Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)
1973-04-12 / 91. szám
1973. április 12. DUNANTOLI NAPLÓ $ / Magyar siker a brnói vásáron A fogyasztási cikkek negyedik brnoi nemzetközi vásárán a magyar gyártmányok erős mezőnyben két aranyérmet szereztek. Az ünnepélyes díjkiosztáson dr. Jaromir Kolacny, a brnói nemzetközi vásárok vezér- igazgatója szerdán nyújtotta át az aranyérmet a Videoton és a Győri Műbőrgyár képviselőinek. A jutalmazott gyártmány a Videoton Ra 53—50-es típusú sztereorádiója (2x15 wattos), valamint a Győri Műbőrgyár gravoton műbőre. A 40 aranyéremből 24 Csehszlovákiának, 4 a Szovjetuniónak, 2—2 Magyarországnak, illetve Franciaországnak jutott. A többi kiállító csak 1—1 aranyérmet szerzett. A Puskin művelődési házban nagysikerű előadást adott a Magyar Állami Népi Együttes Fotó: Théz Sándor Belejeziött a „Vendégvárás a Mecsek alján“ rendezvénysorozata Támadás vándormadarak ellen Az idei veit a harmadik „Vendégvárás a Mecsek alján '73" — idegenforgalmi és vendéglátóipari rendezvénysorozat, amelynek záróünnepségére tegnap este került sor az Olimpiában. A március 28—április 11-e között Pécsett, illetve a megyében lezajlott összejövetelek, szakmai versenyek közül kiemelkedett a vendéglátóipari szocialista brigádok megyei találkozója, aztán a „Hegyvidék idegenforgalma" országos tájegységi találkozó, amelyen idegen- forgalmi szakemberek vettek részt, de nagy érdeklődés kísérte a „Vendéglátás" című újság i szerkesztőjének és olvasóinak baráti összejövetelét is. Ugyancsak a rendezvénysorozat idején került sor a Tv-presszó avatására, amelynek látogatottságáról csak annyit, hogy éppen tegnap várták a tízezredik vendéget, holott mindössze tíz napja nyílt meg. — Ügy érezzük, hogy az emberi kapcsolatok formálásában, a hivatástudat fejlesztésében, a mesterségbeli ismeretek gyarapításában nagyon eredményesek voltak a szakmai versenyek és találkozók — mondotta Ja- kabos Zoltánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, aki a tegnap esti záró- ünnepségen röviden összefoglalta a két hét tapasztalatait. Végezetül kiosztotta a díjakat a különböző jellegű vendéglátóipari versenyeken, illetve idegenforgalmi vetélkedőkön első helyezést elért résztvevőknek. A cukrászverseny 1. helyezettje Befejeződött az európai költők tanácskozása Szerdán az Akadémia várbéli dísztermében befejeződött az európai költők III. budapesti tanácskozása. Sötér István akadémikus „Petőfi és a világköltészet" címmel tartott előadásában rámutatott: Petőfi sajátos magyar fejlődést összegez, s életművében egy világirodalmi fejlődési tendencia is megmutatkozik. Költészete egy világ— Művelődési ház Somogy- apátiban. A kétmillió forintos költséggel épülő somogyapáti művelődési ház építése befejeződéséhez közeledik. A létesítmény, amely a szigetvári járás legnagyobb művelődési háza lesz, május végére készül el. irodalmi korszak zárószakaszával tűnik fel és fellépte a költészet eddigi törekvéseit emeli új szintre azáltal, hogy a költészet forradalmából átvezet a forradalom költészetébe. Olyan világot fedezett fel, amely addig nem talált valóban költői szemtanúra. Sőtér István után Leopold Lewin lengyel, Juhász Ferenc, Gianni Totj olasz, Sánta Ferenc, Kai Laittinen finn, Nina Cassian román, Leonard Lavlinszkij szovjet, Mira Alecskovics jugoszláv, Reiner Kunze NDK-beli, Kiss Dénes, Vilhelm Levik szovjet, Ellen Nijt szovjet és Sztelan Canev bolgár költő beszélt Petőfiről, s a költők mai feladatairól. Major Tibor, B, m. Vendéglátó Vállalat (Olimpia), a hidegkonyhai verseny 1. helyezettje Soós Vilmos B. m. Vendéglátó Vállalat (Olimpia). A harmadéves szakmunkás-tanulók szellemi és gyakorlati vetélkedőjén 1. helyen végzett csapat tagjai: Me- zőlolvy Zsuzsa Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat, Tankó Irén B. m. Vendéglátó Vállalat (Komló), Kakas Zoltán B. m. Vendéglátó Vállalat, Fischer János Nádor Étterem. A MÁV Utasellátó pécsi étterme immár harmadszor nyerte el az „Aranylányért", ezúttal Boros Ferenc szakács kiváló készítményével. így végérvényesen az Utasellátó kollektívájának birtokába került az aranyozott szép emléktányér. Ebben a kategóriában egyébként a 2. helyezést a B. m. Vendéglátó Vállalat „Mecseki Vadásztanya" éttermének vezető szakácsa Mi- kó Sándor érdemelte ki. A szakács-felszolgáló csapatversenyt a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat Nádor Szálloda csoportja nyerte. A „Ki mit tud Baranyáról?" vetélkedőn 56, 4—4 fős csapat vett részt. A verseny első részében a csapatok egy 12 kilométeres túrát gyalogoltak végig, egészen az új szentlászlói turistaházig. A vállalati csapatok közül a Pécsi Tervező Vállalat együttese lett az első, a pécsi Széchenyi Gimnázium csapata pedig az ifjúsáai kategóriában ért el első helyezést. Nemcsak olasz „vadászok" ellenségei az Európa felett északról Afrikába húzó vándormadaraknak, hanem az ősi ellenség: az Eleonora-sólyom is. (Nevét egy XIV. századi szardíniái hercegnőről, Eleonora d'Ar- borea-ról kapta.) Évente legalább egymillió költözőmadár esik e ragadozó madár áldozatául, amely kíméletlenül csap le a madárseregre a Földközitenger fölött. Ciprus és Marokkó között kb. kétezer pár él, s mivel fiókái ősszel kelnek ki, szeptember-októberben, a madarak vonulásának idején, sok táplálékra van szükségük. Az ornitológusok az utóbbi időben kezdték felmérni, mekkora lehet a költözőmadarak száma. Jelenlegi becslésük szerint 100 napon fjeiül egymilliárd madár repül át Európa felett, egy részük — a rovarevők, 1000-2000 méter magasan, a magvakat evők alacsonyan, párszáz méter magasságban. A sólymok mintegy elősegítik a természetes kiválasztódást: elsősorban a gyenge, beteges madarak válnak prédául. A sólymok életét is mostanában kezdték kutatni: érdekes módon a fészkeket egymás szomszédságában építik fel, más ragadozó madaraktól eltérően, és vadászni is tömegesen szállnak a Földközi-tenger fölé, ahol valóságos hálót feszítenek az érkező madársereg elé. A jó tápláléktól hamar megnőnek a só- lyomfiókák is: egy hónap múlva már repülni tudnak, s akkor az Eleonora-sólyomból is vándormadár lesz. Vendégünk volt: Keres Emil A költészet napja alkalmából tegnap este Meszesen, a József Attila Művelődési Házban vendégszerepeit Keres Emil Kos- suth-díjas színművész, a Thália Színház és a Budapesti Irodalmi Színpad igazgatója. ♦ Az előadóest vendégei, zömmel fiatalok a sokszorosan kitüntetett színésznek járó érdeklődéssel várták a művészt, már egy órával a kezdés előtt. Csenddé szelídült a zsivaj, amikor a tanárosan komoly, zavar- baejtő egyszerűségű férfi az előcsarnokba lépett. Egy pillanat alatt eldőlt a rendezvény hangulata, mindenki megérezte: itt ma az igaz és szép gondolatok beavatottja lehet. — A rivaldafényhez, színházi sikerekhez, televíziós kamerák hidegen kutató lencséihez szokott művésznek nem jelent erőpróbát ilyen családias jellegű előadóest. Mégis úgy tűnik, mintha izgatott, megilletődött lenné. — Valóban