Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-18 / 41. szám
Ax éhség földrajzának írója a túlnépesedésről A pilulák nem hoznak teljes eredményt Dr. Konkoly THege Aladár levél-interjút kért lapunk számára Josué de Castro profesz- uortól, aki erre szívesen vállal? kozott. v — Milyen problémákat okolhat az esetleges túlszaporodas és milyen megoldást lehet találni T — A túlnépesedés hamis probléma. Mennyi lehet az optimális létszám a Földön? Ki tud erre válaszolni? Az első hamis tétel maga a demográfiai robbanás. Sokan állítják: a demográfia mindentől független, a Föld lakossága geometriai haladvány szerint növekszik. Ez pedig tévedés. A szaporodás üteme függ az életmódtól, a történelem viszontagságaitól és még sok minden mástól. Azt mondják: 2000-ben 6 milliárd ember fog élni a Földön. Honnan tudhatnánk? Sajnos, nem ettől kell félnünk. Helyesebb volna azt mondanunk: zéró és ó miül járd között teszünk... — Miért éppen a szegény népeknél követkefett be a demográfiai robbanást — Mert a gazdag népek átadták azt a technikát, mely lehetővé teszi az „átélést1', de nem adnak annyi segítséget, hogy érek a népek megtanulhassanak végre „élni". A csecsemőhalandóság rendkívüli mértékben csökken, Űj-Guinea- bon például valaha 10 gyermek közül 6 meghalt egyéves kora előtt — ma csak kettő. Kitolódott az életkor is. A szegénységnek van egy érdekes ellentmondása. A születések számának növekedése ugyanis összefügg az alultápláltsággal, azaz m proteinhiánnyal, mely májelégtelenséget okozhat és megsemmisíti a máj egy funkcióját, nevezetesen azt, amely in- activálja a tüszőhormont. Ez a nők termékenységét fokozza. Indiában az emberek alultápláltak, étkezésük fehérjeszegény, sok a májcírrhozis, ugyanakkor a nők nagyon termékenyek. A problémát csak fokozza, hogy a hinduk vallása tiltja a húsevést. És még valami. Az örökségükből kitagadott népeknél van valami élettani kiegyenlítődés: a kielégülést, amit nem találnak meg másutt — nevezetesen a táplálkozásban —, azt megtalálják a szexualitásban. — Mit remélhetünk a születésszabályozástól? — Ez nem megoldás. Ho India csökenti a ma közel 3 százalékos szaporodási ütemet és 1 százalékkal szaporodik, akkor 20 év múlva nem lesz, aki termeljen. Ez gazdasági katasztrófához vezet. A pilulák igen jö- vedelmezőek a gyógyszeriparnak. de a szegény népek körében, például Indiában, a Ford- alapítvány milliárdos kiadásai ellenére sem hozták meg a várt eredményt. Indiában mindössze másfél millió asszony használja ... A túlszaporodas és az elmaradottság szorosan összefüggő problémák, de a túlszaporo- dás igazi oka az elmaradottság — s nem pedig fordítva. Az elmaradottságot kell „gyógyító mink". Ez strukturális probléma, a világngk g háborús gazdasá gl életviteltől a békagazdélko- dás felé kell haladnia.- Az emberek többsége pedig a túlnépesedésben keresi az elmaradottság okát mindennek ellenére... '- At új mafthuzianusok mondják ezt. A szegény népeknél kicsi a torta, több jutna, ha kevesebben volnának — ezt hajtogatják. Ez az állítás pedig hamis. Ha a lakosság száma növekszik, a torta Is növekedni fog, olyan gyorsan, sőt gyor sabban, mint a népesség, a fontos csak az. hogy adottak legyenek a lehetőségek a munkára. Ne felejtsük el. egy szájhoz két kar járul ... Erre is egy példát. Indiában a XVIII. században Angliához hasonló színvonalú textilgyártás volt, elhagyták a középkort, nem volt éhínség! Az angolok tönkretették az orszáq iparát és kézművességét, elküldték a népet a mezőkre, a földdarabkák mind kisebbek lettek, o termelés csökkent, az éhség pedig nőtt.- Ml az ön véleménye a nukleáris háború veszélyéről? Reális lehetőségnek tartja-e az emberiség megsemmisüléséit- A háború az emberiség elsőrendű problémája, a második az éhséghez a kettő pedig szorosan összefüga egymással. Ennek ellenére optimista vagyok. Az atombombával befejeződött a világháborúk kora. Ezt követeli az ész.- A világ az információ-ára- dat korát éli. Az információk tömege megváltoztatja-e alapjaiban gondolkodásmódunkatt- Uj embertípusnak kell létrejönnie. Ma kísérleteink tömege kritikus mennyiségű masszává tömörült — mint az atombomba energiája —, s ez a tömörülés robbanást igényel. Figyelőre kulturális téren tapasztalhatók e robbanás jelel, ez azonban ideiglenesen az aggódás, a félelem fokozása irányában hat. Pedig az ember lehetőségei még óriásiak. Aqyunk kihasználtsógi foka mindössze 10 százalék körül van, van tehát mit tennünk. A szellemi energiák jobb kihasználása, illetve teljesebb felszabadítása érdekében azonban mielőbb meg kell reformálni az oktatást. Abba kell hagyni az emberek deformálását, hogy valóban formálni lehessen .. „ Biológiai kísérletek a világűrben A Föld első mesterséges bolygójának felbocsátása új korszakot nyitott meg g kozmikus térség tanulmányozásában és meghódításában, A tudomány kezébe rendkívül hatékony esz. közök kerültek és roppant lehetőségek nyíltak meg előtte a világ megismerésére, Az automatikus berendezések álkalmazásával mód nyílt arra, hogy új, értékes információk hoz jussunk a kozmikus sugárzás tulajdonságairól és összetételéről, bolygónk ionoszféra jónak szerkezetéről, a meteorok anyagának sűrűségéről. Az űrkutatás eszközeit széleskörűen alkalmazzák olyan területeken is, mint a hírközlés, meteorológia, navigáció. Gagarin repülése megnyitotta az ember űrrepüléseinek kor szakát. E felejthetetlen esemény óta tucatnyi szovjet és Kézi EKG-készülék A szív állapotáról, működéséről gyors tájékoztatást adó elektrokardiográfra (EKG) nemcsak helyhez kötötten (kórházakban, rendelőintézetekben) lehet szükség, hanem „külső" vizsgálatoknál is (elsősegélynyújtásnál, el nem mozdítható fekvőbetegnél, sportorvosi megfigyeléseknél stb.). Erre a célra „Visicard" néven kis hordozható EKG-készüléket hoz forgalomba egy frelburgl cég. A készülék három talpát a mellkas meghatározott pontjaira kell illeszteni a vizsgálatkor, közvetlenül a szív fölé. A műszert négy szárazelem táplálja. Az elülső műszerlapon helyezkednek el a ke zelőgombok, szabályzók, a /elzőlámpa és az EKG-gőr- bét mutató kisméretű katódsugárcső képernyője. Csecsemők és kisgyermekek vizsgálatához cserélhető, egymáshoz közelebb eső talpakkal szerelik fel a készüléket. Mérgezési lánc az élővilágban Az ember és « ijschnito együtt, néha akaratlanul is káros következményeket vált ki a természetben és a tenf erí állatok szennyezése néha rdefces láncsor formájában következik be. Az emberre is veszélyes mérgező halfajoknak elég nagy irodalma van. Az európaiak szerencséjére, ezek a halfajok inkább a trópusi vizekben gyakoriak. Az újabb kutatások szerint egyes trópusi halfajok toxicitósa bizonyos esetekben kikőtőépíté- si munkáknak lehet a következménye. A csendes-óceán! koráit szigetek környékén érdekes és színes hal-populáció él: íjhalak, betűs sügérek, csíkos sügérek és társaik. Ezek a halak súlyos tünetekkel járó betegséget terjesztenek, amelynek kissé bizarr hangzású spanyol neve van- La ciguatera. A kifejezés az Antillák környékéről ered. A felsoroltakon kívül más halfajok is terjeszthetik ezt az inkább trópusi vizeken tapasztalt be- teqséget. Egy mérgező hal elfogyasztása után rendszerint két órával jelentkeznek a tünetek az embernél. Hasqör- csök. hasmenés, a szóiban égési sebhez hasonló elváltozás, majd ájulósos állapot A fertőzés 2—3 százalékában ho- lált okoz. A betegséggel kapcsolatban elsősorban az foglalkoztatja az orvosokat és zoológusokat, mi az oka annak, hogy a járvány csak bizonyos területeken terjed, tehát fajokon belül egyes helyeken fertőzöttek a halok, míg más területeken fertőzésmentesek. Az egészségügyi szakemberek azt tapasztalták, hogy fajon belül a legmérgezőbbek általában a nagytestű halak. Toxicitásuk eltérő foka arra enged következtetni, hogy mérgező voltukat a táplálkozás is befolyásólja. Valószínű, hogy a kis- testű halak valamiféle mérgező anyagot fogyasztanak és így maguk is toxikussá válnak. A kisebb halakat elfogyaszt jók a nagyok, így a nagytestű halakban több méreg halmo ródik fel. Ez a táplálkozási lánc elég messzire vezethet, mert a kísérletek során kimutatták, ha o mérgező halat húsevő állat fogyasztja, az is mérgezővé válik. A betegség tehát láncszerűen terjed. Másik érdekes megfigyelés, hoqv általában koráll-szlgetek, zátonyok környékén lángol fel a La ciguatera, de ott ahol valamilyen formában ay ember is jelen *án. Megfigyelték ezt ri betegséget gyöngyhalász-mezők környékén, hajók horgonyzási helyei mentén. Ez utóbbi esetben különféle anyagokat öntenek be rendszerint a hajókról á tengerbe. Egy francia zoológus nemrégiben az egyik polinéziai koráll-sziget mellett figyelte meg ennek a betegségnek a fellóngolásót. ott, ahol éppen a kikőtőmun- kók során megbontották a ko- ráll-szirtet, illetve az építkezésnél különféle anyagokat bocsátottak le a tengerbe A tengerbe süllyesztett anyagot ezek között lehetnek bomló szerves anyagok is - a kék algák gyorsan meglepik. Az alga-takaró híhetet len gyorsan terjed' qr idegen anyagon. Az embert fogyasztásra al kalmqs trópusi algákkal ellen tétben a kék alga mérgező hatású. Nehéz ez ellen küzdeni. A kék alga megfertőzi természetesen azokat a halakat, amelyek előszeretettel lakmároznak belőle. íme egy előre nem látott következményé gz ember tevékenységének. Az orvosok o Le efguatons kialakulásáért több mérgét, toxint is gyanúba fognak. Az elsőszámú gyanúsított a: ci- guatoxin, egy zsírszerű anyag, amelyek állati és növényi sejtekre gyakorolt hatását tanulmányozzák. A tengerben, különösen o trópusi vizekben számos mérgező halfaj, tengeri állót és növény él. Ezek toxikus hatása azonban nem a táplálkozási szokásokra és láncra vezethető vissza. A mérgező halak közül talán a Tetrodqnt lehet kiemelni. Ennél a halnál e méreganvaq a zsigeri szervekbe, máiba, epébe, vesébe koncentrálódik. Húsa egyébként rendkívül ízletes, de igen nagy elővigyázatosság meliert kell elkészíteni. Japánban csak az Egészségügyi Minisztérium által levizsgáztatott szakácsok készíthetik ezt a halat, amely még így is évente elég sok halálos áldozatát követel. A tenger további szeny- nyeződése, különösen olaj- szennyezés csak növelheti ezt a szomorú fertőzési láncót, amelynek következménye a ma még nem teljesen Ismert: . La ciguatera. amerikai űrhajós járt a földkörüli térség különböző útjain, és az ember leszállt a Holdra. A KOZMIKUS TÉNYEZŐK HATASA Az. űrhajózás gyors fejlődése indokolttá teszi qzt a véleményt, ho^y a legközelebbi jövőben erősen megnő az ember szerepe a kozmikus térségek vizsgálatában és meghódításában. Ez különösen a Föld és a Hold körüli térségre vonatkozik. Egyre bonyolultabb feladatok várják a kutatókat a kozmikus laboratóriumokban, s az ember űrrepüléseinek időtartama növekszik. Az űrrepülés biztonsága erdőkében számos műszaki, orvosi és biológiai problémát kell megvizsgálni és megoldani. Ezek között fontos helyet foglal el az, hogy miképpen hatnak biológiailag az űrrepüléssel és a kozmikus térségben való tartózkodással járó tényezők. Ezek kutatása nélkül nem tudható, milyen fokú a lehetséges veszély, és nem dolgozhatók ki ay emberi szervezet védelmét szolgáló módszerek és eszközök. A legkevésbé felderített tényezők közé elsősorban a súlypességén, az ember eljövendő űrrepüléseinek biztosítására szolgáló zárt életrendszerak stabilitásán. A világűrben az első biológiai kísérletet 1957-ben a második szputnyikon a Szovjetunió végezte el. Ezután a Föld sugárzási övezeteinél alacsonyabb, vagy azokat ailg érintő földkörüli pályákon haladó űrhajókkal végzett különféle kutatások sorozata következett, A kapott adatok elemzéséből kitűnt, hogy az űrrepülés különféle tényezőinek, köztük a súlytalanságnak és a kozmikus sugárzásnak a hatására a különféle élőlények örökléssel kapcsolatos szerveiben — az egerek csontvelejében, magasabb- rendú növények magjaiban, baktériumokban — nem nagy, de mégis számottevő sérülések állnak elő. Ugyanakkor megállapították, hogy az említett pályákon való repülés nem okozott semmi tartós és határozott változást az emlősök» és más élőlények életműködésében. É kísérletek eredményei és más. adatok alapján végeztek becslést arra vonatkozólag, milyen fokú veszéllyel jár az emfeeff számára az űrrepülés. talansagot és a kozmikus sugárzási kell sorolnunk, SUGÁRZÁS ES SŰLYTALANSAG Amíg a Föld sugárzási övezeteit fel nem fedezték, a kozmikus térségben ható ionsugárzást nem tekintették az űrrepü lök biztonságát lényegesen be folyásaié tényezőnek. A foko zott sugárzású zónák, különösen pedig a Nap fellobbqnásainál fellépő sugárzás felfedezésével azonban á kozmikus sugárzást az egyik fő akadálynak kezdték tekinteni a világűrbe hatoló ember útjában. Az űrhajózás jelen fejlődési szakaszábon még nagyobb figyelmet érdemel a súlytalon- ság. Mg már jól tudjuk, hogy az emberi szervezetben már qz is sok szerv és fiziológiai rendszer átállását idézi elő, ha az ember akár csak rövid ideig tartózkodik ebben az állapot ban. Továbbra is a legkevésbé tanulmányozott kérdés az, hogy miképp hat a súlytalanság — önmagában véve vagy az űrrepülés más tényezőivel együttesen — áz alapvető biológiai folyamatokra: a szervezet sejtjeinek szaporodására, növekedésére és fejlődésére. Igen fontos tudrtunk, milyen irányban változtathatják meg ezek a tényezők az örökletes tulajdonságokat, q geltszérkezet fiziológiáját, ez milyen mértékben |ut kifejezésre a szervezet életkéA világűrre ionétkozo biológiai, különösen pedig sugárbiológiai kutatási program végrehajtásának következő szakaszát a Föld—Hold—Föld vonalon végrehajtott kísérletek ké- . pezték. A kísérletekre a Szondo- sorozathoz tartozó automatikus űrállomások útjai alkalmával, 1968. szeptembere és 1970. ok-, tóbere között került sor. Az űrállomások fedélzetén teknős-- békókat, bormuslfneákot, vöröshagymát, búza- •* árpqsrame- ket, Chlorellq-algatörzseket, béibacflusekat helyeztek el. A kísérleti anyag feldolgozó^ ét elemzése mór véget ért BIOLÓGIAI KÍSÉRLETEK A dohányzás módosítja a gyóQyszerhatást Egyes fájdalomcsillapító szerek koncentrációja a vérben sokkal gyoisabban csökken dohányosoknál, mint nem dohányzóknál - állapították meg amerikai kutatók. A Science c. folyóiratban közzétett tanulmány szerint most sikerült először megbirhatóan kimutatni a dohányzásnak a gyógyszerek hatására gyakorolt módosító ha tosát A hatás oka valószinűleg a cigarettafüstben lévő rákoko- zö szénhidrogének által kiváltott enzimszintézis. Ezt a folyamatot phenacetinnel kezelt patkányoknál, amelyeket é kezelés előtt három órán keresztül cigarettafüst hatásának tettek ki, szintén sikerült megfigyelni. Mindebből arra lehet következtetni, hogy egyes gyógyszerek hatását a dohányzás lényegesen módosítja. A Főidre való visszatérés után a teknősbékák aktívak voltak, sokat mozogtak, jó étvággyal ettek, A kísérletek ideje alatt körülbelül tíz százalékos súlyveszteséget szenvedtek. A vér egyes tényezőinek vizsgálatánál (a fehér- és vörösvérsejtek és a hemoglobin-mennyisége), valamint áz elektrokardiogtaromok vizsgálatánál nem észleltek lényeges eltérést a kísérleti és a kontrol élőlények között. A Szonda—5 űrállomás útján részf vett teknősbékák egyes szerveinek é$ szöveteinek az elemzése során bizonyos eltolódásokat találtak a é>áj glikogén- és vastartolmábon, továbbá változásokat a lépben. A későbbi kísérletek azonban nem erősítették meg ezeket á megállapításokat. Az űrrepülés ösztönözte a búza és árp>amagvak, valamint a hagyma növekedését és fejlődését, de bizonyos kromoszóma- sérülések megjelenését eredményezte, Ezek a legtöbb esetben sem minőségileg, sem mennyi- ségileq nem tértek el azoktól a változásoktól, amelyeket az alacsony főldkörüii pályán végzett kísérletek alkalmával tapasztaltak, Az űrállomásokon végzett repülések folytán jelentősen megriővekedett a kromo- szóffig.átcsoportosulások száma qz erdei fenyő- és órpamagvak- nál, a Chlorella-törzsöknél pedig növekedett q mutációk száma. így tehát, bár még csak a kozmikus biológiai kutatások első szakasza fejeződött be, új adatokat kaptunk, amelyek jellemzőek a Föld—Hóid—Föld Útvonalon végzett űrrepülések biológiai körülményeire. M. L. Korunk egyik legégetőbb problémája a túlnépesedés Kong resszusok tárgyalják, napilapok vitatémája, tudományos és népszerűsítő cikkek foglalkoznak vele. A kérdés sokirányú orvosi, szociális és gazdasági vonatkozásban egyaránt. Ha tájékozódni kívánunk egyaránt választhatunk tanácsadóul orvost, szociológust, vagy gazdasági szakértőt. Dr. Konkoly Thege Aladár pécsi orvos, lapunk külső munkatársa külföldi tanulmányútja során — Havannában, majd Coimbrában is — találkozott Josué de Castro brazil tudóssal, a téma egyik legjobb ismerőjével. Castro professzor orvosnak készült, de hamarosan a világgazdaságtan és a szó ciológia felé fordult érdeklődése Párizsban él, a Sorbon világgazdaságtan professzora, elnöke az „Egészség vizsgálatára alakult nemzetközi,orvostudományi társaságnak". A szakmai körökön túl „Az éhség földrajza" című műve tette ismertté a nevét.
