Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-08 / 87. szám

DU NAN TÖ II NAPLÓ 3 1*73, április 8» A kukorieatermö-terület közel 20 százalékán Van, ahol előbb le kell verni róla a port«,«, Százhúszezer hektáros kukoricagyár Hetvenhat mezőgazdasági üzem monumentális vállalkozása Beszélgetés Baksal Antallal, a CPS-társulás elnökhelyettesével Módosítják & kollektív szerződéseket Bőből na áttörte <j megszo- kottsóg, a konzervativizmus és a tőkeszegénységgel takargatott kisstílűség frontvonalát; s- ma Európa egyik legtekintélyesebb és legeredményesebb mező, gazdasági nagyüzeme. A front­áttörés az iparszerű baromfi­hús- és tojástermeléssel kezdő­dött Az ellentmondás, ami az Sparszerű állattartás és a ha­gyományos növénytermesztés — azaz: a labilis és kis hatékony­ságú takarmánytermelés között már az első percektől fogva érezhető volt viszonylag rövid idő alatt élessé vált A bizton­ságos, egyenletesen jó minősé­get produkáló és ugyanakkor nagyhatékonyságú takarmány- termelés csak a kukoricaterme­lés forradalmasítása útján wolt biztosítható. Tíz év alatt megduplázni a termésátlagot A Bábolnái Állami Gazdaság ennek a szakmai forradalomnak lett a bölcsőjévé, amikor kylfölr di — mindenekelőtt amerikai •— tapasztalatok, technológiák és gépek hazai meghonosításá­val kialakította a kukoricater- melés iparszerű, zárt rendsze­rét A kísérletben már a kezdet kezdetén bekapcsolódtak a kör­nyező tsz-ek, állami, gazdasá­gok. Mindennek három éve, s ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen mondánk a jövő es* a rend­szeré. Március végén SS áBaml gazs- dbság és 41 termelőszövetkezet részvételével megalakult a magyar mezőgazdaság történe­tinek eddigi legnagyobb ter­melői közös vállalkozása, * CPS, azaz a Bábolnai Iparsze­rül Kukoricatermelő Közös Válla­lat Baranyából két gazdaság, a Bogádmindszenti Állami Gaz­daság és e Boksái Ezüstkalász termelőszövetkezet tagja a kö- Kös vállalkozásnak. Nagy elis­merés Baranya mezőgazdasága számára, hogy a CPS elnökhe­lyettesévé Boksái Antalt a bok­sái termelőszövetkezet elnökét választották. — Mi a célja a társulásnak, egészen frontosán: mit várhat­nak a gazdaságok, s mit az or­szág éttől a monumentális vál­lalkozástól? — A koneerriráft nagyüzemek lehetőségeinek maximális ki­használását a nemzetközi ered­mények hasznosítását a külföld csúcsteljesítményeinek elérését sőt túlhaladásót tűztük magunk elé célul. A termésátlagoknak ugrásszerűen növekedniük kell. Tíz év alatt meg kell dupláz­nunk termésátlagainkat s hogy ez mit jelent az érintett gazda­ságoknak, s mit az országnak, gondolom nem kell fejteget­nem. A CPS — az iparszerű ku­koricatermelési rendszer —, lé­nyege, hogy a termelés folya­matához a precizitás és rend­szerezettség jegyében a legked­vezőbb feltételeket biztosítja, illetve azokat az elemeket ilr leszti össze, melyek a legna­gyobb eredményt ígérik. A CPS részt vesz a területkiválasztás­ban, az éghajlati iszonyok pon­tos felmérésében, a talajvizsgá­latokban, a gyomosodás milyen­ségének vizsgálatában, s ezzel összefüggésben a szükséges vegyszerezési technológiák ki­dolgozásában, s természetesen a. CPS szállítja magát a terme­lési technológiát is. Tehát:-sem- mit sem bízunk többé a vélet­lenre. Különösen fontos a beta­karítás telies gépesítése, azaz a betakarítási munkák időbeni, jó mínőségbeni és gazdaságos elvégzése. Erre külön program készül, s speciális gépeket biz­tosit. hozzá a CPS. Harminc ember 2370 hektáron Boksára g héten több mil­lió 'forint' értékű gép érkezett — zömmel amerikai. — Közös vállalkozásunk ame­rikai partnerével közösen végzi a fcukorfoatpar legjobb gépei­nek felkutatását és kipróbálá­sát Ma már abban a helyzet­ben vagyunk _ a CPS az or­szág kukoricatermelő területé­nek közel 20 százalékát érinti I —, hogy versenyeztetni is tud­juk egymással a különböző gép­gyárakat Azt vesszük, ami jobb, s amit kedvezőbb feltételek mellett kínálnak. A cél egyéb­ként az, hogy maximálisan ki­használjuk a területi koncent­ráció adta előnyöket tehát nagy teljesítményű erőgépekkel dolgozzunk. Nagy teljesítményű gépek — s a lehető legtelje­sebb — kihasználtság — ezen múlik minden. —- Nézzük egészen konkré­tan. Boksa mekkora területtel vesz részt e CPS-programban, s ez mit jelent gépben, ember­ben? — Három termelőegységgel, azaz 2370 hektárral csatlakoz­tunk e programhoz. Ezen a je­lentős területen összesen har­minc ember dolgozik majd. De ebben benne van a főágazat- vezető, a két programozó mér­nök, valamennyi traktoros és mécs a takarító is. A gépek a külföldi cégekkel kötött szerző­dések értelmében e CPS köz­pontjába, Nagyigmándra érkez­nek. Itt, a vállalkozás központi műhelyében, szerelik össze őket A tavaszi munkákhoz szükséges gépeket (traktorokat vetőgépe­ket, kultivátorokat tárcsákat permetezőket) megkapták az érintett gazdaságok. Ezek a gé­pek jöttek meg Boksára is. A kombájnokat gabona- és kuko­rica-adaptereket legkésőbb jú­lius 1-ig leszállítják, s menet­rendszerint kell beérkezniük a szárítóknak, ekéknek Is. — Mivel fizet a CPS, illetve mibői fizetnek a gazdaságok? — A gépekért illetve hasz­nálatukért alaptérítésként — hektáronként és évente — bizo­nyos mennyiségű exportképes kukoricát kötelesek ez érintett gazdaságok a kijelölt magyar határállomásra, illetve Bábol­nára szállítani. A megrendelő ugyanakkor arra is kötelezi ma­gát hogy a szerződés tartalma alatt évente a kiindulási átlag­terméshez viszonyítva elért ku­korica-többlettermelés 20%-ót ugyancsak a vállalkozás ren­delkezésére bocsátja. Semmi sincs tehát ingyen, de g felté­telek kedvezőek, hisz a garda ségok sóját fejlesztési alapjai megmaradnak más céira. Több műszakban, nagy táblákon — Az iparszerű termelés egyik legfontosabb előfeltétele az iparszérű "szervezés. Mit jelent ez a CPS vonatkozásában? Mint említettem, mi har­minc emberrel kívánunk több mint 2300 hektárt művelni, be­takarítani. A gépek nagy táb­lákon dolgozhatnak, s természe­tesen több műszakban. Váltós a helyszínen, váltós előtt szerviz. — Baranya éghajlati és talaj­adottságait tekintve kitűnően alkalmas arra, hogy kiemelkedő eredményeket érjen el a kuko­ricatermelés terén. Ezért is meg­lepő, hogy csak két baranyai gazdaság tagja a CPS-nek. — Ez valóban nem áll arány­ban a lehetőségekkel. Meggyő­ződésem, hogy számos termelő- szövetkezet számára az iparsze­rű kukoricatermelés meghonosí­tása hozhatná meg az egyenle­tes továbbfejlődés alapját ké­pező anyagi biztonságot — Boksa az elmúlt öt év át­lagában 47,8 mázsás kukorica- termést ért el hektáronként. A program szerint tíz év múlva meg kell közelítenie a száz má­zsát ön szerint ez reális célki­tűzés? — Szilárd meggyőződésem, hogy o7L ■Békés Sándor A közhelyt — a kollektiv szerződés a vállalat alkotmá­nya —, mindenki ismeri és hangoztatja, az igazság azon­ban az, hogy nagyon sok he­lyen por lepi ezeket az „alkot­mányokat”. A dolgozók nagy He nem ismeri a tartalmukat, a