Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
Nemzefközi összefogásra van szükség Á szervátültetések Megalapozottabbá tenni a tervezést Jövőkutatás A BONNI ortopédiai klinikán egy teljes csipőizületet ültettek át halottból egy fiatalemberbe. A műtétet végző professzor szerint, ebben az esetben éppúgy, mint minden más emberi szerv trqnszplantációjánál, fel kell tenni a drámai kérdést — vajon a szervezet (a reeipiens) befogadja-e az 'degen testet? Az operációk többnyire sikerülnek, az átültetés után egy ideig nem történik semmi rendellenesség, de a műtét után, egykét év múlva, sőt később is felléphet bizonyos lappangó fertőzés, amelyet az átültetett szerv kilökődése követ A szervátültetések központjában a sebész áll, aki e roppant bonyolult műtétet végrehajtja. De a sebesz mégsem „egy” személy, hiszen Bemard professzor is mintegy ötven fős munkacsoportja közreműködésével végezte korunk leghíresebb transzplantációját. Az orvos- tudomány szinte összes területének eredményei nélkül ma szó sem lehetne szervátültetésekről, nem is szólva a társadalom technikai, gazdasági és személyi feltételeiről. Tudományos szempontból nézve, a transzplantációk eredményességének alapjául az immunbiológiai kutatások eddigi eredményeit kell tekinteni. Természetes, hogy az immunológia kutatóinak a leckét az eddigi sikertelen transzplantációk adták föl. Ez- ideiq már sok problémát megoldottak a kutatók, azonban méq számos nehézség van, az eredményeket tovább kell tökéletesíteni. Ha áttekintjük, mondjuk a veseátültetés menetrendjét. kiderül, hogy az immunológus és a sebész mellett méq számos szakember közreműködése szükséges ahhoz, hogy a szervet kapó személy, a reeipiens és a társadalom jogos igényeit megnyugtatóan ki lehessen elégíteni. Arra nézve, hogy pl. a veseátültetésre milyen nagyfokú a társadalmi igény — föl lehetne hozni, hogy hazánkban évente 4—5 száz ember életét lehetne megmenteni, ha hiánytalanul rendelkezésre állnának a szükséges feltételek. A gerinces állatokon végzett szövetátültetéses kísérletek vezettek ahhoz a tapasztalathoz, hogy a genetikailag teljesen azonos egyedek között a transzplantáció sikerrel jár. így a beltenyészett fajok egye- dei és az egypetéjű ikrek esetében szinte szabadon lehet szervet, illetve szövetet átvinni egyik egyedből a másikba. Ugyancsak az állatkísérletek világosítottak föl arról is, hogy a genetikailag távoli egye- deknél a transzplantáció mindig sikertelen. Már több, mint húsz éve igazolták, hogy a genetikailag távoli donortól VIVALDI ismét divatba jött: művei újabban sűrűn hangzanak fel koncerteken, közülük igen soknak a kottáját most találták meg, s az újrafelfedezés örönjiével hallgatják. Rendkívül izgalmas feladat tehát ma Vivaldiról könyvet írni. Amellett nehéz is. Ezt a szép és nehéz feladatot adta a Zeneműkiadó Vállalat dr. Nádor Tamásnak, a Pécsi Rádió zenei szerkesztőjének, akinek Pucciniről szóló könyve nagy sikert aratott. A Napról napra sorozatban megjelenő új művéről beszélgettünk dr. Nádor Tamással : — A Puccini-kötettel szemben mennyiben más feladat Vivaldiról könyvet Írni? — Puccini életének szinte minden mozzanatát ismerjük. Leveleket, műveinek bemutatójáról írott kritikákat tudtam idézni könyvemben, leírhattam — a sorozat címének megfelelően, hoqy — „nanról napra” hol járt, kivel találkozott, mit komponált — sőt mit evett, milyen autót vásárolt' és az hány kilométeres sebességgel haladt, A problémát számomra ott az jelentette, hogj i»H származó transzplantátum kilökődése tulajdonképpen immunreakció. Ha az állati szervezetbe egy idegen fajból származó fehérjét juttatunk, méq pedig úgy. hogy az az emésztés révén nem bomlik el —. akkor a szervezetben megindul az ugyancsak fehérjetermészetű ellenanyagok, az antitestek képződése. Az antitest képződést kiváltó anyag, az antigén ezzel az antitesttel reakcióba lép és vele oldhatatlan csapadékot