Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-14 / 93. szám
im. április 14. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Kispolgáríság — ma Egy i betű miatt folyó gyűlölködő harc — menyire szemléletes jelképe ez Madách Imre Az ember tragédiájában a nagy eszmék dogmákká silányulásá- nak, s az ebből fakadó kicsinyes. értelmetlen hadakozásnak. S mégis: a fogalmak tisz- . ta értelmezésében olykor egyetlen betű is fontos lehet. Jelen esetben éppen az i, hiszen a kispolgárság és a kispolgári- *Oq szavakat csupán ez különbözteti meg egymástól. A két ío_ galom tartalma azonban igencsak eltér; a kispolgárság társadalmi osztály, vagy réteg, a kispolgáriság viszont világszemlélet, gondolkodásmód, életfelfogás, erkölcsi nézetrendszer, s az ezeknek megfelelő gyakorlati magatartás. Társadalmi gyökerek A két fogalom között természetesen kapcsolat is van, hiszen a kispolgári ideológia o kistulajdonos, kistermelő osztály társadalmi helyzetét, érdekeit, törekvéseit tükrözi és fejezi ki. S a mai helyzetelemzés számára éppen ez jelenti az első bökkenőt. Miért tekintjük ennyire fontosnak ma a kispolgári világszemlélet elleni küzdelmet, mi tartja fenn és élteti ezt az ideológiát jelenleg, amikor a kistulajdonos rétegéhez immár a magyar lakosságnak mindössze körülbelül másfél százaléka tartozik? A gondolkodásmódot azonban nemcsak a máj létfeltételek befolyásolják, hanem a tegnapiak is. Márpedig Magyarországon mind a munkásosztály, mind a szövetkezeti parasztság többségében olyan emberekből áll, akik vagy maguk is kistulajdonosok. főként kis- vagy középparasztok voltak korábban vagy ilyen családból származnak. Az alkalmazottak és értelmiségiek körében pedig még erősebb ez a hagyomány, hiszen a kapitalizmusban ezek mint közbülső rétegek tipikusan a kispolgári világszemlélet hordozói. De nemcsak a múltról van szó. Marx annak idején hangsúlyozta — s gondolatát Lenin helyeslőleg elevenítette fel később, — hogy a kapitalizmus és o kommunizmus közötti átmenet társadalma még szükségszerűen magán viseli a polgári társadalom anyajegyét. Marx ezzel kapcsolatban elsősorban a termelt javak elosztásának tényleges egyenlőtlenségére, a munka szerinti differenciálásra utalt, amely mindaddig szükségszerű, amíg a termelőerők fejlettsége nem teszi majd lehetővé a valóságos egyenlőséget a társadalmi munkamegosztásban és Hál" ez hihetetlen! 160 cm széles szintetikus JERSEYK 80,— Ft-os áron Nagy divat a kulikabát! Sottis angol szövetek 140 cm széles 145,— Ft-os áron Kockás angol sportszövetek, férfiöltönyre 150 széles 250,— Ft-os áron Kapható: o PÉCSI ÁFÉSZ Hal tér 5. szám alatti Ruházati Boltjában. az anyagi javak elosztásában. A marxizmus klasszikusainak e gondolatait a qyakorlat messzemenően igazolta. Sőt, olyan tapasztalattal is járt, amivel ők nem számoltak: nevezetesen azzal, hogy a szocializmusban is fennmaradnak az áru- és pénzviszonyok. A történelem „ravaszsága", hogy a kommunista társadalmat csak úgy érhetjük el, ha messzemenően építünk az átmeneti kor említett sajátosságaira, noha magában a kommunizmusban ezek már nem lesznek jelen. Addig viszont kettős tendencia hordozói, nemcsak a kommunizmus felé haladás eszközei, hanem egyúttal talajául szolgálhatnak a kispolgári nézetek, felfogások továbbélésének, sőt adott esetben átmeneti felerősödésüknek >$. Politikai végletek Gyakran esik szó arról, hogyan fejeződik ki a kispolgári mentalitás különböző erkölcsi