Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

I Ötszáz éve született „Szent a küszöb# melyen beleptem ón..." lye ez az „Anyám tyúkja" ládá­ja, belsejében elmosódó piros festéssel még elolvasható: „Sfe- fanus Petrovics Domonyi Szék­állá legény Die 7 Septmbr. Anno 1815" Tavaly negyvenötezren, az idén eddig mintegy ötezren lá­togattak el ide. Sok külföldi is: lengyelek, oroszok, vietnamiak, finnek, angolok, svédek. Két régi bejegyzés önmagáért beszél: „Szenteltessék meg a Te neved! 1899. júl. 31. Feszty Ár­pád festőművész"... „Otthon mesélni fogunk müveiről. Ma­gyar nép! Ne felejtsd el költő­det, Petőfi Sándort! Szamuljev kapitány. 1945. V. 14." Város? Szürkület, felizzó higanygőz- lámpák. A liget sarkán márvány emlékkőre vetül a fény: „£ he­lyen állott a halhatatlan költő, PETŐFI SÁNDOR születése ide­jén atyiának, PETROVICS IST­VÁNNAK Kiskőröstől bérelt mé­szárszéke." Keletre újabb hatalmas tér Vendéglátó és szolgáltató köz­pontok,. középületek, üzletek, áruház. Távolabb: új lakóne­gyed. Késő délutáni forgalom. Jólöltözött emberek, csivitelő diákok. Egy Zsiguli volánjánál fiatal parasztmenyecské, hagyo­mányos fejkötőben, mellette óvodáskorú csöppség . . . A központból 9—10 utca su- garazik szerte a szélrózsa min­den irányába. A házak itt, a főtéren túl többnyire jól kon­zervált régi parasztházak. Néhol egy-két új is akad. Ajakbigy- gyesztő vélekedések iutnak eszembe: a kiskőrösiek Petőfi­vel megfogták az isten lábát... Vajon csak ezen múlna az, hogy város-e a város? Kérdéseimre másnap dr. Sza­bó Gyula, a Városi Tanács vb- titkára válaszolt: — Az alapgondolat — Kiskő­röst Petőfi szellemében méltó várossá fejleszteni — és a tervek kb. 1958-tól; az első nagyobb beruházások — a tudatos város- fejlesztési politika jeqyében — a hatvanas évektől születtek meg. — A lexikon szerint 1960-ban Kiskőrös 13 700 lakosú járási székhely: gépállomás, paprika­őrlő, egy-két kisüzem, tanyavi­lág. Mi a helyzet ma, mennyi a változás? — Korszerűbb az ipar: a ktsz egymaga 1400 ember, az IGV, a ruhaüzem, a konzervgyár is több mint ezer munkást foglal­koztat, nem szólva a szőlőfel­dolgozó iparról ... A lakosság mintegy 65 százaléka iparból él. De kétlaki módon. Szabad­idejük naay része a hagyomá­nyos szőlőkultúráé: kitűnő ho­moki vörösborokat termelnek . . . Kiskőrös; mai lélekszáma meghaladia a 14 ezret. Jómó­dú, szorgalmas emberek lakják az új várost, amely iparával, középületeivel, centrumával és perspektívájában valóban város. Ám innen az ellentmondások is. Részben a gondolkodásmód, részben a körülmények ellent­mondásai. Ipari termelőüzemeik pl. hiába készítenek egész éves szabadsáaolási tervet. Ezt ma mén a szüret és a permetezés határozza meg ... Szlovák település A várostörténet két leafonto- sabb eleme: a teleoítések és Petőfi. A harmadik még eaé- szen friss: a városi rang, 1973. január 1-től. A török utáni föloerzselt pusz­taságra érkező szlovóka'kú te- leoesék termőre fordítják a fu­tóhomokot, viráozó kultúrát te­remtenek itt. A XVIIf. század vénén Kiskőrös már mezőváros. 5000 lakossal. Utódaikban a nemzetiségi érzés természetes módon él ma is, a nyelvet azon­ban már csak néhánv öreg be­széli. A húsz éven aluli már art a jellegzetes keveréknyelvet sem ismeri, amely az alföldi szlovák falvak sajátja. Van azonban egy számukra is jelentős példa itt. A fiatalok szeretettel ápolják az ősök népi kultúráját, ének­lik dalaikat. De nemcsak erről van szó. Tavaly a pártbizottság Kopernikusz V .'*/ *tl ' ■ > n .. 