képez. Megállapították, hogy bizonyos antigén hatására keletkező antitest annyira specifikus, hogy csak az antigénnel ad reakciót, más fehérjével nem reagál. így például, ha különböző állatfajokból származó szérumot használnak antigén qyanánt, akkor a keletkező antitest ezzel a szérummal csapadékot ad, de. más fajok szérumjával nem reagál. A közeli fajok, mint a ló és a szamár szérumai csak kis mértékben reagálnak más szérumok ellen képződött antitesttel. Az idegen fehérjékkel szemben termelődött antitestek reakcióját kémcsőben is megfigyelhetjük. Ezek az antitestek szintén csak a nekik megfelelő fehérjéket csapják ki. Ha mondjuk, nyulakat ló, — vagy birkaszérummal kezelünk —, akkor olyan immunszérumokat nyerünk, melyek csakis a ló. illetve a birka fehérjéket csapják ki. EZEK a klasszikus immunológiai tények győztek meg arról, hogy a transzplantációs immunitásnak genetikai háttere van, ami azt jelenti, hogy az egyes élőlények a sejtjeiket felépítő fehérjéiket örökletesen meghatározott rendszer szerint építik fel. Ebből a szempontból a sejt Struktur fehérjéi, illetve Struktur antigénjei lehetnek olyanok, amelyek a faji jelleget hordozzák magukban, de lehetnek olyanok amelyek a fajon belül az egyes egyedi sajátosságokért felelősek, végül léteznek szervspecifikus antigének is, amelyek o szervezet egyes szerveinek specificitását képviselik. — Ezek szerint o szarvasmarha, kutya, maiom fajok antigénjei különböznek, köztük teljes összeférhetetlenség, ú. n. incompatibilitás áll fenn. De vannak olyan antigének, amelyek ezen fajon belül az egyes állategyedek közötti incompatibilitást jelentik. A transzplantációs immunitás szempontjából mindenek előtt az egyedi specificitást hordozó antigének a legjelentősebbek. Ezen az alapon az embereket vércsoportokhoz hasonlóan, „szövetcsoportokba”, típusokba lehet sorolni. Az emberi faion belül az eaves emberek hisztocompatibilitási antigénjei között biokémiai különbségek vannak, amelyek korlátokat szabnak a szervátültetésnek. Több kutató egymástól függetlenül fedezett fel ilyen transzplantációs antigéneket, amelyeket különböző elnevezéshagyjak el a gazdag életműből? Vivaldi esetében a helyzet épp fordított. Még ma is csak nagy vonásokban ismerjük életét, műveit, sok még az úgynevezett fehér folt, néha évtizedekre nyoma veszik, levet lei közül is csak néhány került elő. A legértékesebbeket Szabolcsi Bencétől kaptam, aki a legkitűnőbb Vivaldi-kutatók egyike volt és sok értékes tanáccsal segítette munkámat. Bár ő nem hitt abban, hogy Vivaldi életét lehetséges legyen „napról napra" idézni. Magam is inkább nagyobb időegységekben próbáltam nyomon követni Vivaldi életét, aki megízlelte a korai dicsőség valamennyi örömét, de az élet valamennyi keserűségét és csalódását is. Igyekeztem feltárni életútját Velencében, ahol egy árvaház zenei szemináriumában hegedűt tanít, újszerű konsel illettek. Ez korábban meg-- nehezítette a szakemberek közeledését, mígnem 1968-ban New Yorkban megtartott Nemzetközi Transzplantációs Társa- sáq Kongresszusán egységes jelölést fogadtak el az antigénekről. Az utolsó évtizedben a hisztocompatibilitási antigének megismerésében óriási előrehaladás történt. Ma már több mint ötven antigént írtak le. Ezen ismeretek gyarapodásával egyre inkább megnőttek a transzplantációval kapcsolatos remények és kételyek egyaránt. A felfedezett antigének a szervátültetés szempontjából nem egyformák. Az összeférhe- tőség, illetve incompatibilitás szempontjából vannak köztük igen fontos, úgy nevezett „erős” antigének, és kevésbé fontos, „gyenge" antigének. Az immunológia feladata ebben a vonatkozásban, hogy biztosítsa a transzplantáció sikerét azáltal, hogy a donor—reeipiens párosítás a lehető legkisebb antigén-differenciával történjék. Ez természetesen csak úgy lehet, ha az összes lehetőségeket végig próbálják, és ha az összes tesztekben az antigén struktúrák megegyeznek. Ezen túlmenően még jócskán vannak szempontok, ame'- lyeket a transzplantációnál figyelembe kell venni. Iqy többek között azt, hogy a donor ne rendelkezzen olyan antigénnel, ami a recipiensből hiányzik. De az sem mellékes szempont, hogy a donornak ne legyen az „erős” antigénből többlete a recipienssel szemben. Mindezeken túl a legtermészetesebb az, hogy a donor és a reci- piens vércsoportja azonos legyen, illetve összeférhetetlenség itt se álljon fenn. A TRANSZPLANTÁCIÓ számára legcélszerűbb donor-lehetőségnek a hullaszerv látszik, de ez még az előbbieknél is gondosabb kompatibilitási tesztelést kíván. A hullától vett szerv újraélesztési ideje szervenként különböző, ezért a meghatározási időt nagy mértékben le kell csökkenteni. Itt igen fontos szempont a gyorsaság és a pontosság. A transzplantál- ható szerv ma mindenütt hiányzik, kevesebb van belőlük, mint amennyire szükség volna. Ezért a szakemberek minden lehetőséget megragadnak és a donor antigén típusához kell kikeresni a sokezer várakozó közül a megfelelő recipienst és a szervet megfelelő csomagolásban a kérdéses kórházba, vagy klinikára odaszállítani. A távolságok a mai közlekedéssel ugyan áthidalhatók, de ahhoz, hogy minden óramű pontossággal történjék — nemzetközi összefogás volna szükséges, de ehhez is mindenek előtt igen magas fokú hazai egészségügyi szervezés kellene. certjeivel éppúgy bámulatba ejti a zenei világot, mint leányzenekarának megragadó előadásmódjával. Rengeteg kutatás eredményeként sikerült nagyjából tisztáznom 14 nyomtatásban megjelent művének és operáinak keletkezési vagy legalábbis bemutatási időpontját. Nagy szeretettel foglalkoztam az -öregedő mesterrel, akit a zenei ízlés megváltozása éppoly érzékenyen érintett, mint az egyházi hatóság intézkedése, amely rosszaiba életmódját és operáinak főszereplőjéhez, Anna Giraudhoz fűződő „barátságát”. — Vivaldi életútjának melyik részét írta legszívesebben? — Talán meghökkentő a válaszom: a halála óta eltel' időszakot. Vivaldi életmű'' ugyanis az új zene hullát- amely a 18. század közepe jón Európát elárasztotta, ki DELPHOI JÓSDÁJÁBA is azért jártak, mert mi emberek már akkor is kíváncsiak voltunk a jövőre. Igaz, a jövőkutatásnak nyilván semmi köze sincs a jósláshoz, de a pszichológiai alapja valószínűleq közös: a részben jövő iránti kíváncsiság. Ma évezredek sok tudományos eredményét ismerő és felhasználó tudomány, amely a második világháború után kezdett önálló formájában jelentkezni. A 60-os évek elején az Egyesült Államokban, később másutt is, a 60-as évek második felében pedig több szocialista országban is megszületett. Létrehozását sürgette a felgyorsult fejlődés, fontossá tette a komoly közgazdasági igénnyé nőtt kíváncsiság: vagyis a hosz- szabbtávú előrelátás igénye. Hazánkban több tudományos intézmény foglalkozik jövőkutatással, több.ek között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Népgazdaság Tervezése Tanszékén dr. Kovács Géza egyetenji tanár vezetésével működik kutatócsoport. Tagjai: dr. Nováky Erzsébet és dr. Ko- rompai Attila tanársegédek, Matoricz Anna gyakornok, valamint aspiránsok, doktorjelöltek és egyetemi hallgatók. A jövőkutatás célja, hogy megalapozottabbá tegye a tervezési tevékenységet. Tervezésen pedig általában az alkotómunkának azt a fajtáját értjük, amelynek — a jövőbeni fejlődési irányok, lehetőségek és igények felmérésén keresztül — feltétlenül el kell jutnia a cselekvési program elkészítéséhez. Ennek a munkafolyamatnak két, egymástól jól elkülöníthető eleme van: a jövőkutatás és a ranqsorolt döntéseket magában foglaló, szorosabb értelemben vett tervkészítés. A jövőkutatás a tervezés külső, az utóbbi pedig a tervezésnek a belső köre. A jövőkutatás a jövőbeni fejlődési irányok feltárását jelenti, lehetőséghatárokot, amelyeken belül a lehetséges jövők kialakulnak. A szorosabb ütembe vett tervezési tevékenységnek pediq az a feladata, hogy a valamilyen cél szemoontiából legjobbnak ítélt jövőképet kiválassza, és meghatározza a célok eléréséhez szükséges utakat, módszereket. A jövőkutatásnak — a tanszéki csoport felfogása szerint — két része van: a prognosztika és a futurológia. A prognosztika azt vizsgália, hogy a múlt és q jelen fejlődési irányai hogyan, milyen valószínűséqqel élnek majd tovább a jövőben. Prognosztikai közelítéssel az egy főre iutó villamosenergia felhasználás előrevetítésén keresztül a várható összes villamosenergia felhasználás kiszámítható. De ami a jelenből nem él majd tovább, annak helyére méletlenül elmosta. Olyon alaposan, hogy száz év múlva fáradságos munkával sikerült csupán félkutatni a mestert. Csak lassanként ismerte meg újból a zenei világ Vivaldit. Számomra a bűnügyi regények izgalmához hasonló hatást tett műveinek az 1920—30-as években való megtalálása a kis San Martinó-i Collegio San Carlo- ban egy embergyűlölő — Du- razzo gróf — magánkönyvtárában, a gyűjtemények azonosítása és közkinccsé tétele, amelyek során mintegy 300 versenyműve, 16 teljes operája és közel 5 kötetre való egyházi műve került napvilágra. Ezzel megindult műveinek reneszánsza, és ezek napjaink hangversenyéletében, a rádióban, hanglemezgyártásban és a házi muzsikálásban egyaránt fontos helyet foglalnak el. ÖRÜLNÉK, ha szerény munkámmal, mely remélhetőleg ebben az esztendőben a közönség kezébe kerül, én is hozzá- ’hatnék Vivaldi mind telje- S megismeréséhez és meg- '-hez. F, D valami újnak kell lépnie, amelyet a múlt és a jelen tendenciái alapján nem tudunk vizsgálni. Ezért van szükség egy másik jellegű, a futurológiái vizsgálatra. Ez hosszabb távlatot mutat, döntően a jelen tendenciáit és eredményeit tagadva. Egy pozitív értelmű tagadás útján elrugaszkodik a jelentől, hogy eljusson egy hosz- szabb távlatú jövő felvázolásáig. A fő cél: a társadalom és a gazdasági élet összetett, kompléx ábrázolása. De minél hosszabb időre tekintünk előre, a - futurológiái megközelítéssel annál kevesebb tényezőnek a figyelembevétele lehetséges. A gazdaság fejlettségét összetetten kifejező mutatók használata célszerű: például a nemzeti jövedelem, vagy a nettó nemzeti termelés, vagy a bruttó nemzeti termék. A FUTUROLÓGIÁNAK van egy másik jellemzője is: egy távoli időpontot — például az 1980 as éveket — abból a szempontból is vizsgál, hogy eleget tud-e tenni egy még távolabbi — például a 2000-beli — igényeknek. Tehát 1970-ben prognosztikai úton eljuthatnak például 1985-ig, vizsgálva, hogy a múlt és ielen tendenciái hogyan, milyen valószínűséggel élnek tovább. Ugyanakkor felvázol ják a jövőképet későbbre is, tehát Magyarorszáq gazdasági fejlettségi színvonalát, ami az egy főre jutó nemzeti termeléssel jellemezhető. Ily módon az 1985 körüli időszak nemcsak a ma, hanem a jövő szempontjából is vizsgálat tárgyává tehető. A tanszéki futurológiái csoport kiindulási olapelvként kezelte, hogy Magyarország az elkövetkező 3D év alatt nem kerülhet a jelenleginél rosszabb helyre az európai országok rangsorában. Azt kell tehát vizsgálniuk, hogy a növekedési ütem különböző értékei esetén milyen helyeket érhet el a rangsorban. Ez a vizsgálat lehetséges, hiszen például a Szovjetunióban annak idején a GOEL- RO korszakában a villamosítási tervet úgy készítették, hogy 15 évre előre gondolkodtak. Ha ez okkor lehetséges volt, úgy egy sokkal biztosabb tudományos bázison 30 évre előre gondolkodni nem jelent nagyobb feladatot, mint akkor jelentett a 15 évvel előbbre való gondolkodás. Az évszám, amit a csoport is általában világszerte a jövőkutatók vizsgálnak: 2000. Ennek a számnak egy kis varázsa van, hiszen századforduló is, ezredforduló is. Azonkívül három évtizedet fog át és ez az idő elfogadható távolság a jövőkutatás számára. Ugyanakkor a vizsgált időtartam hosszabb, mint a hosszútávú terv által átfogott időszak. % Dg milyen eredményeket hozott ez a tudomány idáig? — Az előttünk áltó időszakról az egész világra kiterjedően Kahn és Wiener — az USA érdekeit szemelőtt tartva — prognosztikai jellegű jövőképet vázoltak fel. Megállapításuk szerint: a fejlett és a fejletlen országok közötti szakadék az ezredforduló végéiq növekszik. Az 1968- ban alakult római klub kutatási célja a viláq fejlődését befolyásoló tényezők feltárása volt. Feltételezve, a világ népessége, az élelmiszertermelés, a nyersanyagellátás, az iparosodás és a környezetszennyeződés alakulásának továbbélését, arra a következtetésre jutottak, hogy a rendszer összeomlik. A problémát a műszaki fejlődés sem képes áthidalni. Végső kövekeztetése: a gazdasági növekedésnek le kell állnia, A MARXISTA JÖVŐKUTATÁS ezzel szemben alapvetően optimista. A világ megismerésére a történeti és a logikai módszert együtt alkalmazza. A prognosztikai közelítésben a történeti, a futurológiái közelítésben pédiq a logikai elemet használja nagyobb mértékben. A marxisto jövőkutatás Magyar- országon egyetemi keretek között dr. Kovács Géza vezetésével, az 1968-ban megindult szemináriummal kezdődött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A szocialista országok közül elsőként itt oktatják kötelező tárgyként a futurológiát. Sőt, a bölcsészkar népművelési szakosainak órarendjébe is bekerült. A futurológiái csoportnak több tanulmánya jelent meg, ezenkívül pediq kutatási beszámolókat készítettek a Városépítési Tudományos Tervező Intézetnek és az Építési és Városfejlesztési Minisztériumnak. A jövőkutatás azonban nemcsak nehéz, hanem elvont tudományos munka is, ezért részletes jövőképet nem adhat, részletkérdésekkel nem foglalkozhat. Nem mondhatja meg tehát felelősséggel azt, hogy 2000-ben például mit eszünk, mennyiért és például mekkora fényt kap nappal a lakószobánk. A munka főleg arra irányul, hogy meghatározzák az akkori magyarországi gazdaság színvonalának és szerkezetének jellemzőit Ezt az egy főre jutó nettó nemzeti termelés vizsgálata teszi lehetővé. Ilyen vonatkozásban viszont már kézzelfogható számokat is mond a futurológiái kutatás. Hazánkban az egy főre jutó nemzeti termelés értéke 1968-ban mintegy 600 dollár volt, számításaik és feltevéseik szerint, ez 2000-ben 4000 dollár lesz. Ez a 4000 dollár minőségileg nehezen megfogalmazható helyzetet jelent, hiszen jelenleg nincs a világon olyan ország, amelyben a nettó nem. zeti termelés évente és egy főre 4000 dollár volna és amelynél az ezredfordulón ne lennénk gazdagabbak. Az Egyesült Államokban is csak 3600 dollár. Az USA-ban a futurológusok szerint 2000-ben 6—10 ezer dollár lesz az egy főre jutó nemzeti termelés. A lényeg számunkra: a nettó nemzeti termelés értékének évi növekedési üteme 5—6 százalék között lesz, akkor a 4000 dolláros jövőkép megvalósulhat. De ha az ütem évente 3, vagy 3,5 százalék alatt marad, akkor Magyarország az egy főre jutó nettó nemzeti termelés tekintetében Európában az utolsó helyre kerülhet. Az elmúlt 20 év alatt a jellemző növekedési ütem 5,2 százalék és 5,7 százalék között volt, valószínűleg 6 százalék- fölé nem tudjuk emelni de az eddigi ütemet tartani lehet. AZ ÁTFOGÓ JÖVŐKÉP kialakítása — amely a futurológia legfontosabb feladata — megköveteli, hogy necsak a gazdasági, hanem a társadalmi folyamatokat is vizsgálják. Választ kell keresni olyan kérdésekre is, mint például: milyen lesz a 2000-ben élő ember igénye, szabadidejének felhasználása, egyáltalán életmódja. Ehhez szükség van a szocialista társadalom jövőbeni modelljének körvonalazására is, amely a különböző tudományterületek szakembereinek összehangolt munkáját követeli meg. A jövőre orientált szemléletnek nemcsak a -népgazdaság tervezésével foglalkozó szakemberekben, hanem midazokban ki kell alakulnia. akik felelősséget éreznek a jővő iránt, elsősorban a jövő nemzedéket oktató pedagógusokban. F. D. ffTvriTinTijrpTeR* g_Li-S-§M6ttf >UlC1 Takács László Könyv Vivaldiról A szerző: dr. Nádor Tamás
