Dunántúli Napló, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-14 / 37. szám

m3, február 14. DUNÁNTÚLI NAPIG $ A beteg jól érzi magát: Sikeres veseátültetés Miskolcon Lakásprogram, ABC-áruház, óvodabővítés,út- és járdaépítés (Tudósítónktól.) A férfi, aki a betegszoba tük­re előtt ül és borotválkozik, ti­zenhárom napja idegen vesével él. Neve Szabó Bálint, 35 éves, budapesti elektrotechnikus, egy i gyermek apja. — Hogy érzi magát? — Most már jól. Most már bi­zakodom. Szabó Bálint veséi gyermek­korában betegedtek meg, s 1971. végén mindkettő felmond­ta a szolgálatot. Azóta egy géphez, egy műveséhez kötő­dött az élete. Hetente több al­kalommal e bonyolult mecha­nizmus szűrte ki véréből azokat a mérgező anyagokat, melyek­nek eltávolítása — egészséges embernél — a vesék feladata. 1954-ben hajtottak végre elő­ször a világon sikeres veseát­ültetést, s azóta sok száz olyan beteget tartanak nyilván, aki túlélte a transzplantációt. Az elmúlt 20 év alatt nem a műtét sebészeti megoldása okozta a legtöbb gondot az or­vosoknak, hanem az, hogy a szervezet „felismeri", nem kívá­natos idegennek minősiti az át­ültetett szövetet, s megpróbálja elpusztítani éppen úgy, mint a betegséget okozó baktériumo­kat. A „kilökődési krízist" gyógy­szeres kezeléssel előzik meg az orvosok. Tulajdonképpen le­gyengítik a szervezet természe­tes védekezés-képességét. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a műtét után a beteg fokozottan érzékennyé válik a fertőzésekre. A miskolci megyei kórházban gondosan elkülönítve él Szabó Bálint, speciális kosztját külön készítik, az orvosok, ápolónők éppúgy „beöltöznek" mielőtt szobájába lépnek, mintha mű­tétre készülnének. Társalogni csak kettes üvegablakon ke­resztül lehet vele. Azon az éjszakán Január 31-én az esti órákban kapta az értesítést a kórház Bu­dapestről az Országos Trauma- j tológiai Intézettől, hogy útnak indítottak — gépkocsival — Mis­kolcra egy frissen kioperált ve­sét. Fél 9-kor újabb telefon — az Országos Vérellátó Intézet­ben elvégezték a szövettipízá- lást, s az eredmény azt mutat­ja, hogy a vese alkalmas lesz Szabó Bálintba való beültetés­re. Korábban már „riasztották" a veseátültetésre felkészült orvos- csoportot, melynek tagjai dr. Pintér József főorvossal, az or vostudományok kandidátusával ez élükön izgatottan várták o vese megérkezését. A rendkívüli szállítmány azonban órákat ké­sett a sűrű köd miatt. így végül éjjel 12 óra tájban tudtak hoz­zálátni a műtéthez, mely két órával később sikeresen be is fejeződött. Fél órával a műtét t/tán Szabó Bálint megszólalt. Dr. Pintér Józsefnek még mindig elfullad a hangja, ami­kor a két héttel ezelőtti esemé­nyeket idézi.- Melyek voltak a legizgal­masabb, s a legszebb pillana­tok? — Számomra és orvoskollegá­im számára is az volt a legide- gesítőbb, amikor felkészülve vártuk a vese megérkezését. Sok szép pillanatom volt az elmúlt 13 nap alatt. Mindenekelőtt az, amikor működni kezdett a be­ültetett vese.- Nem félt a műtéttől Szabó Bálint? — Természetesen félt egy ki­csit. De hónapok óta kezeljük, s azóta nagyon sokat beszél­gettünk vele. Pontosan tudta, mi vár rá, mit kockáztat, mire számíthat. Várta a műtétet. A felkészülés A műtét maga mintegy két óra hosszat tartott. A felkészü­lés, mely megelőzte, 10 évig. A szervezett veseátültetési prog­ram keretében az Egészségügyi Minisztérium a helyi szervekkel együttműködve Budapesten, Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Miskolcon hozott létre mű­vese állomást. Ezzel amellett, hogy lehetővé vált a súlyos ve­sebetegek művesével való keze­lése — életben tartósa — meg­teremtették a transzplantáció egyik döntő feltételét is. Miskolcon egy jól képzett or­vosokból álló csoport hosszú évek óta szisztematikuson ké­szül a műtétre dr. Pintér József főorvos irányításával. Kezdetben állatokon gyakorolták a veseát­ültetés sebészi „fogásait", ta­nulmányozták a transzplantáció módszereit, számos olyan kül­földi államban, ahol már évek óta végeznek ilyen műtéteket. Találóan jegyezte meg a me­gyei kórház egyik vezetője, hogy az említett orvosoknak né­hány év alatt legalább annyi új ismeretet kellett elsajátita- niok, mintha a meglévő mellé egy újabb diplomát szereztek volna. Még folyt a felkészülés, ami­kor megszületett az az egész­ségügyi törvény is, mely szabá­lyozza a transzplantáció etikai kérdéseit, erre a célra létreho­zott orvos bizottság dönti el, halott-e q vesét adó szervezet, ki lehet-e operálni a beteg szá­mára életet jelentő vesét. Sokan teszik fel a kérdést napjainkban — és nemcsak laikusok —, hogy szabadé kockáztatni, elérkezett-e az idő már a veseátültetésre, megte­remtettek-e minden feltételt a nehéz és bonyolult műtéthez? Azoknak a számára, akiknek egy veséjük sem működik, csak a művese jelenti az életet. Az egészséges ember számára el­képzelhetetlen, mit jelent egy géphez bilincselve létezni. És a művese kezelésnek vannak ha­tárai. Szabó Bálint él és bizakodik. Túl az első kritikus időszakon a beültetett vese működik. S ez nemcsak dr. Pintér lózsefet, még csak nem is a miskolci megyei kórházat dicséri, hanem az egész magyar orvostudományt. Békés Dezső Mikor folytatódik a pécsi művészklub kialakítása? Az elmúlt évben több alka­lommal is szóltunk a pécsi mű­vészklub kialakításának tervei­ről. Szóltunk a készülő klub belsőépítészeti elképzeléseiről, helyiségeinek funkciójáról, el­rendezéséről. Megírtuk, hogy a pécsi művészklubot az Elefántos tömb rekonstrukciója keretében a Sallai utcai festékbolt feletti emeleti helyiségekben fogják kialakítani. A megkezdett munkálatok hosszabb ideje szünetelnek Ez­zel kapcsolatban néhány hete a különböző művészeti ágak képviselői — több mint másfél- I száz aláírással — beadványt j juttattak el Wieder Bélához. Pécs megyei Város Tanácsa el­nökéhez, amelyben kifejezésre juttatták azt a nézetüket, mi­szerint változat'anul fontosnak tartják, hogy Pécsett művész­klubot hozzanak létre. Ezzel kapcsolatban tájékozta­tást kértünk a Városi Tanács illetékes szakosztályától; né 8 klub elkészítésének pillanatnyi helyzete, mikorra várható a pé­csi művészklub megvalósulása? Gábriel József, a Városi Ta­nács művelődésügyi osztályának vezetője a következő tájékozta­tást adta lapunk munkatársá­nak:- A Városi Tanács is fontai­nak tartja továbbra is a pécsi művészklubnak tervek szerint az Elefántos házban való kialakí­tását. A munkálatok tavaly megindultak. Mint a Dunántúli Napló is közölte: az IBUSZ fel­újítási munkálatainak időszaká­ra annak irodahelyiségeit ideig­lenesen elhelyezték az eredeti­leg művéstklub céljaira szánt helyiségekben. Ez átmeneti ál­lapot, az IBUSZ felújítása után - augusztus végén - visz- szaadják e helyiségeket. így a művészklub kialakításának to­vábbi belső munkálatai is foly­tatódhatnak. Minderről levél­ben is tájékoztatjuk a művé- I szeti szövetségek helyi csaport- s jatt, Tegnap Az 1973. évi költségvetési és fejlesztési alap felhasználásáról tárgyalt a Szigetvári Városi Tanács vegrehaitó bizottsága történt Földes László, az MSZMP KB munkatársa tegnap délután Pécsett a Porcelángyárban az MSZMP X. kongresszusa hatá­rozatainak végrehajtásáról, va­lamint a Központi Bizottság 1972. november 14-15-i állás­foglalásáról nyilvános pártnap keretében előadást tartott. * A Baranya megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályán a gimnáziumok és szakközép- iskolák igazgatóinak értekezle­tén értékelték q középiskolák első félévi munkáját és meg­tárgyalták a második félévi fel­adatokat. Megállapították: az oktatáspolitikai határozat nyo­mán erősödött d középiskolák­ban a nevelésközpontűság szemlélete. Mintegy hárommillió forinttal j több a Szigetvári Városi To- j nács 1973, évi költségvetése mint a múlt évi, 32 millió 441 ezer forint A fejlesztési alap pedig ebben az évben 53 mil­lió forint — a legtöbb a város történetében. A jelentős anyagi alap elosztásáról és felhaszná­lósáról tanácskozott tegnap a Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága. A költségvetési alapból q ta- | nács kezelésébe tartozó külön­böző intézmények részesülnek, ebből fedezik működési, felújí­tási költségeiket de jelentős összeget fordítanak például í útépítésre is. Ebben az évben j megépítik a Batthyányi u. II. ! szakaszát, a szeméttelephez a , ; bekötőutat, — új járdát kap a j j Tulipán, a Szegfű, a Kanizsai, | j az Országút és a Munkácsy M, | I utca. A közvilágításra, park- j i fenntartásra közel 2.5 milliót fordít a költségvetés. A vízgőz; | dálkodási feladatokon belül el- ; végzik a Malom árok tisztítását, j a Sánc utcai nyíltszelvényú árok tisztítását, rendezik a vár kör­nyékén lévő öv-csatornát is. A költségvetésben biztosítot­tak összeget a kórháznak gyógy­szerek és különböző szakmai eszközök beszerzésére, A járó­betegellátást — az elmúlt év­ben nőtt a szakorvosi órák szá­ma — az új rendelő átadásá- j val javították. Az anya-, cse- { csemő- és gyermekvédelmi ki­adásokat, a szociáüs gondozást ! — emelték a szociális segélyek j összegét, — valamint az öregek napközi otthonának további működéséi is a költségvetés­ből fedezik. A különböző isko­lák, kollégiumok és művelődési otthonok további működése is biztosított költségvetésből Az 53 millió forintos fejlesz­tési alapot igyekeznek gondo­Ülest tartott a POTE oktatási-nevelési bizottsága Dr. Farádi László Pécsett san,1 megalapozottan felhasz­nálni, Jelentős' lakásépítési programot ■ hajtanak végre, — ezenkívül folytatják az OTP lakóterület közművesítését, — Folytatják 'a közérdekű bejelen­tések alapján meghatározott és a VB áltol sorolt járda­építési és vízvezetékhálózat bő­vítési programját. A Radován téri lakásprogram részét képező ABC áruház meg­építését a Szigetvári ÁFÉSZ vállalta. A tanács az így fel­szabadult több mint 2.5 millió forintot óvodaépítésre kívánja felhasználni. Januárban befejez­ték a zsibót—becefai szőlőhegy villamosítását. — Hóból perem­területén pedig a fejlesztés« alapból a iárda és villanyháló­zatot bővítik. A fejlesztési alapból ebben az évben még számos felada­tot megoldanak. Ebben az év­ben befejezik a vágóhíd korsze­rűsítését és ezzel lehetővé válik a hatósági kénysrervágásbá! keletkező fogyasztható hús tá­rolása. A Kerecsényi utcoí OTP és a Török Bálint utcai sorhá­zak szennyvízcsatornájának megépítésére ebben az évben közel 900 ezer forintot szánnak. A Radován téren GELKA'szervizt létesítenek. Dr. Farádi László, az egész­ségügyi miniszter első helyette­se tegnap Pécsre látogatott. Részt vett a Pécsi Orvostudo­mányi Egyetem tanácstermében rendezett oktatási-nevelési bi­zottság kibővített ülésén, me­lyen dr. Szabó Dezső rektor­helyettes elnökölt Az ülésen dr. jávor Tibor és dr. Tény/ Jenő egyetemi taná­rok beszámoltok az orvosképzés módszereinek tanulmányozása céljából tett nyugat-európai utazásuk tapasztalatairól. Ezt • megelőzően dr. Farádi László, az egészségügyi minisz­ter első helyettese köszöntötte dr. Ussák Kálmán Kossuth-díjas akadémikust, a POTE Élettani Intézete igazgatóját, akit e tisz­A Zrínyi téren a II, sz óvo­dát 20—25 fős csoporttal terve­zik bővíteni, — az átalakítás költségeire félmillió forintot irá­nyozták elő. Gondoltak a spor­tolási lehetőségek javítására is: tavasszal befejeződik a te nisz, kézilabdar és kosárlabda kispálya építése. Anyagi támo­gatásban részesítik az ifjúsági klubokat és sportköröket. Meg kezdik a járási versenyek lebo nyolítására alkalmas lőtér épí tését. A végrehajtó bizottsáq mind a költségvetés, mind a fejlesz­tési alap felhasználást részle­tező tervezetet elfogadta és a végső döntés végett a tanács ülés elé terjeszti. G. F. Több tejre és húsra számíthatunk tébe 30 évvel ezelőtt neveztek ki. Dr. Farádi László köszöntöt­te a nemzetközileg is elismert Lissák Kálmánt, aki tagja a Magyar Tudományos Akadémiá­nak és elnöke a Nemzetközi Fi­ziológiai Társaságnak. A mél­tató szavait követően Farádi miniszterhelyettes átnyújtotta az egészségügyi miniszter aján­dékát az Élettani Intézet igaz­gatójának. A bensőséges ünnepségen részt vett dr. Boros Béla, a POTE rektora, a rektorhelyette- sek és az intézmény több veze­(Folytatás az 1. oldalról) termelést. De a magyar-tarka állomány 90 százaléka jelenleg erre nem alkalmas, mert kettős hasznosítású, tehát hús-, és tej­termelésre egyaránt alkalmas. A fojto a jövőben csak akkor fele! meg a követelményeknek, ha „korszerűsítik”, tehát meg­felelő tenyésztéssel javítják tel­jesítményét, miközben lehetősé­get adnak a hazai körülmények között való bizonyításra olyan külföldi specializált hús-, illet­ve tejtermelő fajtáknak, mint például a kanadai Holstein Frisian, a holland vörös-tarka Lapály, a Jersey vagy a Cha- rollais, a Hereford és a Limou­Megkérdeztüks Miért nem lehet élesztőt kapni? Az olvasóink által szerkesz­tőségünkhöz intézett kérdésre Tegzes József, a Baranya me­gyei Élelmiszerkereskedelmí Vállalat áruforgalmi osztály­vezetője válaszol: — A kérdés indokolt Az utóbbi időben nem tudunk ele­get tenni a fogyasztók igényei­nek. Ennek az Oz oka, hogy a sütőipar élesztőigénye emel­kedett. A felhasználás növeke­désének üteme jóval nagyobb volt, mint az élesztőgyártásé — ez pedig nem haladja meg az évenkénti 2—3 százalékot Bolt jóinkba csak azt a néhány má­zsát irányíthatjuk, ami a sütő­ipari megrendelés után marad. Á Belkereskedelmi Minisztérium is Ismeri ézeket a djondokat. Friss élesztő vásárlására adott megbízást néhány importáló cégnek. Sajnos friss élesztő im­portálására — egyelőre — niács lehetőség. Dudás Józsefnek, a FŐSZERT főosztályvezetőjének is régóta gondot okoz, hogy ez a „fil­léres" áru hiánycikk. — Az élésztöhiány megoldá­sára csak egy lehetőségünk volt, a szárított élesztő impor­tálása. Jugoszláviából szárított élésztót rendeltünk, — 300 000 tasakot — ennek egy része elő­reláthatólag még a héten meg­érkezik. A szárított élesztővel szembeni előítéletek várhatóan szertefoszlanák majd, hiszen a szakemberek véleménye szerint is megfelel a követelmények­nek. Egy tasak szárított élesztő 3 dkg friss élesztőt pótol, A Népszabadság fébruár 11 -i, vasárnapi számából vett idézet : „ .. , a jövőben meg­oldódik ez a gond, mert Buda­fokon korszerű élesztőgyár épül, mintegy negyedmilliárd forin­tos beruházással. Mivel ez az üzem csak a jövőre kezdi meg a termelést, a kereskedelem az átmeneti nehézségeken Import­élesztővel kíván segíteni." S-e* B —a sine. Csaknem 5000 ilyen állat , került eddig a hazai tenyész- | tőkhöz, és a MÉM 19 féle le­hetőséget kínáló genetikai prog­ramja alapján hozzáláttak a több évet igénylő állatnemesí- téshez. 1972-ben több mint tíz­ezer adag hímivarsejtet is im­portáltak; mindent egybevetve a külföldi állatok behozatalára 12—15 millió forintot költöttek. A világszerte elterjedt fajták a magyartarka-állomány típusfor­málásához szükségesek. Az itt­honi állományon belül ugyanis egy tejelő típusú — tehát nagy | mennyiségű tejet adó — és egy j hústípusú fajtaváltozatot neme- J sítenek ki. Már kijelölték azt a j 3000 magyar-tarka anyaállatot, j amelyet a nemesítéshez felhasz­nálnak. — Azt, hogy a kormányprog­ramot egyértelműen kedvezően fogadták az állattartók, egész j sor tapasztalat igazolja. Már J tavaly nyolcszózháromezer — j gyakorlatilag az összes — te­nyésztésre alkalmas állatot megtermekenyítették, miután a termelők lemérték: alapvetően gazdaságossá vált az ágazat. A program célja az is, hogy a háztáji állattartóknak megadja az értékesítési biztonságot, ezért tavaly rendeletet hoztak arra, hogy, a háztáji gazdasá­gok által felkínált valamennyi üszőborjút meg kell vásárolnia oz állattenyésztési felügyelőség- ■ nek. Egy év alátt 6000 tenyész­tésre alkalmas üszőt vásárolták fel, ezeket szerződéssel 46 ter­melőszövetkezetbe irányították, ahol kedvező körülmények kö­zött nevelik az állatokat addig, amíg a hatodik hónapos vem­hes jószágokat a naavüzemi te­lepek „benépesítésére" hasz­nálhatták fel. Idén harmincöt- ezer állatot vásárolnak fel a háztájiból, továbbnevelésük máris megoldottnak tekinthető. | Az állatokat fogadó téeszek ugyanis anyagilag érdekeltek az nkcló sikerében; borianként 4000 forintos támogatást kap­nak' az istállók átalakítására, korszerűsítésére és kamatmen­tes forgóeszköz-hitelt is igényel­hetnek. A téeszek tavaly ilyen célra 46 millió forintos beruhó zási támogatásban részesültek. — A háztájiban is nagyot változott a helyzet. 1971 óta minden olyan gazdaság, amely az országos állattenyésztési fel ügyelóséggel legalább négy év­re állattartási szerződést kőt, 8000 forintos anyagi támoga­tásban részesül. Két év alatt száztízezer ilyen szerződés jött létre, a háztáji állomány egy* harmadát most is ilyen szerző­déses konstrukcióban tartják. Idén életbe lépett egy másik szerződési forma, amely szerint az egyéves tartásra szerződő gazdaságok tehenenként 1500 forintot kapnak. A háztáji állat­tartók körében ez a lehetőség is jó visszhangra talált. Kedve­zőnek tartjuk, hogy a háztáji gazdálkodók minimálisra korlá­tozták a fiatal állatók értékesí­tését, illetőleg az államinál tna- gasabb árakon megindult az egymás közötti, belső értékesí­tési forgalom. — A kedvező tapasztalatokból lemérhető, hogy az állattartók bizonyosra veszik: realizálódnak anyagi számításaik, megvalósul az ágazat 15 százalékos jöve­delmezősége. Tavaly rövid idő alatt 80 literrel növelték a te­henek átlagos tejhozamát és idén - még jobb takarmányo­zással — további 100—150 liter­rel lehet majd fokozni a „tel­jesítményt”. 1975 végére a szá­mítások szerint legalább négy venezerrel növekedik a tehén állomány, abban az esztendő­ben a tavalyinál 160 millió li­terrel több tejre és 10 000 ton­nával több húsra lehet majd számítani. A későbbiekben azonban türelemre lesz szük­ség : a korszerű tenyésztési mun- ká megalapozása után be kell érni a következő áliotnemze- déknek. Az átlagos 3000 literes tejhozam elérése 1980-ra vár­ható.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents