Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
Egészségügyi felvilágosítás C’pőben járó embereknél igen gyakori, ma már szinte népbetegségnek tekinthető elváltozás az ún. „lúdtalp", mely alatt népiesen a lesüllyedt láb. boltozatokat értjük. A láb felépítése anatómiai szempontból rendkívül bonyolult. A sok kis csont alakja és egymáshoz való viszonya eredményezi, hogy a láb lényegében az emberre jellegzetes kettős boltozattal (haránt- és hosszboltozat) rendelkezik. Ezen boltozatok felépítését még bonyolultabbá teszi, hogy lényegében 5 ívből tevődnek össze. A legfontosabb az I. ujjnak megfelelő ún. belső ív, a leghosszabb és legmagasabb a II. ujj vonalában található második ív, a legrövidebb és legalacsonyabb az V. ujj irányában elhelyezkedő külső ív. A láb boltozatos alakját erős szalagos összeköttetések és aktív izomműködés tartja fenn. Ha ebben a rendkívül bonyolult rendszerben bármelyik tényező károsodik, vagy valamely oknál fogva az egyensúly felbomlik, akkor az egyik, esetleg mindkét boltozat lelapul, és kialakul az ún. „lúdtalp" vagy lapos láb. Előfordul, hogy — amíg az izmok és a szalagok túlterhelése nem áll fenn - a lapos láb semmiféle panaszt nem okoz, a láb teljesen teherbíró. Nem ritkán viszont azt látjuk, hogy a boltozatoknak csak mérsékelt fokú lelapulása mellett a sarokcsont kerül rossz helyzetbe (befelé d ), ami már sokszor nehezen elviselhető, időnként az éjszakai pihenés során nem szűnő láb- és lábszár fájdalmakat vált ki. Ez annyit jelent, hogy a láb hossztengelyében elhelyezkedő boltozaté' ' panaszokat nem okozó lelapulása ör~'agában általában nem űcjényel kezelést, viszont szubjektív panaszok vagy a funkció csökkenése esetén orvosi vizsgálattal döntendő el, hogy mi a teendő? Lúdtalp az élet folyamán bármikor jelentkezhet Vannak azonban ún. veszélyes periódusok, amelyek a lapos láb kialakulása szempontjából nagy jelentőséggel bírnak. Ilyennek tekinthető elsősorban o fiatal kisgyermekkor, amelyben a szülők helytelen magatartása akaratlanul is szerepet játszhat Mindannyian tudjuk, milyen öröm a szülők, nagyszülők számára amikor a baba állni kezd vagy az első lépéseket teszi meg. Sajnos sokan nem tudják kivárni, hogy a kisgyermek ezt magától tegye meg, és „áll a baba, áll”, ihetve . „jár a baba, jár" biztatással tanítani kezdik. Különösen károsító lehet ez nagy súlyú, jól táplált gyermekeknél, főként ha egyidejűleg esetleg csontgyengeség is fennáll. Tudomásul kell venni, hogy a kisgyermekek önmaguktól, minden unszolás nélkül egyedül is felállnak, majd járni kezdenek, ha annak ideje elérkezik, ha a szalagok és izmok megfelelően fejlettek és elég erősek ahhoz, hogy a testsúlyt megtartsák. Nem szabad tehát a kisgyermekeket sem állni, sem járni tanítani, mért a jóakarat a gyermek lábainak túlerőltetéséből adódó károsodásához, elsősorban lapos láb kialakulásához vezethet. A kisgyermekek mozgásigénye közismerten igen nagy. Minden szülő jól tudja, hogy órákon keresztül képesek fáradhatatlanul ugrálni, más alkalommal pedig már rövid séta után is elfáradnak. Ennek gyakran nincs jelentősége. Komolyan kell azonban venni a panaszt, ha játék közben fárad el gyorsan a gyermek. Ilyenkor nem szabad késlekedni és orvosi feladat annak eldöntése, hogyan szüntethetők meg a panaszok? Kisgyermekeknél általában elegendő, ha a cipő sarkát a belső oldalon 5-6 mm-rel megemeltetjük. 2.5- 3 éves kortól kezdve azonban már szükséges lehet betét viselés®. Hangsúlyozni kell, hogy csak gipszminta után készített betéttel lehet a kívánt célt elérni. Két egyforma láb nincs, ezért az előregyártó tt típusbetét nem lehet megfelelő! ügyelni kell arra is, hegy a lúdtalp esetén egyébként is gyenge talpizmok a betétviselés mellett tovább ne gyengüljenek, ezért megfelelő játékos torna- gyákorlatokkal erősítésükre kell törekedni. Ezeket a gyermekek szívesén végzik. Ilyen pl. a talp külső szélén való járkálás (ún. mackójárás). A talpizmok erősödését segíti elő az is, ha a gyermeket megtanítjuk arra. Á lúdtalpról hogy lábujjaival (egy, majd két lábba! egyszerre) egymásután 1-2-3 üveggolyót is felemeljen a földről. Gyakran merül fel a kérdés, vajon helyes-e a mezítláb járás? Egyenetlen, füves, kavicsos helyen feltétlenül igen, mert a talaj egyenetlensége a lábizmokat fokozott működésre készteti, így azok erősödését eredményezi. Sima talajon, szobában, aszfaltos úton, puha hámokon azonban ne engedjük gyermekeinket tartósan mezítláb járni. (Ez alól kivételt képez a puha, strandhomokon való ugrándo- zás, futkározás.) Ismeretes, hogy lúcMpas gyermekek cipőjük sarkát hamar elkoptatják, a cipő „csám- pás”-sá válik. Ezért elterjedt szokás, hogy a cipő sarkára sarokvasat veretünk. Ez mindenki számára, főként lúdtalpas kisgyermekek esetében káros, mert a járást bizonytalanná teszi. A gyermekek ez ellen úgy védekeznek, hogy lábukat kissé befelé forgatják, mert ezzel járás közben a megtámaszko- 'dási felület nagyobbodik meg, a járás biztonságosabbá válik. (Egyidejűleg a szervezet ily módon a csípők túlterhelése ellen is védekezik.) Ezért az ilyen járásról a lúdtalpas gyermekeket .leszoktatni nem szabad. Inkább vetessük le a cipőkről a sarokvasat, de ügyeljünk arra, hogy a gyermekek félretaposott sarkú cipőt ne viseljenek. Ne sajnáljuk | a költségeket, nem felesleges pénzkidobás! A lúdtalp kialakulása szempontjából veszélyes időszaknak tekinthető a 6-8 év közötti, a serdülőkori és felnőtteknél a 4-5. évtized közötti életkor is. Ezekben a periódusokban ugyanis a testsúly viszonylag gyorsan növekszik, amellyel az izomzat erősödése nem képes lépést tartani. Hajlamosító tényezőként szerepel az életkörülmények megváltozása is. Ezt látjuk pl. az iskolából kikerülő serdülőkorú gyermekeknél. Ezzel magyarázható, hogy pl ipari tanulók — akik az iskolai több órás ülés után hirtelen tar- tósan állni kényszerülnek és lábuk fokozott megterhelésnek van’kitéve — gyakran említenek lúdtalpas panaszokat. Felnőttkorban rendszerint foglalkozási ártalom folytán *főként az álló munka szerepelhet kiváltó okként (pincér, pék, szövőnő, fogász, sebész stb.). A beteg panaszai néha az első lépéseknél, máskor csak huzamos járás után jelentkeznek a sípcsont elülső felszíne mentén, a lábszár- és combizomzatban, nem ritkán a csípő- és deréktá- jon fellépő bizonytalan, húzó jellegű fájdalmak formájában. Sajnos sokan nem veszik komolyan, ha megtudják, hogy panaszaikat „csak” lúdtalp okozza. Egy egyszerű példa jól mutatja, milyen helytelen gondolkodás ez. Mindenki tudja, ha egy ház alapzata megsüllyed és időben nem ducoljókalá, akkor az emeleten is megrepednek a falak. Ugyanez a helyzet az embernél is. Ha a láb boltozatai süllyednek le, és alátámasztásukról nem gondoskodunk, ezt megsínyli az egész szervezet. Sok ember vált ilyen nemtörődömség okozta térd-, csípő- és gerincpanaszok miatt átmenetileg, olykor véglegesen is munkaképtelenné. Vegyük tehát komolyan a lábpanaszokat is, mert kélfő időben végzett célszerű intézkedésekkel e'kerül- hetjük a szervezet idő előtti elöregedését Dr. Barta Ottó Farsangi ruhák A karácsonyi kaktusz A farsang idején minden nőben felvetődik a probléma; Mit vegyek fel? Üj ruhát csináltatni, de készen is lehet vásárolni, vagy régiből alakítani is mód van rá. Minden nőnek, aki eimúlt 30 éves, azt ajánljuk, hogy ünnepi ruhájának minél egyszerűbb ♦ormamegoídast válasszon. Az anyaga viszont mutatós legyen, mert így érjük cl a kívánt ünnepélyes hatást. A fiatal lányoknál nincsenek úgf nevezett kötöttségek. Ma is élő igaz ság: „ha egy zsákot vesz magára”, akkor is csinos és érdekes. Persze, ma már nem igy gondolkodnak a fiatalok. Szeretik a szépet, a drágát (sokszor a túldrágát is), pedig egy egy jó ötlettel, többféle képpen viselhető ruhadarabokkal az egész szezont át lehet szórakozni, táncolni. Különösen alkalmas a fiatalok részére e szép, nemes anyagból késziíjt nad rág vagy szoknya, amelyet különböző blúz-variációkkal lehet mindig másmás jellegűvé tenni. Minden nőnél más igénye és rendeltetése van az ünnepi ruhának- Vannak olyanok, akik csak egyszer kétszer mennek el valahová szóró kozni; vannak akik gyakrabban, minden szombaton és vasárnap, s ennek megfelelően mutatósabb vagy egyszerűbb ruhára van szükségük. Étek" nek ^ szempontoknak figyelembevételével készítettük e hat ünnepi ruha rajzot is választásul. 1- es modellünk csípőig levont és nagyon erősen bővülő taft, brásony, vagy jerseyből készíthető szoknya, amelyet egy pici, japán ujjú, mintás selyemblúzzal viselhetünk. Ugyanez a blúz elképzelhető csipkéből, jersey- bői vagy brokátselyemből is. 2- es rajzunkon kiskosztümöt mutatunk, amelynek kihangsúlyozott szabásvonalai igen előnyösek. Rakottszoknyája lefelé erősen bővül. A kiskosztümöt blúzzal is lehet viselni, vagy divatos ékszerrel kiegészítve. 3- as rajzunk selyemből vagy jerseyből készíthető ruha, kámzsás nyakmegoldással, derekán és mell alatt elvágva. A vízszintes irányú vágásoknál bársony szalagot vagy gyöngyő- zést alkalmazhatunk. A szoknya glökni san szabott. 4- es rajzunk bármilyen szővetruha tetejére felvehető, húzott, bő ujjú boleró, amely készülhet organzábol, jó tartásé nylonanyagból, oly mádon, hogy a kivágott és ujjatlan ruha alatt kombinészerűen hat. A rajzon ábrázolt ruha aljrészén rakott, fodorszerű megoldású. 5- ös rajzunk egy rabmóntőszerű Ingruhe, amely gazdag aránySzövésü brokátból készülhet, vagy - akik nem szeretik m fémszálas csillogást —* azoknak a* üzletekben kapható joe- quard-brokátból ajánljuk. A ruha ékszergombokkal záródik végig, a bevarrott ujja végén kis hasíték van és fölötte gomb. é~os rajzunk fiatal lányoknak ajánlható raha, amely selyemből készült, ujján és a szoknya részén elhelyezett fodrok azonos színű niadelra-csipké-. bői vannak, de igen érdekes az is, ha fekete vagy sötétkék bársonyáé! van a raha és a csipke díszítése fehér. OLVASTUK Mr. Durand felesége Magából kikelve ront be férje irodájába : — Idefigyelj I Itt az ideje, hogy elbocsásd a gépkocsivezetődet ! — Mit tett Már mégírtt? — Már másodszor majdnem sikerült neki átsegítenie a másvilágra. Hát most vége, követelem, hogy azonnal mondj tel neki! — Ugyan, ugyán kedvesem u- móndja békéltetőn Mr. Duránd. — Adjunk még neki egy lehetőséget, Egyik kedvéit szobanövényünk, melynek gazdagon virító példányait nemegyszer láthatjuk lakásokban. Különös értéké, hogy virágszegény évszakban, tél elején, közepén virágzik. (A d^li földrészről származó növények nálunk mind télen virágoznak.) Hazája Brazília, ahol az őserdők magas fáin, epifita életmódot folytat. Tudományos neve jellegzetes tulajdonsógáirá vonatkozik. Az egész növény ugyanis ellaposodott, levélszerű szárrészekből (trunóus-törzs) áll, amelyek izü- letesen illeszkednek egymáshoz. E levélszerű szárrészek fogas mélyedéseiben találjuk a tüskéden Oreolákát. A virág a szár végén lévő areolókból tör elő. A növény kissé merev tartása és leheletfinom rózsaszínű vagy bíborszínű virágai között oiy nagy az ellentét, hogy szépségben felveszi o versenyt o legszebb Orchideákkal. A virágból hosszan kiívelő fehér porzók és 0 bíborszínű bibeszál két egyenlő félre Osztja a virágot, őmejy így kétoldali rész- a«anyósnak, zygomofnák tekinthető. — Az egyes virágok 3—4 napnál nem hosszabb életűek, de az élvirágzókát újok követik, s így o virágzás 3-4 hétig is elhúzódik. Ritkán kivirágzónak az oldalsó oreolák is és fokozták áz esztétikai hatást Ez ősi vonás, őrhely a törzsfejlődés során redukálódott Az ilyen egyedre ezért kell felfigyelni és érdemes szaporítani. Má ihár szántás Színváltóra - tot ismerünk, amelyek mint Ifiül- túrvariációk kerülnek a piacra. A (ehet és halvány rózsaszínűtől a sötét bíbőrliláig minden szírtváltózatot megtalálunk közöttük. A karácsonyi kaktusz 3—4 tagú dugványról könnyen szaporítható. A törzseken rendszerint fejlődnek léggyökerek is, ezek a földbe kerülve átalakulnak rendes táplálékfelvevő gyökerekké. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a gyö- kereztetett példányok általában nem jól fejlődnek és gyéren virágoznak. Ezért januárban vagy júliusban inkább hasítékba oltják. A jól sikerűit oltványok már a második esztendőben formás kis fácskává fejlődnek és dúsan virágoznak. Elvirágzás után nyugalmi időszak következik. Á szártagok ekkor megfonnyadnak és megráncosodnak. Áz öntözést ilyenkor teljesen szüntessük be. Február végén, márciusban, homokos lombföldbe, kellő kímélettel átültetjük és lágy (eíő) vízzel permetezgetjük. Á szőr- tagok ilyenkor megduzzadnak. Nyáron a nedves melegházban, de szabadban, félárnyékban is tarthatjuk és hazájában ilyenkor mindennapos futózáport permetezéssel utánozzuk. Szeptemberben üvegházban, lakásban helyezzük el végleges helyére és ne mozgassuk, mert könnyen elrúgja bimbóit, sőt fiatalabb szártagjait is. Virágzás előtt mérsékelten öntözzük, ezzel előségítjük a bimbók kifejlődését. A karácsonyi kaktusz mégtalálja helyét a modern lakásban is. Bizárr külsejével jól igazodik az új bútorok vonalaihoz, finom virágjdínök tömegével kellemesen lazítja a?ok szegletes merevségét. Felnevelése fokozott gondosságot kíván, de ezt gazdag virágzással mindig meg is hálálja. Győry Miklós A serdülő korú gyermekek félelmeiről Természetesnek tartjuk, hogy a kisgyermekek félnek különböző dolgoktól. Kevesen gondolnak arra, hogy az igazi gyermekkoron túljutott, idősebb gyermekeknek is lehetnek -félelmei. Megkérdeztünk 240 tíz-ti- zennégyéves tanulót annak érdekében, hogy megtudjuk: mitől félnek a tizenévesek? A felsőtagozatos tanulóknak mintegy fele bátornak bizonyult. Kijelentették, hogy ők bizony semmitől sem félnek. A gyermekek másik fele, 120 tanuló ismerte el, hogy kisebb-nagyobb félelemélményei vannak. A tanulók 36 különböző jelenséget neveztek meg félelemkeltő hatásúnak. A viszonylag sokféle félelemokozó jelenségeket gyakoriságuk és előfordulási arányuk alapján rangsoroltuk. Megállapítottuk, hogy tizenéveseink sorrendben o következőktől félnek. Legjobban az iskolától. Rettegnek a feleléstől, a bizonyítványosztástól, a tanároktól, a dolgozatírástól és egyes tantárgyaktól. Második helyen fordul elő az állatoktól való félelem. A gyermekek bevallották, hogy félnek a kutyától, lótól, kígyótól, békától, farkastól, oroszlántól. A harmadik helyet a büntetéstől való félelem foglalja el. Főként a veréstől, bezárástól, szidástól, korholás- tól tartanak ebben a korban. A büntetés elvégzőiéként az édesapát jelölik meg. Több gyermek említi még a bottal vagy szíjjal történő ütlegelést. A szidás, vallatás, korholás kivitelezőjeként az édesanyát nevezik meg. A negyedik helyen következnek a fantáziafélelmek. Keletkezésük oka a kríti- kátlan képzeletben, a krimifilmek és tv-játékok nézésében, a fantáziálásbun található meg. A félelmek, következő csoportját az egészség elvesztésétől, betegségtől való félelemnek nevezzük. A sportot, mozgást igénylő gyermekek nagyra értékelik maguk és családtagjaik testi épségét. Félnek az egészségügyi beavatkozásoktól, az orvostól, a fogorvostól, az injekciótól és a műtéttől. Nem szívesen tartózkodnak egyedül, vagy magányosan. A társfalanság es támasz-vesztettség elképzelése, tudata kellemetlen élmény számukra. Érdekes, hogy félhetnek társak jelenlétében is. Felnek a csúfolódástól, oz üldöztetéstől. Kellemetlenül élik át a bántalmazást az utcán, ijesztő élmény számukra a részeg emberrel való találkozás. Akad olyan tanuló is, aki nem mer egyedül végigmenni valamelyik pécsi utcán. Kínzó élmény számukra társaik vagy a felnőttek veszekedésének látványa. Felnek a háborútól, a bűnözővel való találkozás lehetőségétől. A félelmek befejező csoportjaként a természeti je-, lenségektől való félelmet jelölték meg. A viszonylag fejlett értelem ellenére, bár csökkenőbb mértékben, mint korábban, félnek még a mennydörgéstől, a villámlástól, a magasságtól, a melységtől és a víztől. Igen érdekesek -azok a rajzok, amelyeket félelmük okáról, vagy ax átélt félel- mi helyzetekről készítettek. A gyermekek vallomásaiból kiderül, hogy a magukat bátornak mutató tanulók sokszor élnek át kínzó, kellemetlen érzelmeket A gyermekek félelmének kiváltó oka az iskolai élet, a helytelen szülői büntetési rendszer, az életkornak nem megfelelő film-élmények, ez utcai sérelmek, a koravénné alakító olvasmányok, a betegségek és a természet erői. Néhány tanulónál a félelem olyan erős, hogy már önmagában is beteggé, idegessé teheti az egyébként is érzékeny alkatú, a serdülés előtt álló gyermeket Mindezek arra intenek bennünket szülőket és nevelőket, hogy a magunk körében derítsük fel a gyermekeink félelmét okozó jelenségeket Igyekezzünk félelem nélkülivé, örömtelivé alakítani és emlékezetessé tenni gyermekkorukat Ha pedig a félelem élménye túlzott fokban fordul elő valamelyiknél, még idejében vigyük hozzáértő szakemberhez, orvoshoz, pszichológushoz! Nagy Ferenc főiskolai docens „Süssünk, főzzünk otthoni” Ropogós malacsült A Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat Kazinczy Éttermének konyhafőnöke, Balatonyi Éva az alábbi, ételeket ajánlja: 1. Savanyúleves 2. Ropogós malácsült párolt káposztával, sültburgonyával 3. Tepertős pogácsa 1. Savanyúleves: hozzávalók: 30 deka savanyúkóposzta, só, bors, pirospaprika, 1 babérlevél, 10 deka zsír, liszt, 1Ö deka szalonna, hagyma. A szalonnát kockára vágjuk, zsírban kicsit megsütjük kevés apróra vágott hagymával, pirospaprikát szórunk rá és hozzátesszük a kimosott és kinyomott savanyúkáposztát, majd vízzel felengedjük. Sóval, borssal ízesítjük, 1 babérlevelet teszünk még bele, esetleg kolbászkarikákat és főzzük, majd vékony rántással berántjuk. Ha nem elég savanyú, kevés ecetet önthetünk hozzá. 2. Ropogós malacsült: hozzávalók: 2 kiló malachús, 20 deka szalonna, 1 hagyma, 15 deka zsír, majoránna, só. A fiától malachúst mosás után hagyjuk megszáradni, májd a belsejét majoránnával, sóval jól megdörzsöljük és fél őrét állni hagyjuk. (A külsejét né sózzuk meg.) Ezután kívül hideg tsírrűl megkenjük és aul egy hagymát téve, középme- leg sütőbén sütjük. Közben, ha a bőre felhólyagzik, a sütőlángot állítsuk kisebbre és a hólyagot szúrjuk ki. Szép Iqssoh süssük és gyakran ke- negéssük sörös szalonnaszeletekkel. A sütés ideje kb. t óra. A malac bőre üvegesen ropogós piros legyen. Lehetőleg ne sokkal az étkezés előtt készüljön el. Kicsit hülni hagyjuk, azután szeleteljük. Párolt káposzta: hozzávalók: másfél kiló fejeskáposzta, 8 deka zsír, kis hagyma, só, cukor, kömény, ecet. A zsírt felhevítjük, kevés cukrot teszünk bele és világos sárgára pirítjuk, majd hozzá-, adjuk az apróra vágott hagymát, megszórjuk kevés köménynyel, beletesszük az előre felszeletelt, lesózott és kinyomott káposztát. Kevés vizet és pár csepp ecetet öntünk hozzá, majd puhára pároljuk. Ha a levét elfőtte és kemény még a káposzta, akkor még kis vizet teszünk hozzá. A maiacsül- tet sültburgonyával és párolt káposztával tálaljuk. 3. Tepertős pogácsa: hozzávalók: 1 kiló liszt, fél kiló tepertő, 5 deka élesztő, 1 deci tej, 20 deka zsír, só, bors, 1 tojás. A tepertőt ledaráljuk, sóval, borssal ízesítjük, összekeverjük és hideg helyen kifagyasztjuk. A lisztet a zsírral elmorzsoljuk, az élesztőt szintén, majd tojást, tetszés szerinti sót, borsot adunk hozzá és jól öszegyurjuk. A tésztát téglalap alakúra nyújtjuk, rókenjük a tepertőt és vajastésztdszerűen hajtogatjuk, májd 20 percig pihentetjük, végül kinyújtjuk, kiszaggatjuk és forró sütőben sütjük. BOTI VASÁRNAP. MÉl lek l E T
