Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-19 / 98. szám
f973. április 19. BUN ANTOLI NAPLÓ i Jelentkezés, behívás, értékelés A felsőoktatási intézményekbe való felvétel módosított szabályai A Művelődésügyi Minisztérium táiékoztatója A felsőoktatási intézményekbe történő felvétel szabályairól, c módosított intézkedésekről odtak tájékoztatót a Művelődés- ügyi Minisztérium illetékesei. — At ismertebb jelentkezési feltételeken kivül melyek a legfontosabb tudnivalók? — Néhány felsőoktatási intézmény, illetve szak esti és levelező tagozatára csupán a megjelölt munkakört betöltő dolgozók jelentkezését szabad elfogadni. Az agrár jellegű felsőoktatási intézményekbe a mezőgazdasági üzemek, vállalatok, a szakoktatás, a kutatás és igazgatás dolgozói, valamint a társadalmi szerveknél hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozók pályázata jöhet számításba. A tanárképző főiskolákra, a Testnevelési Főiskola tanári szakára a pedagógus képesítéssel pedagógus munkakörben dolgozó, a tanítóképzők népművelő-könyvtáros szakára a népművelési vagy könyvtáros munkakörben alkalmazott dolgozók, az óvónőképző intézetekbe olyan — képesítés nélkül, szerződéssel alkalmazott — óvónők jelentkezését lehet elfogadni, akiket a tanácsok a következő tanévben is alkalmazni kívánnak. A felsőoktatási intézmény csupán a felügyelete szerint illetékes miniszter engedélyével fogadhatja el más felsőoktatási intézmény hallgatójának jelentkezését. A munkáltató javaslatára a felsőoktatási intézmény esti és levelező tagozatán el kell fogadni azoknak a 35 évnél idősebb dolgozóknak a jelentkezését is, akik nem rendelkeznek a szükséges előképzettséggel. A felsőoktatási intézmények május 15-ig — nappali tagozatokon május 2-ig — érkezett felvételi kérelmeket kötelesek elfogadni. A dékán, igazgató a vizsganapig elfogadhatja a jelentkezést, ha a kérelmező igazolja, hogy rajta kívül álló okok — például beteg- séq, külföldön tartózkodás — miatt késett. A néphadsereg katonai akadémiáján szerzett oklevelet a szükséges előképzettséget igazoló okmánynak kell tekinteni. Az állam- és jog- tudományi karokon, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen — a külkereskedelmi szak kivételével — a Belügyminisztérium Rendőrtiszti Akadémiáján az i960, évet követően szerzett oklevelet — a jelentkezési feltétel szempontjából — érettségi bizonyítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteni. — Hogyan történik a jelentkezők behívása a felvételi vizsgára? — Valamennyi jelentkező felvételi vizsgadíjat fizet, amely mindhárom tagozaton egységesen 50 forint. A tanítóképző és óvónőképző intézetekbe jelentkezőknek a felvételi vizsga előtt alkalmassági vizsgát kell tenni- ök. A KISZ építőtáborában résztvevő jelentkezőket a felsőoktatási intézmények olyan időpontra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás időpontjával nem ütközik. A tanárképző főiskolákon, a tanítóképző és óvónőképző intézetekben a felvételi vizsgának része a beszédkultúra vizsgálata is. A nemzetiségi iskolákból jelentkezők a tanítóképző és óvónőképző intézetekben anyanyelvükön is vizsgázhatnak. Matematikából az írásbeli vizsga feladatait valamennyi felsőoktatási intézményre vonatkozóan a Művelődésügyi Minisztérium állítja össze. A matematikán, továbbá a Művelődésügyi Minist térium állal kijelölt intérrné nyék, karok írásbeli vizsgaanyagán kívül minden egyéb írásbeli felvételi vizsgaanyagot a dékán (főigazgató, igazgató) által megbízott oktatók állítanak össze, úgy hogy azok a felkészültség lemérésén kivül alkalmasak legyenek a rétermett- ség, a képesség vizsgálatára is. Ebbe a munkába felvételi tantárgyként bevonják az illetékes megyei, fővárosi, megyei városi tanács művelődésügyi szakigazgatási szelve által megbízott középiskolai tanárokat is. Az I összeállított vizsgaanyagot a ! dékán (főigazgató, igazgató) hagyja jóvá. Az írásbeli vizsgát lehetőleg egy napon és azonos tételek alapján kell tartani. Az Írásbeli dolgozat elkészítésére a feladat kihirdetésétől számított legalább 150—150 percet kell biztosítani; a szóbeli vizsgára vizsgázónként általában 30 percet kell fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok értékelésének befejezése után kezdhető meg. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2— 4 tagú. A bizottságok a vizsgázóval tárgyilagosan és nagy körültekintéssel foglalkoznak. A jelentkező magatartását és rátermettségét egyrészt a középiskola igazgatójától, illetőleg KISZ-szervezetétől (a munkaadótól) kapott javaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás megítéléséhez azt kell vizsgálni, hogy a jelentkezőben megvannak-e azok a tulajdonságok, jellemvonások, amelyek alapján remélhető, hogy szocialista szakemberré válhat. — Hogyan értékelik a felvételi vizsgák eredményeit? — A felvételi vizsgán — az öt fokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullával jelölve és véve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét, az esti és levelező tagozatokon a 4 osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagozaton húsz pontot érhet el. Az osztályzatok összegének felezése révén kapott fél pontszámot kerekítés nélkül kell figyelembe venni. A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizsgán elért pontszámhoz a középiskolai tanulmányi eredmények alapján, az alábbi szabályok betartásával kiszámított pontszámot hozzá kell adni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb tíz pontot kaphat. A pontszám megállapítása az érettségi vizsga átlag- eredményének figyelembe vételével vagy anélkül történik megfelelő táblázat alapján. Minden esetben a pályázóra kedvezőbb számítási módot kell alkalmazni. Az 1973. évi felvételi eljárásban a Testnevelési Főiskolán csak az érettségi vizsga átlageredményével kombinált táblázat alkalmazható. A felvételi vizsga tantárgyaiból, illetőleg az azokat helyettesítő tantárgyakból a tanulmányi eredmények alapján elért pontszám kiszámítása a következőképpen történik. Ha a tantárgyat a középiskola második, harmadik és negyedik, vagy csak a harma- i dik és negyedik osztályában tanították: a harmadik és a negyedik; ha a második és harmadik osztályában tanították; a második és a harmadik; ha pedig csak a második és negyedik osztályában tanították: a második és a negyedik osztály évvégi osztályzatainak átlaga vehető figyelembe. Ha a pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül megelőző évben vagy már régebben, illetőleg esti vagy levelező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon vagy a nappali tagozat, vagy az esti levelező tagozat pontszámítási módszerét kell alkalmazni. Ezek a jelentkezők matematikából az írásbeli felvételi vizsgát a felsőoktatási intézményben teszik le. Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mind- i két írásbeli dolgozata elégtelen. A felvételi bizottság felvehet olyan jelentkezőket is, akiket a középiskola (munkaadó) véleményében nem ajánlott felvételire, ha meggyőződött arról, hogy a jelentkező ennek ellenére alkalmas és érdemes a fel- A felvételi bizottság számára nem kötelező érvényű a jelentkező egészségi alkalmasságát véleményező orvosi szerv esetleges negatív megállapítása. A felvételi vizsgán megfelelt, de bármely okból elutasított jelentkezőkkel közük, hogy ameny- nyiben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, karra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat, amennyiben ismételten jelentkeznek és ezt külön kérik — újabb felvételi vizsga nélkül a jelenlegi pontszámúk alapján veszik figyelembe. A Csepel Vas- és Fémművek Híradástechnikai Gépgyára 1974-től oz Egyesült Államokba és több nyugat-európai országba exportálja gépkocsimosóit. Erőteljesen bővítik a szocialista országokkal fenntartott kapcsolataikat is. Jelenleg KGST-szerződés keretében őt szocialista ország vásárolja az értékes berendezéseket. Nagy a kereslet mikrobusz, autóbusz és camion mosók iránt ifc A nyugat-európai vásárlók közül elsőnek Ausztriába és Svájcba szállítanak „HITEKA” típusé mosó- és szárító berendezéseket Hogyan történik a follobbozés? A jelentkezőnek az esetleges j fellebbezést az illetékes miniszterhez címezve, az elutasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (igazgatójához) kell küldenie. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és az érdekelt felsőoktatási intézmény vezetőiből alakult bizottság dönt. A nappali tagozatokon a felvételi vizsgákat június 25. és július 15., az esti, levelező tagozatokon június 15. és július 25. között tartják. A felvételre jelentkezés tanévében végző középiskolai tanulók matematikai felvételi írásbeli vizsgájának időpontját külön rendelkezés állapítja meg. Üdülésre „rendezik be" az erdők 20 százalékát 400 hazai kutató és erdészeti szakember vett részt szerdán a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett erdészeti környezetvédelmi tudományos tanácskozáson. A tanácskozáson dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előadásában rámutatott: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1973-ra rendelte el a környezetvédelmi kutatási feladatterv kidolgozását. Hangsúlyozta: szükséges, hogy az elméleti és gyakorlati szakemberek- megakadályozzák a levegő és a természetes vizek további szennyeződését, az egészségre káros vegyianyagok képződését és — nem utolsó sorban — megfelelő kiránduló és üdülőkörnyezetet teremtsenek o nagyvárosok környékén. Dr. Keresztesi Béla, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója beszámolt arról; hogyan képzelik el az j erdészeti kutatók az erdők l „arculatának" átalakítását. > Az elképzelés szerint a jö- vőben a hazai erdőterület j 70 százaléka szolgálja majd <J közvetlenül a termelést, a I; környezetvédelem célkitűzé- 1 seit az erdőterület tíz száza- í lékán valósítják meg, végül í üdülésre „rendezik be" az \ erdők 20 százalékát. „Jónak taitjuk, bemutatjuk, megvételre ajánljuk!' Fogyasztók fóruma Újszerű kiállítás Budapesten Fia a „zsákbamacska" kifejezés túlzás is, sokszor nem tudja a vásárló, mit takarnak az olyan hangzatos új textilnevek, mint a í/neszfer, interprint, ko- ratron. Pedig újabb, modernebb, az eddigieknél jobb termékek, dehát honnan tudjuk? Ezen kívánt segíteni a Fogyasztók Tanácsa, amikor Fogyasztók fóruma néven a maga nemében valóban új kezdemé nyeréssel kiállítást nyitott Bu dapesten a/ V. kér. Szalay u. 4, sz, alatti bemutató-teremben. A Magyar Szabványügyi Hivatal mellett működő Fogyasztók Tanácsa — társadalmi aktíváival — a fogyasztók szé- lesebbkörű, alaposabb tájékoztatása végett '2 vállalat ellenőrzött minőségű és a fogyasztók érdeklődésére számot tartó tér mékeiből rendezeti bemutatót A Textilipari Minőségellen őrző Intézet (TEXIMEI) szakér tőivel közösen választották ki a különböző termékcsoportokat reprezentáló kiállítási tárgyakat, amelyekről érdemes tudni, hogy milyen kedvező tulajdonságokkal rendelkeznek, hol kaphatók és mennyibe kerülnek. A kiállítás több célt is szolgál; egyrészt bemutatják a kereskedelemben már kapható, ellenőrzött minőségű, a vásárlóknak ajánlható termékeket. Másrészt közvéleménykutatást rendeznek az új termékek bemutatásával, har madrészt tájékoztatják erről az ipart és kereskedelmet. A kiállítás jelmondata; „fának tartjuk, bemutatjuk, megvételre ajánljuk!" — voltaképpen fedi tartalmát. A Fogyasztók Tanácsa közvéleménykutatást végez, kérdőívek, szavazócédulák útján kéri a látogatók véleményét. Például a közeljövő férfiingdivatjáról, a „nyaka, mandzsettája sima, c többi mintás"-ingről. Ha a vásárlók megszavazzák, gyártani fogják. A kiállítás egyik célja a TEXIMEI minőségtanúsító „t” jelének népszerűsítése, mely eddig csupán a méteráruk minőségét igazolta. Minthogy a feldolgozó ipar a konfekcionált készárukon nem tüntette fel azt, hogy a feldolgozott kelme a „t” minősítő és termékvédő jel hordozója volt, így a vevők sem tudhatták: a megvásárolt holmi anyaga — kiváló, Ezért a Fogyasztók Tanácsának további célja, hogy a ruhaipart a ,.t” jel használatára késztesse, s hogy a vásárló az üzletekben a modelleken ezt a jelet keresse. A kiállítást nem csak o fogyasztóknak rendezték. Nem titkolt célja, hogy a kereskedelmi szakemberek is jobban megismerjék a termékeket, így pontosabban tájékoztathatják a vevőket. Ezért is állították ki együtt 12 ruházati termékeket előállító gyár cikkeit. Kommunisták n akkor hatékony, ha érdemben segíti, hogy a tanácsok egyrészt betöltsék népképviseleti-önkormányzati jellegükből adódó feladataikat, másrészt a törvények, határozatok pontos, fegyelmezett végrehajtásával érvényesítsék a központi irányítást Amíg a területi elv gyakorlati átültetése jobbára szervezési feladatot jelent a pártszervezetek számára, addig az eszmei, politikai munka a párti ró nyitás alapja, tartalma. Ez utóbbit nem lehet szervezéssel, még kevésbé utasítgatássaf helyettesíteni. E kettő ugyanis ellentéte egymásnak. Amíg az utasítgatós csorbítja a tanácsok önállóságát, addig az eszmei-politikai irányítással együtt jár öntevékenységük, önállóságuk erősödése. Bár az esz-mei-pofrtíkoi irányítás módszerei ma már tisztázottak, s a legtöbb pártszerv és -szervezet munkájára mindinkább ez a jellemző, a mindennapi életben mégis ebben követik el a legtöbb hibát. Elég gyakori például, hogy a párt- szervezet határozatát „egy az egyben" ismertetik, a tanács végrehajtó bizottságának ülésén vagy a tanácsülésen. A tanácstagok az így előterjesztett „javaslatot" legtöbbször vita nélkül elfogadják, határozattá emelik. . Ezekben a pártszervezetekben nem tudatosult még kellően: sem a pártvezetőség, sem a taggyűlés nem hozhat határozatot a tanács végrehajtó bizottságát, vagy magát a tanácsot illetően. Állásfoglalásaik és irányelveik nem a tanácsi szerveket kötelezik, hanem az ezekben dolgozó kommunistákat, legyenek azok vezetők, vagy tanácstagok. Ők felelősek a határozatot hozó pártszerv, vagy szervezet előtt annak végrehajtásáért, amiért politikai felelősséggel tartoznak. A tanácsok pártirányítósá" ban tehát — o párttestületek mellett — személy szerint is nagy feladat hárul a kommunistákra. A pártonkívüli tanácstagok körében képviselniük kell a pártszervek határozatait, állásfoglalásait. Ez a képviselet pedig kellő felkészültséget igényel : vitakészséget, az adott kérdések alapos ismeretét. A vitakészséggel rendelkező kommunista az ellenvéleményt képviselő tanácstagot -nem úgy tekinti, mint rendszerünkkel szembenállót, hanem úgy, mint aki segíteni szándékozik a közösség ügyét, de akit a párt igazáról meg kell győzni. Az ilyen egész séges léqkörben talál táptalajra a szocialista demokratizmus, szélesedik a szocializmus éoitésé- ben az együttműködők köre. Az állampolgárokat egyre inkább érdekli és érinti, hogy közvetlen népképviseleti szervük hogyan gazdálkodik bizalmukkal, anyagi javaikkal és a lehetőségekkel. S a pártirányítás hatékonysága is mindenekelőtt ezen mérhető. Mihók Sándor P olitikai és társadalmi életünkben elég gyakori, hogy akkor kerül egy-egy szervezet vagy intézmény az érdeklődés középpontjába, amikor nagy eseményére — kongresz- szusra, alaposabb értékelésre — készül. A tanácsokról azonban nem lehet ugyanezt elmondani, hiszen szinte állandóan az érdeklődés középpontjában állnak. A lakossággal való állandó és szoros kapcsolatuk már önmagában is „napirenden” tartja munkájukat. De a pártszervek és -szervezetek is sarkalatos teendőjüknek tekintik a velük történő foglalkozást, szervezeti problémáik megoldását, munkájuk fejlesztését. A tanácsok szervezetében az elmúlt évben — a tanácstörvény alapján — jelentős változás következett be. Bár az átszervezés — a járási tanácsok megszűnése, a nagyközségek és a közös tanácsú községek kialakítása stb. — jobbára befejeződött, dé a pártszerveknek és -szervezeteknek ma is elég sok gondot okoz a szervezeti feladatok megoldása. Amíg ugyanis korábban a tanácsok szervezeti problémái szerepeltek napirenden, addig napjainkban már elsősorban arról van szó, hogy a pártszervek és -szervezetek igyekeznek saját szervezeti felépítésüket a tanácsokéhoz igazítani. És itt nem csupán „szervezési" szempontokról van szó. Nagyon fontos eleme ez a pártszervezetek tartalmi munkájának is, nevezetesen a tanácsok hatékonyabb irányításának és ellenőrzésének. A pártszervek, a pártszervezetek — a párthatározatnak megfelelően — országszerte érvényt igyekeznek szerezni a tanácsok pártirányítása szempontjából alapvetően fontos területi elvnek. Annak, hogy a szocialista állam valamennyi szerve a párt azonos szintű szervének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett végezze feladatát. E szervező munka keretében kerül sor — természetesen ott, ahol erre a feltételek megértek — községi pártbizottságok, csúcsvezetőségek létesítésére. Több esztendős gyakorlat bizonyítja ugyanis, hogy az önállóságban és jogkörben gyarapodott községi tanácsok pártirányítására és ellenőrzésére megfelelő hatásfokkal elsősorban ezek a pórtszervek képesek. De azokban az önálló tanácsú községekben, ahol csupán üzemi — például termelőszövetkezeti — pártalapszeivezet működik, célszerű lehet ezek községi üzemi jellegű pártszervezetekké való átminősítése, vagy területi párt- alapszervezet létesítése is. Bár a szervezési tennivalók nagyon fontosak, de nem önmagukért történnek: mindenkor a tartalomnak, ez esetben a hatékonyabb pártirónyításnak és ellenőrzésnek vannak alárendelve. A jó, a helyes szervezeti kereteket ugyanis tartalommal is meg kell tölteni, A pártirápyitás , % I
