Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-17 / 66. szám

6 DUN ANTOLI NAPLÓ 1973. märctui ttj Védőruha -— iskolásoknak Volt már macraslesen? Mozgósítás a zaj ellen Az Országos Balesetelhárítási Tanács — kísérletképpen — fel- tűnőszinü védőruhát készített és juttatott el vidéki tanyai isko­lákhoz. Hogy a távoli iskolákba bandukoló gyerekeket megvéd- ® je a száguldó autóktól. Tróteaerdö Az e ső magyar vadászati könyv — Volt már magaslesen? — Onnan fürkészni az erdőt, el­nézni a caplató vaddisznó­csordát, a megriadt nyulakat... És a hangok, azok az árulko­dó hangok.,.. Az öregurnak fehér kefefri­zurája van és szigorú, tömött magyar bajusza. Termete akár a tölgy. Igaz, Németh János is fegyverforgató ember volt egész életében. — Az első vadat 15 éves koromban ejtettem el, egy nyúl volt. Azóta pontosan tu­dom, hányadán állok, naplót vezetek és löjeayzéket. A Biedermann báró erdejé­ben a vadaszok körül sürgölő­dő kisfiút ismerték, az apja a szomszédos Nagytótváros pusz ián szolgált cselédként. Min­dig ott volt a vadászok sar­cában, bámulta a fegyvereket, segédkezett a tölténykészítés­nél, elmesélte, hogy szerinte hol a legjobb a vadjárás. Megkedvelték. Néhány év múlva Bakócára, a Majláth grófok erdejébe kerül, aztán az iskola következett. Később a gróf segéderdésze, majd pedig kerületvezető erdésze lett. 1950-től nyugdíjazásáig, 1969-ig, a Pécsi Járási Tanács erdészeti és vadászati felügye­lője volt. * Pécsett a Radnics utcában lakik. A fehérre meszelt pince­ajtón néhány soros vers, a fák fohásza: „Vándor, ki elmégy mellettem ne emelj rám kezet. Én vagyok tűzhelyed melege hideg téli éjszakákon, én va­fipmolytalnn róva* PÉCSI TÖRTÉNETEK BOLT: TÖRTÉNET. Állok az egyik bolt pultjá­nál. Hogy melyiknél? Nem fon- . tos. Minek? Szóval veszek egy üveg Coca-Colát. A pénztárnál kifizetem a blokkot és odaadom az eláru­sító kislánynak. Ilyen gyorsan még kevés helyen szolgáltak ki. Villámgyorsan vette elő a pult aló| az üveget, bűvészhez illő gyorsasággal kinyitotta és kedves mosollyal elém tette. — Tessék parancsolni! Elámultam. Nem ehhez va­gyok szokva. — Köszönöm! Maga kislány nemcsak csinos, hanem ügyes is! Felvisít a hónom alól egy öregasszony. Nem a mesebeli szelíd öregasszony volt, aki a rozsét vitte az erdőben, hanem az, aki lapátra tette és ke­mencébe akarta rakni a Jancsit és a Juliskát. — így rontják el a mai fia­talokat! — Nincsenek ezek elrontva, mama! — mormogtam a ba­juszom helye alól.­A mama azonban mondta a magáét. Egyhangú szöveg volt, benne volt, hogy az ő korában bezzeg nem így volt s akkor persze jó volt és most minden másként van és persze rosz- szul. A végén még egyet fel­visított. — Mit akar maga tőle?! — mármint én és a kislánytól. — Sajnos semmit Amit akartam, az üveget már meg­kaptam. Az öreg hölgy most már következetlen lett és ez aláb­biakat tette hozzá emelt han­gon. _ így ütik le a fiatalok az i dősebbeket az utcán! — Asszonyom! — mondtam — ha akarja megesküszöm, hogy ez az aranyos kislány nem üt le senkit! — Magát nem. Mert maga itt / udvarol! Maga csak elrontja! •- Asszonyom! Megenged •91 őszinte mondatot? Ha ez a kislány nem' is, de én szí­vesen kupánvágnám Magát. De nem akarok csalódást okozni, mert még az az örö­me se lenne meg. hogy egy fiatal vágta kupán. Ml TÖRTÉNT PAPP LACIVAL? Engem is érdekel. Hála az égnek, városunk újságárusai a Hétfői Pécsi Napló megjele­nése alkalmával tették fel ezt a kérdést. A választ rá Kajdi János adta meq szintén a lapban, ha már megvettem. A másik hétfőn már a követ­kező szöveget hallottam: — Miért nem csatlakozott a Bányász? öt perc múlva megtudhatja! Őszintén szólva ez tetszik nekem. Végre visszatérünk eh­hez a régi jó szokáshoz. Nem is tudom miért hagyták ezt egy időben abba? Nekem mindig a legnagyobb gyönyörűségem a Széchenyi tér sarkán lévő egyik újság­árus volt. Hosszú vékony, ma­gas ember volt és csodálatos szövegei voltak. Egyszer pl. a következőket kiabálta: — Véres esemény a Leöwey- ben! Kiderült, hogy annak idején a koreaiaknak vagy kinek, vért adtunk és a lányok is jelentkeztek. Ezt írta meg az újság vagy öt sorban. A legszebb azonban nem ve­le történt meg, ez egy másik újságárussal és velem. Ez is buzgón kiabálta: — Óriási szélhámosság! Húsz áldozat! Mikor megvettem az újságot és arrébb mentem, már a kö­vetkező szöveget kiabálta: — Óriási szélhámosság! Huszonegy áldozat! Na nem mondom, hogy ezt kiabálják, de azért' örülök, hogy ez a kis színesség vissza­tért újra. Szöllösy Kálmán gyök tornácod barátságos fe­dele ..." A dolgozószoba fa­lain trófeaerdő és fegyvergyűj­temény. puskák, tőrök, kardok. A kis vitrinben töltények hada katonás rendben. A redőnyös zárható szekrénykében lőszer, — gyutacs-lőporgyűjtemény. A könyvespolcokon az ország egyik legnagyobb vadászati­erdészeti szakkönyvtára. A húsz puskából, hat pisz­tolyból és nyolc tőrből álló fegyvergyűjtemény egyik leg­régibb darabja a szögletes tu- sájú kovácspuska. A mellette álló fegyver, az úgynevezett szeges Le Foche puska 1852- ből való. A legdíszesebb, az 1890-es évjáratú Ferlachi. A j fegyver tusát faragott őz, agyát míves növényi ornamensek díszí­tik, A závárzati rész gravírozott: a nikkelezett felületen külön­böző vadászjelenetek. A tőrök legékesebb darabja egykoron Frigyes főherceq oldalán csün­gött. Markolata agancs, az üt­köző rézből készült szarvasláb, alatta a család címere ezüst­ből és aranyból. Németh János őrzi a bólyi Montenuovo herceg hasonlóan értékes vadásztőrét is. ötszáz féle sörétes töltényt és 200 féle lövedéket tudtam eddig összegyűjteni. A kétezer kötetes könyvtáramra is büszke vagyok. Nálam van az 1769-ben Budán nyomtatott első magyarra lefor­dított vadászati tárgyú könyv, „A jeles vadaskert". Az 1724- ben kiadott első német nyelvű és az 1829-ből származó első A környezetvédelem egyik leg­bonyolultabb problémája a zaj. A civilizált életben alig lehet menekülni előle, pedig követ kezfnényei sokkal súlyosabbak, mint gondolnánk. Ráadásul ná­lunk a védekezés terén eddig igen kevés történt. Még a fel­használható mérési adatok túl­nyomó része is külföldről szár­mazik. Tudjuk például, hogy lakásaik­ban a zaj miatt szenvedő londo­niak aránya 1948 és 1961 között 25 százalékról 50 százalékra nőtt, viszont akiknek a nyugal­mát a külső zaj egyáltalán nem háborgatja, azoknak az aránya eközben 58 százalékról 9 száza lékra csökkent. Brünnben minden ötödik em­ber rendszeresen használ alta­tót. Az NDK-ban a foglalkozás' betegségek között 50 százalék­nál nagyobb részesedéssel a zaj okozta nagyothallás áll az első helyen. Franciaországban a bal­esetek 11 százalékáért és az el­veszett munkanapok 15,5 száza­lékáért a zaj a felelős. A zaj erősségét decibellel mé­rik. A 80 decibel súlyosabb kö­vetkezmények nélkül elviselhető, 90 decibelnél — ami tízszer olyan erős, mint a 80 decibeles — alig érteni egymás szavát, 120 decibel felett már mara­dandó hallásromlás következik, a 130—140 decibeles zaj pedig fizikai fájdalmat okoz. Nyugod­tan aludni legfeljebb 40 deci­belnél lehet. A magyar munka- védelmi szabályok szerint 106 decibeles zajban legfeljebb 12 percig szabad dolgozni, utána a munkaidő hátralévő .részét 70 decibelnél kisebb zajban kell ledolgozni. Maszek vár Sopronban Több ezer látogató tekinti meg évente a Taródi várat Sopronban. A 30 helyiségből és négy toronyból álló várat Taródi István „várúr”, a Soproni Lakástextil Vállalat szobafestője épiti 1959 óta. A leg­magasabb torony 28 méter magas, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik az Alpok nyúlványaira. Jelenleg 10 helyiség lakható a várban. Magyarországon a hallást ror tó zajban közel egymillió cm bér dolgozik. A budapesti So roksári úton reggeltől estág 81 —90 decibellel dübörögnek < teherautók, és hasonló a zaj í Boráros téren, a Kosztolányi De zső téren, a Rákóczi úton, < Nagykörúton és a pályaudvarol környékén. Az egyik házgyá vibrátorainak zaja még 90 mé teres távolságból is tízszerte na gyobb a megengedhetőnél. A autóbuszok utasterében a se bességtől függően 82—88, ! vezetőfülkében pedig 92—91 decibelig is megnő a zaj. A egyik fővárosi szövődé üzem csarnokában 77—101, egy du nántúli hengerműben 78—116 egy építőipari gépgyár nagy csarnokában 96, kísérleti üze mében 104, eqy öntöde motor próba-műhelyében 110 decibel is mértek. Nemrég nálunk is széles köri akcióba kezdtek a zaj ellen < szakemberek. Mind több helyei végeznek műszeres méréseket é megállapításaikat egyre gyak rabban követi a zaj csökkentési is — néha milliós költségekkel Már 1971 nyarán rendelet jelen meg, amely a zajos munkahe lyeken bekövetkezett halláscsök kenést foglalkozási ártalomnál minősíti és kártérítési kötelezett séget kapcsol hozzá. Javaslótól készülnek a zajártalmak kiküszö bélésének lehetőségeiről. Sürge tik a szakemberképzés megszer vezését, ami jelenleg teljeser hiányzik, pedig vagy 40 éve c budapesti műegyetemen iger magas színvonalon oktatták má az építészeti akusztikát és a hó ború előtti építésügyi szabályzó korszerű előírásokat tartalma­zott az építmények hangszigete léséről. Mégis a 60-as évek kö zepén a megvizsgált épületei közül csak minden hatodik felel meg a szabványoknak. Részt vesznek a magyar szak emberek a zaj elleni KGST-szab- ványok kidolgozásában. Szorgaf mázzák az épületek zajvédelmé­re vonatkozó előírások megfő galmazását, jó hangszigetelt épületszerkezetek gyártását, c gépkocsik zajának csökkentését Szükségesnek minősítik önállt kutatóintézet kifejlesztését és a: akusztikával, illetve a zajjal fog­lalkozó kutatóhelyek megerősítő sét. Javaslataikat rendszerbe fog­lalva rövidesen eljuttatják az il­letékes szervekhez. — Petar Uramov kiállítása Pécs Város Tanácsa művelődés- ügyi osztálya és a József Attila Művelődési Ház rendezéséber kiállítás nyílik Pécsett a Józse Attila Művelődési Házban Peta Uramov bolgár festőművész mű­veiből. A kiállítást Margaritc Ruszteva, a bolgár nagykövet­ség kultúrattaséja nyitja mec március 19-én, hétfőn 16 óra­kor. Közreműködik a Pécsi Ta­nárképző Főiskola Kamarazene­kara. Művészeti vezető: Kovát! András. ERB -JA'/JOtf: ~$ZÚP TAVASZI IZOLYAV tjft ry-F/LMTOF? magyar nyelvű vadászati szak­könyv is a tulajdonom. — Sokszor eszembe jutnak a vadászélmények. Kérdezem ma­gamtól: a gyűjteménnyel mi lesz? A fiam gépészmérnök, a lányom tanárnő. Vadászat? — Nincs szívük hozzá . .. Mécs László

Next

/
Thumbnails
Contents