Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

.1972. december 13. OUNANTOll NAPLÓ Tegnap történt Df. Jerszi István, a Megyei Pártbizottság titkára Megy aszói József osztályvezető társaságá­ban tegnap délután látogatást tett a Petőfi Sándor honvéd­laktanyában. A vendégeket az alakulat parancsnokai és politi­kai munkásai fogadták és tájé­koztatták időszerű nevelési és kiképzési kérdésekről. A Vöröskereszt Baranya me­gyei vezetősége és kongresszu­si előkészítő bizottsága dr. Kó­bor József, megyei főorvos el­nökletével tegnap délelőtt ülést tartott a megyei Vöröskereszt székházéban. Az ülésen részt vett Hajdú Ferencné, a Vörös- kereszt Országos Központjának osztályvezetője. A tanácskozá­son Balázs Józselné, a Vörös- kereszt Baranya megyei titkára számolt be a vöröskeresztes kongresszusi előkészítő munka eddigi tapasztalatairól, majd a beszámolót vita követte. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa szigetvári já­rás szakszervezeti szakmaközi bizottság titkárai, gazdasági te- tetősei és a számvizsgáló bi­zottság elnökei megbeszélést tartottak tegnap Szigetváron a járási hivatal helyiségében. Na­pirenden szerepelt az 1972. évi munka értékelése, valamint a jövő évi munkaterv megvitatá­sa. A tanácskozáson részt vett Bodó László, az SZMT Elnök­ségének tagja és Makai Arpád- né, az SZMT munkatársa. (ndui a tv második műsorának sugárzása Hiánycikk az adapter és tetőantenna ,,Pécs város és körzete hozzájut a tévé második programjához . . . Minisztériumunk kérte az ipart és a kereskedelmet a szükséges ve­vőkészülékek és adapterek bizto­sítására”. — Részlet dr. Csanádi György közlekedési és postaügyi miniszternők o pécsi telefonköz pont avatásán mondott beszédé­ből. A második program pécsi adóállomásának avatása küszö­bönálló esemény, s a közel százezernyi pécsi és baranyai előfizető ezután már választhat a két magyar televizióműsor között. A választásnak azonban bizonyos előfeltételei vannak. Erről a következő tájékoztatást adta Kűhn Béla, a pécsi adó­állomás üzemmérnöke: — A forgalomban lévő leg­újabb készüléktípusok (Elekt­ron, Szuper Viktória, Vénusz, AT—848) alkalmasak o decimé­teres hullámok — oz UHF-sóv — vételére, ezekhez csupán anten­nára lesz szükség. Minden egyéb készülékhez, kivéve a ré­gebbi, egycsatornás típusokat (Tavasz, Carmen stb., amelyek semmiképpen sem alkalmasak a második program vételére), adapterre (konverterre) van szükség. Van néhány készülék­fajta (AT-650, AT-651, Viktória, Orietta stb.), ami úgy került forgalomba, hogy azokat elő­készítették az UHF csatornavál­tó beépítésére. Ilyen kiegészítő és a készülékbe beépíthető be­rendezés tudomásunk szerint nem kerül forgalomba, így az említett készülékekhez is adap­terre lesz szükség. — Az adapterekhez kisméretű keretontenna is tartozik, ami az adóállomás közvetlen kör­nyezetében, tehát Pécs terüle­tén jóminőségű vételt biztosít Tizenharmadika, Luca... Most gyorsan felütöm az öreg lexikon 25. oldalát hogy- amint ez már tőlem megszokott — kel­lő tudományos okfejtéssel támo­gassam meg Luca-napi kis dol­gozatomat tekintettel decem­bernek tizenharmadik napjára. Azt mondja: „Luca, a martíro- lógiumban Lucio (I. o.) nevű szent vértanú magyaros neve." Aztán a másik hasábon: „.„Lu­ca® August német fülorvos, szül. Berlinben 1835... megh. oá. 1911. márc. 17...“ Pardon, ez már más ügy... ... Szávai így állunk a Luca révvel. Jó ezt tudni, honnét ered, mert ugye, a jámbor ma­gyar állampolgár valami ferde meggondolás alapján mindun­talan a Luca-székkel hozza kap­csolatba egyik vállalatunkat, én tudom is, melyiket csak nem verem dobra, mert nekem jó barátaim vannak az építőipar­ban. Meg különben is, ez is egy népi játék, miszerint, épít­getünk ... építgetünk. Vannak másféle népszokások is, most hallottam egy sellyei hajadon- tól, hogy az ormánsági Luca- napon tizenhárom legény nevét írják fel apró cédulákra, s na­ponként egyet-egyet elégetnek. „... No aztán — folytatja lel­kesen a hajadon — a tizenhar­madik napon, ami karácsonyra esik, az utolsó cédulát felbont­ja, s azonmód kiderül, melyik legényt hozta a Jézuska, férj­nek ..." Óriási! Es ennek van másik változata is, ami már ke­vésbé bonyolult: tizenhárom gombócba tizenhárom cédulát rejtenek és a leányzó fenenagy igyekezettel behálózik tizenkét cukros-prézlis gombócot, az utolsóból pedig kipiszkálja a papírfecnít. Ez is tiszta dolog, bár ugyanezt görögdinnyékkel is el tudnám képzelni, de erre vonatkozóan semmiféle utalás nincs a magyar népszokások gyűjteményében. Arról is értesültem, hogy a Luca a Mikulást kísérő Kram­pusz női változata (ki másé is lehetne?) és lepedőbe burko­lózva Luca-nap éjszakáján rio­gatja a környék asszonyait, lá­nyait. A Luca-napi cécókhoz tartozik egyes vidékeken a ko- tyulós, vagy a palázolás, amely­nek szereplői többnyire gyere­kek. ölnyi szalmával térnek be a házak kapuján, lehevered- nek a kupacra, kis versíkékben bő szoporaságot kívánnak az állatállományt illetően, barom­ira,. disznóra, szarvasmarhára. borjúra. Ez fölöttébb okos öt­let, kór hogy a közgazdászok erről mit sem sejtettek: a meg­oldás kézenfekvő, ráolvasással is megoldható a hazai marha- állomány növelése, A borjúhús­ról nem is beszélve, amelyből oly bőség lenne, hogy Sten- czer Béla — a Kórház téri hús­bolt derék irányítója — az ut­cán árusítaná, akár a pattoga­tott kukoricát. De hát a Luea-szék az igczL Senki ne Higgye, hogy ez a szolgáltatóiparral egyidős talál­mány. hiszen már a kelták va­rázslói, a „druidák" is ismerték, meg az én kedves göcseji öregapám, aki minden évben Luca-napján megkezdte a Lu- ca-szék faragását, összeállítá­sát, amit aprólékosan, tizenhá­rom napon át végzett el, nem kevés otelló és noha bor sta- tisztálása mellett Igaz, nem mindig sikerült szabályos ötszö­gűre — vagyis boszorkány­szögre — alakítani, de annyi szent, hogy éjféli misére magá­val vitte a templomba. Hogy aztán fölállt-e rá, vagy sem, azt nem tudom. Mert a szabály az, hogy készítője föláll a székre, körülnéz, és kiszúrja a hívek közé befurakodott'boszorkányo­kat Én a templomot eléggé gyéren látogatom, de ha lenne boszorkány-szögű Luca-székem, azt is a Széchenyi téren állíta­nám fel, úgy este tíz körül, amikor is előrajzanak az éget- nivaló mókás lányok. Bolondság oz egész. Ügy ké­szül mint a Luca-széke? Úris­ten,, mi minden nem készül úgy, kis városkánkban? Akár az én kéziratom, akár a pécsi fe­lüljáró, a skála széles és belát­hatatlan. A kéziratról lévén szó, be is fejezem ezt a kis leckét, egy igazi Luca köszöntésével. Mert megismerkedtem egy Lu­cával, igaz, csak telefonon át. A FQSZÉRT Megyeri úti irodá­jában dolgozik, az a neve, hogy G.-né, született Utasi Lu­ca. Mondtam neki, hogy isten­ke éltesse, azt felelte, köszö­nöm szépen, kérdeztem tőle, mit hoz a Jézuska névnapjára, azt felelte, hogy lakást a Kert­városban és december 20-án, ha minden jól megy, be is köl­töznek. Hát most ezek után mondja valaki, hogy Luca-szék módjára épülnek nálunk a házak! Rab Ferenc Persze előfordulhat, hogy a vá- I ros egyes helyein nem válik be : a keretantenna, ilyenkor tehát tetőantennára lesz szükség. | Ugyancsak tetőantennát kell j felszerelniük az adóállomás 5— 10 km-es körzetén kívül lakó tévé-tulajdonosoknak is. — A második programot adó­állomásunk 400 kW teljesít­ménnyel sugározza, ezért Pé­csett kisméretű szobaantenna is elegendő a jó vételhez. Már egy 295 mm-es szalagdipol is megfelel a követelményeknek, de jobb képet kaphatunk, ha 3—5 mm-es alumínium vagy vö­rösréz csőből (esetleg rúdból) készítünk hajlított dipól-anten­nát. A hosszméret itt is 295 mm. A tetőantennákkal kapcsolat­ban felhívjuk a figyelmet arra, hogy azokat — az első prog­ram antennáival ellentétben — vízszintes polarizációval kell felszerelni. • Adapter és antenna - a té­vétulajdonosok többségénél te­hát ezen múlik a második prog­ram vétele. Az adopter ára csu­pán 256 forint, a készen kap­ható szobaantenna és tetőan­tenna Is inkább olcsó, mint drága. De nem is az ár érde­kes, hanem az, hogy lesz-e ele­gendő? — Előzetes tájékozódás alap­ján mintegy 5000 adaptert igé­nyeltünk a TITÁN-tól — mondja Molnár Lajos, a Baranyaker áruforgalmi főelőadója. — Egye­lőre 600-at kaptunk. Más nagy­kereskedelmi vállalattól továb­bi 180-200 darabra van kilá­tásunk. — Sajnos, ki vagyunk téve annak, hogy nem tudjuk kielé­gíteni az igényeket — feleli ér­deklődésünkre Dárdai Imre, a Centrum Áruház áruforgalmi vezetője. — Ezer darab adap­tert kértünk erre a negyedévre, de jó, ha szózat kapunk. Pedig az igény rögtön jelentkezik, ha üzembehelyezik az adóállomást Es mit mond a nagykereske­delem? Dr. Hollóvári Dánielné, a TITÁN Kereskedelmi Vállalat igazgatóhelyetteséé a szó:- Egyetlen szállítónk, az Ori­on a 2000 darabos negyedik negyedévi kötésből eddig 1100- at szállított le. Ennyit tudunk a kereskedelemnek biztosítani. Jö­vőre remélhetőleg megoldódnak a gondok, 1973 végéig összesen 18 ezer darab adapterre van szerződésünk. Nem sokkal ál­lunk jobban a tetőantennákkal sem. A napokban várjuk 220 darab leszállítását s még eb­ben az évben kapunk a jövő évi 5900 darab terhére, 500-at. Várunk 2000 darab szobaanten­nát is, ezek előreláthatóan 70­80 forintba kerülnek majd da­rabonként Ebből szükséglet szerint újabb szállítmányra is számíthatunk. Ezt tudja tehát a kereskede­lem kínálni. Nem sok. Mind­hármuktól megkérdeztük még: m: az oka, hogy a nagyon fon­tos adapterből ilyen rossz lesz az ellátás? Egybehangzó vála­szuk: túl későn kapták meg az adapter gyártásához szükséges műszaki adatokat, így tehát tu­lajdonképpen a kevésnek is örülhetünk. Ezzel kapcsolatban minden egyéb helyett csupán annyit: a bevezetőben idézett miniszteri beszéd augusztus 18- án hangzott el! A második program belépése új feladatokat jelent a GELKÁ- nak is. Ezekről a következőket mondja Jánosi Sándor, a bara­nyai kirendeltség vezetője: ' — Az adopter o 32-es csator­nán suqárzott adást a régebbi készülékek 4-es csatornájára keveri be. Bizonyára előfordul néhány típusnál, hogy a 4-es csatorna nem működik majd, ezeket a készülékeket tehát be kell hangolni. Ez rendkívüli fel­adatot jelent nekünk, amire megfelelő munkaszervezéssel felkészülünk, hiszen csak o heti három adásnapon, az esti órák­ban végezhetjük a hangolást- Pécsett nagyon sok házon központi antenna van. Ezek a házak is kapnak antennát a második műsorhoz?- Igen. Központi antennát és adaptert szerelünk fel. Ezt a munkát a jövő héten megkezd­jük és a következő év elejéig folyamatosan el rs végezzük mindenütt a szerelést. A köz­ponti ontennós házakban lakó tévé-tulajdonosoknak tehát nem érdemes saját adaptert besze­rezni, mert - ismerve a szűkös ellátást — esetleg olyanokat fosztanak meg ettől o kis ké­szüléktől, akik másképp nem tudják a második műsort venni. Második műsorunk tehát lesz, ez most mór csupán napok kér­dése. De hogy hányon tudják nézni is? — az elmondottak sze­rint egyelőre kevesen. H. L A megyei párt-vb tagjai a tv-adéáiiemásen és a PAB-székisázban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Baranya megyei Vég­rehajtó Bizottságának tagjai, a Megyei Pártbizottság osztályve­zetői és a meghívott vendégek tegnap délelőtt látogatást tet­tek a pécsi tv-adóállomáson és a tv-toronyban. A vendégeket Garamvölgyi Miklós, a Pécsi Postaigazgatóság vezetője és Sugár Gusztáv, az adóállomás vezetője fogadta, akik tájékoz­tatást adtak qz adóállomás munkájáról, fejlesztési terveiről, majd a létesítményben körül­vezették őket. Ezt követően a vendégek a Pécsi Akadémiai Bizottság új székházát — a volt Vasváry- viIlát — keresték fel. Dr. Bihari Ottó egyetemi tanár, a PAB tit­kára üdvözölte a vendégeket és mutatta be az intézményt. Még háromezer hektár kukorica szedetlen Belvizek a Dráva mentén - A szántás is lassan halad December 12-ig, vagyis a tegnapi napig 1000 milliméter csapadék hullott le Baranya megyében, 300—400 milliméter­rel több a százéves átlagnál. Az Alpokon innen ritkán mér­nek ilyen fantasztikus értékeket, s ez sajnos rányomja a bélye­gét az idei őszi betakarításra és minden egyéb őszi munkára. Míg a domboldalakon és a homokosabb területeken már rég elfelejtették a kukorica be­takarítást, addig a Dráva men­ti síkságon vízben áll — vogy rogyik — a termés. A belvizek akadályozzák a kukoricaszedést sok itteni termelőszövetkezet­ben. Nagypeterden magas víz áll a kukoricaföldeken. A ma­gyarteleki termelőszövetkezet kölcsönadta kombájnjait Sely- lyére — az Ormánság Tsz ho­mokos földjein nem áll meg a víz — anélkül, hogy betakarí­totta volna a saját területeit. Ott ugyanis, ahol a vízrendezés még nem történt meg, „úszik” a kukorica. Ez a píflanatnyi helyzet kinn, de a már betakarított termés­sel is Sok probléma adódik. A beázatt csöveket megtámadta egy gomba betegség, a ruzá- rium, amely a korábbi években csak a kukorica .szárán jelent meg, s mindössze annyi kárt okozott, hogy lerogyott a szár, nem lehetett géppel betakarí­tani. Most a betegség a sok eső miatt főként a kései faj­táknál, a szemekben is megje­lent. Ez azért kellemetlen, mert rossz íze miatt az állatok nem szívesen fogyasztják, sőt fiatal állatoknál — borjaknál vagy vemhes állatnál — toxikus ha- I tást is kifejthet, ezért ezekkel nem ajánlatos megetetni. Aján­latos viszont az ilyen kukoricát leszárítani, mert 130—140 Cel­sius fokon megáll a betegség terjedése. Ajánlatos továbbá valamilyen ízesítő anyaggal adagolni, hogy az állat szíve­sen fogyassza. E témakörben egyébként december 19-én an- kétot is rendeznek a Technika Házában. A cukorrépa szállítást Bara­nya befejezte. A termés kiváló volt, megyei átlagban 200 má­zsa felett, ami rekordnak szá­mít A termelői kedv is lanka­datlan. Megkezdődtek az 1973. évi szerződéskötések, s Bara­nya nagyüzemei már eddig 1500 katasztrális holddal kötöttek le nagyobb területet, mint az idei volt. Ez ideig 4500 hold cukor­répa termesztését kötötte le a Kaposvári Cukorgyár Baranyá­ban. A tavaszi vetésű nővények alá történő szántás is igen lassan halad, a nehéz, felázott tala­jon. A terület 45 százaléka még nincs megszántva, noha a gé­pek még vasárnap is dolgoznak. Gyakran látni, hogy két erőgép húz egy ekét. Mindez nemcsak lassítja a munkát, de növeli is a költségeket. Ettől függetle­nül a termelőszövetkezetek mindent megtesznek, hogy őszi munka ne maradjon elvégezet- Ienül tavaszig. Egy csepp a költségvetésből (Munkatársunk telefonjelentése) Mire mennyit költ 1973-ban a magyar állam? Az olvasók többsége nyilván nagy figye­lemmel tanulmányozza majd a napilapokban dr. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter expozéját az jövő évi állami költségvetés­ről. Ha másért nem, azért, hogy részleteiben megismerje az élet- színvonalat érintő jövőbeni ér­és bérintézkedéseket így szo­kott ez lenni — és ez természe­tes — mindenki a saját élet- színvonala várható alakulásá­nak tükrén keresztül szemléli oz államháztartást. Ilyen szem­pontból nem tartalmaz semmi meglepetést az országgyűlés elé került költségvetési terve­zet. Bevételei és kiadásai an­nak megfelelően módosulnak, ahogyan novemberi ülésén oz MSZMP KB határozott a gaz­dasági szabályzók változtatásá­ról és az életszínvonal-politika új célkitűzéseiről. Ezt pedig is­meri a közvélemény. Az or­szággyűlésen megától érthető- dően sűrűn utaltak a felszóla­lók a Központi Bizottság no­vemberi határozatára. Hogy részleteiben mit tartal­maz az 1973-as állami költség- vetésről, gazdasági tervről szó­ló törvény, az — a sajtóirodán szerzett értesülések szerint — a vasárnapi napilapokban jelenik meg. Anélkül, hogy ismételném az ülésszakon elhangzottakat, röviden: a költségvetés tovább­ra is nagy terheket vállal me­gára. Például a jövő évi bér- | emelések felét az államkasszá­ból pénzelik. Bár növekednek a költségvetés bevételei, de még jövőre sem fedezik a kiadáso­kat. Mondanunk sem kell a többletkiadások hasznos célo­kat szolgálnak. Itt különben a tendencia érdekes. A költség- vetést 1971-ben a túlfelhasznó- lás jellemezte, az idén javult a helyzet, jövőre pedig ennek az egyensúly irányába ható ja­vuló tendenciának a megerősí­tése a cél. Még így is majd­nem két és fél milliárd forint deficitre számít a kormány, amely csak fokozatosan zsu­gorodhat majd össze. A költségvetés vitájában meg­lehetősen sokan, számszerint 26-an szólaltak fel tegnap és szólalnak fel ma, úgy, hogy egyes képviselők egy kissé bi­zonytalanságban vannak ma­rad-e idő, kapnak-e majd szót. A vitában ma délelőtt Vályi Péter miniszterelnök helyettes, majd előreláthatóan még az ebédszünet előtt baranyai kéo- viseló, dr. Szabó József szólal fel. A mgí nap dr. Faluvégi La­jos zárszavával ér végét. Az országgyűlés harmadik napján, csütörtökön a népgaz­dasági tervezésről szóló tör­vényjavaslatot tárgyalják meg. A vitában délután kap szót Jazbinsek Vilmos baranyai kép­viselő. A parlament folyosóján a tegnapi ebédszünet idején érdeklődésemre elmondta, hogy a tervtörvényről, mint, ami szerinte megszülethetett volna már jóval előbb is, és Komló státuszáról okar többek között beszélni. A besorolás miatt — Komló a településfejlesztési ter­vekben csak részleges középfokú központ — egy sor beruházás elmaradt, elsősorban a szolgál­tatási ágazatban, jó lenne felül­vizsgálni a város státuszát. Ezenkívül foglalkozik majd a népgazdasági terv és a Mecse­ki Szénbányák vállalati tervé­nek kapcsolatával, ezen belül egyes információk hiányával, amelyek még mindig a bizony­talanság érzéseit keltik . .., de ne lőjük le előre képviselőnk mondandóját. Csütörtökön délután inter­pellációkra kerül sor. Ekkor mond köszönetét Ognyenovics Milán, baranyai képviselő dr. Faluvégi Lajos pénzügyminisz­ternek interpellációjára adott válaszáért. Ennek érdekes előz­ménye van. Az interpelláció ügyében siettem megkeresni Ognyenovics Milánt. Arról van ugyanis szó, hogy a baranyai képviselő még az országgyűlés őszi ülésszakán interpellált a drávai árvízkárokkal kapcsolat­ban. A helyreállításra a Bogád- mindszenti Állami Gazdaság és több Dráva menti termelőszövet­kezet részére 45 millió forintos állami támogatást kért a kor­mánytól. Nos — forgatom a pénzügyminiszter levelét —, Bo- gádmindszenten a folyamatos gazdálkodás pénzügyi feltéte­leit rendezték, és az Állami Biz­tosító által nem térített károk felmérését, elkülönítését az egyéb veszteségektől — jelen­leg végzik, a rendezés módjá­ról, a költségvetési támogatás összegéről a munka befejezé­se után lehet dönteni. De a szövetkezetek megsegítésére a pénzügyminiszter nem irányzott elő pontos összegeket. Ezért az interpellációra adott írásbeli választ Ognyenovics Milán nem fogadta el. Később aztán fel­kereste és tárgyalt a minisz­terrel. íme Faluvégi Lajos újabb, december 11-én kelt le­vele : „1972. október 7-én kelt írás­beli interpellációjára adott vá­laszomat — személyes megbe­szélés alapján - az alábbiak^ kai egészítem ki: A Dráva menti árvízsújtotta körzetben lévő Baranya megyei te-melő' szövetkezetek árvízkárait azok ban a szövetkezetekben, aho emiatt veszteség, vagy alap hiány keletkezik, az éwégi veszteségrendezés során — mint­egy 15 millió' forintos keretben — a költségvetés megtéríti. Az állami szervek egyes szövetke­zetek részére folyósított állami támogatás megállapításánál az Állami Biztosító által felmért károkat veszik figyelembe . . Ez a 15 millió forint egy csepp a költségvetésből, de milyen éltető csepp! A 15 mil­liót a leginkább károsult szö­vetkezetek között osztják majd szét. Arra kell, hogy az élet az új esztendő beköszöntésével ne álljon meg, normális mederben indulhasson meg a gazdálko­dás. Miklósvári Zoltán f

Next

/
Thumbnails
Contents