Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

4 DUNANTOll NAPLÓ 1973. február i Hétvégi kommentár Életek veszélyben T ovaly o miskolci úton a - gépkocsi és a vonat karamboljának áldozatul esett négy televíziós munkatárs ha­lála rendítette meg a közvé­leményt, az elmúlt héten az utóbbi évek egyik legsúlyosabb közlekedési tömegszerencsét­lensége Kecsekemét határá­ban bizonyította: életek forog­nak veszélyben! Ki a hibás, mi okozza a sze­rencsétlenségeket? - erről be­szélnek az emberek, s a véle­mények megoszlanak, ki-ki a maga szemszögéből ítélkezik. Sokan arra vezetik vissza a történteket, hogy a szerencsét­lenség ismét egy vasúti átjá­róban történt, s ez halasztha­tatlanná teszi, hogy minden vasút—közút találkozásánál le­gyen sorompó. Ezzel kapcsolatban érdemes felhívni arra a figyelmet, hogy hazánkban jelenleg 9463 ilyen kereszteződés közül csak 2455 van teljes, fél, vagy fényso­rompóval ellátva. Egy-egy új sorompó 1—1,5 millió forintba kerül, s ha minden kereszte­ződésnél sorompó lenne, 24 ezer embert kellene alkalmaz­nia a MAV-nak. Ugyanakkor magam is tanúja voltam már annak, amikor félsorompókat kikerültek, fénysorompóknál a tilos jelzés ellenére átrobog­tak, kürtjellel sürgettek, ha egy sorompó nélküli átjáró előtt lelassítottam, vagy meg­álltam. Vannak, akik az első hír hallatára a Volán vállalat fe­lelősségét vetik fel, szerintük tapasztalatlan, gyakorlatlan gépkocsivezetőkre bízzák a személyszállító járművek veze­tését, nem fizetik meg eléggé az emberek életéért felelős, fontos munkát. A Kecskemét melletti tragédia részleteinek ismerete alapján meg is cá­folhatjuk ezt a véleményt, hi szén a szerencsétlenséget oko­zó gépkocsivezető tizenegy­éves gyakorlattal rendelkezett, jól ismert útvonalon vezette jármüvét, azon a napon is hét­szer haladt már ót a baleset színhelyén. M indenképpen azokkal kell egyetérteni ismé­telten, akik azt a következte­tést, tanulságot vonták le a kecskeméti katasztrófából, hogy a1 szabályos vezetés, a KRESZ előírásának betartása nem vezetett volna ilyen szo­morú következmenyekhez. Megállapította a helyszíni vizs­gálat, hogy a kereszteződésre figyelmeztető jelzőtáblák a helyükön voltak, melyeket a gépkocsi vezetője nyilván jól ismert Ha a KRESZ szerint közlekedik, mely a sorompó nélküli közúti átjáróknál elő­írja, hogy „csak akkor szabad áthaladni, ha a jármű vezető­je kellőképpen meggyőződött az áthaladás veszélytelensé gérő!” -, akkor a sorompó előtt lassít, esetleg a 'ctási körülményeket figyelembe- véve megáll, s ezzel életeket menthetett volna meg. Szerkesztőségünkben több ízben rendeztünk kerekasztal- beszélgetéseket a közúti for­galmat ellenőrző, irányító szervek képviselőivel, mentők­kel, gépjárművezetőkkel arról, mit kellene tenni a közlekedési balesetek számának csökken­tése érdekében? Mindig arra a következtetésre jutottunk, ha a KRESZ szabályait betartják, ha a biztonságos közlekedés alapelveit figyelembeveszik, kevesebb lenne a baleset. Ezért is emelünk oly sokszor szót e gondolat mellett, A szerencsétlenül járt em­berek halála, a hozzá­tartozók gyásza, a közvéle­mény megrendültsége legyen tanulság mindenki számára, aki részt vesz a közúti közle­kedésben, akikre emberek éle­tét bízzák: tartsuk be a köz­lekedés szabályait, ne hazár- dirozzunk az utakon, néhány percért ne kockáztassunk. A figyelmetlenség, a robogás, a könnyelműség — az értelmet­len halál egyenes útja! Mitzki Ervin Á városiasodás következménye Szemétgondok falun Gyógyprogram gyógyvizeink hasznosítására A falu szélén törmelékkupa­cok tövében feneketlen kosár, néhány ütött-kopott lábas, lyu­kas lavór — Máriakéménd al­kalmi szeméttelepe. Pécsváradön a vasúti híd szomszédságában az egykori gödör már teljesen megtelt. A hamuhalmok sokasága jelzi, hogy itt szeméttelep volt... A „szemétkérdés" csak vá­rosi probléma lenne? Minden emberi településen előbb vagy utóbb meg kell oldani a sze­mét elhelyezését. Ma már a falvakban is égető probléma­ként jelentkezik. A szervezett szemétszállítás falun nem túlzott igény, hanem a fejlődés velejárója; a falusi életforma csaknem gyökeres megváltozásából következik. A falusi lakosságnak nemcsak az életstílusa kezd urbánus köntöst felvenni, de magának a köz­ségnek az arculata is egyre inkább városiassá válik. A vízvezetékkel, csatornával ellátott falusi települések száma egyre nő, A községrendezési tervekben ma már többszintes házak építéséi írják elő. Sok­helyütt két-háromemeletes OTP társasház akciókat kezdemé­nyeznek. A családi házak telek­nagysága meghatározott, és jó­val kisebb a régi úgynevezett paraszti portákénál. Megszűnő- bem van a szeméttárolásra al­kalmas holdnyi hátsóudvar. A falusi lakosság táplálkozási stí­lusát is az élelmiszeripari ké­szítmények fogyasztása jellemzi. Egyre több az olyan háztartási hulladék a falvakban, amely nem alkalmas trágyázásra . .. Közegészségügyi szempontból sem tanácsos évekig tárolni nyitott, avagy zárt szeméttartó­ban a háztartási hulladékokat. A kis lélekszámú falvakban elenyésző mennyiségű szemét keletkezik, szállítása o falu- széli szeméttelepre egyedi úton történik. Annál élesebben vető­dik fel a szemét tárolása, rend szeres szállítása megyénk roha­mosan fejlődő hat nagyközsé­gében, valamint a nagyközség kategóriájába nem tartozó Bolyban, Boly. Viszonylag kicsi házhe­lyek, különösen Öreg-Bólyban. Az új porták is 200 négyszögöl körül vannak, [gy a háziszemét tarozása hosszú ideig sem egészségügyileg, sem pedig esz­tétikailag nem tanácsos. A szál­lítás eszköz hiányában — hiszen ma már Bolyban alig van né­hány pár ló — körülményes. A 3400 lakosú községben vala­miféle segítséget kellett adni a lakosságnak a szemétszállí­táshoz. Két év óta a tanács költség­vetési üzeme szállítja el a la­kossági bejelentések alapján a házaktól a szemetet. A házi nyi­tott és zárt szeméttárolók rend- bentartásában nagy segítségére van a tanácsnak a Vöröske­reszt „Tiszta udvar, rendes ház" mozgalma. Kijelölték a község szemétlerakó helyéi a Nagy- nyárádi út mellett, A bekerített szeméttelepet a tanács rendsze­resen fertőtleníti. A telep fel­ügyeletét társadalmi munkában vállalták a környék lakói. A 96 lakásos, most épülő OTP tömb újabb problémát je­lent. A tervek szerint zárt sze­métgyűjtőket építenek ide. Ezek rendszeres ürítését a költségve­tési üzem végzi majd. A községben húsz kisebb-na- gyobb üzem, intézmény talál­ható. Az intézményekben kelet­kezett szemét elszállítását a költségvetési üzem gépkocsijá­val oldja meg, az üzemek sa­ját maguk gondoskodnak erről. Mit hoz a jövő? — Meg kell szervezni a rendszeres szemét­szállítást. Pécsváradön az járja: jó len­ne, ha kétszer tartanának leány­vásárt, akkor évente kétszer ta­karítanák a községet. A nagy­községben néhány évvel ezelőtt mindenütt akadt illegális sze­méttelep, ilyen volt a vásártér, a legelő, a vasúti töltés széle. Ma már van utcaseprőjük, aki a község „központját" tartja rendben. 1971 őszén pedig ki jelölték a Lovászhetény felé ve­zető út szomszédságában a szeméttelepet. Tanácsrendelet mondja ki: ide kötelező szállí­tani a szemetet. Jövőre beindít­ják a szervezett szemétszállítást a hegyi rész kivételével minde­nütt a faluban. E szolgáltatást kötelező igénybe vennie a la­kosságnak. A tanács költségve­tési üzemének gépkocsija heti két alkalommal hordja el a pécsváradi háztartások szeme­tét. Szentlőrincen a rendszeres szemétszállítás gondja már a múlté. A községi tanács rende­leté szabályozta a házi szemét kezelését. Az elmúlt év októbere óta hetente kétszer szállítják el a szemetet a Sallai, a Kodály Zoltán, a Bányász, a Bartók Béla, a Liszt Ferenc és az Ybl Miklós utcai többszintes társas­házakból. A tervek szerint azok­ban az utcákban, ahol a lakók igénylik, bevezetik a szemét- szállítást. Az már viszont biztos, hogy a jövő esztendőben a volt gépállomás területén épülő 128 lakásos OTP tömböt bekapcsol­ják a szemétszállításba. A nanvközségek közül először a megyében 1966-ban Siklóson határozott a tanács a szervezett szemétszállítás bevezetéséről. • -1 most készül a köztiszta­sági tanácsrendelet. A tervek szerint itt még ebben az évben sor kerül a rendszeres szemét- szállítás megkezdésére, Sellyén és Beremenden is foglalkoznak e gondolattal. A falu közelít a városhoz. El­sőrendű közegészégügyi érdek a községek köztisztaságának fenn. tartása, a falu környezetének védelme, E feladatokat csak egy sor városi jellegű szolgál­tatás bevezetésével lehet telje­síteni, ilyen a rendszeres sze- métszálítás is, Mécs László Harkány is szerepel a tervekben A fedeles szabvány edényeket vonta­tókkal szállitiák el a házak elől Szentlőrincen,’ Fotó: Erb János Első gyógy-idegenforgalmi vál­lalatunk a tavaly alakult Danu­bius Gyógyüdülő Vállalat egy év alatt 120 millió forint forgal­mat bonyolított le. Idén és a kö­vetkező években a gyógyprog­ram megvalósításával várhatóan tovább növekszik a forgalom, külföldön is mindinkább megis­merik a fiatal vállalatot. A kibontakozóban lévő gyógy­program az arra alkalmas for­rások, fürdőhelyek mellett fel­épülő gyógyszállókat fogja ösz- sze, a gyógyvizeink kihasználá­sát előmozdító közös cél érde­kében. Hazánk ugyanis, mint ismeretes, ásványi, gyógy- és hévizekben szinte egyedülállóan gazdag ország; csaknem 450 ilyen vízlelőhelyünk van. (Euró­pában Olaszország áll utánunk a rangsorban, fele ennyi forrás­sal.) A mélyből feltörő források, kutak közül 66-nak 50 Celsius fok feletti a hőfoka. Idegenforgalmunk viszont — tengerünk, magas hegyeink nem lévén — még alig nőtte ki a gyermekcipőt, a száz napos fő­szezon után az év többi részé­ben szállodáink többsége gyak­ran kihasználatlan. A Danubius gyógyprogramjának megvalósu­lása után egész évben jöhetnek majd a mozgásszervi panaszaik­ra gyógyírt kereső külföldiek,’ vagy hazai betegek. Ezzel a* állam is jelentős devizabevétel­hez jut A Danubius jelenleg két szít lódéban fogadja a vendégeket A keszthelyi Helikonban és a Margitszigeti Nagyszállóban. Hé­vizén és a Margitszigeten ú| speciális gyógyüdülő szállodák felépítését tervezik a következő években, ezek elkészülte utó» Harkány és Hajdúszoboszló kaj* új szállodát, de lehetőség kínál­kozik Bükkfürdőn, Egerben, Fo­nyódon és Gyulán is hasonlá gyógyhotelek építésére. Gyógyszállóink közül a leg­korszerűbb a Margitszigeten, at idén száz esztendős Duna Szálló közelében felépülő termál szállá lesz. Úszómedence, szauna, súly­fürdő várják majd a vendége­ket, akik még fogínyzuhany-ke- zelést is kaphatnak. Mivel a kúra ideje három hét játékter­met, klubhelyiséget és' könyvtár- szobát is terveznek a vendégek szórakozásának biztosítására. A hatemeletes, 400 ágyas Margit­szigeti termál szálló építésének megkezdéséről végleges döntés még nem született, de lehet hogy már ez évben ünnepélye­sen elhelyezik alapkövét Romantikus stílusú divatmodellek Mértéktartó eleganciával ren­dezett kiállítást nyitott szomba­ton délelőtt Pécsett a Jelmezké­szítő- és Kölcsönző Vállalat A Doktor Sándor Művelődési Köz­pont alagsorának kis kiállító­terme jövő hétfőig a szemetgyö- riyörködtető alkalmi ruháké. A kiállítás alkalmi olyan értelem­ben is, hogy két évtizede első ízben láthatják az érdeklődők a kölcsönvehető legújabb model­leket Az egyenként 4—5 ezer forint értékű menyasszonyi ruhák fran­cia és osztrák gyártmányú jer- seyból, nylon-csipkéből, a ko­A drágasáa i"'ír Hagyomány* Zsebkendőnyi területen fut össze a nép. Ujmecsekaljoi piac: 30 ezer ember élés­kamrája, legalábbis annak kéne lennie. Ám, még az op­timisták sem hiszik azt, hogy egy kisebb vidéki város la­kosságát 50 eladó — mert szombaton ennyien voltak - elláthatja áruval. Jól tudják ezt a környék lakói, a vevők, mert ők sem voltak 200-nál többen a hétvégi piacon, Az eladó és a vevő azért egy­másra talált — mindketten panaszkodtak. — Egyötvenért drága ez a maroknyi spenót - jegyzi meg az egyik bundába bur- kolódzó hölgy, miközben öt kis halmot tüntet el az ara­nyos díszítésű szatyorjában.- Az lehet - egyezik bele a hasonlóan elegáns ősz hölgy, az eladó. - Még azért Újmecsekaljai piac a néhány szál petrezselye­mért is megkérik az 1.50-et.- De asszonyom, nézzen be a magboltba, ott milye­nek az árak? Nekünk is meg kell élni valamiből.., Más: idősebb asszony pa naszkodik a baromlit áruló stand előtt.- Mit kér a fércéért? Nyolcvan forint? — csodál­kozik. - Na mindegy, nincs húsom vasárnapra. — Nekünk sincs, mert a mieink otthon meg nem eszik a tyúkot, — Akkor maguknak ez egész jó üzlet. Bizony az árak borsosak. Azt mondják, ez nemcsak a város, de az ország legdra­szorúslány és estélyi ruhák hím­zett, bordürözött, önmagában nyomott mintás, gyöngyház és mintás nylon-muszlin anyagból készültek. Dr. Frei Jánosné, a vállalat pécsi kirendeltségének vezetője szerint a kiállított ru­hák a reneszánszát élő romanti­kus stílust reprezentálják. Divat a sok-sok csipke, gazdag fodro- zás, gyöngydísz, hímzés, marabu­toll. Madeira zsorzset uszályos menyasszonyi ruha, csuklyás, pe­lerines fazon, és — a még min­dig hódító, sportos — menyasz- szonyi nadrágkosztüm egyaránt 1973 újdonságai között találha­tó. Az ünnepi hangulatot keltő, a farsangi bálok tarka forgata­gát idéző alkalmi ruhákhoz vi­rágkoszorú, Júlia-háló, hímzett fejdísz, muffok, kesztyűk, köpe­nyek tartoznak kiegészítő kellék­ként A kiátlftós megnyitását élénk érdeklődés kísérte. Elsőként lá­nyos mamák, leendő menyasszo­nyok, rangos, „hosszúruhás” bál­ba készülő fiatal nők ér­keztek. Közülük többen ki is választották, előjegyzéssel lefog­lalták azt a modellt, amely leg­inkább megnyerte tetszésüket A kiállítás legnagyobb erénye, hogy a ruhák — bár egyediek, különlegesek — mentesek a bi­zarr túlzásoktól, kirívó, hivalko­dó vonásoktól. Egyszóval: nem szűk kör tagjai számára készül­tek. Divat az elegáns esküvő, rangosak a rendezvények, nő az érdeklődés a kölcsönbe vehető ruhák iránt. Férfiakra, nőkre egyaránt vonatkozik ez a meg­állapítás,' bár a kiállításon az erősebb nem háttérbe szorult mindössze egy szmoking szere­pelt. Az alkalmi ruhákat jövő hétfőig tekinthetik meg az ér­deklődők. Wesztí Márta gább piaca. Az árak: ne hány szál zöldség két lóriul, a tojás 1,50—1,80, az alma 7,80, karalábé 3,80, savanyú­káposzta 6—10 forint... A drágaság okát abban látják az emberek, hogy ke­vés tsz-nek van boltja ezen a piacon. Csak a szabad­szentkirályi, a darányi es a mágocsi közös gazdaságnak meg a MÉK-nek van üzlete Újmecsekalján. így aztán né­hány „nagymenőnek” számí­tó maszek uralja a terepet, és még jó, hogy uralja, mert így még lehet kapni valamit. Az is igaz, hogy ezen a pia­con a drágaság már „hagyo­mány": azt tartják, itt min­dent el lehet adni. M, L Elektromos ellenőr Tatabánya utón újabb 7 Ko­márom megyei településen ve­zette be a konténeres áruszál­lítást a Füszért nagykereskedel­mi vállalat. Több mint 500 kon­ténert vásároltak, s ezekkel szállítják az előrecsomagolt élelmiszereket, a cukrot, a lisz­tet stb az üzletekbe. A korszerű módszerrel felszabadítják a k®- reskedelmi dolgozókat az em­lített áruk szétmérésétől, a sú­lyos csomagok emelésétől, csökkentik az üzletek raktár­készletét, azok többször kapnak friss árut Más módon is korszerűsített» és gyorsította az áruk szállí­tását a Füszért Komárom me­gyében. A vállalat tatabányai központi raktárában elektromos ellenőrző berendezést helyeztek üzembe. A nagyméretű elektro­mos jelzőtáblán egyetlen pil­lantással át lehet tekinteni o raktár helyiségeiben történő összes munkafolyamatot. A rak­tár munkahelyein elhelyezett jelzők továbbítják az irtformá- ciókat a központi diszpécser táblára. Leolvasható a tábláról az is, hogy a különböző munka­folyamotokkal, a csomagolással, számlázással, revízióval hol tar­tanak, sőt még az is, hogy o szalagrendszerben áramló áru mikor, s milyen mennyiségben került egyik teremből a másik­ba. Az ellenőrző rendszer nz esetleges rendellenességekről is 'beszámol. Ha valahol el­akad a. kiszállításra váró áru, a berendezés jeleket ad le. Elszórakozta az előleget Ojabb sorozatos bűncselek­ményeket követett el a koráb­ban hatszor elítélt Erős József 43 éves budapesti lakos. Attól kezdve, hogy kilépett gyári munkahelyéről, csupán alkalmi munkát vállalt; kőműveseknél segédkezett, s az ott szerzett ismeretséget csalárd pénzszer­zésre használta fel. Maga is vállalkozott kőmű­vesmunkákra, illetve anyagbe­szerzésre, amikor pedig Bala­tonalmádiban háztatarozással bízták meg, az építőanyag le­szállítására is ígéretet tett. Kö­telezettségeit nem teljesítette, a megbízóitól felvett előlegeket rendszerint elitta, lóversenyre, kártyára költötte. A XVIII—XIX. Kerületi Bíréság Erős Józsefet csalásért és köz- veszélyes munkakerülósért írét évi és két hónapi szabadság- vesztésre ítélte. A döntést az ügyész tudomásul vette, abban Erős is megnyugodott. így az i ítélet jogerős. namiráe-íwlás Pécsett

Next

/
Thumbnails
Contents