Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
Szabad az út! Muzsikát ároszt a 200 esztendős iskola Húszéves a zenetanár képzés A ház, ahonnan tavasszal muzsikát árasztanak a nyitott ablakok, 200 esztendős. Mátyás király u. 15. öreg, emeletes épület. Mindig iskola volt, ma is az: immár lásson félévszázados hagyományként a pécsi közép-, illetve felsőfokú zeneoktatás otthona. Itt működik — a zenei szakközépiskolával közös fedél alatt - a tiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tanárképző intézete. Megépül Pécsett a második magasház! Mintegy öt esztendeje szerepel napirenden Pécs második magasházának az ügye. Az elsőben - az újmecsekal- jai 17 emeletesben - másfél esztendeje laknak már, a második viszont nagyon nehezen tudott kimozdulni a holtpontról. Az épületet a Szigeti út és a Megyeri út sarkára tervezték, magasságát eredetileg 23 szintben határozták meg. A vita hosszú ideig azon volt, hjgy épüljön-e, vagy sem. A város illetékes szakemberei az elmúlt hetekben ismételten tárgyalásokat folytattak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban a magasház sorsáról. A tárgyalások eredményesek voltak: a napokban megérkezett Pécsre a minisztérium engedélye. A magasház épitése tehát szabad utat kapott. További - hplyi szervek ál» tál meghozandó — döntésre vár azonban, hogy ki legyen a magasház kivitelezője, majd a kivitelező vállalattól függően az, hogy milyen technológiával épüljön fel az új toronyház. Az épületben elhelyezhető lakások száma a technológiától függ. Az eredeti elgondolások szerint a magasházban 240 - zömében garzon - lakás lenne. A közeljövőben esedékes döntést követően gyors ütemben kell előkészíteni az építkezést, mivel az a cél, hogy ennek a tervidőszaknak a vé* géig megépüljön a magasház. Ehhez kapcsolódik ugyanis építészetileg egy étterem és egy nagyobb ABC-áruház, amelyek a Szigeti városrész ellátását szolgálják. A ,/zenede”—ma A 68 tanárjelölt „alma matere" szokatlanul csendes, vizsgaidőszak van. A hangszeres egyéni órabeosztás változatlan, ám a szobányi .tantermek" zongorái végis némán tekintenek a benyitó látogatóra. Mindössze a kürt tanszakon folyik egy ára, a szolfézsteremben meg egy zongorista kislány gyakorol. Amott az elsőévesek csoportja épp most indul neki élete első főiskolai vizsgájának, a szolfézs-ének-metodika tárgyból, Szesztay Zsoltnál, a tanszak szigorú adjunktusánál. Kalauzom: Antal György igazgató, aki ez évben épp negyed- százada áll az intézet élén. Szavaiból feltárul a pécsi zenetanár-képzés húsz éve. A korábban városi zeneiskola — a .zenede” - 1942-től 4 akadémiai osztállyal konzervatóriumként működik itt. Az államosítást követően, ahogyan országszerte, itt is megalakul a zeneművészeti szakiskolai ahol — a hangszeres oktatás melleit — már hároméves tanárképzés is folyik, de még középiskolai módon és keretek közt Főiskolai státuszát az intézet csak 1966-ban nyerte el. Ettől kezdve a szakiskolai tanárképzés már a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola kihelyezett tagozatán folyik tovább. Néhány számadat; 1955-1967 között 250 szaktanár-képzős oklevelet adtak ki Pécsett; a főiskolai rendszer óta 130 zenetanán államvizsgázott. Többségük valóban pedagógusként, más részük zenekarokban vállalt állást. A pécsi színházi zenekarban, az Állami Operaháznál, az MRT és több más országos rangú szimfonikus zenekarban. Jónéhányan külföldre szerződtek, főleg a hilversumi rádió zenekarába, mások a „könnyű múzsa” kenyerét választották. Évente két-három hallgató nyer fölvételt és folytatja tanulmányait a Zeneakadémián a művésztanári, illetve művészi diplomáért. „ Bohém kedés ?” A közvélemény ma is hajlik rá, hogy felszínesen ítéljen a zenei főiskolásokról.' Hiszen — mondják sokan — ők a szerencse lányai és fiai: tehetségük van, három évig kedvükre muzsikálnak, „bohémkednek”, mint afféle művészpalánták. A diplomáért itt is meg kell dolgozni. Minél izmosabb a tehetség, minél erősebb a hivatástudat, annál jobban. Hiszen az ambíció, a tehetség valóban hajtóerő, a követelmények viszont főiskolai követelmények. A tanterv szerinti egyéni (hang- szeres) órák és a csoportos előadások, hozzá a napi 3—4 vagy több órai gyakorlás átlag heti 50 órás elfoglaltságot, azaz fokozott, alapos szellemi igénybevételt jelent. (Ebben nincsenek benne az elméleti felkészülés, 0 szakirodalom olvasás, zenehallgatás, műelemzés stb. stúdiumai.) Tananyagunk 3 éver. ót: heti kétszer 60 perces hangszeres oktatás; o különböző csoportos foglalkozások: kamarazene, karének, szolfézsgyakorlat, karvezetés meg az elméleti tárgyak, továbbá: marxizmus pedagógia és heti 2 órában úszás. A hallgatók jelentkezhetnek valamennyi vonós és fúvós hangszerre. Üj szak az idér.: a hangképzés-ének-szolfézs. A felvételi lehetőségekről meglepő választ kaptam; — Nincs különösebb túljelentkezés, sőt kevés a választék, egész Dél- és Nyugat-Dunán- túlról együttvéve is. A többséget művészeti szakközépiskolánk adja — egyre magasabb színvonalon. De, mint isméd, nincs kollégiuma, ezért sok tehetséges fiatal más városokban leérettségizik és készül, ahogyan tud. Közülük a legjobbak is ritkán hoznak magukkal szakiskolai nívót. Ezt persze áthidalhatjuk. Ha igazán tehetséges, itt tanul még egy évet o szakközépiskolában és felkészül a főiskolára. De sajnos ma még a szülők költségére. Később a felépülő kollégium enyhítheti majd ezt a gondot.., Kodály szellemében A zenetanár-jelöltek tanulmányi átlaga már régóta egykét tizeddel a 4 felett áll. A tárgyi feltételek szűkek, mostohák, zsúfoltak; szociális ellátottságuk jó, ez megegyezik a főiskolai jogokkal és lehetőségekkel. 36 fiatalt a Műszaki Főiskola diákotthona fogadott be. Egyetlen gondjuk a gyakorló«. (Ezt végleg a majdan felépülő új egyetemi és főiskolai kollégium speciális alagsori helyiségei oldhatják meg.) Szabadidejükben a diákotthon klubjában találkoznak. Muzsikálnak a klubesteken, koncertekre járnak és élik a pécsi főiskolások színes, sokoldalú életét Valamikor, szociális okok miatt a tanulás mellett a zene mindennapos kenyérkereső munkát is jelentett sokaknak. Mi a helyzet ma? Antal György határozottan leszögezi : — A növendékek tíz százaléka társadalmi ösztöndíjat 's kap a progresszív ösztöndíj és a. tanulmányi segély mellett Mindenkinek rendezett a szociális helyzete. A követelmények nagyok — a három év kevés. Nem árusíthatják ki a szabadidejüket, bár erre az igény ma is megvolna. Három évig tanulni — 40 évig dolgozni, pénzt keresni. Ez van. Mindent a maga idejében , . . Évente átlag 25 friss diplomás zenetanárt bocsát ki a pécsi intézet. Az ország több, mint fél száz kis és nagyvárosi zeneiskolája, valamint általános iskolája várja és fogadja őkét nagy örömmel. Felkészítésüket és a rájuk váró feladatokat ugyanaz a kodáiyi gondolat summázza: „Legyen a zene mindenkié" I Waliínger Endre HÉTKÖZNAPOK j,Tiszteljétek a közkatonákat!1’ Petőfi Rózsika, kedves R eggel fél hatkor éjszakai a sötétség, az utcai lámpák fénykörei szakadatlanul viaskodnak a téli köddel. Egyik reggel a lámpák győznek, másik reggel a köd. Ragadós, füstös ízű a köd, kaparja a torkot. Hideglelős árnyak bukdácsolnak a lúdbőrösre fagyott aszfalton Rózsika is leereszkedik a hegyoldalról, tipegve, nehogy nyakát törje a hártyás jégpikkelyeken. A buszok morogva fúrják magukat a ködbe, párás ablakaik világítanak. A keservesen ébredő városben biztató jelek ezek a világító ablakok. A bölcsődéé is. Bént jólesik., meg melegíteni, a kezet a fűtőtest fprró bordáin. De az ablokot már is ki kell nyitni, szellőztetés, aztán párologtatás, kvarclámpa, fertőtlenítő oldat a lavóroV- ba . . . Hattól jönnek az első gyerekek. A kulcsokon jelek lógnak — labda, vödör, baba, virág, nap, kocka és a többi — a szekrényeken ugyanezek a jelek. A mamák, akik a vekker csörgésére fölszedték a gyerekeket, tisztába tették és fölöltöztették, most kezdik róluk lehúzni a sapkát, kesztyűt, kabátot, nadrágot, csizmát, pulóvert. ., utoljára a pelenkát, aztán a pucér gyereket odanyomják Rózsika kezébe. A gyerek sír, akkor a mama idegesen beszól az ajtón: Rózsika, kedves, Gáborka tegnap kihányta a vacsorát, majd figyeljen rá .». és bezárja a szekrénykét, benyújtja a kulcsot, puszit dob Gáborkának, kisiet az ajtón és rohanni kezd a hajnali ködben dübörgő autóbusz felé. „Rózsika kedves" pedig ottmarad, kezében egy meztelen, rúgkapáló kisgyerekkel. Kint zord és kíméletlen tél, olyan idő, ami veszélyes az ilyen védtelen, vékonybörű, egészen kicsi emberekre ... Szimbolikus, költői pillanat, csakhogy a valóságban nem létezik. Nem, mert Rózsika még abban a minutában, amikor hozzáért a kis meztelenhez, húzni kezdte rá a gumibugyit vagy a kisgatyát, kinek mi jár. Trikót, frissen mosott, vasalt fehér ruhát. Isten őrizz, hogy egy kicsit is késlekedjék, tudják, milyen érzékeny egy ilyen kisgyerek? Meg az kell, hogy megfázzon. Gyere, angyalom, dugd a karodat, vár a mackód, ő jól aludt, és te? Gyere, itt a bili, megpróbálod? Okos kisfiú, jól van ,., És kezdődik a hétköznap a bölcsődében. Ezúttal a hatos számúban, az Urónváros közepén, Rózsika hétköznapja, •h B ezdán Rózsa nem a !e- geslegfiátalább korosztály, mert csaknem egy évtizede gondozónő. Itt tanult, itt kezdett, mindig itt dolgozott, s olyan típus, hogy ha rajta múlik, innen megy nyugdíjba. Eddig nem ment férjhez. És mert „szabad”, mindig készséges, ha cserélni, helyettesíteni kell. örökké mosolyog, mosolya bocsánatkérő Mondják, néha kicsit kapkodó. És azt is mondják: aranyból van a szíve. Gyerekkorától ez volt az életcélja. A bölcsőde kitölti az életét. Ezen kívül egyvalami érdekli igazán; festeget, rajzol. A mesedoboz illusztrációs figurái közül a kisegér, a róka, a három kismalac, a török és a tehenek — az ő művei. Kaptam egy szép fehér köpenyt, -sra biztonság kedvéért egy szájkendpt-is. Végigasz- szisztáltam a napot. Azaz . . . Szóval nyolckor reggeliztetés, ez a csecsemőosztályon 1. a nagyobbaknál terítést, 2. a kicsiknél ölben-etetést jelent. Ekkor még csak két gondozó van szolgálatban, ők teszik tisztába a gyerekeket és fektetik le az álmosakat. Tízperces tematikus foglalkozás is van, előre megtervezve, füzetben rögzítve! Tízkor tízórai: gyümölcs, gyümölcslevek, néha reszelt sárgarépa, banán. Már négyen vannak, mikor a levegőztetés következik. A kicsiket bundazsákban kifektetik a teraszra, a nagyobbakra (gondoljuk meg, húsz-harminc gyerekre!) föl kell adni a bölcsődei kertésznodrágot, melegítőt, ha nagyobb a hideg, saját kabátot, sapkát, sálat. Persze, cipőt kell cserélni. Aztán ugyanez visszafelé... (Kabátok vissza a szekrénybe, kulcsok a helyükre, stb.) Ekkor „elintézik” a csecsemők kisebb-nagyobb dolgait, kinek így, kinek úgy, a szobatisztaság mértékétől függően .., Utána megint terítenek, tálalnak, etetnek, letörölnek, odakapnak, kiigazítanak, kanalat a szájba segítenek, a végén lemosdatnak ... (Ó, az étkezések előtti végigmosdatást el is felejtettem I) Ezután következik az altatás. Abban a másfél órában, ami ilyenkor szünet lenne, következhet a füzetek vezetése, a módszertanitól kezdve a napi névsorig (mindennap le kell írni sorba a neveket, a Rolandot, Valért, Norbertét, Anitát, Barbarát, Dalmát, Anettet, mert a mai gyerekeket így hívják, legalábbis Rózsikáék osztályán), megjegyzések a gyereknevekről. észrevételek. Aztán gombvarrás és a kis ruhák javítása, mert bár napi 8 órai munkával ketten mossák és vasalják a bölcsőde ruhatárát, varro- gatni is állandóan muszáj. Negyed 3-tól már megint kezdődik a pelenkázás. uzson- nártatás, aztán már jönnek, is az első szülők . .. Néha kvar- colják a gyerekeket, máskor a családlátogatásokat kell — kötelezően ~ elvégezni. Pedig most nincsenek sokan, sajnos, sok a beteg gyerek, pedig nem is volt olyan nehéz nap — igaz, ez az új kislány kétségbeejtő, kilenc hónapos, kiköpi a tejet, töltöttkáposztát eszik, mondta az anyja, a narancsot nem szereti, aztán tessék, az egyetlen, amit belé tudtak diktálni, a, narancsturmix, egész álló nap bőg, csak ölben hallgat el — pedig, pedig, pedig, és nekem mégis zúg a fejem, mintha óriásgépek közt töltöttem volna a napot... Nézem Krisztit, a német lányt, akit egy birkózó hozott haza feleségnek, s akinek két saját kislánya is van, micsoda nyugalommal törli föl ötször is a kiflis kakaót, amit ez az ói kisgyerek szétköpködött. Csak mosolyognak. Nem felejtenek ki egy gyereket se. Nem kiabálnak rá egyre sem. Azt hiszem, sokan mondják, hogy ez könnyű munka. Hát tessék... tessék megpróbálni! Arról nem is beszélek, hogy némelyik gyerek — mint az ólom, olyan nehéz. Majd kicsattannak. A pedigeket pedig lehetne folytatni is: az egészen apró gyerek kevesebb, lásd gyermekgondozási segély. A szabadszombatos szülők sokszor otthontortják a kicsiket, ezért a gondozónők is kapnak már — szigorúan ledolgozott! — szabad szombatot. És az országos rendelkezés óta átlagban 3—400 forinttal emelkedett a gondozónők fizetése! Rózsika ma 1600-at keres, szemben a két évvel ezelőtti 1150-nel... No, persze, ha azt mondjuk, hogy a hivatásszeretet, a gyerekekhez való ragaszkodást nem is lehet pénzzel megfizetni .., * M ialatt az előcsarnok foteljába roskadva Rózsikával beszélgettem, egy gyanúsan vékony hangú kutya ugatott az ajtó mögött Aztán átváltozott macskává, és a nyávogásból egy nóta kerekedett, amely a Cirmos cicáról szólott. Végül egy hang csinált rendet, Doxi nénié, az őszülő hajú görög asszonyé, aki húsz éve gyerekgondozó. A „kisóvoda” hároméveseinek műsora festette alá az „interjút". Rózsika kedves, hány gyerekkel volt már dolga, ezerrel? — Ügy valahogy,.. Évek múltán is emlékszik rájuk? S ők magára? — Én igen, mindre. Öle kevésbé. De volt egy kisfiú, Zsolti a neve, az engem Anyur kának hívott, a mamáját meg Rózsikónak ... ő később is visszajött párszor, Rózsika kedves, ha választhatna . .. Ha elölről kezdhetné, ha minden vágya teljesülhetne, mit dolgozna legszívesebben?- Ezt... Ha szabadságon vagyok, az jó, de mégis alig várom, hogy visszajöjjek. Mi hiányzik magának? ■r Nekem? Semmi. Esetleg . .. szeretnék egy új lemezjátszót, a régi elromlott. Gondolom, be kefl osztania a fizetését... — A szüleimmel, húgommal lakom, hazaadok az ellátásomra, elég nekem a pénzem azért. Most majd veszek egy fekete bőrkabátot és aztán, talán, gyűjtök lemezjátszói a-. Ha hirtelen nagyon sok pénze lenne... mit venne? — A ... egy... zongorát,.. igen, egy zongorát. Lehet, hogy egyszer veszek egy zongorát. Mit olvas legszívesebben? Mit szeret csinálni? — Életregényeket, a Nyomorultakat. Szeretem a mozit, a tévét. Rajzolgatni. Sétálni, utazni ... Merre utazott eddig? — Rokonoknál jártam kint? Zomborban. Itthon többfelé, üdültem Mátrafüreden, szak- szervezeti beutalóval egyszer a Sirály üdülőhajón... Minden vágyam, hogy hajóvei egyszer körbeutazzam a Balatont. Talán az egész országot is egyszer... Annyi szép hely van itthon is. Mit szokott káromkodni? A legnagyobbat mondja! — A csuda vigye el... És ha haragszik egy gyerekre. Ha szidni kell? — Á, nem kell őket szidni. Félrevonni legfeljebb, rászólni. Még a sarokbaállítással is vigyázni kell, vannak érzékeny gyerekek, akiknek az is fáj. Mondjon valamit, amit nem- szeret. Nagyon nem. Egy ételt legalább! — Olyan nemigen van. Tulajdonképpen ... hót a grízes- tésztát azt fiem szeretem. De megeszem azért... a gyerekeknek. az a kedvencük! Az nagy öröm, ha az az ebéd. * M iért épp Rózsika meflé szegődtem? .Talán azért, mert biztosan tudom, hogy mi van, ha senki se látja ... Más talán leülne, el- komorodna, ásítana. Rózsika még szorgalmasabban dolgozik, legfeljebb lopva egy si- mogatást helyez el valamelyik gyerek fején. De egyébként valóban: ott van a többi, szép vöröshajú és fáradt ősz, a mindig nevető és a szomorúszemű, a beteges és az élettől duzzadó, a talpraesett és a szelíd, lányok és asszonyok garmadája, akik a csap alá tartják a ma- szatos gyerekkezek százait és ezreit, mert ez a foglalkozásuk. S akik ezt átlagban ezer forintért végezték éveken át. Rózsika, kedves, érzi-e, hogy nem becsülik a munká- -ját? Nem, inkább azt érzi, hogy a „szülők igazán helyesek". a felettesek kedvesek, a fizetés ugye va+amivel rrta- gdsabb lett, de mindez amúgyse számít, ha qzt nézzük, hogy mennyire szükséges és fontos munka ez, és a gyerekek, és a gyerekek, és megint csak a gyerekek... Höllama Erzsébet j
