Dunántúli Napló, 1973. március (30. évfolyam, 50-80. szám)

1973-03-14 / 63. szám

1973. március 14. DUN ANTOll NAPIO 3 Felnőttek az iskolapadban Ma este bemutató: 2. Az üzemek hatékonyabb segíisége szükséges Porcelángyár. Hírnév, patinás kerámiák az udvaron. Ezerki- lencszáz fizikai dolgozó. Közülük hétszáz (!) nem fejezte be az általános iskola nyolc osztályát. A személyzeti osztály már so­kat kísérletezett. Volt, hogy há­rom kihelyezett osztályt akar­tak megindítani, s mire az ün­nepélyes megnyitásra sor került volna, 12 jelentkező maradt. Bakler József személyzeti osz­tályvezető őszintén beszél: — Nem sok reményem van arra, hogy ebben az új formá­ban is megindul a tanulás. Sok a rossz tapasztalat és túl­ságosan régóta érzem. Kevés reményt azért ad az a lehető­ség, hogy most két osztályt vé­gezhetnek el kemény, de rövid tanulási idő alatt. — A qyár adhat-e valami anyaqi előnyt azoknak, akik si­keresen levizsgáznak majd? TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ALLAMI GAZDASÁGOK, FIGYELEM ! Tavaszi erdősítésükhöz szü séges akáccsemetét vásárolhatnak 350,— Ft/1000 darab egységáron a MEZŐFOLDI ALLAMI ERDŐ- ÉS VADGAZDASÁGTŐL 3001 Székesfehérvár, Pf. 71. Piac tér 14. szám. Telefon: 12-473. Kétmilló ember — befejezett általános iskolai tanulmányok nélkül. Huszonkiiencezren Pé­csett dolgoznak ... Ez bizony sok. Most azonban végre hatá­rozott rendelkezés született a Munkaügyi és Művelődésügyi Minisztérium együttműködése révén. Erről beszél dr. Csaba László, a Pécs Városi Tanács VB művelődésügyi osztályának felnőttoktatási tanulmányi fel­ügyelő e: — Az eddigi tízhónapos kép­zés mellett az idén megindul egy intenzív, tizenhat hetes ok­tatás, azza! a kimondottan pszichológiai céllal is, hogy ennyi ideig jobban eltart a türelem. Csak húsz éven felüliek vehetnek rajta részt, s a mun­kahelyek szervezik. Eddiq a Pé­csi Állami Gazdasáq és a Me­cseki Szénbányák újhegyi üze­me indított ilyen iskolát. Ez igen dicséretes dolog, hiszen a rendelkezés még csak ianuár ele :n lépett életbe. Aztán ar­ról is 'ogszabáiy gondoskodik, hogy bizonyos szakmákban nem lehet vizsgát tenni az általá­nos iskola befejezése nélkül. A Városi Tanács nagyon erősen támogatja ezt a formát, a leg­többet azonban az üzemek te­hernek. És tesznek is. Például a Mecseki Ércbánya Vállalat­nál már szervezik az iskolát. Másutt van, ahol tanszereket akarnak venni a leendő iskola céljára. Ez a gyár olyan, mint a gyá­rak általában. Azonos — szür­ke gdvarral, egyforma gépzaj­jal. Az izmok itt is megfeszül­nek és egyfoimán nehéz a ve­rejték. D. K. nem gyújt ciga­rettára. mint a riportalanyok szokták, csak a homlokát törli le kötényével. Ettől egy szürke csík marad a haja tövében, ve­rejtékből és porból. — Tessék parancsolni! — mondja. — Az általános iskoláról . .. — Ja, — legyint — itt volt már a személyzeti főnök, meg az oktatási elvtárs .. . De nékem ehhez a munkához elég a hat osztály. Ezt ugye, meg kell ér­teni. — És ha több pénzt kapna a vizsgák befejeztével? — Az más ... De a nevemet ne ... — Anyagi előnyt nem adha­tunk. Csupán az emberek józan eszére hivatkozunk és agitáljuk őket. A nyáron elkezdjük és szeptemberben megpróbálunk két osztályt beindítani. — Kihirdették már ezt az új lehetőséget; a rövidített tan­folyam otv — Még nem . . . * Bőrgyár. Ezerkilencszáz fizi­kai munkás, viszonylag sok — hatvan százalék! — a nő. A KISZ szervezetet és a szakszer­vezeten belül a nőbizottságot bízták m’eg, hogy mérjék fel a nyolc általánost be nem feje­zett, de továbbtanulni szándé­kozók számát. A felmérés még nem kész. Dr. Bernáth Jánosné személyzeti osztályvezető: — Szeretnénk megindítani az új formában a tanulást. De nincs termünk. A szakmunká­sokra viszont szükségünk van, mert munkakörüket egyes üzem­részekben betanított munkások­kal töltjük be. Sőt, van olyan szakágazat, amelyhez legutóbb egyáltalán nem kaptunk szak­munkástanulót. Tehát magunk­nak kell a képzést megolda­nunk, s ehhez szükséges a nyolc osztály. — Anyagi ösztönzés? — Nem tudom ... A tanulá­sért nem fizethetünk. De tavaly előtt egy jó szakmunkásosztály végzett, azok akkor egy forint órabéremelést kaptak. Ez kö­rülbelül tíz százalékos növelés. Huszonkilencezer „meghódí­tandó" ember Pécsett. . . Sok. A többségükre azonban nagy szükség van és egy jogszabály, egy „felső" rendelkezés még nem megoldás. Azt végre is kell hajtani. A Dolgozók Iskolája — amely egyébként épp tize­dik tanéve küzd céljaiért — to­vábbá a vállalati személyzeti és oktatási osztályok azonban önmagukban keveset tehetnek. A „művelt munkások" számának növelése összetettebb feladat. Pénz és az eddiginél határo­zottabb, lendületesebb szerve­zés kell hozzá. Gazdasági, kul­túrpolitikai érdekek egyezteté­se. Szerencsére a szakmunkás­igény sürgeti a vállalatokat. Hiszen a művelt munkás a kor­szerű gazdasági életnek is egyik nélkülözhetetlen tényezője. — Csak egyetlen példa: a roha­mosan fejlődő iparban bármi­kor tömegesen használatba ke­rülhet egy-egy olyan új tech­nológia, amelynek elsajátítá­sához nélkülözhetetlen az álta­lános iskolai fizikai, vagy ké­miai minimum. És egyáltalán, van-e, lehetséges-e legalább alapjaiban kulturált közösségi élet alapműveltség nélkül? Avagy kiegyensúlyozott lelki- világú magánélet? — Mindezek alapján le kell írni: a munka­helyi „kihelyezett osztályok” szer­vezése naqyobb lendületet, több pénzt igényel a vállalatoktól is. Megéri. Földessy Dénes Pedagógus kórusfesztivál Pécsett Pécsett rendezik meg az or­szágos és megyei szervek ápri­lis 7-én és 8-án az V. országos pedagógus kórusfesztivált. A fesztivál programjában, a Liszt Ferenc hangversenyteremben április 7-én 19 órakor, április 8-án délelőtt fél 11-kor és áp­rilis 8-án 19 órakor tartanak hangversenyeket. A három hangversenyen ösz- szesen 17 községi, városi, illet­ve megyei pedagógus énekkar mutatja be műsorát. Az V. pe­dagógus kórusfesztiválra a sop­roni, a hajdúszoboszlói, a má­tészalkai, az encsi, a hevesi, a | nyíregyházi, a törökszentmiklósi, a füzesabonyi; a salgótarjáni, a magyaróvári, a jánossomor- jai, a szekszárdi; továbbá a I kecskeméti, a tapolcai peda­gógus énekkarokat, a Somogy megyei pedagógus férfi ének­kart, a Fővárosi Pedagógusok Központi Vegyeskarát, valamint a Pécsi Nevelők Háza Kama­rakórusát hívták meg a rende­ző szervek. A program keretében a hangversenyek után értékelést, és szakmai tanácskozást tart a kórusmozgalom országos szak­embereiből álló bíráló bizottság. Országutak iskolája Jelenet az előadásból (Sólyom Katalin, Bősze György, Kálny Zsuzsa, Szegváry Menyhért és Fülöp Mihály) Fotó: Kóródi Gábor Hoffer János Múzeum. Boldogasszonyig Pásztorművészek nesztora Hoffer János nyugalmazott számadó gulyás népi faragó művész 1972-ben saját múzeu­mot kapott az államtól. Igen­csak ritkaság ez, ám egyetlen pillantás a műveire válasz, ma­gyarázat és meggyőző bizonyí­ték is erre. Pásztorművészet... Nem tu­dom, van-e nyelv, amelyben ilyen meleg hangulatú, ennyire sajátos tartalmat rejtene ez a szó, mint a magyarban. Mit je­lent? Azt, hogy nálunk generá­ciók, pásztordinasztiák vésték fába, csontba, szaruanyagba Zala, Tolna, Somogy és Baranya flóráját, faunáját; a szabad ter­mészet örömét, az egyedüllét felhőit, az erdő zenéjét: ösztö­nös tehetséggel, a díszítőművé­szet valami egészen különös — ma már utolérhetetlen — vará­zsával. Ennek a varázslatnak egyik hírmondója, nesztora, a 83 éves Hoffer János, „A nép­művészet mestere”, Boldogasz- szonyfán: — Az apám is faragott ezt- azt, de nem szerette. „Mán meg a körmödet piszkálod! ... A jószágon legyön a szömöd ! . . .” — mondta gyerekkoromban, ha rajtakapott a faragáson. Bojtár voltam apám mellett, és igen vonzott a bizsók is ... A bátyám mutasztotta meg először, ho­gyan kell faragni a botot, ka­rikásnyelet. A sótartófaragást meg az apósom. Ez külön mes- törség: marha szarvából csinál­juk. Lefűrészelve, rámára ütve, azután karcolással díszítjük, kül­sejét választó vízzel (salétrom­savval) bevonjuk, attól lesz szép sárga. Ezt csináltam a legtöb­bet. Mert a sótartó az köll, az | még a pógárembörnek is fon­I tos . .. Derűs, tiszta szemű öregem­ber. Ott ül a halkan dohogó olajkályha mellett a kisszéken, ölében egy munkadarab: fara­gott mozsár lesz. Egyet-kettőt vés a bizsókkal a bontakozó dí­szítő elemeken, és mesél ízes­szép ormánsági szóval, aminek zamatát, zenéjét híven vissza­adni — bánatomra — nem si­kerülhet, bárhogy is szeretném: — Röggel kihajtottunk, ment a jószág, én meg utána. Állva is faragtam, egyet-kettőt lép­tem, egyet-kettőt böktem . . . De­lelésnél inkább jutott idő rá. Hetekig, hónapokig készült egy- egy szép darab: ami éppen köl- lött — pásztori holmi — fokos, baltanyél, gatyamadzag-húzó, ilyesmi, vagy éppen 'lopó, (hé- bér), kopinya (kobak), ebbe pá- lyinkát is töttünk... 82 anya­tehén, meg tavaszra 60—70 kis- borjú tartozott hozzám. Szép, nagy címerös marhák voltak, ri­degmarhák, méterös szarvúak _. Igen szeröttem ükét... A, miért bántottak volna? ük is szeröt- tek engöm. Csak a kasznárt, azt nem .. . Egyször jött. Megy nagy bátran közéjük, mondtam vár­jon meg, de már oda is ért a Pávához. Az meg csak billönt egyet a fejivei s látom ám, rö­pül a kasznár, bele a húgylé közepibe!.., Attul kezdve csak a hintójárul mondta a szót! . . . De a Páva, az nem bírta. Mög- látta, máris toporzékolt. . . A faragásaim? Hát Pestön a leg­több. Elvitte a Madaiassy ükét... Még a pipa-acskómat is, aki | szépön ki volt slingölve, bőrdísz- szel. Dehát mögírta ezt is a könyvében . . . A jeles néprajzkutató, Ma- darassy László „M űvészkedő magyar pásztorok" című köny­vében külön tanulmányt szentelt Hoffer Jánosnak, még a har­mincas években. Munkái ugyanis már akkor feltűnést keltettek. Ma már csak kevés látható be­dől ük itt, Baranyában, de most már egyhelyütt — a boldogasz- szonyfai múzeumban, a klub­könyvtár épületében. Átmegyünk. Kalauzom, Hoffer János bácsi hajlott korát cáfoló fürgeséggel1 vezet be a szép, tá­gas helyiségbe, hogf megcso­dálhassam mindazt, amit egy emberöltő munkáiból kiválasz­tottak a szakemberek. Körüljárjuk a tárolókat, a fa­lakat, ahol a pásztorművészet megannyi jellegzetes tárgya, munkadarabja, díszes, faragvá- nya helyet kapott, díjak, okle­velek társaságában. Nagyobb részben új keletű dísztárgyak sorakoznak itt, felében harma­dában már csak a forma és a motívumaayag egy része idézi a régit, az igazit. Ezek már in­kább népi iparművészeti dara­bok, a modern vonalú italkész­lettől a söröskupáig, meg dísz­tányér, díszlopó, dohányzókész­let, ilyesmi. A tekintetem vissza- visszatéved az első tárlóhoz. Gyönyörű faragott „kígyós” pásztorbot, fémberakásos kari­kás, fokos, eredeti sótartó vonzza, szinte ideszögezi a pil­lantásunkat. A karikás 1930-ból való. S a boton: 1922. X. 22. a dátum. Órákig tudnám nézni, nem véletlenül. Az öreg faragó derűs, tiszta szemével rám mosolyog. Ő is úgy érzi: értjük egymást... — Ez a pécsi múzeum Hoffer- gyűjteményéből való . . . súgja oda halkan —, az első mun­kám volt.. . ötven évvel később egy ki­sebb múzeumot kapott az ál­lamtól. Az életút, a népművé­szet elismeréséül. Hoffer János a mai Jugoszlá­viában Pozsega megyében szü­letett. 1919-től a sellyei urada­lomban, Levenye-tanyán — ké­sőbb Szaporcán — gulyás számadó; négy éve tsz-nyugdí- jas, azóta Boldogasszonyfán él. Jó erőben, egészségben, — a népművészetnek, a pásztormű­vészetnek. Wallinger Endre Nyugat-európai turné, omeri- j kai" hangverseny, Mozart, Bee- I thoven világa — közben novel- ! Iák, tárcák és színpadi művek. Novotny Gergely, az Állami Hangversenyzenekar tagja sor­ra aratja sikereit az irodalom­ban is, ezúttal a színházművé­szetben. Mostani pécsi bemu­tatója a második, korábban a Színművészeti Főiskola színpa­dán már előadták egyik mű­vét. Ez a darab, a Petőfiről szóló „Országutak iskolája", az idény eleje óta feküdt kézirat­ban a Pécsi Nemzeti Színház dramaturgiáján. A szakembe­rek jó darabnak tartották. A Petőfi-évforduló kapcsán a KISZ megyei Bizottsága felke­reste Sik Ferenc rendezőt, hogy a Forradalmi Ifjúsági Napok kezdő ünnepén, március 14-én rendezzen Petőfi-műsort. Ekkor került elő Novotny Gergely da­rabja, elolvasták, tetszett. Sőt. az „Országutak iskolája” alkal­masnak látszott arra is, hogy egy másik igényt, néhány táj­előadás igényét is kielégítsék vele. A színészek szeretik a dara­bot, amely Petőfiről, s Petőfi példáján keresztül szól a mai fiataloknak. Láthatóan a sab­lonoktól való megszabadulás volt Sik Ferenc és egyáltalán az egész alkotógárda törekvé­se. A Petőfi-jubíleum, s áltaiá- j bon minden jubileum magában j hordja az „eicsépelés" bizo- I nyos veszélyét. Novotny Ger­gely darabja és a mostani pé­csi bemutató színpadra állítá­sának jellege azonban mentes minden megszokottságtól. Szeg­váry Menyhért egy afféle .ti­zenéves” Petőfit alakít. Minden szereplő nagyon lelkesen ke­reste ennek az induló, kamasz Petőfinek, s a róla szóló da­rabnak a legalkalmasabb elő­adási lehetőségeit. Még any- nyit az Országutak iskolájáról, — amely egyébként a költő hat­éves bolyongásának mozaikjait rakja össze, — hogy a darab egyik mondata nagyon jellem­zően így rajzolja meg az élet­be induló Petőfi Sándort: „A kányát fenn az égen sokszor irigyeltem, de én csak akkor le­hetek tiszta és erős, hogyha az országos dolgok az én szava­mon szólalnak meg!” Vagyis ezt a Petőfit az erőgyűjtés, a feladatra való érielődés és az elszánt, konok törekvés a ma­gasabb eszmények felé — jel­lemzi. A szereplők: Petőfi Sándor: Szegváry Menyhért, apja: Fa- ludy László, anyja: Takács Margit, barátai: Fülöp Mihály, Bősze György és Takács Gyu­la. További szereplők: Marsek Gabi és Sólyom Kati. A jelme­zeket és díszleteket Pintye Gusztáv tervezte, zenei vezető: Hevesi András. Rendezte: Sik Ferenc. F. D. Intézkedések az iskolaepszsépgy javítására A közelmúltban a Miniszter- tanács megtárgyalta az iskola­egészségügy helyzetét, illetve az ezzel kapcsolatos KNEB-vizsgá- lat tapasztalatait, és határoza­tot hozott a további tenniva­lókra, A határozat végrehajtá­„ki első munkám voft... sánck segítésére egészségügyi és oktatási szakemberekből ko­ordinációs bizottság alakult. Az Egészségügyi Minisztérium felülvizsgálja az iskolaorvosok munkáját, s módosítják az isko­laorvosi hálózat működési sza­bályzó tát. A koordinációs bizottság ál­lást foglalt amellett, hogy a jö­vőben az iskolaépítkezéseknél | fordítsanak fokozott figyelmet a jó eqészségügyi feltételek biz­tosítására, például világos, tá­gas tantermek, megfele'ő mére­tű udvar kialakítására. Az isko­lai tornatermekre vonatkozó kötöttség, amely szerint eddig csak 9X18-as méretűek lehettek, az idei esztendőtől megszűnt. Ezentúl a méretarányok megál­lapítását a kivitelezőre bízzák. Célszerű ugyanis nagyméretű tornacsarnokok építése, mert ez gazdaságosabb, a függönyös meqoldással egyidőben két ta­nulócsoport is foglalkoztatható. A nagyméretű tornacsarnokok jól szolgálják a testneve'ést, s egyidejűleg a társadalmi ver­seny-sport érdekeit is. Az isko­lai testnevelés mostani rendsze-' lének felülvizsgálata már folya­matban van. Az erre vonatkozó intézkedések kiadása mpq az idén, vagy a jövő esztendőben várható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents