Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-04 / 84. szám

10 DUNANTOU NAPLÓ 1973. április 4. Folyó a pusztában A világ legnagyobb 900 kilométer hosszú — csatornája a Karakum sivatagot szeli át. Az építők felkészültek a csatorna negyedik szakaszának 50 kilo­méteres átadására, üzembe­helyezése után Türkméniában 400 000 hektárra növekszik nz öntözött terület. Ennek nyomán jelentősen növekszik a terület legfontosabb kultúrnövényének a gyapotnak a terméshozama. A Karakum csatorna máris visz- ; szafizette a létesítésére fordított költségeket és jelentős hasznot hozott. I A Szovjetunió európai részén levő Konakovó hires porcelángyáráról. Sokféle díszvázát, készletet tálat és porcelánedényt gyártanak. A konakovói gyár több mint 160 éves. A szovjethatalom éveiben új automata gépsorokkal, félautomata formázógépekkel, nagy teljesítményű égetőkemencékkel és más modern technikával fel­szerelt üzemrészeket nyitottak. Az igények kielégítésére a gyártást bővítik. 1975-ben már 1 milliárd 140 millió porcelán-, fajansz- és majolika-terméket gyártanak, kétszer többet, mint 1970-ben. Oroszország főutcája A Volga az északi országrész ben ered és dél felé haladva ol­csó víziúttal köti össze a Szov­jetunió fontos gazdasági terüle­teit, majd a Kaspi-tengerbe öm­lik. A folyón már ősidők óta szállítanak fát, ércet és eljuttat­ják a Kaspi-tenger olaját, hal­állományának nagy részét és sok más értékes terméket Közép- Oroszországba. Híres városokat összekötő útvonal is ez, Gorkij szavaival: „Oroszország főut­cája". Az orosz mérnökök már rég­óta tervezték, hogy meghosz- szabbitják ezt a vízi utat, a Bal­ti-, illetve a Fekete-tengerig. Elhatározásukat több évi kemény és nagy szakértelmet igénylő munkával megvalósították. A Balti-tengertől a Fekete-tenge­rig vezető vízi út legnagyobb ki­kötői: Leningrád. Cserepovec, Ribinszk, Gorkij, Kazány, Vol­gograd és a Don menti Rosztov Az Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Belorusszia, Kazah­sztán és a többi szövetségi köz­társaság folyóin 1972-ben több mint 400 millió tonna rakományt szállítottak. Ugyanebben az időszakban körülbelül 50 millió utas vette igénybe a folyami víziutakat. A teherszállításban a hajók és a tolatással eljuttatott szál­lítmányok befogadóképességé­nek növelése a cél. A központi országrész vízmedencéjében ha­tékonyan alkalmazzák a Blücke- Marsall típusú, 4 ezer lóerős to­lóhajókat, amelyek összesen 16 —20 ezer tonna teherbírású szállító eszközök mozgatására készültek. A volgai flotta nem­rég egész sorozat ilyen hajót ka­pott. Az utasszállító járatokon ké­nyelmes, nagy befogadóképes­ségű, vagy gyorsjáratú szárnyas. Nyelvészek Mekkája A Pamir — a nyelvek bábele. 80 000 lakosa öt nyelven, tíz dialektusban beszél. Gyakran két szomszédos falu lakosai is egy harmadik, közös nyelvet használnak egymás megértésé­hez. E sajátságos helyzet miatt a Pamir a nyelvészek Mekkája. A Tadzsik Tudományos Akadé­mia Nyelvészeti és Irodalmi In­tézete elkészítette a három fő nyelv szótárát: a sugnanét, a bajuvaét és a sahdarjaét. Ez szolgál majd alapul az egyesí­tett, összehasonlító szótár elké­szítéséhez, s talán segít meg­fejteni a régi, holt nyelvek — az ovesztan, a szogdi és a kvarez- mi — titkát. Szovjet és holland Kőolajfolyam Világviszonylatban egyedül­álló teljesítményű és hosszú olajvezeték készül el 1973-ban a Szovjetunióban. Az új veze- | ték utat nyit a szamodon olaj | előtt a Volga-vidék feldolgozó üzemeibe és tovább a Barát­ság vezetékrendszeren át az európai szocialista országokba. Szamotlor egyedülálló olajlelő­hely Nyugat-Szibériában. 1975- ben ez a tajgai olajmezö már 7Ö—80 millió tonna olajat ad (1971-ben 14,5 tonnát termel­tek ki). Az új föld alatti főveze­ték hossza 3100 kilométer. A Szovjetunió viziútjainak összes hossza több mint háromszor na­gyobb az Egyenlítőnél. Olyan hatalmas folyók képezik ezt a víziút­rendszert, mint a Volga, a Jenyiszej, az Ob, a Léna, az Amúr, a Dnyeper, az Eszak-Dvina. A Volga—Balti csatornában a Krupszkaja utasszállító hajó. légpárnás hajókat használnak. A folyami-tengerjáró hajókon évente több mint 10 millió ton­na terhet szállítanak. Hogy csak néhány példát említsünk: a Bal­tikumból Iránba berendezéseket, o belső országrészek kikötőiből Bulgáriába és Romániába, illet­ve az Amúr medencéből Japán­ba fát továbbítanak, a Volga- vidékről pedig kőolajszármazé­kokat szállítanak Finnországba. Hosszabb a nappal Fellángolt a mesterséges Nap a kelet-szibériai fiatal olajvá­ros, Nyizsnyevartovszk fölött. A hosszú téli éjszakák jóval rövi- debbek lettek a hatalmas „Szi- riusz’’-lámpáktól. Minden lám­pa 20 ezer gyertya fényerőssé­gű. így végül sikerült 2—3 mű­szakban megszervezni a munkát a városban és környékén folyó építkezéseken. Minden „Sziri- | usz” 100 hektárt önt el fénnyel. Acservonográdi és mecseki bányászok barátsága Uj metróvonalak Amikor 1935 * * májusában Moszk­vában megkezdő­dött az első metró­vonal építése, alig­ha gondolta volna valaki, hogy idővel a metró válik a fő­város főközlekedé­si eszközévé. 1972-ben a moszk­vai metró kocsijai naponta 5 millió utast szállítottak. 1973 elején újabb 8.1 km hosszúságú metróvonalat adtak át öt állomással. A moszkvai met­ró vonalainak hosz- sza ezzel elérte a 156.6 km-t, az ál­lomások száma pedig 96-ra emel­kedett. Az új öt­éves tervben a földalatti vonalak száma 27 km-rel növekszik. A város hosszú­fejlesztési terve e kényelmes és gyors közlekedési eszköz további fejlesztését irányozza elő. A földalatti vonalainak hosszát 320 km-r* kívánják növelni. A Szovjetunió fővárosán kívül már működik o metró Leningrád- ban, Kijevben, Minszkben és Bakuban. Leníngrádban nemrég ad- tak át egy újabb, 4.3 km hosszú metrószakaszt két új állomással. Megkezdték Közép-Ázsia első metrójának építését. Taskentberv Uzbekisztán fővárosában. A közeljövőben Harkov lakói is e ké­nyelmes közlekedési eszközzel utazhatnak majd. Szovjet és holland tudósok a közeljövőben közös kutatásokat végeznek a „többéves" rétek és legelők létrehozása, valamint az állatok nemesítése érdeké­ben. Hágában nemrég írták alá a két ország mezőgazdasági együttműködésének kibővítésé­vel kapcsolatos 1973-74-re szóló egyezményt. A hollandok nemesítés céljából Chipor faj­tájú hibridsertéseket, valamint őszi és tavaszi búza, len- és zöldségmogvakat küldenek a Szovjetuniónak. Vaszilij MARCSENKO, Uk­rajna Kommunista Pártja cser- vonográdi (Lvov-terület) vá­rosi pártbizottságának első titkára a következő nyilatko­zatot adta az APN tudósítójá­nak. A barátság hat évvel ezelőtt vette kezdetét. Először a Ivovi— volinyi szénmedencék bányász- küldöttségét látták vendégül a mecseki szénbányászok, majd ők látogattak el hozzánk. A ta­lálkozások, az állandó levele­zés, a kölcsönös tájékoztatás együttműködésünknek újobb szakaszát készítették elő. A „Velikomosztovszkája Komszo- molszkája" 8. akna, — amely kollektív tagja a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaságnak, — szo­cialista versenyszerződést kötött Szabolcsbánya bányászaival. A magyar bányászok,' átvéve szov­jet barátaiktól a munkafolyama­tok műveletenkénti megszerve­zését, tanulmányozták a szén- jövesztő komplexumok haladó munkamódszereit a meredek dölésirányú teleprétegeken. A szovjet bányászok viszont a kül­színre szállított szénmennyiség magyar nyilvántartási módját, a magyar külszíni üzemvezetési elvet alkalmazták. Együttműködésünk szakszerű. Tátra József, üzemvezető Pécs- szabolcsról például, rendszeres időközökben tájékoztat Kollek­tívája munkájáról, Borisz Gof- stejn, a 8. sz. „Velikomosztovsz­kája’1 bánya igazgatója pedig magyar barátainknpk számol be ugyanígy. A szocialista verseny eredményeinek összegezése, a küldöttségcserék a bányászna­pon, május 1-én és Magyaron szág felszabadulásának napján történnek. Szoros kapcsolatot tartanak egymással a kommunista mun­kát végző 3. sz. „Velikomosz­tovszkája" bánya és a Mecseki Szénbányászati Vállalathoz tar­tozó Zobák-akna, a 4. sz. „Ve­likomosztovszkája bánya és a Kossuth-bánya kollektívái. Kétszer volt alkalmam felke­resni o magyar bányákat, A frontfejtésekben és a vájatok­bán végzett munka tapasztala­ta, a munka és a szabod idő megszervezése érdekesnek tűnt számomra. A cservonográdiak nemrég szívélyesen fogadták a szak- szervezeti funkcionáriusoknak és ifjú bányamunkásoknak Pécsről érkezett delegációját és a komlói bányaigazgatóság kül­döttségét. A vendégek érdeklő­dését váltotta ki bányáink mű­szaki felszereltsége, a szénjö- vesztő komplexumok munkája, a lakásépítés lendülete. az elektronikus számítástechnika meghonosítása a termelésben. A fenyőerdőben épült bányósz- gyógypihenő, a háló-épülettöm­bök, rendelőintézet, étkező, úszómedence is tetszettek ven­dégeinknek. Egyébként a gyógy- pihenö létesítésének eszméje azután született meg o cservo- nográdi szakszervezeti funkcio­náriusokban és építészekben, miután meglátogatták a sikon- dai létesítményt. A Cservonográd városa által létesített Népek Barátságának Házában a nagyszámú kiállítá­si tárgyak között ott vannak a magyar bányászoktól kapott emléktárgyak, megemelékezé- sek, üdvözlő táviratok, munka­beszámolók. Ezek bizonyítékai annak a barátságnak, amelyre az új élet építésében segítségünkre van. Szovjet Távol-Kelet A világpiacon Minden percben 20 lakás A kilencedik ötéves tervben a Szovjetunióban 580 millió négy­zetméter lakóterület beépítését tervezik. Ez azt jelenti, hogy az építők az országnak minden percben 20 új lakást adnak. A rohamos lakásépítés szo­ros összefüggésben van a laká­sok tervezési munkáival, ame­lyek már évtizedekre előremu­tatnak. A jövő városait a ter­vező az ipari és lakótelepülé­sek elkülönítésével képzelik el. A /övö. lakásait a szakemberek a tudományos, oktatási, kultu­rális központok körül elhelyez­kedő lakósejtekben képzelik el. A terület ésszerű kihasználása a függőleges építkezés fejlődé­sét sejteti. E lakások lehetővé teszik az emberek igényeinek kényelmes és • gyors kielégítését, minden­napi szükségleteik, esztétikai és egyéb kívánalmaik teljesítését. ilyen fesz o jövő városának egy része Jelenleg 60 ország vásárolja a szovjet Távol-Kelet árucikke­it, évente 600 millió dollárt meghaladó összegért. Ez csak­nem kétszerese az öt év előtti eredménynek. Gennagyij Vaga­nov, a Szovjetunió külkereske­delmi minisztériumának távol­keleti megbízottja kommentálta ezt a tényt: — Az exportszállítmányok gyors növekedése az ipari ter­melés fejlődéséből, az óriási természeti kincseinek birtokba­vételéből következtek. Több mint 250 vállalat szállítja ter­mékeit exportra, ezek közül min­den ötödik készárut termel, köz­tük gépeket és berendezéseket. A készáru-export mind lénye­gesebb szerepet játszik. Hatal­mas áradatban kerül külföldre többféle kőolajipari termék, alumínium, cement, vaj, zsira­dék és vegyipari cikk, a feldol­gozó ipar és más ágazatainak termékeihez hasonlóan. Az utóbbi időben különösen gyoi- san növekedett a színesfémek, a vegyi cikkek, papíráru és a cellulóz exportja. A következő években üzembe helyezendő új fakémiai és olajkémia vállala­tok szintén jórészt a kivitel cél­jait szolgálják. Egyidejűleg növekszik a ha­gyományos exportnyersanyagok, a faáru, a kőszén és a kőolaj külföldre szállítása is. Ez két okkal magyarázható: az egyik a Bajkálon túli terület nyers­anyagforrásainak kolosszális nagysága, a másik az, hogy a Szovjetunió különleges hosszú- lejáratú kereskedelmi kapcso­latokat teremtett a Csendes­óceáni medence országaival. Már ötödik éve eredményesen teljesítik a szovjet Távol-Kelet erdőkincseinek közös kiakná­zásáról kötött szovjetrjapán hosszúlejáratú egyezményt Ja­pán gépeket és anyagokat szál­lít hitelbe, amit a Szovjetunió faanyaggal törleszt. Ez mindkét félnek előnyös. Árucikkeink legnagyobb im­portőrje Japán. Amellett állan­dóan nő a Távol-Kelet kivitele valamennyi szocialista országba, különösen a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságba. A Távol-Kelet és a szomszédos országok kereskedelmi együtt­működésének egyik formája a partmenti és határszéli árucse­re, ez elsősorban áll a KNDK- ra és Japánra. De a kereske­delem e formája iránt érdeklő­dést tanúsít Ausztrália, Singa­pore és Hong-Kong több válla­lata is. „Különleges flotta” — Észak töútvonalán A sarkvidéki tengerek a Szov­jetunió fontos közlekedési és szállítási vonalaivá váltak. Negyven év alatt a szovjet Tá­voli Északon nagy változásojc mentek végbe: a rideg éghaj­latú, korábban lakatlan helye­ken városok és munkástelepüié- sek épültek, hatalmas ércbá­nyászati vállalatokat és rén­szarvas-tenyésztő szovhozokat alapítottak. Ezeket a helyeket az ország európai részével ösz- szekötő „főút” az 5000 kilomé­teres északi-tengeri útvonal lett. Az útvonalon speciális hajózást létesítettek; a hatalmas jégtö­rőkkel és a „Lenin" atomten­gerjáróval az élen a legújabb villamoshajók tartoznak a „kü­lönleges flottához”. Ezek a ha­jók a sarkvidéki hajózás idő tartamát csaknem kétszeresére növelik. 02252122

Next

/
Thumbnails
Contents