szakszervezeti vezetők nem egy helyen páncélszekrényben őrzik, mint valami titkos iratot, a vállalati vezetők egy része pedig egyszerűen ideges lesz, ha emlékeztetik rá, hogy ilyen is van, Ressletes beszámolót Most persze le kell verni min­denütt a port a kollektív szer­ződésekről, a törvény szerint március 31-ig a vállalatvezetés köteles volt írásban és részle­tesen beszámolni a szerződés­ben foglaltak végrehajtásáról, majd ezt követően meg kell hallgatni a dolgozók észrevéte­leit, javaslatait, hogy aztán áp­rilis 30-ig elvégezzék a szüksé­ges módosításokat. Az előírá- -,l' megfelelően az üzemek és vállalatok többségénél meg is kezdődött ei a munka. Van, ahol menetrend szerint halad minden, van, ahol jelentős a csúszás, amit ez esetben rész­ben érthetővé tesz az a tény, hogy hallatlanul sok munka j torlódott össze az idei tavasz­ra, Nemrégiben fejeződött be a központi bérintézkedések rea­lizálása. folyik a szocialista bri­gádok értékelése és az új vál­lalások pontosítása, s nagyon sok munkát ad a tervek módo­sítása, illetve üzemrészekre va­ló lebontása is. Egyszóval, zsú­folt a program. Mindez azon­ban nem eredményezheti azt, hogy a kollektív szerződések módosítását futtában intézzük el, a kollektív szerződés ugyan­is nemcsak a vállalat alkotmá­nya, s mint ilyen, a vitás ügyek döntőbírája, hanem az ered­ményes munka feltételeinek összegezője is. Ki készítse a beszámolót? A válasz egyértelmű: vállalatve­zetői feladat. De rögtön hozzá kell tenni azt is, hogy ez nem jelentheti azt, hogy a szakszer­vezet hallgat. A beszámoló el­készítésére célszerű munkabi­zottságot létrehozni, s az elké­szült anyagot a Szakszervezeti tanácsnak meg kell tárgyalnia. Hibák és t(jlkapás@k A kollektív szerződések tísz- teletbentartósa a kiegyensúlyo­zott vállalati munka alapja, ép­pen ezért a legkisebb túlka­pást, törvénysértést is fokozott felelősséggel kell megítélni. A tapasztalatok szerint a vállala­tok vezetői legtöbbször akkor „felejtik el”, mit is ír elő a „kollektív", amikor kimerült a túlórakeret Hasonló tapaszta­latok vannak a prémiumelosz­tással, béren kívüli juttatások kifizetésével kapcsolatban. Per­sze. a kollektiv szerződés nem­csak a dolgozók érdekeit védi, ugyanilyen feladata a vállalat- vezetés munkateltételeinek biz­tosítása, pontosabban: annak garantálása, hogy a vezetést semmi se akadályozza a haté­kony és operatív irányításban. Nagyon fontos funkciója « kollektív szerződésnek a nor­mák pontosítása, illetve ahol' erre szükséa van, ismételt ren­dezése, a különböző pótlékok rögzítése, valamint az úgyneve- : zett borítékon kívüli juttatások mértékének meghatározása. Er megint eay olyan kérdés, mely körül nyilván magasra csapnak a kedélyek. Az étkezési hozzá­járulást szinte mindenütt ' fel szeretnék emeltetni a dolgozók, s ha az emelkedő árakat néz­zük, akkor ez a kérés jogos. De: fizetni csak a ténylegesen meglévő pénzekből lehet, tehát az elért nyereségből. A felemelt étkezési hozzájárulás változat­lan nyereségtömeg mellett egyebek mellett azt eredmé­nyezheti, hogy évközben szép lassan bekanalazzuk az éwéal részesedést — s ennek "tár senki sem örül. Egyszóval: nem kell kitérni az ezzel kapcsola­tos felvetések, viták elől, de azt egyértelműen le kell sző- nézni mindenki számára, hogy a kollektív szerződés juttatáso­kat rögzítő mellékletei szem- pontjából is a vállalati ered­ményesség a legfontosabb té­nyező, Jő példák gépek végzik e talajelőkészítést Boksán. Ezekben a napokban szinte minden üzemben a kollektív szerződés módosítása a fő té­ma. Ahogy vannak olyan üze­mek. ahol most kell leverni ezekről a fontos dokumentu­mokról a port. úgy természete­sen nagyon szép számmal van­nak olyanok is, ahol a szó leg­szorosabb értelmében közügy ez a munka. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat vezetői teljes teriédelmében közöltették üze­mi lapjukban az igazgatói be­számolót, s több más üzemben is a sokszorosítás útját válasz­tották. A Volán, a Földtani Ku­tató és Fúró Vállalat mór a múlt hétén megtartotta a kol­lektív szerződéseket tárgyaló termelési tanácskozásait, s tart­ják a menetrendet az építők, a Kesztyűgyár, s a komlói kő­bánya vezetői is. Ezek az ön­vizsgálat napjai. De ne csak azt vizsgáljuk: betartottuk-e a tavaly ilyenkor megfogalmazott szabályokat, illetve realizáltuk-e a tervbe vett intézkedéseket, hanem azt is: mi volt ezeknek a szabályoknak, intézkedések­nek eredményük, következmé­nyük, Mert az önvizsgálat, ala­posság és őszinteség nélkül mit sem ér, B. S. Húszévesen ÉVA MŰVEZETŐ Fiatalság retnék egy — bolondság. Sze- mákszemnyit felfe­dezni a bölcs mondásból Évá­ban — sikertelenül.. Bölcsessége­ket — egy húsz esztendős nőhöz szokatlanul mély ismereteket — annál többet találok. Dr. Fáy Mihály, a Mohácsi Farostlemez- gyár igazgatója talán már a múlt év áprilisában, amikor ..a tizenkilenc esztendős Bábiics Lászlónét kinevezte művezető­nek, tudatában volt az értékei­nek — persze bátorság akkor is kellett ahhoz, hogy a gyár, de talán az ország leg­fiatalabb művezetőjét csinálja Évából. Az igazgató nyerő számra tett. A fiatalasszonnyal egy kimerítő éjszakás műszak utón beszélgetünk — nyoma sincs rajta a fáradtságnak. Nem tudok a „nemzedéki vita” gondolatától szabadulni. Báb- lics Lószlóné húszévesen műve­zető — ebben a hónapban már 2600 forint körül lesz o fizeté­se, ehhez'-.jön a nyereség, .az évi célprémium, mély okér hat ezer forint is lehet, ha a kitű­zött feladótokat teljesíti. Férje alig idősebb Évánál, a készáru raktárban dolgozik hasonló be­osztásban, mint a felesége. Kint vár ránk az irodaépület előtt — a piros Fiat Coupéban. Éva édesanyjával élnek együtt: jól elférnek/ mondja a fiatalasz­szorry, a Pécsi üli tágas ház­ban. Nálunk is vannak már hát ritka esetek: egészen fiatalon is elérhetők a célok, melyeket korunkban a boldogság betel­jesedéseként szoktok említeni. Munkahelyi megbecsülés, autó, lakás... — ...s majd gyereket is szeretnénk — mondja Éva. Ezerszer is megkérdezzük egymást, s magunkat is: mi kell az érvényesüléshez (a boldog­sághoz)? Szerencse, protekció? (A kettő sokszor ugyanaz.) Vagy elégséges a tehetség, a szorga­lom, a munkaszeretet? Legbiz­tosabb, ha mindez együtt van, de az is bizonyos, hogy az utóbbiak nélkül ma már egyre nehezebben megy. Tanárai ösztönzésére iratko­zott bé a mohácsi kislány a bu­dapesti Than Károly Könnyű- és Vegyipari Technikumba. A pa­píripari tagozatot választotta — s a nyári gyakorlatokat a Mo­hácsi Farostlemezgyárban töl­tötte le. A képesítő vizsga után természetesen hazajött — mű­szaki gyakornokként vették fel, a felületkezelő üzemrészbe. Az­tán egy rövid ideig segédműve- zetói beosztásban dolgozott, egy esztendeje pedig, amikor éjszakás tatenkilene, amikor délelőttös, harminc ember mun­kájáért felelős. — Ha jól üzemelünk, műsza­konként 2200 négyzetméter fa­rostlemez felületét kell kidol­goznunk. A lakkosban egy ön­tőgép alatt — a technológiától függően — selyem-, magas-, vagy masedruck fénnyel vonjuk be a nyers lemezt. A lamináló- ban dekorpapírt impregnálunk rá. A munkafolyamatokat na­gyon jól ismerem, az embere­ket már ikevésbé. Állandóan cserélődnek, most készült el az új üzem, úgy kell nap mint nap a beosztást megcsinálni, hogy régiek és újak legyenek itt is, ott is .. . Nagyon sok probléma adódik. A lakkosban például sokszor nem megfelelő az anyag minősége, aztán a gép­állások ... Megtörtént már, hogy éjszaka ki kellett hívni az üzemvezetőt, olyan technológiai zavar volt, amellyel még nem találkoztam. Akinek tíz éves ta­pasztalata van, persze ritkáb­ban kerül ilyen helyzetbe. — Persze: szaklapokat ol­vasgatok, könyveket is, az is­kolában tanultok sem párolog­tok még el, a gyárban azon­ban mindiq és mindig, újból és ú'ból adódhatnak nehéz ügyek. Nem szoktam könnyen elveszí­teni « fejemet.'.* ■• — A műszaki, vagy. az em­beri problémák megoldása a nehezebb feladat Gondolom, mint mindenütt a nők pletyká­sak, a férfiak udvarolni próbál­nak ...? — Hót ahol több ember dol­gozik együtt, a legritkábban fordul elő, hogy egy vélemé­nyen legyenek, s a nők sem sa­ját, sem mások otthoni dolgait nem tudják a kapun kívül hagyni. Biztos volt mór, hogy valamilyen utasítást kiadtam, s a hátam mögött megbeszélték: nem jól csinálja, talán nevet­nek is ... Vannak makacsabb, akaratosabb emberek, s van­nak könnyen irányíthatók. A pletykák nem bántanak, elvég­re az asszonyok nyolc órán ke­resztül, hosszú, kimerítő éjsza­kákon nem köthetik be a szá­jukat, $ hogy a beszélgetések mikor pletykák és mikor nem azok, ki tudja azt eldönteni és miért is kellene? Az a fő. hogy az én kollektívám nem rossz­indulatú, s nem akadályoz a munkámban. A többi mellékes. A férfiak között vannak fiata­lok és idősek, de a számukra művezető vagyok, s még soha nem próbáltak mást keresni bennem. — Hogy szólítják • egymást? — Engem Évának hív min­denki, s én is a keresztnevü­kön tisztelem meg az embere­ket. A fiatalabbak között van akivel tegeződöm, az egyik fér­fit — nyugdíj előtt áll — bá­csi zom. — Mit gondol melyik foga­tó» -fejezi fei ezt «aut ez «**­berek önnel szemben éreznek; szeretik, félnek, tartanak, tisz­telik, semmibe veszik, gyűlölik, megalázkodnak.. . — Elfogadnak, s talán egy kicsit szeretnek is. Úgy akarom csinálni a dolgokat, hogy ne­kik is jó legyen. Nekem a mű­szaki munka a legszebb, nem tudnám elviselni, hogy napi nyolc órán keresztül egy íróasz­tal mellett kelljen ülnöm. S ha így van, ehhez hozzátartozik, hogy ne csak a technológiai folyamatok menjenek rendben, hanem a munkások dolgai is. A távolabbi céljaim nagyon bizonytalanok, lehetséges, hogy beiratkozom egyetemre majd — bár nagyon körülményesnek látszik. Annyira még nem izgat a jövő, most húszesztendős ko­romban, amikor annyi minden történt néhány esztendő alatt... Nagyon szeretünk a férjemmel autózni, menni... Éva hat napig egyfolytában éjszaka dolgozik, aztán két sza­bad nap következik, majd kez­dődik a délutónos, vagy déle­lőttös műszak. Minden hatodik héten esik szombatra és vasár­napra. s három heten ként va­sárnapra a szabadnap. Most is elmúlt a délelőtt nagy része, Éva talán estig sem tudja ki­aludni magát, artán ismét kez­dődik a munka, minden apró­ságra figyelni kell: a gépek az anyag annyi meglepetéssel szolgálhat, mellyel egy húsz­esztendős művezető még nem találkozott • , • tt—*—B-'-,r.-u . • ft i %

Next

/
Thumbnails
Contents