tulajdonságokban: az anyagiasságban, önzésben, a mások iránti közömbösségben. A kispolgári felfogás azonban nemcsak ezekben jelentkezik,, hanem a politikáról alkotott, azzal kapcsolatos véleményekben is. De a mindennapi gondolkodásban nem egyszer tapasztalható ä politikai kérdések kispolgári megközelítése, s olykor hangot kap irodalmi, művészeti alkotásokban is. Társadalmi helyzetének bizonytalanságából eredően a kispolgárság politikai szemléletében ellentétes tendenciák találhatók. Ezek egyike az ellentétek összebékítésére, a „sarkok legömbölyítésére” való törekvés. S mitagadás, ez a szemlélet még nem halt ki közgondolkodásunkból. A nemzetközi kérdések osztályszemlélettől mentes, vizenyősen pacifista értelmezésében épp úgy megmutatkozik, mint a honi negatív jelenségek elleni határozott fellépéstől, a helytelen nézetekkel folytatott polémiától való félelemben, az „élni és élni hagyni" szemléletének érvényesítésében. De van egy másik véglet is: a türelmetlenséq, a kapkodás, a negatív jelenségek miatti pánik nem kevésbé kispolgári jellegű, mint az előbb említett langyos nyárspolgáriság. Aki éveket, olykor évtizedeket igénylő problémákat egyetlen intézkedéssel szeretne megoldani, s ha ez lehetetlennek bizonyul, kétségbe esik — az, függetlenül szándékától, ugyancsak kispolgári módon közelíti meg és értelmezi a szocialista építőmunka összetett feladatait. S végső fokon egy platformra kerül az opportunistával: mindkettőjük jellemzője végül a meddő tagadás, a tényleges megoldáson fáradozóktól való öncélú „elhatárolódás" lesz. Érdekek és értékek A kispolgári és a szocialista gondolkodás között szinte vízválasztó az egyéni és a társadalmi érdek kapcsolatának értelmezése. Elméletileg és gyakorlatilag egyaránt szakítottunk azzal a felfogással, amely az egyéni érdekben eleve valami „gyanúsat" szimatol, vagy megkövetelné mechanikus alárendelését egy ugyancsak mechanikusan felfogott közérdeknek. A szocialista közösségben élő szocialista ember számára e kettő egysége, harmóniája az alapvető, De ez az egység ellentmondásokat is hordoz, s az ebből eredő konfliktusok esetén a társadalmi érdek elsőbbsége az irányadó. A kispolgári gondolkodású ember egyrészt egyéni érdekeit is egyoldalúan értelmezi, leszűkíti főként az anyagi jdvak birtoklására és a „kényelmes"' életre. Másrészt számára az így felfogott egyéni érdek az elsődleges, a meghatározó. Tévedés lenne azt hinni, hoqy a kispolgári magatartású ember mindig megkárosítja a társadalmat. Ellenkezőleg, gyakran nagy hasznot hoz számára, számottevő értékeket alkot, keményen, szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik — mindaddig, amíg ezzel eqyéni céljait, törekvéseit is szolgálja. De menten közömbössé válik a közérdek iránt, ha annak szolgálatában nem érzi magát közvetlenül érdekeltnek, vagy ez netán még korlátozza is személyes céljai elérésében. E néhány vázlatos utalás természetesen nem meríti ki a kispolgáriság fogalmát. Sokféle megnyilvánulásának egyike-má- sika szinte valamennyiünk tudatában ott él, együtt létezve és hadakozva a szocialista eszmékkel. Ezért leküzdése sem valamiféle külön feladat a* ideológiai nevelőmunkában, hanem szorosan kapcsolódik annak legfőbb céljához, lényegéhez: a közgondolkodás szocialista vonásainak erősítéséhez és általánossá tételéhez, Gyenes László Az állampolgári tett ne fejeződjék lie a szavazással Kállai Gyula beszéde a rádióban és a televízióban Bevezetőben