Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
V 1973. január 28, DUNÁNTÚLI NAPLÓ Kilátások Í973*ra (2.) Hit viszünk a világpiacra? Már nem a raktárkészletet gyarapítja a Szigetvári Cipőgyár tüzödei szalagsora sem Erb János felvétele A Központi Statisztikai Hivatal jelentőse az 1972. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről Talán nincs' is Baranyának olyan ruházati üzeme, amely ne szállítana a világpiacra, örüljünk neki! Ha légibuszt nem is tudunk gyártani, viszont ruházati iparunknak van hagyománya, rendelkezünk gépekkel és (a tőkés piacokon olcsónak számító) munkaerővel. Termeljünk, s amit és ameddig lehet, adjunk el. Az ,értük kapott dollárokért és rubelekért olyan élenjáró technikát vásárolhatunk, amelynek felhasználásával mi is egyre értékesebb cikkeket gyárthatunk. De másért Is hasznosak ezek az üzletek. A külföld magasra tett minőségi mércéje arra szorítja az ipart, hogy idehaza se küldjön az üzletekbe olyan holmikat, amelyek •inkább hasonlítanak a krumpliszsákra, mintsem a divatos és korszerű ruházatra. Sorozatunk első részében legfontosabb exportcikkeinkkel, a bőrrel és a kesztyűvel foglalkoztunk. Most lássuk a cipő és konfekció kivitelét Szigetvár Imlkiismeretm Azt még nem tudják, hogy mi jön a bunkóorr és a bunkó- sarok után, mindenesetre a Pécsi Cipőipari Szövetkezet az idén 5 százalékkal szeretné növelni kivitelét, s talán még jobb árakra is számíthat a tőkés piacokon. Tavaly több mint négy- százezer pár női cipőt szállítottak külföldre, kétharmadát a szocialista országokba -— elsősorban a Szovjetunióba —, a többit nyugat-európai tőkés piacokra. Ezenkívül egy svéd cég megbízásából bérmunkában 30 ezer pár női csizmát készítettek. A szövetkezet saját anyagból dolgozik, o bérmunkát nehezebb konstrukciónak tartja, ezt inkább amolyan kiegészítő jelleggel űzi. A szocialista piacokra saját modelljeiket viszik, alkalmazkodva a mindenkori olasz és francia divatvonalakhoz, a tőkés vevők viszont maguk adják meg a kívánt modellt Mi lesz az idei divat? Új hóbortról nem tudnak, sokszínű a divat, talán mintha visz- szatérnénk a korábbi szolidabb formákhoz. Két éve szinte botránysrám- ba ment, amikor a szovjet vevők jogos minőségi kifogások miatt szinte tízezerszámra dobtak visz- sza a Budapesti Minőségi Cipőgyár termékeit. Tavaly megkezdődött a kilábalás a hullámvölgyből, a Szigetvári Cipőgyár viszont — mint a Minőségi Cipőgyár egyik gyáregysége az öt közül — kilógott a sorból. Most leváltották a vezetőséget, következhet itt is a megújulás. Tavaly 535 ezer pár női cipőt, exportáltak, de úgy, hogy be kellett hozni az 1971-es lemaradásokat is. Az idei esztendőre csak féléves kötéseik vannak, a hétszázezer páros termelésből 314 ezer pár az exportfeladat. Az egész évre szóló terv az, hogy az 1,3 millió párás terme!'sből nagyobb legyen az exporthányad, mint tavaly. Persze legelőször is a minő- j séget kell trónra ültetni. Ahhoz, hogy ezer pár cipő elmenjen ( exportra, 1050—1060 párat kell j gyártani. Ezt az 5—6 százalékos rátartást normálisnak mond- ! ják. A Minőségi Cipőgyár gyáregységei a lezüllés évében 20— 25 százalékos rátartással dolgoztak, tavaly viszont már javult a helyzet Szigetvárott maradt minden a régiben. Tudni kell, hogy itt szovjet exportról van szó, s hogy a szovjet vevők a fehér cipőket kedvelik. A legnagyobb gond mármost az, hogy ami nem ütötte meg a mércét, az itthon szinte eladhatatlan, nálunk nem divat a fehér cipő. Szigetvárnak tavalyról 40 ezer pár ilyen „rátartás“ nyomja a lelkiismeretét, ennyi vesztegel a raktárakban, ettől kellene megszabadulniuk. Osztoznak A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat évről évre szinte japários tempóban növeli a termelési értékét, $ most már — csupán a fejlődés illusztrálása kedvéért — százmillió sem hiányzik, hogy elérjék az évi félmilliárd forintos termelési értéket Évről évre növekszik az exporthányad, amely az idén meghaladja 60 százalékot, így a Carbon hovatovább a megye egyik legnagyobb exportőre lesz. Kiviteli cikkeik nagyobb hányada a konfekció, kisebb részben cipő és cipófelsőrész. A ruházati cikkek fő vásárlója szocialista részről a Szovjetunió. A tőkés kivitelt a bérmunka jellemzi. Tavaly 1,1 millió dollárt kaptak a bérmunkáért, az idén 1,3 milliót szeretnének elérni. Tárgyalások folynak egy holland céggel cipő- vásárlásokról is, s ez távlatban ! nagyobb üzletekkel kecsegtet Mível az idei esztendő a piac oldaláról rendben van, már 1974-es témákkal foglalkoznak. A Carbon ma már „pool” jellegű közös vállalkozásban dolgozik a külkereskedelmi vállalatokkal, vagyis osztoznak a mindenkor elért nyereségen. A külkereskedelemmel kialakított jó kapcsolatok szolgáltak alapjául annak, hogy a .Carbon szélesíthette bedolgozói hálózatát, létrehozhatta falusi kisüzemeit, amelyeket aztán ráállított a külföldi vevőkre. Most hozzák tető alá a harmadik kisüzemüket, s remélhetőleq ez is bekapcsolódik a külföldi szerződésekbe. Itt kooperációs kapcsolatokról van szó, amikor a külföldi vevő gépeket, „know how”-t és egyéb szolgáltatásokat, Komló pedig cserében termelést, árut ad. Ennek olyan jelentősége is van, hogy „betáplálja” a haladóbb technikát, növeli a hatékonyságot. Kooperációk, a bedolgozói hálózat szélesítése, falusi kisüzemek. — A Carbon továbbra is ezt az utat akarja járni és kiaknázni. A másik komlói ruházati üzem, a budapesti Május 1. Ruhagyár gyáregysége az idei 100 millió forintnyi termelésének 40 —45 százalékát szállítja a szocialista és a tőkés piacokra, szemben a tavalyi 35—37 százalékos exportaránnyal. Férfi, női és gyermek felsökabátokat készítenek. Kabátjaikat most a könnyebb, színes jersey anyagból varrják, ezt keresi a piac. Exportra dolgozik a Mohácsi Vegyesipari Vállalat is, egyelőre a komlói Carbonnal kooperálva. Tavaly 5 millió forint értékű nadrágot varrtak meg, az idén másfélszer annyit terveztek, de a későbbiekben a sa^át konfekcióikat szeretnék a külföldi piacokon értékesíteni. A volt Ruhaipari jobban van Máig is érthetetlen, hogyan mehetett tönkre a Pécsi Ruhaipari Vállalat, az azonban tény, amióta beolvasztották a Pécsi Vegyesipari Vállalatba, szinte szárnyakat kapott ez a részleg. Bérmunkával kezdtek, majd tavaly már termelésük 70 százalékát, 35 millió forint értékű, zömmel saját anyagból készült öltönyt, kosztümöt és felöltőt értékesítettek a tőkés és szocialista piacokon. Az idei export- terv: 24 millió forint értékű konfekció a tőkés, 20 millió a szocialista országok vevőinek. Ebben lesz némi bérmunka is, de a Vegyesipari inkább szívesebben dolgozik saját anyagból. Olyan vevőik vannak ugyanis, akiktől gyorsan befolyik a pénz, nem qond, hogy miből vásárolják meg holnap az anyagot. S hogy mit adnak ezért? Jó minőséget, ugyanis felemelték a varrónők bérét, $ így a létszám állandósult. Ez pedig feltétele annak, hogy olyan áru kerüljön ki az üzemből, amire a kényes külföldi vevők is rábólintanak. Míklésvérl Zoltán avítése és korszerűsítése érdesben számos ipari beruházást jeztek be, nagyrészt vidéken, vnek során például az ország llamoseróműveinek teljesító- spessége több, mint 200 mw 1, a kénsavgyártásé 185 000 nnával, a papíriparé mintegy i 000 tonnával nőtt. A gépipar jpacitása új üzemekkel és temegységekkel bővült. Meg- ;zdte termelését a beremendi ;mentgyár. A textilipari üze- ek többségében rekonstrukciót ajtottak végre. Az iparvállalatok értékesítése 6 százalékkal nőt, belföldre 3 százalékkal, exportra 16 százalékkal többet adtak el, mint az előző évben. Az ipari termékek árszínvonala 1972-ben 2 százalékkal emelkedett Építőipar Az építőipori termelés a tervezett 3—4 százalékkal szemMezőgazdaság — vízgazdálkodás A jövő évtől szakosított BNV A kőbányai vásárvárosban szombaton Földes László, a Hungexpo vezérigazgatója sajtótájékoztatón számolt be az idei BNV-ról és a vállalat fejlesztési terveiről. Többek között elmondotta, hogy az idén május 18-tól 28-ig sorra kerülő BNV rendhagyó lesz, mert két helyen, a Városligetben és az új kőbányai vásárvárosban rendezik. A két helyen összesen 144 00 négyzetméter terület áll a kiállítók rendelkezésére: 20 százalékkal több mint amennyi korábban a Városliget ben volt. A fedett terület 82 000 négyzetméter, t5 ezerrel több a tavalyinál. Az idén utoljára lesz általános jellegű, tehát úgyszólván minden árufajtát bemutató BNV mert a jövő évtől kezdve szakosított vásárokat rendeznek, tavasszal a beruházási javak, ősszel pedig a fogyasztási cikkek szakvásárét A mezőgazdaság e tervben j számított 2—3 százalékkal szemben 4 százalékkal növelte termelését, ezen belül a növénytermelés 7—8 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal. A búzatermelés 4,1 millió tonna volt, több, mint eddig bármikor. Kukoricából 5,5 millió tonnát takarítottak be, hektáronként 39,7 q-át, átlagtermés 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szálastakarmányok termésátlagai 8—12 százalékkal emelkedtek. A cukorrépa termés 2,9 millió tonna, 42 százalékkal több volt, mint 1971- ben. NÉHÁNY NÖVÉNY TERMÉSMENNYISÉGE ÉS TERMÉSÁTLAGA Búza Kufeorioe Cukorrépa termésmennyisége, millió tonna 1971 3,9 4,7 2,0 1972 4,1 5,5 2,9 Termésátlag, q/hefctár 1971. 30,7 35,4 278 1972 3173 39,7 370 Burgonyából 12 százalékkal kevesebb termett, mint az előző évben, a zöldség- és a gyümölcstermelés viszont 6—7 százalékkal nőtt A szőlőtermés 820 000 tonna volt, 10 százalékkal több az előző esztendő termésénél. A sértésállomány oz év végén 6,9 millió darab volt, 700 000- rel kevesebb az egy évvel korábbinál. A vágósertés termelés (970 000 tonna) 9 százalékkal, a felvásárlás (633 000 tonna) 14 százalékkal haladta meg az 1971. évit A szarvasmarha-állomány az év végén 1,9 millió darab volt, annyi, mint egy évvel korábban. A vágómarha termelés és felvásárlás nem érte el az 1971. évit. Változatlan tehénállomány mellett a tejtermelés 2—3 százalékkal nőtt. A vízgazdálkodás a korszerűen kiépített árvízvédelmi töltések hosszát 60 km-rel, a közműves vízellátásban részesülő lakosság számát 4 százalékkal növelte. Közlekedés — hírközlés A személyszállítás 3 százalékkal nőtt, az áruszállítás any- nyi volt, mint 1971-ben. A villamos és Diesel-vontatás aránya a vasúton elérte a 80 százalékot; 90 új nagyteljesítményű Diesel-mozdonyt, 22 villamosmozdonyt és 2300 teherkocsit állítottak forgalomba. A személygépkocsi állomány 340 ezerre növekedett Az éves gyarapodás 45 ezer darab. A személygépkocsik 90 százaléka volt magántulajdonban. A telefonelőfizetők száma 1972. december 31-én 451 000 volt. A múlt év folyamán az előfizetők száma 27 000-rel emelkedett. At év végéig ar ország 65 helységét kapcsolták be a távhivásos rendszerbe. Külkereskedelem A teljes külkereskedelmi forgalom a szállítási költségekkel együtt 8 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A kivitel a szocialista és a nem szocialista országokba egyaránt 21 százalékkal, a tervezettnél jobban emelkedett. A behozatal az előirányzottnál 10 százalékkal, az 1971. évinél 3 százalékkal kisebb volt. A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege a tervezett pasz- szívummal szemben aktívummal zárult Ezen belül: egy egyenleg aktív a szocialista országokkal, passzív a nem szocialista országokkal, de a passzívum lényegesen kisebb volt, mint egy évvel korábban. Beruházások A szocialista szektorban a beruházások összege folyó árakon 103 milliárd forint volt, valamivel több, mint 1971 -ben. összehasonlító árakon viszont a beruházás 2 százalékkal csökkent. Központi beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vállalati, szövetkezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábba«. 1972 folyamán 90 milliárd forint értékű beruházást fejeztek be, többet, mint az előző esztendőben. — A befejezetlen beruházások állománya az 1971 évinél kisebb mértékben, 13 milliárd forinttal nőtt Jövede'mek — fogyasztás Az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér — előzetes számítások szerint — kb. 2 százalékkal emelkedett. Fokozódott a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások ösz- szege is. Az egy lakosra eső reáljövedelem 3,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 162 milliárd forint volt A növekedés; 9^5 milliárd forint, 6,3 százalékkal; áremelkedések nélkül 3,1 százalékkal. 1972-ben o kiskereskedelemben a közütetí vásárlások csökkenték. A szolgáltatások igénybevétele 4—5 százalékkal bővült. A mezőgazdasági népesséq saját termelésből származó fogyasztása az előző évhez képest lényégében nem változott összesé- gében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A fogyasztói árak a tervezett mértékben 3 százalékkal emelx kedtek, jórészt az év elején végrehajtott központi árintézkedések hatására. Az átlagot meghaladó mértékben emelke dett az idényjellegű élelmiszerek. a vendéglátás, a ruházati cikkek és az építőanyagok árszínvonala. Népmozgalom, egészségügy, kultúra Az ország népessége 1973. január 1-én 10 415 000 fő vofo A múlt évben 153 000 gyerméfc született, 118 500-an haltak meg, a népesség pedig 34 500 fővel gyarapodott. — Ezer fokosra 14,7 élveszületés és 11,4 halálozás jutott, a természetes szaporodás 3,3 ezrelék volt. A csecsemőhalálozás az előző évi 35 ezrelékről 33 ezrelékre csökkent Az orvosok száma 24 300-ról 25 100-ra emelkedett, és az év végén 10 000 lakosra 24,2 orvos jutott. Az orvosokkal együtt az egészségügyi dolgozók szánig meghaladta a 110 000-et A kórházi ágyak száma 1200-zal bővült, és az év végén több mint 86 000 volt. A bölcsődék összesen 42100 gyermeknek, a bölcsődéskorúak 10 százalékának az ellátását biztosították. 1972 végén mintegy 185 000-en vettek igénybe gyermekgondozási segélyt. Óvó- dóba több mint 250 000 gyermek járt, az óvodáskorúak 59 százaléka. Az 1972—73-as tanévben az általános iskolákban 1 043 600 gyermek tanul, 26 400-zal kevesebb, mint az előző tanévben. A középiskolák nappali, esti és levelező tagozatán ebben a tanévben 346 500-an tanulnak, ezen belül nappali tagozaton 219 100-an, a középiskolás korúak 31,5 százaléka, A főiskolai hallgatók és az egyetemi hallgatók számq 86 310-ről 90 860-ra emelkedett Nappali tagozaton 58 380-an tanulnák, a hallgatók 64 százaléka. 1971- b'en 5500, 1972-ben 6600 könyvet adtak ki. A könyvek példányszáma 53 millióról 63 millióra emelkedett. A rádióelőfizetők száma 1972 vénén 2,5 millió volt. a televízióelőfizetőké 2,1 millió. Idegen'orga'om 1972-ben 6,4 millió külföldi járt Magyarországon, 5 százalékkal, 300 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A külföldiek 85 százaléka szocialista or- szóaokból érkezett. 1972- ben 1,4 millió magyar államoolqár iárt kü'földön. 26 száza'ékkql több mint 1971- ben. A legtöbben, a '■'omszédos szocialista Országokba utaztak. Budapest, 1973, január 27. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL ben 1 Százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok 4—5 százalékkal többet, az építőipari szövetkezetek és a közös vállalkozások 2—3 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az előző évben. 1972-ben csökkent a folyamatban lévő építkezések szama, értékük azonban nagyobb volt, mint 1971- ben. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 2 százalékkal, az építőipari munkásoké 1 százalékkal emelkedett. A munka termelékenysége a kivitelező építőiparban 2 százalékkal nőtt. Az építőipari árszint, főleg egyes építőanyagok központi áremelése miatt, 4—5 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben. Az országban 1972-ben 90 000 lakás épült A lakásépítési terv összességében jelentősen túlteljesült W71-hez viszonyítva is számottevő a fejlődés. Az új lakások között több a Házgyári laké« (Folytatás az 1. oldalról) NÉHÁNY IPARCIKK TERMELÉSE 1972. évi 1972. évi az 1972. évi tény terv tény az 1971. év Mennyiségben százalékában Villamosenergia, milliárd kwó 16,0 16,3 109 Szén, millió tonná 28,0 25,8 94 Kőolaj, millió tonna 1,9 2,0 101 Földgáz, milliárd köbméter 4,0 4,1 110 Benrin, millió tonna 1,2 1,2 116 Fűtőolaj, millió tonna 2,8 2,8 118 Gázolaj, millió tonna 2,3 2,4 112 Hengerelt acél, millió tonna 2.2 2,2 108 Bauxit, millió tonna 2,4 2,4 113 Cement, millió tonna 3.0 3,0 110 Kénsav, ezer tonna Műtrágya (hatóanyagban). 523 566 121 ezer tonna 611 555 101 Műanyagok, ezer tonna — 100 122 Autóbusz, darab 7070 6974 110 Televízió, ezer darab 360 350 94 Hűtőszekrény, ezer darab 311 311 119 Papír, ezer tonna 283 290 108 Pamutszövet, mill, négyzetméter 316 312 102 Gyapjúszövet, mill, négyzetméter 44 38 94 Cipő, millió pár 40 37 98Tej, millió liter 610 565 1Ó7 Hús, ezer. tonna — 428 110
