Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-18 / 14. szám

1973. január 13. DUNANTOll NAPIO Tegnap történt Olést tartott tegnap a KISZ Pécs városi Bizottsága és végre­hajtó bizottsága. A testület megtárgyalta a KiSZ Pécs városi Bizottságának és végrehajtó bi­zottságának 1973. évi első fél­éves üléstervét, a Városi KISZ- bizottság 1973. évi akcióprog­ramját és értékelték a tavalyi év munkáját. Az ülésen előterjesz­tés hangzott el az idei KISZ ve­zetőségválasztások intézkedési tervéről, valamint a téli titkári tanfolyamok tematikájáról. * 1972-es kiképzési év tapasz­talatairól és az 1973, évi fel­adatokról tanácskoztak szerdán a Munkásőrség Baranya me­gyei Parancsnokságán tartott értekezleten, A tanácskozáson részt vett Papp Árpád, a Mun­kásőrség országos parancsnoka, n Központi Bizottság tagja, Föl­des Andrásáé, a Megyei Párt- bizottság osztályvezetője, PARTNAP SZIGETVARON Kibővített pártnapot rendeztek tegnap —• szerdán — délután a Szigetvári Konzervgyárban. A X. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtásáról o Központi Bizottság 1972. november 11— 15. ülésének állásfoglalásáról, dr. Dabrónaki Gyula, az MSZMP KB tagja, a KNEB elnöke tartott tájékoztatót. Dabrónaki elvtárs a pártnap előtt találkozott az MSZMP szigetvári városi bizott­sága képviselőjével, a Konzerv­gyár vezetőivel, majd több üzemrészt megtekintett, * Dr. Palotás Magda, Positive- zérigazgató-helyettes betegsége miatt elmaradt a pártnap, me­lyet tegnap — szerdán — dél­utánra terveztek a Pécsi Posta- igazgatóságon. A pártnapot ké­sőbbi időpontban tartják. A megye első zárszámadása — egy fsz-társulás sikere Újabb 42 tsz kérte felvételét — Évi 130 milliós forgalom Tíz országba exportál a BÁRÁNYATERMÉK Az idei zárszámadási szezon nyitányának is tekinthetjük a tegnap Pécsett, a Ságvári Mű­velődési Házban megtartott kül­dött-közgyűlést. ahol egy ma már sikeres és igen népszerű szövetkezeti társulás, a BARA- NYATERMÉK adott számot 1972. évi gazdálkodásáról. Több mint 100 baranyai és külmegyei szö­vetkezet képviselője töltötte meg zsúfolásig a nagytermet, ebből 61 régi tag és 42 az új belépő. Az utóbbiak különös érdeklő­déssel hallgatták Boksái Antal, soros elnök referátumát — a BARANYATERMÉK elnökét évente választják meg, az 1973. évi soros elnök a tegnapi sza­vazás alapján Hársfaival Imre, az egyházaskozári tsz elnöke lett --, oki igen szép eredmé­nyekről adhatott számot. A tsz kereskedelmi társulás 1972. évi forgalma a tervezett 100 millió forinttal szemben 130,6 millió forint volt, a juta­lék összege pedig megközelítet­te az ötmillió forintot. A forga­lom 65,7 százaléka exportforga­lom. A BARANYATERMÉK ta­valy már 10 országba exportál­ta a tagszövetkezetek és a nem tagok termelvényeit, a Szovjet­unión, Lengyelországon és Ju­goszlávián kívül Ausztriába, Svájcba, az NSZK-bq és Fran­ciaországba, Olaszországba, Angliába, sőt Ceylonba is. A néhány elszánt alapító tag kivételével 1968-ban a társulás megalakulásakor kevesen gon­Megkérdeztük; 0 avul-e a lű tőolaj-ellátás ? A lakosság köréből szerkesz­tőségünkhöz érkezett bejelenté­sek alapján -- lapunk január 16-1 száméban — Miért aka­dozik a fűtőolaj házhozszállítá­sa? címmel már foglalkoztunk ezzel a pécsiek és baranyaiak tekintélyes részét érintő kérdés­sel. Az ÁFOR Pécsi Kirendeltsé­gétől megnyugtató választ kap­tunk: van fűtőolaj: a házhoz­szállítást a kannatöltőgép meg­hibásodása és egy — Jugoszlá­viából várt — irányvonat késése hátráltatta. Ennek ellenére kedd délutáni szerkesztőségi telefon- ügyelete során — a telefonhívók szóvátették a fűtőolaj-ellátás problémáit, és mivel újabb hi­ány mutatkozott, kérték, hogy a Dunántúli Napló tisztázza: mi várható fűtőolajellátás terén a tél végéig? Telefonon fölhívtuk dr, Karádi Istvánt, az AFOR bu­dapesti Központjának áruforgal­mi előadóját és tőle kértünk magyarázatot, és egyben választ a kérdésre: — mi . okozza a problémákat az olajellátásban, és mi várható etekintetben tél végéig? — Szerencsére a tél nagy ré­szén már túl vagyunk pécsi és baranyai viszonylatban eddig eléq jó volt az olajellátás. — Irányvonalokat rendszeresítet­tünk erre a célra és növeltük tárolási kapacitásunkat is. A fűtőolajfelhasználás idén — ne­gyedévre vonatkoztatott orszá­gos átlagban 20—22 százalék­kal megnőtt. Ez óriási felfutás­nak számít. Jelenleg az ország­ban másfél millió olajkályha van. Sok mezőgazdasági nagy­üzem is belépett a fogyasztók sorába. Ezért — anyagi lehető­ségeinknek megfelelően — nö­veltük tárolási kapacitásunkat. A fogyasztás nemvárt, nagymér­vű megnövekedése azonban azt eredményezte, hogy jetenleq — sajnos nincs tartalékunk, A szükségleteket részben hazai olajtermelésből, részben a szom. szédos olajtermelő szocialista országokból származó import­szállítmányokból fedezzük. Ma­gától értetődik, hogy az egyes szállítmányokat az illető ország határához közel eső területekre irányítjuk. így például a pécsi és baranyai fűtőolajigényeket jugoszláviai importból származó olajjal elégítjük ki. Előfordulhat olyan eset, mint a napokban is, hogy a várt irányvonat hatá­runkon túli — szállítási problé­mák miatt, nem érkezik meg a kellő időben. Ilyen esetben igyekszünk máshonnan — lehe­tőleg azonnal —- pótolni a hi­ányt, Szerdán délelőtt késve ugyan — megérkezett Pécsre a jugoszláviai irányvonat, de meg­érkezett a százhalombattai szál­lítmány is, amit központilag irá­nyítottunk Baranyába az esetle­ges további — késésből eredő — hiány pótlására. — Számíthatunk-e hasonló esetekre a tél végéig? — Átmeneti zavarok adódhat­nak, olyankor, ha a szállítás nem a jelzett időben történik. Ilyen estekben, mint most a leg­utóbb is, más területekről biz­tosítjuk az olajat. Az olajkályha­fűtésre áttért lakosság sajnos nem rendezkedett be kellőkép­pen az olaj tüzelésre. Akik az olajkályha mellé megfelelő tá­rolóedényt is vásároltak, és gon­doskodtak a tűzrendészeti elő­írásoknak megfelelő tárolóhely kialakításáról, rendelkeznek — legalább annyi tartalékkal, hogy egy váratlan szállítási zavar esetén is fűteni tudnak. Ugyan­ez vonatkozik a — főleg mező- gazdasági — nagyüzemekre is. Ha tárolási kapacitásukat idő­ben — és megfelelő mértékben növelték volna — tartalékaik révén elkerülhetnék q szállí­tási zavarokból eredő nehézsé­geket, és az általuk elvont olaj- mennyiséq a lakosságnak ma­radna. Persze — hangsúlyozom — 18—20 literes kqnnákkql nem lehet „átvészelni” zavartalanul a telet, A tűzrendészeti szabályok szerint ugyanis — a családi házokban az előírásoknak meg­felelően erre a célra kialakított helyiségekben 600 liter olaj tá­rolható, De emeletes házak pin­céiben is tartqJékolható 200 liter olaj ú»- természetesen a helyi­ségnek és a tárolóedénynek tűzrendészeti szempontból szab­ványosnak kell lennie. — b — dőltök, hogy az új mechanizmus adta lehetőséggel élve, az ak­kor még igen kicsiny társulás valóban kaput tud nyitni a többcsatornás értékesítés gya­korlati megvalósítása felé. A ke­retek is szűkek voltak. Csak a nagy állami vállalatok által mellőzött cikkeket, az úgyneve­zett felesleges termékeket for­galmazhatta, s az első évben csaknem kizárólag lucernaliszt értékesítésével foglalkozott. Az éves forgalomfelfutás azonban igen figyelemre méltó. 1969-ben 28 millió forint, 1970-ben 88 millió forint, 71-ben 96 millió, s tavaly már több mint 130 mil­lió volt a forgalom, s a BA­RANYATERMÉK minden évben nyereséggel zárt és új meg új belépőkkel erősödött. Hogy miért vonzó ez a társu­lás, azt a felszólaló tsz-vezetők fejtették ki őszintén a tegnapi közgyűlésen. Roskó Zsigmond, a siklósi tsz elnöke elmondotta, hogy 7 vagon hajdinamagot ha­gyott „nyakukon" a termeltető nagyvállalat, amit a társulás el­adott. Továbbá 100 vagon vető­borsójukat mázsánként 450 fo­rintért adta el, magasabb áron, mint amit belföldön egyébként elérhettek volna. Több felszó­laló, igy Sziveri Kálmán, a má- gocsí tsz, Papp János, a mo­hácsszigeti tsz elnöke, a BARA­NYATERMÉK által alkalmazott korrekt jutalékrendszer előnyét domborította ki, a nagykereske­delmi vállalatok bizonytalan és előre kiszámitatlan árrés­rendszerével szemben. Általános volt az a vélemény is, hogy a bizományos rendszerben dolgo­zó társulás nemcsak jól ad el tagjainak és- megbízóinak, de a tsz-ek beszerzéseinél is ala­csonyabb árakat kínál. Ezt azért teheti meg, mert kikapcsolva a nagykereskedelmet, közvetlenül a gyáraktól, a termelőktől vá­sárol vetőmagot, gépet, műtrá­gyát stb. Cikklistájuk ma már igen széles. Tavaly csak vető­magból 2219 tonnás forgalmat bonyolítottak, takarmányfélék­ből 3897 tonnát, élelmiszer­termékekből 4430 tonnát. Ba­romfifélékből 755 tonnát, házi- njrúlból pedig 571 tonnát ex­portáltak igen előnyös feltéte­lekkel. Ezévi forgalmazási tervük 200 millió forint. Ebben már az ed­diginél is szélesebb kereskedel­mi skála is benn szerepel. Az országban 17 hasonló társulás működik, s mind közül legjob­ban a debreceni, amelynek el­nöke Bíró József, kábái tsz-el- nök, részt vett és felszólalt a tegnapi zárszámadáson. Elmon­dotta, hogy Hajdú megyében az AGROKER 140 ezer tonnás műtrágya-forgalma mellett tár­sulásuk 60 ezer tonna műtrá­gyát forgalmaz, gépforgalmuk tavaly 60 millió értékű volt. To­vábbá, hogy 30 tsz részvételével létrehozták a KTA alapot, 28 millió forintos betéttel, mint a szövetkezetek önbiztosítását. Egyébként a közelmúltban Bu­dapesten létrejött a 17 társulás együttműködési irodája TSZKER néven — elnöke Bíró József lelt, amely koordinálni kívánja az 1600 termelőszövetkezetet ma­gába foglaló és országosan öt- milliárd (tavalyi adat) forgal­mat bonyolító tsz kereskedelmi társulások munkáját. Itt, Dél-Dunántúlon a BARA­NYATERMÉK élen jár a több- csatornás értékesítés helyes alapelvének gyakorlati megva­lósításában. Vonzása Tolnára, Somogyra is kisugárzik. Eredmé­nyeinek legmeggyőzőbb igazo­lása mégis az a tény, hogy a tegnapi naptól minden baranyai szövetkezet tagja a társulásnak. (Rné) Elkészült az 1972. évi statisztika Csökkent a közlekedési balesetek száma Baranyában MÉG MINDIG ELSŐ HELYEN A GYORSHAJTÁS SOK BALESETET OKOZTAK A GYALOGOSOK ÉS AZ ITTAS VEZETŐK Elkészült az elmúlt esztendő a gyalogos volt a hibás. Komlón — A lakosság kérésére. A legutóbbi választások jelölögyű- lésein elhangzott bejelentések egyikének eleget téve Turony községi Közös Tanács a község­ben — mintegy 350 000 forintos költséggel —- könyvtárat épített Az új épület műszaki átadása megtörtént. Baranya megyei közlekedési baleseti statisztikája. A számok bizonyítják: nem törvényszerű, hogy a járművek szaporodásá­val 4párhuzamosan szaporodja­nak q balesetek is. 1972-ben ugyanis 7,3 százalékkal, azaz 96-tal kevesebb baleset történt a megye területén, mint 1971- ben. S most nézzük á statisztikát! Baranyában az 1971, évi 57-tel szemben 1972-ben 52 halálos kimenetelű baleset történt. A súlyos sérültek száma a ta­valyelőtti 371-ről 354-re csök­kent, a könnyű sérülteké pedig 478-ról 406-ra. A sérüléssel nem járó közúti közlekedési balese­tek száma 1971-ben 402, tavaly 400 volt. Az összehasonlításul szolgáló 1971. évhez képest — amikor összesen 1308 baleset történt a megyében — tavaly „csak” 1212. A balesetekből eredő anyagi kár összege vi­szont nőtt: 1971-ben 5 238 760 forint, 1972-ben 5 506 750 forint. A baleseti okok között ismét a gyorshajtás áll az élen. Ta­valy 264 esetben volt baleseti ok. Az okok között szilárdan „tartja” második helyét az át­haladási elsőbbség meg nem adása: tavaly 157 baleset oka volt. A szabálytalan előzésből 101, a követési távolság be nem tartásából 90, a szabálytalan kanyarodásból 87, a figyelmet­len, gondatlan vezetésből 162 baleset következett be 1972- ben. Ugyancsak magas a gya­logosok s különösen az idős em­berek hibájából történt balese­tek száma. 1971-ben 194, tavaly 162 balesetet okoztak. 5 egy el­szomorító adat: még mindig magas az ittasan balesetet oko­zók száma: 1971-ben 193-an, 1972-ben 182-ten okoztak az ital hatása alatt közúti balesetet. Érdemes azt is megvizsgálni, milyen járművekkel okozták a legtöbb balesetet. Pécs város és járás területén 310 esetben sze­mélygépkocsival, 122 esetben tehergépkocsival, 33 esetben autóbusszal, 11 esetben traktor­ral, 100 esetben motorkerékpár­ral, 12 esetben állati erővel vont járművel, 24 esetben ke­rékpárral, s végül 119 esetben a következőképp alakul a sta­tisztika: személygépkocsi: 11. tehergépkocsi: 1, autóbusz: 3, traktor: 1, motorkerékpár 11. gyalogos: 9. Mohácson és a mohácsi járásban: személygép­kocsi: 45, tehergépkocsi: 13, autóbusz: 2, vontató: 8, motor- kerékpár: 35, fogat: 3, kerék­pár: 9, egyéb; 6, gyalogos; 15. Anélkül, hogy Siklós, Sásd és Szigetvár hasonló adatait fel­sorolnánk, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb balesetet sze­mélygépkocsival okozták tavaly Baranyában; összesen 464-et. Tehergépkocsival 173-at, autó­busszal 44-et, vontatóval 28-at, motorkerékpárral 214-et, fogat­tal <26-ot, kerékpárral 55-öt, s 167 esetben a gyalogos volt a hibás. A legtöbb halálos bal­eset Pécsett és a pécsi járásban történt: 27. Ezt követi 9-cel Mo­hács, 8-cal Siklós. A sorrend a súlyos és a könnyű sérülések­kel járó balesetek esetében ugyanez. A legtöbb baleset — Pécset követően — a mohácsi' és a siklósi járásban fordult elő. Valószínű oka az idegenforga­lommal együtt megnövekedett járműforgalom. Az elmúlt évi baranyai köz­lekedési baleseti statisztikát ele­mezve megállapíthatjuk: annak ellenére, hogy több mint 3 ezer­rel nőtt a megyében a gépjár­müvek száma, csökkentek a bal­esetek. S ez nagyon örvendetes tény. Minden kételkedőt meg­győzhet arról, hogy a járművek szaporodásával párhuzamosan nem törvényszerű a balesetek növekedése. Nem megnyugtató viszont, sőt, nagyon nyugtala­nító, hogy a baleseti okok kö­zött ismét első helyen szereprel a gyorshajtás, az elsőbbségi jog meg nem adósa, a szabálytolan előzés, a figyelmetlen, gondat­lan vezetés és a gyalogosok szabálytalan közlekedése. összességében 96-tal keve­sebb baleset történt tavaly, mint tavalyelőtt. S öttel kevesebb em­ber halt meg az utakon. Az 1212 baleset azonban még min­dig sok. S ami a legszomorúbb: hozzávetőlegesen minden hato­dik balesetet ittasan követték el... (Panics) FAO-ösztöndíjas Baranyában Tegnap délelőtt négynapos lá­togatásra Baranyába érkezett Faez Masri, Szíriái mezőgazdasági mér­nök, aki féléves FAO ösztöndíjjal a Gödöllői Agrártudományi Egye­temen folytat tanulmányokat. A sziriai szakembert baranyai ta~ nulmányűtjára elkísérte dr. Pet­rasovits Imre, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanára, a FAO magyarországi konzulense. A ven­dégeket megérkezésük után Brach- na Lajos, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság helyettes vezetője látta vendégül, délután pedig dr. Földvári János, a Baranya me­gyei Tanács elnökhelyettese fo­gadta hivatalában. Vendégünk volt: Dr. Petrasovits Imre, a FÁO magyarországi konzulense Az elmúlt év nyarán érke­zett haza dr. Petrasovics Imre egyetemi tanár. Két évig az ENSZ Élelmezés és Mezőgazda- sági Szervezetének, a FAO-nak központjában, Rómában telje­sített szolgálatot, majd pedig a Közel-Keleten többnyire Szí­riában a FAO egy nemzetközi munkacsoportjának öntözési szakértőjeként dolgozott. Jelen­leg az egyetemi tanári teendői mellett a FAO magyarországi konzulense. Két témával fog­lalkozik a FAO keretén belül: a fejlődő országok öntözését, vízgazdálkodását tanulmányoz­za, valamint a környezetvéde­lem aktuális kérdéseit kutatja. A vendégek a Megyei Tanácson tett látogatásukon. A képen (balról jobbra) Faez Masri, dr. Petrasovits Imre és dr. Földvári János. Véleménye szerint a FAO mint intézmény, ahol nemzet közi munkacsoportok dolgoznak módot nyújt a széleskörű véle ménycserére, a különböző tár sadalmi rendszerű és gazdasá gi fejlettségű országok közötti együttműködésre. Tőle érdek lödtiink a FAO tevékenységéről hazánk szerepéről e nemzetközi szervezetben.- Tiz évvel ezelőtt 76 állam volt tagja a FAO-nak. Magyar- ország nem volt köztük. Jelen­leg hány tagállam kapcsoló­dott a FAO munkájába?- A legutóbbi FAO közgyű­lésen 112 tagállam volt jelen, köztük hazánk is — mondta dr. Petrasovics Imre. Magyar- ország 1967-ben lépett a tag­államok sorába.- A FAO jelentős szerepet tölt be a fejlődő országok me­zőgazdaságának, élelmiszergaz­daságának fejlesztésében, $ csak a fejlődő országokéban? A FAO-nak egyetemes funk­ciója van a világ mezőgazda­sága, élelmiszergazdasága fej­lesztésében. E funkciók egye­bek között: a nemzetközi in­formáció és szakember csere, bizonyos anyagi juttatás a fej­lődő országoknak, A FAO egy­re inkább ellát fejlesztési és tudományos koordinációs fel­adatokat is. Igy többek között néhány regionális tudományos intézetet támogat és tart fenn. El kell mondani, hogy termé­szetesen a közvetettebb segít­séget a fejlődő és a közepesen fejlett országoknak nyújtja. — Hazánk milyen irányú te­vékenységet folytat a szervezet­ben? Milyen lehetőségeink van­nak, hogy e szervezet munká­ját, tevékenységét hathatósan támogassuk? — Tevékenységünk igen ősz* szetett. A FAO munkájában elsősorban a különböző kor­mányzati szervek — elsősorban a FAO Magyar Nemzeti Bizott­sága szerepe a legjelentősebb. E bizottság dönt egyebek kö­zött a FAO-programok meg­valósításában, a részünkre nyúj­tandó FAO segélyek elfogadá­sában ... A magyar szakértők a különböző országokban meg­valósítandó FAO-programok végrehajtásában igencsak ki­veszik részüket. Néhány terüle­ten nemzetközileg is elismerés­re méltó helyre sorolják a ma­gyar szakértőket. Ilyenek egye­bek között az állatorvosok, víz­ügyi szakemberek. — Vannak-e hazánkban olyan beruházások, amelyekben a FAO érdekelt? Melyek ezek? — Több ilyen jellegű beruhá­zásról beszélhetünk, közülük o legjelentősebb a Tisza II. víz­lépcső, illetve az ehhez kapcso­lódó öntözési modellüzemek. A Tisza II. környékén hat modell- űzem van, amely FAO támoga­tással épült. Az anyagi jutta­tásokon kívül a FAO segítség a külföldi szakértők tanácsadásá­ban is megnyilvánul. Tudomá­som szerint hazánk segítséget kap a halgazdálkodás fejlesz­téséhez is. (Mécs)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents