Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-25 / 74. szám

Operabemutatók a Pécsi Nemzeti Színházban Pásztoróra Mascagni Parasztbecsület c. operájá­ban Bárdos Anna, Szabadíts Judit és az énekkar a Húsvéti kórust énekli Parasztbecsület Két év Tanzániában A teledéi órásmester feleségének hűt­lensége derűs és pikáns kalandjaival kedélyesen elszórakoztat—a szicíliai fu­varos asszonyának házasságtörése vé­res tragédiává forrósodó drámaiságá- val mélységesen megdöbbent Pedig voltaképpen egyformán kacér asszony mindkettő. Concepcion és Lola egy­aránt kalandra, vagy talán igazabb szerelemre vágyódó teremtés. És most Maurice Ravel, valamint Pietro Mas­cagni jóvoltából itt találkozunk velük a Pécsi Nemzed Színpadán. AjtóI, hegy tettük következménye ennyire ellentétes, nem ők tehetnek. Arról sem, hogy remekül lehet kacag­ni Torquemadané asszonyságon, aki férje távollétében zsebórák javítása helyett inkább pásztorórára vágyódik és emiatt hatalmas ingaórába bújta­tott gavallérjait cipelteti fel az eme­leti hálószobába és vissza a bivalyerős öszvérhajcsárral. Vígjáték, mert a vé­gén mindenki jól jár. Az asszony a férfias öszvérhajcsárban találja meg azt, akivel az annyira áhftott pásztor- árát eltöltheti, a hazatérő férj pedig annak örül, hogy „rásózhatja" öreg óráit arra a két „vevővé" változott ga­vallérra, akiket annyira érdekeltek az érák, hogy még belülről is megvizs­gálták őket... Ez a rövid „story"-ja annak a sikamlós vígjátéknak, melyet L’Heure Espagnole (A pásztorára) címmel irt Franc Nohain író és költő. Ravel 1906-ban ismerte meg az írót, s nagyon megnyerte tetszését a víg­játék. Nem a pikáns jelenetek vonzot­ták, hanem a spanyol környezet, a helyzetkomikumok és érdekes módon a szöveg látszólagos zeneietlensége. Az operát igen gyorsan írta meg. 1907 májusában kezdett hozzá és ugyanez óv szeptemberében már ké­szen állott, meghangszerelve. A be­fejezett művet (a szerző egyik élet­rajzírója szerint), maga Ravel adta elő Franc Nohainnek. A zeneköltő énekhangja nem volt különösebben szép, a vázlatos zongorázás sem pó­tolta a ragyogó színekben pompázó zenekari hangzást A kevés zenei kép­zelőtehetséggel megáldott író a mű meghallgatása után udvariason csők ennyit tudott mondani: „Időtartama 56 perc.” Az Opera Comique igazga­tója, Albert Carré elfogadta a vígope­rát, de csak hosszas huzavona utón, 1911-ben került színre. New York, Chi­cago. Brüsszel, London, Bécs, Prága, Berlin, Buenos Aires után 1928-ban Budapest közönsége is tapsolhatott Ravel remekművének, majd 1962-ben HANGVERSENY Moldovai A Szovjetunió ötvenéves fennállá­sa alkalmából rendezett ünnepség- sorozat keretében került sor péntek este a Liszt-teremben, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya rendezésében arra a hangversenyre, amelynek műsorát öt moldovai zene­szerző műveiből állították össze. Az öt komponista egy-egy műve alapjón érdekes összkép alakult ki a mai moldovai zeneszerzésről. Számos közös vonást találunk a különben jellegzetes, egymástól ugyancsak el­határolható zeneszerzői egyéniségek között. Gondolunk itt elsősorban a kőzlésmód egyszerűségére, kereset- lénségére, őszinteségére, érthetősé­gére, gyakran szenvedélyes kife­jezési erejére, továbbá a száza­dunk zenéjére általában olyany- nyira jellemző effektusok, hangzási újítások igen szerény igénybevételé­üjította fel az Operához. Most a pé­csi operatársulaté az érdem, hogy megismerhettük ezt a mulatságos, sziporkázóén szellemes, közönségsi­kerre számot tartó vígoperát. Ezzel