Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-13 / 10. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l i.fii; 80 filféf Dunántúli napló XXX. évfolyam, 10. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1973. január 13., szombat Á magnószalagok történőimet rögzítenek A jubileumi ünnepség résztvevőit dr. Borsos József, a Magyar Rádió pécsi stúdiójának vezetője kösz önti Hássséwes a Pécsi Rádió A Pécsi Rádió szignálja — mely azóta már változott — húsz évvel ezelőtt csendült fel először. A stúdió alapításának két évtizedes évfordulóját tegnap ünnepelték Pécsett, az MRT pécsi stúdiója épületében. Az ünnepségen részt vett Bocz József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára, Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára, Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának, Wieder Béla, Pécs város Tanácsánck elnöke. Tolna megyét Somi Benjamin, a Megyei Pártbizottság titkára és Szabópál Antal, a Megyei-Tanács elnöke képviselte, Somogy megye részéről ott volt Honfi István, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője. Eljött az ünnepségre Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára, dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, Bolgár István a MUOSZ titkára, Kulcsár Ferenc az MRT Elnöksége képviselője, a Rádió Politikai Adások Főszerkesztőségének vezetője. Ott voltak a pécsi stúdióból indult régi és a jelenlegi munkatársak, valamint a helyi sajtó képviselői, akiket dr. Borsos József, stúdió-vezető köszöntött. Ezt követően Kulcsár Ferenc mondott méltató beszédet, s át- odta Tömpe Istvánnak, az MRT elnökének személyes üdvözletét. Felszólalásában kiemelte Kulcsár elvtárs, má már a vidéki stúdiók — így a pécsi is — szerves részei a magyar rádiózásnak, habár helyileg, de a maga teljességében tükrözik a valóságot. Különösen a pécsi stúdió tölt jelentős szerepet három nyelvű programjával. Bocz József, a Megyei Pártbizottság titkára köszöntőjében — többek között — a következőket mondotta: — Aligha volt véletlen, hogy 1953. január 12-én éppen ebben az időpontban, délután két órakor Egri Gyula elvtárs, a Megyei Pártbizottság akkori élső titkára mondott beszédet a Rádió pécsi stúdiójának avatásán. — Az sem mondható a véletlenek összejátszásának, hogy akkor — mint most is — a 20 évvel ezelőtti ünnepségen a megyei párt-, állami és társaVályi Péter hazaérkezett Péntek reggel hazaérkezett Varsóból a magyar küldöttség, amely a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság 12. ülésszakán vett részt, A delegációt Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese vezette, a delegációban résrt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. A küldöttség fogadására a Nyugati pályaudvaron megjelent dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, valamint Tadeusz Hanuszek Lengyelország budapesti nagykövete ■&. dalmi szervek vezetői képvisel- j tették magukat. A párt, a szocialista építés bonyolult, nehéz körülményei között már akkor is megértette — mai szóhasználattal — a tömegkommunikációs eszközök szerepét, fontosságát. S akkor a megyei lap mellett egy új híreszköz jött létre, a rádió. Ez tovább fokozta a lehetőséget, hogy a párt szót váltson és szót értsen az emberekkel. Akkor azt várták a stúdió munkatársaitól, hogy segítse a szocialista építőmuhkát, ínföf'málja, tájékoztassa és szórakoztassa a lakosságot. — Nemrég kezembe került a , Dunántúli Napló 1953. egyik februári száma, amelyben elismerő riport jelent meg az akkor egyhónapos rádió egy napi műsoráról. Tanúsíthatom — emelte ki Bocz elvtárs —, hogy azóta is eleven, színes és sokoldalú műsort szerkesztenek, körültekintően valósítják meg a 20 évvel ezelőtt itt megfogalmazott követelményeket. — Húsz esztendő sok idő, ha az évek múlását nézzük — folytatta Bocz József. — Rövid ez a két évtized a szocializmus történetében. Nagyon gyorsan elmúlt, s most itt vagyunk a húsz éves rádió jubileumi ünnepségén. Meggyőződéssel mondhatom — emelte ki —, hogy a rádió mindig hű krónikása volt a megye életének, s a többszáz kilométeres magnószalagok történelmet rögzítenek: egy megye szocialista fejlődését, lakói életének nagy változását. A szalagokon meglelni a húsz év sikereit, kudarcait, buktatóit, ám összességében mégis felemelő évtizedek tanúi. A jubileum alkalmából tisztelettel köszöntőm a stúdió régi, volt vezetőit; újságírókat, akik még itt vannak, akik még itt dolgoznak és azokat is, akiket az élet és tehetségük máshová szólított. Köszöntőm a technikusokat, adminisztrátorokat; mindenkit, aki dolgozott és ma is dolgozik ebben a kis kollektívában. Bocz József beszédét a következő gondolatokkal fejezte be: — A jubiláns maradjon ilyen fiatal, s őrizze meg a jó hagyományokat, Szolgálja továbbra is a szocializmus, az emberi haladás és humánum ügyét, legyen hűséges társ a mindennapok nehéz munkájában. A Megyei Pártbizottság, a megye közvéleménye mindenkor ott áll mellette és segíti hivatása teljesítésében. Tolna megye képviseletében Somi Benjámin, a Megyei Párt- bizottság titkára kívánt további sikereket és gyümölcsöző együtt, működést. Ognyenovics Milán — jelképesen — szerb-horvát nyelven, majd magyarul méltatta azt a munkát, melyet a nemzetiségi anyanyelvi kultúra ápolásában a szerb-horvát szekció kifejtett. Dr, Wild Frigyes pedig a stúdió németnyelvű adásának jelentős ideológiai munkáját emelte ki, s kívánta, hogy a műsor legyen továbbra is a tudás, az örömszerzés, a béke gondolatának tartós forrása. Bolgár István, a MUOSZ nevében köszöntötte a jubiláló stúdiót, Bereczki Gyula pedig — mint Pécsről induló, s ma a Rádió krónikájának szerkésztő- je szólott, s mondott köszöntőt a volt munkatársak nevében és kívánt a fiataloknak további eredményeket. A jubileum alkalmából az MRT elnöksége tíz pécsi munkatársat eredményes és több éves munkájuk elismeréseként jutalomban részesített. Számos távirat is érkezett. Az évforduló alkalmából a stúdió minden munkatársának sok sikert és jó egészséget kívánt dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Nagy István A tartalomból Szovjet—francia közlemény Ilyen lesz Pécs közlekedési rendje Nagyobb elismerést! ! Hogy érzi magát 6600 nő? Diplomaosztás a Műszaki Főiskolán f A tárgyalóteremből Jobb hitelezési lehetőségek a mezőgazdaságban Dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesének sajtótájékoztatója (Kiküldött munkatársunk jelenti.) Tegnap, pénteken délelőtt Budapesten, a Magyar Sajtó Háza Rózsa Ferenc termében, dr. Páles Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese élelmiszergazdaságunk hitelpolitikájáról tájékoztatta az agrárújságírókat, és válaszolt a feltett kérdésekre. Bevezetésként hangsúlyozta, hogy a bank hitelpolitikai irányelvei lényegében 1973-ban sem változnak meg, hisz ezek az alapelvek az egyensúly megteremtését szolgálják. Nem kis részt ennek a törekvésnek köszönhető, hogy a népgazdaság 1972 fizetési mérlege lényegesen jobb a tervezettnél. Külföld felé fizetőképesek vagyunk, s egy sor más országnál jobb feltételekkel — alacsonyabb .kamattal stb. — kaphat az ország hiteleket. Mindebben nagyon pozitív szerepe van a mezőgazdaságnak, melynek fejlődési ütemét nem lelassítani, hanem továbbra is növelni kell. Ennek a népgazdasági ágazatnak az átütő eredményei érvelnek leginkább az 1968-ban meghirdetett gazdasági reform hasznossága mellett. Még akkor is, ha az elmúlt év pénzügyi szempontból nem mondható éppen problémamentesnek az ágazatban. E problémákat a nagy beruházások okozták, az, hogy nem készültek el időben, hogy sok technológiai módosítást kellett eszközölni, illetve e beruházások lényegesen többe kerültek az eredetileq tervezett összegnél. Az elmúlt év második felében, illetve 1973 első félévében 14 milliárd forint értékű beruházás — főként hústermelő-kapacitás — lép be a termelésbe a mezőgazdaság termelő szektorában, tehát tsz-ekben és állami gazdaságokban. Az elmúlt évben ez 25 tsz-nél okozott fizetésképtelenséget, mivel az egy év jövedelme nem bírta el e nagy beruházásokat Ezért a bank tavaly több, mint 100 millió forint fejlesztési hitelt prolongált S hogy ez ma még mindenütt nincs lerendezve, annak az egyes bankfiókok bürokratikus vezetése, illetve az egyes termelőszövetkezeti vezetők tájékozatlansága, hozzánem- értése az oka. Mindez nem csorbítja azt az alapelvet, hogy a kockázat az üzemé. S hogy 1973-ban is számít a bank ilyen prolongáció adására, ebben az a cél vezérli, hogy a nagy beruházások mielőbb befejeződjenek és üzemeljenek. Az 1973-as hitelezési lehetőségek lényegesen nagyobbak lesznek, mint az előző éviek voltak, mivel 1972-ben a 2,5 milliárdos hitel kontigensből, 2 milliárd forintot a folyamatban lévő nagy beruházások vittek el, illetve azok a beruházási többletköltségek, amelyeket a tsz-ek nem bírtak el. Ezt a 2 milliárd forintot kb. 300 tsz kapta meg az országban és a további 2 ezer tsz géphitelnél egyebet nem is kapott. Az idei hitel ösz- szege is 2,5 milliárd forint, de ebből csak fél milliárdot kötnek le az átmenő beruházások. A megmaradt 2 milliárd forint hitelt új beruházások finanszírozására lehet fordítani. Ez tehát szabad hitelkeret, amit a bank az egyes megyék igényei alapján ad majd le. A hitelpolitikai alapelvek tehát nem változnak a mezőgazdaságban, de módszerbeli és tartalmi változások lesznek. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséről hozott kormányhatározat Mohácson a Városi Tanács Költségvetési Üzeme építi az új piacot, amelynek átadására előreláthatólag április végén, május elején kerül sor. Az új piacon, amelynek alapterülete 4100 négyzet- méter, két pavilonsor, összesen 13 elárusító hellyel, laborépület, egészségügyi létesítmények, betonasztalok az őstermelőknek, s több más járulékos épület kap helyet. Az építési költség 2,7 millió forint, amelyhez mintegy 800 ezer forinttal a termelőszövetkezetek és a jövendő standtulajdonosok is hozzájárultak. ___ (Fotó: Wintemitx) si keres végrehajtása nem feltétlen az új nagy beruházások elindításán múlik. A 60 ezer forintos tehénférőhely túl drága, ki kell használni az olcsóbb lehetőségeket Ezért a hiteleket a jövőben nem néhány tsz-ben koncenrálják majd, hanem a cél az, hogy minél több tsz kapjon hitelt Azokban a tőkeszegény tsz-ekben, ahol igen jók a szarvasmarha-tartás feltételei — a Nemzeti Bank engedményt ad a 30 százalékos saját erő letételénél, sőt megnyújtja a hitp! lejáratot is, 6 év helyett ezeknek 10—15 éves lejárattal is ad o bank hitelt Az élelmiszerfeidolgozás finanszírozása kapcsán a Nemzeti Bank elnökhelyettese nyomatékkai hangsúlyozta, hogy elsősorban a mezőgazdasagi termékfeldolgozásra létrejött termelői társulások beruházásait részesítik előnyben a hitelezésnél. A nagyipar területi elhelyezésénél sajnos nem érvényesül oz o fontos alapeiv. hogy az élelmiszerfeldolgozó üzemet a nyersanyagbázisra kell ráépíteni — lásd szegedi tejüzem a jugoszláv határon. A nyersanyagbázisra épülő termelői közös vállalkozások előkészítése azonban igen lassú, — lásd pécsi és Zala megyei baromfifeldolgozó társulás — s nem támogatható az a szemlélet, hogy ilyen vállalkozást csak valamilyen tröszttel együttműködve lehet Magyarországon létrehozni. A többcsatornás értékesítés csak ábránd marad, ha ilyen 19ó8 előtti állapotokat akarunk konzerválni. A feldolgozóipar fejlesztése egyik legégetőbb gondja az egész élelmiszergazdaságnak, ezért minden ésszerű beruházást finanszírozni kíván a bank e területen, de a hangsúly az észszerűségen van, A gépesítés hitelezésénél továbbra is előnyt élveznek a kiemelt ágazatok, a cukorrépatermesztés, a zöldségtermesztés és a kukorica termesztés bajai zárt rendszere, amely szocialista országokból beszerezhető géprendszerekre épül. Végül a forgóalap hitelezésről szólott, rámutatva, hogy 1972-ben a tsz-ekben 700 millió, az állami gazdaságokká! együtt pedig egymillíárd forint forgóalaphitelt folyósított a Nemzeti Bank az üzemek készletnövelésének biztosítására. S továbbiakban még fokozni kívánják ezt a hitelezési formát azért, hogy az üzemek év vége előtt ne adják el takarmányukat, s a takarmány ne járja körbe az országot, hanem maradjon az üzemben, ahol felhasználják. Ezeket a hiteleket 1—5 éven belül kell az üzemeknek visszafizetniük. Ez év elején csakúgy, mint a beruházási hitelekről, a forgóalaphitel igényéről is éves prognózist készítenek, ezzel kívánják elősegíteni, hogy a termelőszövetkezetek céltudatos készletgazdálkodást tudjanak folytatni. Rónaszéki Ferenci»* 4
