Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
4 DUN ANTOLI NAPID 1973. ]anaär 28. Fürtös György kiállítása a Műcsarnokban Boci József (jobbról a második, Fürtös György mellett) megnyitja a kiállítást Erb János felvétele ,A gyermek az anyaszívúeké. hogy fel nevelődi ön..." ÖRÖKBE FOQADÓK Tegnap délben a Műcsarnok kamaratermében a nagyközönség számára is megnyílt a csütörtök esti Tv gglériájából már ismert kiállítás, Fürtös György kerámiáinak bemutatója. Nagy számban jelentek meg érdeklődők, sok fővárosi művész és művészbarát, sok pécsi jóbarát és kolléga. A megnyitó beszédet Boci József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára mondta. Bevezetőben két fontos körülményről beszélt, amelyek Fürtös György munkásságát alapvetően meghatározzák: azt, hogy pécsi születésű, itt élő, dolgozó művész, és azt, hogy munkássága szétválaszthatatlanul összefonódott a Pécsi Porcelángyárral. Idézve Gádor István Kos- suth-díjas keramikusművészt, hangsúlyozta a gyár nagy szerepét a modern kerámia technológiáinak megismertetésében, a technikai lehetőségek biztosításában. Majd így folytatta: — Mindezek alapján egy olyan fiatal iparművész képe bontakozhdt ki előttünk, aki szerencsésen választott, megtalálta a művészi tervezőmunka gyári lehetőségeit, önálló műteremre, művészeti elismerésre lelt, a közeli művésztelepen otthon érezheti magát, a helyben megrendezett kerámia biénnálékon sikeresen szerepelhet, a területi képzőművész csoport egyik megbecsült tagjaként működhet. De — ezek még csak lehetőséget adnak, még csak a keretet biztosítják, amelyet a művészi tehetség, rátermettség, alkotó fantázia tölthet csak meg élő tartalommal. Közhelyszámba menő igazság, hogy megfelelő feltételeket lehet teremteni az alkotómunkához, de igazán jó alkotásokat csak a tehetséges művész hozhat létre. Fürtös György — most megnyíló kiállítása is bizonyíték — tudott élni a lehetőségekkel. Bocz József ezután Fürtös művészetének főbb vonásaival foglalkozott, kiemelte kerámiáinak onyagszerűségét, dekorativitását, belső líraiságát s mindenekelőtt a dolgok fonákját is meglátó groteszk, humoros készségét Megnyitó beszéde után Wzy Ottó, a Műcsarnok Művészeti Osztályának vezetője köszönte meg a kiállítás színvonalas rendezését Morvay Aliznak és nyitotta meg hivatalosan is a tárlatot Hat együttes vallott Petőfiről tegnap délután Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központban. Itt rendezték meg ugyanis a Rádió Szóijatok szép szavak Petőfi Sándorról című emléksorozata utolsó területi döntőiének díszbemutatóját. A fellépő együttesek közül néqyet díjazott a zsűri. Az első díjat a zalaegerszegi Reflex-együttes nyerte el. Az eredeti tervektől eltérően két második díj született, melyet a Pécsi Doktor Sándor Művelődési Központ amatórszínpoda és a Kaposvári Fonómunkás kis-színpada A jelenlévők között ott voltak művésztársak, volt tanárok. Fürtös művészetét mindig figyelemmel kísérő szakemberek is. Közülük kérdeztük meg Gerzson Pál festőművészt, mi az ő véleménye:-— Tipikusan, legjobb értelemben vett iparművészet ez!.Az anyagnak ez az élvezetes felfogása nagyszerű ... És Fürtös szobrász vénával műveli mindezt. Ott volt Habuda Adóm, a Finomkerámiaipari Művek vezérigazgatója is. Ö kérdésünkre ezt válaszolta — Szerintem a kiállítás gyönyörű, és különösen remek do log, hogy ebben az előkelő kiállítási teremben most egy iparban dolgozó fiatalember műveit láthatjuk! Ebből is látszik, hogy az ipari körülményeket inkább a lehetőségek szemszögéből kell vizsgálni, mintsem a korlátok szemszögéből,.,. Továbbra is minden támogatást megadunk Fürtösnek, hogy továbbfejlődhessék. Morvay Aliz csendes kalauzunkul szegődött, rendezésének központi gondolatát is megfő galmazta: — Hogy halad Fürtös alapanyagának, a „sár”-nak „felszabadítása", hogyan jut el ő maga o nehezebb, súlyosabb, tömbszerűbb formáktól a mind könnyedebb, végül szinte a légies, virágszerű kompozíciókig — ezt szerettem volna végigkövetni. A focicsuka, a Bábel tornya, o vázák, a majom, a kutyamacska, a kandalló, a pipogya házaspár meg a többiek kedves köréből a rózsás mozdony már hiányzik. Mert ugyanebben az időben rendezték meg az Ipar- művészeti Múzeumban a legszebb iparművészeti tárgyak nagy kiállítását, s a kismozdony azok között áll. S a megnyitón találkoztunk Szánthá Tibor grafikussal, akinek könyvművészeti kiállítása ugyancsak most tart nyitva a „szomszédban”, ó pedig ezt mondta: — Most szerkesztek egy albumot a mai magyar iparművészetről, ebben Fürtösnek négy műve szerepel. Előkelő helyre kerül az albumban is, hiszen előkelő helyen áll eddigi munkásságával a kortárs kerámiaművészetben. A kiállítás február 11-ig lesz nyitva. H.E. kapott, míg a harmadik díjat | a székesfehérvári József Attila Gimnázium együttese nyerte el. A Doktor Sándor Művelődési Központ amatőregyüttese mellett. még egy pécsi együttes szerepelt az ünnepi bemutatón: a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának irodalmi színpada, A pécsi területi döntő első helyezettje vesz részt március 14-én az országos döntőn, Kiskőrösön. Az ünnepi bemutatóról a Rádió felvételt készített, melyet február 7-én sugároznak a Kossuth-adóban. Madárcsontú gyerek. Hétéves, de még négynek sem látszik, — Téged vártalak.. ! — mondja és hízelkedik, simogat. — Vegyél fel és szeress..., okos vagyok ám, tudom a nevemet, meg verseket is . . . — hadarja, s már csimpaszkodik a vendégre. K. Zsuzsi csak egy a Baranya megyei Ifjúságvédő Intézet lakói közül. Élő szülők árvája, aki mindig vár valakit. Lehet, hogy valahol éppen ő hiányzik. Várandós fiatalasszony csenget a Kulich Gy. utcai átmeneti gyermekotthon kapuján. Tolna megyéből érkezett Pécsre, hogy Hideg Gyula igazgatótól választ kapjon. — Remélhetek .. ? — Nem rajtunk múlik. Jelenleg egyetlen örökbefogadható újszülött sincs a klinikákon. — Értse meg, biztosan kell tudnom.. I Már csak három hetem van szülésig ... és mindenki, az anyósom, az ismerősök így tudják az időpontot Mi lesz velem ... — Nyugodjon meg, még minden megoldódhat A legrosz- szabb esetben „elszámította magát..." túlhordja egy darabig .., Az asszony elsápad, kezével önkéntelenül magához kap, oda, ahol nyolc hónap óta egyre nagyobb párna gömbölyűd ik. Csak a beavatottak tudnak | erről a szívszorongató érzésről, j Tíz éve asszony, vezető beosz- ! I tasú diplomás. Már lakásuk is ! j volt, kombináltszobára gyűjtöt- j tek, amikor jött a gyerek. Illet- .1 ve csak jött volna, — az. ismerő- i sök meggyőzték: ne most. szüljön, ráér még, fiatal. Azóta háromszor cseréltek bútort Mindenük van, mégis üres az otthon. Négy éve canossát jár, orvostól orvosig, egyik intézetből a másikba. Műtétet is vállalt. Mindhiába. Amikor megtudták, hogy meddő — a férj válópert indított. A bíróság előtt mégis kibékültek. Együtt kísérlik meg helyrehozni a jóvátehetetlent Most minden percüket kitölti a tervezgetés. Átrendezték a lakást, gyereket várnak . ,. A kismama már az utcán járt, amikor visszahívták. Telefonáltak a klinikáról. . , — Gratulálok. Kisfiúk született.. 1 • Az érdeklődök többnyire vasárnap érkeznek Baranya nevelőotthonaiba. Közülük sokon bizonytalanok: „csak úgy körülnéznénk, ha szabadna .. .”, mások már döntöttek, választani akarnak. Milyeh legyen? „Szép, minél szebb”, „okvetlenül fiú . . .” feltétlenül kislány, fekete hajú, kék szemmel, ...szőke, göndör hajú ... eleven ...” A pszichológusok biztosan tudják az okát, miért adják fel mégis olyan könnyen elképzeléseiket az örökbefogadó házaspárok. Bonyolult lélektani folyamat gyerekek közül választom. Néha elég egy szó, vagy szokatlan mozdulat, amely kölcsönös rokonszenvet ébreszt. Hányán jártak már az ország különböző intézeteiben és mentek csalódottan egyre tovább. Látták a csecsemőket Mecsek- jánosiban, az óvodásokat Csertőn, hogy végül Bakócán találjanak rá az igazira. Hétéves fiú, bár kezdettől karonülő kislányt szerettek volna . A leendő öpa mackós járású, derűs ember, de furcsa, reszelés hangja miatt idegenkedtek tőle a gyerekek. Bakócán is ez történt. Kínos csend után azonban G. Attila a férfi mellé lépett és megfogta a kezet — Beszéljen még bácsi ité- rern, úgy szeretem hallgatni ... A feleségére nézett és bólintott. Olyan ez; mint a szerelem: meglátni és megszeretni, egy pillanat alatt A harmadikos Éva óvodás kora óta testvérért könyörgött a szüleinek. Tavaly nyáron — pat- ronálásként — hozták Id egy vasárnapra Hajnalkát Valamennyien megszerették, s a két gyerek különösen összetrarátko- zott Néhány találkozás után, tavaly karácsonykor került az állami gondozott kislány H.-ék- hoz. — Mennyezetig érő fát díszítettünk — meséli a nevelő anya. Alatta a rengeteg ajándék: babakocsi. mackó, mesekönyvek. Édesanyám korcsolyát, a sógornőm habszivacs köntöst, meg egy piros kis retikült adott Felhúztuk a zenélő karácsonyfadíszt, égtek a gyertyák, amikor belépett. Vártuk, mi lesz az első szava ... — Ezt mind a patronálok hozták ... mikor osztjuk szét kérdezte izgatottan. Nehezen értette meg, hogy minden az övé. Lefekvés után felkeltem megigazítani a takaróját Karjával átfonta a nyakamat és a fülembe súgta: — Látom, te vagy az ügyeletes . .. aludj csak nyugodtan ... ne félj én éjjel se szoktam bőgni... Hajnalka kitűnően érzi magát a családban. Futkos, bu- jócskázik, övé az. egész lakás. Amikor először járt itt, még nem tudta, hogy az ebédet tűzhelyen főzik, csodálkozott, hogy milyen kicsi „az élelmiszerraktár”, kíváncsian tapogatta a lábosokat és sírva fakadt, amikor a mosógépet bekapcsolták. Az új környezetben vált nyilvánvalóvá, hogy az intézet sajátos világából kimarad néhány alapvető, a szülőkkel élő gyerekek számára természetes ismeret, fogalom. A hálóterem-, ebédlő-, játék-, foglalkozás-, fürdés körforgása szűkre szabott lehetőség. A • nevelőotthonok akkor se nyújthatnak mindent, ha a legtöbbet adják. Ez a felismerés is szerepet játszott abban, hogy a házaspár örökbefogadási kérelemmel fordult az intézeti gyámhoz. — Tudom, hogy a törvény a gyermeket védi, mégis meglepett; a sok feltétel. Az örökbefogadóktól házassági anyakönyvi kivonatot kérnek, igazolni kell, hogy megfelelő lakással és jövedelemmel rendelkeznek, erkölcsileg feddhetetlenek, testileg és szellemileg egészségesek. Bármilyen kínos, mi is átestünk ideggyógyászati vizsgálaton. Részünkről minden rendben. Hónapokba telt és még nincs vége: a kislány még nem a miénk — mondja az örökbefogadó apa. Születése után a kórházban hagyta és azóta se látta Hajnalkát az édesanyja. Lemondó nyilatkozatot nem adott, a gyerek így — jogilag — nem örökbeadható. H.-ék arra számítanak, hogy a gyámügyi hatóság él mérlegelési jogkörével, hivatalból örökbeadhatónak nyilvánítja. * Baranyában jelenleg 2100 állami gozdozott gyermek él, közülük 900 nevelő szülőknél. Tavaly 30 örökbefogadást engedélyeztek megyénkben és ugyonennyf örökbefogadási eljárás van folyamatban. Harminc elhagyott gyerek sorsa jogilag és érzelmileg is rendeződött. Wesztf Márta Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Varga Lajosnak, Sellye nagyközségi Közös Tanács tanácselnökének a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. Varga Lajos 1947-től számos közfunkciót töltött be. Huszonöt évvel ezelőtt a FÉKOSZ megyei titkári teendőinek ellátásával bízták meg, 1948-ban Baranya megye első termelőszövetkezetének — a reménypuszati közösgazdaság — párttitkára, majd elnöke lett. 1950-ben a Pécsi járási Tanács V. B. elnökévé választották, majd a Sellyéi járási Tanács V. B. elnöki tisztét látta el. Az ellenforradalom alatt — amikor a sellyei termelőszövetkezet elnöke volt - bebizonyította a szocialista rendszerhez való hűségét, nem engedte széthurcolni a közös vagyont. Az 1956-os események után a járási kommunisták bizalmából a Járási Párt Intéző Bizottság elnöke, majd a Hazafias Népfront Járási Bizottságának titkára lett 19ő4-től a Sellye községi, majd a Sellye nagyközségi Közös Tanács elnöke. Most több évtizedes mozgalmi és tanácsi szolgálata, kiváló emberi magatartása jutalmául részesült a magas kitüntetésben. Varga Lajos 1973. február 1-én nyugállományba vonul. A Munka Érdemrend arany fokozatát az Elnöki Tanács megbízásából Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke adta át tegnap Pécsett, ■a megyei tanács épületében. Hét vési kommentár Ideológiai munkánk Nagyjelentőségű országéi tanácskozásra került sor a héten a fővárosban. A párt- é* állami szervek, a társadalmi ét tömegszervezetek agitációvaW propagandával és művelődé»' üggyel foglalkozó vezető politikai munkatársainak, a tudományos és művészeti élet, at oktatásügy képviselőinek, a sajtó, a rádió és a televízió vezetőinek, munkatársainak részvételével a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága országos agitációs, propaganda és művelődési tanácskozást rendezett, melyen Aczél György és Óvári Miklós elv- társak vitaindítói alapján széleskörű eszmecsere folyt ért ideológiai és kulturális élet időszerű kérdéseiről, az agitációs és propagandamunka feladatairól. A tanácskozás vitájának élénkségét bizonyítja; hogy abban huszonötén szólaltak fel. A vitaindítók és felszállók soksoldalúan elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajtásának eredményeit és hiányosságait, azokat a feladatokat, melyeket ideológiai munkánk elé a Központi Bizottság novemberi ülésének határozatai állítottak. Az eszmecsere természetesen nem fejeződött be a tanácskozás zárszavával, hiszen anyaga rövid időn belül nyomtatásban megjelenik, tanulmányozására, tanulságainak levonására, a fék» adatok meghatározására minden szinten lehetőség nyílik. A tanácskozás egyik legforé tosabb tanulsága, hogy agitációs és propaganda munkánkban, a tudományos és kulturális élet területén a kommunisták egyik legfontosabb feladata ■ marxizmus hegemóniájának erősítése. Ez a jelenlegi helyzetben határozottabb fellépési követel az antimarxista nézetek ellen, a kispolgárság ideológiájának minden megnyilvánulása ellen, a párt politikájával való akár álbaloldal], akár jobboldali szembefordulás ellen. Mindezek a felkészültség növelését, az alkotóműhelyekben tevékenykedő kommunisták még fokozottabb felelősségérzetét igénylik, A vita során számtalan olyan példa, bizonyság hangzott el, melyek arra figyelmeztettek, hogy tudományos, kulturális, művészeti életünkben a marxizmustól távol álló, azzal szembeforduló nézetekkel szemben engedékenység, elnézés tapasztalható, Ilyen körülmények kö- zött jelenhettek meg olyan könyvek, publikációk, mutattak be műveket, filmeket, melyek a rendszerünktől távol álló, a marxizmustól idegen nézeteket hirdettek, terjesztettek. A tanácskozás arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Bizottság novemberi határozatának végrehajtása, az elhatározott intézkedések megértetése agitációs és propaganda tevékenységünkben, ideológiai munkánkban nagyobb aktivitást, offenzivát követel pártunktól, a kommunistáktól. A Központi Bizottság határozatai valóságos életünk reális értékelése alapján születtek, az intézkedések indokoltsága vitáé hatatlan, ezért a tanácskozás aláhúzta: nincs szükségünk „magyarázkodásokra”, határozottan visszautasíthatjuk a kételkedéseket, a rosszindulatú és ellenséges véleményeket. Mindezek természetesen propagandistáink és agitátoraink felkér szültségének további növelését követelik meg. A tanácskozáson megfogalmazott feladatok, állásfoglalások minden bizonnyal termékenyítőén hatnak majd ideológiai munkánkra, elősegítik, hogy maradéktalanul végrehajtsuk a X. kongresszus határozatait; a Központi Bizottság novemberi ülésén elfogadott állásfoglalásokból adódó feladatokat Mitzfci jj Pécsi együttes a díjazottak között Befejeződött a Rádió Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról című sorozata A sárbogárdi diákszinpad a Helység kalapácsát adta elő. A darabot Leszkovszki Albin tanította be.
