Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-16 / 65. szám

1973. március 16. DUNANTOll N API O Szűnőben a nehéz fizikai munka A MEV-nei tíz esztendő a att megkétszereződtek a tel esítmények Kétségtelen: még ma is a földalatti bányamunka a leg­nehezebb fizikai erőfeszítésre készteti az embert. A gépek, s más berendezések többnyire átvették az izmok munkáját, de a leg­korszerűbb bányászati eszközöket is a bányász közvetlenül irá­nyítja .?. mesterséges világításban, a bánya-klímában, a közvetlen vészé'? érzetében igaz, a réginél kisebb, azért még mindig a fizikai megterhelés többszöröse a szabad levegőn, napfényben tett nehéz ,'izikai munkának. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat i.osszu evek műszaki fej'es'íési feladatai között min­dig e'ső helyen állt a nehéz fizikai munka enyhítését szol­gáló gépek munkábaállítása, s ugyanezt a célt szolgáló mun­kaszervezés. Az emberi erőmeg- tckarításról nincsenek számsze­rű adatok — a teljesítmény nö­vekedésekről azonban igeit. Tíz esztendő alatt megduplázódott a te-melékenység, 1971 és 1972 között például a fejtési teljesít­mények 12, a vágathajtási telje­sítmények pedig 8 százalékkal emelkedtek. A teljesítmény-emelkedés több­nyire az emberekben olyan asz- szociációt vált ki: többet kellett érte dolgozni. Néhány alapvető munkafolyamatot, s az ezeken belüli korszerűsítéseket felsorol­va kitűnik: a teljesítménynö­velés szorosan összefügg a ne­héz fizikai munka megkönnyíté­sére tett kísérletekkel. A Mecseki Ércbányászati Vál­lalat bányaüzemeiben megjaví­tották a sűrítettlevegő ellátást, amelynek következtében új, nagyteljesítményű fúrógépeket lehet üzembeállítani. A PR—25 típusú szerszámokkal lényegesen rövidebb idő alatt lehet a rob­bantó lyukakat lefúrni, kevesebb ideig szenved a bányász a pá­radús, poros levegőben, rövi­debb ideig van kitéve a vibrá­ciós és zajártalomnak. Vala­mennyi üzemben kísérleteznek a pneumatikus fúrógéptámok tö­kéletesítésével, s a kompresz- szor-teiepek kapacitásának bő­vítésével. A vállalat 1973. évi tervei között szerepel két darab, a jelenleg ismert legkorszerűbb fúrókocsi beszerzése, amely al­kalmazásával teljesen kiküszö­bölhető a vibrációs ártalom — óriási teljesítménye miatt a zaj­ártalomnak is csak rövid ideig vannak kitéve a bányászok. Az első két gépet ott állítják majd munkába, ahol kihasználtsága száz százalékig biztosított. A robbantási technológiában is forradalmi változás történt. A Mecseki Ércbányászati Vállalat­nál az elmúlt esztendők során: az AN DO nevű, a vállalat saját előállítású robbanóanyaga gép­pel is tölthető a fúrólyukba. Gyorsabb, s fizikai munkát le­het megtakarítani. Az új kísér­letek a robbantási munka to­vábbi korszerűsítésére irányul­nak: kevesebb fúrólyukkal pró­bálkoznak, azonos mennyiségű kőzetet robbantani. Az elmúlt esztendőben a kül­színi anyagmozgatást két gép­kocsira szerelt HIAB-típusú, 1,5 tonna teherbírású daruval, s a vállalat három üzemében fel­szerelt darupályákkal igyekez­nek megkönnyíteni. Az elmúlt esztendőkben megoldották a bá- riyafa-mozgás gépesítését — a földalatti munkahelyeken 33 da­rab anyagmozgató vitlát állítot­tak üzembe. A szállítás már régebben is gépesítve volt, a közelmúltban a bányákban is bevezették a felsővezetékes mozdonyszállítást — kiküszöbölve a gyakori akku­mulátor-csere nehéz munkáját. Az új nagyteherbírású, hegesz­tett vasúti síneken a minimá­lisra csökkent a kieső csillék száma, s ezzel a vísszarakás közbeni nehéz fizikai munka is megszűnt. A bányászkodás a Mecseki Ércbányászati Vállalat bányaüzemeiben is a mélység felé halad. A munkahelyek meg­közelítése egyre nagyobb fizi­kai igénybevételt követel a mun­kásoktól. A bakonyai bánya­üzemben (15 milliós költséggel) lanovkát helyeznek áprilisban üzembe, más üzemekben az egyes bányaszinteken is beve­zették a „népes-kocsik” közle­kedését. S végül a biztosítás korszerű­sítésével, további tökéletesítésé­vel is jelentősen megkönnyítik a bányamunka egyik legnehezebb fázisát. Jellemző a Mecseki Érc- bányászati Vállalat rohamos fejlődésére, hogy a másfél év­tizede még újdonságnak számí­tó TH acélívek számítanak ma már a régi, a nehéz, a kis tel­jesítmények és nehéz munkával beépíthető biztosító elemnek. (Persze a megállapítás csak az ércbányákra érvényes, a szén- bányászatban a TH-ívek még ma is nélkülözhetetlenek, s kor­szerűnek számítanak.) A bányafolyosókat műanyag- ragasztóval felerősített kőzet­horgony csavarokkal biztosítják. Poliészter gyantát nyomnak a fúrólyukba, majd felnyomják a csavarokat, néhány ára múlvá megköt a műanyag s a csava­rokra erősített drót, vagy lemez­háló akár 5—6 tonna terhet is kibír. Magyarországon egyedül Pécsett alkalmazzák ezt a mód­szert L J. Egyetemi kísérlet A Budapesti Mű­szaki Egyetem Acél- szerkezeti tanszé­kén 4 millió forin­tos univerzális sza­kítógéppel kísérle­teznek. A gép + 40 tonna határok között lehetőséget biztosit szerkezeti anyagok és kap­csolatok teherbírá­sának és ismétlődő igénybevétellel szemben tanúsított viselkedésének megállapítására. Az integráció hétköznapjai: Nagyhajmás az első 29 baranyai tsz-ben ugrásszerűen nőtt, 62-ben pedig csökkent a tejhozam — Nagyhajmás a 21. helyről tört az élre A tejárak emelése új lehető­ségeket teremtett a tejtermelő gazdaságok számára, bár a te­henenként) tejhozam mennyisé­ge változatlanul fontos tényező a gazdaságosság szempontjá­ból. Évi 2500 literes tejhozam mellett természetesen továbbra sem számíthat senki nyereség­re — éppen ezért érdemes ele­mezni az 1972-es év tejtermelé­si adatait. Baranya termelőszö­vetkezetei közül 29-ben nőtt, il­letve nem változott a tehenen­ként! tejhozam — 62 gazdaság­ban ugyanakkor csökkenő ten­denciát mutatnak a szárnak. Baranyahidvég:-f IS 10 liter A többletet hozó gazdaságok közül Baranyahidvég eredmé­nyei a legszembetűnőbbek, mely 1620 literről 3130 literre emelte éves szinten a tehenenkériti tej­hozamot. Nagyhajmáson 536, Szigetváron 393, Himesházán pedig 339 literrel nőtt az egy tehénre eső tejtermelés. Az Ál­lattenyésztési Felügyelőség éves jelentéséből kiderül, hogy Bo- gádmindszenten ugyanakkor 1472, Kovácshidán 660, Dráva- fokon 632, Hidason 372, Pécs- váradon pedig 373 literrel csök­kent a tejhozam. E számok tük­rében különös jelentőséget kap­nak Baranyahidvég, Nagyhaj­más, Szigetvár és Himesháza eredményei, melyek egyértelmű­en bizonyítják: hozzáértéssel, nagyobb felelősséggel igenis gazdaságossá tehető ez az ágazat. A szakosított tehenészeti te­leppel bíró gazdaságok tej­termelési versenyében tavolyi eredményei alapján Nagyhaj­más került az élre. 1971-ben ez a qazdaság még a 21. he­lyen állt a 217 darabos átla­gos tehénlétszámmal, s a 3278 literes tehenenkénti tejkihoza- taHal olyan gazdaságokat elő­zött meg, mint a jóhírű és nagyszerű eredményeket elérő Szajk, Somberek, Mágocs és Geresdlak. A naqyhajmási „Bé­kés Jövő” előretörése azért is figyelemreméltó, mert 1970-ben a tönk szélén állt a gazdaság, s szanálni kellett A pereskedésig, sőt gyűlöl­ködésig fajüló belháború, a 2,7 milliós mérleghiány már csak rossz emlék. Hajmási Henrikkel, a termelőszövetkezet elnökével a sikerek, a gyors kilábalás „titkát'’ próbáljuk megfogal­mazni. — A vólsáq után teret kap­tak a fiatalok, s velük együtt a korszerű, tudományos mód­szerek. Növénytermesztésünk fő­célkitűzése a termelvények szá­mának csökkentése, s ezzel pár­huzamosan a termésátlagok novelese. Megsokszoroztuk a műtrágyafelhasználást. Fontos változás az is, hogy két fő­ágazatunk, a növénytermesztés és állattenyésztés között meg­teremtettük a harmóniát, A leg­rosszabb földeken, maradvány­területeken nem lehet megter­melni a szükséges takarmány­mennyiséget ... Tej és borjú Az állattenyésztési ágazaton belül szarvasmarha-tenyésztés­sel, juhtenyésztéssel és sertés­hizlalással is foglalkoznak. A hangsúly azonban fokozatosan a tehenészetre tevődik át. A te­henészet két „főterméke” a borjú és a tej. Az értékesítési tervben 512 300 liter tej szere­pelt, közel 2,6 millió forint ér­tékben, a hozamnövekedés eredményeképpen azonban fél millió forinttal nőtt a tejből származó bevétel. 1972-ben 787 tehén után 225 borjú volt a szaporulat, ami igen tisztes eredmény, de még javítható. Naqy gond a viszonylag nagy­arányú elhullás — de végülís ezek a gondok is azt bizonyít­ják, hogy a szarvasmarha­tenyésztési ágazat igenis gaz­daságossá tehető. Nagyhajmá­son ezekben a napokban feje­ződött be az állattenyésztésben dolgozók szaktanfolyama, rövi­desen beépítik a MIELE típusú fejőberendezéseket, s elkészült a szakosított telep továbbfej­lesztésének kétéves terve is. E terv lényege, hogy a már meg­lévő telep szociális és kise­gítő létesítményeit alapul- véve viszonylag kis költséggel megduplázzák a telep kapa­citását. Az 1972-es évet 5,7 milliós nyereséggel zárta a nagyhoj- mási „Békés Jövő”. A fejlesz­tési alapban 4,7 millió forint von. A termelőszövetkezet fenn­állása óta először a tartalék- alapban is van közel félmillió forint, ami jelentős mértékben növeli a gazdálkodás bizton­ságát. E rövid kis statisztika és helyzetismertetés természetesen nem ad kimerítő választ arra a kérdésre: mit kell tenni a szarvasmarhatenyésztés gazda­ságosságának fokozása érdeké­ben, de a figyelmet talán fel­hívja arra a tényre, hogy a meghatározó tényező a legkor­szerűbb viszonyok között is a hozzáállás, azaz az ember. Mert Nagyhajmáson tulajdonképpen más semmi sem változott. B. S. A nemzetközi szaksajtó sze­rint a televízió- és a- rádióstú­diók berendezéseiből 40—50 darabon alul nem kifizetődő a gyártás. S legalább 100 dara­bos széria kell ahhoz, hogy saját kutatást szervezhessen egy-egy vállalat Vajon a ma­gyar piacon évente hágy rádió- és televízióstúdióra van szük­ség?!... És ha az egyik évben esetleg 10—12 berendezést el is lehetne adni, akkor legalább öt évig — majdnem bizonyos — egy darab sem kellene senki­nek. Mindebből pedig az kö­vetkezik, hogy az elektronikai ágazaton belül a stúdiótechni­kai iparág kialakítására — az Elektroakusztikai Gyár meg­szervezésére — itthon gondolni sem lehetett volna a KGST nélkül, s elsősorban a nemzet­közileg e szakmában hihetet­len mennyiségre és hosszú táv­ra szóló szovjet megrendelések nélkül; évente 150—200 darab komplett televízió- és rádió­stúdió szállítására van igény. Az első munka Az utóbbi másfél évtizedben az Elektroakusztikai Gyár a KGST főszállítójává lett Az el­ső nagy munka a moszkvai Luzsnyiki stadion hangberende­zésének és stúdiójának össze­állítása volt, 1956-ban. Azóta egymást érték a megrendelé­sek. Közülük a nevesebbek: a lipcsei stadion, a kassai jég­palota és nem utolsósorban a Moszkva folyó partján, a KGST központ teljes hangtechnikai berendezése. Emellett a Szov­jetunió több ezer rádió- és tv- stúdiójának szállítottak beren­dezéseket Húsz szovjet szín­házban oldották meg a hang- technikai teendőket, de a Moldvai Népi Együttes is EAG- berendezéssel járja a világot Ma a gyár termelésének már 70 százaléka KGST tagország­ba kerül, és csak a Szovjet­uniónak és az idén 7 millió ru- bel értékben szállítanak. Ez a IPARI ÜZEMEK, UZEMAGAK! 1973-ra szabad kapacitásunk van az alábbi bérmunkák elvégzésére: KEMENYKROMOZAS (max. 600 mm hosszúságig, 200 cm* alapterületig) PRECÍZIÓS ÖNTÉS (0,7—0,8 kg-as súlyhatárig) SULLYESZTÉKES KOVÁCSOLÁS (rúdanyagból, 0,2—3 kg-os súlyhatárig) HŐKEZELÉS, EDZES (600 mm hosszúságig, 2,5—3 kg-os súlyhatárig) B ARNITAS (feketítés lúgos oldatban) Érdeklődés és információ: a FÉG FEGYVER- ÉS GAZKÉSZULÉKGYAR áruforgalmi osztályán Telefon: 476-024. Ügyintéző: Rakottyai Agnes Műszaki tanácsadás a termelési főosztályon Telefon: 276-127, Ügyintéző: Radványi J. gyártásvezető. Levélcim: 1440 Budapest IX., Soroksári út 158. Telex: 22-4213. A KGST hangja megrendelőkor tette lehetővé, hogy a gyár termelését hétsze­resére növelje egy évtized alatt, s ez a széria-nagyság már „eltartja” a kutatásokat is. HEC-12- hangmérnököknek Az EAG utóbbi évtizede kü­lönben jól példázza, miképp is kell egy-egy gyárnak megte­remtenie a jó hírét a nemzet­közi munkamegosztásban. Mi­nőséggel, pontossággal, kor­szerűséggel megszerezni a bi­zalmat a partnereknél, azután ez a bizalom — és a megren­delések — biztos alapot adnak ahhoz, hogy a korszerűség, a minőség soha ne csökkenjen. A jó hírrel elért megrendelések lehetővé tették a folyamatos fejlesztést. Tíz évvel ezelőtt a berendezések tranzisztorizáló- sában a nemzetközi élvonalhoz képest kis késéssel indultak, az integrált áramkörös technika alkalmazásához — öt évvel ez­előtt — már a nemzetközi élvo­nallal egyidőben kezdtek: most, a rádióstúdiók automatizálásá­nak fejlesztéséhez a világban a legelsők között. 1971-ben — és ez a Komplex Program elfogadásának hatása — az elektronikának ebben az ágában is létrejött a szakosí­tási megállapodás. Nyolc kuta­tási téma van, ez oszlott meg a szovjet, a csehszlovák, a len­gyel, az NDK és a magyar partnerek között. A szovjet ku­tatók pl. a sztereó- és monó- technika továbbfejlesztését vál­lalták, mi három témának let­tünk a gazdái. Az egyik témá­ban, amely a hangvisszaadás technikájához kapcsolódik, már léptek is az EAG kutatói. Egy szuper lehallgató hangsugárzót állítottak össze. Ezt nemrégiben bemutatták a szocialista rádiók szervezetének — OIRT — cseh­szlovákiai konferenciáján. Osz­tatlan sikerrel. A lehallgató hangsugárzó — mint arra a ne­ve is utal — a különböző rádió­vagy hanglemez-felvételek visz- szahallgatására szolgál. Annak elbírálására tehát, hogy a fel­vétel hibátlan, tökéletes-e. Ez a hangmérnökök, technikusok, keverősök meósa. így a HEC- 12 világosan kimutatja, hogy a magnószalag, vagy a lemez anyagában van-e a hiba — ha serceg, kattog a felvétel, vagy dumpf, azaz nincsenek magas­hangok — vagy a felvétel ké­szítőjében. Néptelen stúdiók A legnagyobb munka most az EAG számára: a szakosítási program és a szovjet partne­rekkel kialakított kétoldalú ku­tatási kapcsolat részeként a rádióműsor-adás automatizálá­sának technikáját kidolgozni. Megszerkeszteni egy számító­gép által vezérelt rádióstúdió automatikus működését, ahol személyzet nélkül folyhat a munka. A bemondók, riporté- | rek. színészek, zenészek, tech- ! nikusok egy korábbi fázisban — J a felvevőstúdiókban — szalagra I rögzítik a programot A magnó- kazetták — mint könyvtárban a kötetek — polcokra kerülnek és onnan a megfelelő program alapján a kiváló memóriájú automatikus műsorszerkesztő diszpécser számítógép adásba hívja őket Berendezések sze­dik le a polcokról a kazettá­kat, teszik a lemezjátszó mag­nókba — ezek kidolgozását kü­lönben a Mechanikai Labor vette fel kutatási-fejlesztési programjába — lejátszás után visszatekercselik a felvételeket, s az automatikus szerkezetek — kód alapján — különböző osztályú archívumokba helye­zik azokat. A különböző osz­tályok a törlési idő szerint sz' r- veződnek: a felvétel értékétől, minőségétől függően két hét, két hónap, pár év vagy örök tartalékolás lehet az ítélet. Ezt aztán a számítógép ismét me­morizálja. Ugyanaz a gép ter­mészetesen és a meghatározott időben, miközben a napi prog­ram futását vezérli, a törlést is elvégzi: rendben tartja az ar­chívumot. Óriási program Ebben a rendszerben elkép­zelhető, hogy országrészeket behálózó vidéki stúdió-rend­szert irányítsanak egyetlen köz­ponti számítógéppel. Óriási' program ez! Átvezeti a stúdió- technikát a jövő századba. Ezen dolgozhatnak most a ma­gyar rádió- és televízió-techni­ka kutatói a KGST-től kapott megbízatás alapján. S ilyen programon, rajtunk kívül, csak a Szovjetunióban munkálkod­nak még. Sehol a világon má­sutt nem kísérleteznek ilyen technikával! A menetrend sze­rint a berendezéseknek 1976-ra el kell készülniük és 1978-ra az első automatikus stúdió meg­kezdi kísérleti adását... Mélyfúrási segédmunkásokat változó munkahelyre FELVESZÜNK. Személyes jelentkezés a szükséges iratokkal, szombat kivételével. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Jelentkezés: VÍZKUTATÓ ÜV. CEGLEU, Rákóczi út 72. szám.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents