Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-06 / 30. szám
I DUNÄNTOLI NAPIG W3, február 6. Állomáshelyére indult az ellenőrző bizottság első csoportja Saigon. A Dél-Vietnamban működő nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság első csoportja hétfőn Saigonból útnak indult Hue, Da Nang és Pleiku irányába, hogy a kijelölt körzetekben megkezdje tevékenységét. A NEFB valamennyi tagja öt-öt tisztet delegált az első kihelyezett megfigyelő csoportba. Másik húsz tiszt autóbuszon hagyta el a dél-vietnami fővárost, hogy a Mekong deltájában fekvő My Tho városában állítsa fel székhelyét. A kihelyezett csoportok felveszik a kapcsolatot a négyoldalú katonai vegyesbizottság helyszínre vezényelt tagjaival, mihelyt azok — előreláthatólag a hét közepén — megérkeznek kijelölt állomáshelyükre. Az ellenőrző bizottság ülése Saigon. Négyórás ülést tartottak hétfőn Saigonban a — Kanada, Magyarország, Lengyelország és Indonézia képviselőiből álló — nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság küldöttség-vezetői. Az ülésen Michel Gau- vin kanadai küldöttség-vezetőt jelölték ki a nemzetközi bizottság február havi elnökévé, s megállapodtak abban, hogy a nemzetközi testület elnökének tisztét az angol ABC szerinti sorrendben havonként felváltva fogják betölteni a négy tagország küldöttség-vezetői. Gau- vin kanadai diplomata tehát február 28-ig lesz a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság elnöke, majd egy-egy hónapig Magyarország. Indonézia és Lengyelország delegációjának vezetője tölti be ezt a posztot. Hírügynökségi jelentések szerint a NEFB-küldöttségvezetők hétfői ülésükön megvitatták a tűzszünet megszegésével kapcsolatban a bizottság elé terjesztett panaszokat is. Gauvin az ülés után arról tájékoztatta az újságírókat; felkérték a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság regionális csoportjait, hogy a panaszok kivizsgálása ügyében vegyék fel a kapcsolatot a négyoldalú katonai vegyesbizottság .csoportjaival. » ülést tartottak hétfőn Saigonban a három vietnami fél és az Egyesült Államok képviselőiből álló négyoldalú katonai vegyesbizottság küldöttségvezetői is. Az ülésen a VDK képviselője felszólította az amerikai felet, hogy a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodásnak megfelelően kezdje meg Dél-Vietnamban levő összes katonai támaszpontjainak leszerelését. Arra sürgette az Egyesült Államokat, hogy terjessze elő a Dél-Vietnamban állomásozó csapatai teljes kivonásának ütemtervét. Tárgyalás az aknák eltávolításáról Washington. Hétfőn Haiphong észak-vietnami kikötőben találkoztak a yDK és az Egyesült Államok képviselői, hogy kidolgozzák az 1972. májusában az észak-vietnami kikötőkbe és viziutakba telepített többezer amerikai akna eltávolításának, hatástalanításának, illetve megsemmisítésének részletes terveit. Jerry Friedheim, a Pentagon szóvivője a haiphongi tárgyalás megkezdéséinek bejelentésével egyidőben közölte, hogy az aknák eltávolítása „hosszú időt és nagy gondosságot igénylő" munka lesz. ■k KORMÁNYÁTALAKÍTÁS INDIÁBAN U j Delhi: Indira Gandhi indiai miniszterelnök vasárnap átalakította kormányát. A kormányátalakítás a legfontosabb tárcákat nem érintette, csupán egyetlen poszton — Urna Sankar Diksit eddigi egészség-, közmunka- és lakásépitésügyi miniszter átvette a belügyminiszteri tárcát Indira Gandhitól. Az átalakítás elsősorban a kormány kibővítését jelenti. A miniszterelnök három új minisztert, egy állomminisztert és nyolc miniszterhelyettest nevezett ki, ezzel a minisztertanács tagjainak számát az eddigi 49- röi 61-re emelte. A kabinet tagjainak száma 13-ról -17-re emelkedett. ♦ ♦ BONN: A nyugatnémet lapok hétfői számainak központi témája az új nemzetközi dollárválság kirobbanása. Csaknem valamennyi lap azt sürgeti, hogy a stabilitás védelmében egy eseleges kereskedelmi háború elhárítására fogjanak össze a nyugat-európai országok, sőt ez az összefogás terjedjen ki Japánra is. * MOSZKVA: A Pravda san tiagói tudósítójának jelentése szerint Allende chilei elnök és Luis Figueroa munkaügyi és népjóléti miniszter rendeletet írt alá a nyugdíjemelésről. A rendelet értelmében a munkás nyugdija nem lehet alacsonyabb a minimális munkabérnél, az alkalmazott nyugdíja pedig nem lehet kisebb a létminimumnál. •f BELFAST: Véres szombat éjszaka után számos áldozatot követelő vasárnap köszöntött az észak-ir fővárosra. A még hétfő hajnalban is folytatódó fegyveres összecsapásokban vasárnap reggeltől a tűzharcban tízen vesztették életűket, és több mint huszonötén megsebesültek. Az angol katonák egyetlen összecsapásban az illegális ir köz- társasági hadsereg hat tagját lőtték le. ■f ÜJ DELHI: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, aki jelenleg hivatalos látogatáson Új Delhiben tartózkodik, héfőn találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel, majd Szvaran Szingh külügyminiszterrel. A tárgyalások középpontjában az indiai szubkontinensen uralkodó helyzettel kapcsolatos kérdések álltak. ♦ HUSSZEIN NYITJA A SORT ♦ HAVANNA: Kubában országos vitára bocsátották a gazdasági és a köztörvényes bűncselekmények elleni harccal kapcsolatos törvénytervezeteket. Bias Roca, a Kubai KP titkárságának tagja a rádióban és televízióban elhangzott beszédében a törvénytervezetekről , szólva hangsúlyozta: a széles j néptömcgsk jelentősen megnövekedett idooégiai, politikai és j kulturális színvonala lehetővé teszi, hogy kérlelhetetlen harcot folytassanak az emberi tudat kapi'alista csnknvényei, az olyan antiszociális ‘clenségek ellen, j mint a a munkával j szembeni nemtörődömség, Washington : Husszein jordániai király látogatása nyitja meg a „magán- látogatások" sorát, amely amerikai kormánykörök várakozása szerint előkészíti az Egyesült Államok régóta „érlelt” közel- keleti diplomáciai kezdeményezését. Nixon elnök ma fogadja a Fehér Házban a jordániai uralkodót. Nixon elnök következő közel-keleti látogatója Golda Meir izraeli államfő lesz március 1-én. Jól tájékozott források szerint március folyamán várható Heikalnak, a kairói AI Ahram főszerkesztőjének „ma- gánlátogatása” az amerikai fővárosban. Miről tárgyalnak Becsben? figyelői státust — kapjanak a konzultációkon olyan országok, mint Bulgária, Dánia, Görögország, Norvégia, Olaszország, Románia és Törökország, valamint, hogy bekapcsalódhat- nak-e a megbeszélésekbe azok az európai semleges, illetve el nem kötelezett államok, amelyek érdekeltek az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésében. A Bécsben tartózkodó dele- i gációk szóvivői ismételten kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a sajtó egy részének borúlátó és türelmetlen hangvétele a konzultációkkal kapcsolatban indokolatlan. Ami a hétfői osztrák lapokat illeti, figyelemre méltó, hagy mind a Die Presse, mind a Wiener Zeitung idézi a szombati Népszabadságnak a bécsi konzultációval foglalkozó kommentárját, kiemeli annak a számszerű haderőcsökkentés és a NATO-tómaszpontok közötti összefüggést megvilágító részét, valamint a nyugati hatalmak köreiben uralkodó bizonytalanságra vonatkozó megállapításait. rr'ron KÖZÖS piac? Az N. C. amerikai tv-társa- ság vasárnap sugározta azt az interjút, amelyet munkatársai pénteken készítettek Heath brit miniszterelnökkel, aki kétnapos hivatalos látogatást tett Washingtonban. A miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia különleges kapcsolatai — amelyeket ő maga szívesebben nevez természetes kapcsolatnak — nem változhatnak meg amiatt, hogy Nagy-Britannia csatlakozott az Európai Közös Piachoz. Heath elismerte, hogy az Egyesült Államoknak nem szolgálnak előnyére a Közös Piac és a kívülálló országok közötti preferenciális kereskedelmi egyezmények. Heath gyakorlatilag lehetségesnek tartja, hogy Nagy-Britannia kilép a Közös Piacból, ha munkás-párti kormány kerül hatalomra, de úgy lafja, hogy a közös piaci tagállamok nem aggódnak emiatt A brit miniszterelnök állást foglalt az Egyesült Államok Európában állomásozó csapatainak egyoldalú kivonásával szemben. A jelentős amerikai csapat- kivonást a minisrterelnök véleménye szerint úgy értelmezhetnék, hogy az Egyesült Államok az elszigetelődés útjára lép és nem érdeklődik többé a világ ügyei iránt. Heath a továbbiakban hidegháborús hangon felelevenítette a „kommunista veszély" rémmeséjét s hangoztatta. hogy ez a veszély még mindig fenyegeti Nyugat- Eu répát. Az indokínai kérdéssel kapcsolatban Edward Heath állást foglalt a tervezett nemzetközi Vietnam-konferencia megtartása mellett, de mint mondotta, nehéz megítélni, vajon a konferencia végleg megoldhatja-e az indokínai kérdést-f MOSZKVA: Gromiko, szovjet külügyminiszter hétfőn baráti légkörben kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vita tott meg Abdu! Hafiz Pirzada j pakisztáni miniszterrel, Ali Bhgt- J to pakisztáni elnök különleges j képviselőjével, * B é c s . Pirityi Sándor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Hétfőn a két- és többoldalú konzultációk egész sora bonyolódott le Bécsben az európai haderők és fegyverzet csökkentésének témájáról. Délelőtt ,,NATO-plénum" volt, délután a szocialista országok küldöttségei vettek részt sokoldalú egyeztetésen. A szovjet küldöttség köreiből szerzett értesülés szerint az előzetes megbeszélések minden vonalon normális mederben haladnak. Ugyanezek a körök nem tartják kevésbé fontosnak a két- és többoldalú konzultációkat, mint a plenárist ülést, amelyre a hét közepén vagy második felében kerülhet sor. A január 31. óta tartó konzultáció továbbra is szervezési és eljárási kérdésekkel foglalkozik — így a megbeszélések résztvevőinek, az elnöki tisztség betöltésének, az ülések gyakoriságának, a viták anyaga nyilvánosságra hozatalának problémáival. Az elsőrendű megoldandó kérdés azonban: milyen — teljes jogú vagy megPárízs — új tárgyalás Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn délelőtt a nemzetközi konferencia-központban megkezdődött a közvetlen tárgyalás a DIFK és a saigoni kormány képviselői között. Az első találkozón, amelyen még csak eljárási kérdésekről, a két fél közötti politikai tárgyalások színhelyéről és módozatairól van szó, a DIFK-t Dinh Ba Thi a DIFK párizsi küldöttségének helyettes vezetője, a saigoni kormányt pedig Nguyen Phuong Thiep, Saigon küldöttségének helyettes vezetője képviselte A találkozó megkezdése előtt tett ’ rövid nyilatkozataikban mindketten hangsúlyozták: mindent meg fognak tenni, hogf a tárgyalások mielőbb eredményre vezessenek. A megfigyelők körében meglepetést keltett Saigon képviselőjének az a bejelentése, hogy a tulajdonképpeni politikai tárgyalásokra majd Dél-Vietnamban kerül sor, mégpedig „magas szinten”. Mint ismeretes, eredetileg a DIFK javasolta, hogy a politikai tárgyalásokat Dél-Vietnamban tartsák. Az a tény, hogy a saigoni küldött kilátásba helyezte a tárgyalások „magas szinten” való folytatását, arra mutat, hogy Thieu — aki eddig makacsul megtagadta a DIFK elismerését — most változtatni készül ezen s magatartásán. Újra a Kiéber sugárúton Az új hét elején a világ ismét a párizsi Kléber-sugárúton lévő konferencia-palota felé figyelt. Ez az a reprezentatív épület, amelyben negyvennyolc hónapon át, néhány megszakítástól eltekintve minden csütörtökön aggódva várta a világ, vajon csütörtököt mondanak-e a Vietnammal kapcsolatos, Johnson elnök idején elkezdett megbeszélések. Az amerikai és a saigoni fél magatartása miatt sokszor tűnt úgy, hogy a megállapodás szinte elképzelhetetlen. De 1973. január 27-én annyi vargabetű, felcsigázott, majd összezúzott remény után végre aláírták a megállapdást — ugyancsak a párizsi Kléber-sugárúton. Azóta a palota, amely sokáig — Washington obstrukciója miatt — a politikai cinizmus jelképe volt, végre a bizakodás szimbóluma lett. A tűzszünet aláírása kétségtelenül a döntő, a front-áttöra fejlemény, de sok szempontból mégis csak a kezdet. A Kléber- sugárúton most megindult újaob megbeszélés-sorozat a folyamat I következő, rendkívüli jelentősé- I gü láncszeme. Ezúttal a Dél- j Vietnamban lévő alapvető két politikai realitás, a saigoni rezsim és a DIFK képviselői ültek zöld asztalhoz, hogy a tűzszüneti megállapodás 12. cikkelyének értelmében lépéseket tegyenek a jövő felé. Tanácskozásaiknak el kell ve zetnie ahhoz, hogy — immár a harmadik erő bevonásával — .Dél-Vetnamban megalakuljon a nemzeti megbékélés és egyeé^ értés országos tanácsa. Ha minden jól megy, ez lesz az a valóban átfogó, a lakosság akaratát képviselő szerv, ameív- ből kikristályosodhat egy békeszerető, progresszív vezetés. Nem lehet kétségünk az ipónt, hogy a most megindult tanácskozás nehéz és talán hosszadalmas lesz. Saigon sokszor állított akadályokat a megegyezés útjába és előfordulhat, hogy Thíeuék további kellemetlen meglepetéseket tartogatnak. A fejlődés menetét azonban Washington sem állíthatta meg és Saigon még kevésbé képes erre. Az új tárgyalás sorozat ténye j ötmagában is a népi erők nagy j győzelme. Thieu és elődei politikájuk alapjává tették, hogy a DIFK-kel nem ülnek le tárgyalni. Most mégis le kellett ülniök. AESZ MINISZTERI TANÁCS Hétfőn Addisz Abebában megnyílt az afrikai egységszervezet miniszteri tanácsának ülésszaka. A tanácskozáson előreláthatólag új stratégiát dől- | goznak ki az afrikai fehér kisebbségi rendszerek ellen. Az ülésszakot Hailé Szelasz- szié etióp császár nyitotta meg. Az uralkodó megnyitó beszédében többek között hangsúlyozta, hogy Zambia harca a rho- desiai Smith-rezsim ellen egyúttal egész Afrika küzdelme. Rézviszály A holadás útját kereső fiatal afrikai köztársaság. Zambia és az afrikaiak millióit kizsákmányoló, fajüldöző, kolonialista Dél-Rhodesia határán aknák robbannak, puskatűrtől hangos a Zambezi völgye. A két afrikai országot a gyarmatosítók annak idején uralmuk érdekében . föderációban egyesítették, de minden államjogi kapcsolatnál szorosabban kötötte őket egymáshoz a gazdasági egymásrautaltság lánca. Amikor a két ország útja elvált egymástól, éppen ennek a láncnak széttörése volt a legnehezebb feladat. Még ma is súlyos gond a zambiai vezetők számára, hogy például a fehér telepesek kormányától függ az ország áramszolgáltatása: a Kariba- erőmű energiája ugyanis Dél- Rhodesiából származik. A most kiéleződött viszály hátterében talán a legfontosabb gazdasági tényező mégis a réz -— helyesebben a rézbányák termelésének elszállítása. A zambiai rézipamak nemcsak a szomszédból érkező energiára, de azokra a kivezető utakra is szüksége van, amelyeken keresztül el lehet szállítani a kikötőkhöz a rézércet. Zambia a világ harmadik legnagyobb réztermelője és exportálója az Egyesült Államok és a Szovjetunió után. Évente mintegy 800 000 tonnát termel a híres zambiai réz-tartomány hét bányája. Itt található a világ ismert réztartalékainak egynegyede —. egymilliárd tonna! A zambiai kormányzat, amely Kenneth Kaunda elnök szavai szerint a kizsákmányolás három formája ellen — a kolo- nializmus, a kapitalizmus és a faiüldözés ellen egyszerre indított harcot, mind határozottabban lép fel nemzeti jussáért, terÁfrikáhan mészeti kincseinek birtokbavételéért. A réztársaságok ellenőrzésére egész sor intézkedést vezettek be, az állam vette ót a bankok, a biztosító-társaságok és sok külföldi tröszt részvényeinek többségét. Ezt a fejlődést aggodalommal látták a szomszédos fehér telepes kormányok, elsősorban a feketék tömegeit jogfosztottságban és nyomorban tartó Dél-Afrika és Dél-Rhodesia urai. Salisburyban lan Smith kolonialista kormánya különösen veszélyesnek tartotta a zambiai példát, hiszen a dél-nhodesiai afrikaiak is mind hangosabban hirdetik, hogy hozójuk, afrikai nevén: Zimbabwe, legyen a zimbabweieké ... A viszály hátterében a gazdasági tényezők mellett szorosan ott állanak tehát a politikaiak is. Dél-Rhodesia a határ lezárásával, a közlekedési és kereskedelmi utak elvágásával „saját rezébe akarja fojtani” Zambiát és egyben csapóst akar mérni szomszédjára, amely természetes támasza a zimbabwei nemzeti felszabadító mozgalomnak is, A legutóbbi jelentések szerint rhodesiai katonák átszivárogtak zambiai területre és ott aknákat telepítettek. A robbanások több zambiai katonát és polgári személyt megöltek. A határmenti településekről emiatt el kellett szállítani a nőket és a gyermekeket. A feszültséget élező rho desiai hatóságok azzal vádolták Zambiát, hogy katonái tüzeltek egy dél-afrikai katonai naszádra, amely a Zambezi határfolyó rhodesiai vizein hajózott. A zambiai hadügyminiszter a lusakai rádióban nyomban válaszolt: az igazság az, hogy a zambiai katonák a levegőbe adtak le figyelmeztető lövéseket, mert így akarták cl riasztani a ha társértő hajót TANZANIA ZAIRE A » iNdda pk ÜJSAxIi js* /Ksrrbu SALISBURY: * * ( ^ ;,A, ....V •• S * 8 . > BOTSWANA - Ax-ft.yf 'rAFf»|i-A<vfi Rhodesia telepes-kormánya azzal vádolja Zambiát, hogy fegyveres támogatást nyújt a gerillamozgalomnak. lan Smith szerint a gerillák enélkül letennék a fegyvert. Hogy megzsarolja szomszédját elrendelte a határzárat. Jelenleg teljes erővel dúl a blokádháború és a határokon tapqsztalt feszültség sem kecsegtet a viszály gyors rendezésével. A szembenálló felek segítségért folyamodtak bqrátaikhoz. Az Egyesült Államok ezt a pillanatot találta alkalmasnak orra, hogy közölje: nem tartja magára nézve kötelezőnek az ENSZ Dél-Rhodesia ellen hozott boj kott-határojatát és továbbra is fenntartja a kereskedelmi kapcsolatokat lan Smith fajüldöző rendszerével. Másfelől viszont az Afrikai Egységszervezet szolidaritását nyilvánította Zambiával és Tanzánia máris közölte, hogy a szárazföldi útvonalakon való szállítással nyújt segítséget Lu>- sa kának. A helyzet éleződhet, nem lehet kizárni egy újabb afrikai konfliktus kirobbanását. De nyilván igaza volt Kenneth Kaunda elnpknek. amikor a zambiai parlament megnyitásán a minqp kijelentette: „Figyelmeztetem a rhodesiai telepeseket, hogy soha többé nern tartóztathatjók föl ar ofríkai milliók hatalmos lelszo- badító mozgalmát." Rudnjfánsíkjf Is&és