3 ''I r\ fs i -' Vz A szoba, amelyben Petőfi született javaslatára felmérték: van-e igény a nemzetiségi nyelvokta­tás iránt? Első nekirugaszko­dásra 142 általános iskolás - -i tanulók mintegy 30 százaléka - jelentkezett és tanulja nagy­szülei anyanyelvét, heti három órában. A költő szülőhelyének tudata a szülőház birtoklása pedig illő és méltó évszázados ha­gyományként él a kiskörösig em­berekben. E nemes hagyományőrzés tükre a várossá avatás és a ju­bileumi év programja is, amely­ben (pl. március 15-én) több­ször is hallunk még Kiskőrös­ről, országos ünnepségek szín­helyéről. Száz éve perben A magyar irodalomtörténet egyedülálló vitája izzott fel újra és újra Petőfi születési helye körül, szinte minden kerek év­forduló időszakában - Kiskun­félegyháza és Kiskőrös között. A vita a legszélesebb nyilvános­ság előtt zajlott a magyar saj­tóban, kis részben szakfolyó­iratokban. A két város perben- haragban állt egymásai. Mi Kiskőrösön született, de eszmélő gyermekkorának emlékei termé­szetes módon Félegyházához, a Kiskunsághoz kötődnek. Vagyis van Petőfinek szülővárosa — Kiskőrös —, és van szellemi, eszmei szülőföldje is: ez Fél­egyháza. Ma már naivnak, gyerekes­nek tűnik ez az évszázados per. Mégis több jel arra utalt: az ellentét csak a tudományban záródott le. De miért? „Nagyköveti szinten” Nedró Mihály, a fiatal városi tanács fiatal művelődésügyi osz­tályvezetője kissé tanácstalanul elmosolyodik. De optimista: — Ősszel kölcsönös találko­zót kezdeményeztünk, öttagú küldöttség járt Félegyházán. Egyelőre csöndben, a nyilvá­nosság nélkül . .. Megegyez­nünk: közeledésre, kapcsolatra van szükség a két város között. És a látogatást majd viszonoz­zák. Meggyőződésem, hogy az évszázados per mellékzöngéi rövidesen végleg eltűnnek ... Ideje . .. Nincs még két vá­ros, mely annyira együvé tartoz­na az irodalomtörténetben és A lengyelországi Torun város lakóinak bizonyosan emlékeze­tes marad február 19-e, ekkor ünnepli a város nagy szülötté­nek, Kopernikysznak 500 éves születésnapját. De ez az évfor­duló nemcsak a lengyelek ün­nepe: Nicolaus Copernicus em­lékének adózik a tudományos világ. Kopernikusz a csillagászat forradalmát indította el. a mo­dern csillagászat első úttörője volt, olyan világkép megalapo­zója, mely végtelen távlatokat nyitott a kutatók előtt. A nagy felfedező utazások, a világkereskedelem felvirágzá­sa és irányának változása a tengerhajózás biztonságát, a navigáció nagyobb pontosságát igényelte. Ehhez elsősorban csillagászati számítások kellet­tek: a pozíció meghatározásá­hoz ugyanis a bolygók helyze­tének minél nagyobb pontos­ságú megállapítása szükséges. A haiózás csillaaászati táblá­zatai Ptolemaiosz nézetei alap­ján készültek. Ptolemaiosz taní­tása megfelelt az egyháznak: a bibliával összhangba volt hozható, mert a Földet helyez­te a világegyetem központjába. Ptolemaiosz szerint az álló Föld körül különböző körpályá­kon keringenek a Nap és a bolygók. A biblikus világkép, melynek középDorltjában az ember élt, kristálybúra-éqbolto- zat alá zárva (geocentrikus vi­lágkép) a nagy gondolkodók kétkedését váltotta ki. Kopernikusz 1473. február 19-én Torunban született. Bolo­gnában csillagászatot, Páduá- ban orvostudományt, Ferrará- ban jogot tanult: kanonokként töltötte élete legnagyobb részét Frauenburgban, melyet a német lovagrend ellen meg kellett vé­delmeznie, s ezért foglalkozott hadügyi és közigazgatási kér­désekkel is. Szóval éppoly sok­oldalú volt, mint kortárs nagy­jai. Mégis legtöbbet a csilla­gászati kérdéseket tanulmá­nyozta, mintegy harminc éven át. Új nézeteiről barátait 1507- ben értesítette, de könyvben megjelentetni csak élete végén merte; 1543-ban halálos ágyán pillantotta meg művét „Az égi­testek forgásáról”. Ebben szakí­tott mindazzal, amit eddig ta­nítottak. A Kopernikusz felállította vi­lágképben a Nap áll a világ- egyetem középpontjában s kö­rülötte kör alakú pályákon ke- ringeriek a Földdel együtt a bolygók (heliocentrikus világ­kép), s mindazt amit állított, számításokkal követte. De még ő sem tudott elszakadni telje­sen a régiektől 's ezért beszél körpályákról, mert a régiek sze­rint a kör és a gömb a legtö­kéletesebb. A világegyetemet is zártnak tekinti, igaz, hogy vég­telen nagynak: Ezt mondja „A világegyetem nagysága olyany- nyira óriás, hogy a Föld távol­sága a Naptól éppenséggel észrevehetetlen nagyságú az ál­lócsillagok szférájához képest”. „Hét város verseng, melyiknek a sarja. Homérosz: Smirna, Rhodos, Kolophon, Salamis, Kyos, Arghós, Athéné.’* Petpfiért nem hét, mindössze egy város és néhány falu, nagy­község harcolt. Az évszázados perben ketten maradtak a „po­rondon”: Ki skuhf élegyháza és Kiskőrös. Ma már — elvben — nincs vita. Ma már a tudomány szerint is Petőfi Sándor vitatha­tatlan szülőhelye — néhány hete szülővárosa - Kiskőrös. A szülőház Jellegzetes alföldi paraszthá­zak sora suhan el a buszablak­ból. Szépek, tiszták, cseréptető­sek. Itt-ott még egy-egy nádfe­dél „Eszterhajukon” csüngő jégrudakat csillant meg ez a bágyadt, kevéske napsütés. Sok közül egyik arcával így köszönt rám az ország legifjabb városa. Szívében szép, rendezett ligetes tér. Újabb tekintetével újabb lát­nivalót kínál itt Kiskőrös a né­zelődő idegennek. A városi ta­nács újklasszicista, a járási hi­vatal ötszintes, modern épület. A liget egyik sarkában Petőfi, átellenben a kedves, öreg Bem apó szobra. Delta-vonalú új­ságpavilon, közelében a most átadott művelődési központ im­pozáns beton- és üvegpalotája. (38 millióba került . . .) Néhány lépésre innen — sok fiatal kö­zött fejkötős öreg anyóka —: nádtetős, apró, fehérre meszelt házikó. Két „zsalugáteres” ab­lakszemével. szerény külsőiével messze elüt a környezetétől. Szembeötlik az első pillantásra. A szülőház . .. Mindig az hittem, hogy ez a halhatatlanná örökített és any- nyiszor megáldott „szalmakuny­hó” egy szűk kis mellékutcában áll, pedig lám, itt, a főtér sar­kában. Megtudom: valaha ténvleg egy szűk utcácska hú­zódott erre. A község rendezé­sekor bontották le. így a Petőfi- ház a város szívébe került. Sőt, ez maga Kiskőrös szíve . .. A ház és a Petőfi-emlékkiál- lítás irodalmi zarándokhely. Ide vezet az érkezők első útja. S lehet-e bárki is, ki megindult- sáq nélkül tudna átlépni a kü­szöbén? . . . A külső - udvari - falakat háromsrín szalaaos koszorúk tö- meqe borítio. Iskolák, városok, úttörő és KlSZ-szervezetek róják le naponta kegyeletüket ma is itt, szerte az orszáqból. A hár­mas tagolású parasztház közép­ső traktusa konyha volt szabad­kém--'nyel. Az utcai szoba egy­szerű berendezése pedia önma­gáért szól. Bnrna. szúerte ágy, ame1 'ben a kö'tő srO’e'nrt: sa- fokpnd, a'má''um, aszta1 - Pet­rov1 ---V öreg u"',torni — a sarok­ban láda. Jeles családi erek­A szülőház udvar felőli képe A kiskőrösi Petöfi-szohor a tanácsháza előtt okozhatta a szülőhely-kérdés „problematikáját”, amelynek tisztázása — sok fölösleges mel­lett — könyvtárnyi értékkel gaz­dagította irodalmunkat? A kortársak közt hosszú ideig Kiskőrös föl sem merült Petőfi szülőhelyeként. Általában hite­lesnek tekintette mindenki a költő személyes hangú vallo­mása — „Ez a város születésem helye" — és a vers alatti hely­név — „Félegyháza" — össze­függéseit 1857 elején robbant ki az első vita. Sárkány János evangélikus lelkész a Vasárnapi Újságban nyilvánossáqra hozta a költő keresztelési adatait. Bizonyítva: Kiskőrösön született Innen kez­dődött az évszázados per, amelyben egyre többen vettek részt: kicsik és nagyok, írók és zsurnaliszták: magánemberek és hivatalos szervek, szakértők és dilettánsok. Félegyháza ragasz­kodott „jussához”, Kiskőrös nemkevésbé természetes „birto­kához”. Sajnos az Akadémia nem tartotta eléggé jelentősnek az „ügyet” és több, mint száz éven át nem foglalt állást hi­vatalosan. így a vita hangneme érvelés helyett mind erőtelje­sebben a gyűlölködés parlagi tónusára váltott, összesen öt alkalommal kapott lángra ez az acsarkodó hírlapi polémia és csak az utolsó időszak (1960- tól) hozott végleges meqoldást. Jó részben a téma tudós fél­egyházi kutatója, Mezősi Károly vitaindító tanulmányai révén. Azóta a tudomány állást fog­lalt. összegezte a vita történe­tét, tényeit és irodalomszocioló­giai tanulságait. Eszerint: Petői' mai valóságunkban, mint az, ahol Petőfi született, és ahol a világra eszmélt. A kapcsolat „ügyvivői szin­ten” létrejött. És vajon lehet-e ennél a jubileumi évnél (szebb és méltóbb alkalom e két vá­ros őszinte baráti kézfogására, az összetartozás „nagyköveti” rangján? Aligha. És ez benne a leg­szebb. Wallinger Endre Kepprnikmx A Kopernikusz alapján végzett navigációs számítások lényege­sen pontosabbak voltak, mint az addigiak. De nem is ez a közvetlen gyakorlati haszon adta elméletének jelentőségét. Új utakon indította el a tudo­mányt, mely a valósághoz kö­zelebb vezetett. Letaszította a Földet a trónusáról, olyan kö­zönséges bolygóvá tette,' mint a többiek, és kitárta a végtelen mindenség kapuját. És ezen a kapun lépett át Giordano Bruno a világok sokaságába való hit­tel, s azzal a bizonysággal, hogy ebben lakott világok is léteznek s a csillagvilág való­ban végtelen. Szilárdan állt Kopernikusz tanítása mellett, ezért is kellett máglyára léonie. Galilei, miután meggyőződött távcsövével, hogy a Holdon is heqyek s völgyek vannak, mint a Földön, s felfedezte a Jupiter bolygóit, Kopernikusszal együtt hirdette, hogy nem valami cso­dálatos égi anyaqból vannak oz égitestek: meggyőződött Koper­nikusz tanításának igazáról s ezért került az inkvizíció börtö­nébe. De Kopernikusz nyomán in­dult el Kepler is, aki korrigálva állításait, kimutatta, hogy a körpályák helyett ellipszis pá­lyákkal kell számolnunk. így Kopernikusz heliocentrikus vi­lágképének bizonyossága még mélyebbé vgtt. De sem Koper­nikusz, sem Kepler nem tudott választ adni még a csiliagmoz- gások miértjére. Hogy a csilla­gok miért éppen olyan Dályán mozognak, mint ahogyan Koper­nikusz és Kepler leírták, arra Newton adott választ erőtaná­val, gravitációs elméletének fel­állításával. Századunk elején azonban Einstein ismét csak visszatért Kopernikusz és Kepler leíró-jellegű rendszeréhez, ami­kor kimondta, hogy nemis szük­séges semmiféle erőhatást fel­tételezni a bolygópályák ma­gyarázatához; ezek következmé­nyei a Nap körüli tér görbültsé- gének. így mutatkozott meg Koperni­kusz termékenyítő hatása még évszázadok távlatából is, s ezért méltó arra, hogy születé­sének kerek félévezredes évfor­dulóján a késői utódok megem­lékezzenek róla. Napjainkban az égbe röppe­nő űrhajók, a kísérleti csillagá­szat, egyértelműen bizonyítják Kopernikusz nézeteinek igazát. Városnézőben Kiskoroson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents