Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-28 / 23. szám

Hol folytatódjék Pécs fejlesztése? Ojmecsekalján már csak né­hány házat lehet építeni (ha az Építőipari Vállalat ki tud köl­tözni új telephelyére), a Sz-igeti városrész végleges körvonalai többé-kevésbe ismertek, s a most bontakozó Kertváros építése is nagyjából befejező­dik ebben a tervidőszakban. S mi lesz azután? Mi lesz az ezredfordulóig, amikor Pécs la­kossága jócskán meghaladja már a 200 ezres lélekszámot? Hol lehet elhelyezni a szaporu­latot? Egyáltalán: merre épít­kezzen Pécs a következő ne­gyedszázadban úgy, hogy c város ne nyúljon tovább a szé­leken, s a bontásra érett, el­avult negyedek helyét mór a XXI. század igényeire mérete­zett városrészek foglalják el? A kérdések régóta foglalkoz­tatják a városépítés pécsi szak­embereit, akik talán nem is annyira arra kíváncsiak, hogy 200Q körül hol és mennyi lakás épüljön, hanem inkább arra, hogy a legközelebbi jövőben — tehát a következő tervidőszak­ban —- hol folytatódjék a vá­ros fejlesztése. Meszesen? A Bu­dai városrészben? Netán vala­hol másutt? A válaszadással nem lehet sokat késlekedni, hiszen az ötödik ötéves terv előkészítése már napirenden lévő feladat, s a területelőké­szítés megkezdése érdekében hamarosan dönteni kell arról, hogy 1976-tól hol legyen töme­ges lakásépítés. 25 EZER LAKÁSRÓL VAN SZÓ A jelenlegi építési ütemet fi­gyelembe véve (Pécsett évente mintegy ezer lakás épül), az ezredfordulóig 25 ezer lakás építésével kell számolni. Az is ismert, hogy ezt a tekintélyes lakásmennyiséget hol lehet meg­építeni. Erre tizenkét olyan te­rületet jelölt ki a város, ahol szanálással, vagy szanálásmen­tesen sor kerülhet tömeges la­kásépítésre. A kérdés az, hogy milyen sorrendet diktál a gaz­daságosság. Ennek megállapí­tására adott megbízást a Pécsi Városi Tanács az Építésgazda­sági és Szervezési Intézetnek egy olyan tanulmány elkészíté­sére, amely alkalmas a döntés előkészítéséhez. A tanulmány feladata annak megállapítása, hogy a megadott területeken milyen szintszámú beépítéssel mennyi az optimá­lisan építhető legmagasabb lakásszám a legalacsonyabb fajlagos területi költség mellett. Azaz: mennyi az építendő la­kásmennyiségtől függően az egy négyzetméterre eső területi költ­ség, amiben már benne van a telekártól és a kártalanítás­tól kezdve a közművesítésen át a közlekedési vonzatok rende­zéséig minden — a lokásépítés megkezdéséig. — Az ÉGSZ! a számításoknál 20 költségténye­zővel dolgozott, s a 119 alkal­mazott változatnál mintegy 200 ezer! számított adatot használt fel. A számítógépnek a rekonst­rukciós területeknél egyértelmű­en meg kellett jelölnie a leg­kedvezőbb változatot, az új területeknél azonban ,,joga volt’’ a nemleges válaszadásra is. Egyébként volt is erre példa. Nyolcvankétezren új lakásban SORREND NÉLKÜL Ezek után lássuk, mit mond az ÉGSZI-tanUl mány az egyes terü­letekről — egyelőre a gazdasá­gosság sorrendjének kimondása nélkül. A MAKÁR-OLDALON 22.5 hektáron építhető 2,5­4.5 szintes házakban mintegy 2000 lakás. A számítás a telek­ár és a kártalanítást kedvező­nek ítéli, a közművesítés költsé­geit azonban mogasnak találja, ezért további-számításokat már végez. A SZIGETI VÁROSRÉSZ jelenlegi beépítésének folyta­tásaként 15,5 hektáron 4,5 szin­tes épületekben 1550 lakás el­helyezését ítéli legkedvezőbb­nek a tanulmány a közműkölt­ségek miatt. Négymilliárd az előkészítésre — Kétszázezer adat alapján javaslatot tesz a számítógép Magyarurög / í y 1 2 SZIGETI VÁROSRÉSZ 3 Mecsek közép /g.özak/ 4 MECSEK KDZfSfO / Ob.L/ 5 VÁROSKÖZPONT 6 deli víárosrés? &JCVW \sAfzos>&JÉSZ? /DÉL/ 10 meszes 11 KOv*Éc,STELJEf=> 12 A MECSEK-KÖZEP (ÉSZAK) elnevezésű területre ezt mond­ja a tanulmány: „A gépi szá­mítás nem választotta a terüle­tet, így egyedi magánerős la­kásépítés céljára ajánlható”. T. i. tömeges lakásépítésnél rendkívül magasak lennének a közműköltségek. Olyannyira, hogy amíg másutt olcsóbban lehet építkezni, addig ezt figyel­men kívül kell hagyni. Pedig a város egyik legszebb része ez- •. MECSEK-KÖZEP (DÉL) Ez a terület már közvetlenül kapcsolódik a belvároshoz, így a közmű költségek is alacso­nyabbak, bár itt magasabb sza­nálási költségre kell számítani. Itt több mint 2000 lakást le­het építeni. BELVÁROS A tizenkettő közül ez volt az egyetlen városrész, ahol a vizs­gálódás célja nem a gazdaságos ság volt, hanem az, hogy a vá­rosépítési és műemléki szem­pontú megoldások közül melyik milyen gazdasági következmé­nyekkel járhat, s melyik beépí­tési módnál mire kell felkészül­ni. A belváros rekonstrukciója objektív szükségszerűség. Sok az elavult, elhasználódott épü­let, amelyek elöbb-utóbb újak­nak adják át a helyüket. Az újaknak azonban igazodniok kell a történelmi városképhez, ezért a számítás átlagosan 3,5 szintes beépítést vesz figyelem­be és így 2300 lakás építésére lát lehetőséget. A DELI VÁROSRÉSZNÉL- a Szigeti városrészhez ha- somoun — a továbbépítéssel foglalkozik a tanulmány, amely az átlagosan 6 szintes beépités mellett ezer lakás építését lát­ja biztosítottnak. A BUDAI VAROSRESZT két részre bontja a tanulmány, a választóvonal a ásolnay Vil­mos utca. A belvárossal való közvetlen városszerkezeti és for­galmi kapcsolatok indokolják az egyik oldalról, a jelenlegi elavult, korszerűtlen, gyenge ál­lományú beépítés indokolja a másik oldalról a rekonstrukciót. A mintegy 28 hektárnyi terüle­ten 6,5 szintes beépítéssel 3 ezernél több lakást lehet itt építeni. A közművesítés, a te­lekár és a szanálás elég nagy terhet ró a terület előkészítésé­re, a Budai városrész rekonst­rukciójától mégsem lehet el­állni — éppen a városmaghoz kapcsolódó volta miatt. MESZES szintén két különálló részként szerepel a számításokban. .A nyugati részen szintén az ovult- Ság az elsőszámú tényező, de a rekonstrukció mellett szól o meszesi városrész közelsége is. A családi házas beépítés gon­dolatát elveti a tanulmány, 5 szintes beépítés esetén viszont közel 1200 lakás elhelyezésére lát lehetőséget. A keleti részt — a jelenlegi meszesi lakóte­leptől keletre lévő területet —- egyértelműen elutasította a számítógép annyira gazdaság­talannak találta az itteni be­építést. Mégis valószínűnek lát­szik, hogy ez esetben a város- fejlesztés szubjektív tényezői szembekerülnek a számítógép objektivitásával, hiszen az évek óta napirenden lévő meszesi rekonstrukciót — s ehhez kap­csolódóan Pécsszabolcs fejlődé­sét — csakis új lakások építésé­vel összekapcsolva lehet meg­valósítani. A meszesi rekonst­rukciót viszont az ott lakók ér­dekében végre kell hajtani, ezért aztán bizonyos számú lo- kás építésére is sort kell ejteni. KOVÁCS-TELEP a tömeges lakásépítés egyik ígéretes területe. A családi há­zakkal beépített negyed mellett olyan területek vannak, ahol szanálásmentesen lehet épít­kezni, s ezt Ujmecsekalja kö­zelsége, ezen keresztül pedig a város belterületeihez való jó kapcsolat is indokolja. Ha átla gosan 10 szintes beépítéssel (!) számolnak, ez mintegy 3300 la­kást jelenthet. A SIKLÓSI VÁROSRÉSZ a másik „Ígéret földje". A Kertvárostól délre elterülő terü­leten a most épülő városrész Indokofja a város ez1 irányú ter­jeszkedését. Itt semmi sem áll egy új városrész építésének út­jában, itt létesíthető a legtöbb lakás és itt helyezhető el a be­vezetőben említett „szaporulat“ tekintélyes része. Mintegy 11 200 lakásban közel 40 ézer ember találhat itt otthont, ami már ön­álló. vóVosméretű ellátást tesz indokolttá. A GÁZFŰTÉS OLCSÓBB Külön vizsgálták a területek közművesitési lehetőségeit (a nyert adatok a számítások ré­szét képezték) és a közlekedés­sel kapcsolatos problémákat. Az új területek vízigényénél la­kásonként és naponta 1400 li­terrel számoltak, ami azt jelen­ti, hogy a mintegy 25 ezer la­kás megépítése esetén a város­nak napi 36 ezer köbméterrel több vízről kell gondoskodnia. Új víznyerő területek. Új dunai vezeték? Mindegy; de az tény, hogy új területek beépítése alapvetően a vízellátástól függ. Az új városrészek fűtéséről szól­va megállapítják a tanulmány szerzői, hogy a Pécsi Hőerőmű az új kapacitásnövelő beruhá­zásokkal további 238 giga kaló­ria teljesítményre képes, a vizs­gált területek hőigénye viszont 243 gigakalóría. A csekély több­letigény kielégítése bizonyára nem jelenthet akadályt, a szá­mításoknál azonban mégis csaknem valamennyi területnél gázfűtéssel számoltak azon egy­szerű oknál fogva, hogy a gazt amúgyis odavezetik az új város­részekbe és csupán a vezeték méretezésén (no meg a szolgál­tatott gáz mennyisegén!) mú­lik, hogy ne csak főzésre, ha­nem fűtésre is jusson belőle. Ez természetesen jelentősen le­csökkenti a közműellátás költ­ségeit. A gázfűtésnél azonban van egy nagyon nagy kérdőjel: lesz-e annyi gáz valaha is Pé­csett, amennyivel 25 ezer lakást fűteni lehet? Csak egyfélekép­pen lehet: ha Pécsre vezetik az alföldi földgázt. Máskülönben távfűtőhálózatot kell építeni, s hogy ez költségkihatásban mit je­lent, arra csak egyetlen példát. Eta az új területeket gázfűtéssel látják el, a gázellátás közmű- költségei 3500—9300 forint kö­rül mozognak lakásonként, ugyanez távfűtésnél 15 400— 27 600 forint között váltakozik. 28 EZER GÉPKOCSI Új lakóterületeket gépkocsik nélkül ma már nem lehet ter­vezni, túl sok — nem is régi keletű — példa figyelmeztet er­re. így aztán a tanulmányt ki­egészítő közlekedési szakvéle­mény 28 ezernél több személy- gépkocsival számol, aminek el­helyezéséről gondoskodni keit Az természetes hogy valameny- nyit nem lehet fedél alá juttat­ni, mintegy a felének tehát ele­ve szabad-parkolót biztosíta­nak. Gépkocsinként azonban éz is 9000 Ft-ot jelent mai árakon. 4000 gépkocsit a lakóépületek földszintjén, illetve — és ez új­donság Pécsett — oz épületek alatt két szintben javasolnak el­helyezni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a térszíni garázsok alatt föld alatti garázsokat is kellene építeni. 8500 gépkocsi számára nagygarázsokat indokolt létesí­teni, s nriindössze 1500 számá­ra lehetne sorgarázst építeni. S mit jelent ez költségekben? A szabad parkol ót említettük már. A sorgarázs olcsó — 20 ezer forint gépkocsinként —, de gaz­daságtalan. Az épületek alatti garázsokra — a föld alatti par­kolót is ideértve — 40 ezer fo­rintot lehet számítani, a nagy- garázsoknál pedig egy hely 80 ezer forintba kerülhet, MIT MONDANAK A SZAMOK? Ezek utón lássuk a számítások összesítő adatait. Először is talán azt, hogy a rekonstruk­ciók során mintegy 6600 el­avult, korszerűtlen lakás meg­szűnésével lehet számolni a kö­vetkező negyedszázadban, vi­szont ezen az áron nyerünk mintegy 25 700 új, korszerű la­kást. A megszűnő lakásokban mintegy 28 ezren . élnek, az újonnan építendő lakásokban mintegy 82 ezren találnak ott­hont. A beépítendő terület 485 hektár, ahol a jelenlegi laksű­rűség igen szeszélyes képet mutat. A déli városrészben pél­dául 69, Meszes nyugati részén 43, Budai városrész déli oldalán 150 fő hektáronként. A lak­sűrűség valamennyi területen kedvezően változik: csaknem mindenütt 200 fölé emelkedik és 241, illetve 280 fővel a Kovács­telep, illetve a Siklósi város­rész lehet a legsűrűbben lakott új település. A területek építésre kész elő­készítésére mintegy 4 milliárd forintot kell fordítani, ebből a négyzetméterre eső költség 1093 Ft. Hogyan alakul ez a fajla­gos költség egy-egy területen? A gazdaságossági sorrendet ennek alapján lehet meghatá­rozni. A tizenkettőből három — a Mokár-oldal, a Mecsek- Közép (észak) és a Meszes- Kelet már korábban kiesett, ezekkel a számítógép „nem fog­lalkozott”, a Belvárost viszont különleges adottságai miatt — nem vonták be a fajlagos költ­ségek vizsgálatába. Marad te­hát nyolc terület. Közülük a déli városrész van a legkedve­zőbb helyzetben, itt az egy négyzetméterre eső költség 721 forint. A további sorrend: Me­szes-Nyugat (813), Mecsek-Kö- zép (dél) (813), Kovácstelep (1053), Siklósi városrész (1087), Szigeti városrész (1379), Budai városrész észak (1696), s végül a legmagasabb fajlagos területi költséggel rendelkező déli Buda; városrész 1857 forinttal. Hogy valóban ez lesz-e oz építési sorrend is, azt nem tud­ni. Az igazi sorrendbe sok min­den beleszólhat, mint ahogy er­re utaltunk Meszes esetében is. És hiába legmagasabb a fajla gos területi költség a Budai vá­rosrészben, ha a város fejlesz­tése éppen ennek a területnek a mielőbbi rekonstrukcióját írja elő. Egy dojog bizonyos: Pécs­nek ezeken a területeken ér­demes — és kell —- építkeznie az ezredfordulóig. Hársfai Sshró» Beszélik hogy Hagy a rongyrázás Nyakig vagyunk a farsang, ban. vagy hogy pontosabb legyen, akadnak olyanok is, akik torkig vannak vele. Utóbbiakat azonban ne úgy tessék érteni, hogy az ille­tők bálról bálra járva meg csömörlöttek volna a szün­telen mulatozástól. Nem hiszem, hogy ez vol na az általános. Igaz, sokan és sokat beszélnek mosta­nában a farsangról, a báli szezonról, de nemcsak ozok, akik személyesen is megje­lennek a fényes estéken. Mennyien mehetnek el ezek reá híres és hagyományos bálokra. Talán húszezren? Tegyük fel, hogy többen. De ez még mindig csak a la­kosság kis töredéke. Akkor pedig miért válik közüggyé a farsang, a bálozás? Mert közügynek kell hinnem, hi­szen annyit beszélnek róla. A kutya alighanem ott van elásva, hogy itt is a pénz, helyesebben a pénz­nek tulajdonított helyzet ad­ja az egyébként jelentékte­len témához a töltést. Hol he­vesebben, hol csöndeseb­ben, de olyan nézetek kapnak hangot, hogy farsang idején lehet leginkább megfigyelni egy szűkebb réteg dühítő rongyrázását. Hogy a nőor­vos felesége a báli szezonra őt ruhakölteményt csinálta­tott magpnak. Arról is hal­lottam, hogy az ékszerüzle­teket ezekben a napokban valósággal megrohanják, úgy viszik a sok tízezer fo rintos karkötőt, nyakláncot, gyűrűt, mintha ingyen adnák. Tényleg ilyen méreteket öltene nálunk a rongyrázás? Biztos vagyok .benne, hogy nem minden szóbeszéd fedi a valóságot, a farsangi esze­veszett költekezés valószínű­leg nem olyan arányú, mint amekkorában tovább adják. De akkor is érdemes elgon­dolkozni rajta, mert minden­képpen torzulás o mi társa­dalmunkban az, ha bármi­lyen foglalkozású emberek körében divatos életformává válik az úrhatnámsóg, a ver­sengés abban, hogy ki él fényűzőbben, ki költ többet luxusholmikra. Vagy, hogy a témánál maradjunk: ki hány bálon, miben jelenik meg és mit költ. Az ilyen életforma joggal háborítja fel azokat, akik esetleg mindennapos megélhetési gondokkal küsz­ködnek, a tisztességes mun­kával szerzett pénzt szigorú­an be kell osztaniuk. Vannak, okik azt mondják, hogy legyünk tárgyilagosak, legalábbis próbáljunk azok lenni, hiszen ha valaki sok pénzt keres, akkor nyilván- valóon el is kell költenie. Nos, tagadhatatlan, hogy ebben is van valami. A megoldást én sem abban lá­tom, hogy keressen mindenki egyenlően, ez legalább any- nyira gazdaságtalan és társadalmilag káros vol na, mint a kirívóan nagy jövedelemkülönbségek, hiszen az emberek munká­jának közösségi haszna nem egyforma. Az alapkérdés mégis az; miképpen juthat­nak egyesek rendszeresen mesebeli jövedelemhez, ho­gyan kerülnek abba a hely­zetbe, hogy nem tudnak mit kezdeni a pénzükkel? A nyilvánvalóan tisztesség­telenül szerzett pénzek ügye a rendőrségre és a bíróságra tartozik. Vannak azonban mammutjövedelmek, ame­lyeknek keletkezésében nem törvénybe ütköző manipulá­ciók játszanak közre, hanem ■ oz adott gazdasági lehető­ségek mértéktelen és kímé­letlen kihasználása, az ügyeskedés, a végzett mun­kával és a társadalmi hasz nossággal arányban egyál­talán nem álló pénzszerzés. De eddig sajnos mégsem si­került megbízhatóan elzárni azokat a pénszerzési csator­nákat, amelyek újra szülik az úrhatnámságot, a hival­kodó költekezést, a rongyrá­zást Pedig ezeket el kell zárni, fia fokozatosan és kö­rültekintően is, de erélyesen .A. J,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents