Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-08 / 87. szám

4 DUNANTOLI NAPLÓ miépHIhi Hárman a száztíz F=9T hét "*úhwr oi urnák «Iá járulunk, leadjuk tunkat a jelöltekre, akik a köretkezd négy esztendő­ké* tanácstagként dolgoznak majd „szükebb hazájukért", a rá- tasztákerületért — ahonnan küldik — és a községért, városért — amelynek tanácsába beválasztják őket. Pécs mintegy 110 ezer vá­lasztópolgára 110 tanácstagot küld a megyei város tanácsába. Az újaknak ismeretlen feladatokkal kell megbirkózniok, ám a régiek­nek sem lesz könnyű a dolguk, hiszen a választókerületek területi beosztása némileg módosult, ezért sokuknak új választókkal és új problémákkal kell ismerkedniük- A száztíz jelölt közül hármat mu­tálunk be, m Barcs» Zsigmond neve nem ismeretlen a közélet Iránt érdeklődő előtt. A MÉV II. üzemének csapatvezető vájá­ra a két év előtti képviselővá­lasztáson az 5. kerületben in­dult jelöltként, s csak csekély szavazatkülönbséggel maradt „vetélytársa”, Cserna Sándor mögött. Közéleti tevékenységé­ben mégis fordulatot jelentett a választás: Pécs város képvise­letében a Megyei Tanács tagja lett . - Milyen tapasztalatokkal járt a megyei tanácstagság? - kér­dezzük most a 104. választóke­rület tanácstag-jelöltjét — Nem voltak választóim, ezért területi munkát nem tud­tam végezni. Nem is interpel­láltam a tanácsüléseken, hiszen csak a magam problémáival hozakodhattam volna elő.,. A munkám leszűkült az ügyrendi bizottságban végzett tevékeny­ségre. , — Úgy érzi, leszűkült? — Talán nem helyénvaló ez a kifejezés, hiszen szép és meg­tisztelő feladat volt résztvenni a Megyei Tanács szervezeti és működési szabályzatának kidol­gozásában. Mégis, érzésem sze­rint, a tanácstag munkájának alapját a választóival való köz­vetlen kapcsolat adja. — Most meglesi ez • kapcso­lat. — Azon leszek. A jetölőgyűté- sen meg kellett küzdenem, hogy-elfogadjanak. Voltak, akik azt mondták: nem itt laljik a jelölt — a Rácvárosban jelöltek ml a biztosíték, hogy megismeri a problémáinkat és foglalkozik Is azokkal. Hát elmondtam erre. hogy nekem nincs íróasztalom még ahhoz sem. hogy a regge­limet elfogyasszam. 17 éve o föld alatt, fizikai munkával keresem a kenyerem, s ha meg­választanak. én mindent elkö­vetek. hogy elégedettek legye­nek velem. — Mit gondol, hogyan lehet ezt elérni? — Meg kell Ismerni a terüle­tet, szoros kapcsolatot teremte­ni az ott élő emberekkel... Nem tartom elegendőnek a hi­vataloson előírt fogadónapo­kat. sűríteni szeretném azokat, hogy többször találkozzam vá­lasztóimmal, s hogy közelebb kerüljünk egymáshoz. Ha sike­rül jó kontaktust kialakítani (és miért ne sikerülne?), jól képvi­selhetem a választók érdekeit is a tanácsban. — Ha választhatna, melyik tanácsi bizottságban dolgozna legszívesebben? — A gazdaságpolitikai bizott­ságban — vágja rá szinte gon­dolkodás nélkül. -- Miért? Art hiszem, ez áll hozzám a legkö­zelebb. Munkás vagyok... E Bedegi Margit a bórgyári sertés-cseres mű­helyben dolgozik, brigádvezető (bár brigádja éppen most szer­veződik, mert a régi széleseit: sokan mentek el tőle a műszer- gyárba), s a maga 22 évével a pécsi tanács legfiatalabb tagjai közé tartozik majd- A 84. választókerületben jelölték, ide tartozik az úp. Mecsek-Nyugat. qhol ebben a ciklusbqn kezdő­dik a nagy lakásépítés és a Szkókó. Előzmények nélkül ke­rül a közéletbe, kézenfekvő te­hát a kércjés:-r Mit tud q tanácstagi mun­káról? —. Fogadóórákat kell majd tartanom, ide eljönnek a vá­lasztópolgárok a problémáikkal, gondjaikkal, azokat tovább kell vinnem a tanácsba, az illetéke­sekhez és intézkedni . . . — Mi lenne az első. amit el- Intézne? — A víz lenne az. Fent a he­gyen nincs vizünk. Ciszternákba gyűjtjük az esővizet, ha van eső. Ha meg nincs, a Köztisz­tasági Vállalattal kell hozatri. Főzéshez, iváshoz a közkutakró! visszük. — Hogy fogadta a jelölést? — Soha nem voltam még ilyen helyzetben. Furcsa és nagyon szép érzés volt, amikor a KISZ javaslatára elfogadtok. Akkor az volt az első gondolatom: nem szabod, hogy csalódjanak bennem. De én sem akarok csalódni magamban. Van önbi­zalmam ehhez o munkához, nem szeretném elveszíteni. — Hogyan képzeli el kapcso­latát a választóival? — Itt lakóim anyámmal, bá­tyámmal a kerület közepén. Megtalálnak bármikor, s én is megtalálom őket. Minél több­ször szeretnék találkozni a vá­lasztóimmal és örülnék, ha na­gyon sokan jönnének el majd a fogadóórákra. — Vőlegény, férjhezmenés?... — Megérti a kérdést, válasza megnyugtató lehet a 84-es kör­zetben lakóknak: — Ogy tervezzük, hogy nyá­ron... — De akkor is itt mara­dok. Van kilátás albérletre .. Neki is feltesszük a kérdést, amire Barcsa Zsigmondtól is választ vártunk. Miután elsorol­tuk a tanács bizottságait, s pró­báltunk ízelítőt adni a bizottsá­gi munkáról, rövid tűnődés utón „választott": — Talán a városfejlesztési bi­zottságban . Szoyka Pál, o Pécsi Tedvezó Vafia lat műsza­ki igazgatóhelyettese egyiké a legrégebbi tanácstagoknak: 1954-ben választották meg elő­ször, s azóta tagja a végrehajtó bizottságnak is. Sok fontos dön­tés részese volt Tanácsüléseken átkán hallatja szavát közéi ati aktivitása a végrehajtó bizott­sági 7 sokszor szenvedélyes — vitákban fejeződik k<> * igen eredményesen irányítja a ta­nács városfejlesztési és kommu­nális ellátási bizottságát Csak­nem két évtizedes tanácstagi múltját így összegezi:- Az a típus vagyok, oki nem elégedett • saját munkájával és nem úgy ítélem meg, hogy minden úgy sikerült ahogy sze­rettem volna, Mégis optimista vagyok, s ha valami nem úgy megy, mint kellene, az nem ve­szi e| a kedvemet De tisztában vagyok azzal is, hogy csak egy vagyok a testületben, ezért nem csak rajtom múlik, mi hogyan sikerül­- Milyennek látja a tanács munkáját?- Fokozatosan fejlődőnek, amibe bele kell tanulni. A ta­nácstagok ma már általában nagyobb hozzáértéssel és szen­vedélyesebben foglalkoznak a dolgokkal, s kifejlődött bennük o felelősségérzet is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egészé­ben elégedettek lehetünk a város helyzetével. Az új ciklus­ban ügyelni kell arra, hogy az a fejlődés, ami o lakosság szá­mának gy°rs növekedésében tükröződik, másutt Is érvénye­süljön. Sok lakást kell építe­nünk, de azon kell lenni, hogy megvalósuljanak egyes hiányzó, városi funkciót betöltő épületek is. Örülök, hogy a sportcsarnok megindult. . .-r Csak lassan ...-r Hát Igen, a pénz.., De ezzel számolni kell. Bár el kpll érni, hogy erekre Is jusson, t Kis tűnődés után így folytatja: -T Aztán itt yan az ipari szerke­zet átformálása. Pécsnek új ipar kell. Ha nem jól döntünk, s nem fejlődőképes ipart ho­zunk, annak kellemetlen kihatá­sa lehet • következő évbzodek­— Milyen törekvései vannak tanácstagi munkájában a saját kerületében? — Régi belvárosi tanácstag vagyok, most is g 39-es kerü­letben jelöltek. Az a szimpati­kus számomra, hogy jól együtt­működünk a lakossággal, a kör­zeti pártszervezettel, a nép­front-bizottsággal. Szándékom szerint szeretném jobban meg­ismerni a lakosság véleményét egyes fontosabb kérdésekben tanácsi megvitatás előtt. Nem elegendő a spontán szerzett in­formáció, vagy a saját véle­mény. A dolgokat minél több emberrel kell megbeszélni, mert biztos, hogy jó ötleteket kapok. Az emberek különben is érdek­lődnek a város fejlődése iránt, ezért ebbe be kell vonni őket. íme, a tanácstagi szándékok, amelyekkel vállalják o nehéz, felelősségteljes megbízatást. S hogy mennyire valósulnak meg a szándékok, oz rajtunk, vá­lasztókon is múlik. Hársfai István Ki tud többet a VIT-ről? Pénteken, az esti órákban fe­jeződött be Pécs megyei város VIT vetélkedőjének középdöntő­je a József Attila Művelődési Házban. A versenyzők többek között aktuális politikai kérdé­sekről, hazánk politikai, gazda­sági és kulturális életéről, a nemzetközi eseményekről és a VIT-ek történetének ismeretéről adtak számot. A közel ötven résztvevő fiatol közül került ki az az öt legjobb versenyző, akik Pécset képviselik a nyár elején megrendezésre kerülő országos döntőn, A csapat tagjai: Tóth Valéria (Nagy Lajos Gimná­zium), Szalay Vilmos (POTE), Tolvaj Gyula (POTE), Sági Pé­ter (Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság), és Novak János (Pé­csi Fémipari Vállalat), Ameny- nyiben P pécsiek az országos döntőn is megállják helyüket, jutalmul részt vesznek a berlini Vilqgifjúsági Találkozón. Négy pécsi film a dönfőben Amatőrfilm-fesztivál Békéscsabán (Tudósítónk teleíonjelentése) Péntek délután nagyszámú amatőrfilmes vette birtokába a békéscsabai ifjúsági és úttörő­házat, ahol ünnepélyes keretek között megnyitották a XX. or­szágos amatőrfilm-fesztivált A háromnapos program lehetősé­get ad arra, hogy az ország va­lamennyi területéről érkezett amatőrfilmesek közönséq elé vigyék legjobb munkájukat. A békéscsabai környezet ehhez jó feltételeket biztosít, mert itt egy­azon helyen lehet filmeket ve­títeni és tanácskozásokat tarta­ni. A fesztivál rendezői újítása, hogv a versenyzők önálló prog­ramban mutathatják be a ver­senyből kiesett filmjeiket. Az országos felhívásra 192 film ér­kezett, ami azért is jelentős, mert ilyen naqy mennyiség még amatőrfilm pályázatra nem ér­kezett. Az anyag minőségileg és mennyiségileq is igen válto­zatos, Sok a portré-, a doku­mentum-, a játék- és animációs film. Az előzsüri 39 alkotást jut­tatott a döntőbe. A válogatós­nál alapvető szempont volt a já minőség. Technikailag és gondolatilag egyaránt. Pécsről hét hím érkezezett « fesztiválra és 4 került be a dön­tőbe. Ezt külön örömmel írom, hiszen Budapest után — ahon­nan 21 alkotást fogadtak —- Pécs mutatkozik be a legtöbb és legjobb filmekkel. Pénteken este 18 alkotást lát­hatott a népes közönség, köz­tük Kovács Péter pécsi amatőr- filmes: „In memóriám“ című filmjét, amelyet nagy tetszéssel fogadtak. Tegnap délelőtt <> műemléki, valamint az íróport- ré-pályázatok filmjeit vetítették, délután és este ismét a ver­senyfilmekre került sor. Ekkor mutatkozott be egy-egy filmmel a pécsi Barakonyi Karoly, Bé­csi Pál és Vargha Csaba, A fesztivál vasárnap délután az eredményhirdetéssel ér véget B. Eszterhai Katalin Hunkáskórusok Szegedi munkaruhagyártási módszerek énekkari szemléje Az országos Vándor Sándor munkás és ifjúmunkás énekkari szemle megyei hangversenyét tegnap délután renderték meg a pécsszabolcsi Puskin Művelő­dési Házban. A szemlén hét együttes: a pécsi 506. sz. Elek Tamós Kol­légium fiúkórusa, a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán férfi­kara, o szentlőrinci szakközép- iskola vegyeskara, a mohácsi szakmunkásképző intézet ve­gyeskara, a pécsszabolcsi Pus­kin Művelődési Ház női kama­rakórusa. a Komlói Munkáskó­rus. és a Volán Bartók Béla fér­fikara mutatkozott be. Karna­gyaik: Kocsis Ferenc, Ivasivka Mátyás, Szauer Rerső, - Denke Mária, Ivasivka Mátyás, Tóth Ferene és Ligeti Andor. A műsorban a kh“«'kus kó­rusirodalom, a magyor népdal- feldolgozások műveiből és kö­telező műsorszámként a mun­kásmozgalom dalaiból és e da­lok feldolgozásaiból válogattak a körvezetők. A bíráló bizottság az elhangzott műsorok tortái- ma és színvonala alapján vá­lasztja k' azokat az együttese­ket, amelyek júniusban az or­szágos munkáskörus szemle bu­dapesti, illetve szombathelyi be mutatóin Pécset képviselik majd. a KGST-országokban Hatvan helyett harmincöt perc egy öltöny készítésére Hozónkban nagyüzemi mód­szerekkel és tömegesen csak a Szegedi Ruhagyárban készíte­nek munkaruhákat a különféle szakmák dolgozóinak. Évente több mint félmillió ilyen öltöny kerül le a munkqszqlagokróL A gyártásukra kialakított techno­lógia nemzetközi mértékkel szá­mítva is magas színvonalú. Ezért a gyár műszaki gárdáját megbízták azzal, hogy dolgoz­za ki a KGST-országok számá­ra a lehető legtökéletesebb munka ruha gyártási technológi­át, amit azután a tagországok rendelkezésére bocsátanak. Az erre vonatkozó megálla­podásban a szegediek vállal­ták: 1975-ig olyan munkaszer­vezési, technológiai komplex módszert dolgoznak ki. amely- lyel az egy-egy öltönyre fordí­tott munkaidőt hatvan percről negyvenkettőre csökkentik. A központi gyár szabászatán kom­puter segítségével osztják be — maradék nélkül — a szövetvé­geket. Ezeket a vegeket azután es Baranyát f ötven-hatvan rétegben egymás- i ro helyezve új eljárással: ké­sekkel és préssel, lényegében egy nyomással vágják ki. Az így előkészített onyagot azután a mintaüzemmé szerve­zett szentesi gyáregységben varrják meg a jelenlegi legtö­kéletesebb gépi felszereléssel. A hagyományos varrógépekénél kétszer annyit öltő, kéttűs var­rógépekkel, programvezérlése* gőzvasalógépekkel, japán gyárt­mányú automata gombfelvar- rókkal és má* modem eszközzé! dolgoznak. Mindezek eredményeként • korábbi hatvanról máris ötven percre csökkent egy-egy mun­karuha gyártási ideje. Most a munkaszervezést is korszerűsí­tik: száz fős, úgynevezett óriás- szalagokat alakítanak ki. Ezzel 1975. helyett már ez év végére megoldják, hogy 42 perc alatt elkészüljön egy öltöny, 1975-ig pedig a tervezett 42 helyett 35 percre csökkentik a gyártást időt önkéntes rendőrnek adta ki magát Garázdálkodókat ítéltek el Ratal koruk ellenére mär ! 7 hónapi, a — más ügyből ki­jelentő? forgalomkorlátozás nélkül Indul a hídépítés a Bolgár Néphadsereg útján több ízben összeütközésbe ke­rültek a törvénnyel a pécsvóro- ' di, Mecsekkörnyék 10-ben lakó | Kalányos testvérek. Az agresz- szív természetű Kalanyas József I és öccse, a 17 éves János együtt I italozott az. elmúlt év tavaszán a Zengő étteremben. Az esti j órákban hazafelé tartván — ! szórakozásból — belekötöttek M Jánosba. Kalányos János ön- i kéntes rendőrnek adta Ifi ma­gát, és a férfi személyazonossá- : gi igazolványát követelte. Az in- i zultált személy régebb óta is- ! merte a kötekedő természetű I fiatalokat, tudta, hogy az el­mondottak nem fedik a valósá­got. s ezért megtagadta az iga­zolvány átadását Amikor távoz- j ni akart, elgáncsolták, együtte­sen rugdosták, ütlegelték, Ka- j lányos János éppen egy nehéz j járdalappal akart lesújtani a j sértettre, de o járókelők meg­zavarták. A Pécsi Járásbíróság társtet­tesként elkövetett garázdaság- I ban mondotta ki bűnösnek a vádlottakat és Kalányos Jánost folvolag jelenleg büntetését töl­tő — Kalányos Józsefet pedig egy évi szabadságvesztésre ítél­te. Súlyosbítóként értékelték az ítélethozatalnál a cselekmény agresszív, útonálló Jellegét, tár­sadalmi veszélyességét Szünidei staféta Több mint háromszáz úttörő vesz részt a Pécsi Úttörőhöz szünidei rendezvényén, a terep­stafétán. A városi, kerületi ver­senyek szombaton fejeződtek be Mecsekalján, a Tettyén és Meszesen, hétfőn délelőtt 10 órakor pedig a Vidámparkban rendezik a városi döntőt A pajtásoknak igen nehéz tere­pen kell meghatározott idő alatt a célba érni, miközben tréfás feladatokat — léggömb lelövése stb. — is elvégeznek. Valamennyi döntőbe jutott csa­pat díjat kap, a legjobbak pe­dig értékes sportfelszereléseket is. Gímszarvasok a Mecseki ADatkertben a hasznsa, Hogy a forgalmat sok kevéssé akadályozzuk, lelentös forgalomkorlátozásra tehát nem kell számítani, arra azonban fel kell készülni, hagy o Bolgár Néphadsereg útján mostantól kezdve még nehe­zebb lesz a közlekedés. Uj szakaszba lép a jövő hei elején a pécsi felüljáró építése A tárolótér megtelt már a 3£ méteres feszített vasbeton-ge rondákkal, elkészült a déli híd fő betonteste és az első két pil­lér, s készülnek a következők is Együtt vannak tehát a feltété lek ahhoz, hogy megkezdődjél o hídépítés. Ez nem kis felada­tot rá a hídépítőkre, hiszen c szűk úton zajló forgalom mel lett kell a gépeket mozgatni s a gerendákat szállítani. Ej egyaránt nagy figyelmet igé nyel mind az építőktől, mind c Bolgár Néphadsereg útja for galmábon Résztvevőktől. Ho­gyan szervezték meg ezt a nagy munkát, mennyire befolyásolja a gerendák szállítása és be­emelése az útvonal forgalmát? Kérdésünkre Lenti Józseftől, a Hídépítő Vállalat pécsi építés- vezetőjétől a következő tájékoz­ható st kaptuk: —- Az első nyílás q legkriti­kusabb, hiszen a két darusko csínok ott az úttestről kell be emelnie q gerendádat, ezérl előfordulhat, hogy az emeléskor azon a szakaszon félsrélesséq ben lezárjuk az utat. A srálli- tósokot és az emeléseket egyébként olyankor akarjuk vé gezni, amikor q sorompózár miatt amúgyis szünetel a for­galom ezen az útszakaszon. Egyeztető megbeszéléseket foly­tattunk már a MÁV vat, s na­gyon bízunk benne, hogy az együttműködésnek Megtesz <M

Next

/
Thumbnails
Contents