így van. A versmondás nekem mindig különleges alkalom, magammal és a mondandóval is meg kell küzdeni, hogy a lényegből minél többet adhassak. Ez a mostani vendégség kettős ünnep, hiszen József Attilát idézi, aki úgy volt a tanítómesterem: mágnesként vonzott, az első volt aki követelte, hogy megismerjem verseit. Nehéz időkben, 1940-ben „fedeztem fel” a költészetét, amely ars poétikát adott a további életemhez: „az igazat mondd, ne csak a valódit”. — A televízió is közvetítette legutóbb a fiatalok szavalóversenye országos döntőjét, amelyen ön több ízben ellentétbe került a zsűri többi tagjaival. Vitákat kiváltó állásfoglalása nyilván a versmondásról vallott sajátos nézeteiből adódik. — A versben mondhat el legtöbbet magáról az ember, s bár csábító, nem szabad a mondanivaló elé tolakodni. A póz, a kidolgozott látványos formaságok többnyire eltakarják a lényeget, a személyiséget. Nem ismerek el semmiféle iskolát, egyedül üdvözítő módszert: a legjobban elmondott versben is annyi feltáratlan marad, hogy jut másnak is. Az a nagyszerű, ha mindenki meri a maga érzései szerint mondani, más oldalról megközelíteni, más fontos dolgot átérezve és kibontva. Nemcsak úgy a jó, ahogy az elismert színészek mondják. Ezért is védtem, ha úgy tetszik jobban pontoztam azokat oz Május 15-én; " | Pécsi nap a tv-ben Fórum lellegű műsor Egyenes adások A Magyar Televízió május 15-én, kedden délutáni adását és esti főműsorát Pécsről közvetíti. A műsor egy része korábban rögzített balett bemutató, más részei pedig különböző helyszínekről sugárzott „Fórum'' jellegű egyenes adások lesznek. A Tv-híradó előtti műsoridőben kb. 18 órától két sajátos pécsi üzemből: a Kesztyűgyárból és a Zsolnay qyárból közvetítenek egyenes adású riport- műsort. Ez az adás a két pécsi üzem termelési, gazdaságpolitikai problémáival és az ott dolgozó munkások életével, gondjaival, munkakörülményeivel stb. kíván foglalkozni. Ezt követően tervek szerint az esti mese is pécsi vonatkozású lesz, vagy innen közvetítik. A Tv-híradót az esti főműsor egyik felében a Pécsi Balett közreműködésével rögzített Alonso-féle Carmen balett és az opera keresztmetszet együttes műsora követi, majd kb. 21 órától megkezdődik a pécsi „Fórum"-adás. Ez a kb. egyórás műsor a népszerűvé vált interpellációs műsoroktól any- nyiban különbözik, hogy három helyszínen történik, illetve a telefonhívásokat rövid, színes, oldottabb hangvételű helyszíni riportok szakítják meg egy-két percre. A körkapcsolásos riportok helyszínei a tv-torony presz- szója és a Műszaki Főiskola klubja. Ide, az ifjúsáqi klubba a pécsi egyetemi és főiskolai fiatalság különböző rétegeiből hívnak meg részvevőket, akik egyben az adás szereplői lesznek vagy lehetnek. öt helyszínről A műsor harmadik helyszíne a Nádor Kávéház. Itt helyezik el azt a két telefonvonalat, amelyen az adás ideje alatt bárki bejelentkezhet közérdekű — lehetőleg sokunkat vagy az egész város lakosságát érintő és érdeklő — kérdéseivel. (A két vonal telefonszámát később, oz adás előtt közöljük a Dunántúli Naplóban.) A műsor — mint a műszaki főiskolai klub helyszíne is jelzi — foglalkozni kíván a pécsi főiskolai és egyetemi fiatalok sajátos problémakörével is. A fórum jellegű. adásnak két fő témája lesz: a pécsi közlekedés helyzete, qondjai és a Mecsek- oldal beépítésének problemati. kája. Az adás szerkesztői azonban remélik, hogy ezen túlmenően a pécsiek számos jellegzetesen pécsi közérdekű témával jelentkeznek majd: levélben az adás előtt: és telefonon a tv-adás alatt. A műsor pécsi „főhadiszállása" a Nádor Kávéház. Ide is, a torony-presszóba is o jelenlevőket a város lakosságának legkülönbözőbb dolgozó rétegeiből hívják meg. A Kilátó Presszóban a tv-torony építői közül is többen helyet foglalnak. De ott lesznek az adás fő helyszínén természetesen a megye és a város párt- és állami vezetői is. A Magyar Televízió pécsi adásának szerkesztői kérik: ahhoz, hogy a műsor minél sokoldalúbb, színesebb legyen, a pécsiek április 18-iq adják postára a Dunántúli Napló címére: miről szeretnének hallani. A borítékra írják rá: „Tv-adás Pécsről". Kiszáradtak a Dráva-ártéri erdők Évről évre süllyednek az ország nagy folyói Magyatorszáq nagy folyói — a Duna, a Tisza és a Dráva — állandóan süllyednek, évről évre mélyítik medrüket. Erre a megállapításra jutott dr. Lovász György pécsi hidrológus, a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Intézetének tudományos munkatársa, aki több év óta vizsgálja folyóink meder- eróziós tevékenységét. Az 1820 és 1870 között végrehajtott nagy szabályozási munkák során úgy alakították a folyók amatőröket, akik valami újat nyújtottak át a már ismert sorok közül. — Művészi pályájának egyik fontos jellemzője a közéleti aktivitás. A líra mellett helyet kap a politika is. — Megfogalmazott művészeti hitvallás nélkül nem is igazi művész egy ember. A költő is így mondta: „kísérje két szülője szemmel, a szellem és a szerelem". Ezzel kitáruikoztam; többet az se árulna el rólam, ha a magánéletemről, feladataimról, céljaimról olyan részleteket mondanék, amit színésztől elvárnak az olvasók. Nem szolgálhatok bizarr történetekkel, szenzációkkal. A versek beszélnek helyettem. Márta medrét, hogy a víz minél keskenyebb ágyba kerüljön és ezáltal hatalmas területek váltak a mezőgazdasági művelésre alkalmassá, A szabályozás kedvezőtlen kísérő jelensége viszont, hogy a folyók azóta állandóan mélyítik a medrüket. A legintenzívebb mederero- ziót a folyók középső magyar- országi szakaszán figyelte meg dr. Lovász György. A Duna medre Dunaföldvárnál például 1.4, Paksnál 1.8 centiméterrel, a Tisza medre Szolnoknál 3.3 és Csongrádnál 3.2 centiméterrel, a Dráva medre pedig Zákánynál 2.4 és Barcsnál 1.8 centiméterrel süllyed évente. Ez tehát azt jelenti, hogy nagy folyóink évről évre mélyebbre „ássák be" magukat a föld felszínébe. Rövid távon nincs ennek különösebb jelentősége, de a hosszútávra szóló területfejlesztési tervek elkészítésénél feltétlenül figyelembe kell venniük a szakembereknek ezt a természeti folyamatot. A folyók medermélyülésének egyik — kedvező — következménye az, hogy a meglevő gátak eqyre magasabbra kerülnek és ezáltal az árvizek kevésbé veszélyeztetik a védvonalat. Kedvezőtlen hatása viszont máris jelentkezik, A meder süllyedésével arányosan mélyül a partvidék talajvízszintje. Ennek következtében csökken az öntözési lehetőség, mert az árterületen levő öntözőkutak vízhozama megcsappan, továbbá romlik a partmenti rétek és legelők minőséqe, mivel elveszítik a talajvíz-utánpótlásukat, végül kiszáradnak az ártéri erdők, amire a Dráva mentén máris van példa. Folyóinknak ezt a káros mellékhatását megfelelő mederszabályozással és mederépítményekkel lehet el- iensúlyozni. — Dolgozók iskolája Szente- gáton. A dencsházi és a szen- teqáti mezőgazdasági üzemek dolgozóinak részvételével 20 fős dolgozók iskolá'a indult Szen- tegáton. Az oktatást a helyi pedagógusok végzik. ) t