Kállai Gyula tolmácsolta a választópolgároknak a Hazafias Népfront Országos Tanácsa üdvözletét, majd sorravette a választási előkészületek - a jelölőgyűlések, a választási gyűlések, a nc- gyobb rendezvények — során felmerült gondolatokat. — A tanácsválasztós — mondta — hazánk kiemelkedő politikai és társadalmi eseménve. Teljes joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának novemberi határozata és az országgyűlés téli és tavaszi ülésszaka tovább javította azt a társadalmi légkört, amely nyugodt, bizalomteljes munkára késztet valamennyiünket. Ez nyilvánult meg az elmúlt hetekben megtartott jelölőgyűléseken, nagygyűléseken, beszélgetéseken is. — A választási előkészületek népünk nagy politikai érettségéről és felelősségérzetéről, növekvő politikai egységerői tanúskodnak. A jelölőgyűléseken csaknem két és fél millió választópolgár vett részt, mintegy 300 ezren szólaltak fel. A megjelentek nagy száma, aktivitása is bizonyítja: dolgozó népünk egyetért a párt céljaival, a Hazafias Népfront programjával. — Ugyancsak az egyetértésről tanúskodik, hogy a választópolgárok a közügyek iránti felelősségtől áthatva sok-sok tízezer, többségében közérdekű észrevételt és javaslatot tettek. Ezek arra irányultak: miképp lehet a helyes politikát minél jobban, gyorsabban megvalósítani. Népünk szocialista nemzeti egysége egyre inkább tettekben, közös cselekvésben nyilvánul meg. — Természetesen mindenkit érdekel: mi lesz a közérdekű javaslatok sorsa. A családi háztartások tapasztalataiból is tudjuk, hogy az egyébként jogos elképzelések sem oldhatók meg egyszerre. Vannak azonnal vagy a közeljövőben teljesíthető igények és vannak olyan javaslatok, amelyeknek megoldására hosszabb időre van szükség. A rangsorolás nem köny- nyű dolog, s e nehéz feladat nagyrészt új tanácsainkra, tanácstagjainkra vár. A feladatok megoldása azonban nemegyszer a lakosság, az érdéTanácstagjelölt, arany csillagokkal A tanácstagielölt ablakából az őrtoronyra látni. Néhány száz méternyire vagyunk a déli határtól; a tonácstagjelölt tábori egyenruhában, szekrénye teté- jén acélsisak. Nem mindennapi környezet egy olyan beszélgetés számára ez, ahol utakról, járdákról, bolti ellátásról, közlekedési gondokról, tehát a lehető leghétköznapibb és „legpolgáribb" témákról esik a legtöbb szó, mégis csak percekjg tart a feszélyezettség, mert Daróczi Lajos alezredes a külsőségek ellenére a lehető legtipikusabb tanácstagjelölt. Mindenről tud, mindenkit ismer, s minden gonddal kapcsolatban van valami elképzelése. — Negyvenöt éves vagyok, huszonnégy éve katona, de a kapcsolatom a „civil világgal", soha, egyetlen percig sem szakadt meg. Mi határőrök egyébként is különleges katonák vagyunk ebben a vonatkozásban, hisz a lakosság segítsége nélkül nem tudnánk megoldani feladatainkat. Az őrs szerves része a falunak. Kásád, ahol Daróczi Lajos él, szervezetileg Beremendhez tartozik, ennek a községnek a képviseletében tehát kétszeresen felelősségteljes a tanácstagi munka. A „csatolt" községek lakói a legtöbb helyen úgy érzik ugyanis, hogy másodrendű állampolgárok, s ezt az érzést csak tényekkel, a rendelkezésre álló fejlesztési alapok igazságos elosztásával, egyszóval: a fejlesztéssel lehet eloszlatni. Daróczi Lajos, ha megválasztják, most negyedik alkalommal lesz tanácstag. Illetékes tehát, hogy arról beszéljen, hogy alakult az elmúlt évtizedben a viszony Kásád és Beremend között. — Kétségtelen, hogy elég nagy volt az idegenkedés a két község között a kezdet-kezdetén. Mindkét fél a múltjára hivatkozott, előnyeit féltette. Éppen ezért ha azt kérdezik, mit tartok a legjelentősebb eredménynek a közös községi tanács munkásságával kapcsolatban, azt mondom: azt, hogy el tudta érni, hogy bízzanak benne. Kásád kicsiny falu, hét-nyolcszáz emberért nem építhetünk palotákat, ultramodern kulturális intézményeket, ugyanakkor azont bon azt sem engedhetjük meg, hogy valaki arra hivatkozzon: ide tulajdonképpen semmi sem kell, hisz alig három-négy kilométernyire van a gyorsan fejlődő Beremend. Csak a legújabb létesítményeket említem: elkészült az új üzlet, remélhetőleg rövidesen megnyílik a presz- szó, s a kultúrház se sokkal idősebb két évesnél . . . — ön persze nemcsak a község ügyeivel •foglalkozik, hisz választói határőrök . . . — Ha a katona leteszi a szolgálatot, épp olyan állampolgár, mint bárki. Vannak nős emberek, akiknek otthon esetleg gondokkal1 küzd a családjuk, mások építeni akarnak, megint mások esetleg itt akarnak letelepedni... Nem azt mondom, hogy az ilyen jellegű feladatok kötik le az erőmet, de az tény, hogy nagyon sok olyan kérdés vetődik fel, melyet a tanácsoknak, illetve a tanácsok közreműködésével kell megoldani. — A segíteni akarás nyilván kölcsönös. — így igaz, Amikor a kultúr- házat építettük, a mi katonáink voltak az elsők, akik társadalmi munkára jelentkeztek, s ott vagyunk ma is minden jelentős eseménynél, rendezvényen. Csak egyet említek: közös kultúr- együttest szervezünk a községgel. — Kásád és Beremend is nemzetiségi község. — Kásádon zömmel délszlávok laknak, Beremenden pedig nagyon sok a német anyanyelvű. Hogy mennyi minden változott az elmúlt liz-tizenöt év alatt a fejekben, illetve az országban, az talán a nemzetiségek közötti kapcsolaton mérhető le a legjobban. Nem tudok mást mondani, csak azt: jó itt élni. — Mint tanácstag, mit szeretne a legjobban elérni? — Hogy végre felépüljön a kásádí buszváró. — t.s mint parancsnok? — Hogy Kásád mielőbb elnyerje a megtisztelő „Határőr- község” címet. t,5. kelt közösség közreműködésétől is függ. — Nagy tehát a jelentősége a most következő vasárnapnak, a szavazás napjának. Több mint 67 ezer tanácstagot választunk. Ez a nagy politikai erő a legkisebb településtől a fővárosig átfogja, képviseli az egész lakosságot. Ám, e csaknem 70 ezer közéleti ember igazi erejét, cselekvésének hatékonyságát sokszorosára növeli a mögöttük álló több mint 7 millió választópolgár. Azok, akiktől megbízatásukat kapják s okik további tevékenységüket is. befolyásolják. A választók és a választottak, hazánk lakosságának akarata — szabják meg, hogy országos és helyi terveink, merész és szerény elképzeléseink egyaránt megvalósuljanak. — Alkotmányunk s a két évvel ezelőtt megalkotott tanács- törvény biztosítja a tanácsok népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepét. Természetes, hogy e lehetőségek a tanácsok munkájában az elmúlt kétéves rövid ciklus alatt nem válhattak mindenütt és maradéktalanul a politikai és közéleti tevékenység általános gyakorlatává, de ebben az irányban nagyot fejlődtek. Az állampolgárok a helyi politika közös alakításán és megoldásán keresztül nőnek fel az országos gondok, problémák és feladatok vállalásáig. Arra kell törekedni, hogy a következő négyéves periódusban a tanácsok, éppúgy, mint a tanácstagok s a választópolgárok megfelelően éljenek törvényben biztosított jogaikkal, hogy mindenki megtalálja a személyiségének és alkotókedvének megfelelő közéleti munkát. — A választási előkészületek eddigi tapasztalatai joggal töltenek el mindannyiunkat bizakodással. Megerősödött bennünk az érzés, hogy terveink, reményeink megalapozottak. Amikor köszönetét mondok a párt-, a? állami, a népfrontaktivistáknak, akik eddig is szorgalmasan és odaadóan tevékenykedtek és még holnap is fáradoznak a választások sikeréért, kérem őket: ezután is segítsék mindannyiunk törekvéseinek megvalósítását. Példájuk újabb százezreket vonjon körünkbe! — Kedves szokás, hogy választások előtt a fiatal, az I állampolgári jogaikkal elsőízben élő választókhoz is szói- j junk. Ezt örömteli megbízatásnak tekintem. Április 15-én több mint 400 ezerrel növekszik azok- | nak az ifjú választópolgároknak j immár tekintélyes számú sere- i ge, akik népi rendszerünkben J nevelkedtek föl, s akikre a tör- ; ténelem azt a nagy feladatot j bízta,; hog vegyenek részt a szó- | cializmus teljes felépítésében, s megkezdjék a kommunista tár- I sadalmi rend építését. Kérem | őket: a fiatalok lelkesedésével, | felelősen gyakorolják jogaikat s j teljesítsék kötelességeiket. — Vasárnap reggel 6 órakor országszerte megkezdődik a választás. Mire szavazunk *u~ lajdonképpen? Személy szerint a jelöltekre. A jelölógyűléseken a választók állásfoglalása felelősségteljes módon nyilvánult me-g, A bizalom és a politikai egyetértés jegyében határoztak ott is, ahol két vagy több jelöltet állítottak. A szocialista demokrácia erősödésének egyik jele, hogy már magát g jelölést is megtiszteltetésnek, a bizalom megnyilvánulásának, a közéleti munkában elért .eredmények megbecsülésének tekintik. A szavazók lelkiismerete, felelőssége döntse el: kire bízzák helyi és közös érdekeik képviseletét! — A jelöltek személyének kiválasztása, elfogadása azonban nemcsak o közügyekben jártas, odaadóan tevékenykedő emberek megbízatását jelenti. A rájuk adott szavazattal o Magyar Szocialista Munkáspárt politikájára, a Hazafia* Népfront programjára mondunk igent. Arra a programra, amely idehaza a szocializmus teljes felépítését, mint az egész nemzet fölemelkedésének egyetlen helyes útját jéTöbe meg, a nemzetközi politikában pedig a Szovjetunióhoz, a szocialista országok közössegéhez fűződő testvéri viszonyt, a béke, a társadalmi haladás és a békés egymás mellett élés jelszavait írta zászlajára. — E nemes cél szolgálatában kérjük a választópolgárokat: ne csupán szavazatukkal helyeseljék terveinket. Az állampolgári tett ne fejeződjék be a sza-, vazással! Mint ahogyan a je- jelölógyűléseken tíz- és tízezrek vállalták, igényelték, a választások után munkálkodjanak együtt — választók és választottak — terveink mielőbbi és minél jobb megvalósításán. Befejezésül Kállai Gyula így szólt a választópolgárokhoz: — Dolgozzunk együttes erővel s valósítsuk meg közösen a Magyar Szocialista Munkáspárt nagy társadalmi célját, a Hazafias Népfront, népünk nemzeti programját: a szocializmus teljes felépítését hazánkban! Kívánom, hogy együttes munkával, közös akarattal váltsuk valóra az otthoni, a családi reményeket is: a dolgos, derűs, békés és boldog életet I SZÖLÖÉS TELEKTULAJDONOSOK, FIGYELEM I Olcsó kerítésoszlopnak és lugasnak voló vascső kapható PECS, URANVAROS, ENDRESZ GYÖRGY U, 19. SZÁM ALATTI BARKÁCSboltban Ugyanitt beszerezhető keritésfonot, horganyzott huzal és különböző rúd-idomocélok és lemezféleségek. 4
