Dunántúli Napló, 1973. április (30. évfolyam, 81-108. szám)

1973-04-12 / 91. szám

# DUNÄNTOU NAPIÖ 1973. Äprtlts fi FÓRUM A szigetváriaké a szó A már egy éve útjára indított Fórumunk olyan állomásához érkeztünk el, ahol a tanács ve­zetőinek kivételes alkalma nyí­lott ahhoz, hogy néhány nappal a választások előtt mégegyszer nyilvános kapcsolatot teremtsen a szavazásra készülődő sziget­váriakkal. E nyilvánosságot tér- mészetesen nem a kérdéseket feltevők nagy száma jelenti —, mert helyszűke miatt sajnos csak néhányon kaptak szót —, ha­nem a kérdések súlya, sokrétű­sége az, ami felöleli, magába foglalja a városra jellemző szin­te minden olyan gondot, prob­lémát, amely ma a legjobban foglalkoztatja a lakosságot. Kérdéseikre a városi tanács vezetői válaszolnak. Toponáry Béla A RÉGIEK HELYÉBE ÚJ IGÉNYEK LÉPTEK A szigetvári 39-es tanácstagi körzet választópolgárai minde­nekelőtt elismerésüket fejezik ki az előző négy éves tanácsi tervciklusban kapott aszfaltos utakért, járdákért és a vízveze­téki csőhálózat megvalósulásá­ért. Természetesen vannak újabb igényeink is. Többek között az a kérésünk, hogy rendezzék a Vörösmarty utca végén lévő tér­séget, továbbá az, hogy váro­sunk kapjon végre egy autóbusz pályaudvart. Válasz: A tanács több évtizedes adós­ságokat törlesztett, amikor a régi sáros utcákat köztük a Vö­rösmarty utcát is aszfalt burko­lattal látta el. A beruházási szükségletek miatt azonban csak minimális összegeket tu­dunk felújításra, javításra for­dítani, ezért késik a Vörösmarty utca végén lévő terület rende­zése, amely várhatóan 1974 vé­géig megtörténik. Az autóbusz-pályaudvar koor­dinációs építése ts szerepelt a IV. ötéves tervünkben. A léte­sítés-azért húzódik át az V. öt- éves -terv időszakára, mert a fartóeSH'áItaI biztosítandó at­ébifmények (csatornák, vízveze­tékek, kábelek és útburkolatok) fedezeti összegeit városunk la­kossága érdekében és azok kí­vánságára, ivóvíz ellátásra és járdaépítésre fordítottuk. A pá­lyaudvar megépítését az V. öt­éves terv első esztendejében (1976-ban) újra napirendre tűz­zük. Boda Rudolf Széchenyi u. 45. A KAZANFÜTÉS KELLEMETLENSÉGEI Ma, amikor oly sok szó esik a városok levegőjének tisztasá­gáról, nagy visszatetszést kel­tett itt Szigetváron is, hogy a város kellős közepén, közvetle­nül az orvosi rendelő szomszéd­ságában gomolygó fekete füs­töt okád az Oroszlán szálló ka­zánkéménye. Véleményem sze­rint —, amellyel nem állok egyedül —, kitűnően megfelelt volna az említett szálló fűtésé­hez a közelben lévő 63 fokos termálvíz. Kérdésem: a meleg­vízfűtés megoldása többe került volna mint a kazán fűtése? Válasz: Az említett mozdonykazán .al­kalmazása szükségmegoldás volt A kazán, tulajdonosa, — a Baranya megyei Idegenforgal­mi Hivatal, — már tervbe vette az olajfűtésre való átállítást, ami után a kazánról fűteni le­het még a tanács épületet, a tervezett OTP-Bank székházat, az orvosi rendelőt és a leány- l kollégiumot is. Az olajtüzelésre j való áttéréssel számottevő ja- j vulás várható. A 62 fokos ter- | málvíz a félhasználásához szük­séges nagyfelületű hőkicserélő i berendezések miatt már nem al- i kalmazható gazdaságosan a J belvárosban, de a vár turista j szállójában és a dzsámiban fű- j tésre is fel fogják használni. Tóth Miklós Hóból, Szamuely T. u. 16. TALAJVÍZTŐL SZENNYEZETT KUTAK 1966-tól községünk Szigetvár peremkerületeként szerepel és 8 választó-kerületével szerves ré­sze a városnak. A városhoz tar­tozás lehetőséget biztosít nálunk is a nagyobb ütemű fejlődés- j hez, ami abból is kitűnt, hogy | 1966 óta több mint egymillió ! forint értékű beruházás történt, illetve valósult meg nálunk. A lakosság, a tanács, a párt és a tömegszervezeti vezetők közös összefogásának eredményeként két autóbusz-váróhelyiséget1, or­vosi rendelőt, fodrászüzletet kaptunk és időközben felújítot­ták a két iskolánkat is. Igaz, „adósság" is van. Az egészsé­ges ivóvíz biztosítása mellett egyre sürgetőbbé válik a rég esedékes óvoda, napköziotthon és az üzemi étkezde megvaló­sítása. Ami az ivóvizet illeti, — j különösen ilyenkor tavasz ide- j jén —, bizony nemegyszer elő- ! fordul, hogy o talajvíztől erősen szennyezettek az ásott kútjaink. Sokakat foglalkoztat az a gondolat is, hogy az eddigiek­nél megfelelőbben kellene gon­doskodni a munkában megfáradt idős emberekről. Véleményünk szerint lényeges előrelépést je­lentene, ha a tanács e célra fordított anyagi támogatásán kívül, a tsz eltartási szerződést kötne a rászorulókkal. Végeze­tül arról még, hogy a lakosság többször szóváteszi a járdáink, utcáink jelenlegi rossz állapotát és az útépítés dátuma is isme­retlen előttünk. Nos, ezekre a problémákra szeretnénk választ kapni a tanácsi vezetőktől. Válasz: A IV. ötéves terv bevételeinek elosztása lélekszám arányosan történt Szigetvár és a peremke­rületek (Hóból, Zsibót és Bece- fa) között, olyképpen, hogy a peremterületek lakóira kétszer annyi fejlesztési alap jut, mint a belvárosban élőkre. A fentiek szerint a hoboliaknak a már ! végrehajtott költségvetési fel- [ újításokon felül 1975-ig 580 ezer j forint fejlesztési alap jár. Pe- J remterületünk tanácstagi cso­portja úgy foglalt állást, hogy ezt az összeget ivóvízbeszerzésre ! tartalékoljuk. Ami a tsz-ben dolgozók gyer- rrutkeinek óvodai és napközi­otthoni ellátását illeti, az új szi­getvári iskola megépítése és a körzetesítés végrehajtása után ezt is meg lehet oldani a fel­szabaduló iskolaépületben. Vé­leményünk szerint a földeken dolgozók üzemi étkeztetését a szigetvári üzemi konyhákról le­het biztosítani, amennyiben a tsz gondoskodik az étel rend­szeres kiszállításáról. Egyetér- l tünk azzal a javaslattal is, hogy az idős emberekről megfelelőb­ben kellene gondoskodni. Nos, a tsz eredményességétől függ, hogy a képezhető szociális alap nagyságrendje ezt a célt jól szolgálja. Az eltartási szerződés még nem vált gyakorlattá, s alkalmazására olyan esetben kerülhet sor, ha a rászorulók­nak nincs eltartásra kötelezhető csa ládtagjuk. AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK „Á Postaigazgatóság figyelmébe" Az utcai nyilvános állomást a Budai várni ABC áruháznál vagy az újságos pavilon mellett terveztem felállítani. A Pécs megyei város Tanácsa VB I. kér. Hivatala a területfelhasználási engedélyt nem adta meg, an­nak ellenéie, hogy az előzete­sen egyeztetett és a helyszínen megvizsgált terület ellen észre­vételt nem tett. így a tervezett utcai telefonfülkét a város olyan részén állítottam fel, ahol az illetékes (II. és Hl. kér.) tana csők erre engedélyt adtak. A kért utcai nyilvános állomást engedély és fülke hiányában felszereltetni jelenleg nem tu­dom. Az I. kér. tanácsi Hivatal­lal természetesen felveszem a kapcsolatot újabb helykijelölés céljából. Kántor Sándor igazgatóhelyettes, üzemviteli vezető * László Gyula és sokan mások VÁRJUK A TANACS INTÉZKEDÉSÉT Annak előrebocsátásával, hogy az elmúlt két évben új lakótelep épült a Dózsa György. utcához csatlakozó Radován téren, talán nem veszik türelmetlenségnek a kérdést, hogy mikor valósul meg a Dózsa György utca korszerű­sítése. A nyílt vizesárok létezése is sok gondot okoz, mert nincs megoldva a víz elvezetése. Nem kisebb problémánk az is, hogy az építkezések következtében megnövekedett gépjármű-forga­lom nagymértékben megrongál ta a Dózsa Gy. utcát. S ugyan csak itt (a vasúti sorompónál) a sárrázók is megsemmisültek a nagy forgalomtól, s ennek kö­vetkezményeként a 6-os főközle­kedési út torkolatát sárral szeny- nyezik be az ide kiforduló te­hergépkocsik és zetorok. Vár­juk a tanács intézkedését. Válasz: A Dózsa György utca — Ra­dován tér, — Dandó, — Petőfi utca útépítésére 1973-ban vagyis ez évben kerül sor. A Dózsa Gy. utca, — Radován tértől délre eső szakaszát, — anyagi lehe­tőségeinktől függően csak a fentieket követően tudjuk felújí­tani, és addig az úttest gyako­ribb mosásával védekezünk a szennyeződés ellen. Az utca vé­gén a sárrázót még az idén megépítjük és ez évben meg­kezdjük a Radován tér melletti Dózsa György utcában az 50 férőhelyes óvoda építését is. Dr. Kovács János Széchenyi u. 40. KÁRBAVESZÖ GYÓGYVÍZ Több mint 6 év óta gyógyító- hatású, nagyhozamú melegvíz kútja van városunknak, amely- I nek azonban csak kis százalé­kát hasznosítjuk gyógyító ■ für­dőként a régi, kissé kibővített strandon. Az értékes gyógyvíz 90 százaléka felhasználatlanul az Almás-patakba folyik. Miért késik a IV. ötéves tervben ter­vezett új gyógyfürdő építésének kezdése, amikor jogos az igény, mert rengeteg a reumás beteg, akinek gyógyulást, enyhülést je­lentene a gyógyvíz. Tudomásom szerint a tanács jóváhagyta a strand közelében kialakításra kerülő új víkendte- lep tervét. Mikorra várható a ter­vezett 500 telek értékesítése? Mi­lyen összefüggés van a fentebb említett új strandfürdő és a ví- kendtelkek értékesítése között? Válasz: A Baranya megyei Tanács IV. ötéves tervkoncepciói között sze­repelt egy új strandfürdő építé­sének kezdése, 15 millió forint előirányzattal. Azonban más fontos megyei feladatok fejlesz­tési alap igényei miatt ez az összeg átcsoportosításra került, s így a IV. ötéves tervben nem várható strandfürdő építése Szi­getváron. A jelenlegi fürdő, — a terület beépítettsége miatt, — tovább nem bővíthető. Ugyan­akkor az érdeklődés és a láto­gatottság évről évre fokozódik, noha a termálvizet még nem nyilvánították gyógyvíznek. A Megyei Tanács V. B. egészség- ügyi osztálya a Baranya megyei Fürdő Vállalat és a helyi tanács összefogásával rheumatológiai szakrendelést hozott létre és a gyógyító munka a jelenlegi für­dőépületben, — annak kibőví­tésével megkezdődik. Emellett bízunk abban, hogy az elsősor­ban megyei igényeket szolgáló fürdőfejlesztés az V. ötéves terv­ben újra napirendre kerül. A vár mögötti parkban kiala­kítandó 500 víkendtelek érté­kesítése a strandépítés függvé­nye, tehát ennek a megépítését megelőző parcellázás céltalan lenne. Itt közöljük, hogy a telkek iránt érdeklődök, főként pécsit közületek és magánszemélyek igényeit nyilvántartjuk és érté­kesítés előtt értesítést küldünk részükre. + Miután ezúttal is csak néhány levélnek tudtunk helye( biztosí­tani a Fórumunkban, ezúton kö­zöljük kedves olvasóinkkal, hogy kimaradt kérdéseikre levélben küldjük meg a tanácsi vezetők részletes válaszát. i Kérdezzenek a véméndiek Mohács és Szigetvár után ismét a községek kapnak szót Fórumunkban. Ezúttal a közel 2500 lakosú Véménd község j választópolgárait kérjük fel kérdéseik beküldésére, amelyeknek különös jelentőséget ad az is, hogy ezekre már az újonnan ; megválasztott községi vezetőktől várják a válaszokat. Az eddigi felhívásainkhoz hasonlóan azt kérjük a lakosság­tól, hogy kérdéseiket hozzánk címezzék, amelyek ezután a mi közvetítésünkkel jutnak el a tanács vezetőihez. És ezzel adjuk is át a szót: Kérdezzenek a véméndiek! A kérdéseiket tartalmazó leveleket a következőképpen cí­mezzék : . Dunántúli Napló szerkesztősege Pécs, Hunyadi u. 11. A kérdések beküldésének határideje: 1973. április 28. Meddig másszuk a Jaj-hegyet? hogy a 12-es Volánnál nem a A pécsi Ledina lakói vagyunk i és szeretnénk, ha a 27-es busz | feljönne az újonnan épült ABC- óruházig. Sokan vagyunk, idős, beteges nyugdíjasok, és sok a kisgyermekes anyuka is, akik­nek az úgynevezett „Jaj-hegy" megmászása igen nagy meg­erőltetést jelent. A 12-es Vo­lán Vállalatnál már megfor- 1 dúltunk, ott azonban nem ta­lálták műszakilag megoldható­nak. A tanács építési vezetője szerint viszont az út megfelel az autóbuszjáratra. Ügy látjuk, A korai záróra miatt... Mi, a Pécsi Gázmű női dol­gozói a Bajcsy-Zsilinszky utcai piacon napok óta nem tudunk bevásárolni a korai záróra mi­att. Érthetetlen előttünk az il­letékesek intézkedésé. Ugyanis az iparcikkeket árusító üzletek nyitvatartási idejének meghosz- s.zabbításával lehetőséget ad­nak a munkaidő utáni vásár­lásra, ugyanakkor a friss gyü­mölcs- és zöldségáru bevásár j lásának lehetőségétől megfősz- tanok bennünket. Azt helyes- nek tartjuk, hogy a pecsenye- j sütők árusítási idejét korlátoz- | zák, akár meg is szüntethetik, | mert akkor több hely lenne a j piaci áruknak. Kérjük az illeté- j keseket, hogy o nyitvatartási I időt legalább délután fél 5-ig hosszabbítsák meg. Vorga Gyuláné és 93 aláírás. megoldásokon gondolkodnak, hanem inkább kibúvókat ke­resnek. Ugyanakkor a kápoina melletti út, amelyen a 27-es je­lenlegi megállójához lejárunk, sáros, latyakos, bokáig ér a sár. Ennek az útnak a megja- víttatására sem történt ezidáig intézkedés. Tisztelettel kérdez­zük: önök szerint is csak mász- szuk tovább a Jaj-hegyet? Jankovits András Pécs, Újvilág utca 15. és még 16 aláírás. A KÖJÁL figyelmébe A déli városrész néhány utcája, 1 köztük is elsősorban a Pipacs, a [ Fűzfa és a Gyöngy utca rég nem méltó már e lírai szép elnevezéshez. I Hogy példát is említsek, — noha iá- I | valyi a példa — nyári esőzéskor ut- J cánkban szinte felforr a sár, min»ha , élesztővel kelesztették volna. Az ut- | ca előtti árok vize olajos színű, a ki \ tudja mikor, s hol belédobált cson­tok, rongyok, ócska cipők, tollhulla- dék stb. erjedésétől, ami penetrans i bűzzel árasztja el a környékünket. Talán mindezt elkerülhetnénk, ha ; az árok alsó részét megnyitnánk és a szennyvíz belefolyhatna a Fekete- j víz árkába, de erre, — nem tudni j miért, — nem hajlandók az illeté- ! kés hatóságok. Pedig bizonyítani is i tudnánk, hogy az itt lakók közül <öb- j ben is szenvedtek már fertőzéses j sárgaságban, hasmenésben, köztük ) gyerekek is. Az elmondottak nyilvá­nos feltárása ut«n nagyon bízunk ab­ban, hogv a KOJÁI.-vizsacHtok és az ezt követő tanácsi intézkedések nem váratpak sokáig magukra. A lakók nevében Bosnyák Emerencia Gyöngy u, 3. Sok erdőjáró társam nevében Több mint 45 éve járom tu- ] ristaként a Mecsek erdeit. Sok- j sok örömet, feledést, megnyugr vást adott már és ad még most j is öreg napjaimban az .erdők ! szépsége. Csakhót az elszállt évtizedek nem múltak el nyom­talanul felettem és az én öreg, lépegető „Trabantom” már kicsit nehezen küzdi le az emelkedőket. Ezért fogadtam nagy örömmel a múlt év nya­rán, amikor egyik alkalommal a szokásos vasárnapi sétouta- mon azt tapasztaltam, hogy a Mandulástól az autóút felett, de azzal szinte párhuzamosan, kényelmesen emelkedő szép sé­tautat építtet a város a Lapis­ra. Az út időközben elkészült és ez még a magamfajta, öre­ges szívű kirándulónak is lehe­tővé teszi a Tubes megközelí­tését. A múlt év tavaszán a tanács­tagi beszámoló alkalmával szó- vátettem a tanácstagunknak, hogy a turistautak elhanyagol­tak. Tudom, hogy ő továbbítot­ta és talán ez is hozzájárult a fenti szép sétaút elkészítteté­séhez. A magam részéről, de azt hiszem még sok erdőjáró nevében is hálás köszönetét mondok mindazoknak, akiknek része volt ennek a szép séta- útnak az elkészíttetésében. Mendöl Béla Miért nem engedélyezi a KÖJÁL? Az ÁFÉSZ tavaly Beremend- hez tartozó Kásád községben egy modern, minden igényt ki­elégítő vegyesboltot, a községi tanács pedig a bolthoz csatla­kozó kis cukrászdahelyiséget építtetett kb. 400 000 forintért. A működési engedély kiadása­kor a KÖJÁL részéről a járási főorvos a bolt működéséhez hozzájárult, ugyanakkor a cuk­rászda üzemeltetéséhez nem. Hivatkozva arra, hogy a víz nem alkalmas fogyasztásra. Tiszteljük a KÖJÁL ama tö­rekvését, hogy a dolgozók egészségvédelmével foglalko­zik. Ugyanakkor nem értjük, mi- • ért nézi el, hogy az egész köz- .ség , az ivásra nem alkalmas­nak nevezett vizet fogyasztja, ami a cukrászda üzemeltetésé­hez nem használható, ahol csu­pán kávéfözésre használnák, te­hát forralva. De nemcsak Ká­sád község issza ezt a vizet, hanem a drávamenti községek többszáz lakója is. Ez miért en­gedélyezhető? És miért nem engedélyezhető a cukrászda üzemeltetéséhez? Kásádí tanácstagok 5 aláírás. Jogi tanácsadó T. Józsefné termelőszövetkezeti tag kérdezi, hogy gyermek szü­lése esetén részére is jár-e szü­lési szabadság és kérhet-e gyer­mekgondozási segélyt? A 35/1967. (X. 11.) Korm. sz. rendelet 100 § (1) bekezdésé­nek értelmében a termelőszö­vetkezetben rendszeresen dolgozó nőt — szülés cí­mén HÚSZ HETI SZABABSAG ILLETI MEG, amely rendellenes szülés esetén — szakorvost ja­vaslatra további négy héttel meghosszabbítható. A most ismertetettek alapján olvasónk szülési szabadságra jogosult, ha a termelőszövetke­zetben rendszeresen dolgozik. Ugyanezen rendelet, 95 § (?) bekezdése szerint a termelőszö­vetkezet által megállapított munkaidő a nők részére évi 100 tízórás munkanapnál kevesebb nem lehet. A gyermekgondozási segélyre való jogosultsággal kapcsolat­ban a már hivatkozott rendelet 100 § (3) bekezdése az aláb­biakat írja elő: A szülő nő részére a terme­lőszövetkezet vezetősége a szü­lési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából, ónnak harmadik életéve betöl­téséig, illetőleg a tízévesnél nem idősebb gyermek betegsé­gének tartamára, az otthoni ápolás céljára díjazás nélküli szabadságot köteles biztosítani. H. N. olvasónk kérdezi, hogy albérlőt lehet-e tartani o lakás­ban a tulajdonos engedélye neb kill? Az 1 1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet a 13. fejezetében sza­bályozza az albérlettel kapcso­latos kérdéseket. E fejezetben a 104 § (4) bekezdése rendelke­zik az albérleti szerződés ér­vényességéről. E szerint csak akkor érvényes az albérleti szerződés, ha az albérletbe adáshoz a) átmeneti lakás, vállalati bérlakás, illetőleg szolgálati la­kás esetében a lakással ren­delkező szerv, b) nem állami lakás eseté­ben pedig a bérbeadó hozzá­járult. Abban az esetben, ha a tu­lajdonos az albérlő tartásához nem járul hozzá, akkor albérle­tet létesíteni nem lehet, az ilyen szerződés a jogszabályi rendel­kezéssel ellentétes, érvénytelen. Több olvasónk is felvetette őrt o kérdést, hogy o bérlő kötelei-« a vizdíjat is fizetni az újból tör­tént lakbérmegállapitást kővető" en. A 3'1971. (II. 8.) Korm. íz. rendelet a lakbérfizetési köte­lezettséget a 2 §-ábon határoz­za meg. E jogszabályhely (3) bekezdése szerint, ahol az új rendelkezések hatályba lépése előtt tanácsi rendelet, illetőleg a lakásbérleti szerződés a la­kással, kapcsolatos közüzemi és más szolgáltatási dijak megfi­zetésére a lakbéren felül a bér­lőt kötelezi, e díjak a jövőben is a bérlőt terhelik. A vízdíjfizetési kötelezettség az ismertetett jogszabályhely szerint abban az esetben áll fenn továbbra is, ha tanácsi rendelet, illetve a lakásbérleti szerződés ezt előírja, T. I. kérdése: a bérlő meddig köteles c? lakbért a bérboadónok befizetni? Az 11971. (II, 8.) ÉVM sz. rendelet 66 §-a szerint a bédő a lakbért havonta egy összeg­ben, legkésőbb a hó 15. nap­jáig köteles megfizetni. A ren­delet arra is lehetőséget ad, hogy két részben történjék a lakbérfizetés ott, ahol az a jog­szabály életbe lépése előtt is úgy volt. Ilyen esetben az első részlet a hónap 12. napjáig fi­zetendő, míg a második részlet a hónap 25. napjáig. t \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents