Dunántúli Napló, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

T9T3 január 16. DUNANTOll NAPlö Ülést tartott Baranya megye Tanácsa Elfogadták az idei költségvetést és fejlesztési alapot Beszámoló a tanács és a végrehajtó bizottság munkájáról A Tanácsi Koordinációs Bizottság állásfoglalása: javítani kell a megye és Pécs város kapcsolatát Baranya megye Tanácsának tegnapi ülésér) Horváth Lajos tanácselnök terjesztette elő a végrehajtó bizottságnak a hi- vatalbalépése óta végzett mun­kájáról szóló beszámolót, s egy­ben átfogóan értékelte a me­gyében folyó tanácsi munkát. — A ciklus befejezéséhez kö­zeledvén megállapíthatjuk, hogy a tanácsi tevékenység legmoz­galmasabb, leggazdagabb sza­kasza zárul le — mondta. — Az új tanácstörvény szellemében hatékonyabb lett a tanácsi mun ka, helyi tanácsaink bátran, fe lelősséggel indultak a korsze rűsítés felé, s ténykedésükké mindenkor jól képviselték a la kosság érdekeit. A Megyei Ta nács meghatározó szerepe tel jes egészében érvényesült, ugyanakkor a helyi tanácsok népképviseleti-önkormányzati Jellege tovább erősödött. Részletesen elemezte ezután a végrehajtó bizottság átgon­dolt, felelősségteljes munkáját, majd a tanácsi bizottságok mun­kájáról, a megyei tanácstagok területi csoportjainak működé­séről beszélt. Elmondta, hogy a szakigazgatási szervek munkája általában javult, az ügyfelek és az apparátus kapcsolata kielé­gítő, ami azonban nem jelenti azt, hogy itt már nincs is tennivaló. Ellátási kérdésekről szólva meg­állapította: a zöldségellátás ja­vítására tett intézkedések pár év múlva éreztetik hatásukat, de ezt a témát egyébként is napi­renden kell tartani; a személyi szolgáltatások fejlődése jónak mondható, a kommunális szol­gáltatásokban — víz-, gázellá­tás, csatornázás — azonban sok még a tennivaló. Méltatta az egészségügyi ellátás újabb ered­ményeit, ismertette a megyében folyó, vagy ezután induló egész­ségügyi beruházásokat, majd kitért az öregek szociális ellá­tására: szociális otthonaink többsége sürgősen korszerűsítés­re szorul, a területi szociális gondozást pedig minél széle­sebb körben ki kell terjeszteni. Kitért a közművelődés egyik megoldásra váró gondjára: na­gyon sok a körzeti iskolákba be­járó tanuló, az ő érdekükben tovább kell bővíteni az általá­nos iskolai diákotthonok háló­zatát. Beszámolója végén a megyei tanácstagok munkáját méltatta Horváth Lajos tanácselnök, s köszönetét mondott közérdekű tevékenységükért * 1 a községekben folyó gyenge színvonalú hatósági munka okai­nak felderítését és a szükséges intézkedések megtételét Sze­mélyzeti kérdésekről szólva rá­mutat az állásfoglalás arra, hogy bátrabban kell alkalmazni a községekben, nagyközségek­ben a szakemberek másodállás­ban, mellékfoglalkozásban, tisz­teletdíjért stb. való foglalkozta­tását,' s egyetért azzal, hogy a megyei vezetés az esedékes vá­lasztások előtt újabb tanács- összevonásokat, egyes községek város alá rendelését kezdemé­nyezze. A Tanácsi Koordinációs Bizottság állásfoglalásának vég­rehajtására intézkedési terv ké­szült, amelyet szintén a tanács­ülés elé terjesztettek. A végre­hajtó bizottság munkájáról szó­ló beszámoló vitájában felszó­laltak: Dormán Máténé, Gáspár József, dr. Kisvóri András (Pécs), Kasza Ferenc (Felsőmindszent), Sztergór János (Boly) megyei tanácstagok. A tanácsülés a be­számolót tudomásulvette. A beszámolóhoz kapcsolódott C Tanácsi Koordinációs Bizott­ság a Baranya megyei Tanács munkájára vonatkozó állásfog­lalása. Ez megállapítja, hogy a tanács és szervei összességében 1 jó, a megye sajátos helyzetét (aprófalvas településhálózat) flgyelembevéve látják el a köz­ponti célkitűzésekből adódó és O helyi jellegű feladatokat. A megyei vezetés színvonalas, biz­tosítja a párt és az állami ha­tározatok végrehajtását és jó irányban fejlődik, Nagy önálló­ságot biztosit a szakigazgatási szerv'éknek és intézményeknek. Elismeréssel szól az állásfogla­lás a Megyei Tanács sokirányú kapcsolatairól, amelyeket jónak értékel, s hozzáfűzi: „Megfelelő a kapcsolat — Pécs város ki­vételével — a helyi tanácsok­kal." A megállapításra többször Is visszatér a dokumentum és javasolja: a testületek is foglal­kozzanak Pécs várossal, a Me­gyei Tanács tűzze napirendjére a város helyzetét, a megyei és a városi tanácsszervek kapcso­latát. Indokoltnak tartja egye­bek között annak vizsgálatát, hogy milyen lehetőségek van­nak a jelenleg párhuzamosan működő megyei és városi ha­táskörű intézmények összevoná­sára. Foglalkozik az állásfogla­lás fejlesztési kérdésekkel is és ajánlja a tanácsi beruházások lemaradása okainak vizsgálatát építőipari kapacitás-mérleg el­készítését. A megyei és járási vezetők figyelmébe ajánlja a Iwtácsi Koordinációs Bizottság Második napirendi pontként került a megyei tanácsülés elé a Megyei Tanács 1973. évi költ­ségvetése és fejlesztési alapja, melynek előterjesztője, Orosz Ferenc pénzügyi osztályvezető megállapította, hogy az idei előirányzatok lényegesen job­bak, mint az előző években vol­tak, Elmondta, hogy a pedagó­gusok, egészségügyi dolgozók és közalkalmazottak bérfejlesz­tési és jutalmazási kereteit idén a járási hivataloknál tervezték, hogy az illetékes szakszervezet­tel egyetértésben helyesebb le­gyen az elosztás. Elmondta azt is, hogy a termelőszövetkezetek községi hozzájárulásai nem ha­vonkénti arányos elosztásban jelentkeznek, ezért a községek költségvetési működését év köz­ben a Megyei Tanács fedezi. Az idei költségvetés ebben olyan módosítást hoz, hogy a hozzájárulás felét az érdekelt község, másik felé; — az évközi támogatás fedezetéül — a me­gyéhez fizetik be. Ismertette a lakossági befizetések alakulását ötéves távlatban, majd a ta­nácsi vállalatok tevékenységéről tájékoztatta a tanácsülést. El­mondta, hogy árbevételük 1968 óta 1,3 milliárd forinttal emelke­dett, aminek 54 százaléka mö­gött termelékenység-növekedés, 46 százaléka mögött pedig lét­szám-emelkedés van. Teteme­sen emelkedett a vállalatok nye­resége, s ebben örvendetesen növekedett az ipari vállalatok részaránya. Jelentős műszaki fejlesztési intézkedéseket vezet­tek be a tanácsi vállalatok, két­szeresére emelkedett a használt állóeszközök értéke, s jelenté­kenyen gyarapodott a vállalati vagyon. A Megyei Tanács költ­ségvetéséről szólva elmondta még Orosz Ferenc, hogy az összeállításnál elsődleges szem­pont volt a takarékos gazdál­kodásra való törekvés. A Megyei Tanács idén 352 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik. A megye öszesített költségvetési előirányzata az előző évihez képest 13,2 száza­lékkal növekedett. Javul az egészségügyi ellátás: 96 új gyógyintézeti ágy létesül, 18- cal emelkedik a szakorvosi órák száma, 3 új orvosi, 2 új védő­női körzetet hoznak létre. A mű­velődésügyi ágazatban: 370 új óvodai férőhely létesül, az álta­lános iskolai diákotthoni és a középiskolai diákotthoni férő­helyek száma 100—100-zal sza­porodik, további 30 zeneiskolai tanuló oktatására nyílik lehető­ség, s 7 új művelődési otthon létesül a megyében. A megye 352 milliós költségvetéséből legnagyobb összeggel -— 146 millió forinttal — a szociális és egészségügyi ágazat része­sedik, A Megyei Tanács idei fejlesz­tési alapja 77 millió formt Ebből lakásberuházásra 1,7 mil­lió forintot fordítanak, a sziget­vári kórház fejlesztésére pedig 9,6 millió forintot fordítanak. 16 millió forintból egyéb tanácsi beruházásokat — KÖJÁL-szék- ház, a megyei, a siklósi és harkányi kórház bővítése, stb. — finanszíroznak, 14,8 millió fo­rintot kulturális létesítmények — iskolák, diákotthonok óvodák — beruházására fordítanak. 12,5 millióból a vízellátás javí­tását célzó beruházások való­sulnak meg, a tanácsi vállala­tok támogatására 8 millió fo­rintot fordítanak, s 3 millió fo­rinttal támogatja a megye a villányi mezőgazdasági szakis­kola fejlesztését, A költségvetést, a fejlesztési alapot elfogadásra oiánlotta a tanácsnak dr Huszti Sándor, a számvizsgáló bizottság elnöke, majd a vitában Czéqény József (Sellye), Kovács Árpád (Komló), dr. Patla Károly és Wieder Béla (Pécs), dr, Horváth Lajos (Diós- viszló), Scheidt Istvánná (Mo­hács), valamint dr. Bertha Pál és Takács Jánosné (Szigetvár) megyei tanácstaqok szólaltak fel. A tanács az 1973, évi költ­ségvetést és a fejlesztési alapot jóváhagyta. Ezután a tanács joq- és igaz­gatáspolitikai bizottsága szá­molt be munkájáról, maid a tanácsülés jóváhagyta a Bara­nya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a Megyei Tanács és végrehajtóbizottsága 1973. évi munkatervét. Napi­rend utón interpellációk hang­zottak el. H. I. Megkérdeztük: Miért akadozik a fűtőolaj házhozszállítása ? Szombaton és hétfőn nem i—.c*»si- toltak háztartási olajat a VOLÁN 12-es számú Vállalat — erre a fel­adatta rendszeresített — gépkocsi­jai, A megrendelések teljesítetlenek maradtak. Sok család fűtőolaj nélkül töltötte a hétvégét — hideg lakás­ban, nehézkes, pillanatnyi ,,meg­oldásokkal" küszködve. Az eddig fo­lyamatos, rendszeres szolgáltatás igénybevevői szeretnék megőrizni jó véleményüket, a szolgáltatókkal szem­beni bizalmukat, és mivel nem szá­mítottak erre a váratlan fennakadás­ra az oldjellátásban — érthető, hogy többen is szerkesztőségünk segítséget kérték: tisztázzuk, miért akadozik a fűtőolaj házhozszállítása? EGRES JÓZSEF, a VOLÁN 12-es számú Vállalat föáiszpécsere: —■ Nem kaptunk az ÁFCR Pécsi Kiren­deltségétől olajat, ezért nem szállí­tottunk. Mivel korábban úgy tudtuk, és erről Olvasóinkat is úgy tájékoztattuk, hogy idén nem lesz probléma a háztartási olajellátással, hiszen rendszeresített célvonalok szállítják a fűtőolajat, né­mi csodákozássa! fordulunk kérdé­sünkkel KÓVARI EDÉ-hez, az AFOR Pécsi Kire ideltsége vezetőjéhez — mi okozta ezt a kimaradást? — Fűtőolaj von A kutaknál — mint eddig, ezután is biztosítani tudjuk a zavartalan kiszolgálást, Szombaton sajnos elromlott a töltőgépünk, cmeíy- lyél az olajat a kannákba mérjük, és a jugoszláviai Kopacról érkező irányvonal szállítmányát is a vártnál később tudtuk átvenni. Tegnap, hét­főn a szombati szállítmányt szétterí­tettük, keddtől ismét zavartalan lesz az ellátás. Az igényeket a jugo­szláviai, vagy a százhalombattai olejszállitmánvokból biztosítjuk . . . A válasz ellentmondásos ugyan — hiszen o kutaknál szombaton és hét­főn is volt olaj, a kannákat -*■ ezek szerint — ott is meg lehetett volna tölteni ... A fontos az, hogy a meg­rendelők ezután is időben megkap­ják a fűtőolajat, és ne kelljen hiába várníok a házhozszállításra. Remél­jük, a fogyasztóknak ezügyben a fű­tési idény végéig nem lesz okuk panaszra. — b — Vendégünk volt; Rhoda Scott — Bonyhádiakkal bővült a Gépipari Tudományos Egyesület pécsi szervezetének tagsága. A GTE elnöksége pénteken este ülést tartott Pécsett, — értékel­ték az 1972-ben végzett munkát, majd határozat született arról, hogy Barcs és Mohács utón Bonyhádon is alcsoportot hoz- nak létre. Tegnap már kétszáz forintot ígértek egy jegyért, csakhogy bejussanak a hangversenyére. Ö pedig megérkezett, délután négy órakor a Nádor elé, leve­tette bundáját és ott' állt előt­tünk a törékeny lány, Nevy Jersey-ből, jellegtelen szürke pulóverben, kék farmerben. De pulóverén ott állt a felirat, a szülőföldhöz való ragaszkodás jele: New Jersey is for overs! — üdvözlöm a pécsieket — mondja. — Tavaly már jártam Budapesten, de az idén Pécsett tartom első magyarországi hangversenyemet. — Sokféle stílusban játszik. Melyiket vallja ezek közül ma­gáénak? Pihenés, utókezelés. Újból népes a sikondai éjjeli szanatórium A sikondai völgyben a fák közé búvá öreg épületet eddig úgy ismertük: éjjeli szanató­rium. Műszak után ide tértek vissza a fáradt emberek, hogy orvosi felügyelettel és segédlet­tel itt nyerjék vissza egészsé­güket és erejüket, kikapcsolód­jalak, szórakozzanak a kényel­mes klubszobákban, pihenjenek a csendes, jó levegőjű helyen... Elsősorban talán a bányászok megváltozott életmódja miatt lett egyre kevesebb lakója a si­kondai éjjeli szanatóriumnak. Többet tartózkodnak a szabad bon, telket vásároltak népszerű pihenőhelyeken, darabka földet a komlói domboldalon, üdül­nek, kirándulnak - maguk ke­resik a kikapcsolódás, pihenés módját.,. Felvetődött a kérdés: szüksé­ge van-e ilyén jellegű intéz­ményre a bányászoknak? Némi vita, töprengés, útkeresés után végül megszületett a döntés: megváltoztatott, kibővített pro­fillal továbbra is igényt tarta­nak a sikondai szanatóriumra. A változást már az új név is jelzi, — „Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium”. Az in­tézmény felszereltséqe, a ren­delkezésükre álló diagnosztikus és gyógyászati eszközök, mű­szerek lehetővé teszik a moz­gásszervi és baleseti utókeze­lést. Jól felszerelt laboratórium, röntgen, fürdők szolgálják a gyógyulást, o tornateremben, műhelyben pedig megfelelő cél- mozgást végezhetnek a betegek a sérült testrész mielőbbi rege­nerálódása érdekében. Az ilyen körülmények között végzett utó­kezeléssel lerövidül a gyógyu­lási idő, lényegesen nagyobb a remény arra, hogy a sérült em­ber folytatni tudja maid eredeti tevékenységét. Az utókezelésre beutalt bányászok a szükséges belgyógyászati kezelést is meg­kapják, — ami nagyon fontos, mert a főid alatt dolaozó em­berek iá része különböző szív­es tüdőmegbetegedésben szen­ved. — Még egy lényege« dolog. a pszichikai hatás, A környezet, a szanatóriumi jelleg megfele­lő pszichés körülményeket biz­tosít, de az intézet egész sze­mélyzetének törekednie kell ar­ra, hogy jól érezze magát itt a beteg — mondja dr. Fehér Béla, a sikondai szanatórium igazga­tó főorvosa. Természétesen az intézmény megváltozott jellegének megfe­lelően kellett biztosítani a sza­natóriumban az orvosi gárdát. Jelenleg belgyógyász, reumato- lógus, sebész szakorvos, két se- gédoivos és félállásban egy röntgen szakorvos dolgozik a szanatóriumban, — ahol új ke­zelési módokat is bevezettek . . . A változás nem jelenti azt, hogy a sikondai szanatórium teljes egészében az utókezelés­re „állt át”: a rendelkezésükre álló száz ágyból harmincat tar­tanak fel éjjeli szanatórium céljára. Ez sem merev határ, az igényeknek megfelelően változ­hat, — a tapasztalatok szerint elsősorban az utókezeltek javá­ra. ­A szanatórium a Nehézipari Minisztériumhoz tartozik, de megyei egészségügyi szervekkel is nagyon jó, többoldalú kap­csolatot teremtettek, — közvetve segítenek a megye egészség­ügyének is. Voltak itt nagyérté­kű izotóp műszerek, tulajdon­képpen „raktáron". Ezeket a műszereket most átadták a POTE-nek, ahol betegek vizsgá­latára tudják használni ezeket a műszereket. A szanatórium pedig helyiséget nyer így, — amelyet szintén a gyógyítás szolgálatába tudnak állítani. Bizonyára szükség is lesz rá: az eddig eltelt idő igazolta az in­tézmény szükségességét — ja­nuárban már pótágyakat kellett beállítani... D. K. J. — Nem szeretek kottából ját­szani, ezért igazi klasszikus ze­nész sohasem lehetek. Azon­kívül a zongoránál jobban sze­retem az orgonát. Apám lelkész volt egy templomban és hat- hét éves koromban kezdtem e! orgobajátékot tanulni. Az orgo­nán többet ki tudok fejezni, mint a zongorán: szélesebb ér- zésvilágot. Két kérdés, amivel sok min­dent meg lehet tudni egy ember egyéniségéről: — Mit szeret csinálni szabad­idejében? — Olvasok, Általában orvosi könyveket, betegségekről, ápo­lókról szóló műveket, ez a világ áll közel hözzám. Egyébként amióta rendszeresen hangver­senyezek, azóta nincs más állá­som. Eredetileg tanár voltam. — Miben hisz legjobban? — A becsületességben. Ab­ban, hogy önmagommal szem­ben mindiq becsületes legyek és kerüljem a meghasonlást. Jól érzi magát nálunk, ebé­det 0 Pécsre érkező pestiek há- gyómányos helyén, a kömlődí halászcsárdában evett, francia férjével, és kísérőivel együtt, és nagyon megjegyezte, higy mi­lyen a „hungarian fish" íze, meg az angolul kimondhatatlan rétesé. Párizsban él, a hyáron ismét eljön magyarországj tur­néra és hangversenye előtt jó szívvel adött fényképet és auto­gramot néhány pécsi srácnak. Természetesen, kedvesen. _ Földessy Dénes ETe&trotherápiás kezelés sikonjui szanatóriumban Erb János felvétel. „Méreg-falat“ rókáknak és borzoknak A szőrmés kártevők irtásához szükséges „gyilkos” csemegék, úgynevezett méreg-falatok ké­szítését kezdik meg a napok­ban Baranya hivatásos vadá­szai. Megfelelő óvintézkedések után, a mérgezésre kjelölt he­lyeken közprédára teszik a vadásztársaságok a sztrichinnel beszórt nyers húst. Az egész megyére kiterjedő mérgezési ak­ció célja elsősorban a rókák, valamint a borzok és más szőr­més kártevők pusztítása. Január közepe és vége a legalkalmasabb az „irtóhad­járatra”. Megkezdődött a róka­nász, a párt kereső állatok ki­mozdulnak törzshelyeikről na­gyobb a mozgás, valószínűbb, hogy ilyenkor rátalálnak a csal­étekre. Szentlőrinc, Magyar- mecske és más községek ha­tárában meglehetősen elszapo­rodtak a rókák, sok kárt okoz­va a vadászoknak és baromfi- tenyésztőknek egyaránt. Az em­lített helyeken a szokásosnál erősebb támadást intéznek a ragadozók ellen. A vadászok naponta ellénőrzik az ered­ményt és azonnal megsemmisí­tik a mérgezésben elhullott ál- 'átok tetemeit) v J k

Next

/
Thumbnails
Contents