azonban egy kialakult hagyo­mány is félbeszakadt itt Pécsett: ta­lán jobb is, hogy a Parasztbecsület mellett most nem az ugyancsak tra­gikus színezetű Bajazzók szólalt meg, hanem ez a derűs hangulatú mű. A- Pásztorára megszólaltatása a Mozart, Verdi, Puccini stílusához szo­kott énekesek számára meglehetősen nehéz feladatot jelentett Az egyfel- vonásos vígoperában ugyanis az éne­kesek csupán deklamálnak, dallam alig jut számukra. Maga Ravel jegyzi meg a partitúra elején: „Inkább el­mondani, semmint énekelni, majdnem mindvégig az olasz vígopera quasi parlando recitativóinak mintájára.” Szervesen fejlődő zárt szám a prelú­diumon, a spanyol táncritmusra fel­épített Gonzalva-ariettán, valamint az előadókat alaposan próbára tevő, bo­nyolult ritmikájú, a habanera sodró tempóját követő finálén kívül nincs benne. A cselekmény folyamatát az emberek és órák jellemzését Ravel teljesen a zenekarra bízza. Zeneka­runk, melynek tagjai előtt szimfonikus koncertjeik révén egyáltalán nem is­meretlen Ravel zenei világa, Breitner Tamás értő irányításával remekül helytáll. A szereplők „beszédét” kísé­rő zene hallatlan plaszticitással simul a szöveg minden értelmi és ritmus­beli árnyalatához. Mi is elmondhatjuk a mű eredeti bemutatójáról kritikát író Pierre Lalo-val együtt: „A L'Heu- re Espagnole zenekara elbűvölő, ra­gyogó, egyedülálló, változatos, telve Jáfinomult árnyalatokkal és ritka hang­zásokkal." Viszont a korabeli kritikus­nak az a megjegyzése, hogy „figurái lelketlenek, élettelenek, jegesek" a pécsi előadásra egyáltalán nem jel­lemző. A pásztoróróra vágyódó Tor­quemadané asszonyt Ágoston Edit vérbő humorral személyesíti meg, szí­nészi játékán érződik a felszabadult, féktelen jókedv, melyet fokoz öröme, hogy Ravel rendkívül nehezen leéne­kelhető kottafejeit is sikerült mara­déktalanul megszólaltatnia. Méltó társa az" opera négy férfiszereplője. Egyéni színnel, mondhatnám: szokat­lan öniróniával, de mindvégig ízléses mértéktartással komédiázik az őrös­re. Népzenei indítékot érezni sok esetben a dallamformálás, a ritmika és a hangzásvilág terén egyaránt, de ez korántsem jelenti azt, hogy népdalharmonizálósokat hallottunk volna. Erősen kimutatható a moldo­vai zeneszerzők műveiben a legje­lentősebb szovjet mesterek (Prokof- jev, Sosztókovics, Hacsaturján) ha­tása, de talán még érdekesebb szá­munkra az a nemegyszer feltűnő ro­konság e művekben, amely a szé­kely dallomokra emlékeztet. S. Lungul Maszkok, c. művét Bor- say Pál játszotta zongorán, A. Múl­ja r Hat miniatűrjét Cyermán István hegedülte Varga Márta kíséretével. C. Lobelj II. Vonósnégyesét a Pécsi Vonósnégyes előadásában hallot­tuk. Mindhárom műre az anyagsre- tg hangszerkezelés, a tömör megfo­galmazás jellemző és egy erőteljes kísérlet, hogy a modem nyelvezetet mester, Gurszky János, a két gaval­lér, a széplélek Gonzalva—Wágner József és a kövér bankár, don Go­mez—Bolla Tibor. Berczeli Tibor (bár a bemutatón betegséggel küzdött), valóban férfias, erőteljes, akár, mint Ramiro öszvérhajcsár, akár rövid idő­vel később a Parasztbecsületben, mint Alfio. Érzékelteti a különbséget: előbb ő a győztes, a pásztorórára méltó fér­fi, utóbb ő az, akit megcsalnak, s aki ezért szörnyű, véres bosszút áll Turid- dun. Juhász Pál Turidduja másképpen férfias, mint Berczeli. A szerepadta lehetőségeket, árnyalatokat jól ki­használja, lírai hangja — a híres „Bú­csú az anyától” című áriában éppoly megejtően cseng, mint a Santuzzával való nagy, tragikus izzású szerelmi duettben, mely egyik csúcspontja az előadásnak. Szabadíts Judit ismét újat és óriásit nyújt hangban és visszafoj­tott szenvedélyű játékban egyaránt. Santuzzója felejthetetlen emléket hagy mindazokban, kik megtekintik a Pa­rasztbecsület előadását. Mészöly Ka­talin Lolája, Bárdos Anna Lucia ala­kítása értékes és szép, egyenrangú ré-, szese a forró közönségsikernek. Annakidején a Pásztoréra bemuta­tóját majdnem kudarcba fullasztotta, hogy a díszlettervező nem találta el a mű hangulatához illő színpadképet. Most Eck Imre, a díszlettervező, ragyo­góan játékos díszleteket tervezett a rendező Eck Imrének, akinek képzele­tét — akárcsak Ravelét - megragad­ták a megelevenedő órák és haran­gok, amelyeket érző emberi tulajdon­sággal ruházhatott fel. Karinthy Már­ton főiskolai hallgató a Parasztbecsü­let rendezésében követte a hagyomá­nyos és jól bevált utat a zene drá­maiságát, a szereplők tragédiáját jól ötvözte a Pécsett szokatlanul nagy létszámú (és különösen az est má'ik csúcspontjában, a Húsvéti kórus meg­szólaltatásában remeklő), Károly Ró­bert vezette kórus állandóan kavargó, hömpölygő áradásával, amihez Pintye Gusztáv teremtett eszményi színpad­képet. Gombár Judit színpompás jel­mezterveit, Léka László kifejező erejű maszkjait is elismeréssel nyugtázhat­juk, mint egy-egy láncszemét annak a hatalmas gépezetnek, amelynek ezt a csodálatosan szép estét köszönhet­jük, és amelyet így hívunk: Színház. szervesen beépítsék a maguk stílu­sába. Ezzel szemben A. Sztircsa két döla (A te ablakod, Megjött az es­te) — Bállá Mária énekelte Varga Márta zongorakíséretével — kifeje­zetten tonális dallamvilágú, harmo­nizálása pedig egyértelműen utóro- montikus: e dalok hatása mégis el­vitathatatlan, mert a hallgató azo­nosulni kényszerül túlcsorduló érzel­mi tartalmukkal, A hangverseny zá- rószóma, V. Zagorszkij Rapszódiája Hegedűre, két zongorára és ütő­hangszerekre, ha nem is téljesen összefogott, egységes mű - mint cí­me is jelzi, nem is ez a célja, — részleteiben igen szuggesztív alko­tás, kiváltképpen a hosszasabb in- duló-jellegű szakasz és az ütőhang­szerek egzotikus (primitív-népi) hang­zásokat utánzó, improvizatívnak tű­nő szólóállása. Szesztay Zsolt (Tanzánia: Afrika keleti részén fekszik. 1964-ben Tanganyika, Zanzibar és Pemba egyesítéséből alakult. Területe: 939 704 km-. Lakossága: 12 milliá. Gazdag gyé­mánt, arany, ezüst, sá, csillám, álom, ón és erotfram lelőhelyekkel rendelkezik. Külkereskedelmének fő cikkei: szizál, kávé, gyapot, földimogyoró, valamint a banyakincsek. Két év után haza érkezett Tanzániá­ból dr. Molnár István, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtudomá­nyi Karának adjunktusa. Két évig az ottani mezőgazdasági szövetkezeti fő­iskolán oktatott- Hogyan jutott el a fiatal, fejlődő afrikai országba? — A Tanzániával fennálló államközi kapcsolatok, közelebbről a TESCO ré­vén. Az ország északkeleti határán, a Kilimandzsáró aljában terül el Mos- hi városa. Itt építettek fel a svédek egy hipermodern főiskolát, ahol a mezőgazdaság és a szövetkezeti moz­galom számára képeznek szakembere­ket. A nemzetközi oktatógárda tagja­ként kerültem oda tanítani. — Ezek szerint csak részben volt ha­zai, tehát tanzániai oktatógárda? — Pontosan, Ehhez azonban el kell mondani, hogy Tanzánia, akár csak a „harmádik világ" többi országa, a német, majd angol gyarmatosítás után alig egy évtizede vált önálló állam­má. Sem ipara, sem szervezett mező- gazdasága nem volt. A gyarmatositási politika jellemzőjeként itt is csak a kitermelő iparágakat fejlesztették - így nem alakult ki az afrikai szakem­bergárda, mivel a szaktudással ren­delkezők az anyaországból érkeztek. A függetlenség elnyerése után elsőd­leges feladat volt a hazai szakember- bázis létrehozása. Éneikül ugyanis el­képzelhetetlen modern gazdaság. - Eh­hez — kezdetben — jelentős külföldi segítségre volt szükség• Ennek egyik példája a svédek által épített főisko­la. Amikor 1971-ben Moshiba érkez­tem, svéd elvek szerint, nemzetközi (angol, amerikai, ausztrál, finn, svéd) oktatógárdával tanítottak. — Hogyan hatott ki ez az oktatásra? — Tanzániában a mai modern me­zőgazdaság megteremtésének legész- szeröbb formája a szövetkezeti moz­galom népszerűsítése. Mivel ezt az in­tézményt akkoriban svéd szakemberek irányították, természetesen a svéd szö­vetkezeti rendszert akarták megvaló­sítani. Dr. Molnár István egyik feladata a szocialista szövetkezeti rendszer is­mertetése volt A szocialista mező- gazdaság szövetkezeti rendszere telje­sen ismeretlen volt az afrikai ország­ban. — A tanzániai mezőgazdasági mi­nisztérium örömmel fogadta az úi le­hetőségek megismertetését és támo­gatott oktatási tevékenységemben. Felkértek egy tankönyv megírására is. Ebben a szocialista szövetkezeti for­A Gondolat-kiadó népszerű IznHi- sok-sorozatában jelent meg ez az 520 lapos, amellett igen jutányos áron kapható kötet. A szerkesztő nagyon ügyesen hármas tagolással él. A be­vezető, több mint száz lapos tanul­mányt a kötet szerkesztője, Pók Lajos írta, ezzel a címmel: „A szecesszió: Egy művészeti mozgalom történeti szerepe és esztétikája". A második — terjede­lemben legnagyobb - rész a szecesz- sziós mozgalmak külföldi dokumentu­maiból közöl részleteket, maqyar for­dításban, Schopenhauertől Aragonig. A harmádik rész pedig magyar doku­mentumokat közöí: Ady Endrétől Lu­kács Györgyig. Szemléletesen egészí­tik ki a kötetet a jól összeválogatott, részben színes illusztrációk: szecesz- sziós épületek és plakátok, iparművé­szeti tárgyak, grafikák, festmények reprodukciói. Schopenhauer ismert főművét „a világról, mint akaratról és képzetről" már 1818-ban adta ki. Aragon pedig a mi kortársunk. Igaz, Schopenhauer eszméi nem kis mértékben hatóttak á szecessziós esztétikára, Louis Aragon pedig gyérmek- és férfikorában a szecesszió sok emlékével találkozott, Párizsban csakúgy, mint Moszkvában vagy Barcelonában. A stílus korhatá­rai azonban lényegileg 1850 és 19Í4- A XIX. század közepén lépnek föl aaz angol preraffaelita festők, akiknek esztétikái felfogását legvilágosabban John Ruskin, William Morris és a Pécs­re is ellátogató Walter Crane fogal­mazták meg. A nyolcvanas évekbén bontákozik ki o belga és a francia szecesszió. (Francia nyelvterületen egyébként Art nóuvéau — új művészet, német nyelvterületen többnyire Ju­gendstil =*= az ifjúság stílusa névvel illették a mozgalmat. A belga Henry van dér Vélde, aki csak 1957‘bén halt még, mind a belga, mind a né­met szecesszió egyik vezető egyé­niségévé vált. Párizs fs átvette a ve­ma sajátosságait ottani viszonyokra igyekeztem átalakítani. Ma ennek alapján oktatnak■ Egyre több lesz a hazai oktató is, ma már a külföldieket mindinkább tanzániai tanárok váltják lel. — Tanzániára — mint általában a fejlődő országokra — jellemzők a vég­letek? — Én ott egyszerre éltem a XX. század­ban és láttam az ősközösségi viszo­nyokat is. A városok szépek, moder­nek, a nagy települések határán túl azonban elképesztőek a technika leg­csekélyebb jeleit nélkülöző falvak. '7- déken szinte ismeretlen a közbizton­ság is.- A függetlenség elnyerésekor a faeke volt az egyetlen, ami a paraszti gazdaságokban megtalálható volt. Azóta természetesen sokat javult a helyzet. Azonban, ebben a gazdag természettel megáldott országban — ahol az éghajlati viszonyok három­szori aratást tesznek lehetővé - még ma is élelmiszerimport van! Óriási fel­adat hárul tehát a kormányra az ilyen negatív gazdasági jelenségek leküz­déséért. Mind több és több szakem­berre van szükség. Ezt áz iskolo - ahol tanítottam — jellege Is iga­zolta. A ,képzési idő három nap és három év között ingadozott. A gyorsított ütemű kurzusokon azokat oktattuk, akik a mezőgazdasági ter­melés közvetlen irányítóivá váltak, míg a hároméves végzettséggel rendelke­zők a járási, megyei központokban és minisztériumokban a termelés elvi irá­nyítói lesznek.- A diákok?- Tanulni vágyók. Nagyon nagy örömet okoztam nekik, mikor o Ma- gyárországról magammal hozott és O kinti magyar követségen megtalálha­tó angol nyelvű, szocialista szövetke­zetekről szóló irodalomból egy kis könyvtárat állítottam össze számukra. Dr. Molnár István nemcsak oktatott Tanzániában. Mint szakértő, tagja volt a szövetkezeti törvényszerkesztési bizottságnak is. Tapasztalatairól köhy- vet írt. Jelenleg kandidátusi disszertációját készíti. Munkájában a fejlődő orszá­gok szövetkezeti mozgalmának főbb .jogi és közgazdasági problémáival foglalkozik. Mit jelentett a kétéves kinn tartózkodás?- Az ottani tapasztalataimat nagy­mértékben fel tudom használni itthon is, oktató és tudományos tevékenysé­gemhez egyaránt. Tanzánia számom­ra egy felfedező útnak is tekinthető: megváltoztatta addigi tudományos ér­deklődésemet. Ezután elsődlegesen az afrikai szocializmus mind mélyebb megismerése a Célom, szeretném ta­nulmányaimat folytatni szuahéli nyék­ből is. Továbbra is munkálkodói sze­ret óék országunk és a fejlődő álla­mok kapcsolatának bővítésén. zéri pálcát, majd német és osztrák területen bontakoztak ki jelentős centrumok: a legfontosabb talán a Bécsben 1898-ban alapított Ver Sacrum (Szent tavgsz), amely szinte egész Európa szecessziós hói­nak és művészeinek orgánumává vált. Ugyanebben az évben indul meg az orosz szecesszió folyóirata, q Mir isz- kussztva (A művészet világa) is, és szinte valamennyi kelet-európai nép művelődését befolyásolja ez az áram­lat. Nálunk 1899-ben hja le Ady a szecesszió szót, és Ignotus válik a mozgalom legjelentősebb teoretiku­sává. Szecesszió eredetileg annyit jelent: kivonulás- Kivonulás 0z ipari társá- dalom, és a túlélt klasszicista és na­turalista művészet „csúnya világából”, új formák, új szépségek keresése. Gyakran erős szociális tartalom is van e törekvések mögött, gyakran viszont dekaden.s esztéticizmus válik uralko­dóvá bertne. Mégis, a XIX-XX. szá- zád fordulójának szinte valamennyi nagy írója-művésze megjárta a sze­cesszió iskoláját: Wagner, Rilke, Geor­ge, Hofmannsthal, Kandinszkij, Wys- pianski, Ady, Rippl-Rónal. A névsort még sokáig folytathatnék. Azt is meg kell említenünk: Pécsnek is vannak érdekes szecessziós emlékei. Egyfelől a Zsolnay-kerámia sok darabja, más­felől olyan épületék, mint a Kossuth mozi, vagy a Sörház utca 4., és az Alkotmány utca 42. számú lakóházák. Inspirálja aztán a szecesszió napjaink divatját, ruhamintáit, sőt filmjeit is. Pók Lajos értékes körtyVe tehát a leg­jobbkor jelent meg. és megbízható kalauzt ad azok kezébe, akik ezzel az érdekes, gazdag, változatos korral fog­lalkoznak- Angyal Endre DDBM 7 Dr. Nádor Tamás zeneszerzők estje Riechel 6wr A szecesszió

Next

/
Thumbnails
Contents