Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-16 / 39. szám

1973. február 16. DUN ANTOLI NAPLÓ 3 Együttműködési megállapodás Együttműködési megállapo­dást kötött a Pécsi Tervező Vál­lalat és a Pécs-Baranyai Beru­házási Vállalat: ezzel egy kézbe került a pécsi új városközpont építésének szervezése. A megállapodás értelmében február 15-től a PTV átadja az eddig általa végzett beruházá­sok lebonyolítását az UNIBER- nek. A jövőben az UNIBER vég­zi az új városközpontban épülő KÖJÁL székház, bírósági szék­ház, a Megyei Tanács és vendég­lő, a közös irodaház, a közmű területelőkészítés, valamint a Péter utcai KISZ-lakótelep be­ruházásainak munkáit. Több tényező is indokolta a két vállalat szorosabb együtt­működését. így egyebek között a PTV beruházási munkái a városközpont építésében olyan termeszetűek, melyek a jelenle­gi helyzetben nem nélkülözhetik az UNIBER szakértői közremű­ködését. Céjszerű az UNIBER részéről a városközpont építése úgynevezett l/A ütemének lebo­nyolítását átvenni azért is, hisz sok vonatkozásban az itt folyó beruházások között összefüggé­sek vannak — és végsősoron ezek a munkák egy teljes egy­séget alkotnak. E megállapo­dás egyben biztosítéka a be­ruházások gazdaságosabb és színvonalasabb lebonyolításá­nak is. 1973. február 16. Központi méregraktór épöl Szenlegáton Közel 25 millió forintos be­ruházási költséggel központi méregraktár építését kezdik meg ez évben Szentegáton, A növényvédelmi társulásban 12 termelőszövetkezet és a Szente- gáti Állami Gazdaság vesz részt. A mintegy 90 ezer hek­tárra kiterjedő mezőgazdasági területen elszórtan, rosszul és az előírásoknak nem megfele­lően üzemelő méregraktárakat megszüntetik. Az 1975-re fel­épülő raktár szakképzett mér­nök irányításával segíti majd a munkát. A társulás már ez év­ben közösen dolgozik és első lépésként helikopteres, modern gépesitésű növényvédelmi ak­ciót indít meg. Keresett a bólyi vetőmag Európai hírű vetőmagtermelő gazdaságunk, a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzász­lajával nyolcszorosán kitünte­tett Bólyi Állami Gazdaság, re­kordmennyiségű vetőmagot ál­lított elő, a mohácsi síkságon emelkedő hatalmas vetőmag­üzemben több mint 16 ezer tonna búzát, kukoricát és bor­sót fémzároltak, az őszi—téli időszakban. Egyedül búzából tízezer tonnát állítottak elő, két­szer annyit, mint a korábbi években. Ma már nemcsak hazánkban, de Európa számos országában ismert és keresett a bólyi vető­mag. Búzát Jugoszláviába, bor­sót Angliába és- Hollandiába, kukoricát pedig Csehszlovákiá­ba, Lengyelországba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és a Vietnami Demokratikus Köztársaságba exportált, illetve exportál a gaz­daság ezekben a napokban, hetekben. Farsangi bá! a Nádor Étteremben február 24-én, szombaton a Magyar Autóklub rendezésében. Asztalfoglalás a klubirodában, Pécs, Citrom utca 3. szám. ' Telefon : 1 2-738. Márciustól: vastagabb boríték Baranyában 55 ezer embert érint a központi béremelés Beszélgetés Bogár fózsetfei, az SZMT vezető titkárával a bérrendezés előkészítéséről és a további feladatokról Itagy és. felelősségteljes munkát végeznek ezekben a napok- ! II ban a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetői, most j érkezett ugyanis a realizálás szakaszába a párt Központi Bizottsága által novemberben bejelentett bérrendezés. Mint ismeretes, a KB j novemberi állásfoglalása kimondta, hogy 1973. március 1-től — külön, központi bérintézkedéssel —, az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlagosan 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek bérét pedig átlag 6 szá­zalékkal fel kell emelni. A KB állásfoglalását követően a Miniszter- tanács határozatban rögzítette a béremelés alapelveit, s elkészül­tek a minisztériumi végrehajtási utasítások is. Most már a vállaló­tokon a sor. Bogár Józseffel, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa vezető titkárával a bérrendezésből fakadó helyi feladatokról, illetve e munka eddigi tapasztalatairól beszélgettünk. — Kezdjük a leglényegeseb- | bel: Hány embert érint a köz­ponti béremelés? — Az állami ipar, illetve építőipar több mint 1,3 millió dolgozója kap országos szinten fizetésemelést. Baranyában 55 ezerre tehető ez a szóm. Hogy pontosan mekkora összeget kapnak megyénk dolgozói, ma még nem lehet megmondani, országoson mindenesetre mint­egy 2,3 milliárd forinttal növeli a dolgozók jövedelmét ez az intézkedés. — Ha pénzt osztanak, min­denki sorba áll — s ez termé­szetes is. Nyilvánvaló azonban, hogy nem mindenki kap ez al­kalommal béremelést. Foglaljuk hát össze röviden a Miniszter­tanács januári határozatának lényegét. Kinek lesz valóban vastagabb márciustól a fizetési borítékja? — Mindazoknak a munkások­nak és művezetőknek, akik az állami iparban és az állami építőiparban dolgoznak. Hogy ki tartozik ebbe a kategóriába, azt a Központi Statisztikai Hi­vatal 1972. évi ágazati rend­szere, illetve besorolása dönti el. Fizetésemelést kap tehát mindenki, akit a fennálló sta­tisztikai szabályok szerint a munkás állománycsoportban tartanak nyilván, s az állami ipar, illetve kivitelező építőipar valamelyik vállalatánál dolgo­zik. Tehát: a Mecseki Szénbá­nyák fizikai dolgozója kap bér­emelést, a Bányászati Kutató Intézet ugyanilyen beosztású dolgozója nem. Nem általános, valamennyi munkásra kiterjedő bérrendezésről van tehát szó, ehhez pillanatnyilag nincs elég erőnk. A cél a nagyipari mun­kásság életszínvonalának eme­lése volt — s éppen ezért nem lenne helyes megengedni, hogy vállalati vagy ágazati érdekből széthúzzák az érintettek körét — És a tovább-dolgozó nyug­díjasok? — A fizikoi munkát végző nyugdíjasokra vonatkozik a ren­delet. Ugyancsak kaphatnak béremelést azok az ipari tanulók, akik teljesítménybérben dolgoz­nak. — Sok kérdés hangzik el ezekben a napokban a diffe­renciálással kapcsolatban. — Kell-e, lehet-e differenciálni? — Lehet is, kell is —, de csak bizonyos szabályok szerint. A Minisztertanács határozata egyértelműen kimondja, hogy a keretösszeg nyolcvan százalékát úgy kell elosztani a vállalatok között, hogy az fedezetet nyújt­son a szakmunkások és közvet­len termelésirányítók bérének az iparban 8, az építőiparban 6,5 százalékos emelésére, míg a betanított- és segédmunkások bérét az iparban 4, az építő­iparban pedig 3 százalékkal kell március 1-től felemelni. A fennmaradó összegeket ugyan­akkor differenciáltai) kell fel­osztani, még pedig úgy, hogy mindenekelőtt a nehéz fizikai munkát végzők, az éjszakázok, illetve a bérben elmaradt nők kapjanak többet. Differenciáltan kell elosztani a saját erős bér- fejlesztési összegeket ás — még pedig a központi keret felhasz­nálásával egyidőben. — Az észrevételek, aggodal­mak többsége e témával kap­csolatos. Úgy tűnik, a vállalat- vezetők egy jelentős része túl­zottan óvatos. A tervezett saját- erős bérfejlesztés általában 3,5 —4 százalék, most azonban leg­feljebb 1—2 százalékot akarnak kifizetni.,, — Valóban, vannak ilyen ta­pasztalatok. Persze a magyará­zat is egyszerű. Ha a vállalat nem éri el a kitűzött célokat, az előre kifizetett bér csökkenti a nyereségtömeget, s ez minde­nekelőtt a vezető beosztósúakat érinti kedvezőtlenül. Könnyelmű­ségre senkit sem biztathatunk, de arra igen, hogy ne óvatos­kodjanak ott is, ahol nem kell. A béremeléseket év elején kell végrehajtani, s méghozzá a ren­delkezésre álló összegek túl­nyomó részének felhasználásá­val. Nem igaz az, hogy az év végén kifizetett bérmegtakarítás különösképpen „húz”. Ellenke­zőleg; erre a pénzre azt mond­ják a munkások: pofa pénz ... — Nézzük ezek után röviden, hogy is áll megyénkben e nagy munka? Elégedettek lehetünk-e a kifizetések előkészítésének ütemével? — Nem lehetünk elégedettek sajnos, különösen a miniszté­riumi vállalatoknál jelentős a csúszás, ütemezésünk szerint február 14-ig el kellett volna készítenie minden vállalatnak a bérintézkedési tervet. Ezt köve- i tőén február 15—22 között mun- ! kásgyűléseken kell tájékoztatni az érdekelteket, majd a hónap végéig névreszólóan is ki kell adni, hogy ki, mennyit kapott. A tanácsi vállalatoknál tartjuk az ütemet, azoknál az üzemeknél azonban, melyek valamelyik nagyvállalat pécsi, illetve bara­nyai gyáregységeként dolgoz­nak, elég komoly az elmaradás. — Az egyes vállalatok bér­szintje között elég nagyok a különbségek. Van-e mód arra. hogy a mostani bérrendezést e különbségek mérséklésére is fel- ■ használják? — Van. A tanácsi vállalatok között sor került bizonyos át­csoportosításokra. A Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat béremelési keretének terhére például többezer forint­tal felemeltük a Baranya megyei Építőanyagipari Vállalat keret­számát, a Talajerőgazdálkodási Vállalat a múlt év decemberé­ben ugyanis 40 ezer forint rend­kívüli bérpreferenciában része­sült ... — Kényes ügyek. Mi történik azokkal, akik bújtatott állomány ban vannak? — Nem hiszem, hogy van arra példa, hogy eqy munkást kisegítő, vagy adminisztratív munkakörben „bujtatnak". Te­hát itt nincs semmi gond. Gond lehet viszont, hogy nagyon sok kisegítőt és adminisztratív mun­kát végző dolgozót munkás­állományban tartanak nyilván. Aki papíron munkás, annak jár a bér. De akkor mit mondanak azok az adminisztrátorok, akiket nem bújtatnak ...? Egyszóval: a vállalatvezetésnek most szem­be kell néznie saját ügyeske­dése következményeivel, — A vállalatok nagy része az alkalmazottaknak is juttat valamit a munkások bérrende­zésével egyidőtien. Mi erről az SZMT véleménye? — A sajáterós bérfejlesztést a munkások és alkalmazottak között a bérek arányában kell elosztani. Tehát: azzal nem le­het egyetérteni, ha a munkások­ra eső részből át akarnak né­hány ezer forintot csoportosí­tani „ők most úgyis kaptak központi keretből” — mondván. Ami az alkalmazotti állomány- csoportra esik a bérek arányá­ban az az övék természetesen, s azt kj lehet fizetni. Sőt: he­lyes is, ha most fizetik ki, hisz így nagyobb tömegek kapnak egyidőben béremelést. A lé­nyeg az, hogy a központi kere­tekből juttatott pénzt csak azok kaphatják meg, akiknek a leg­felsőbb vezetés szánta, s a he­lyi pénzből rájuk eső részt is maradéktalanul meg kell kap­niuk. — Az öröm tehát gondokkal is jár, A pénzek elosztása al­kalmával a legkülönbözőbb ér­dekek és nézetek ütköznek ösz- sze. Mit „üzen" ön, e beszél­getés befejezéseképpen a szak- szervezeti vezetőknek, akik a vállalatvezetéssel együtt a leg­főbb felelősei ennek a mun­kának? — Mit „üzenhetnék”? A köz­ponti intézkedések alapelveit mindenképpen tartsák és tartas­sák be — ez a legfontosabb. Egy munkáscentrikus határozat­ról van szó, melynek maradék­talan végrehajtása politikai kérdés. Nem szabad engedni az esetleges helyi nyomásnak, s nem szabad engedményeket tenni a látszat népszerűség érdekében. E határozat a mun­kásosztály vezető szerepét hang. súlyozza, s ennek áz elvnek ér­vényt kell szerezni. Persze, van az éremnek másik oldala is. A bérrendezéstől azt várjuk egye­bek mellett, hogy nő a terme­lési kedv, javulnak az eredmé­nyek, növekszik a nyereség, egyszóval: hogy rövidesen mó­dunk lesz újabb rétegek bérét emelni. Mert a végső cél ez. Többet kérünk, de nap mint nap többet is akarunk adni. Békés Sándor Két hétig a pécsi mozik műsorán a —ÁZADÁS A BOUNTYN úmü, kétrészes, színes, egzotikus, izgalmas, amerikai kalandfilm. Főszereplő: MARLON BRANDO Pénztárnyitás a Park és Petőfi moziban déli 12 orakor A nogy érdeklődésre való tekintettel jegyelővétel bármely előadásra. Arcok — közelről Poldi bácsi Talán arra is képes lenne, hogy önmaga ellen sakkozzék. Annyi sok összeférhetetlennek vélt dolgot művelt egyszerre, hogy már-már hajlamos vagyok azt hinni: a fehér és fekete bábúkkal egymagában is cso­dálatos sakk csatát produkál­na. Amatőrként futballozott pro­fi csapatban, aztán profi lété­re amatőrök között kergette a lasztit. Három gólt lőtt egyszer az osztrákok ellen, nem sokkal később védőjátékosként számí­tottak rá. Közben akár amatőr volt, akár profi szerszámkészítő­ként dolgozott. Egy időben egy­szerre volt játékos és edző, máskor felelős művezetői mun­kája mellett NB l-es labdarúgó csapatot irányított. A gyűjte­ményében a következőket őriz: első osztályú labdarúgó-baj­nokság aranyérme, három ki­váló dolgozó jelvény, a berlini olimpia emlékérme, kétszeres kiváló újító kitüntetés, néhány labdarúgó ezüstérem, sztaha­novista jelvény, a Magyar Lab­darúgó Szövetség emlékérme, két miniszteri kitüntetés, az Érc­bányász SC emlékérme, a Munkaérdemrend bronzjelvé­nye, (a napokban kapta) a Közép-Európa Kupa ezüstből készült kicsinyített/ mása. Ezt 1939-ben az Újpest játékosa­ként érdemelte ki. *- Ha lilát látok megsajdu! a szívem. Tizenhárom esztendeig játszottam az Újpestben, a me­gyeri grundok után lila volt az első mez, amit magamra húz­tam. Huszonegy esztendős ko­romban — kilencszázharminc- hatban — egy görögországi tú­rán voltam először tagja az első csapatnak. Avar Ricsi, Bor- sányi Feri, Jávor Pál, Szűcs György, a Futó, Balogh, Bozsó, Vincze és a Zsengellér között estem át a tűzkeresztségen. Három esztendőn keresztül profi-szerződés nélkül játszot- tajn, nagyon jó volt, hogy az Izzóban korábban kitanultam a szerszámkészítő szakmát, mun­ka nélkül könnyen felkopott volna az ájlam. Tizennégy al­kalommal voltam magyar ama­tőr válogatott — 1936-ban a berlini olimpián is játszottam Annak a csapatnak tagja volt a pécsiek közül a Bérces Jand- re, Krivicz, a Simon Pápi. Jó kis kapus volt a PEAC kapusa. A stadiontól a szállóig sírtunk a lengyelek elleni vereség miatt. * A Hőerőmű körül sétálgatunk. Kállai Lipót december óta csak egy alkalommal volt itt kint, hatvanadik születésnapján mondott búcsút az erőműnek. A három óriás kémény csíkokat rajzol az égre, más moz­gás nincs is a mai vasár­nap délelőtt a környéken. A focipályán csak a , színtelen kapufák árválkodnak, bár a feltaposott göröngyök árulkod­nak: jó kis sárdagasztás lehe­tett itt talán még tegnap dél­után is.- Kerékpárral jártam ki a városból, régebben ... Akkor kerültem Pécsre, amikor a fö­démek ott, a középső kéményig lehettek készen. Ahol most a csillag van — mutat az óriás csarnok város felőli ormára — leszakadt a tető. Nagyobb baj nem történt, nagyon gyor­san felépült ez az erőmű. A mátrai — kettő, illetve egy épí­tésén kétszer is részt vettem Lőrinciben — lassabban készült. Igaz 1943 és 1948 az teljesen más volt, mint 1959. Tizennyolc ember dolgozott itt a kezem alatt, ott, az irodaépület hai- madik emeletén volt a hadi­szállásunk. A távvezérlő egy ségek, automatikus berendezé­sek beszabályozása, a beavat­kozó berendezések karbantartá­sa, javítása volt a feladjunk.- Ha egy kazán sok vizet kap felrobban. Ha kevés vizet kap felrobban. Automatikák szabályozzák a megfelelő szin­tet, az automatikákat meg ne­künk kell. A gőznek mindig 495 Celsius fokosnak kell len­nie. Ha kevesebb, tüzelni kell, ha több, vizet föcskendez be az automatika. Hát ilyeneket. sze­reltünk az építkezés közben, mert a berendezéseket csak akkor lehet jól megismerni, alapos ismeretek nélkül pedig hozzá sem szabad nyúlni. A műszer jelzi, hogy nincs rend­ben a kazánház, a turbina, vagy ia vízlágyító. Igen ám, de az érzékelő lehet, hogy száz méterre vagy még annál is messzebb van — szén, víz, gőz, tűz, hengerek, szelepek, impul­zusok együttes vagy egyenkénti hatását kell elemezni. Bonyo­lult ugye? A valóságban sem egyszerűbb. — Az erőmű nem gyár. Itt nem elég, ha a munkás meg­munkálja a száz, vagy ezer munkadarabját, ftt mindenki­nek mozogni kell, .együtt élni az üzemmel. Valamikor az Elektromos Műveknél... * Az 1940-ben volt. Az Elektro­mos akkor került az NB l-be. mint amatőr csapat... Kállai Lipót úgy gondolta, most már ideje lenne többet dolgozni, s csak a szabadidőben focizni. Ehhez amatőrösíteni kellett ma­gát Kalmárral, Túráival, Szűcs­csel együtt tették le az amatőr esküt. — Tudja, hogy voK akkor 'S, de azért inkább amatőrök vol­tunk, mint a mostaniak. A Hidegkúti, Börzsei egészen fio- talon játszott akkor nálunk, a Palotás pedig a kölyökcsopot- ban a tanítványom volt Az Elektromosnál volt az első ed­zői állásom. Egy világhírű spor­tolót is neveltem ... Némi öngúnnyal mondja, hogy Papp Laciból nem sike­rült focistát gyúrnia. Aztán szomorúbb történetekről beszél­getünk. Talán egy percig. Az 1942-es pesti bombázásoknál meghalt a fia. Mindössze ez alatt a rövid idő alatt éreztem, hogy Poldi bácsi elmúlt hatvan esztendős. Egyetlen kiló súly- feleslege sincs, deszkaágyon nem kellene oldalt fordulnia, mozgásán ma is észre lehet venni az egykori sportembert. — A bombázások utón vidék­re helyeztettem magam, a mótravidéki erőművet akkor épí­tették, művezetői állást kap­tam. Az ottani kis csapatnak voltam a játékosa, s edzője is. Harminckilenc esztendős korom­ban, a Csepel ellen játszottam az utolsó mérkőzésem. * Felépült — igaz, csak másod­szorra — a mátravidéki erőmű, Poldi bácsi Pécsre jött, a har­madikat építeni. Amikor átvet­te a kormánykitüntetést a mi­niszterhelyettes elmondta, hogy számítunk ám még magára, de- hót akkor mór Kállai Lipót nyugdíjas voít. Azért jól esett. . Bár most már világosan érzi, hogy ez az óriási épület gond­jaival, kicsi és nagy örömeivel, a kétszáz megawatt elidegene­dik számára. Pedig tíz eszten­deje, amikor NB l-es labda­rúgó csapatot bíztak gondjai­ra, az erőművet nem hagyta ott. Délelőtt munkaruhában, s motorral ment edzést tartani, vasárnap hajnalban a vidéki utakról egyenesen munkahelyé­re ment... Később az Érc­bányásszal a megyei bajnok­ságtól az NB ll-ig dolgozott együtt — a csapat gondjai, s az automatikus berendezések karbantartása jól elrendeződ­tek életében ... * — Poldi bácsi két életet élt. — Hát, mai mértékkel...' — Meggazdagodott? — Újpesten van egy kis gyü­mölcsösöm, két lányomat ki­taníttattam, egyetemet végez­tek, s hát láthatta: szép laká­som van. Vagy nem a pénzre gondolt... ? Lombost Jenő I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents