti Ve­gyi Művek és a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat —, gyárt mosó- és tisztítószereket. S az eredmény? A legdinamiku- sabbak hatalmasra nőttek, mo- sópor-dömping van, a fogyasz­tó lassan már képtelen válasz­tani, s ugyanakkor tíz év alatt mintegy 25 százalékkal csök­kentek az árak ... Nincs megállás Fehér köpenyek, csinos assrisz- tensnők hada, kémcsövek, lom­bikok, színes kotyvalékok bo­szorkánykonyhája. A látogató számára a világ minden vegy­ipari üzeme egyforma, s a lé- | nyeg nem is a látvány, a felsze- j lés. Az EVM alig több mint ezer | emberére 69 egyetemet végzett I szakember jut. Az érettségizet­tek, illetve technikusok száma 173, a szakmunkásoké közel hétszáz. A körülmények és a versenytársak itt már piedesz- tálra emelték a kincset érő öt­leteket és a szaktudást. A fej­lesztési tempó egyre női. Éven­te hat-nyolc új terméket vezet­nek be, mert ha a textilgyárak piacra dobnak egy új típusú műszálból készült anyagot, ak­kor ahhoz újtípusú mosószer is kell. Az idei BNV-n egyszerre három újdonságot mutatnak be. Az Ultra palackmosogatót, az Ultravil tányér- és pohármosóf és az Ultra-Hab nevű szőnyeg és kárpittisztítót. Az előző két I termék beszédesen bizonyítja a vállalat szemléletmódját: a ven­déglátó egységekben megjelen­tek a mosogatógépek, az EVM- nek is lépnie kell tehát . . . A vállalati stratégia lényege egyébként körülbelül ez: igényt támasztani és kielégíteni mh- den igényt. 1967-ben az Opti- nol BA fehérítőszer, 1968-ban az Ultra-Lux finom mosószer, 1969-ben az Ultra Sol fertőt­lenítő és lemosószer, 1971-ben a Politex E textilipari antisztati- záló volt a meglepetés és letl a sztár. Az EVM-ben értéke van a kis ötletnek is. Ilyen ügyes »is ötlet volt két évvel ezelőtt a Hydrostop nevű bőrápoiószer, mely nagymértékben csökken­tette télen a cipők „kisózódá- sát", s védte a lábbelit a be­ázástól. Amikor a Győri Pamut­szövő- és Mübőrgyár — felfi­gyelve a külföldi divatra —, rá­állt a színes műbőrök gyártásá­ra, az EVM itt is azonnal meg­jelent az Eviplast 610 elnevezé­sű műanyagipari lágyítóval. « Mit, mikor? Egy olyan vállalatnak, termé­szetesen, mely a lakosság szá­mára termel, s amely gyors ütemben korszerűsíti termékeit, arra is gondolnia kell, hogy szakmailag elő-, illetve felké­szítse fogyasztóit az új termé­kek fogadására. Ha ez nem történik meg — biztos a bukás. Az Egyesült Vegyiművek bemu­tatótermet tart fenn a főváros­ban, s komoly apparátussal dolgozó vevőszolgálatot épített ki. És persze óriási szerepet tu­lajdonít o csomagolásnak, mely egyrészt a termék hordozója, másrészt reklámanyag, de egy­úttal a szaktanácsadás, illetve a szakmai segítés eszköze is. A hazai mosószergyárak tá­jékoztató és reklámtevékenysé­ge a mi viszonyaink között ame­rikai méretűnek nevezhető. Ez az EVM-re is vonatkozik. A hir­detések, reklámfilmek jelentős része azonban nem árut kínól, hanem tulajdonképpen haszná­lati utasítás. A magyarázat? Szinte valamennyi termék spe­ciális célra készül — más mo­sószer kell az automata gépbe, mint» a hagyományosba, megint más a gyapjúhoz és selyemhez —, s a vállalat nem engedheti meg magának, hogy a hozzó- nemértés miatt a termékek mi­nőségét, s végső soron o vál­lalat szavahihetőségét kérdője­lezzék meg. Az Egyesült Vegyiművek nem tartozik hazánk legnagyobb vál­lalatai közé, terméke, a mosó- | szer, nem a legeslegfontosabb termék, fejlesztési politikája, gazdálkodása és eredményei azonban túlmutatnak az ipar­ág határain. A középpontban ugyanis itt ténylegesen a fo­gyasztó áll. Békés Sándor Erd^s^voV az II u .81 ps Erdők a közjóért Rímmel ötnapos országos tanácsko­zás kezdődött hétfőn a Ma­gyar Tudományos Akadémián 300 szakember részvételével. A munkaértekezletet Király Pál, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára nyitotta meg. majd dr. Madas And­rás mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes tartott e'őadást a környezet- védelem erdészeti feladatai­ról. Mint a miniszterhelyettes plmondotta, a természet- és a környezetvédelem egyik legfontosabb célja az erdők növény- és állatállománynak megóvása. Hasznos lenne, ha hazánkban minden er­dőgazdaság arborétumot alakítana ki, ahol a környe­ző vidék föllelhető növény, fajtáit összegyűjtenék és gondoznák. A fásításnál, erdőtelepí­tésnél — hangsúlyozta a mi­niszterhelyettes - ezentúl nagy gondot fordítanak arra, hogy nagyobb városaink kö­rül több zöldfelület legyen. A miniszterhelyettes be­széde alapján a szakembe­rek széleskörű vitán elemzik az erdővédelemmel kapcso­latos soron levő feladatokat. A-tanácskozás kedden foly­tatja munkáját l/! gáztüzelésű kemence a Porcelángyárban A hároimiázm ll ős rekonstrukció első jelei Romhány után a Pécsi Por­celángyár is megkezdi a padló burkolólapok gyártását. A gyár durvakerámia gyáregysegében nemrég fejezték be annak a nagyteljesítményű gáztüzelésű kemencének a kivitelezését amely néhány hét múlva már üzemszerűen termel. A magyar szabadalom alapján készült ke­mence két csatornás tolólapos rendszerű. r Ezekben a napokban a tech­nológia bejátszását végzik. A gyárban úgy tervezik, hogy idén ötvenezer négyzetméter padló­lapot állítanak elő az új beren­dezésekkel. Egyébként a színes padlóburkolólap a szomszédos Jugoszláviában és Olaszország­ban nagy divat és hazánkban is egyre inkább keresett ez a burkoló anyag. A padlólop fel­használható konyha, előszoba padozatának borítására, melyet különböző mintával látnak el. A gyárban megkezdett nagy­arányú rekonstrukciót — három­százmillió forintba kerül — a külső szemlélő is észreveszi. A volt csőgyár területén, a közpon­ti gyárépülettel szemben, nem­rég kezdték meg egy lakóépület bontását, amit hamarosan be is fejeznek. A csőgyár udvarán felállt az új üzemcsarnok, az építők befejezték a vakolási munkálatokat. Itt végzik majd a műszaki szigetelők egyedi és tömegvizsgálatát, a taboiatóri- umi elemzéseket. És ugyanitt építik meg a gyár új massza­malmát is: a kivitelezést még a nyár folyamán megkezdik. A masszamalom rekontsrukciójára többek között azért van szük­ség. mert a szigetelő és edény- gyártás fejlesztése több mas­szát igényel, továbbá a most üzemelő malom és hozzá tarto­zó berendezések elavultak, ez­zel együtt igen rosszak a mun­kakörülmények. Ma naponta 100 tonna masszát ámítanak elő, a rekonstrukció utánagyár- 150 tonnát igényel oz alap­anyagból. Az új malomépüíet, az őrlődobok, a keverék, szűrők és vókuumprések több mint hu­szonhatmillió forintba kerülnek. A száz kilovoltos sziaetelők iránt nagy az érdeklődés, ép­pen ezért a jelenlegi gyártási kapacitást közel a háromszo­rosára növelik. A gyár a beru­házásához az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól negy­venmillió forint hitelt kapott. Az év elején beállított vákuumprés és esztergagép próbaüzemei. A naayteliesítményű eszterga eay tömbből faragja ki a műszaki szigetelőket. A következő fel­adat az égetési kapacitás bő­vítése lesz. A szigetelő gyártó­csarnok hét kamrás kemencéje mellé további három kemencét építenek. S. Gy. I/»,// w r » ■ frwm r Kitűnő a májusi futermes Üszőnevelés svá;ci mintára — 30 — 40 százalékkal magasabb fűhozam a mintalegelőkön Viz­es fűtésszerelő szakmunkásokat magas teljesítménybérrel felveszünk 3ÖLYI ALLAMI GAZDASAG Boly, Ady Endre u. 21, sz. A vegyipar versenyez — a vósíHó nyer ... I A sok eső — áprilisban több, mint 120 milliméter esett Ba­ranyában - és a nyárias időjá­rás rekord májusi fűtermést ígér. A szakemberek vélemé­nye szerint ezen a tavaszon a több mint 35 ezer hektár lege­lőn akkora fűhozam várható, hogy az állatok nem lesznek képesek majd lelegelni. Ezért az üzemek mindenütt felkészül­tek a legelők kaszálására, a szénabetakarításra, illetve he­lyenként a fpliába csomagolt fűszilázs elkészítésére. M inta legelő húsz tsz-ben Különösen kiemelkedő fűter­més várható a mintalegelőkön. A néhány évvel ezelőtt csak el­szórtan található mintalegelők területe az utóbbi időben ör­vendetesen megnövekedett. Ma a 10 év előttinél kisebb de ugyanakkor lényegesen kul­turáltabb legelöterülettel ren­delkezünk, e területen az üze­mek 30—40 százalékkal maga­sabb fűhozamot takarítanak be, sót öntözött körülmények között az átlagos hozamnak két-há- romszorosát. Az öntözött legeié terület sajnos ma még csak mintegy félezer hektár, ennél lényegesen nagyobb terület ön­tözésére van tényleges lehető­ség a megyében. Húsz termelőszövetkezei ren­delkezik ma már mintalegelő­vel, ezek a tsz-ek — az 50 szá­zalékos állami támogatás igénybevételének alapfeltétele­ként — középtávú legelőfejle >z- tési tervet készítettek és szigo­rúan ehhez igazodva végzik legelőik korszerűsítését, az ős­gyepek felújítását, az új gyep- telepítést. Az állami támogatás kifejezetten a korszerűsítéshez szükséges talajmunkára, gépi- és kézi munkára, illetve a lege­lőfelhajtó utak, berendezési tárgyak létesítésére szól, és nem tartalmazza a már egy­szer más módon támogatott gépek és műtrágyák beszerzé­sét. Mégis — és ez igen nagy eredménynek számít — ma már holdanként 5—7 mázsa vegyes­műtrágyát szórnak ki a legelő­re, amire tíz évvel ezelőtt alig jutott 50—100 kilogramm péti­só. Az állam 1973-ban is mint­egy 5 millió forint támogatást biztosít a baranyai legelők ja­vítására. Külön keretből kerül­nek támogatásra az interven­ciós üszőborjakat nevelő terme- Iőszövetkezetek: a görcsönyi, a 1 kovócshidal, a mohácsi Üj Ba­rázda és a Mohács-szigeti Du- navölgye Tsz, továbbá a kiemelt j 100 százalékos állami támoga­tást élvező gödrei termelőszö­vetkezet, amely a területén évek óta folyó meliorációs program keretében javítja fel hegyi le­gelőit. Az intervenciós üszőbor­jú nevelési akció tavaly indult j be a megyében, s célja az új szakosított telepek feltörésire jóminőségű tenyészállatokat előállítani. Ilyen állatot csak legelőn lehet nevelni — zárt, is­tállózott körülmények között nem — ezért az érintett üzemek az akciót nagyszabású legelőfej­lesztési programmal kötik ösz- sze. A legelőkön ugyancsak állami támogatással nyári szál­lásokat építenek, és tavasztól őszig — miként Svájcban teszik már évszázadok óta — legelőn nevelik a növendéket. A görcsö­nyi tsz 700, a mohácsi Üj Baráz­da Tsz közel 1000 üszőt kíván svájci mintára legelőn nevelni. A szakosított telepek is megmozdultak Megmozdultak a szakosított szarvasmarhatelepet építő üze­mek is és egymás után adják be legelőtelepítési igényüket a Megyei Tanácsihoz. Szakosított telepéhez új legelőt létesít eb­ben az évben a geresdlaki, a véméndi, a pécsváradi, az új- petrei, a vojszlói, hosszúhetényi és a szentlászlói termelőszövet­kezet. A szentdénesi tsz, ahol május végén megyei legeltetési bemutatót rendeznek, mór a 300 holdas öntözött mintalege­lőjére építette rá szakosított te­henészeti telepét. A legelő sze­repének helyes felismerésére vall, hogy egy sor, főként a mohácsi járásban lévő és ősle­gelővel egyáltalán nem rendel- l kező szövetkezet határozta “f, hogy amiről a természet nem gondoskodott, mesterséges lege­lőt létesít. Ezek nem nagy, ál­talában 50 hektáros telepköruli legelők lesznek, melyek a jó­minőségű tenyészállat előállí­tás céljait szolgálják. Amilyen gyors fejlődésnek in­dult nagyüzemi legelőkultúránk színvonala, olyan kevés történt mindeddig az úgynevezett köz­ségi legelők ügyében. E lege­lők legfőbb problémája, hogy rendszerint nehezen gépesíthe­tek és ápolásuk sok kézi mun­kaerőt kívánna meg, amivel pe­dig a legtöbb tsz nem rendel­kezik. A tsz tagok a fűbér fe­jében joggal várják el, hogy a háztáji legelők valóban el is tartsák jószágaikat, Am a fűbér nem old meg mindent s az ál­lattartók, mint szövetkezeti ta­gok is többet tehetnének saját érdekükben a legelők ápoiasí munkáinak elvégzéséért. A rétek sorsa A 20,5 ezer hektár rét ma még nem szolgálja a legelőhöz hasonló színvonalon a nagy­üzemi állatállomány takarmány­ellátásának ügyét. Már csak azért sem, mert a rétek túlnyo­mó része előzetes vízrendezésre szorul, ami igen költséges mód­ja a rétgazdálkodási kultúra megjavításának. E rétek jelen­legi és jövő sorsát az is meg­pecsételi, hogy többnyire igen nehezen gépesíthetők. A gép­pel megközelíthetetlen réteken a fűtermés egy része most is kaszálatlan marad majd. Az el- vizenyősödött, csak értéktelen savanyú füveket termő réteknél a vízrendezés az egyedüli jár­ható út. A sásdi járásban, ahol ez megtörtént, általában feltö­rik és szántóföldi művelésbe fogják ezeket á réteket, Megvételre ajánljuk az alábbi gépeket: faipari gépeli, C—26—2 típusú univerzális ötfejes, szélező, vastagoló gyalugép (hajópadló készítésére), esztergapadok 500— 2000 mm csúcstávolságig, vili. motorok, szivattyúk, heg. transzformátorok, komp­resszorok, kukoricadarálók, RS—09. tip. traktorok. Foglalkozunk: villamos motorok, gépek, műszerek vétel-eladásával. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents