Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-17 / 66. szám

Í973, március t7. DUNANTOll NAPLÓ Úttörövezetök I. megyei konferenciája fiz úttörőmozgalom a kommunista nevelés megaíapozója és iskolája... A megye úttörőcsapatainak, úttörővezetőinek képviseleté­ben százötven, - többségében pedagógus - küldött tanács kozott tegnap Pécsett, a me­gyei oktatási központ épületé­ben az úttörővezetők I, megyei konferenciáján, — amelyen részt vett dr. Jerszi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, Szabó László, a Műve­lődésügyi Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségének titkára, Petöházi Szilveszter, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkára, Papp Imre, Pécs megyei város Tanácsának el­nökhelyettese és Benkö Gyula, az Országos Úttörő Elnökség tagja, a Baranya megyei Út­törő Elnökség elnöke. A konferencián Petöházi Szil­veszter mondott megnyitó be­szédet. Köszönet a pedagógusoknak, itivezetöknek A világon működő pártok mindig nagy figyelmet fordítot­tak a fiatalokra, az utánpótlás nevelésére, de egyetlen politi­kai párt sem tud, és nem for­dít akkora figyelmet, mint a kommunista párt a jövő nem­zedékének nevelésére... A gyermekek tömegszervezetének hatalmas szerepét az új em­bertípus kialakításában ma már senki sem vitatja. Az úttö­rőmozgalom a kommunista nevelés megalapozója és isko­lája. Szóljon a köszönet azok­nak a pedagógus és nem pe­dagógus ifivezetőknek, akik fá­radságot, időt nem kímélve te­vékenykedtek, s tevékenyked­nek ezután is a magasztos cé­lok eléréséért. Köszönöm mun- zájukat a KISZ-alapszervezetek nevében, amelyekben önök ne­velték az aktív KISZ-tagokat - köszönöm a pórtalapszerve- zetek nevében, amely felé ve­zető úton önök indították el, megalapozott tudással és esz­mével felvértezve, az egykori kis úttörőt, a ma már szocialista hazánkat építő elvhű kommunis­tát, — mondta, majd az úttö­rőmunka megnövekedett fel­adataival, a KISZ-irányítás gya­korlatával, az ifivezetők mun­kájának nagyobb megbecsülé­sével foglalkozott. Alig hangzottak el az utolsó mondatok, amikor — harsonák jelzésére — úttörők és kisdobo­sok csapata vonult a terembe, hogy virággal, felvonulásukkal üdvözöljék az úttörővezetők I. megyei konferenciájának részt­vevőit. Ezután a megyei Úttörő El­nökség beszámolója követke­zett, a KISZ Vili. Kongresszusa és az úttörővezetők IV. orszá­gos konferenciája óta végzett munkáról, — amelyet Benkő Gyula ismertetett a résztvevők­kel. C l#: n életre va!ó felkészítés- Az úttörőszervezet egész tevékenység-rendszerével min­denkor a gyerekek ifjú-, és fel­nőtt korra való felkészítésére törekedett. Olyan emberek ne­velése érdekében vetjük latba ma is erőinket, akik megtalál­ják helyüket a társadalmi-poli­tikai szervezetekben, a KISZ- ben, pártban, népfrontban, közművelődési és sportegyesü­letekben, az MHSZ-ben és másutt . . Akik nemcsak elfo­gadni, de megérteni is képe­sek politikai döntéseket és in­tézkedéseket. Az úttörőszerve­zet nevelőmunkájának politikai jellege teszi lehetővé olyan pe­dagógiai helyzetek megterem­tését. amelyek következeiében a gyermek felismerheti tettei­nek hatását, szűkebb gyermeki környezetében, egyben jártas­ságot is szerezhet a politikai ismeretek, információk között. Az úttörőszervezet tehát sajá­tos lehetőségeivel biztosítja a neveléshez szükséges társadal­mi l.abc:Valók kialakítását a nevelő-intézmény és a környe­zet között, - mondta Benkő Gyula, ezután - többek között Benkő Gyula a megyei elnökség beszámolóját mondja Első helyen a magyar Ka-Hyb sertés A tudományos kutatók és a gyakorlati szakemberek magas színvonalú együttműködésével lényegében négy-öt év alatt Európa legnagyobb sertéshib- rid-állományát alakították ki a hazai mezőgazdasági nagyüze­mekben. A kaposvári hibrid­sertés tenyésztő és értékesítő közös vállalkozás működéséről Boda János a vállalkozás igaz­gatója és Anker Alfonz tudo­mányos kutató, vezető-genetikus pénteken tájékoztatta az újság­írókat. Elmondották, hogy az új sertés nemesítése 1962-ben kez­dődött a Kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskolán, ahol a tudo­mányos csoport a viláaon első­ként és teljesen önállóan lá­tott hozzá a sertéstenyésztés­ben akkoriban a külföldi szak­emberek által is megvalósítha- tatlannak tartott hibridprogram kidolgozásához. A genetikai munka teljesen új vonása: amíg — a klasszikus tenyész­tési elvek szerint — az anya­állomány felét kellene minden évben kicserélni, addig a Ka- Hybnek elnevezett sertésnél csak az apaállatok időszakos felváltására van szükség. Az anyaállatokat ugyanis az állat- tenyésztő telepen a helyi után­pótlásból felnevelhetik, az apa­állatokat a Ko-Hyb közös vál­— fontos nevelési kérdésekről, elvekről, az iskola és az úttörő- csapatok még korántsem egy­séges kapcsolatáról beszélt, majd így folytatta: — Nem lebecsülendők az is­kola és a mozgalom együttmű­ködése szempontjából a sze­mélyi feltételek sem. Éppen ezért: biztosítani kell a jövő­ben, hogy olyan személyek ke­rüljenek az úttörőcsapatok élé­re, akik nemcsak pedagógiai ismeretekkel, nemcsak pedagó­giai emberi értékekkel rendel­keznek, hanem a mozgalom iránti szertettel, érzelmi telített­séggel is. A megyei Úttörő Elnökség beszámolója részletesen ismer­tette azokat a politikai, — kul­turális, — sporteredményeket, amelyeket az elmúlt időszak­ban értek el az úttörők, — ki­tért a különböző mozgalmak, társadalmi akciók átfogó érté­kelésére, a testvérkapcsolatok erősítésének fontosságára, a pártoló tagság néhány kérdé­sére, a hagyományok szerepé­re az úttörőmunkában, az út­törő próbákkal, próbarendszer­rel kapcsolatos problémákra, a hazafias nevelés módszerei­re... A beszámolót vita követte, amelynek során dr. Jerszi Ist­ván, a Megyei Pártbizotjfág titkára is felszólalt. A Megyei Pártbizottság nevében köszön­tötte a konferencia résztvevőit, eredményes munkát kívánt. — Sokan közülünk, munkások, termelőszövetkezeti dolgozok, értelmiségiek, állami, társadalmi és pártfunkcionáriusok, ebben a mozgalomban kezdték meg a tevékenységüket, gyakorlatilag az úttörőmozgalomtól kapták meg azokat a kezdeti impul­zusokat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy olyan jelentős ér­tékes munkát tudjanak végez­ni, mint amit ma végez a mi társadalmunk minden tagja, — mondta dr. Jerszi István, majd kitért az aktuális ifjúságpoliti­kai kérdésekre, a párt Politikai Bizottságának oktatáspolitikai határozatára, beszélt az „élet­re nevelésről" és általában az úttörők nevelésével kapcsola­tos kérdésekről, az internacio­nalista szellemű szocialista ha- zafiságra való nevelésről. A vitában felmerült kérdé­sekre, javaslatokra Benkő Gyu­la adott választ, összefoglalta az elhangzottakat. Ezután ke­rült sor az Úttörövezetök Me­gyei Tanácsa, az Úttörő Elnök­ség tagjainak, valamint az út­törővezetők V. országos konfe­renciáján résztvevő küldöttek megválasztására. A Megyei Út­törő Elnökség elnökéül ismét Benkő Gyulát választották. Törlőrongy és cigarettapapír Baranya a szállítók között Átadták a TEMAFORG kunszentmiklósi telepét (Kiküldött munkatársunk jelenti) Kunszentmiklós Bács-Kiskun megyei nagyközséq a városi rang felé kacsingat. S úgy tű­nik, hogy a nyolcezer lélekszá­mú helységet néhány év vá­lasztja el csupán legfőbb óha­jától. A kiskunsági nagyközség tegnap délelőtt harmadik ipari üzemének avatását ünnepelte, melyet a Gazdasági Bizottság határozata alapján telepítettek Kunszentmiklósra. így a VBKM valamint a VÁV után a TEMA­FORG Textilhasznosító Vállalat üzemében is megkezdték a ter­melést. Felvetődik a kérdés: Mi köze Baranyának Kunszentmik- lóshoz? Ez esetben van, hiszen a Dél-dunántúli MÉFf az idei évtől ötszáz tonna rongyot szál­lít a modern kiskunsági fel­dolgozó üzembe. A MEFI Tröszthöz tartozó vál­lalat legnagyobb beruházása volt ez az üzem, mely több mint hatvanmillió forintba került. Százezer dollárt takarítanak meg Tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését a sellyei Agrokémia Szövetkezet használhatnak a fertőzéses tü­dőgyulladás gyógyítására. A szövetkezet kooperációs szerző­dést kötött a Borsodi Vegyimű­vekkel, valamint a Budapesti Vegyiművekkel is. Bérmunkában végzik a Safidon 30, valamint a Ditrifon 40 EC rovarirtószerek kiszerelését, mintegy kétmillió forint értékben, A már tavaly is gyártott Stollogén épület­homlokzati festékből az idén 150 tonnát kívánnak előállíta­ni. legnap délelőtt a bellyei Dráva Filmszínházban tartotta meg mérlegzáró közgyűlését az Agrokémia, melyen Kalocsai György, a szövetkezet elnöke értékelte az 1972. év gazdasági eredményeit, majd megtárgyal­ták az idei év termelési és mű­szaki fejlesztési feladatait. A beszámolóban elhangzott, hogy a szövetkezet elmúlt évi eredménye nem emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ennek oka technológiai, szervezési, valamint piaci gondokban kere­sendő. A szövetkezet a válasz­ték bővítése érdekében a Stol- lack osztrák festékgyárral know- hauw szerződést kötött, melynek eredményeként ötven tonna ha­zai előállítású Stollogén épü­let-homlokzati festéket hoztak forgalomba. Jelentősen növeke­dett a Shell INTERAG kooperá­cióban gyártott fagyállófolya­dék előállítása és értékesítése is. Elért gazdasági eredményük alapján 24 napnak megfelelő nyereségrészesedést fizettek a ktsz tagjainak. Az idei évben több mint száz­ezer dollár deviza megtakarí­tást ígér a népgazdaságnak a szövetkezet. Több olyan cikket gyártanak majd, amelyet eddig nyugatról importáltunk. Az áru- választék bővítése érdekében új termékük lesz a Glynol fer­tőtlenítő szer, melyet a tehené­szetekben igen jó eredménnyel A műszakfejlesztési lehetősé­gek szerények. A tervek szerint idén vásárolnak egy műanyag­feldolgozó automatát. Ezzel a berendezéssel éves szinten két és félmillió liter növényvédő­szer csomagolását végzik majd el, mely árcsökkenést eredmé­nyezhet. A szövetkezet az idei évben 95 millió forintra kívánja növelni a termelést, mely igen jelentős fejlődést jelent az 1972-es évhez viszonyítva. S. Gy. Vegye igénybe a Carbon V. méretes lábbeli • FÉRFI- ES NŐI SZABÓ IPARI, valamint EGYEDI BUTORKÉSZITÉS ÉS JAVÍTÁSI szolgáltatásait Rendelésfelvétel : KOMLO, KOSSUTH LAJOS UTCA 21. SZÁM ALATTI MINTABOLTUNKBAN. Gyors, pontos kiszolgálás. Példaként is állítható mert a néhány éve elkészített kiviteli tervekben meghatározott költsé­geket nem lépték túl, továbbá határidőre átadták az üzemet. Ezek után szóljunk néhány szót arról, mit is csinálnak itt tulajdonképpen. A MÉH által begyűjtött nyolcezer tonna tex­tilhulladékot és az importból származó több mint hatezer ton­na rongyot dolgozzák fel. Az érkező „hulladékot” az üzem­ben közel négyszáz nő teszi alkalmassá a további felhasz­nálásra. A rongyot szétválogat­ják, majd az a szállítószalago­kon a mosodába, illetve a fer­tőtlenítőbe kerül. Az „értékte­len" textil útja ezután a tépő­be vezet, ahol körkéseken meg­felelő nagyságúra vágják és bálázzák az anyagot. Köztudott, hogy az ipari és mezőgazda- sági üzemek rongyéhsége szinte kielégíthetetlen. Nos, az itt „előállított" rongy zömét gépek tisztítására hasz­nálják. De nem elhanyagolható az sem, hogy a kunszentmiklósi üzemből közel kétezer tonna feldolgozott textilhulladék megy exportra. így a népgazdaság több mint kétszázötvenezer dol­lár bevételhez jut. Az évi tizen­hatezer tonna kapacitású fel­dolgozó üzem kétszázmillió fo­rint termelést jelent a TEMA- FORG-nak, A korábban Budapesten mű­ködő két korszerűtlen üzem megszüntetése tette lehetővé azt, hogy Kunszentmiklóson a MÉH Tröszt saját és központi forrásokból gyárat építsen. Ez­zel eleget tettek a környezet- védelem szabta követelmények­nek is, a helyi és a környező falvak asszonyai és leányai szá­mára pedig munkalehetőséget teremtettek. Néhány éve a köz­ségből több mint ezerötszázan jártak dolgozni a fővárosba, ma pedig már nem haladja meq a négyszázat az ingázók száma. Az üzem korszerű technoló­giai berendezéseket kapott. A mo­soda qépeit Olaszországból, a milánói Bravetti cég szállította, a gáztüzelésű kazánok pedig Jugoszláviából érkeztek, A fizi­kai munkát a minimálisra csök­kentették, a csupaüveg csarno­kokban targoncákon továbbít­ják a többmázsás bálákat. A kunszentmiklósi gyár egyéb, ként fontos feladatot vállal a papíripar alapanyag ellátásá­ból is: az itt „feldolgozott" hulladék eqy részét például cigarettapapír gyártásra hasz­nálják fel. Salamon Gyula ialkozás központi genetikai ál­lomásának közreműködésével kis költséggel megvásárolhatják a gazdaságok, Az új sertés takarmányozási költségei kedvezően alakultak: egy kilogramm húst több mint egy forinttal olcsóbban „ter­mel" mint az egyéb kereszte­zett fajták, és a hizlalás idő­tartama is 20 nappal rövidebb. Különös értéke az egészen ki­emelkedő sonkaminőség, a Ka- Hybot méltán nevezik négyson- kájú sertésnek, annyira fejlett az állat alső két sonkája is. Hazánkban idén 650 000 Ka- Hyb hízót nevelnek fel a gazda­ságok, jövőre már egymilliós állományra számít a közös vál­lalkozás, amelynek 12 tagszö­vetkezete van és működésükről az igazgatótanács dönt. A tenyésztőmunkában az az ideó1 is helyzet alakult ki, hogy a Ka-Hyb vállalkozásnak két- három üzemenként önállóan dolgozó szakembere van, aki figyeli az állomány gyarapodá­sát és útmutatása nyomán szinte telefonrendelésszerűen küldhetik a gazdaságba az újabb tenyészállatokat, amelyek garantáltan nagy biztonsággal örökítik azokat a tulajdonságo­kat, amelyeket a genetikusok valósággal előre megterveznek. A nemzetközi tudományos életben is figyelmet keltő ma­gyar állattenyésztő munka ered­ményeképpen már külföldre is jutott — a Szovjetunióba, az NSZK-ba, Ausztriába és Cseh­szlovákiába — magyar Ka-Hyb tenyészállat szállítmány. A Ka-Hyb sertés idén meg­kapta az állami elismerést. A közös vállalkozás közreműkö­désével méq idén megalakítják a Ka-Hyb tenyésztők irodáját. Kiállítás Komlón ^ Modern Sokas, stílbútorok, víkendházak Tegnap délelőtt Komlón, a Május 1. Művelődési Házban kiállítás nyílt a Műszaki és Köz- gazdasági Propaganda Hónap keretében, ahol a Pécs—Szek­szárdi TUZÉP Vállalat a laká­sok korszerű építőanyagait mu­tatta be. A műanyag- és égetett választófalak, padlóburkolók, mint q jövő építőanyagai, mél­tán aratnak majd nagy sikert az építtetők körében. Nagy tetszés fogadta a vállalat által kiállított variálható faházakat is. A másik rendező, a Pécsi Faipari Szövetkezet stílbútorok­kal jelentkezett. Ritka alkalom, hogy a környék lakói láthatják a szövetkezet legrangosabb ter­mékeit a gát ebédlőt és XV. Lajos korabeli társalgó beren­dezést, valamint más egyedi bútorokat. A kiállítást a hónap végéig láthatják az érdeklődők. Vastaps a szerelőcsarnokban Tegnap délután o VOLÁN Tröszt szervezésében Pécsett vendégszerepeit a Népek Ba­rátsága együttes. A fellépés fő érdekessége az volt, hogy a VOLÁN egyik szerelőcsarnoká­ban zajlott le, függöny, szín­pad és — amit a számok után következő vastapsok bizonyítot­tak — minden keresettség nél­kül. A szerelőkből, gépkocsi- vezetőkből, kalauzokból álló 400 főnyi közönség az indulók, moz­galmi dalok különös akuszti­káján alaposan meglepődött. Az együttesnek 40 állandó tag­ja van, célja a szocialista tar­talmú, életörömöt kifejező da­lok, indulók népszerűsítése, ter­jesztése. Mint- Varga András műsorvezető elmondotta, a kez­deményezés eddiq mindenütt várakozáson felülj sikert aratott. Ezt egyrészt a színpadias kel­lékek mellőzése, másrészt az összeállítás változatossága ered­ményezte. A háromrészes mű­sorban fellépett: Svéd Nóra, az Állami Operaház szólistája, Tassy Viktória énekesnő és Puskás Sándor orgonista.

Next

/
Thumbnails
Contents