Dunántúli Napló, 1972. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-13 / 293. szám

DUNANTOll NAPLÓ 1972. december 13. Carbon-koncepció Filléres fejlesztések Korszerű vezetés Varázsszer vagy fenyegetés a számítógép? Magyarország a számítógépek alkalmazásában még a kez­deteknél tart. Lépéseit most szaporázza: a számitógépes kultúra széleskörű elterjesztéséről kormányprogram gondoskodik. A gaz­daságilag fejlett országok előttünk járnak. Mit mondanak ók korunk csodagépéről? Az alábbiakban az angol International Management cikke alapján arról számolunk be, hogy a számitó­gépek nem minden esetben csökkentik a költségéket, vagy növelik a hatékonyságot, s teszik könnyebbé a vezetést. Ellenben meg­bolygathatják a költségvetést, személyzeti kérdéseket vethetnek fel, újabb problémákat okozhatnak. A cikk közlésével nem kerék­kötői akarunk lenni a számitógépek mcfgyarországi elterjesztésé­nek, ellenkezőleg, a tisztánlátás érdekében nyújtunk betekintést a nyugati számitógépes gondokba. Mítosz A számítógép szónak egyes vezetők és szakemberek mitikus 1 és presztízs jelentőséget tulaj­donítanak. A vállalatok közön- I ségkapcsolatainak irányítója szerint lépést kell tartani a ver- i senytáisakkal, és be kell lépni \ a számítógépkorszakba. Az ér- ! tőkésítési szakember az igazga- j tóját azzal igyekszik rpeggyőzni, j hogy a számítógép tekintélyt I és hatalmat biztosít számára a 1 vállalatban. A rosszul intormáit felső ve- I zetés nagy illúziókat táplálhat | a számítógépre, épített vezeté­si információs rendszer iránt, amelyeket neves számítógép­szaktanácsadók is alátámasz- j tanok. így például: az adat­állomások megjelenítő ernyőit az adatfeldolgozó számítógép- rendszerbe azonos idejű módon bekapcsolják, s így minden i szükséges adat gombnyomásra ' azonnal rendelkezésre áll: a modellek a katódsugár-ernyőn fényironnal módosíthatók, és az eredmény látható. Az ilyen csábító leírásoknak csak kevés vezető tud ellenáll­ni, különösen, ha a „várható megtakarításokat" is hangoztat­ják. Természetesen a számító­géptől a költségek csökkentését és a hatékonyság növelését várják. A valóságban a haté­konyság gyakran kisebb, és a költségek nagyobbak, mint aho- gyon várták. De bármennyire kifinomult is a számítógép, óva­tos előrelátással, egyszerű ma­tematikával mégis meghatároz­ható, hogy az új rendszer mű­ködése nyereséges vagy vesz­teséges. A valóság Az igazság az, hogy jelenleg még kevés számítógép alkal­mazás valóban gazdaságos. A lelkesedés első pillanataiban azonban nincs idő ilyen kiáb­rándító gondolatokra. Az egész számítógépes terv gyakran mi­tikus szinten indul, és ott is j marad egészen a leszámolás napjáig. Az első nehézségek | okkor jelentkeznek, amikor a kísérleti működésről ót kell tér­ni az operatív állapotra, tehát amikor használható adatokat j kell a berendezésnek szolgál- j tatnia. Zavarok lesznek a külső tanácsadók és belső szakembe- ; rek, valamint az utóbbiak és a ( vezetők között. Az új számító­gép-személyzet a berendezés mindenhatóságát hangoztatja, nemcsak meggyőződésével, ha­nem egész érintkezési stílusá­val, amely nagyrészt hardware- ből, soft-ware-ből és más ha­sonló terminus technicusok ál­landó használatából áll. Az ellenálló személlyel szem­ben az egyik legveszedelme­sebb fegyver, ha a számítógép­szakember a vezetővel folytatott tárgyalásai során kifejezésre juttatja, hogy többet ért a kér­déshez, mint a vezető. Sok igaz­gató sajnálja, hogy szakmai vi­tába bonyolódott a számítógé­pes emberekkel az első tanács­kozás alkalmával. A számító­gép-személyzettel állandó prob­lémák vannak, a programozókat jobb fizetésekkel elcsábítják más vállalatok vagy számító­gép-társaságok. Az első nagyobb beválási vizsga azonban akkor követke­zik be, amikor a társosztályok elkezdenek panaszkodni az adatszolgáltatásra. „Nagyszerű dolog ez — mondja a raktár­vezető —, de a tény az, hogy két órával később kapom meg adataimat, mint a korábbi rendszernél, ugyanakkor nem láthatom a nyilvántartást, és ezenfelül egyetlen munkaerőt sem takarítottam meg.” . Ekkor kezdi felváltani a mítoszt a va­lóság. Az igazság az, hogy egy új, drága számítógép munkatelje­sítménye gyakran kisebb mint az előző kézi nyilvántartási rend­szeré volt. Ennek fő oka a for­dulóidő tövises problémája és az adatnyilvántartáshoz való hozzáférés hiánya. A régi rend­szerben a felhasználó annyiszor mérhette meg az adatokat, ahányszor akarta: most azon­ban meg kell kérnie a számító­géposztályt, hogy nyomtassa ki bizonyos összevont adatok rész­leteit a mágnesszalagokról, mert azokhoz csak a számító­gépen keresztül lehet hozzáfér­ni. Mégha közvetlen adattováb­bító vonalat alkalmaznának is, akkor sem tud a vezető tetszés szerint időben az adatokhoz hozzájutni, hacsak az nincs ál­landóan összekötve a memória­tárakkal, ami azonbon rendkí­vül költséges adat visszakere­sési megoldás. Vannak azután a gyakori programváltozások és „egyszeri különleges" igények. Mindezekre gondolni kellene az adatbázis kialakításakor, de csak egy jós tudná megmonda­ni, hogy a jövőbeli kutató mi­lyen adatokat fog kérni. Mindenesetre a számítógép­osztály vezetőjének tisztában kell lennie, hogy a meglevő be­rendezéssel nem lesznek szol­gáltathatók az összes ígért adatok. És ott áll mellette a barátságos szómítógépügynök, aki kész további hardware el­adására. A számítógépet vá­sárló és használó vállalat szá­mára a legjobb, leggazdaságo­sabb megoldás, ha gépidőt tud eladni másoknak. A felső vezetés sok esetben nem foglalkozik a számítógép problémájával, csak ha a kri­tika már tűrhetetlen mértéket öltött A felső vezetés ilyen esetben a gyártó céghez for­dulhat, amely rendszerint újabb berendezés vásárlását ajánlja. Másik megoldás lehet egy költ­séges vizsgálat elvégeztetése külső szakértővel, vagy az egé­szet átadhatják egy adatfeldol­gozási szolgáltató vállalatnak, amely díjfizetés ellenében mű­ködteti a berendezést. A szá­mítógép használója sokszor megérdemli a drága tanuló­pénzt, mert nem fordított kellő figyelmet a kérdésre; a számí­tógép-alkalmazási program csak abban az esetben sikeres, ha a felső vezetés kezdettől fogva részt vesz benne, mert csak ó tudja megoldani infor­mációs igényét, annak gyűjtési és feldolgozási módját. A számítógép-szakemberek­nek, bár bizonyos fensóbbségi magatartást fejlesztettek ki, va­lójában hiányos a képzettsé­gük: keveset tudnak a műszaki tervek készítéséről, a rendszer- tervezésről, a munka módsze­reiről, a biztonságról, a vezeté­si információkról, a nyereség­ről. így hát az első lépés saját számítógép használata vagy ve­zetése ügyében az elnök vagy vezérigazgató döntése a kérdés megvizsgálására. Számításba jöhet külső tanácsadó is, ami a legjobb megoldás, ha az nem igyekszik szemmel láthatóan befolyásolni a céget valamelyik adatszolgáltató vállalat igény- bevételére, Ha a programvezetőt kijelöl­ték, kivitelezhetőségi tanulmányi kell készíteni, amelynek leg­döntőbb része a költség/nyere- ség-elemzés. Ebben nem sza­bod figyelembe venni a lehet­séges jövőbeli megtakarításokai és a hatékonyság nem mérhető növekedését. A költségelemzési az időtényezőre kell alapozni, azaz arra, hogy mennyi ideig tartanak az egyes programfut­tatások. Erre legjobban ugyan­csak egy külső szakértő adhal választ, másutt ténylegesen el­ért gyakorlati adatok alapián. Ha a számítógép használata gazdaságilag megvalósítható­nak bizonyult, modellt kell ké­szíteni, amely ésszerű szaka­szokban való bővítésre lehető­séget nyújt. A számítógépgyár­tók egyik valótlan állítása, hogy egyes számítógéptípusok sebes­sége és kapacitása ésszerű áron új memóriatárak és folyamat­készülékek hozzáadásával nö­velhető. A szabály ezzel szem­ben kis és közepes számítógé­pek esetében az, hogy a mini­mális hatékony kapacitásnöve­lés gyakran annyiba kerül, mint egy új számítógép. A számító- géprendszer megválasztásakor mérlegelendő két fontos szem­pont: á programnyelv és a soft­ware, továbbá a jövőbeli hoz- záillesztés lehetősége új számí­tógépekhez. Programnyelvként célszerű az általános üzleti használatra kifejlesztett és nem­zetközileg elfogadott COBOL-t választani, és a speciális ese­tekre készítetteket vagy gyártók­hoz kacsolódókot elkerülni. Nem ajánlatos olyan számítógépet venni, amelynek új típusa rö­videsen piacra kerül, mert az átállás hosszadalmas, és na­gyon költséges: az összes prog­ramot és memóriát át kell dol­gozni, illetve teljesen újra el kell készíteni. Alkalmazás A számítógép ideális eszköz valamely információs rendszer céljára, de leginkább szükség van rá olyan alkalmazásokban, amelyek programjai legnehe­zebben táplálhatok be: terme­lési és ütemezési munka, terve­zés és kutatómunka. Ennek kö­vetkeztében a számítógépet leg­gyakrabban rutin számviteli fel­adatokra veszik igénybe, ohol sokszor költségesebb, mint a régi kézi munka. Ez csak akkor engedhető meg, ha jelentős, valóságos megtakarítást hoz a számítógép. A számítógép bevezetését mérlegelő vezetőnek adható ta­nácsok: 1. Fel kell tennie a kér­dést, hogy mennyi munkaerő­megtakarítás érhető el vele a következő öt évben; 2. Ha a je­lenlegi számviteli személyzet legnagyobb részét nem lehet öt éven belül leépíteni, e téren nem lehet megtakarítást elérni; 3. A 2. esetben nem lehet szó teljes számítógép-műveletről, ekkor más megoldást kell ke­resni: például kis számítógép alkalmazása időosztásos adat­állomással; 4. Ha gazdaságilag alátámasztott a számítógép be­vezetése, úgy mellette kell dön­teni, de számításba kell venni, hogy a kezelőszemélyzet elván­dorlása a gazdaságosságot meghiúsíthatja. AZ SZVT HIRE Az elhunyt Dunavölgyi István kitüntetése A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság orszá­gos vezetősége Dunavölgyi Istvánnak, az SZVT Baranya megyei szervezete nemrég elhunyt elnökhelyettesének az Ipargazdasági munkáért emlékérmet adományozta. Dunavölgyi István az MTESZ ipargazdasági bizottságában tíz éven keresztül végzett eredményes munkát, kiemel­kedő érdemeket szerzett az SZVT megyei szervezetének létrehozásában, amelynek — mint a Pécsi Fémipari Vál­lalat igazgatóját - elnök- helyettesévé választották. Az emlékérmet családja vet­te áb Világgazdasági figyelő j Jugoszlávia devizatőzsdét nyitott Jugoszláviában december el­sején próbaidőre megnyílt a devizatőzsde, felkészülve a jövé évi január elsejére tervezett hi­vatalos megnyitásra. Röviden arról van szó, hogy Jugoszlávia a devizapiac megteremtésével nagy lépést tesz a dinár teljes átválthatósága (konvertibilitása) felé vezető úton. Ezzel kapcso­latban részleteket közlünk a ju­goszláv Nemzeti Bank kormány­zójának nyilatkozatából. — Mik a jugoszláv devizapiac fő jellegzetességei és a világ többi de­vizapiacához viszonyítva a sajátos­ságai? — Aszerint alapoztuk meg, hogy a többi országokban mi­ként működik a devizapiac, egyben azonban sajátossága­inkról sem feledkeztünk meg — mondotta a Nemzeti Bank kor­mányzója. — Mivel a dinár most halad a beváithatóság felé, ok­vetlenül irányított fejlődésre, a külföldi devizapiacokkal való tervszerű összekapcsolódásra van szükség. Devizapiacunk a kezdeti szakaszban nem integ­rálódik teljesen a külföldiekkel. Csak esetenkénti, nem pedig huzamosabb ideig tartó ügyle­teket bonyolítunk le, ezenkívül teljesen korlátozzuk az úgyne­vezett spélculatív műveleteket. — Mit eredményez a devizapiac az ország egész gazdaságára és kül­kereskedelmére?- Nagyobb gazdaságosságot a devizaforgalomban, mert mentesíti a gazdasági szerveze­teket és a bankokat attól, hogy kylön-külön szolgálatot tartsa­nak fenn, vagy külön erőt kös­senek le a devizaárak figye­lemmel kísérésére. Ezenkívül gazdaságunk a devizapiac ré­vén még szorosabb kapcsolatot teremthet a külföldi piaccal, akár a külkereskedelmet tekint­ve, akár a külfölddel való hitel­és pénzügyi kapcsolatokat — mondotta egyebek mellett a kormányzó. 1- Az ország gazda­ságára nézve a devizapiac azt jelenti, hogy a kínálat és a kereslet közvetlen szembesülése folytán közvetlen hatása lesz a deviza árára. — Eddig is vál­toztattuk ugyan egyes devizák árfolyamát, eddig azonban csu­pán a Nemzeti Bank számítá­sai alapján, most azonban a kínálat és a kereslet egész ha­tása áthelyeződik egy egész ügyviteli mechanizmusba. A gazdaság szempontjából ez azt jelenti, hogy inkább az értéke­sebb devizák felé fordul, na­gyobb figyelmet fordít arra, mi­lyen devizával foq fizetni. Ed­dig nem volt módja erre. A di­nár értékének és helyzetének felmérésére pedig újabb lehe­tőséget kap. Eddig a külkeres­kedelmi forgalomban való ere­jét, valamint a külföldi tőzsdé­ken való állását vettük figye­lembe értékének elbírálásakor, most pedig a devizapiac által is lemérhetjük. Két mérce he­lyett tehát hárommal. — Lesz-e a jugoszláv devizapiac ealc valamilyen közvetlen hatása kelet-európai országokkal való gaz­dasági kapcsolatainak további fejlő­désére?- I — Akár a kelet-európai szo­cialista országokról, akár azok­ról a fejlődő országokról van szó, amelyekkel kliring-elszámo- lás szerint folytatunk külkeres­kedelmet, Jugoszlávia rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az együttműködésnek. Azon va­gyunk, hogy különféle intézke­désekkel tovább bővítsük együtt­működésünket és árucserénket. A devizapiac bevezetése sem­milyen közvetlen hatással nem lesz az ezekkel a partnerekkel való viszonyunkra, mert kizáró­lag beváltható valutákkal és az úgynevezett beváltható dinárral fog kereskedni. Közvetett úton azonban hozzá fog járulni ah­hoz, hoay az említett országok­kal is fejlődjön az árucserénk, hiszen tudvalevő, hogy sok fej­lődő országgal már megálla­podtunk a konvertibilis eszköz- j zel való fizetési módszer alkal­mazásában. Magyarországgal j való gazdasági kapcsolataink- j bon január elsején térünk rá. 1 nak a tárgyalások 0 geresd- laki konfekció kisüzem létre­hozásáról. Ma már a vállalat 350 milliós évi termeléséből 80—100 millió forint értéket a falusi kisüzemek hoznak. És milyen befektetések kellettek ehhez? Sok fáradozás, az igát, de például a mágocsi üzem, ahol két műszakban száz asz- szony és lány 300—400 ezer dol­lárért bérmunkában 300 ezer darab konfekciót varr meg jö­vőre, mindennel együtt mind­össze félmillió forintba került. A tanács támogatásával átala­kítottak egy üresen álló épüle­tet, varrógépeket állítottak be és betanították a jelentkezőket. MEGKAPASZKODTAK A PIACON Nem tartanának itt, hd a Carbon vezetői nem fektettek volna olyan nagy súlyt a piaci munkára. Kereskedelmi kapcso­lataik, mind belföldön, mind külföldön számottevőek. A kül­kereskedelmi — a HUNGARO- TEX, a HUNGAROCOOP, az ARTEX, a TANNIMPEX - vál­lalatokkal kialakított jó kapcso­lataik eredményeként sikerült összekapcsolni a vállalatot a tőkés és a szocialista cégek­kel. Állandó megrendelőik von­nak, akik egész évben ellát­ják bérmunkával a vállalatot és már jó előre feladják a kö­vetkező évi megrendeléseket. Itt persze nemcsak a piaci kapcsolatok kiépítéséről és Ki­terjesztéséről van szó, hanem a piac megtartásáról. A Car- bonnál olyan munkásgárda ko- vácsolódott össze, amely képet eleget tenni a megnövekedett feladatoknak, kisiklások nélkü" dolgozik. A vállalat így minő­séget tud adni, s pontosan szállít megrendelőinek. Tanúskodjon erről a neves, munkaruházati cikkekkel keres­kedő holland KLM cég. ötévet üzleti együttműködésük alkal­mából a következő levelet in­tézték a Carbon-hoz. Érdemet teljes terjedelmében közread­ni: „1968 óta dolgozunk együtt. Ez idő alatt sok minden meg­változott. Az önök teljesítő ké­pessége jelentősen emelkedett és a mi megbízásunk is olyan mennyiséget ért el, hogy való­ban közös érdekről lehet be­szélni. Évek folyamán önöknél világosan látni lehet, hogy mind a kis, mind a nagy nehézsé­gekkel szemben igen lelkiisme­retes magatartást tanúsítanak. Nagyon örülünk, hogy minden esetben jó megoldást tudtunk találni. Most, együttműködé­sünk ötödik évében szeretnénk szívből megköszönni erőkifejté­süket és köszönteni a vállaict összes dolgozóját. Ez idő alatt önök egy magas minőségi szin­tet értek el, amivel mi nagyon elégedettek vagyunk. Az önck nagyon vendégszerető fogad­tatása mór sok mellékproblé­mát megoldott. Reméljük, hogy együttműködésünk hosszú ideig ugyanígy jó és baráti módon folytatódik és még tovább fej­lődik." TÁMOGATNI KELL Túl azon, hogy az üzleti le­velek általában udvarias és szí­vélyes hangnemben íródnak, őszinte elismerés ez a levél — és egyben megnyugtató is — ha meggondoljuk, nagy verseny folyik a piacon a bérmunkáért, másutt is van viszonylag olcsó munkaerő, bérmunka megren­delésekért versenyeznek a bol­gárok, a lengyelek, a portugá­lok, a jugoszlávok. A mágocsi kisüzem falára most kiszögez­ték a KLM emblémáját. Ez nem pusztán a megrendelő iránti fi« gyelmesség megnyilvánulása, hanem azt jelenti, hogy Má- gocs teljes egészében a KLM- nek dolgozik. A holland cég pedig jutányos áron speciális varrógépeket adott el Mágocs- nak. íme, így kapcsolták össze a többi kisüzemet is a külföl­di megrendelőkkel. Fejlesztés fillérekből. így Is lehet. Nyer rajta a falusi asz- szony, esetleg csökkent munka- képességű, aki munkát kap, nyer rajta a vállalat, amelynek termelési értéke növekszik, s I nyer rajta a népgazdaság, i amely devizabevételekhez jut. Az ilyen megoldásokat támo­gatni kell, méginkább — az ilyen fejlesztéseket meg kellene | toldani pénzzel. MTHósrón Zoltáo 4 \ Ritkán avatnak új gyárat Ba- | ranyában, s tudomásul keli vennünk, ha kissé keserű száj- , ízzel is, hogy az évek folyamán ; az iparilag közepesen fejlett megyék sorába csúsztunk le. i Nincs pénz 02 iparfejlesztésre i és modernizálásra, legalább is j annyi nincs, amennyi a hajdani j szép időkben volt. amikor Ba- I ranya — elsősorban Pécs és j Komló - a nagy beruházások korszakát élte. De azért nem­csak a pénz beszél. Kisebb be­fektetésekkel is növelni lehet a termelést. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat a filléres ! befektetések útját járja, ami­kor a falvakban a még feltalál­ható munkaerőt varrógép mel­lé ülteti és elkezd velük a vi­lágpiacra dolgoztatni. Néhány év alatt sorra jöttek létre a fa­lusi kisüzemek. Erre fel kell fi­gyelni, ezt támogatni kell. A KORSZERŰ KÖZÉPÜZEMMÉ VÁLÁS ÚTJÁN A Carbon, tanácsi pénzekkel, kezdetben a komlói nők fog­lalkoztatási gondjait hivatott • megoldani, a mostani megíté- ! léseket azonban már rég nem j a szociálpolitikai meggondolá­sok befolyásolják. A könnyű­ipari vállalat a saját lábára állt és manapság, anélkül, hogy ezzel a fekete szén jelen­tőségét kisebbítenénk, már egy­re inkább az ő rombusz ala­kú, sárga emblémája jelképe­zi Komló iparát Egy röpke év­tized alatt, fejlett könnyűipari hagyományok nélkül, szinte a semmiből teremtették meg azt a műszaki—technikai—gazdasá­gi alapot, amelynek eredmé­nyeként ma már gyárszerű ter­melés folyik, és a komlói kon­fekciót és cipőt megveszi és keresi a piac, a hazai és a világpiac egyaránt. Miközben kétezerre szaporodott a lét­szám, a vállalat, élve a szo­cialista gépimport adta lehető­ségekkel, modernizálta 'gép­parkját és a ruházati üzemek rekonstrukciója során új ruhá- I zati üzemet" épített. A beruha- j zási eszközökkel azonban hí­ján vannak, ezért a Carbon i fejlesztési politikájának irány- I zata: a bedolgozói hálózat szé­lesítése és újabb falusi kisüze­mek létrehozása Baranyában, I ott, ahol még van szabad munkaerő és üresen álló, üzemmé átalakítható épület. Baranyában két tucatnyi köz­ségből háromszáz asszony és lány varrja a Carbon emblé­más konfekciót. A bedolgozói hálózat mellett kisüzemet hoz­tak létre Szalatnakön, Mága- cson, Kisvaszaron és most foly-

Next

/
Thumbnails
Contents