Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

DUN AN I ULI NAPLÓ Szocialista szerződés térítésmentes véradásra Életmentő hirdiek! Nem is olyan régen a hirdi kenderfonó tíz munkásnője és munkása rit­ka emberségről tett tanúbizony­ságot. Egy gyomorműtét előtt álló embernek éjszaka soron- kívül adtak vért. Most ismét ők azok, akik a térítésmentes véradás baranyai történetében egyedülálló kezdeményezést tet­tek: szocialista szerződést kö­töttek a Vöröskereszt Pécsi Já­rási Szervezetével és a Megyei Vértranszfúziós Állomással té­rítésmentes véradásra. A betegellátás színvonalának növelése, a véradás folyamatos­sága és a minőségi vérigények fokozottabb kielégítése érdeké­ben a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövő- gvára és annak szakszervezeti bizottságai vöröskeresztes üzemi szerv.-7-IiaIra. honv éven- kén* rentes vérndónapot szervez, életmentés esetén a vértranszfúziós állomás hívása alapján biztosítja a rendkívüli véradást. A szocialista brigá­doknál megválasztja a véradás szervezésére és mozgósítására a véradó felelősöket. Kétévenként véradó ünnepséget tartanak. Az üzem vezetője november 7-én pénzjutalmat ad a kiváló vér­adóknak, a szakszervezeti bi­zottság pedig évente a három legjobb véradót jutalom üdül­tetésben részesíti, A kiváló vér­adók és szervezők kétévenként iutalomkiránduláson vesznek részt. A többszörös véradókat az üzemi lapban népszerűsítik. A Vöröskereszt Pécsi járási Szervezete és a Megyei Vér- ! transzfúziós Állomás a szerződés ; értelmében az üzem igényeinek I megfelelően egészségügyi felvi- I láqosító előadásokat szervez. A I Vöröskereszt a kiváló véradó szervezőket kitünteti és meg- i ajándékozza, valamint a ren­delkezésére álló eszközökkel tá­mogatja az üzemegészségügy tervezett fejlesztéseit. A vér­transzfúziós állomás a többszö­rös véradókat a véradó ünnep­ségeken tárgyjutalomban ré­szesíti, valamint d véradók szer­vezésében kitűnt aktivistákat megjutalmazza. A térítésmentes véradás első szocialista szerződését tegnap délelőtt a gyár részéről Juhász László igazgató, és dr. Zsák Nándorné, üzemi vöröskeresztes titkár, a Vöröskereszt Pécsi Já­rási Szervezete és a Megyei Vértranszfúziós Állomás részéről pedig dr. Bajtqi Gábor, a vér­adóállomás vezető főorvosa, dr. Gergely László, járási főorvos és Horváth József, járási vörös- keresztes titkár írta alá. Bízunk benne, hogy a hirdiek példáját követik más pécsi, ba­ranyai gyárak, üzemek is. Tsz-ek is kölcsönözhetnek szakaimét a Megye Filmtárból 25 milliós értékű színes és fekete-fehér han-»os?ilmkészlet Postán, utánvéttel is megrendelhetők a kópiák A tél a szakmai továbbkép­zések hagyományos évszaka a mezőgazdaságban. Ilyenkor szü­netel a mezei munka, de le­csökkennek a teendők a folya­matos ágazatokban is. Nincse­nek kampányok, kevesebb fel­adatot ad a termelés, jut idő az önképzésre, a szakmai isme­retek bővítésére s ezt az időt a mezőgazdasági üzemek igye­keznek is kihasználni. A szerve­zett - tanácsok vagy tsz-szövet- ségek által rendezett — tanfo­lyamokon kívül évről évre több , házi tanfolyam indul telente az *-"üzemekben. Ma már alig akad ~;."-píyan tsz, ahol a hosszú téli es­téket ne hasznosítanák a szak- és betanított munkások, traktorosok, állatgondozók, nö­vénytermesztési vagy kertészeti dolgozók, brigádvezetők szak­mai továbbképzésével. Ezeket többnyire az üzem egy-egy ága­zatának diplomás szakembere vezeti. Az ő munkájuk megkönnyíté­sére hozták létre Pécsett, a Szé­chenyi tér 9. szám alatt működő Film- és Szemléltetőeszköz Tá­rat — röviden a Megyei Film­tárat —, amely igen gazdag anyaggal várja az érdeklődő­ket. A filmtár készlete 250, át- - lag 15-20 perc terjedelmű szí­nes és fekete-fehér hangosfilm­ből áll. Ez közel 50 ezer méter film, amelynek vetítési ideje ha folyamatosan kerülnének leját­szásra 3,5 napot tenne ki. A filmanyag értéke megközelíti a 25 millió forintot. E filmek a me­zőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság legkülönbö­zőbb ágazatainak egy-egy tech­nológiai folyamatát mutatják • • be. Tavaly szeptemberben a film­tár 75 régebben készült, s idő­közben elavult filmet kiselejte­zett. A meglévő anyag tehát mind friss és aktuális. Fokozot­tan vonatkozik ez a filmtór új beszerzéseire, arra a 36 filmre, amelyet az 1972-es filmkataló- • gus is tartalmaz. Csak néhány cím a katalógusból: Takarmá­nyozás gépesítése az iparszerű sertéstartásban, Iparszerű bá- - rányhizlalás, Háztáji üzemág (a szaíántai tsz-ben), Korszerű gyepgazdálkodás, Automatikák Nyú! átvétel Értesítjük tagjainkat, hogy AZ ÖSSZES ÁTVEVŐ HELYEINKEN NYÜLÁTVÉTEl 5973.jan.15-én 'asz, a feltüntetett időben. 1 Ka-asica Gyöngye" MTSZ. Szederkény. az állattartásban, A kukoricater­mesztés komplex géprendszerei, Szarvasmarha hizlalás és utód­ellenőrzés, Számítástechnika a mezőgazdaságban stb. Izgalmas témákkal foglalkoznak az úgy­nevezett híradó filmek is, ame­lyek több érdekes újdonságból adnak rövid összeállítást. Meg­ismerhető ezekből a bajai komplex kukoricabetakarító rendszer, az új hibridsertés az AHIB, az ország legkorszerűbb húsipari vállalata a pápai hús­üzem, a lucerna sílózása, az in­tenzív szarvasmarha-hizlalás, a műszáltömlős esőztető berende­zések, a túlnyomásos műanyag­sátor felhasználása a műtrágya- tárolásnál stb. A sokszáz filmcím közül csak néhányat ragadtunk ki a tema­tikai változatosság érzékelteté­sére. A MÉM 1972-es filmkata­lógusát egyébként minden tsz, állami gazdaság és a MÉM- tárcához tartozó valamennyi élelmiszergazdasági üzem meg­kapta Baranyában is. Sajnálat­tal kell azonban megállapítani, hogy a pécsi filmtár forgalma a szezon ellenére igen kicsi. Rend­szeres filmkölcsönzőknek csak a községi művelődési házak és a megyében működő mezőgazda- sági szakiskolák számítanak, il­letve a TIT agrárszakemberei, akik szívesen tarkítják előadá­saikat ezzel a legkorszerűbb szemléltető eszközzel, egy-egy hangosfilm levetítésével. A film­tár vezetői elmondották, hogy a mezőgazdasági üzemek nem látogatják a filmtárat, két rend­szeres kölcsönzőjük van mind­össze, a Görösgali és a Bólyi Állami Gazdaság. Tavaly pél­dául egész évben mindössze két tsz-szakember fordult meg a pé­csi filmtárban egy-egy szakfilm kikölcsönzéséért. Pedig a köl­csönzési díj igen alacsony, mindössze 10 forint kópiánként. A filmet öt nap múlva kell csak visszahozni, és megrendelést postán is elfogadnak, ez eset­ben utánvéttel kiküldik a kért szakfilmet. Az üzemek a katalógusok el­lenére amelyből csak címeket és néhány film rövid leírását tudják meg, nem is ismerik az értékes filmanyagot, ami itt po­rosodik a dobozokban. A MÉM e hó végén Budapesten újra megrendezi az 1972-ben készült mezőgazdasági szakfilmek há­rom napos országos szemléjét, nem valószínű azonban, hogy erre sokan felutaznak majd. Ezért februárban a megyei me­zőgazdasági könyvhónap kere­tében a Megyei Tanács és a filmtár közösen első ízben kí­vánja megrendezni a pécsi szak­film szemlét, amelyre minden érdeklődőt elvárnak. A nagy anyagi áldozattal létesített film­tár csak akkor tölti be szerepét, ha mindazok akik kedvéért a film készült — egy húszperces színes film előállítása 100 ezer forintjába kerül az államnak — meg is tekintik azokat,- Rné ­KEDDEN DÉLUTÁN 4-TŐL 6-IG A telefonnál Az újság legtermészete­sebb törekvése, eredményes­ségének forrása a sokoldalú eszmecsere olvasóival. Sokan keresik fel naponta szerkesz­tőségünket, még többen for­dulnak hozzánk levélben, új­ságíróink pedig tudatosan igyekszenek eljutni minél több helyre, minél több em. berhez. A mindennapok rohanása, kötelezettségeink sokasága közepette azonban igen ne­héz megtalálni azt az újság­írót, akivel éppen beszélni, figyelmét valamilyen jelen­ségre felhívni, vagy éppen vitába szállni szeretnének. Szerkesztőségünk úgy véli elősegítené a rendszeres ta­lálkozást, a beszélgetést ol­vasóinkkal, ha a hét megha­tározott napján, meghatáro­zott órákban egy-egy szer­kesztő, illetve újságíró „ügyeletét” tartana, akit bármilyen közérdekű problé­mával fel lehet keresni. Ezért minden kedden dél­után 4 órától 6 óráig várjuk a telefonhívásokat a 10-057- es számon. A javaslatokra, észrevételekre, kérésekre részben azonnal válaszolunk, illetve lapunkban visszaté­rünk rájuk a következő na­pokban. Várjuk tehát a hívásokat kedden délután 4-től 6-ig a 10-057-es telefonon. A telefonnál MITZKI ERVIN főszerkesztő. Csatlakozás az „Adjunk vért Vietnamnak** mozgalomhoz Ünnepélyes munkásőr egységgyűlések Az ünnepélyes munkásőr egy­séggyűlések tegnap — szomba­ton — megkezdődtek Baranyá­ban. Három egység: a Siklósi „id. Kréth Imre” zászlóalj - a pártbizottság épületében ün­nepelt. Részt vett a gyűlésen Me gyászai József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, Bors László, a járási pártbizott­ság titkára. A szigetvári „Töm­pe József" század a város film­színházában tartotta egység­gyűlését, ahol megjelent Ra- meisl Ferencné, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, az SZMT titkára, Dittrich József, a járási, László Emil, a sziget­vári városi pártbizottság titkára, Komlón a „Csizmazia Gyula" század gyűlésén részt vett Tóka Jenő, a Megyei Párt-végre- h^jtóbizottság tagja, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igazga­tója és Komló város, párt, álla­mi, társadalmi szerveinek ve­zetői, képviselői. Az egységgyűléseken értékel­ték az elmúlt évi munka főbb tapasztalatait és meghatároz­ták a következő év feladatait. Az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága képviselői felolvasták a Végrehajtó Bizottság levelét. Az 1972-es évet záró ünnep­ségen értékelték a testületen belül folyó szocialista munka­versenyt és az élenjáró alegy­ségek vándorzászlót, oklevelet, a versenyben legjobb munkás­őrök közül többen „Kiváló pa­rancsnok", illetve „Kiváló mun­kásőr" jelvényt kaptak a me­gyei-, illetve az egység parancs­nokságtól. A párt nevében felmentették a munkásőri szolgálat aló1 azo­kat az elvtársakat, akik más megbízatásuk, koruk, vagy egészségi állapotuk következ­tében leszerelnek, tartalékállo­mányba vonulnak. Az ünnep­ségen a csapatzászló előtt tet­tek esküt az előképzést ered­ményesen befejező új munkás­őrök. Megható mozzanata volt az egységgyűléseknek, amikor a jelenlevő munkásőrök bejelen­tették, csatlakoznak a miskolci egység felhívásához és részt vállalnak az „Adjunk vért Viet- namnakl" országos mozgalom-, hoz. Ifjúsági koncertek Meszesen Oj Ifjúsági hangversenysoro­zat indul a meszesi József Attila Művelődési Házban. A soroza­tot az I. kerülethez tartozó ál­talános iskolás korúalcnak rende­zik meg. Azzal a céllal, hogy népszerű formában, neves elő­adók közreműködésével serkent­sék, alakítsák a gyerekek zenei, ízlését Az első előadás holnap, ja­nuár 15-én délután 3 órakor hangzik el a József Attila Mű­velődési Ház nagytermében. Péter és a farkas címmel. Köz­reműködik a Mecsek Fúvósötös! mesélő: Sólyom Katalin, a Pé­csi Nemzeti Színház művészet A további program: február 26-án Muzsikáló gyerekek cím­mel zenés fejtörővel egybe­kötött növendékhangversenyt tart itt a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola. Műsorvezető: Do­bos László. A sorozat záró- adása április 30-án hangzik Meddig zene a zene? címmeL A műsorban közreműködik KJ*-, esi László (oboa), és Gerdj László (zongora). Forgalmi terv készül a PTV-nél (2.) — Kiállítás. A napokban zsű­rizte a Képző- és Iparművészeti Lektorátus Altorjai István fest­ményeit, és 33 képet választott ki. Ezt a válogatást a Képcsar­nok Vállalat Kossuth Lajos ut­cai üzlethelyiségében tekintheti meg a festészet iránt érdeklődő közönség — február 15-étől. Al­torjai István kiállítását Bereczky Lóránd művészettörténész nyitja j meg. Tegnapi számunkban ismer­tettük, elemeztük azokat az oko­kat, tényezőket, amelyek súlyos­sá, már-már katasztrofálissá te­szik Pécs belvárosának közleke­dését. A Városi Tanács megbí­zásából a Pécsi Tervező Válla­latnál elkészült a belváros for­galmi tervjavaslata, amely egy hosszútávú forgalmi rendezés első fázisa. Mit tartalmaz a tervjavaslat. mi a közlekedéstervező vélemé­nye? Erről kérdeztük a tervezőt. Szentes László közlekedésmér­nököt. — Úgy valósul-e meg a terv- javaslat, amilyennek én képze­lem, arról a közeljövőben a Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizott­sága dönt az anyag megvitatá­sa után — mondja Szentes László. — Mindenesetre szük­ség lesz néhány változás beve­zetésére, ha a belvárosban egy­általán közlekedni akarunk. Mindenekelőtt átgondolt egy- irányúsításra van szükség, sza­bályozni kell a tehergépkocsi­forgalmat, az áruterítést, a gya­logátkelőhelyek nyomkijelölését, növelni kell a parkolóhelyek számát, meg kell szüntetni a Kórház téri benzinkutat, korsze­rűsíteni kell a közvilágítást, hogy csak néhányat említsek a leg­égetőbb tennivalókból. — Milyen konkrét változtatá­sokat tartalmaz a tervjavaslat? — A bevezetésre javasolt for­galmi rend lényege: mindazok­ban az utcákban, amelyekben nem biztosítható a zavartalan kétirányú forgalom, egyirányú közlekedést kellene alkalmazni. A Széchenyi teret és a Bem ut­cát a lehetőségekhez képest te­hermentesíteni kell, ezért az au­tóbuszközlekedés és a teherfor­galom korlátozására van szük­ség. — A javasolt módosítások a jelenlegi forgalmi renden: szük­ség lenne a Bern utca Széche­nyi tér és Kossuth tér közötti sza­kaszának egyirányúsítására észak felé. Az autóbuszok azon­ban mindkét irányban közleked­hetnének. A Jókai utcát ugyan­csak egyirón^úsítani kellene, mégpedig a Jókai tér és a DiSCh- ka Győző utca közötti szakaszon Milyen legyen a belváros | ■1 I R I r ■ |> közlekedési rendje? Javaslat az utcák egyirányúsítására, az autóbuszvonalak módosítására Interjú Szentes László közlekedésmérnökkel déli irányban. A Jókai közt és a Sallai utcát szintén célszerű lenne egyirányúvá tenni a Vá- radi Antal utca felé. A Teréz utca a Zrínyi utca folytatása­ként a Bem utca felé lenne egy­irányú, a Székesfehérvár utca a Janus Pannonius utca felé, a Széchenyi köz a Széchenyi tér felé. A Geisler Eta utca Megyei Tanács mögötti szakaszát le kel­lene zárni az átmenő forgalom elől. Természetesen ezeken kí­vül is jónéhány belvárosi utca egyirányúsítására van szükség. Korlátozni és szabályozni kelle­ne a várakozást szinte az egész belvárosban, ugyanakkor, ahol lehetőség van rá, meg kellene engedni a félkerékkel a járdán való parkolást — Hogyan módosulna a tö­megközlekedés? — A belváros tömegközleke­désében túlterhelt a 30-as járat vonalvezetése sem megfelelő, a városközpontban igen nagy ke­rülőt tesz. A Széchenyi téren az utascserélődés 80—90 száza­lékos, tehát nem indokolt a Fő- pályaudvar—Széchenyi tér és a Széchenyi tér—Kürt utca egy viszonylattal való összekötése. Épp ezért célszerűnek látszik a 30-as járatot kettébontani. Len­ne egy 30/A járat, amely a Fő- pályaudvarról a Széchenyi tér érintése nélkül a Kórház téren és az Alkotmány utcán át köz­lekedne, és lenne egy 30-as jel­zésű, amely a mostani útvona­lon közlekedne. Az úgynevezett bányászjáratok, a 45-ös, a 46- oS, a '48-as, a 49-es és az 50-es jelenleg a Bem utca—Széchenyi tér útvonalon haladnak. A terv- javaslat ezt úgy módosítaná, hogy ezek a járatok a Széche­nyi tér érintése nélkül, mindkét irányban a Főpályaudvar—Sza­badság út—Rákóczi út—Nagy Lajos utca—Irányi Dániel tér— Katalin utca —Ady Endre út út­vonalon közlekednének. Ez az elképzelés megvalósítható, ha szanálnák a Katalin utca és a Felsővámház utca sarkán álló elavult lakóépületeket és itt ki­építenének egy csomópontot A mecseki járatok változatlanul a Hunyadi utat vennék igénybe, így keresztülhaladnának ugyan a Széchenyi téren, de erre jobb megoldást nem találtam. A 10- es útvonala is módosulna a tervjavaslat szerint: a Szabadság út—József Attila utca helyett — amíg a Szabadság út és a Jó­zsef Attila utca sarkán álló épü­letet nem bontják le — ideig­lenesen a Rét utca—József At­tila utca útvonalon haladna. — Ezek a változások meg­szabnák az egyes csomópontok forgalmi rendjét is. — Igen, a jelentősebb for­galmú kereszteződésekben — főként a 6-os út átkelési szaka­szán — a gyorsabb forgalom- áramlás érdekében a tervjavas­lat egyes csomóponti mozgások megtiltását tartalmazza. A Ga­ray utca—Rákóczi út csatlako­zásánál célszerű lenne megtil­tani mindkét nagyíves balra for­dulást, a Várady Antal utca— Rákóczi út csatlakozásánál' a Rákóczi útra való balra fordu­lást, a Jókai utca—Rákóczi út kereszteződésében a Jókai utca déli szakaszából a Zsolnay-szo- bor felé való nagyívű kanyaro­dást, a Hal térről való balra fordulóst a Rákóczi útra, a Rá­kóczi útról pedig a balra for­I dulást a Bercsényi utcába. A Széchenyi tér környékén Is szűk, ség lenne változásokra. Meg kellene tiltani a Munkácsy Mii hály utcából a balra kanyaró, dóst a Jókai tér felé, a Janus Pannonius utcából pedig balra nagyívben a Hunyadi útra. Tér, mészetesen a változások mellett szükség lenne egyes csomópon. tokban — legalábbis csúcsfor­galomban — a kézi irányításra, s ugyanerre lesz szükség a Kór. ház téren is, amíg el nem ké- szül az elektromos forgalomirá­nyító berendezés. A belváros forgalmi rendjének módosításával kapcsolatban a Városi Tanács építési és közle­kedési osztályának vezetője a következő tájékoztatást adta: — Hangsúlyozni kell, hogy a felsorolt módosítások a Pécsi Tervező Vállalat e témával kap­csolatos véleményét tartalmaz­zák. A Tervező Vállalat által készített javaslat az illetékes szervekkel történő egyeztetések során még módosulhat és így képezheti alapját a Végrehajtó Bizottság elé terjesztendő ja­vaslatnak. Az új forgalmi rend meghatározásában és bevezeté­sének időpontjában tehát a Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizott­sága fog dönteni. Kérjük a Du­nántúli Napló olvasóit, hogy a közölt javaslatokkal kapcsolatos véfeményüket küldjék meg a szerkesztőségnek, vagy közvet­lenül a közlekedési és építési osztálynak, hogy azokat a for­galmi rend módosítását kezde­ményező javaslatunkban hasz­nosíthassuk. Panics György

Next

/
Thumbnails
Contents